Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-05 / 184. szám

: IRODALMI NAPLÓ LÜ" 11 ' .................................................................................................... Me gjelenik minden hónap j első vasárnapján 1956 AUGUSZTUS 5 1 CsM&ú- VAA&ti S/Zr 0 • » » fiiadéi Ejente a halállal alszik, nappalonkint mellette ül, remegő keze vele parolázik szünetlenül. Ösvény az útja: egyenes, szűk és kiágazástalan. S olyan a célja, melynek — bármit is tesz — minden javára van. Mohóság űz: érintenem, néznem, hallgatnom, innom őt, ezernyi kézzel ezerféleképen lopnom a fogyó időt, csordultig véle töltekeznem, jobban, mint bármikor szokás: a gyönge hangok, botló mozdulások, ez még ő, senki más. Ez még 6, kit ha végkép elvesztenek érzékeim, újjá kell szülnöm, őriznem halálig magamból, s egyre megint, s lobogva pusztuló erőm még ezzel is pusztítanom, — a terjedő-növő magányban szívem buzdítanom. Ez még ő — szinte semmi már, csak volt ember, szinte mint aki már földíszített ravatalra készülne szállani. De még ő, ő, és él, mozog, szól, anyám, anyám még: folyton ad, s valóságos két tenyerébe fogja ráhajló arcomat. licit iúUusfaut Virágot lombot még kedvére bontott; gyümölcsre már a törvény kényszeríti. Rend fogta meg a sarjadó kalandot, a szertelen rajongót észre inti. Csapzott a kert. Az ágak meghajolnak. Teher a kötelesség és lemondás. A szív, melyet rabjává tett a holnap, ritkán derűs: felhőzi mély szorongás. Csapzott a kert, a nemrég zsenge és szép. Jelkép ez is. Megírva benne sorsom. Álmodni engem sem gyötört a kétség, s nem volt hideg, hogy lázamban kioltson. Az álom és az izzás nincs sehol már. Kötelesség a dal, muszáj a termés. — Pedig de boldog kézzel tékozolnám, ha szolgájává nem tesz a teremtés. Jó volt minden, ahogy volt, szája panaszra sosem nyílt, még illemhelyen is csak fanyalogva nyögött. Emberforma Vonal, Kétlábú Dogmas, Vezércikk, Hurrá, Lelkesedés, Rózsaszínű Szemüveg. Váltana már lépést szívesen, hisz folyton az élen járt, és mások után járnia rettenetes, (bár, hogy mások után járt, épp az vitte az élre,) ám karakán gőggel megmakacsolta magát, lm a bizonyság: ő soha nem mondott le eszéről, győzzék meg s akkor, csatlakozik — ha akar. O, de ne féltsétek: lesz még majd lepke a bábból! Farsangol még ő mostani böjtje jogán! Es noha lakkoz még dühösen, már készül ecsetjét sutba hajítani és fogni a Nagy Vakarát. tfyty Ucdaítni vninde*tcs Osszekötőszöveget, kritikát, irodalmi riportot, szél- és lábjegyzetet és jegyzetet egy s egyedül, szépprózát s nem is annyira szépet, elő-, meg utószót, zanzásitást és lektori vélekedést, minden műfajt, sőt mű-korcsot, hogyha kívánod, házhoz szállít, csak szálljon a Múzsa reá. S azt könnyű megidézni: forint-csörgés a varázsszó, fölhangzik, máris szántja a gép a papírt. Szebben cseng, telt-mélyebben'! Szebb mondatokat kapsz: bővítettet, sőt — persze ha futja erőd — mellérendeltet, meg alárendeltet, esetleg dús körmondatot is, válogatott szavakat, tarkább jelzőket, bátrabb képzést, ragozást, (fél- mult-alakot, mondjuk, bár ez utóbbit alig bírja az erszény) vagy szórendi cserét, kihagyást vagy ismétlést, ezeregy nyelvtani fordulatot. Mennyi sok oldala van — csapod össze kezed, — mire képes! Szentigaz: oldala van sok, de gerince alig. C1 gymásutáin kétízben is volt Pécsett kiadói érte- ' kéziét. Az elsőt a pécsi író * csoportban tartották és a Du­nántúli Magvető Könyvkiadó terveit beszélték meg az író­csoport tagjai a budapesti Magvető küldöttjével, a másik ' kiadói értekezletet a Megyei Könyvtár rendezte, de fezen ' már nem csak a helyi könyv- , kiadásról volt szó. A Dunántúli Magvető könyv- kiadási tervei már az idei cson­ka évben is gazdagok és figye­lemreméltóak. Az értekezleten még terv volt, azóta megje- 4 lent a „Földalatti birodalom“ 4 című bányászmese-gyűjte- mény,. melyet irodalmi nap­lónk mai számában Futaky Hajna részletesen ismertet. A tízezer példányban megjelent mű nagyrésze máris elkelt, így az idei első Dunántúli Magvető-kiadás a siker szám­lára könyvelhető el. Kiadónk tervbevette Kodo- lányi János „Mindennapi ko­porsó" című regényének meg­jelentetését. Az ismert író szá- zadfurdolói történetet dolgo­zott fel, hűen ábrázolva az akkori élet kisszerűségét. a nő elnyomott sorsát a családban, a „boldog békeidők“ minden boldogtalanságát. A regény ér­dekessége, hogy cselekménye vgy pécsváradi erdészházban ’átszódik le. Az idén megjelenő könyvek közül bizonyára nagy érdeklő­désre tarthat majd számot kzékely Júlia „Bartók tanár úr“ című visszaemlékezés- 4 gyűjteménye. Tudvalevő, hogy (I Székely Júlia tíz évig volt Bar- 4 ‘ók Béla tanítványa és gyak- 4 '-an megfordult a nagy zene- 4 vérző csalódiának körében is. 4 E tíz év emlékeit, Bartók Bé- 4 ’ára vonatkozó képeit, kedves ‘örténeteket, vidám anekdótá- 4 kát, tanítómesterének mélyen 4 mi béri megnyilatkozásait gyűj- 4 tötte össze az írónő kötetbe ús a mű meleg színekben raj- mit képet ad majd Bartók Bé­láról. Várkonyi Nándor, a Pécsett és országosan is ismert irodal­már új kötettel jelentkezik a Dunántúli Magvető terveiben, tz üstökös csóvája” című nulmánykötete a Magvaror- \gon amúgyis gazdag Petőfi- dalmat gazdagítja tovább. lz a kötiet is bizonyítja hogy j Petőfiről mindig lehet újat és ^ még újabbat írni. A rengeteg — eddig ismeretlen, vagy alig :ismert — adat, a március 15-i események leírása, Petőfi Sán­dor utazásainak története nemcsak irodalomtörténeti ér­dekesség, hanem élvezetes ol- \ -ármány is lesz. (i Másik tanulmánykötet is 4 szerepel a tervek között. Gal- 4 say Pongrác „A feledés hajó- (lsai“ címmel a magyar próza- 4 irodalom sokszor igazságtala- ,1 -i.ul háttérbe szorított nagy te­hetségeivel foglalkozik. Gel- 'éri Andor Endre, Csáth Géza, 11 Cholnoky Viktor, Pap Károly, AZ 1957-ES ÉVI remek (•könyvkiadási tervet vitatták (• meg a pécsi kiadói értekezle­ten. Valamit mégis hiányol­tak benne: ebből a tervből is kimaradt a 10 éve nélkülözött illemkódex. Persze nem a spa­nyol etikettről lenne szó ebben az új illemkódexben, hanem arról a kötelező emberi visel­kedésről, ami művelt emberek között kívánatos. Abban min­den vélemény megegyezett, hogy az új illemkódexnek nemcsak sikere lenne, hanem szükség is lenne rá. A jó mo­dor ugyanis nem luxus, hanem hétköznapi szükséglet. * TÁLÁN SOKAN NEM TUD- 4 JAK, hogy a könyvtárak is I • állandó vevői a pécsi írók ki­adványainak. Minden eddig (•megjelent könyvből nagyobb számban vásároltak. Példjáui egyedül a Hetedhétország-bó! több mint száz példányt. Ugyancsak megrendelték könyvtáraik a most megje­lent Földalatti bírod" című bányászmese-kötetet is. A d toidrnd, a vntty fa francia faltoavífyiákék twuek Török Gyula és Thury Zoltán irodalmi munkásságával ismer­teti meg Galsay Pongrác ol­vasóit. A tanulmányok egyré- sze már megjelent a folyóira­tokban és igen élénk visszhan­got váltott ki. Pap Károlyné például felkereste Galsay-t és megkérte: állítson össze férje műveiből gyűjteményes-köte­tet. örsi Ferenc „Nanica néni“ című novelláját — legalábbis hírből — ismerik már a bárá­ny iák. Az író a novellából re­gényt' írt és azt „Aranylako­dalom" címmel adja ki a Du- ná itúli Magvető. Az izgalmas, érdekes regény a mai falu tár­sadalmi problémáiról szól és bebizonyítja, hogy máj témá­ról is lehet hűen, érdekfeszí­tően írni. Ifj. Kodolányi János „Bara­nyai háziszőttesek“ című köte­tével jelentkezik. A pécsi mu­zeológus saját gyűjtésének eredményeit dolgozta fel ta­nulmányában, a szöveget sok minta és színes lenyomat tar­kítja. A kő* ‘ oek jó hasznát veszik majd a hímezni szerető asszonyok és a kézimunka- szakkö. .. A kötet természete­sen egyben néprajzi értéket is jelent. Az idei kiadőí tervben sze­repel még Pákolitz István verskötete. A rokonszenves költői egyéniség — mint eddi­gi munkáival bebizonyította — elevenen reagál a mindennapi élet apró eseményeire, igyek­szik egyszerű formában, de költői eszközökkel minden ol­vasó számára érthetően írni. Verseskötete sem okoz bizo­nyára csalódást. Az 1957. év kiadói tervei sem szegényebbek, sőt gazda­gabbak az ideinél. Csorba Győ­zőnek két kötete is mesiele- nik. Az egyik a „Faust“ II. részének régóta várt fordítása, a másik: verseskötet. Borsos József „Kétféle számítás" cím­mel novellásköteten dolgozik. örsi Ferenc „Mohács“ címmel regényt ír, kiad a Dunántúli Magvető egy mesegyűjteményt is „Tarka tarisznya — 1957“ címmel. A tervek szerint 1957-ben megjelenik Gyenis József no- velláskötete, Kalász Márton venseskötete, a „Hetedhétor­szág“ című mesegyűjtemény második kiadása, Bárdost Né­meth János verseskötete, Pá­kolitz István bányásztémáju elbeszélő költeménye, Zsikó Gyula „Borsos történetek“ cí­mű anekdóta-gyűjteménye, va­lamint „PérsiNszázadok“ cím­mel Hernády Ferenc, Pettrich László és Várkonyi Nándor írásai Pécs irodalmi ...altjáról, sok fakszómilível. Nemcsak a pécsi írók, nem­csak a Dunántúli Magvető, ha­nem az esé-z baranyai olvasó­tábor azt várja, hogy a kiadói terveket a Budapesti Magvető Könyvkiadó segítsen is valóra- váltani. A francia színpadi és film- vígjátékok már régesré- gen ismertek szellemességük­ről, fordulatos cselekményeik­ről, az élet realista ábrázolá­sáról és azokról a rendkívül sok színnel és humorral, vagy gúnnyal megrajzolt fi­gurákról, melyeket Balzac és Moliére meg a modern vígjá­tékírók megteremtettek. Nos, a Dandin György-ök és Topa- ze-ok sora még nem zárult le. Mert változnak a korok és változnak az emberek, s a mai francia írók, színpadi szerzők — ha tán nem is Moliéri erő­vel — de maguk korából, a maguk korának emberei közül szintúgy ki tudják választani azokat a típusokat, amelyek reális metszetét adják a mai párizsi ember életének. Jean Paul le Chanois film­je a francia kisembert mutat­ja be családja körében, s a családi élet változásai közepet­te. De helyesebb lenne talán, ha Jean Paul le Chanois filmjeiről beszélnénk, ugyanis a Langlois család történetével két foly­tatásos film foglalkozik: „A papa, a mama, ő meg én” és „A papa, a mama, a felesé­gem meg én”. A napokban mutatták be az utóbbi filmet. A szerelemből házasság lett, a kis Catherine már Robert hites asszonya. S a film azt magyarázza, bizo­nyítja sok buktatón és vidám, mulatságos eseményen keresz­tül, hogy nem hoz kiábrándu­lást a szerelemben az egy fe­dél alá való költözés. Ha hoz is időleges félreértéseket, hoz is pillanatnyi veszekedést, duzzogást vagy sértődöttséget, két fiatal őszinte és mély ér­zelme nem szűnhet meg apró­ságok, a családi élettel együtt­járó bajok, nehézségek miatt. Már inkább vitatható a film másik problematikája. Helyesli és azzal is zárja a történetét, hogy a fiatalok és őre gek, együttmaradnak. Ez már vitatható, mert az élet mást bizonyít. Nagyon alkalmazko­dó férfinak, vagy nőnek kell annak lennie, aki tökéletesen bele tud illeszkedni egy másik család szokásaiba, rigolyáiba, magáévá tudja tenni annak egész életfelfogását. A film fiataljai azonban nem ilyenek. Emiatt aztán csak happy-and- szerű megoldásnak érzi az ember a befejezést, s nem elő- készítettnek és megokoltnak — sem lélektani szempontból, sem az események logikájának következéseképpen. Ezt a befejezést elsősorban maguk a figurák teszik elfo­gadhatatlanná. Ugyanis a film szereplői nem valami angya­lokká magasztositott emberek, hanem hús-vér párizsiak — tele apró kis hibákkal, emberi gyengeséggel, de persze tele sok szívvel, érzéssel, vidám­sággal is. Nos, ezek az emberi emberek a maguk életét akar» nák élni. Az öreg nyugdijai tanárnak csend kell és nyuga­lom — zajos vendégjárások helyett, a mama inkább szín­darabokkal és fordításokkal í'glalkozna, s a kis Catherine, aki az első filmben annyira kedves, bájos, alkalmazkodó és szerény volt, most már a maga ura akarna lenni, a ma­ga ura, hogy a maguk életét a maga életrendje szerint ve­zetgesse. És éppen ezért nincs semmi ellentmondás a két Catherine között. A házasság az élet nagykorúsító levele. A házasság után még fokozot­tabban van joga két fiatalnak a maga felfogása szerint irá­nyítani életét. Rendkívül ügyes a rendezés: nem magyaráz agyon, elcsat­tanja a komikus élcet, vagy beállítja a helyzetet, de nem viszi végig magyarázkodással. Pl. a nászúira induló fiatalok egyik bőröndje lemarad. Ró­bert a mozgó vonatról egy esernyő kampójával próbálja elkapni. Sikerül is. De a bő­rönd közben kinyílik s kihull belőle minden. (Általános de­rültség). A jelenet viszont ez­zel lezárul. A sopánkodó fia­talokat nem látjuk, később sem esik arról szó, hogy mi lett a szétgurult holmival. Magyarán szólva óvatos és elegáns kézzel bánik a humor­ral, s nem süllyeszti le hely­zetkomikummá az egyes mu­latságos jeleneteket, amiből persze — hiszen vígjáték — bőven akad. Végezetül szólni kell még a színészekről. Róbert La- moureux Róbert-je kedves, vi­dám fiú marad férj korában is. Néha kicsit fiatalnak érez­zük ugyan a dupla ikrek ap­jának szerepében, de amit a kor nem ad, azt pótolja a szí­nészi játék. Catherine (Nicole Courcel) kicsit komolyodik szerepében, már nem a fiatal lány, hanem a családanya, aki küzd is gyermekei és a maga boldogságáért. Fernand Le- doux, a papa, mintha csak most lépett volna ki valame­lyik iskola nyikorgó kapuján. Bogaras öreg tanár, de csu­paszív apa és nagyapa. összegezve: nem nyárspol­gárok története ez a film, ha­nem azoké a kis embereké, akik ezerszámra élnek, szeret­nek és nevetnek a napsütéses Párizsban. önody György VloUvz ÚTRA KÉSZÜLŐDIK Csor­ba Győző költő, aki szeptem­berben Németországba utazik. Csorba Győző hat hétig tartóz­kodik majd a Német Demok­ratikus Köztársaságban, ö az első pécsi, aki sx irók szá­mára biztosított ösztöndíjak segítségével tanulmányozhatja Goethe országának kultúráját, ez annál is inkább nagyjelen­tőségű, mert a költő jelenleg a Faust második részét fordít- ja. * KOPANY GYÖRGYNEK, a pécsi származású, jónevű író­nak, aki különösen egyfelvo- násosaival hívta fel magára a figyelmet, megjelent első re­génye: A szegény ördög. A könyv érdekessége, hogy pécsi miliőben játszódik le. Egyéb­ként Kopény György a napok­ban kapta meg a „Szocialista Kultúráért”-kitüntető jelvényt. SOK GONDOT ÉS MUN­KÁT AD a Dunántúl folyóirat lektorátusának a mindennapi levelezés. Az elmúlt hónapban mintegy 70 kéziratot küldtek bírálatra a lektorátushoz, me­lyet két héten belül írásban megbíráltak a megbízott lek­torok. A júliusban megcímzett kimenő levelek száma 348 da­rab volt. A levelezéssel és bí­rálatokkal járó gondot, mun­kát azonban szívesen vállalja a lektorátus, ha — olyan Írá­sokat kell megbírálnia, melyek kedvező választ érdemelnek. * A HÉTEN két igen keresett verseskötetből jelent meg má­sodik kiadás. Az egyik: Illyés Gyula „Kézfogások” című vers­válogatása, a másik Szabó Lő­rinc válogatott versei. Érdek­lődésre tarthat számot még a hét könyvei közül a Budapesti tájékoztató című útikalauz. egy Érdekes kézirat érkezett a Pécsi ÁUami Levél­tárhoz Fót-ról: Vörösmarty hí­res Fóti dal-ának kézirata. A korabeli megsárgult papírra írt verset a fóti kastély pad­lásán találták meg, és most folyik annak kiderítése, hogy a kézirat milyen összekötte­tésben áll a híres verssel, és hogy az magának a nagy köl­tőnek keze írása-e. * UJ FILMEK ÉRKEZTEK hazánkba. Július 28-i jelentés szerint a Magyar Filmatvéleli Bizottság az elmúlt hetekben vette át a „Két színésznő, egy szerep”, a „Gyilkosság a Dan­te utcában” című szovjet, a „Berlini románc” című német, a „Szavak és tettek” című bolgár, az „Álruhában az el­lenség között” című kínai, a „Jelentéktelen emberek” című francia, a „Légüres zóna” cí­mű japán, az „Aida” című olasz, a „Rómeó és Julia” cí­mű angol, az „Egy biciklista halála” című spanyol filmeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom