Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-05 / 184. szám

Megyei pártaktfva értekezlet Pécsett ' * (Folytatás az 1. oldalról) tóbizottság és a megyei ta­nács kezdeményezően lépett fel. Ismeretes, a iugoszláv elv- társak pécsi és Baranya me­gye vezetőinek eszéki látoga­tása. Azon leszünk, hogy szom­szédunkkal mindjobban erő­södjön kapcsolatunk és ba­rátságunk. Ezután a megye ipari üze­nteinek munkájáról szólott. —- Pártunk és kormányunk már az elmúlt hónapokban több intézkedést tett gazdasá­gi életünket fékező bürokra­tizmus és túlzott centralizáció kiküszöbölésére. Ez az erőfeszí­tés már is kedvezőért érezteti hatását. A megye ipara az elmúlt fél évben 5.1 százalékkal múlta felül az 1955. hasonló idő­szakát, bár a termelési ter­vét nem teljesítette. Az egy munkásra eső termelés 4 5 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaságban jók a ter­méskilátásaink, búzából, rozs­ból. árpából a tavalyihoz ha­sonló átlagot várunk, kapás növényeink közül a burgonya és a cukorrépa a múlt évinél is iobb termést ígér. Ennek elelnére az iparban számottevő nehézségek van­nak. A feketeszén, a vasönt­vény, az égetett tégla és a ce­ment termelt mennyisége a lervezett alatt maradt és töb­bek között ezért sem sikerült elegendő anyagot biztosítani az építőipar számára. Egyes fontos élelmiszeripari termé­kek mennyisége sem érte el az előirányzatot. Súlyos a lema­radás a gépi beruházások te­rén a bányászatban és a vegy­iparban. Sziklai elvtárs hangsúlyozta, hoev az elmúlt hónapokban ho­zott intézkedések alapját a termelésben elért eredmények vetették meg. Milyen intézke- rtz-rk születtek a dolgozók árszínvonalának javítására? A kormány 650 forintban ál- lanította meg az időbérben fog- la’koztatott dolgozók alapbéré­nek legalacsonyabb összegét, s ez mintegy 170 ezer dolgozó keresetét emelte. Helyes, az an vagi érdekeltséget biztosító premizálási rendszert vezetett be. Az árleszállítás évente mintegy 900 millió forint meg­takarítást jelent. Néhány egészségre ártalmas munka­Baranya megye a második ötéves tervben — mint ezt a beszámoló megállapította — az ipar fejlődését tekintve egyre kiemelkedőbb helyet foglal majd el népgazdaságunk ipari, kü’önösen bánya és nehéz­vegyipari termelésében. A beruházások összege meg­haladja a 7 milliárd forintot a népgazdaság összberuhá- zásainak közel 10 százalékát. Megkezdi termelését a több népgazdaságilag fontos bánya­vállalat, a hidasi brikettgyár, a pécsújhegyi erőmű, a mohá­csi farostlemezgyár, vizet ad a mohács-pécsi vízmű és fel­épül még egy két kisebb üzem. Befejeződik a pécsi kokszmű, a porcelángyár, a szénmosó, a bőrgyár rekonstrukciója. — A második ötéves terv ■nagy feladatokat ró ránk, — hanesúlyozta Sziklai elvtáre. — A megyei párt-végrehajtó bizottság az utóbbi időben több jelentős kérdést tárgyalt meg ezzel kapcsolatban, külön elő­térbe helyetrve a szénbányásza­tot és az építőipart. Több in­tézkedést tett, néhány esetben pedig kezdeményezően fordult a Központi Vezetőséghez és a Minisztertanácshoz. A beszámoló ezek közül csupán néhányat említett meg. Az egyik a fekete szénbányá­szat 33 százalékos emelésével kapcsolatos. Igaz ugyan, hogy a pécsi szénbányászati tröszt beruházásainál nagymérvű a lemaradás, de minden lehető eszközt számbavéve, a felsőbb szervek fokozottabb segítségét kérve változtatni lehet ezen a Ezzel egyidőben megkezdődött azoknak az elvtársaknak és dolgozóknak a rehabilitációja, akiket jugoszláviai tartózko­dásuk, rokoni kapcsolatuk vagy szimpátiája miatt ko­rábban háttérbe szorítottunk, a pártból kizártunk. A siklósi járásban három bizottság fog- 'alkozik ezeknek az elvtársak­nak az ügyével. körben csökkent a munkaidő. A megyei pártbizottság kez­deményezésére egyes bánya­üzemeinkben, egy-két mun­kahelyen kísérletek folynak a 6—7 órás munkaidő beveze­tésére. Sikerült megjavítani az évek óta problémát jelentő húsellátást. Pécs zöldség- és gyümölcsellátása viszont nem kielégítő s nem indokolt a bu­dapesti és a pécsi piac árkü­lönbsége sem. Augusztus 1-vel a kormány rendezte a havidí­jas vasutas és postai dolgozók bérét. Ebben az évben már nem bocsátunk ki államköl- csönt. Ez év első felében mintegy 900 millió forinttal több pénz jutott — túlnyomó részt az ál­lami felvásárláson keresztül — falura,* mint az előző év ha­sonló időszakában. A párt és a kormány ezután is a dolgozó parasztság életszínvonalának emelésére törekszik. Ezt céloz­za a mostam törvényjavaslat, amelyben az az elv érvényesül, hogy a kötelező beszolgáltatás színvonalán a következő évek­ben se változtassunk. A la­káshelyzet enyhítésére a Mi­nisztertanács a közelmúltban rendeletet hozott a lakóház szövetkezetek szervezéséről és a családi lakóház építési ak­ció további fellendítéséről. A megyei párt-végrehajtó bizott­ság véleménye szerint azonban a megadott keret, különösen Pécs városáé alacsony, ezért kérni fogjuk annak megemelé­sét. — A párt és a kormány tudja, hogy az eddig végrehaj­tott intézkedések még nem elégítenek ki minden jogos igényt — mondotta Sziklai eiv- tärs. — A meglévő nehézsége­ket azonban nem tudjuk egy­szerre felszámolni, csak any- nyi árut oszthatunk el, ameny- nyit megtermelünk. De a párt és a kormány azon lesz, hogy lehetőségeinkhez mérten mi­nél gyorsabban és hathatósab­ban biztosítsa a dolgozók élet­színvonalának emelkedését. helyzeten, és a kívánalmaknak megfelelően biztosítani a széntermelés növelését. Mindkét tröszt tervezését bi­zonytalanná teszi az ala­csony színvonalú kutató és fúrási tevékenység. A Központi Vezetőség novem­beri határozata ellenére ebben az évben az eredetileg terve­zett 30.000 folyóméter fúrás helyett mindössze 18 ezer mé­ter fúrást engedélyeztek, a múlt évi 23 fúró berendezéssel szemben ma mindössze 15 dol­gozik a liaszmedencében. Ez hátráltatja a kutatások fej­lesztését, és különösen azért aggasztó, mert a két szénbá­nyászati tröszt a második öt­éves tervben 170 ezer folyó­méter fúrást igényel, a mosta­ninak tízszeresét. Mindkét szénibányászati tröszt termelé­kenységi tervének teljesítésé­hez mindenekelőtt anyagi és gépi berendezések szüksége­sek. A pécsi bányákban a gé­pesítés fő akadálya a gyenge sűrített-levegő ellátás. Ezért itt 220 százalékkal kell növel­ni a kompresszoros kapacitást. Át kell szervezni a főszállítást, mechanizálni kell a gyűjtőszál­lítást, gépesíteni kell a kézi csillézést és a készlettolást. A meddő munkahelyek felénél kanalas felrakogépeket kell alkalmazni. A mecseki szénmedence fej­lődése nagyszámú munka­erőt igényel és ugyanakkor megköveteli a törzsgárda ki­alakítását is. Ahhoz, hogy e tervek megva­lósuljanak és mindkét tröszt­nél megfelelő kolonizál tságot érjünk el, Komlón 3800, Pé­csett 2500 lakást keli építeni a második ötéves terv során. Gondoskodni kell arról, hogy