Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-05 / 184. szám
: IRODALMI NAPLÓ LÜ" 11 ' .................................................................................................... Me gjelenik minden hónap j első vasárnapján 1956 AUGUSZTUS 5 1 CsM&ú- VAA&ti S/Zr 0 • » » fiiadéi Ejente a halállal alszik, nappalonkint mellette ül, remegő keze vele parolázik szünetlenül. Ösvény az útja: egyenes, szűk és kiágazástalan. S olyan a célja, melynek — bármit is tesz — minden javára van. Mohóság űz: érintenem, néznem, hallgatnom, innom őt, ezernyi kézzel ezerféleképen lopnom a fogyó időt, csordultig véle töltekeznem, jobban, mint bármikor szokás: a gyönge hangok, botló mozdulások, ez még ő, senki más. Ez még 6, kit ha végkép elvesztenek érzékeim, újjá kell szülnöm, őriznem halálig magamból, s egyre megint, s lobogva pusztuló erőm még ezzel is pusztítanom, — a terjedő-növő magányban szívem buzdítanom. Ez még ő — szinte semmi már, csak volt ember, szinte mint aki már földíszített ravatalra készülne szállani. De még ő, ő, és él, mozog, szól, anyám, anyám még: folyton ad, s valóságos két tenyerébe fogja ráhajló arcomat. licit iúUusfaut Virágot lombot még kedvére bontott; gyümölcsre már a törvény kényszeríti. Rend fogta meg a sarjadó kalandot, a szertelen rajongót észre inti. Csapzott a kert. Az ágak meghajolnak. Teher a kötelesség és lemondás. A szív, melyet rabjává tett a holnap, ritkán derűs: felhőzi mély szorongás. Csapzott a kert, a nemrég zsenge és szép. Jelkép ez is. Megírva benne sorsom. Álmodni engem sem gyötört a kétség, s nem volt hideg, hogy lázamban kioltson. Az álom és az izzás nincs sehol már. Kötelesség a dal, muszáj a termés. — Pedig de boldog kézzel tékozolnám, ha szolgájává nem tesz a teremtés. Jó volt minden, ahogy volt, szája panaszra sosem nyílt, még illemhelyen is csak fanyalogva nyögött. Emberforma Vonal, Kétlábú Dogmas, Vezércikk, Hurrá, Lelkesedés, Rózsaszínű Szemüveg. Váltana már lépést szívesen, hisz folyton az élen járt, és mások után járnia rettenetes, (bár, hogy mások után járt, épp az vitte az élre,) ám karakán gőggel megmakacsolta magát, lm a bizonyság: ő soha nem mondott le eszéről, győzzék meg s akkor, csatlakozik — ha akar. O, de ne féltsétek: lesz még majd lepke a bábból! Farsangol még ő mostani böjtje jogán! Es noha lakkoz még dühösen, már készül ecsetjét sutba hajítani és fogni a Nagy Vakarát. tfyty Ucdaítni vninde*tcs Osszekötőszöveget, kritikát, irodalmi riportot, szél- és lábjegyzetet és jegyzetet egy s egyedül, szépprózát s nem is annyira szépet, elő-, meg utószót, zanzásitást és lektori vélekedést, minden műfajt, sőt mű-korcsot, hogyha kívánod, házhoz szállít, csak szálljon a Múzsa reá. S azt könnyű megidézni: forint-csörgés a varázsszó, fölhangzik, máris szántja a gép a papírt. Szebben cseng, telt-mélyebben'! Szebb mondatokat kapsz: bővítettet, sőt — persze ha futja erőd — mellérendeltet, meg alárendeltet, esetleg dús körmondatot is, válogatott szavakat, tarkább jelzőket, bátrabb képzést, ragozást, (fél- mult-alakot, mondjuk, bár ez utóbbit alig bírja az erszény) vagy szórendi cserét, kihagyást vagy ismétlést, ezeregy nyelvtani fordulatot. Mennyi sok oldala van — csapod össze kezed, — mire képes! Szentigaz: oldala van sok, de gerince alig. C1 gymásutáin kétízben is volt Pécsett kiadói érte- ' kéziét. Az elsőt a pécsi író * csoportban tartották és a Dunántúli Magvető Könyvkiadó terveit beszélték meg az írócsoport tagjai a budapesti Magvető küldöttjével, a másik ' kiadói értekezletet a Megyei Könyvtár rendezte, de fezen ' már nem csak a helyi könyv- , kiadásról volt szó. A Dunántúli Magvető könyv- kiadási tervei már az idei csonka évben is gazdagok és figyelemreméltóak. Az értekezleten még terv volt, azóta megje- 4 lent a „Földalatti birodalom“ 4 című bányászmese-gyűjte- mény,. melyet irodalmi naplónk mai számában Futaky Hajna részletesen ismertet. A tízezer példányban megjelent mű nagyrésze máris elkelt, így az idei első Dunántúli Magvető-kiadás a siker számlára könyvelhető el. Kiadónk tervbevette Kodo- lányi János „Mindennapi koporsó" című regényének megjelentetését. Az ismert író szá- zadfurdolói történetet dolgozott fel, hűen ábrázolva az akkori élet kisszerűségét. a nő elnyomott sorsát a családban, a „boldog békeidők“ minden boldogtalanságát. A regény érdekessége, hogy cselekménye vgy pécsváradi erdészházban ’átszódik le. Az idén megjelenő könyvek közül bizonyára nagy érdeklődésre tarthat majd számot kzékely Júlia „Bartók tanár úr“ című visszaemlékezés- 4 gyűjteménye. Tudvalevő, hogy (I Székely Júlia tíz évig volt Bar- 4 ‘ók Béla tanítványa és gyak- 4 '-an megfordult a nagy zene- 4 vérző csalódiának körében is. 4 E tíz év emlékeit, Bartók Bé- 4 ’ára vonatkozó képeit, kedves ‘örténeteket, vidám anekdótá- 4 kát, tanítómesterének mélyen 4 mi béri megnyilatkozásait gyűj- 4 tötte össze az írónő kötetbe ús a mű meleg színekben raj- mit képet ad majd Bartók Béláról. Várkonyi Nándor, a Pécsett és országosan is ismert irodalmár új kötettel jelentkezik a Dunántúli Magvető terveiben, tz üstökös csóvája” című nulmánykötete a Magvaror- \gon amúgyis gazdag Petőfi- dalmat gazdagítja tovább. lz a kötiet is bizonyítja hogy j Petőfiről mindig lehet újat és ^ még újabbat írni. A rengeteg — eddig ismeretlen, vagy alig :ismert — adat, a március 15-i események leírása, Petőfi Sándor utazásainak története nemcsak irodalomtörténeti érdekesség, hanem élvezetes ol- \ -ármány is lesz. (i Másik tanulmánykötet is 4 szerepel a tervek között. Gal- 4 say Pongrác „A feledés hajó- (lsai“ címmel a magyar próza- 4 irodalom sokszor igazságtala- ,1 -i.ul háttérbe szorított nagy tehetségeivel foglalkozik. Gel- 'éri Andor Endre, Csáth Géza, 11 Cholnoky Viktor, Pap Károly, AZ 1957-ES ÉVI remek (•könyvkiadási tervet vitatták (• meg a pécsi kiadói értekezleten. Valamit mégis hiányoltak benne: ebből a tervből is kimaradt a 10 éve nélkülözött illemkódex. Persze nem a spanyol etikettről lenne szó ebben az új illemkódexben, hanem arról a kötelező emberi viselkedésről, ami művelt emberek között kívánatos. Abban minden vélemény megegyezett, hogy az új illemkódexnek nemcsak sikere lenne, hanem szükség is lenne rá. A jó modor ugyanis nem luxus, hanem hétköznapi szükséglet. * TÁLÁN SOKAN NEM TUD- 4 JAK, hogy a könyvtárak is I • állandó vevői a pécsi írók kiadványainak. Minden eddig (•megjelent könyvből nagyobb számban vásároltak. Példjáui egyedül a Hetedhétország-bó! több mint száz példányt. Ugyancsak megrendelték könyvtáraik a most megjelent Földalatti bírod" című bányászmese-kötetet is. A d toidrnd, a vntty fa francia faltoavífyiákék twuek Török Gyula és Thury Zoltán irodalmi munkásságával ismerteti meg Galsay Pongrác olvasóit. A tanulmányok egyré- sze már megjelent a folyóiratokban és igen élénk visszhangot váltott ki. Pap Károlyné például felkereste Galsay-t és megkérte: állítson össze férje műveiből gyűjteményes-kötetet. örsi Ferenc „Nanica néni“ című novelláját — legalábbis hírből — ismerik már a bárány iák. Az író a novellából regényt' írt és azt „Aranylakodalom" címmel adja ki a Du- ná itúli Magvető. Az izgalmas, érdekes regény a mai falu társadalmi problémáiról szól és bebizonyítja, hogy máj témáról is lehet hűen, érdekfeszítően írni. Ifj. Kodolányi János „Baranyai háziszőttesek“ című kötetével jelentkezik. A pécsi muzeológus saját gyűjtésének eredményeit dolgozta fel tanulmányában, a szöveget sok minta és színes lenyomat tarkítja. A kő* ‘ oek jó hasznát veszik majd a hímezni szerető asszonyok és a kézimunka- szakkö. .. A kötet természetesen egyben néprajzi értéket is jelent. Az idei kiadőí tervben szerepel még Pákolitz István verskötete. A rokonszenves költői egyéniség — mint eddigi munkáival bebizonyította — elevenen reagál a mindennapi élet apró eseményeire, igyekszik egyszerű formában, de költői eszközökkel minden olvasó számára érthetően írni. Verseskötete sem okoz bizonyára csalódást. Az 1957. év kiadói tervei sem szegényebbek, sőt gazdagabbak az ideinél. Csorba Győzőnek két kötete is mesiele- nik. Az egyik a „Faust“ II. részének régóta várt fordítása, a másik: verseskötet. Borsos József „Kétféle számítás" címmel novellásköteten dolgozik. örsi Ferenc „Mohács“ címmel regényt ír, kiad a Dunántúli Magvető egy mesegyűjteményt is „Tarka tarisznya — 1957“ címmel. A tervek szerint 1957-ben megjelenik Gyenis József no- velláskötete, Kalász Márton venseskötete, a „Hetedhétország“ című mesegyűjtemény második kiadása, Bárdost Németh János verseskötete, Pákolitz István bányásztémáju elbeszélő költeménye, Zsikó Gyula „Borsos történetek“ című anekdóta-gyűjteménye, valamint „PérsiNszázadok“ címmel Hernády Ferenc, Pettrich László és Várkonyi Nándor írásai Pécs irodalmi ...altjáról, sok fakszómilível. Nemcsak a pécsi írók, nemcsak a Dunántúli Magvető, hanem az esé-z baranyai olvasótábor azt várja, hogy a kiadói terveket a Budapesti Magvető Könyvkiadó segítsen is valóra- váltani. A francia színpadi és film- vígjátékok már régesré- gen ismertek szellemességükről, fordulatos cselekményeikről, az élet realista ábrázolásáról és azokról a rendkívül sok színnel és humorral, vagy gúnnyal megrajzolt figurákról, melyeket Balzac és Moliére meg a modern vígjátékírók megteremtettek. Nos, a Dandin György-ök és Topa- ze-ok sora még nem zárult le. Mert változnak a korok és változnak az emberek, s a mai francia írók, színpadi szerzők — ha tán nem is Moliéri erővel — de maguk korából, a maguk korának emberei közül szintúgy ki tudják választani azokat a típusokat, amelyek reális metszetét adják a mai párizsi ember életének. Jean Paul le Chanois filmje a francia kisembert mutatja be családja körében, s a családi élet változásai közepette. De helyesebb lenne talán, ha Jean Paul le Chanois filmjeiről beszélnénk, ugyanis a Langlois család történetével két folytatásos film foglalkozik: „A papa, a mama, ő meg én” és „A papa, a mama, a feleségem meg én”. A napokban mutatták be az utóbbi filmet. A szerelemből házasság lett, a kis Catherine már Robert hites asszonya. S a film azt magyarázza, bizonyítja sok buktatón és vidám, mulatságos eseményen keresztül, hogy nem hoz kiábrándulást a szerelemben az egy fedél alá való költözés. Ha hoz is időleges félreértéseket, hoz is pillanatnyi veszekedést, duzzogást vagy sértődöttséget, két fiatal őszinte és mély érzelme nem szűnhet meg apróságok, a családi élettel együttjáró bajok, nehézségek miatt. Már inkább vitatható a film másik problematikája. Helyesli és azzal is zárja a történetét, hogy a fiatalok és őre gek, együttmaradnak. Ez már vitatható, mert az élet mást bizonyít. Nagyon alkalmazkodó férfinak, vagy nőnek kell annak lennie, aki tökéletesen bele tud illeszkedni egy másik család szokásaiba, rigolyáiba, magáévá tudja tenni annak egész életfelfogását. A film fiataljai azonban nem ilyenek. Emiatt aztán csak happy-and- szerű megoldásnak érzi az ember a befejezést, s nem elő- készítettnek és megokoltnak — sem lélektani szempontból, sem az események logikájának következéseképpen. Ezt a befejezést elsősorban maguk a figurák teszik elfogadhatatlanná. Ugyanis a film szereplői nem valami angyalokká magasztositott emberek, hanem hús-vér párizsiak — tele apró kis hibákkal, emberi gyengeséggel, de persze tele sok szívvel, érzéssel, vidámsággal is. Nos, ezek az emberi emberek a maguk életét akar» nák élni. Az öreg nyugdijai tanárnak csend kell és nyugalom — zajos vendégjárások helyett, a mama inkább színdarabokkal és fordításokkal í'glalkozna, s a kis Catherine, aki az első filmben annyira kedves, bájos, alkalmazkodó és szerény volt, most már a maga ura akarna lenni, a maga ura, hogy a maguk életét a maga életrendje szerint vezetgesse. És éppen ezért nincs semmi ellentmondás a két Catherine között. A házasság az élet nagykorúsító levele. A házasság után még fokozottabban van joga két fiatalnak a maga felfogása szerint irányítani életét. Rendkívül ügyes a rendezés: nem magyaráz agyon, elcsattanja a komikus élcet, vagy beállítja a helyzetet, de nem viszi végig magyarázkodással. Pl. a nászúira induló fiatalok egyik bőröndje lemarad. Róbert a mozgó vonatról egy esernyő kampójával próbálja elkapni. Sikerül is. De a bőrönd közben kinyílik s kihull belőle minden. (Általános derültség). A jelenet viszont ezzel lezárul. A sopánkodó fiatalokat nem látjuk, később sem esik arról szó, hogy mi lett a szétgurult holmival. Magyarán szólva óvatos és elegáns kézzel bánik a humorral, s nem süllyeszti le helyzetkomikummá az egyes mulatságos jeleneteket, amiből persze — hiszen vígjáték — bőven akad. Végezetül szólni kell még a színészekről. Róbert La- moureux Róbert-je kedves, vidám fiú marad férj korában is. Néha kicsit fiatalnak érezzük ugyan a dupla ikrek apjának szerepében, de amit a kor nem ad, azt pótolja a színészi játék. Catherine (Nicole Courcel) kicsit komolyodik szerepében, már nem a fiatal lány, hanem a családanya, aki küzd is gyermekei és a maga boldogságáért. Fernand Le- doux, a papa, mintha csak most lépett volna ki valamelyik iskola nyikorgó kapuján. Bogaras öreg tanár, de csupaszív apa és nagyapa. összegezve: nem nyárspolgárok története ez a film, hanem azoké a kis embereké, akik ezerszámra élnek, szeretnek és nevetnek a napsütéses Párizsban. önody György VloUvz ÚTRA KÉSZÜLŐDIK Csorba Győző költő, aki szeptemberben Németországba utazik. Csorba Győző hat hétig tartózkodik majd a Német Demokratikus Köztársaságban, ö az első pécsi, aki sx irók számára biztosított ösztöndíjak segítségével tanulmányozhatja Goethe országának kultúráját, ez annál is inkább nagyjelentőségű, mert a költő jelenleg a Faust második részét fordít- ja. * KOPANY GYÖRGYNEK, a pécsi származású, jónevű írónak, aki különösen egyfelvo- násosaival hívta fel magára a figyelmet, megjelent első regénye: A szegény ördög. A könyv érdekessége, hogy pécsi miliőben játszódik le. Egyébként Kopény György a napokban kapta meg a „Szocialista Kultúráért”-kitüntető jelvényt. SOK GONDOT ÉS MUNKÁT AD a Dunántúl folyóirat lektorátusának a mindennapi levelezés. Az elmúlt hónapban mintegy 70 kéziratot küldtek bírálatra a lektorátushoz, melyet két héten belül írásban megbíráltak a megbízott lektorok. A júliusban megcímzett kimenő levelek száma 348 darab volt. A levelezéssel és bírálatokkal járó gondot, munkát azonban szívesen vállalja a lektorátus, ha — olyan Írásokat kell megbírálnia, melyek kedvező választ érdemelnek. * A HÉTEN két igen keresett verseskötetből jelent meg második kiadás. Az egyik: Illyés Gyula „Kézfogások” című versválogatása, a másik Szabó Lőrinc válogatott versei. Érdeklődésre tarthat számot még a hét könyvei közül a Budapesti tájékoztató című útikalauz. egy Érdekes kézirat érkezett a Pécsi ÁUami Levéltárhoz Fót-ról: Vörösmarty híres Fóti dal-ának kézirata. A korabeli megsárgult papírra írt verset a fóti kastély padlásán találták meg, és most folyik annak kiderítése, hogy a kézirat milyen összeköttetésben áll a híres verssel, és hogy az magának a nagy költőnek keze írása-e. * UJ FILMEK ÉRKEZTEK hazánkba. Július 28-i jelentés szerint a Magyar Filmatvéleli Bizottság az elmúlt hetekben vette át a „Két színésznő, egy szerep”, a „Gyilkosság a Dante utcában” című szovjet, a „Berlini románc” című német, a „Szavak és tettek” című bolgár, az „Álruhában az ellenség között” című kínai, a „Jelentéktelen emberek” című francia, a „Légüres zóna” című japán, az „Aida” című olasz, a „Rómeó és Julia” című angol, az „Egy biciklista halála” című spanyol filmeket.
