Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-16 / 193. szám

9 »56 AUßWTf« i« ■■■n -r—i..inrr­M \ P ! <*> PART ÉS PÁRTÉPiTES A birjáni kiikkharc tanulságai KLIKKHARCOK dúlnak Birjánban, két táborra szakad a falu. A lakosság többség-. Koncz János italboltkezelő mellett áll és támadja ifj. Ké­tyi János tanácselnököt, mer; durva és visszaél hatalmával A Kétyl elleni hangulat ért­hető. Valóban durván beszél és visszaél hatalmával. Közis­mert — s a tanács iratai is bi­zonyítják, — hogy a Kétyi ba­ráti köréhez tartozó gazdák — például Nyári Vendel — két gazdakönyvet kaptak. Nyári­nak így sokkal kevesebb a be­adása, mint a többi dolgozó parasztnak, érthető tehát a fel­háborodás a jogtalan előnyök és az állam becsapása miatt. Nagy felzúdulást keltett an­nak idején Gráics bácsi esete is. Tizenegy éve lakik egy ál­lamosított házban s ezt az épületet nemrég eladták. Első vevőnek Gráics bácsi jelent­kezett. Mindenki azt várta, hogy övé lesz a ház. Nem így történt. Kétyi elsüllyesztette kérelmét, másik két vásárlási kérelemmel egyetemben, s csak a sajátját továbbította a járási tanácshoz. Gráics bácsi termés^' en panaszra ment, de a tanácselnök nyomdafesté­ket nem tűrő durva szavakkal kergette ki az irodából; Az esetet betetőzte az, hogy Kétyi ugyanebben az időben mindenképpen keresztül akar­ta vinni, hogy Ferkov Mládent — aki a felszabadulás előtt megölte a cselédjét — közép­parasztnak nyilvánítsák. A falu népe egy ideig abban reménykedett, hogy a tanács­ülés igazságot tesz. Sajnos, a tanácstagok hallgattak. Igaz, nem is igen beszélhettek, mert Kétyi hónapszám elhalasztotta a végrehajtó bizottsági és ta­nács üléseket. Ha nincs tanács, van párt- szervezet — gondolták a pa­naszosok. De a pártszervezet nem segített. A kommunisták egymástól elszigetelődve fi­gyelték az eseményeket. A panaszosokkal tehát sen' i-m foglalkozott, amikor men 'el ént a faluban» Koncz János az italbolt vezetője. Hamar-"- san ő lett a birjániak szemé ben a jogos panaszok védel­mezője, az igazság bajnoka Hogy miért? Konczot elsősorban nem a falu sérelmei érdekelték. Attó tartott, Kétyi feljelenti árdrá­gításért, amin egyszer rajta­kapta. Kihasználj a kínálko­zó alkalmat, összegyűjtött min­den Kétyi ellen szóló panaszt és a levelek özönét indította a Naplóhoz, a Szabad Néphez, az államvédelmi hatósághoz és ki tudja még milyen szervekhez. Mindent megírt, csak azt az egyet nem, hogy 6 maga ár­drágító. Kezdetben ugyan senkinek sem tetszett Koncz, mert örö­kösen gyűjtögette az adatokat és egészen alaptalan vádakat koholt Kétyi ellen. Nem tet­szett, hogy Konczot és barát­ját, Ács János boltkezelőt a tanácsiroda, illetve Kétyi la­kása előtt látták esténként hallgatózni. ök csak az igaz­ságukat akarták, de Konczé' intrikái nélkül. S hogy a ve gén mégiscsak Konczhoz csat­lakoztak, annak az az oka hogy ő legalább megírta pa­naszukat Budapestre és Pécs­re; • A PARTSZERVEZET sem ismerte fel a veszélyt; Nem vette észre, hogy a falu lé­nyegében szembenáll a tanács vezetőjével és nem gondolt ar­ra, hogy ha Konczhoz csatla­koznak az emberek, rossz vé­ge lesz a