minél előbb megjavuljanak az ország legnehezebb viszonyai között dolgozó liaszbányászok munka- és életkörülményei, egyszerűbb, közérthetőbb le­gyen bérezésük. A megye építőipara nem tel­jesítette tervét. Ennek oka, — az anyaghiány mellett — hogy jelenleg is mint egy 2000 fővel kevesebb dolgozójuk van. Ezért a népgazdaság szempontjából fontos mohácsi farostlemezgyár, a meszesi la­kásépítkezések nem készültek el időben. A munkáslétszám növelésével egyidőben foko­zottabban kell gépesíteni a belső anyagmozgatást, a gépi vakolást és a földmunkákat. A jelenleg rendelkezésre álló gé­pek mindössze 20—25 száza­lékban vannak kihasználva, alkatrészek hiányában viszont sok a gépállás. A megye munkáslétszáma a második ötéves terv végére megkétszereződik. Már most fel kell hívni a fi­gyelmet arra, hogy sokkal lel­kiismeretesebben kell foglal­kozni azoknak a dolgozóknak az ügyeivel, akik családjuktól távol, szálláshelyeken élnek. A megyei pártbizottság kérte a felsőbb szerveket, hogy a munkaerő növekedést figye- lembevéve a lakásépítési prog­ramot növeljék. A beszámoló ezt követően rátért a mezőgazdaság helyze­tének vizsgálására. A párt Központi Vezetősége egyik leg fontosabb feladatnak a mező- go^ sági termelés fellendíté­séi űzte ki. A második öt­éves terv irányelvei a mező- gazdasági termelés 27 száza­lékos növelését írja elő, amit úgy kell megoldani, hogy köz­ben nagyüzemi alapra helyez­zük a mezőgazdaságot. E ket­tős feladat végrehajtásának meg vannak az előfeltételei A • termelőszövetkezeti gazda­ságok megszilárdultak. A me­gye egyénileg dolgozó paraszt­sága helyesen él a kormány nyújtotta kedvezményekkel és lehetőségekkel és ezt a javuló terméseredmények, a termelés biztonsága kíséri. — A Központi Vezetőség minden kétséget kizáróan, ha­tározottan kifejezésre juttatta: ingadozás nélkül, tovább folytatjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, jó politikai munkával meg kell szilárdítani, erősíteni a meg­lévő termelőszövetkezeteket, hogy a második ötéves terv végére a dolgozó parasztság zöme önként rátérjen a szö­vetkezeti gazdálkodásra, — mondotta Sziklai elvtáre. A megyei pártbizottság ez év februárjában határozatot hozott a termelőszövetkezetek megszilárdítására és további fejlesztésére. A határozat vég­rehajtásáért április közepéig következetes harc folyt. A XX. kongresszus után azonban a pártban kialakult viták, az osztályharc újszerű felvetése, a jogtalanul kulákká nyilvání­tott parasztok rehabilitása za­vart és ingadozást idézett elő, elterelte a figyelmet a tsz-fej- lesztésről. A Központi Vezetőség hatá­rozatának szellemében folytas­suk tovább a termelőszövet­kezetek fejlesztését. A párt- szervezetek népszerűsítsék a szövetkezetek eredményeit. Továbbra is helyes azt a mód­szert követni, hogy az agitá- cióban elsősorban a szövetke­zeti parasztok vegyenek részt, akik a maguk példáiról tud­nak beszélni. A mostani idő­szak alkalmas is erre, mert már nagyjából ismeretesek a szövetkezetek gazdasági ered­ményei, másrészt a tagosítások és földrendezések kizárólag augusztusban és szeptember­ben bonyolódhatnak le. A beszámoló többször hang­súlyozta, hogy a termelőszövetkezetek szám szerű fejlesztését a legszi­gorúbb önkéntessék betartá­sával kell végezni. — Megyénk ipari termelésé­nek a második ötéves tervben tervezett emelkedése nem könnvö «-«'’kitűzés, — mondot­ta Sziklai elvtárs — számos kérdésben kérjük a felsőbb szervek segítségét. Ma azon­ban sokká' inkább, mint va­laha szükség van arra, hogy felhasználjuk munkások és műszakiak minden kezdemé­nyezését, amelyek a helyi erő­források feltárását célozza. Ne várjunk mindent felülről, mert a tapasztalatok is azt mutat­ják, hogy eredményeink jobbak lenné­nek, ha mindenkor figye­lembevennénk a helyi erő­ket, javaslatokat. A beszámoló ezután sokolda­lúan elemezte a műszaki * ér­telmiség munkájának jelentő­ségét a gazdasági feladatok megoldásában. Az utóbbi idő­ben az üzemi pártszervezetek többet és alaposabban foglal­koznak a műszaki osztályok, részlegek munkájával. Ez he­lyes, de ez a segítség gyakran megkésve érkezik. Ugyanis a pártszervezetek csak akkor foglalkoznak a műszakiakkal, amikor a vezetésük alatt álló részlegben hibák vannak s ilyenkor is többnyire nem a segítőkészség, hanem a fele- lősségrevonás következik. A pártszervezetek becsüljék meg és adjanak nagyobb nyilvá­nosságot a műszaki dolgozók eredményeinek, népszerűsítsék őket szerezzenek érvényt a művezetők jogainak. Keltsék fel érdeklődésüket az üzem előtt álló feladatokra. Pártunk mélységesen elítél minden erőszakoskodást és „ráhatást". Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a ter- melőszövekezetek fejlesztését a véletlenre bízzuk. A Központi Vezetőség hatá­rozata alapján nagyobb figyel­met kell fordítanunk az ala­csonyabb típusú termelőszö­vetkezeti csoportokra, vala­mint a különböző szakcsopor­tok létrehozására és a meglé­vők bővítésére. A megyében ma 20 termelőcsoport és 66 földművesszövetkezeti szakcso­port működik, ebből tizenki­lenc ebben az évben alakult. A szakcsoportok számának növekedése azt mutatja, hogy a dolgozó parasztság kedveli és ezért a fokozatosság betar­tása érdekében a jövőben ez­zel is többet kell foglalkozni. A párt és a kormány az el­következendő hónapokban is jelentős segítséget fog nyúj­tani a termelőszövetkezetek­nek. Az új kedvezőbb hitelfel­tételekkel az ez évi esedékes hitel visszafizetést egyhatodá- ra, 350 millióról 56 millióra csökkenti. A termelőszövetke­zetek hosszúlejáratú hitelt kapnak. A kormány lehetővé teszi azt is, hogy a jövő évtől kezdve különböző gépeket vá­sárolhassanak az államtól, sa­ját erejükből többféle mellék­üzemágat létesíthessenek. A kormány számos újabb intéz­kedéseken is dolgozik, mint például a pénzgazdálkodás és tervezés egyszerűsítése, a nyugdíjtervezet, stb. A beszámoló szerint sok tennivalónk van a szövetkeze­ti demokrácia betartása terén. Még ma is gyakran a járások „ütemezik be“ a közgyűlése­ket, Bezedeken a szerződés­kötésnél erőszakoskodtak. Ró­zsafán a bank törvényellene­sen beavatkozik a tsz pénzé­nek felhasználásába. Az ilyen helyzet tarthatatlan, mert nem azt szolgaija, hogy a szövet­kezetek ügyeit a tagság dönt­hesse el. A kormány intézke­dett, hogy a tsz-ek saját viszo­nyaiknak megfelelő alapsza­bályt dolgozhassanak ki, ter­mészetesen a párt és a kor­mány által jóváhagyott minta alapszabály alapján. A begyűjtésben ez év első felében jelentős javulás ta­pasztalható; A megye kőtelező első félévi tervét — búza mázsában ki­fejezve — 104,2 százalékban teljesítette. A szabadfelvásárlás tervét — a sertést kivéve — valamennyi cikkben 100 százalékon felül. A sertés felvásárlási tervben azért maradtunk el, mert több helyen nem tettek eleget a szerződéskötésnek. A beszámoló megállapította, hogy a megyében augusztus 1- vel majdnem minden faluban megindult a cséplés. A dolgo­zó parasztok közvetlenül a géptől tesznek eleget kötele­zettségüknek. A tanácsok, va­lamint a begyűjtési apparátus jól felkészült a gabonabegyűj- tés lebonyolítására. A kötele­ző gabonabegyűjtési tervek mellett különös gondot kell fordítani a szabad felvásárlási terv teljesítésére. Elsősorban politikai meggyőző munkával biztosítsuk, hogy a dolgozó parasztok feleslegeiket szabad áron az államnak adják el. — Megyénk a begyűjtési terveket minden hónapban 100 százalékra teljesítette. A dol­gozó parasztok, termelőszövet­kezetek kötelezettségérzete a biztosíték arra, hogy szeptem­ber 10-re befejezzük a gabona­begyűjtést —• mondotta Szik­lai elvtárs. Jelentős eredményehet értünk el a tanácsok önállóságának növelésében A Minisztertanács határoza­ta óta széleskörű munka in­dult meg a tanácsok önállósá­gának biztosítása és az admi­nisztráció egyszerűsítése érde­kében. A beszámoló megálla­pította, hogy a megyében je­lentős eredmények születtek. A megyei tanács 97 felesle­ges jelentés megszüntetését kérte a felsőbb szervektől. A megyei tanács mintegy 70 je­lentést törölt el. A különböző osztályok vezetői azonban ezt a határozatot nem tartják be és így a járási tanácsok veze­tői is bizonytalanok a saját hatáskörükben kért jelentések számának bátor csökkentésé­ben. Több járási tanács a bü­rokratikus ügyintézést csupán a felsőbb szervek hibájának tekinti és mindent felülről vár. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága több vállalatot kért hatáskörébe. Viszont érthetetlen a megyei és a járási tanácsok álláspontja, hogy vonakodva adják át a saját kezelésükben lévő vál­lalatokat, amelyek az alsóbb szervek vezetésével gazdasá­gosabban dolgozhatnának — a járási. Illetve községi ta­nácsoknak. Az olyan érvek, mint például, A megye pártszervezetei előtt nagy feladatok álnak Ezt követően a pártmunka különböző kérdéseit elemezte. Sziklai elvtárs hangsúlyozta, hogy a pártélet minden terü­letén érvényesíteni kell a ve­zetés legfőbb elvét, a kollek­tív vezetést. A megyei párt-végrehajtó bizottság megvizsgálta a kol­lektív vezetés helyzetét a párt­bizottságoknál, és megfelelő határozatokat hozott. Ennek eredményeként a pártbizottsá­gi üléseket ma mar rendszere­sen megtartják, a legfontosabb problémákat tűzik napirendre, a napirendi anyagokat előre elküldik a pártbizottság tag­jainak és általában helyes ha­tározatokat hoznak. Kialakult a bátor bírálat légköre. A határozatok végrehajtása azonban jórészt a pártbizott­ság függetlenített munkatár­saira hárul. A pártbizottság­nak más területen dolgozó tagjai, többnyire tanácsadó szerepét töltik be a pártbizott­sági üléseken. Ez veszélyes, mert félő, hogy a kollektív ve­zetés alatt csak kollektív vitát és határozathozatalt értenek és nem kapcsolják össze a közös munkával. Az alapszervezeteknél sem megfelelő a vezetés kollektivi­tása. Ez a hiba onnét ered, hogy a pártbizottságok beleértve a megyei pártbizottságot is, nem tanítják meg őket a pártvezetőségi ülések előké­szítésére, és általában a le­nini pártvezetés elveire. Pedig erre nagy szükség len­ne, mert a pártvezetőségek po­litikai és általános műveltsége alacsony, és az elmúlt válasz­táskor közel 40 százaléka cse­rélődött ki. A kollektív vezetéssel szo­rosan összefügg a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a pártbizottságok helyes határozatokat hoznak, gyakran azonban nem hajtják végre. Ennek jelentős részben az az oka, hogy a hozott ha­tározatokról nem tájékoztat­ták megfelelően az illetékese­ket — például az alapszerve­zeti titkárokat —, nem beszé- Mk meg velük, hogyan, milyen módon hajtsák végre. Más­hogy „a szikvízüzemek közsé­gi kezelésben deficitesek vol­tak, megyei irányítás alau pe­dig rentábilisak”, hogy „a sü­tőipar jövője a nagyüzem s ezt már egy községi tanács nem tudná elvezetni” tartha­tatlanok és az ebből következő helytelen gyakorlat ellentétes a párt és a kormány célkitű­zéseivel. A tanácsok, a dolgo­zók viszont saját bőrükön ér­zik a túlzott, központosítás hátrányait. A párt- és tanács­szervek saját hatáskörükben tegyenek meg mindent, hogy az alsóbb tanácsok gazdasági önállósága növekedjék. A tanácsül lsek napirendi pontjai egyoldalúak, főként a termelés, begyűjtés, adófizetés ügyivel foglalkoznak, de nem v tátják meg a lakosságot érintő más problémákat. Még gyakoribb, hogy a tanácsülé­sek napirendi ponjait nem a tanácsülés, hanem a végre­hajtó bizottság állapítja meg. Ez a hiba összefügg azzal, hogy az MDP csoportok nem működnek, a pártszervezetek jelentős része kívülállóként bírálja a tanácsokat. A beszámoló ezután részle­tesen foglalkozott a különbö­ző tömegszervezetek tenni­valóival és ezzel kapcsolatban a pártszervezetek munkájával. részt rendkívül sok határozat születik és a lényegesek, va­lamint a lényegtelenek nin­csenek különválasztva. Feltét­lenül csökkenteni kell a ha­tározatok számát és több időt fordítani a tömegek közötti munkára. Nagyobb gondot kell fordí­tani az egyes határozatok megmagyarázására. Nem elég egyszerűen a hatá­rozatokat meghozni és közöl­ni, hanem azok helyességéről meg is kelf győzni a pártmun­kásokat. A határozatok végre­hajtásain nem vitatkozni kell, hanem minden erőt azok vég­rehajtására kell fordítani. A marxizmus gazdasági ol­dalának előtérbe állításával további intézkedések szüksége­sek annak érdekében, hogy a pártmunkások megismerjék területük szakmai kérdéseit. Sürgősen ki kell dolgozni a pártmunkások szakmai tovább­képzését. Ez azonban nem ie- lentl azt, hogy a pártmunká­sok elhanyagolhatják ideo’ó- giai képzésüket: alaposan és gondosan tanulmányozzák a marxizmus-leninizmus elméle­tét. — A megye pártszervezetei, dolgozói nagy feladatok előtt állnak. A K. V. határozata megadja az előrehaladás mód­ját. Minden kommunista kö­telessége most, hogy a maga területén, a gyárban, a terme­lőszövetkezetben, vagy hiva­talban meghatározza a saiá’os helyi körülmények között leg­fontosabb tennivalókat, ame­lyek, gyors- és jó végrehajtá­sa az egész határozat sikerét segítik elő. — A párt köré, munkára fel! Ez a jelszó lelkesítsen most minden kommunistát, min- . den becsületes dolgozót. Kommunista szívvel, és em­berséggel kezdeményezően és öntevékenyen dolgozzunk a párt határozatainak meg­valósításáért, a szocializmus építéséért — fejezte be beszédét Sziklai József elvtárs. A beszámoló után hozzászó­lások következtek. Ismerteté­sükre lapunk keddi számában visszatérünk. A megye az első félévben 5,1 százalékkal termelt többet, mint 1955 első félévében A baranyai beruházások ősszege meghaladja a népgazdaság összberuházásának 10 százalékát Ingadozás nélkül tovább folytatjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom