Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

1956 AUGUSZTUS 1

NAPI Ö

3

Az országgyűlés keddi ülése

(Folytatás a 2. oldalról)

juk felelősségre a hatalmukkal így visszaélő vezetőket.

Ezért arra utasítottuk az ügyészi szervezetet, hogy a dolgozók jogait necsak azza’ védje, hogy hatályon kívül helyezteti a törvénysértő határozatot, de hasson oda, hogy a dolgozót ért kárt jóvá is tegyék és a sértett teljes elégtételt kapjon.

Az ügyészségnek a jövőben a szakszervezetekkel karöltve sokkal határozottabban kell fellépnie a munkavédelmi előírások megszegőivel, a balesetek felelőseivel szemben, akik nem hivatkozhatnak a termelés vélt érdekeire.

Általános törvényességi felügyeleti munkánk fontos feladata a termelőszövetkezetek védelme, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének támogatása ezzel együtt a már működő termelőszövetkezetek segítése.

Kö’önösen fontos ez most, amikor egyes helyeken az ellenség újból támadást indított a ter- m*'’őszövetkezetek ellen.

A termelőszövetkezetek fejlesztésének alapelve a szövetkezés önkéntessége. Ennek megsértése súlyos törvénysértés. amely ellen az ügyészség köteles fellépni. Az önkéntesség nyílt megsértése ma már ritkábban fordul elő. De még találkozunk félrevezető ígérgetésekkel a belépni szándékozó parasztoknak jogaira és kötelességeire vonatkozóan, elsősorban Vas, Somogy és Zala megyében.

Alkotmányunk 49. paragrafusa kimondja, hogy a „Magyar Népköztársaság polgára: a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. A polgárok bármely hátrányos megkülönböztetését nemek,

felekezetek vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti”.

Elmondhatjuk, hogy a nők egyenjogúságát biztosító rendelkezések megszegésével szinte alig találkozunk. Ugyanígy ténylegesen érvényesül a vál- Iásszabadság is, ami annyit jelent, hogy mindenki szabadon vallhatja vallásos vagy ateista meggyőződését. Törvényeink maradéktalanul biztosítják a minden magyar állampolgárt megillető jogokon túl az ország területén élő minden nemzetiség számára az anyanyelven való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét. E jogok gyakorlati érvényesítését akadályozták a múltban, főleg a délszláv nemzetiségiekkel szemben elkövetett törvénysértések. Ezek nagyrészét kormányzatunk már orvosolta, illetve orvoslásuk folyamatban van. Az ügyészi szervezet e vonatkozásban is teljesíteni fogja kötelességét.

Az állampolgárok jogainak védelme a szocialista törvényesség egyik oldala. A törvényesség másik oldala, hogy az állampolgárok is eleget tegyenek minden törvényes kötelezettségüknek.

A szocialista törvényesség megköveteli, hoc*' tovább erősödjék és szilái íjon a munka a begyűjtési és az adózási fegyelem. Megköveteli minden állampolgártól a hatósági személyek megbecsülését és felelősségteljes munkájuk segítését. Alkotmányunkban leszögezett alapelvekre, törvényeinkre, a K. V. határozatára támaszkodva az ügyészi szervezetnek az eddiginél bátrabban, következetesebben kell folytatnia a harcot mindenki ellen, aki törvényeinket megsérti.

Néni demokratikus rendszerünknek van ereje ahhoz, ho<iy helyrehozza az elkövetett hibákat

Tisztelt Országgyűlés!

Alkotmányunk szerint: „A legfőbb ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény következetesen üldöztessék”.

Az az éles harc, amelyben népi demokratikus állami és társadalmi rendünk kialakult, az ellenséges erők elszánt és veszedelmes támadásainak visszaverését követelte meg Közvetlenül a felszabadulás után gyökeresen új bűnüldözési és igazságszolgáltatási szervekre volt szükség. A politikai rendészeti szervek, népügyészségek és népbíróságok leleplezték és megbüntették a háború és népellenes bűnöket elkövető fasiszta gonosztevőket, gyilkosokat. A népügyészi és népbírósági szervek megfelelő felelősségrevonást alkalmaztak az ellenforradalmi bűntettekkel szemben is.

1948 után azonban a feszült nemzetközi helyzetben nálunk károsan hatott az a téves nézet, hogy az osztályharc állandóan és minden területen élesedik. Kialakult a kritikát elfojtó személyi kultusz és ezzel együtt a bizalmatlanság légköre, amelynek rossz hatását csak fokozta az államvédelmi szerveknek különleges helyzete. Ebben a légkörben az államvédelmi hatóság irányítói, vezetői és tisztjei közül sokan visszaéltek hatalmukkal, a megfelelő ellenőrzés hiányával. Erkölcsi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyítékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikarlak ki, ezzel a szocialista törvényességet a legdurvábban megsértették.

— Lehetővé tette a törvény- sértéseket az is, hogy sem az ügyészség, sem más szervezet *iem gyakorolt ellenőrzést az államvédelmi szervek tevékenysége fölött, hiszen az ügyészi szervezetet ezzel a feladattal csak 1953-ban bízták meg. A Központi Vezetőiég 1953. júniusi határozata megkövetelte a szocialista törvényesség megszilárdítását az »lkövetett törvénysértések kivizsgálását és jóvátételét* Ezután került sor

az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgálására. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bűnös tevékenységére. A katonai bíróság 1953. decemberében hozott ítéletében megállapította: — idézem — „Péter Gábor és társai vezető beosztásukkal járó hivatali hatalmukkal visszaélve, egyrészt az államvédelmi munkában súlyosan törvénytelen módszereket honosítottak meg, ezáltal tudatosan népellenes irányban ferdítették el az állam büntetőpolitikáját, másrészt mérhetetlen személyes igényeik kielégítése érdekében éveken keresztül óriási mértékben fosztogatták és pazarolták a társadalmi tulajdont”. Ezután megkezdődött azoknak az ügyeknek felülvizsgálata, amelyekben az elítélt volt államvédelmi vezetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűncse- leki én; ek feltárását eredményező vizsgálat hosszú ideig tartott.

— A felülvizsgálat nem ment könnyen, lassan indult, vontatottan haladt. Az utóbbi időben azonban a vizsgálat meggyorsult és ma már a végére értünk.

— A vizsgálat alapján be- i gazolást nyert, hogy elvtár saink, akiket a törvénytelen perekben elítéltek, nem voltak árulók, kémek, kártevők. De beigazolást nyert az is, milyen rendkívüli súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése, az ügyészi szervezet hiánya.

— Pártunk javaslatára megszervezett ügyészség nagy szerepet kapott az alaptalanul elítéltek ügyelnek felülvizsgálatában. Az alaptalanul elítéltek ügyük felülvizsgálatának befejezése után sokan már a vizsgálat alatt is szabadlábra kerültek.

A legfelső bíróság eddig száznegyvenkilenc elítélt ügyében hozott döntést, ennek során 124 elítéltet minden vádpont alól jogerősen felmentett, 15 személy ügyében marasztaló ítéletet hozott, 10 személy bűnösségét kisebb súlyú bűncselekményben állapította meg, és ennek megfelelően lényegesen enyhébb büntetést szabott ki. Bejelenthetem, hogy azok is szabadlábon vannak, akiket a legfelsőbb bíróság elítélt, mert már korábban le- töltötték a kiszabott büntetést, illetve egyéni kegyelmet kaptak. A felülvizsgálat folyamán még 156 személy került szabadlábra, részben kegyelemmel, részben büntetés félbeszakítással.

