Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-25 / 200. szám
1*56 AUGUSZTUS *5 NAPLÓ 8 Qidi nini is cl o o je JTICS1NT mozsgói udvarban járunk, anyóka tipeg elénk. Mélyen szemébe húzott kendője elé tartja a tenyerét, aztán összecsapja a kezét: — Nahát!;:: Azt hittem, hogy a Karcsi! Éppen olyan, istenemre mondom aranyom, még a nevetése is! Hegedűs István, a szigetvári járási pártbizottság osztályvezetője rám pillant, én meg rá. Most melyikünk hasonlít Karcsira? — Még a fzeme is, meg a haja is olyan feketééi De nézzék csak aranyom!::: Betessékel bennünket a konyhába. Egy „Házi áldás", két Szovjet Kultúrá-ból kivágott színes reprodukció, egy Lenin- embléma és egy tört üvegű miniatűr Szűz Mária-kép között végre megpillantjuk unokájának portréját. A ceruzarajzból nem lehet kivenni hajának és szemének színét, de az arcvonások — milyen különös véletlen! — hasonlítanak az enyémhez. Közben bejön a lánya, idősebb, törődött asszony, s bekapcsolja a rádiót, amelynek üveglapján a Kreml tornyát látjuk a vörös csillaggal; — Karcsi hozta Oroszországból! — büszkélkedik nagymama. — Ott tanul a gyerek! Ahá!.: s öt várták, bizonyára rég volt itthon. A nagymama tovább duruzsol, és szinte mindent elmond magukról. Hogy náluk mindenki kommunista, —Karcsi unokája párttag, a másik Karcsi, a fia pedig ávós Villányban, Jancsi unokája, áld Kisdobszán traktoros, ugyancsak párttag, Pista fia meg ávós őrnagy Pesten és Csabai János a vője is párttag.; , — Éppen hozzá jöttünk — vetjük közbe. — A Jancsihoz? Azt nagyon megbántották szegényt. Azt mondta a második szomszéd, hogy rossz család a mi kommunista családunk. De én is visszafeleltem, hogy ne bántsd véreimet, mert akkor Juli né- nédet is bántod ;:: Mert Jul- csa szüle hetven esztendős korában ment a téeszcsébe és 6záznyolcvarthat munkaegységet dolgozott — tudod-e? És most is elmenne, csak ne lenne ilyen öreg, csak ne lenne istentől vétek, embertől pedig szégyen hetvenhárom éves korban kapálni járni!.;. Látod-e, hát ilyen családot bántasz! ; 1 | '‘TETSZIK NEKÜNK Juli néni, még faggatnánk, hiszen éppen arról beszél, amiért jöttünk. De nem futja időből, mert szekérzörgés hallatszik és megérkezik Csabai János. Kifogja a lovakat, néhány villára való fényért vet eléjük és már itt is van; — Mi járatban, elvtársak? — Eljöttünk kicsit..; Mi újság a pártban? — kérdi Hegedűs elvtárs. — Semmi különös — mondja szemmelláthatéan óvatosan. Hiába is kérdezzük már, nem tér a tárgyra, vagy negyedóráig beszél egy negyvenhatban történt lopási históriáról, utána a földművesszövetkezeti tolvajlás ügyét akarja részletezni ::: — Beszéljünk talán a pártszervezetről! — indítványozza Hegedűs elv társ. — Mit beszéljünk róla? öreg vagyok én már ahhoz! — Ugyan, Csabai elvtáns! Már hogy lenne öreg? Hát hány éves? — ötvenhét. öregkor ez már — mondja és beletúr hajába. F1 STELEDIK, de látni, hogy feketén csillog a haja. A bajuszán már megj<v lentek az első ősz szálak, de a haja még fekete. — Nem az öregség kora ez! Inkább a tapasztalaté! S a tapasztalatra mindig szükség van. Ott van például a DISZ- tltkártlk ; ; : — A Papp Jóska? Ügyes gyerek az! — De csak tizenkilenc éves. Biztosan megköszönné Csabai elvtárs segítségét! — Segítettem én már eleget! ;;: Kérdezzék meg csak Kiss Gyurkát, a régi pártt'.t- kárt. Az majd megmondja, hogy mit tettem ;;: Amikor párttaggá lettem, negyvenkilenc után, négy családot vittem a téeszcsébe, utána agitálni jártam, nemrég tagjei’i’t- nevelést vállaltam. Akármiről volt szó, engem megtaláltak... És megtalálnak most is, ha a tanácsba hívnak, — mert tanácstag is vagyok! ns A régi emlékek fénye ég Csabai János szemében. Hegedűs elvtárs is észreveszi s táplálja a fellobbant lángot. — Látja Csabai elvtárs! Hét éves harcos, és nem fizeti a tagbélyeget. Mit szólna a fia, ha megtudná? — A Karcsi? Annak nem tetszene. Tudom, hogy nem tetszene. — És az alapszervezetben? — Ott se tetszik. — Hát akkor miért nem vet*: bélyeget, Csabai elvtárs'’ Félrefordítja fejét és úgy mondja: — Megbántottak. És nem akarom, hogy mégegyszer megbántsanak. Hegedűs elvtárs rágyújt és a válaszon gondolkodik. — Igen. hallottunk róla. Az* is tudjuk, hogy kicsoda. De a*, csak egy ember — és meg tévedt ember. Egyetlen egy meg- tévedt ember pecig nem fordított« meg a világ sorsát, igaz e Csabai elvtárs? — Hát.;; — Most fordítaná meg? Töpreng néhány pillanatig. — Nem. — Akkor nincs is baj — mondja útitársam derűsen. — Ej de megszomjaztam! Juli néni! Adna egy pohár vize*v Éppen az előbb néztem, jó mély kútjuk van!.;; J ULI NÉNI előretipeg s kínálja a vizet. Kérdi, hogy kell-e még és elégedetten pislog ránk. — Hát akkor Csabai elvtárs. beragasztja a bélyegeket? Cipője orrával kört rajzol az udvar porában s utána válaszol: — Beragasztom Hegedűs elvtáns! — Mindet? — Mind a hármat egyszerre. Magyar László A műszakfejlesztés eredményei a pécsi szénmedencében A bányák műszaki fejlesz** *ésének feladata, hogy a V- lányamunkát könnyeb- b onságosabbá, egészsége.- obé és végső fokon termelékenyebbé tegye. A Pécsi Szénbányászati Tröszt műszakiéjlesztési osztályának dolgozói már számos eredményt értek el a bányamunkák megkönnyítése terén. Béke-aknán már működik a Csóti—Solymár-féle készlettológép, amelynek sorozatgyártását kívánjuk megvalósítani. A készlettoló munka csökkentése érdekében bevezettük a zománcozott csúszdákat, továbbá István-akna nyugati bányamezejében a gumiszalaggal való szállítást, amellyel a nehéz csillézést küszöböljük kj A gurítóhajtás és a légösz- szekötietések meggyorsításáért kísérleteket végeztünk feltörés-fúrógéppel. A váratlan időben és késve jelentkező gázkitörések meghatározott időben való bekövetkezésére ‘ö*-’-. munkahelyen bevezetjük a 65 milliméteres fúrókoronával ellátott Nüsse GrSfer fúrógéppel végzett előfúrásokat, a kőzetelőtétes provokációs robbantásokat. A vágathajtás meoayomítása céljából üzemeltettük Pécsbányán a P. M. L. 5-ös. Vasason a Salzgitter ra- k'dégépet, továbbá kísérleteké* végzünk Vasasbánván a s-'*‘ó’éebiztos Niplos 17 új, brl- zp-ssbb repesztőanyaggal. | eredek és tűzveszélyes telepeinken mind a vá- jarmunka biztonságosabbá tétele, mind a tűzveszélyekből származó károk és balesetek kiküszöbölése érdekében a Péosbányai András-aknán még ez évben nevezetjük az iszap- tómedékeléses fejtésmódot. Bevezettük az egymáshoz közel fel* * télepek fölé- és a'.áfej- e: rendszeréi amellyel a gázkitörések veszélyét csökkentjük. A szilikózis*» megbetegedések megelőzése ércekében poros fejtéseinket vízzel permetezzük, Pécsbányán pedig kísérletezünk a port» fejtések homlokának gépi úton való átnedvesítésével. Meddő feltárásainkban vízöblítéses fúrást alkalmazunk. A nehezen beszerezhe'ő bányafa helyeí-esitése ériekében széles ktírben alkalmazzuk a korszerű biztosítást. — Nagynyomású vágatokban TH ílcélgyűrűs biztosítással dolgo- tunk, újhegyi műhelyünkben pedig használt nagy vasúti sínekből készített három csuklós, elemekM‘ kel kísérletezünk. Az eddig is használatos Moll-ív és beton- idom tégla biztosítóst ez évben a múlt évihez képest megkétszereztük. Kísérletezünk a bányafaanyagnak műanyaggal való pótlására is. A teljesítmény növelése érdekében sü- rítettlevegő-hálózatunkat mintegy 1 500 méter hosszban nagyobb átmérőjűre cseréltük ki, valamint új kompresszor-egységeket építtettünk be. A termelékenység emelése érdekében fejtéseinket rangsoroltuk. Legfőbb célunk a harmadon- kinti rögzített létszám mellett a maximális teljesítményt, a folyamatos és egyenletes szállítást megteremteni. A termelékenyebb munkát azonban nemcsak a gépesítéssel, hanem jó munka- szervezéssel és technológiai eljárásokkal is segítjük, az ezekre vonatkozó előírások elkészültek. A vájármunka megkönnyítése, a biztonság fokozása, a teljesítmények és a gazdaságosság növelése céljából a közeljövőben bevezetjük r Bördös- féle fúró-előtolókészüléket, amely a fúróvájár munkáját lényegesen megkönnyebbíti. Meredek és vékony telepeink leműveléséhez megterveztünk egy szénfűrészt, amelyet Szabolcson István-aknán fogunk kipróbálni. Vasason üzembe helyezzük a metángáz-elszívó berendezést, amellyel az eddig veszendőbe ment nagymennyiségű fűtőenergiát felfogjuk és hasznosítani kívánjuk. Ez a ’'■'•rendezés a bányásznapra kerül üzembe. Gondolnunk kell arra is, hogy Petőfi- és Béke-akna szénvagyona kifogyóban van. Ezeknek művelése mind a termelékenység. mind a szén minősége szempontjából soha nem azonos az érintetlen bányaterületek szénvagyonávah A pótlás érdekében műszaki fejlesztés folyik a szabolcsi légakna, István II. szállítóakna, a hosszúhetényi szállító- és légaknák lemélyítésével, valamint Széchenyi- és István- *»kr>" továbbmélyítésével. Ezekkel egyidőben nem s hanyagolhatjuk el biztonsági létesítményeinket sem. Korszerű mentőállomást létesítünk, amelyet rövidesen átveszünk és rendeltetési céljaira bocsátjuk. Karvaly József, Szila« László a Pécsi Szénbányászati Tröszt műszakié jlesztési osztályának dolgozód Bányásznapra készülnek A vasasi Petőfi Kultúrotthon vezetősége már elkészítette a bányásznapi programot. A rendezvények között szerepel a több mint 30 tagot számláló fotószakosztály képkiállitása, fáklyás felvonulás és a különböző művészeti csoportok változatos szórakozást nyújtó előadása. A vasasi Petőfi-akna dolgozói a bányásznapon vendégül látják a kéméndl Rákóczi Tsz mintegy 30 tagú küldöttségét is. Tornyai János lestészete A pécsi Janus Pannonius Múzeum képkiállítást rendez „Tornyai János festészete" címmel. A képeket a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum bocsátotta a pécsi múzeum rendelkezésére. A képkiállitás ünnepélyes megnyitására augusztus 36-án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor kerül sor, a Rákóczi út 15 szám alatt, a Janus Pannonius Múzeumban. A megye népének miveiéséért Munkatársunk a megyei tanács vb. népművelési osztályán felkereste Lippenszky 1st vánt, a megyei tanács népművelési osztályának ismeretter jesztő előadóját, hogy nyilat* kozzék az lsn.eretterjesztő mu nkával knrxasolatos tervekrőli Lippenszky István a következőket mondotta: Ismeretterjesztő munkánk jele *őségét megnövelte a második ötéves terv gazdasági tá'űata és az a té *y, hogy megyénk dolgozói mindmélyeb- ben és alaposabban igyekeznek behatolni a tudomány és az ismeretek területe 'e. Ezért ismeretterjesztés egész megyei rendszerében italános minőségi javulást kell elérnünk. Elf adás os propagandánk ed- c*ig megit..etősen sematikus volt. Nem tudtuk kellőképpen összehangolni a dolgozók kívánságait érdekeikkel. Gazdasási politikai sikereket néha egész rövid idő alatt is e! 1 et érni, azonban a emberek tudatának, gondolkodás- módjának formálása nem megy máról-holnrpra, hanem hosszantartó, módszeres felvilágosító munkával. Ezt szem előtt tartva, mindenekelőtt előadásaink tématervét változtatta1*- meg. Olyan előadásokat Igyekszünk tartani, amelyekből dolgozóink mindennapi munkájukban is gyakorlati hasznot látnak. Az őszi oktatási időszakban a múlt évihez viszonyítva lényegesem több ilyen előadást tartunk. A tavalyi első félévi 3 200 előadásunkkal szemben 4 500 előadást tervezünk. Főcélunk azonban nem az előadások számának, hanem az előadások m’tőségének növelése lesz. Az eddigieknél több segítséget kívánunk nyújtani iparunk fejlesztéséhez, mező- gazdaságunk szocialista átszervezéséhez. Járási népművelési csoportjaink októberben kiállításon mu+atják be azokat a módszereket és eszközöket, melyekkel a ■ termelőmunkát segítették. Novemberben Pécsett is megrendezzük ezt a kiállítást, amely egyúttal jó tapasztalat- cseréül is szolgál. Lehetővé tesszük előadásaink során az oktató- és do- kumentumfilmek nagyobbmér- vű felhasználását. Pécsett, Siklóson és Sásdon f-ilmraktára- _ kát létesítünk és ezeket bŐ6é- i" gesen ellátjuk filmmel. így I mezőgazdasági és ipari üzemeink, ezenkívül az intézmények is közvetlenebbül, a Véges kélyebb kölcsönzési díjért jutnak hozzá az ismeretterjesztő filmekhez, mert eddig meglehetősen bonyolultan és magas összegekért kölcsönöztek filmet; A Mezőgazdasági Igazgatósással közösen vándorládákat készíteti. ... melyeket különféle növényi és állati preparátumokkal, modelekkel szemléltető képekkel látunk eJ, és így falusi előadásaink érthetőségét, szemléltethetőségét nagymértékben növeljük. Mirtán már művelődési otthonaink, szakköreink bőséges anyaggal rendelkeznek, ezeket is felhasználjuk. A termelőszövetkezeteink életének, eredményeinek népszerűsítésére készült képeket, grafikonokat a megye községeiben vándorol- tatjuk. Termelőszövetkezeteink dolgozóinak az ősz folyamán mun- kaee ég-számítási tanfolyamokat sz-ivezünk. Járásaink U kiválóbb mezőgazdasági sz&kemí reit is bevonjuk az i smeretterjesztő munkába, hogy időszerű agro- és zootech- nikai témákról, új módszerekről tartsanak előadásokat. Nemcsak a dolgozók szakmai tudását akarjuk bővíteni, hanem általános műveltségüket, látókörüket is. A TTIT-vel közösen neves pécsi írók, művészek, műszaki, egészségügyi és tudományos szakemberek bevonásával a tudomány minden ágát felölelő népszerű előadás- sorozatokat tervezzük. Ezeket az előadásokat nemcsak a járási székhelyeken, de az egyes községekben is megrendezzük. Még ebben az esztendőben kiadjuk a Baranya cimű háromszázoldalas, többezinnyo- mású népszerűén tudományos könyvünket, amely megyénk történeti, politikai gazdaság- földrajzi és ipari vonatkozásait, mutatja be, ezenkívül a természeti kincseink, kiránduló- és üdülőhelyeink ismertetésével, megyénk idegenforgalmának komoly segítséget nyújt — fejezte be nyilatkozatát Lippenszky István. Mihelyt lehet9 traktort vásárol Mekényes! A MEKÉNYESI Uj Alkot-1 mány Termelőszövetkezetben naponta a Központi Vezetőség legutóbbi határozatáról beszélnek: „Tegye lehetővé a kormány a termelőszövetkezetek számára, hogy saját erejükből, vagy nagyon indokolt esetekben az állami hitel terhére is vásárolhassanak maguknak gumikerekes traktorokat.“ Beszélnek róla a szalmakazlak tövében ebédidőben, szó- bahozzák a hordásnál szekerek mellett vagy éppen az irodában számolgatják a tsz vezetői: mennyi lesz ebből a szövetkezet és mennyi az állam haszna? Érdemes meghallgatni a me- kényesiek véleményét a határozatról: Azt tartják: helyes! Valósítsák meg minél előbb s ők lesznek az elsők, akik traktort vásárolnak. Mert a számok és a tények amellett szólnak, hogy igenis kifizetődik a szövetkezetnek, ha a gépállomás erőgépei mellett saját traktorral is rendelkezik. Egy-két számadat és kiragadott tény a termelőszövetkezet életéből: A mekényesi Uj Alkotmány Tsz földjeinek nagyrésze dombos vidéken fekszik. Mégis a lehető legjobban igénybeveszik és kihasználják a gépi munkát; Idén a kapálást 95 százalékban gépekkel végeztették. Azonban a mágocsi gépállomás nem tudta mindig időben biztosítani az erő- és munkagépeket. Sokszor — önhibájukon kívül — napokat is késtek s mire kiértek a szövetkezet földjeire, már késő volt. Megnőtt a kukorica, és csak kárt okoztak volna, ha rámennek a burgonyaföldre. így idén elmaradt a kukorica harmadik kapálása s a burgonyát sem tudták harmadszor feltöltögetni. Ez csaknem két vagon csöves tengerivel és egy vagon burgonyával csökkenti a terméskilátásokat, és közel 50.000 forint kiesést jelent. A szántástól boromáláson, műtrágyaszóráson keresztül a betakarításig mindent géppé! végeztettek a mekényesiek. Mégis azt mondják; nagyon kell az a saját traktor, mert a mágocsi gépállomás minden jóakarata ellenére sem győzi a fokozott gépesítést, az igények kielégítését. Ezért még most is közel hetven holdon keresztben áll a kenyérgabona, mert nem volt fogat és gépierő a hordáshoz. A mekényesiek állítják, hogy előbb végeznek a betakarítással, előbb kerül a magtárba a gabona, kevesebb r: a szemveszteség, ha minél 5.óbb megvalósítják a Központi Vezetőség határozatát. A trágyázással is azt példázzák, hogy nagyon elkelne egy Zetor a tsz-nek. Súlyos mázsákban és nem kis összegben lehetne lemérni a traktor haszna' egyedül a trágyahordásnál. Idén tavasszal éppen a kevés igaerő és gépi szállítóeszköz miatt csaknem 30 százalékkal -kevesebb földet trágyáztak meg a mekényesi határban, mint amennyit a terv előirt. A burgonyatábla is trágyázatlan maradt — bár volt elegendő trágyájuk — s így nem is lesz rajta akkora termés, mint amilyenre számítottak. DE AZ EPITKEZÉ8HEZ is kell a gyors és nagy rakodófelületű szállítóeszköz. Igaz, van a mekényesi termelőszövetkezetnek saját gépkocsija is, de az nem tud minden úton végigmenni, különösen eső után nem. Márpedig építkezni kell, ha esik az eső, ha fú a szél. de nogyan dolgozzanak a kőművesek. ha nincs építőanyag, kevés a tégla, a homok? A gumikerekű traktor nem válogatja az utakat és a pótkocsi ra annyit felraknak, amennyi I három 6zekérrj sem férne. HA MAR MEGEMLÍTETTÜK a szekeret, érdemes itt is elidőzni egy keveset. A mekényesi Uj Alkotmány Tsz-nek 14 pár fogata van. Ebből hét fogat a napi takarmányozást végzi, másra nemigen lehet használni. A többi alkalmazása és tartása sem kifizetődő minden munkára. Míg egy fogat naponta öt-hatot fordul, addig Zetorral 14—18 fordulót is megtesznek. Aztán drága a fogattartás. Egy ló naponta 84 forintjába kerül a szövetkezetnek. Egy kis számolás: hét pár ló naponta 1176 forintot emészt fel, ezzel szemben a Zetor, ha naponta kétszáz kilométert fuvaroz is, nem kerü1 többe száz forintnál. A megtakarítás ezer forint naponta. Tehát egy hónapban kétszáz forinttal kaphatnak többet a tagok. Azt már ki sem tudják pénzben mutatni, mennyit jelent a gyorsabb és alaposabb munka, melyet a gép végez, s mennyivel könnyíti meg a tagok munkáját. Mert ez sem utolsó, ezt is figyelembe veszik a mekényelsek számolgatásaiknál: Jó, jó! — mondaná valaki — szép tervek ezek és hasznosak is, de ki ül majd a traktorra? Kire bízzák a gondozását, karbantartását? Oda szakember kell. Az is akad, Mekényesen is és bizonyára másutt is. A mekényesi Uj Alkotmány Termelőszövetkezetben például Hollenbach Jánosra esett a választás, a mágocsi gépállomás traktorosára. Hat éve dolgozik a mekényesi határban azóta tagja a szövetkezetnek. S ha a tsz traktorán ül majd. nem kell a brigádvezető, meg a Gépállomás utasítására, engedélyére várni. Akkor áll munkát*" és mindig olyan munkát végez, amelyik a legtöbb hasznot hozza a közösnek és amire éppen a legnagyobb szükség van. Nincs függőség és könyörgés, időben végeznek majd a talajmunkákkal, a szállításokkal, s ez a legfontosabb: S hogy a gépállomásnak se legyen ebből kára, a mekényesiek Pitczek Istvánt küldik Hollenbach helyébe — tanulni és dolgozni. Pitczek István Hollenbach mellett ismerkedett meg a talajmunkákkal 6 személyében jó szakembert várnak vissza néhány év múlva a mekényesi tsz-be. Zsiga Sándor elvtárs, a szövetkezet elnöke rhér nagyon várja az engedélyt, hogy megvásárolhassák az új gumikerekes traktort, és üzemb* állíthassák gépkocsijuk mellen. De azt is hozzáteszi, mintegy megnyugtatásképpen: „Azért ezentúl is igénybevesszük a gépállomás gépeit. Csakúgy, mint eddig. Sőt! Ha szükséges még jobban, de ha saját traktorral rendelkezünk, akkor elkerülhetjük azokat a ki í«éneket, melyeket az esős idő. a váratlan és sokszor egész napos értekezletek, továbbképzések vagy egyéb elfoglaltságok okoznak.” S hogy helyes elgondolásait ne csak a mekényesiek ismerjék, elmondjuk: ZSIGA SÁNDOR helyesnek látná, ha a gumikerekes traktorokon kívül még műtrágyaszóró gépet, egyetemes kulti- vátort és gyűrűshengert is vásárolhatnának a termelőszövetkezetek. Olyan gépek ezek, melyek minden termelőszövetkezet számára nélkülözhetetlenek és használatuk meggyorsítja, jobbé teszi a talajművelést, nagyobb jövedelmet biztosit a tagságnak. Gáldonyi Béla. /