Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-18 / 195. szám

19M AUGUSZTUS 1*-i't.***'**"' N A P L <5 s Célunk olcsóbban és többet termelni Nagyszéria-gyártásra fér át a Sopiana Gépgyár Megkérdeztük Czakó Jánost, a Scrpinna Gépgyár főmérnö­két, miben látja a gyár leg­főbb feladatát a második öt­éves terv irányelveinek vitája után. Czakó főmérnök a követke­zőket válaszolta: A gyár csak akkor tud az eddigieknél eredményesebben dolgozni, ha rátérhet a nagy­szériákban való gyártásra. A nagyszéria nagyobb termelé­kenységet, s csökkenő költsé­geket jelent. — örömmel számolhatok be elképzeléseink megvalósulásá­ról. Nem hiába emlegettük annyiszor a nagyszéria fon­tosságát, mert a felsőbb szer­vek felfigyeltek elképzelése­inkre, javaslatainkra, s a kö­vetkező évre biztosítottnak látjuk több húsipari gép nagy­arányú megrendelését, s folya­matos termelését. így nagyobb szériában gyártunk majd 200 literes vákuumos húskeverőt, 85 literes hústöltőt, 200-as hús­darálót, húsipari késköszörűt, s más cikkeket. Ezeket a gépe­ket mind a hazai vágóhidak korszerű felszereléséhez ké­szítjük, s igyekszünk az eddigi­eknél jobb, szebb, tetszető: bb. s főleg olcsóbb gépeket készí­teni. — Megkönnyíti munkánkat, s olcsóbbá teszi termelésünké' génparkunk bővítése is. Az e'múlt napokban kaptunk fog marógépet és EU—175-ös esz­tergapadot a budapesti Szer­számgépgyártól. Ezenkívül fel­szereltünk egy öttonás futó­darut az öntődében. — Az új gépek nagyban elő­segítik termelésünket. A fog­marást, s a nagyobb öntvé­nyek gyártását eddig Budapes­ten végeztettük el a kooperáló vállalatokkal. ‘Ezentúl ezt a költséget is megtakarítjuk, nem is beszélve a szállítás ne­hézségeiről. — A meglévő gépekhez kö­rülbelül október elején várunk még egy E—iOO-as esztergapa­dot. Ez a pad magyar talál­mány, s a legmodernebb konstrukciónak mondható. Ér­dekessége, hogy rádióskálás sebességváltó kapcsolószek­rénnyel rendelkezik, s igen nagy kapacitású. — Az új gépek és a nagy- széria bevezetése mellett ko­moly segítséget jelentene ne­künk is, de az egész ország vasiparának, ha bevezetnék a vállalat vezetőinek javaslatát, amelyet a linisztertanácshoz küldtünk. A javaslat évenként több száz millió forint hasznot hozna minden különösebb rá­fordítás nélkül. Csupán azt kellene megvalósítani, hogy a gyárak háromműszakos terme­lésre térjenek át. A gépek gyors és teljes 'kihasználása nagy eredményekkel járna. A második ötéves terv alatt több terméket állíthatnánk elő, s a kihasznált gépeket új, modern gépparkkal cserélnénk ki. Az új géppark értéke már koráb ban megtérülne, ugyanakkor versenyképesebbek lehetnénk. Nehezen várjuk ennek a ja­vaslatnak az értékelését, s eset­leges bevezetését, mert amint mondottam, nagy haszonnal jár, még akkor is, ha az éj­szakai műszakra 20 százalék­kal magasabb munkabért fi­zetünk. Különvonat érkezik Budapestről és Gyuláról Augusztus 18-án, szombaton 20.30 órakor Budapestről IBUSZ különvonat érkezik Pécsre. A különvonattal mint­egy 1 200 fővárosi dolgozó ér­kezik városunkba. A különvo­nat augusztus 20-án 18.47 óra­kor indul vissza Budapestre. — Vasárnap, augusztus 19-én Gyuláról érkezik hétvégi kü- lönvonat Pécsre. Gyuláról közel nyolcszázan érkeznek Pécsre reggel 9 óra tájban. A gyulaiak augusztus 19-én este 22 óra tájban indulnak vissza. Megnyílt az „Arany kacsa“ A Pécsi Vendéglátó Vállalat a Teréz utcában lévő volt Dó­zsa sportklub helyiségében „Arany kacsa“ címmel kisven­déglőt létesített. Itt meleg éte­leket, zónákat, házi ételfélesé­geket szolgálnak fel. Az „Arany kacsa’1 Pécs negyedik kisvendéglője. Délelőtt 10 órá­tól este 10-ig tart nyitva. DlSZ-rcptilőkÖr alakult Péesbányatelepen Pécebányatelepen a Mö- HOSZ keretén belül, megala­kult a DISZ repülőköre, amelynek jelenleg már 25 tag­ja van. A fiatalok sportolási lehetőségének megkönnyítésé­re a MÓHOSZ egy Pilis vi­torlázó repülőgépet bocsátott rendelkezésükre. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium értesíti az utazóközönséget, hogy 19-én és 20-án a Buda­pest—Mohács közötti hajójá­rat a Központi Hajóállomásról 15 órakor indul és ennek meg­felelően a közbeeső állomá. sokra is három órával később érkezik.­43 dolgozó paraszt versenye Véménden az al­kotmány tisztele­tére indított be­gyűjtési verseny­ben a termelőszö­vetkezet és 43 dol­gozó paraszt vesz részt. E héten újabb 2 termelő, özv. Patassy Mik­lós né s Szabó La­jos, t vállalta, hogy egész éven min­dig a határidő előtt teljesíti be­szolgáltatási köte­lezettségét. A versenyválla­lást eddig har­mincnégyen tel­jesítették. A leg­példamutatóbbak: Szabó Károly, Márton Ferenc, Schellenberger An tat, Schellenber­ger János, Ham­burger Lőrinc, Pál Lőrinc, Fábián Pál, Biró Pál. Az Uj Élet Tsz tojásból egész évi beadását teljesítet te, tejből pedig az időarányos tervét és 400 kilo­gramm kivételével vágómarha kötele­zettségét. A leg­első sertés szállí­tásnál leadják ? még ez évre visz- szalévő mennyisé­get. Márk Géza begyűjtési megbízott A Megyei Begyűjtési Hivatal jelenti A begyűjtési versenyben a mohácsi járás a% első Az Alkotmány-ünnepi be­gyűjtési versenyben a mo­hácsi járás dolgozó paraszt­sága jár az élen. A járás augusztus 11-i jelenté? sze­rint a területi búzabegyűj­tési tervét 90 százalékra tel­jesítette. Augusztus 17-i je­lentés szerint 28 községe már 100 százalékra teljesítette a kötelező tervét. A legjobb eredményt Dunaszekcső és Babarc érte el. A pécsváradl járásban ed- lig 3 község teljesített 100 százalékra. Legjobb ered­ményt Szellő, Fazekasboda, Véménd érte el. A siklósi járásban gabo­nából 100 százalékos közsé­gek: Villány kövesd, Iván- battyán, Kisjakabfalva. A sásdi járásban Meké- nyes. A pécsváradi járás ós a siklósi járás a csépién lema­radása miatt nem tudott lé­pést tartani az élenjáró mo­hácsi járással. A mohácsi járás az országos verseny­ben legutóbb a 4. helyet ér­te el. Mohács városa orszá­gosan első a II. kategóriájú városok között. A gabonabegyűjtés üteme az egész megye területén na­gyobb lendületet vett. Egv hét alatt az évi területi terv IS százalékát gyűjtöttük be búzából. A lemaradt járások közül a sásdi, a szigetvári és a sellyei járásokban sem a cséplés üteme, sem pedig a begyűjtési munka nem ki­elégítő. A sásdi járásban kü­lönösen a takarmánygabona tekintetében nagy a lemara­dás. A pécsi, szigetvári és sellyei járásokban legmaga­sabb a hátralékosok száma, bár az elmúlt évihez viszo­nyítva a hátralékosok száma örvendetesen kevés. A megye termelőszövetke­zetei 84.4 százalékban telje­sítették búzabeadási tervü­ket augusztus 11-ig. Gabo­nabeadásban a legjobb ered­ményt a berkesdi Alkot­mány, a babarci Béke, vil- lánykövesdi Alkotmány Ter­melőszövetkezet érte el. Leg­több gabonát — a termelő- szövetkezetek közül a mágo- csi Rákosi Tsz — adta az országnak. A begyűjtésben lemaradt járások gyenge munkájának az egyik forrása a cséplés ••lassúsága, a csépléssel vég­zett gépek átcsoportosítása nem történik kellő gyorsa­sággal. A gépállomásoktól várunk ezen a téren sokkal nagyobb segítséget, mert fé­lő, hogy emiatt a cséplés át­húzódik szeptemberre, ami komolyan veszélyezteti a ga­bonabegyűjtés szeptember 10-re való befejezését. Az „®” gabona begyűjtés eredménye nem kielégítő. Községi tanácsaink nem nyújtanak kellő segítséget a begyűjtési dolgozóknak eb­ben a munkában. Az élőállat, állati termék begyűjtésében az időarányos terveket a sellyei járás ki­vételével minden járásunk teljesítette. Fő feladat: a hátralévő 3 hét alatt a cséplés befeje­zésével egyidőben mind a területi, mind pedig az „E” gabona begyűjtési tervek maradéktalan teljesítése és a hátralékok felszámolása. A burgonya és napraforgóbe­gyűjtés előkészítését meg kell gyorsítani, mert ezek­ben a cikkekben is megkez­dődik a beadás. Sok begyűj­tési dolgozó elhanyagolja az élőállat és állati termék hátralékok begyűjtésének szorgalmazását. A sellyei já­rásban a tojás, sertés és ba­romfi, a sásdi járásban a baromfi és vágómarha, a pé­csi járásban pedig a vágó­marha begyűjtését kell erő­teljesebben szorgalmazni. A szerződéses sertéstervek teljesítésében erősen elma­radt a sásdi járás. Emiatt került a begyűjtésben az 5. helyre. A begyűjtési verseny rész­letes állása augusztus 11-én: 1. mohácsi járás 88.7, 2. pécsváradl járás 78.2, 3. sik­lósi járás 71.7, 4. pécsi járás 84.8, 5. sásdi járás 62, 6. szi­getvári járás 61,8, 7. sellyei járás 80 százalékkal. Nevelőknek, szülőknek Az új tanév elébe Mint a sajtó és a rádió hí­rül adta: szeptember 3-án is­mét megnyílnak az iskolák ka­pui, megkezdődik az 1956—57- es tanév. Még két hét választ el a tanév kezdetétől, a gyere­kek még élvezik a szünidő ad­ta lehetőségeket, de a nevelők már készülnek az új feladatok­ra. A megyei tanács v. b. ok­tatási osztálya Is értekezletre hívta Ö6sze a járási tanácsok vezetőit, oktatási szakembereit, rajtuk kívül résztvettek az ér­tekezleten járásaink pártbi­zottságainak Illetékes munka­társai is. Az értekezlet számos olyan kérdéssel foglalkozott, amely mind a nevelők, mind a szülők körében érdeklődésre tarthat számot és ezért kivo­natosan ismertetjük Takács Gyula elvtársnak, a megyei ta­nács v. b.-a oktatási osztálya vezetőjének az értekezleten el­mondott előadását. Bevezetőben az előadó hang­súlyozta, hogy az új tanév fő feladatai lényegében azonosak az elmúlt tanév feladataival, bár tartalmuk és végrehajtá­suk módszerei sok tekintetben lényegesen megváltoznak. Elsőnek az általános és kö­zépiskolai iskoláztatásról és a mulasztások alakulásáról beszélt, — Az egy tanulóra eső mu­lasztási napok átlaga fokoza­tos és egészséges csökkenést mutat az általános iskolákban — mondotta többek közt* Az 1953—54-es tanévben az égj tanulóra eső mulasztott napok száma 10,4 volt, 1954—55-ös tanévben 8,7 és az 1955—1956- os tanévben pedig 8 nap. Ezek az adatok bizonyítják azt a fej­lődést, amelyet az iskoláztatá­si törvény végrehajtásában, a mulasztások elleni küzdelem­ben megyénkben elértünk. A követelmények azonban ezek után is nagyok. Megközelítő pontosságú számítások szerint az általános iskola nyolcadik osztályát a tanulóknak mint­egy 35 százaléka nem végzi el, hanem lemorzsolódik a ko­rábbi osztályokban. Vélemé­nyünk szerint ennek a hely­zetnek bizonyos objektív té­nyezőkön túl az az oka, hogy megyénkben nem sikerült még az iskoláztatási munkának azt a tekintélyt biztosítanunk, me­lyet megérdemelne. Nerc te­kinthető kielégítőnek még min­dig sok helyi tanácsunknál az a szemlélet, mellyel a közok­tatás iránt viseltetnek. Itt nem csupán az állami fegye­lem megsértéséről, egy tör­vényerejű rendelet nem meg­felelő végrehajtásáról van szó, hanem a gyermekek iskolázta­tásának, közoktatásnak és a művelődés szükségességének lebecsüléséről. Megkívánhat­juk és meg i6 kívánjuk fejlő­dő és erősödő községi és járási tanácsainktól, hogy minden erejükkel támogassák az isko­lát és tekintsék állami fel­adatnak a gyermekek Iskoláz­tatásának biztosítását: — A középiskolákban igen kedvező eredményként köny­velhető el, hogy az elmúlt tan­év során csökkent a kimaradt tanulók 6záma. Az előző évi 17,9 százalékkal szemben az idén lezárult tanévben a ki­maradt tanulók száma a me­gye középiskoláiban átlag 7,5 százalékra csökkent. Ezt a Ja­vulást az alaposabb kiválasz­tás, a jobb általános iskola! eredmények és a középiskolai továbbtanulás népszerűsödése eredményezte. — A mulasztások átlaga a középiskolákban is csökkent. Az egy tanulóra kiszámított mulasztási átlag az 1954—55-ös tanévben 30,9 óra volt, 1955— 56-ban 27 óra. A jövő tanévben az lesz a feladatunk, hogy megszilárdítsuk és továbbfej­lesszük azokat az eredménye­ket, amelyeket középiskoláink­ban az idén a kimaradások és mulasztások csökkentése terén elértünk, az iskoláztatási poli­tikában pedig érvényesíteni kell pártunknak azt a határo­zatát, amely az értelmiségi származású tanulók iskolai felvételére vonatkozik. Az értelmi nevelésről a ta­nulmányi eredmények ala­kulásáról szólva az előadó elmondta, hogy az év végi ta­nulmányi átlagok három év óta romlanak. Az 1953—54. évben 3,21 volt a tanulmányi átlag, az 1955—56- os tanévben csak 3,15. Ugyan­akkor az 1953—54-es tanév óta 0,6 százalékkal emelkedett az elégtelen tanulók százalékos arányszáma is. — A tanulmányi eredmé­nyek ilyen alakulásának egyik oka — mondotta Takács elv- társ — a tanulók túlterhelé­se. A tantermi maximalizmu- son kívül módszerbeli, időbeni maxi mali zmusról is beszélhe­tünk. A módszerbeli maxima- lizmusnak például egyik tü­nete a szemléltetést nélkülöző, prelegáló előadói stílus. A tan­órákon és iskolán kívül Is nagymértékben megterhelik a gyermekeket; A szakkörök, kulturális és sportversenyek, a közhasznú társadalmi munka, a különtorna, a balett, stb. oly mértékben terhelik meg a ta­nulókat, hogy játékra, pihenés­re, szórakozásra szabadidejük szinte alig marad, sőt erejük­ből és idejükből még arra sem futja, hogy felkészüljenek a tanítási órákra; — Az új tanév egyik leg­fontosabb feladata: a tanulók túlterhelésének további csök­kentése. A most bevezetésre kerülő új alsó tagozatos tan­tervek és tankönyvek nagy előrehaladást jelentenek és az alsó tagozatban lényegében megszüntetik a túlterhelésnek tantervi és tankönyvi okait. A felső tagozatban azonban egyenlőre a régi tantervek és tankönyvek felhasználásával kell a tananyagot csökkenteni; Állandó figyelemmel kell kí­sérni a tanulók iskolánkívüll elfoglaltságának mértékét és ennek legszükségesebbre való szorításával elejét kell venni a túlterhelésnek; Az Oktatásügyi Minisztéri­um felülvizsgálja az osztály- vizsgák rendszerét és olyan változtatásokat kíván végre­hajtani, amelyek biztosítják a tanulók év végi túlterhelésé­nek megszüntetését is; — A középiskolákban is mind az általános gimnáziu­mokban, mind a mezőgazda­sági technikumokban — esett a tanulmányi átlag és emelke­dett az elégséges és elégtelen eredményű tanulók száma. En­nek oka — az általános isko­lákhoz hasonlóan — a tanter­vi anyag túlzsúfoltsága. Nagy­mértékű a középiskolákban is a tanulók iskolánkívüli elfog­laltsága, amely akadályozza az elmélyült otthoni munkát: Nehézségeket jelent a dolgozó paraszt-származású tanulóknál a bejárás Is. — Az új tanévben a legfon­tosabb feladatok megegyeznek az általános iskolák feladatai­val: küzdenünk kell a tanulók túlterhelésének csökkentésé­ért, ügyelni kell arra, hogy a nevelők írásbeli házifeladatok­kal ne terheljék túl a tanuló­kat, küzdeni kell, hogy a ta­nulók az utolsó negyedévben a tételvázlatok írásbeli kidolgo­zásával vagy másolásával ne töltsenek túl sok időt Az előadó ezután a világné­zeti politikai nevelés felada­tairól beszélt, arról, hogy a nevelők a szak­tárgyak oktatásakor tudatosan felfigyeltek világnézeti szem­pontból jelentős törvényszerű­ségekre, megmagyarázták azo­kat, és a szakfelügyelők, ta­nulmányi felügyelők is gondo­san törődtek azzal, hogy ja­vuljon a szaktárgyak oktatásá­nak keretein belül a világné­zeti nevelés, bár — hangsú­lyozta az előadó «- a XX. kongresszus előtt nem voltak meg a politikai feltételek a feladat jó megoldásához: — Nem váltották be a re­ményeket — mondotta a továb­biakban Takács Gyula elvtárs — az elmúlt tanévben sem az általános, sem a középiskolák­ban az úgynevezett osztályfő­nöki órák; Nem sikerült az osztályfőnöki órák során biz­tosítani az őszinte kritikus lég­kört. Az új tanév során abból kell kiindulnunk, hogy a vi­lágnézeti és politikai nevelés eredményességének alapfelté­tele a széleskörű demokratiz­mus, a szabad kritikai légkör, a marxizmua-leninizmus taní­tásainak dogmatizmustól men­tes oktatása, és a szaktudomá­nyokra való alkalmazása; Ez segíti elő pedagógusaink gyor­sabb ideológiai fejlődését, a népfrontpolitikában, való aktív részvételét, az ifjúság eredmé­nyes világnézeti, erkölcsi ne­velését is. A politechnikai képzésről szólva hangsúlyozta, hogy az idei tanévben erre igen nagy súlyt kell fektetni, mert ez képezi a második ötéves tervben közoktatá­sunk egyik legfontosabb fel­adatát. Felhívta a figyelmet az előadó az eddig követett formák és módszerek kiterjesztésére, ál­talánosítására, és az önálló kezdeményezések bátrabb al­kalmazására. Az iskolahálózat fejlesztésé­ről beszélve megállapította, hogy e téren a legfontosabb probléma: a tanteremhiány megszüntetése. Felhívta a pe­dagógusokat, hogy igyekezze­nek a hiányokat társadalmi munka segítségével megoldani, bogádi és 6zalántai tanterem építési tapasztalatainak fel- használásával: — A gimnáziumok tantermi ellátottságát a második ötéves terv során, a siklósi gimná­zium 8 tantermes iskolává való bővítésével, valamint a tervprogramban szereplő, kom­lói új általános gimnázium megépítésével, teljes mérték­ben biztosítani tudjuk — mon­dotta} Mohácson a diákotthon át­költöztetésével, Szigetváron pedig pedagóguslakások biz­tosításával tovább növelhet­jük az iskolák tantermeinek számát} , , x' Ezekután » pedagógusuk ér­tékeléséről és továbbképae- séről beszélt u előadó. Idézte Pártunk Központi Ve­zetőségének az értelmiségiekre vonatkozó határozatát, amely megállapítja, hogy számos párt- és állami funkcionárius lebecsüli az értelmiséget és, hogy ezen változtatni kell. í— A pedagógusok érté­kelésének legfontosabb ténye­zőjéül az oktató, nevelő mun­kát kell tekintenünk — mon­dotta az a pedagógus, aki is­kolájáért jól dolgozik az egy­ben politikailag is állástfoglal: Fontos, hogy figyelembe ve­gyük a fejlődés tényét is, ez a szemlélet kell, hogy meg­nyilvánuljon a funkcióba ál­lításnál is. Az ellenség érdeke a diferenciálás nélküli egy zsákba gyömöszölte. Meg keli különböztetni as ellenséget a tévedő, vagy az őszinte kéte­lyekkel küzködó emberektől; Érvényre kell juttatni azt a szemléletet, bogy a vitázó, gondolkodó, kritikus embere­ket többre értékeljük a meggyőződte nélkülieknél vagy a felszínes fejbológaió Jánosoknál, — Igen he!ye9 egyes járási oktatási osztályoknak az a törekvése hogy tisztázzák azoknak a pedagógusoknak a helyzetét és értékelését, — mondotta a továbbiakban — akiket az elmúlt Időszakban igazságtalanul ért sérelem: Helyesen tette a sásdi járási oktatási osztály, hogy az év végével rehabilitálta és vissza­helyezte Sásdra Maksai Zoltán nevelőt, akit annakidején azért helyeztek ki, mert feleségének nevelőapja csendőr volt: Megállapította az előadó, hogy a pedagógusok tovább­képzése számos esetben a dog­matikus SZKP történetének tanulmányozására szorítkozott, emellett még dogmatikus mód­szerek, a vita hiánya akadá­lyozta az előrehaladást. — Az új tanévet sok szem­pontból jobb feltételek Között kezdhetjük meg, mint az előzőket. Uj rendtartás, új al­sótagozatos tanterv és tan­könyv, megváltozott politikai légkör, második ötéves ter­vünk programja biztosít ked­vezőbb feltételeket és jobb le­hetőségeket az eddigieknél. Mindezek mellett számítunk pedagógusaink szorgalmára, erősödő aktivitására és biza­kodására, reménykedve nézünk az új tanév elé, — fejezte be beszámolóját Takács Gyula elvtárs, a megyei tanács vb: oktatási osztályának vezetője.- Az előadást a hozzászólások követték}

Next

/
Oldalképek
Tartalom