A legfelső bíróság perújítási eljárásban olyanok ügyében is hozott felmentő ítéletet, akiket annakidején a koholt vádak alapján halálra ítéltek és kivégeztek. Felmentette a bíróság minden vádpont alól Rajk László, Szőnyi Tibor, Szalai András, Szebényi Endre, Pálfi György, Sólyom László elvtársakat és másokat. ök jóvátehetetlenül áldozataivá váltak a törvénysértéseknek. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek velük szemben kötelezettségeink. Kivégzett elvtársaink rehabilitálásán túlmenően intézkedéseket tettünk és teszünk hozzátartozóik erkölcsi és anyagi támogatására.

Mintegy háromszáz alaptalanul elítélt szabadult ki a börtönökből a felülvizsgálat során. Túlnyomó többségüket koholt vádak alapján tartóztatták le és ítélték el a „Rajk ügyben“, a „Kádár ügyben“, a „Sólyom ügyben”, a „volt szociáldemokraták ügyében“, a „volt jugoszláv emigránsok ügyében” és más ügyekben. Nagy többségük pártunk tagja volt, amikor letartóztatták őket, sőt nem egy, mint köztudomású, évtizedes munkás- mozgalmi múltra tekinthet vissza.

Feladatunk továbbra is gondoskodni arról, hogy az ártatlanul elítéltek hosszú évek szenvedése után erkölcsi és anyagi segítség biztosítása me'Ictt foglalják el az őket megillető helyet társadalmunkban.

Pártunk és állami szerveink anyagi vonatkozásban sokat segítettek eddig is a rehabili- •áltakon, de szükség van arra, hogy kártalanításukat a törvény előírta módon rendezzük. Erre az igazságügyminiszter megtette a szükséges intézkedéseket. Intézkedés történt, hogy a rehabilitáltakat munkába helyezzék, részükre lakást biztosítsanak, a betegeket orvosi kezelésben, gyógy- üdültetésben részesítsék, az idősebbeknek megfelelő nyugRendöri és ügyészi egyre

Az 1953. júniusi Központi Vezetőségi határozat megkövetelte a pártellenőrzés megerősítését és az állami ellenőrzés megvalósítását az állambiztonsági szervek munkája fölött. Egyidejűleg az állambiztonsági szerveket, az ügyészi szerveket, az igazságszolgáltatási apparátust, a párthoz hű, öntudatos és gerinces dolgozók százaival erősítettük meg,^ közöttük számos olyannal is, akiket rehabilitáltunk.

Az új ügyészi szervezet állandóan felügyeletet gyakorol az államvédelmi szervek munkája felett. A hároméves tapasztalat azt igazolja, hogy az államvédelmi szervek munkájában gyökeres változás történt, a szocialista törvényesség itt is megszilárdult. Az ügyészi felügyelet során észlelt minden törvénysértés* miatt felelősségrevonás történik. Ez alatt az idő alatt ötvennégy államvédelmi nyomozóval szemben kezdeményezett az ügyész fegyelmi eljárást, míg a súlyosabb törvénysértések elkövetőit 13 ügyben katonai bíróság elé állította.

Az ügyészi szervezet feladata, hogy minden erővel segítse az államvédelmi szervek munkáját;

Az a munka, amelyet az

újraszervezett és megerősített államvédelmi szervek végeznek, Igen nagyjelentőségű és rendkívül felelősség- teljes. Ebben a munkában segíti és támogatja egész népünk az államvédelmi szervek dolgozóit.

Világosan kell látnunk, hogy a háborús úszítók elszenvedett kudarcaik ellenére sem tették le a fegyvert. Még hatályban van az Amerikai Egyesült Áldíjat folyósítsanak. Intézkedés történt arra is, hogy a rehabilitáltak munkaügyi jogfolytonosságát elismerjék, kitüntetéseiket visszakapják, stb.

Az ügyészséghez érkezett panaszok azt mutatják, hogy nemcsak azoknak van joguk rehabilitációra, akiket a bíróságok alaptalanul elítéltek. A törvénytelen perekkel egyidejűleg a bizalmatlanság egészségtelen légkörében sok elvtársat, becsületes dolgozót alaptalanul internáltak, bocsátottak el felelős funkciókból, illetve munkahelyükről. Anélkül, hogy a munkájukat jó! végző mai vezetőket, beosztottakat leváltanánk, indokolt a korábban alaptalanul leváltottakat olyan munkakörbe állítani, amit képesítésüknél fogva elláthatnak.

Az ártatlanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálata azt bizonyítja, hogy népi demokratikus rendszerünknek van ereje ahhoz, hogy a visszaéléseket, a törvénysértéseket felfedje, hogy érvényt szerezzen a szocialista törvényességnek, hogy helyrehozza az elkövetett hibákat.

Rendszerünk erejét bizonyítja az is, hogy nem állunk meg az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatánál. Ennél tovább megyünk. Szabadlábra helyezzük nemcsak azokat, akiket ártatlanul elítéltek, de azokat is, akikre valóban elkövetett bűncselekményeikért a múltban túl súlyos büntetéseket szabtak ki. Rendszerünk megszilárdulása lehetővé teszi, hogy kegyelmet gyakoroljunk és az igazságosan kiszabott büntetés letöltése előtt helyezzünk szabadlábra olyanokat is, akiket a háború utáni években háborús és nép- ellenes bűntettekért és más nolitikai bűncselekménye kér' ítéltek el a bíróságok. Ezekne’'- íz ügyét egyénileg bíráljuk el Nem gyakorolunk kegyelmet olyanok esetében, akiknek ki- szabadulása népünkre, államunkra veszélyt jelentene. A? igazságügyminiszter. a belügyminiszter és a legfőbb ügyész együttesen döntenek abban, hogy kit kell szabadlábra he- !yezni. Ez a munka folyamatban van. Eddig 1400-nál több személyt helyeztettünk így szabadlábra.

Megvizsgáltuk annak a 250 elítéltnek az ügyét is, akiket háborús bűntettekért a szovjet bíróságok ítéltek el és akiket a szovjet hatóságok átadtak a magyar szerveknek.

szerveink munkája javul

lamok 1953 október HM törvénye, amely évi száz millió dollárt irányoz elő a békeszerető államok elleni aknamunkára és kémkedésre. Ezt az összeget legutóbb huszonöt millióval felemelték.

Az ilyen szennyes feladatra azonban egyre kevesebb a jelentkező. De még mindig akadnak olyan elvetemült elemek, akik semmit sem tanultak mint például Sulyánszki Jenő és 14 társa, akik volt ludovikás tisztjelöltekből, had- apródokból regrutálódtak. Fegyvereket gyűjtöttek a magyar nép ellen. Az ítélet kiütötte kezükből a fegyvert és lesújtott rájuk.

Az államvédelmi és igazságügyi szervek a szocialista törvényesség maradéktalan megtartásával ma már valóban csak az ellenségre mérik csapásaikat. Munkájuk egyre eredményesebb.

A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények elkövetőinek megfelelő üldözése, felelősségre vonása fontos állami feladat

Jó egynéhány ügy tanulsága alapján megragadom az alkalmat, hogy innen is kérő szóval forduljak a vállalatok igazgatóihoz, földművesszövetkezeteink tagjaihoz, főleg a szövetkezeti ellenőrző bizottságok tagjaihoz, hogy még jobban vigyázzanak a felügyeletük alatt álló népvagyonra.

Eredmények mutatkoznak a városi és falusi lakosság, dolgozó parasztságunk vagyonának védelmezésében is. Rá kell mutatni azonban arra, hogy ezen a területen is, csakúgy, mint a társadalmi tulajdon kezelésében, sok a hanyagság. Azáltal, hogy lakosságunk között számosán sokszor őrizetlenül hagyják dolgaikat, záratlanul portájukat, lakásukat, egyenesen csábítják a lopások elkövetésére az alkalmi és szokásos bűnözőket.

Rendőrségünk áldozatos helytállása és munkája, komoly eredményeket mutat fel a polgárok személye ellen intézett erőszakos támadások, emberölések, rablások elleni harcban. Örömmel számolhatok be az országgyűlés előtt arról, hogy az ilyen bűncselekmények száma lényegesen kisebb a felszabadulás előtti hasonló cselekményeknél. Ál- 'ampolgáraink hasonlíthatatlanul biztonságosabb körülmények között élhetnek és dolgozhatnak mint azelőtt.

Az államrend elleni izgatások száma is csökkent. Világosan elkülönítjük azokat, akik bírálattal feltárják a megmutatkozó hibákat, segítik ezeknek kijavítását, azoktól akiknek a gyűlöleten kívül semmi közük a demokráciához s Izgató, gyűlölködő kijelentésekkel tesznek kísérletet, hogy zavart keltsenek, akadályozzák építő munkánkat. Az ilyen rosszhiszemű, ellenséges elemeket természetesen bíróság elé állítjuk.

Nyilvánvaló, hogy nálunk nem lehet szabadsága azoknak, akik dolgozók érdekel ellen akarják azt felhasználni, akik pártunk, államunk, intézményeink ellen izgatnak, akik a sovinizmust, antiszemitizmust és más bur- zsoa. reakciós nézeteket terjesztenek.

A bűnözés okainak vizsgálata során a rendőri és ügyészi szervek egyaránt sok tapasztalatra tettek szert ahhoz hogy követeljék az alkoholizmus romboló jelenségei elleni általános küzdelem megerősí- ését. Gyakorlati munkánk so- án sokszor látunk eseteket amikor főleg a rum és pálinka mértéktelen fogyasztása nem- -sak az egészséget rombolja, de bűncselekményekre is vezet.

A kapitalista társadalom evik legalávalóbb maradványát. a prostitúciót megszünCsökkenteni kell a ügyek

— Hazánkban éppenúgy mint a többi szocialista államban, a társadalmi erők növekedésével a bűnözés erősen csökken. Elég például arra utalni, hogy 1932. évben há- romszáztízezer-négyszáznyolc- vankét személy ellen indítottak eljárást, viszont 1955. évben ez a szám csak százhet- venkettőezer-hétszáznegyven- kilencet tett ki.

— A büntető eljárás alá vontak száma még sokkal kevesebb lenne, ha maga az ügyészi szervezet nem követett volna el a múltban számos hibát. Sok esetben formális szemléletből kiindulva apró- cseprő ügyekben is bíróság elé állított dolgozókat*

— Erre a hibára határozottan rámutatott pártunk politikai bizottságának 1955. novemberi határozata, amikor elítélte ezeket a torzításokat. A rendőri és ügyészi szervek egyaránt komoly lépéseket tettek az ilyen hibák kijavítására. Saját hibáinkon kívül még ma is sokhelyütt gátja a helyes fejlődésnek, hogy egyes gazdasági vezetőink, dolgozóink sokszor a legjelentéktelenebb ügyekben is a rendőr, illetve az ügyész beavatkozását kérik. Az ilyen feljelentések egyik oka volt, hogy törvényeink a legutóbbi időkig nem adtak lehetőséget arra, hogy a jelentéktelen ügyek társadalmi úton, a bíróság mellőzésével kerüljenek elbírálásra. E hiányosság kiküszöbölésére a Minisztertanács és a SZOT komoly intézkedéseket tett; Mó- dosí tásra kerül t a Munka Törvénykönyve. A vállalatok, intézmények vezetőinek fegyelmi jogköre kiszélesedett. Vállalataink, intézményeink vezetői munkájukban komoly támogatást kapnak a felállításra kerülő társadalmi bíróságoktól. A megtett első lépések helyenkint már komoly sikerrel jártak*

A szakszervezeteknek egyik fontos feladata a társadalmi bíróságok szervezése, Az

tettük. De főleg nagyvárosainkban még előfordul a titkos prostitúció. A társadalom szervezett erőinek kell odahat- iok, hogy több gondoskodással az ilyen jelenségeket megszüntessük.

A három évi felügyeleti munka tapasztalatai azt mutatják, hogy rendőri és ügyészi szerveink nyomozad munkája egyre javul. Mél'án rászolgáltak dolgozó népünk elismerésére és további bizalmára.

Rendőreink évről-évre kép- zetebbek, tapasztaltabbak, és ennek eredménye, hogy egyre jobban becsülik őket dolgozóink. Hozzá kell tenni azonban hogy néha, főleg a még tapasztalatlanabb rendőrök fellépésében is akad hiba, amikor fellépésük vagy nem eléggé határozott, vagy éppen túlzott, és kiváltója lesz egyes személyek meggondolatlan magatartásának.

Habár egyre kisebb számban, de vannak még olyan panaszok, hogy a rendőrségen egyes beosztottak durva törvénysértéssel erőszakot alkalmaztak előállítottakkal szemben. Az ügyészi felügyelet kötelessége minden ilyen esetet a legalaposabban kivizsgálni és a magukról megfeledkezett személyek ellen eljárni. Katonai bíróságaink ilyen esetekben megfelelő szigorral torolják meg a törvénysértéseket.

— Ügyészeink külön figyelmet fo-dítanak a fiatalkorúak, a 12—18 évesek bűncselekményeire. Itt is javulás tapasztalható Egy év leforgása alatt a fiatalkorúak által elkfive+ett büncselekménvek száma harminc százalékkal csökkent.

A fiatalkorúak bűnözésének csökkentésére legfontosabb a megelőzés. Ezen a téren már sok helyen jól működnek az ifjúságvédelmi blxottsá-nk. amelyek számontarMák a fiatalokat. a késői órákban ba- zaküldik őket, vlgyá»»«ek. ho-v zii’őtt elemek közé ne kerüljenek, stb.

A megelőzés legfontosabb követelménye a 14—16 éves fiatalok munkábaállítása.

birősá** elé kerülő számát

ügyészek hathatós segítséget nyújtanak e feladat megoldásához.

— Országgyűlésünk mostam ülésszaka foglalkozik majd azzal a törvényjavaslattal, amely szabálysértési bizottságok létesítését javasolja. Anélkül, hogy a vitának elébe vágnék, felhívom a tisztelt országgyűlés figyelmét a törvényjavaslat jelentőségére. A szabálysértési bizottságok lehetővé fogják tenni, hogy főleg falun, a dolgozókat sokszor bo6z- szantó, kisebb kárt okozó ügyek elintézése a leggyorsabban megtörténjen.

— Ezek az intézkedések lényegesen hozzájárulnak a törvényesség megszilárdulásához, a bíróságok elé kerülő ügyek csökkenéséhez. Az eredmények máris mutatkoznak. A vádlottak száma fokozatosan és erőteljesen csökken. Ez év második negyedévében a vádlottak száma 17.549 volt, az előbbi év azonos időszakában 32.535-tel szemben.;

Azáltal, hogy megszűnnek azok a bírósági ügyek, amelyekben mint mondják — ágyúval lőtték a verebet, meggyorsul és Jobb lesz a bíróságok munkája is.

*— Az ügyészi szervezetet a bíróság munkájának törvényessége tekintetében is felügyeleti jog illeti;

— Bíróságaink a munkás- osztály és szövetségese, a dolgozó parasztság hatalmát, állami, társadalmi és gazdasági rendjét védi,

*— A burzsoázia szószólói — érthető okokból — élesen támadják bíróságainkat, a nép bíróságait és azzal vádolják, hogy nem az igazságot keresik. Mi visszautasítjuk az ilyen rágalmakat. Szocialista bíróságaink függetlenek és kizárólag csak a törvénynek vannak alárendelve. A szocialista bíróság, a nép bíróságai és senkit sem ítélnek el pusz(Folytatása a 4. oldalon.)