dolognak, mint ahog\ ett is. Hiba volt az is, hcg> Magyar József elvtárs párttit­kár végülis Kétyi mellett áll ki, Koncz és a falu többségi ellen! S Koncz levelei most már arról is szóltak, hogy Magyar József Hunyadi páncélgráná- tos volt. A vád nyilvánvalóan alaptalan, rágalmazó és becsü­letsértő, Magyar elvtárs mégis letört annyira, hogy közei féléven át egyetlen taggyűlés; sem hívott össze. A pécsi já­rási pártbizottság védelmére kelt ugyan néhányszor, de oly erélytelenül, hogy Koncz há­borítatlanul folytatta a cselszövéseit és verekedést provokált a kocsmában Ma­gyar elvtárs és Varga Sándor egyéni paraszt között. Ez a ve­rekedés még tovább rontotta Magyar elvtáns és vele a párt- szervezet tekintélyét. A dolog végül odáig jutott, hogy a falu többsége Koncz mögé állva szembefordult a tanácselnökkel is, a párttitkár­ral is. Koncz jókedvű lett, hi­szen látszólag elérte a célját: őneki ad igazat a falu; Reméljük, hogy üröm is sz ebben az örömben és nem fogadja diadalmámorral cikkünket. Mert mi elismer­jük, hogy Kétyi kiskirály és nagyon örülünk annak, hogy a pécsi járási tanács végrehaj­tó bizottsága végre fegyelmi eljárást indított ellene és fel­függesztette állásából. Ugyan­akkor mélységesen elítéljük Koncz mesterkedéseit, intri­káit is. HÖNAPOKON át tartott Birjánban a klikkharc, hóna­pokon át rontotta az emberek nyugalmát. Érdemes e nehé? hónapokról elgondolkozni és a szükséges tanulságokat le­vonni. Mit is bizonyítanak 'zek? A következőket: 1. A pártszer -zet egységéi csak akkor lehet megőrizni és a kommunisták csak úgy tart­hatják kezükben a falu irá­nyítását, ha a taggyűléseké' rendszeresen megtartják és ott a párttagok minden, a község előtt álló kérdésben közös ál­láspontot alakítanak ki. 2. A pártszervezetnek segí­tenie és ellenőriznie kell a ta­nács munkáját elsősorban Is a kommunista tanácstagok akti­vizálása útján. Ha a kommu­nista tanácstagok éberebbek, akkor idejében megelőzhették volna a bajokat; 3. A pártszervezetnek többet kell a dolgozók jogos panaszai­val törődnie. 4. Érthetetlen, hogy Marton István elvtárs a járási pártbi­zottság körzeti instruktora, akihez Birján tartozik ennyire elfajulni hagyta az egészet. Neki és a járási párt-végrehaj­tó bizottságnak sokkal előbb és határozottabban kellett vol­na állást foglalnia és életet ön­teni a pártszervezet munká­jába. 5. Nem kisebb a járási ta­nács végrehajtó bizottságának felelőssége sem, mert tűrte, hogy a tanács vezetője a falu túlnyomó többségével szembe­kerüljön. A birjáni klikkharcból le kell vonni a tanulságokat; ne fordulhasson elő a jövőben hogy néhány ember mesterke­dése egy egész falu munkáját megbéníthassa.; Pillanatképek a szerárugyárböl A fiatal lányok és asszonyok nemcsak takarítani, mosogatni és gyereket nevelni tudnak, hanem igazi jó munkásnők is kerülnek ki közülük. Bizony, nagy szemet mereszt az em­ber, ha látja, hogy úgy -villog a hegesztopáka Szalafai IsN, Begyűjtés „hozzon még" alapon A vásárosdombói termény­átvevő helyen Tóth Sándor- né, a vételi jegyző, a sza­bálytalanságok egész sorát követi el. A hibákra több esetben felhívtuk figyelmét, de mindeddig hiába. Megtörtént ugyanis, hogy a gazda a beszállított szabad gabonáért járó pénzt nem kapta meg, mert Tóth Sán- do né földadóra számolja el. A legutóbbi időben azon­ban más is történt. Vágyi Ferenc dolgozó parasztnak 300 kiló a búzabeadási köte­lezettsége. Tóth Sándorné azonban ezzel nem elégedett meg, mert amikor Vágyi Fe­renc leadta a három mázsa búzáját, utána üzent, hogy hozzon még 40 kilót. Tóth- né többet követelt tehát, mint amennyit tór- ényünk előírt. Hogy miért? Sokkal kényelmesebb el­járás ugyanis az, hogy a dol­gozó paraszt még adjon 40 kilót, (mert búza földadójá­ból annyi hiányzik) mint ki­számolni, (mennyit tesz az ki rozsban. Azért irtuk meg mindezt, mert eddig a szóbeli figyel­meztetésünk nem használt. — Reméljük, nem írtunk hiába. SZENYÉRI JENŐ vb-einók. GYURISA FRIGYESNÉ begyűjtési előadó. vánné kezében, mintha főző­kanál sosem lett volna benne. S csak győzi hallgatni az em­ber a dicséretet. Hogy július havi teljesítménye 137 száza­lék, de ez még mind semmi, hanem azt jegyezze fel az elv­társ, hogy Szalafainé a Mező- gazdasági Szerárugyár máso­dik legjobb dolgozója; Maga- mögött hagyott egy sor öreg szakmunkást, aztán ügyes, fia­tal férfiakat is, meg a lányo­kat Lányokat? Azokat bizony. Például a kofagép kezelőit. — No, nem kell megijedni, nem piaci árusokat gyárt ez a ma­sina, csak azért kapta ezt a különös nevet, mert kezelői legalább annyira szeretnek pletykálni, beszélgetni, mint a kofák. Héjjas Mari, Deck- manné.;: nem rossz munkás egyik sem. De a pletykához is értenek amúgy istenigazában. Mindig tudnak arról, ami az üzemben történik, s így aztán nem is erőltetik túl magukat, mert sok időt és energiát el­vesz a beszéd; De azt vajon tudják-e, hogy egy kedves, fiatal házaspár is dolgozik az üzemben; Itt is­merték és szerették meg egy­mást, itt is házasodtak össze, s azóta sem vágynak másho­vá. Friedmann Lászlóékról van szó. Mindkettő jó munkás. Rozika csaphegesztő, s most kovács munkába tanul be a férje. A 100 százalék náluk is biztos, de Laci a múlt hónap­ban félig még rá is duplázott. 152 százalékot ért el, • Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk pár szót a min­denki tántijáról. Azért tánti, mert Nagy néninek hívják, s aki nagynéni, az tánti. Nos, a tánti a hidegsajtoló kiváló­sága. Csak egy százalékkal maradt le Szalafainé mögött. ’Hiába, szoros a verseny. De érdemes is, mert jutalomból Sikondára viszi el az üzem az augusztus 20-i verseny leg­jobbjait. S erről nem akar el­maradni Nagy néni sem* J léi fit a „Séta-téri“ ügyben így végződött... Hogy is kezdődött? ;:: Szép, napsütötte vasárnap délelőttön történt.;; S a vége: augusztus 14-én, reggel 8 órakor megnyílik a tárgyalóterem ajtaja .; -. „Kiri”, „Csicsa”, „Guca”, „Boci” , „Kis Pesti”, „Hadova- doboz” ülnek a vádlottak pad­ján. Az első négy mint vád­lott. a többi mint tanú. Hor­váth Károly elsőrendű vádlott elismeri bűnösségét, — mit s tehetne? — de a többi nem. Nem érzik bűnnek, hogy „Ki- rP’-nek segédkezet nyújtottak abban, hogy egy tizehöteszten- dős lányt ágyrafeszített, majd később azért a lányért szíven szúrta Szabó I.ászlót a Séta­téren. Ezek rideg tények. S egvike-másika, nevetséges, os­toba hazudozással akarja el­mosni a megdöbbentő ténye­ket, hogy mentse bőrét a fele- lőssógrevonás alól. Az ügyet ismeri már az egész megye. így csak néhány 1«1- lemző képet a tárgyalóterem­ből.,, „Kiri”: Amikor Harkányból este ha­zaindultak, az állomásra veze­tő úton így „vigasztalta” a 15 éves lányt: — Menj csak haza nyugod­tan . ;; Anyádtól félsz? Ami történt — nem látni. Nincs a homlokodra írva ., A kislétszámú közönség kö­rében idős asszony ül. Amikor ez a „Kiri“-féle vallomás el­hangzik, szeméhez kap. Nem! Nem a lány anyja! Csak egy anya. Talán lánya is van... Kegyetlen, cinikus szavak ezek. Osztertag, azaz a „Csicsa": Azon a bizonyos vasárnap délután a harkányi üdülő szo­báiéban négyen tartózkodtak zárt ajtók mögött: a lány, Kiri”, Ranga Tamás (Guca) és „Csicsa”. A bíró megkérdi Osztertagtól, miért nem igye­kezett megakadályozni „Kiri” gyalázatos tettéi? így felel: — Kérem, tisztelt bíróság, én úvastam. Semmit sem vettem észre,;, A tizenötéves lény sikonga­tott, — Ő olvasott;;: „Kirí" gumibottal fenyeget­te a lányt, — ő olvasott::, „Kiri” fojtogatta a lányt, — ő olvasott, nem hallott, nem látott semmit. Bután, ostobán hazudik. Ranga Tamás: A bíró kérdez: „Miért nem akadályozta meg? .;.” stlb. — Kérem, én gitároztam;.. Nem láttam, nem észleltem semmit.: s ő tehát gitározott Ugyanis szereti a zenét, most ismerke­dik ezzel a hangszerrel;;; A gitárszót — szájharmonika kí­sérte, amikor „Csicsa” megun­ta az olvasást (a könyv címe volt: „A 13. számú szoba”) és zsebéből előhúzta a „száj- herflit”. S ezt a zenebonát kísérte végül a lány sikoltozása,,, Bodó József: őt már a tárgyalás szüneté­ben kioktatta „Kiri” bátyja: „Ne mondj semmit!...” Boci így is tett. És szemtelenül rá­vigyorog a bíróra is egy-egy hazug „köpés” után. Csak ak­kor halványul el, amikor a 1 c ki:: " vele a „mikroszkóp- lopis” d—vét (nvolcszázforint- ra büntették) s közöl vele egy másik „ügyet” is, — persze is­mét verekedés — amelyért majd ezután .:: No igen. Bó­dénak „pech”-je van, „Hadomdoboz", azaz: Szilá­gyi Géza: A bíró neki te felteszi ugyanazt a kérdést. Szilágyi felel: — Hát kérem, tetszik tudni ... Nem éreztem magamat li­liomfelelősnek ;:; Cinikus, vállvonogató le­gény. Kint a folyosón, •— a tárgyalás szünetében —« elém áll és méltatlankodik: — A tanuknak Ingyen-büfét állíthatott volna fel a bíróság, ha mér egyszer beidézték. Mert, ugye, már tizenkét óra és még egy falatot sem ettem... Azt hiszik viccel? Nem! Hát ez a — „Hadovadoboz”. A tizenötéves lány; s, Kihallgatását zárt tárgyalá­son folytatják le. Vele van az anyja is. Délután már az a hír járja, hogy a „tizenötéves” tárgyalá­sán az anyja nekiugrott „Ki- ri”-nek és pofonvágta. Magá­ból kikelve azt mondta neki: ,Te féreg!.;.» S a közönség? — Inkább a lányát pofozta Ormánsági napra készülnek Csányoszrón Csányoszrő utcáin a Haza­fias Népfront helyi bizottságá­nak díszes, nemzetiszínű ke­retbe foglalt falragaszai hir­detik, hogy alkotmányunk ün­nepének előestjén, augusztus lÖ-én, ormánsági napot ren­deznek kiállítással és a mű­velődési otthon avató ünnepé­lyével egybekötve. A naaysza bású ormánsági találkozó- nagyarányú előkészületek elő­zik meg. A művelődési otthonban kő­művesek, ácsok, villanyszere­tők dolgoznak. A tágas épület­ben már csak sejteni lehet, hogy itt válaszfalak voltak. A régi szűk ablakokat, újakkal cserélték fel. Az ácsok most helyezik el a padlót tartó ván­kosfákat a homokba. — Vasárnap kellett volna eljönni hozzánk — mondja Vida Sándor tanácselnök. — Csak úgy nyüzsögtek itt az emberek, voltak vagy százan. Ök csináltak rendet az udva­ron is. Planírozták, elhordták a köveket, még a téglatörme- téket is. Gerse Imréné egy tsz-tag fe­lesége robban be. Egyenesen oda tart, ahol a színjátszók öl­tözőjét, a könyvtárat és az ol­vasószobát építik. Fürkészve vizsgálja a munkát, utána rá­szól a kőművesekre: ■— Ma nem úgy jövök ide, mint társadalmi munkás, ha­nem mint pallér. Ügyesen és szaporán dolgozzanak, mert még szégyenben maradunk!... Morschauzer János fel is kapja a fejét. Szigorúan végig­méri az asszonyt. Hogyisne: nem lopják ők a napot! De a Jövevény mitsem törődik ez­zel: Most éppen tüzérségben vagyok — folytatja. — Nem érek rá; Majd jövünk az urammal együtt:?i Negyedóránktnt érkeznek újabb látogatók. AM csak erre jár, bekukkant egy pillanatra* Nem csupán azért, hogy kő» rülnézzen, hanem mert segí­teni akar. Veres Géza, az álta» 'ános iskola igazgatóhelyettese is eljött és mo6t, hogy meg­tudja: téglát kellene tisztíta­ni, ígéri, hogy azonnal küldi a gyerekeket. Géczy Ilonka is erre járt, 8 itt is maradt, a homokot lapátolja. ■ > Kulcsár Jenőné a művelődé­si 'otthon igazgatója kalauzol tovább. Azt magyarázza, hogy az udvarban állítják fel a sza­badtéri színpadot. Ez lesz ugyanis az Ünnepség színhe­lye, itt szerepelnek a művésze­ti csoportok. Megkér, hogy ke­ressük fel Dr. Hasltz Henrik- nét, a népi együttesük művé­szeti vezetőjét; — Nagy ünnepre készülünk — kezdi Hasitzné. — Negyven község lakosságát hívtuk meg a környékből, ezenkívül még kétszáz vendéget. Eljönnek a budapesti Építőipari Gépesíté­si Tröszt dolgozói közül te né- hányan. ök patronálják a ter­melőszövetkezetünket, meg a falut;;: Felállítunk egy laci­konyhát is. Ételből, italból nem lesz hiány. Két borjút és két sertést vágunk;n — Kik szerepelnek? — A csányoszrő! népi együt­tes az „Ormánsági Lakodal­mas“^, a sámodiak az „Ormán­sági fonós“-t, a vajszlóiak a „Kákicsi dobogós“-t táncolják, a sumonyiak pedig vegyes tánc­számokkal szerepelnek. Döme József a zalátaiak híres or­mánsági szólóénekese is fellép; Este a csányo6zrói színjátszók Csiky Gergely: „Nagymama» című háromfelvonásos színmű­vét mutatják be; Szépnek, felejthetetlennek ígérkezik az alkotmány évfor­dulója Csányoszrón; Jó szóra­kozást kívánunk az ünnepség minden résztvevőjének; (Farkas) Sokszorosan megéri Épületeinknek nemcsak kor­szerűeknek, higiénikusoknak, kényelmeseknek kell lenniük hanem szépeknek is. Ezt cé­lozzák István-akna mentőállo­másának díszítményei, amelye­ket Palkovics Lajos szobráisz- művész tervei alapján készíte­nek. A tervek szépek, sajnos a kivitelezésekre nem fordíta­nak megfelelő gondot. A domborműnek plasztikus­nak kell lennie, hogy a finom vonalak érvényesüljenek. Erre nem alkalmas a sómázas-piro- gránit, amelyből az István-ak- nait el akarják készíteni. Két­ségtelen, legolcsóbban a sómá­zas pirogránitból lehetne ki­vitelezni és ez már felvetődött Tatabányán tej De ott is megállapították, hogy ez az anyag néha 1—1,5 négyzetcentiméter hólyagokat vet, recés, durva szerkezetű — és ezért elnyomja a plasztikát, azonkívül porfogó, foltos és megfeketedik; A plrogránit volna fel, amikor Harkányba ment Van benne igazság. Néhány hét telt el azóta, hogy lapunkban napvilágra ke­rült az egész ügy. Azóta levelek, levelek és le­velek ;;; Egy kötegre való írásban benne van megyénk lakosságának véleménye. Pe­dagógusok, parasztok, tisztek és orvosok, bányászok és név­telen „aláírók” mondták el vé­leményüket az „esetről”; S ez­zel az ügy, meg te szűnt egy­szerű „esetté” lenni. A fiatal­ságnak ez a csekélyke, — de nagyon veszélyes rétege **— el- sromorftóan nagy gondot okoz mi az embereknek. A levelek­ből ítélve úgy érzem, mindenki étez egy kis felelősséget;;: De levelet, — sajnos — azok­tól, akik a „legilletékesebbek", nem kaptunk, egyetlen sor nem étkezett tőlük, egyetlen telefonihívás nem érkezett —a szülőktől::, Nem nyilatkoztak a fiúk szü­lei. szavukat nem hallatták a lányok szülei. Nem tudom, mi volt a véleményük, de hogy még ez az eset sem szolgálta­tott tanulságot, azt bizonyitia egy kis epizód a tárgyalás után, A rádió munkatársával, csak ember-nagyságú szobrok­nál megfelelő, ahol a felületi fordulások, ami a hólyagoso- dás következménye nem rontja a hatást: Ugyanakkor ha színes fény­mázas majolikából, vagy akár fénymázas pirogránitból készí­tik el a domborművet ‘— plasz­tikusan is megőrzi a művészi vonalak szépségét; Vegyünk példát Tatabányáról és ne saj­náljuk a művészeti érték meg­őrzésére az esetleges felmerülő többletköltséget, mert sokszo­rosan megéri, Goldmann Adolf Pécs, Nagy-Flórián u: 18, 11 új földműves« 1 szövetkezet Tizenegy új földművesszö- vetkezet alakult megyénkben ez évben, amelyek közt kilenc az első félévben önállóan vé­gezte munkáját; s egy pécsi íróvá! jövünk el a folyosón, amikor a fai mellett álló három lány közül a „ti­zenötéves” ajkbiggyesztve, megvetően mér végig bennün­ket. Talán nevetséges esetnek tűnik, de megállunk és kérdő­re vonjuk, mire így válaszol: — Én mindenkit gyűlölök!^* És pirosság, düh önti el ar­cát. Méltatlankodik, mert az újság „kiírta.” S ezért sértő­döttek, ezért 6ztdnak mindent és mindenkit a fiúk 6zülei is, felelőssé teszik a társadalmat, — csak magukat nem; Pedig, ha valaki, akkor ők igazán levonhatják a sétatéri ügyből —. a tanulságot in Szerdán délután fél 3 óra­kor a bíróság ítéletet hirdet) Horváth Károlyt erőszakos nemi közösülés bűntette és szándékos emberölés bűntetté­nek kísérlete miatt 8 évi, Osztertag Istvánt bűnrészes- ség miatt 1 év és 2 havi, Ranga Tamást 1 év és 6 havi börtönbüntetésre ítélték, S ezzel véget ért a harkányi kirándulás ii, Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom