Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-28 / 202. szám

! MM AUGUSZTUS 28 NAPLÓ Több segítséget a tanácsok MDP-csoportjainak ! Az MDP-csoport nem fölé­rendelt szerve a tanácsnak, ezért nem számoltathatja be a végrehajtó bizottság elnökét vagy a v. b.-titkárt. (Az ellen­őrzésre a községi MDP-szerve- zet illetékes, ha nincs községi MDP-szervezet, akkor pedig a falusi vagy tsz-pártszervezet.) Az MDP-csoport egyik legfon­tosabb feladata: a tanács­ülésekre vagy végrehajtó bi­zottsági ülésekre jól felkészül­ve kialakítani a kommunista tanácstagok egységes állásfog­lalását. Ez az egység természetesen csak akkor jöhet létre, ha az MDP-csoport minden tanács­ülés, illetve v. b. ülés előtt összeül és megvitatja a na­pirendre kerülő kérdéseket. Mi a helyzet e tekintetben a szigetvári járásban? A nagyobb községekben, mint Somogyhárságyon Al­mamelléken és Ibafán általá­ban összeülnek az MDP-cso- portok. De sajnos, csak „álta- lában”-t lehet mondani, mert nem mindig és nem mindenütt tartanak üléseket, mint pél­dául Mozsgón, a járás máso­dik legnagyobb községében sem. A kisebb községekben, ahol a párttagok és tanácstagok száma is kevesebb, kedvezőt­lenebb a helyzet. Jó néhány kisközségben puszta formali­tásnak tartják az előzetes megbeszélést, azzal a megoko- 1 1, hogy úgyis találkoznak mindennap, és úgyis tudnak egymásról mindent. A gyakor­lat bizonyítja, hogy ez az ál­láspont nem helyes. A szoká­sos falusi hírekről tudni és fontos dolgokról dönteni: egé­szen más, és az utóbbi nem megy kommunista összefogás nélkül. Példája ennek Naey- dobsza, ahol sokat haladtak ugyan a régi v. b.-elnök és titkár visszahívása óta, a ta­nácsüléseket azonban most sem tudják megtartani, mert a tanácstagságnak csak kiseb­bik része .jelenik meg. A több­ség otthonmarad és az MDP csoport tagjai, akik mozgósít­hatnák őket, sajnos semmit sem tesznek. A jó példáért nem kellene pedig tovább- menniök a szomszédos Tót- szentgyörgynél, ahol az MDP- csoport rendszeresen megtart­ja üléseit, ahol a kommunis­ta tanácstagok minden tanács­ülés előtt értesítést kapnak az MDP-csoport, illetve a tanács­ülés anyagáról. Aktív is itt az MDP-csoport és szorgalmasak a pártonkívüli tanácstagok is Az MDP-csoportok második legfontosabb feladata a ta­nácsülések után kezdődik el. Ez mégcsak az igazi munka, hiszen a nehezebbről a ta­nácsülés határozatainak vég­rehajtásáról van szó. Ezek a határozatok csak ak­kor valósulhatnak meg, ha az állandó bizottságok nemcsak a tanácsirodán kifüggesztett lajstromon, hanem a valóság­ban is élnek és dolgoznak, ha a tanácstagok is részt kér­nek a tennivalókból. S hogy mindez így van-e, vagy sem, az újra a kommunista tanács­tagoktól függ, elsősorban at­tól, hogy példamutatóak-e és „megmozgatják”-e azokat az állandó bizottságokat? Nos, mi a helyzet ebben a tekintetben? Lényegesen jobb mint például tavaly volt, mégis kedvezőtlen. Az állandó bizottságok többsége nem dol­gozik és a kommunista ta­nácstagok nem „mozgatják” őket. Igaz, nem egy olyan fá­radhatatlan embert ismernek a járásban, mint Papp István elvtársat, a botykapeterdi ta­nács mezőgazdasági állandó bizottságának elnökét, aki — amikor a terméshozamok há­rom százalékos emelésének is­mertetéséről volt szó — el­ment a sovány földdel rendel­kező egyéni parasztokhoz s a maga középparaszti szaktudá­sával magyarázta meg, hogyan lehetne a három százalékot el­érni. De ezek az elvtársak, — közöttük Papp elvtárs is — csak egyedül szorgoskodnak, az állandóbizottságok tagjai­nak többsége semmit sem tesz. Nem kétséges, hogy ezen ja­vítani kellene. Az aratás már befejeződött, a cséplésnek is vége lesz néhány hét múlva. Az egész járásban előtérbe került a tsz-fejlesztés, és sok a vita a tartalékföldek kö­rül is. Egyszóval: sok új és „friss“ gond nehe­zedik most a tanácsok vál­lára s megbirkózni velük csak úgy tudnak, ha az MDP-csoportok többet segí­tenek. S ha továbbmegyünk egy lé­péssel, akkor azt is megmond­hatjuk, hogy az MDP-csopor- toknak is többet kell kapniok a községi MDP-szervezetek- től. Legelőször is az MDP- csoport vezetői várnak segít­séget, akiket bizony — be­széljünk őszintén — csak „tő­mondatokban” tájékoztattak a községi MDP-titkárok arról, hogy mi fán is terem az az MDP-csoport. Ebből pedig nem sokat lehet érteni. Ezért legelőször is az MDP-csoport feladatainak tisztázására len­ne szükség, amit a községi MDP-szervezetek vagy alap- szervezetek legközelebbi tag­gyűlésein lehetne elvégezni. Amikor ez megvan, akkor már többet ér a segítség és jogos lesz az ellenőrzés is. A gazdasági élet egyszerűsítéséért Sürgősen növelni kell a vállalatok önállóságát A központi tervezés, a köz­ponti anyagellátás, a központi ellenőrzés, s minden, ami túl­zottan központi volt az elmúlt években, s — sajnos — még ma is, elsorvasztotta a válla­latok önállóságát. A centrali­zált gazdasági élet, s a túlzott bizalmatlanságból fakadó meg­növekedett ellenőrzés és adat­szolgáltatási kötelezettség mérhetetlenül felduzzasztottá az egyes vállalatok improduk­tív létszámát Pécsett, a Sopiana Gép­gyárban nem egészen két fizi­kai munkásra jut egy impro­duktív ember, ha a műszakia­kat is közéjük számítjuk. Ez az arány a legnagyobb jóindu­lattal sem mondható jónak. így gazdálkodni nyilván nem lehet, mert erre ráfizet az ál­lam, s ráfizet a munkás, aki­nek kevesebb jut munkája után a nemzeti jövedelemből. Hogy a nagyarányú felduzzasz­tás nem egészen indokolt s le­het másképpen is dolgozni, annak bizonyítására itt köz­lünk néhány számot: 1943—44- b'-" 110 fizikai munkásra a tu­lajdonossal együtt 8 impro­duktív személy jutott. Az arány még 1950-ben is kielégítő volt. Az adminisztrá­ciós létszám felduzzasztása 1951—52-ben kezdődött meg, a gyár vezetőinek tiltakozása .ellenére. A Kohó- és Gépipari Minisztériumból azt válaszol­ták a gyárból érkező jelzések­re, hogy ne búsuljanak, lesz ott munkája mindenkinek. — Nos, igazuk lett, mert valóban akad minden embernek bőven tennivalója a sok felesleges je­lentés, s a túlszervezett köz­ponti irányítás miatt; Nem egy esetben megtörté­nik, hogy ötperces munkához másfél óráig tart a papír­munka s az értékelés. Mert mi történik? A munkához kiad­ják a munkalapot. Utána ezt a normairoda beidőzi, majd a diszpécser kiadja a munkát a kísérő papírral együtt. Ami­kor a szakmunkás végez, MEO-s igazolja az eltöltött időt, vagy az átvett darabokat. Ezután a munkalap felkerül a bérelszámolókhoz, ahol ki­számítják, mennyi a kereset. Ezeket a részkereseteket dol­gozónként összesítik, majd az egyes dolgozók keresetét össze­sítik, s az összesítés összesíté- I lag a gyár eredményes mun­se alapján elszámolják a bér­alapot. Amikor mindezzel vé­geztek, a munkalapok átke­rülnek az utókalkulációhoz, ahol azon studírozik néhány ember, hogy mire mennyi munkabér, szerszám és anyag fogyott el. Ez rendben is vol­na, mert erre a sorozatgyártó üzemekben szükség is van, csakhogy a Sopianában senki se veszi hasznát munkájuk­nak, mert mire végeznek, ak­korára a gyár régen új ké­szítményen dolgozik a határo­zatlan profil és a kis szériák miatt! Nézzünk ugyanebből a gyár­ból egy másik példát: deká­donként megy a jelentés a mi­nisztériumba, ahol a jelenté­sek alapján ellenőrzik az üte­mes termelést. Bár ez sem mindig szükséges, de még ért-,i hető. Az viszont már érthetet- len, hogy a minisztérium lát­ja, hogy nincs ütemes terme­lés, — mert nincs elegendői! anyag és alkatrész, valamint bajok vannak a kooperációval, — mégsem intézkedik minden esetben még akkor sem, ami­kor a jelentések tetejébe egy­más után mennek a kérő, pa­naszkodó leveleit. Még egy példát a Sopiana Gépgyárral kapcsolatban: az anyagot általános szabály és szokás szerint hat hónappal előre kell megrendelni. Ez he­lyes, mert rendnek kell lenni az anyaggazdálkodás terüle­tén. De hogyan rendelje meg a Sopiana a januári munkájá-j hoz szükséges anyagot és al­katrészt, amikor most még azt, sem tudja, hogy ez év utolsó, negyedében mit fog gyártani?. Ahhoz, hogy ezek a rend-, ellenességek és egészségtelen, túlzások megszűnjenek, bizto-i sítani kell a legmesszebbmenő-, kig nemcsak az alsóbb állami szervek, hanem a vállalatok önállóságát is. Bízzák a válla­lat vezetőjére, hogy milyen nyilvántartásra van szüksége ahhoz, hogy a minimális sta­tisztikai jelentést elküldhesse, s a jó, átgondolt gazdálkodás­hoz nélkülözhetetlen adatszol­gáltatást és ellenőrzést meg­teremthesse. Ha a vállalat ve­zetőjét, s valamennyi munká­vá* az eddigieknél sokkal job­ban érdekeltté teszik anyagi­kájában, akkor nem kell a túlzott nyilvántartás, s a túl­zott ellenőrzés. Ha a gyár va­lamennyi jól dolgozó munkása félévkor és év végén részesül a gyár nyereségéből, akkor nem kell másfél órákig járkál­ni egy-egy munkadarab ellen­őrző papírjai után, mert a munkás igyekszik gyorsan és jól dolgozni. Ha pedig nem elég öntudatos ehhez, akkor megnevelik munkatársai, azok, akiknek rovására lóg munka­idő alatt. Úgy gondoljuk, hogy javas­latainkat alaposan és kritiku­san értékelve hasznosíthatnak egy-két gondolatot belőle az illetékes vezető szervek és minisztériumok. Tenkely Miklós Hírek — sorokban SZÁZEZER FORINT NYE­REMÉNYÖSSZEGET FIZE­TETT KI AZ OTP. Az V. Bé­kekölcsön harmadik sorsolása után, az OTP pécsi fiókja ed­dig összesen százezer forinl nyereményösszeget fizetett ki Nagyobb összeget nyert: Erős Károly (Komló) 5 000 forintot. Ucher György, a Pécsi Do­hánygyár dolgozója 50 forintos kötvényével 25 000 forintot, és így 10 000 forintot kapott kéz­hez. A SZABADTÉRI színpa­don SZEREPEL A BOLGÁR DAL- ÉS TÁNCEGYÜTTES. Az Országos Filharmónia ren­dezésében szeptember 3-án, hétfőn este 8 órakor a pécsi szabadtéri színpadon vendég­szerepei a plovdivi bolgár dal- és táncegyüttes. A műsorban népdalok, táncok és népi játé- k''"- lesznek. Művészeti vezető: Ászén Diamandzsiev. A zene­kart Vaszilij Ananievszky, az énekkart pedig Jazeva Zsivka vezényli. Konferál: Ember György. Jegyek az Országos Filharmónia jegyelővétel! pénz tárában, Színház tér 2. szám alatt válthatók. NAGYSZABÁSÚ" DIVAT­BEMUTATÓ KOMLÖN ÉS MECSEKSZABOLCSON. A ki­váló eredményt elért bányá­szok tiszteletére a kereskede­lem augusztus 31-én, pénte­ken, Komlón és Mecseksza böl­csön, nagyszabású divatbemu tatót rendez. Szebbnél-szebb ruhákat, kosztümöket, kabáto­kat, gyermekruhákat, kötött árukat, újfazoniu táskákat, ci­pőket, seiyemkendőket és di­vatékszereket mutatnak be, A divatbemutató keretében fellépnek fővárosi művészek is: Kardos Magda, Borvetó János, Zárai Márta, a Kátai- táncospár, Romhányi József, Balassa Tamás tánczenekara. A divatbemutatót Komlón dél­után fél 8 órakor a Május 1 Kultúrotthonhan, Mecseksza- bolcson pedig este fél 9 óra­kor a Hősök terénél lévő kul- túrotthonban tartják meg. RUHÁZATI SZAKEMBE­REK TÁJÉRTEKEZLETE PÉ­CSETT; Augusztus 28-án, ked­den délelőtt 10 órakor, Bara­nya* Somogy és Tolna me­gyék ruházati szakemberei táj­értekezletet tartanak Pécsett, a KPDSZ József utca 15. sz. alatti székhazában. Az érte­kezleten megbeszélik a II. ne­gyedév ruházati ellátásának eredményeit, hiányosságait, a III. negyedévi feladatokat, va­lamint a IV. negyedévre való felkészülést. PÉCS VASÁRNAPI IDE GENFORGALMA. Augusztus 26-án két különvonat futott be a pécsi főpályaudvarra. Az egyik Budapestről érkezett 557 utassal, a másik pedig Kiskun­halasról 594 kirándulóval. Az Idegenforgalmi Hivatal ka­lauzolása mellett megtekin­tették a Mecsek szépségeit. A pécsi vegyészkongresszus részt vevőd pedig, számszerűit 360- an, autóbusszal mecseki kör­sétát tettek. Nevelőknek—szülőknek Kezdődik az iskolaév A SZÉCHENYI TÉREN a *’*■ büfé előtt felállított sá­tornak igen sok a látogatója. Érthető is a nagy forgalom, hiszen néhány nap választ csak el bennünket a tanév kezdetétől. Horváth Józsefné elárusító éppen Ranics Gyulánét szol­gálja ki. — Ezt a sárgaszínű vállra- akasztható bőrtáskát ajánlom. Évekig nem lesz gondja má­sikra. Száz forint az ára. Vagy itt van ez a bőrkockákból ösz- szeállított hátitáska ez csak a felébe kerül... Ranicsné a harmadikat, a vi­torlavászonból készült hátitás­kát választja és már számol­ja is a pénzt. A másik eláru­sítónak, Kisgadó Istvánnénak nincs egy percnyi szabad ide­je. Ceruzákat, vizifestékeket, tolltartókat mutat a hozzáfor­dulóknak. Gyulánczi Anna, (a kertvárosi iskolából) hetedik osztályos füzeteket kér és meg is kapja készen összecsomagol­va. Mégcsak számon se kellett tartama, fel sem kellett sorol­nia, milyen füzetekre lesz szüksége. o A Z IMÉNT hallottam a Mátyás király utcai álta­lános iskolában — ahol a tan­tervvel és utasításokkal ismer­kedtek meg a nevelők, — Wla­dimir Andrea nevelőtől, hogy a belvárosi leányiskolában többféle tankönyv is hiányzik. No«, járjunk utána .;: — Az általános iskolákat mi látjuk el tankönyvekkel —ez­zel fogad a Kossuth Lajos ut­cai Könyvterjesztő Vállalat 102. számú boltjában Jánosi Lászlóné, boltvezető. — A belvárosi leányiskolá­nak szüksége lenne ének, nyelvtan és orosz tankönyvek­re. Miért nem kapták meg? — A könyvek megérkeztek, most küldjük szét őket. Teljes egészében azonban nem tud­juk kielégiteni az igényeket. Az ellátás folyamatosan törté­nik Budapestről. Szeptember első napjaiban kivétel nélkül minden tankönyv megérkezik. A nevelőknek és a szülőknek nincs okuk aggodalomra, mert ilyen jó még egyetlen évben sem volt a tankönyvellátás.;; Még tíz perce sem tartózko­dom itt, de már hárman ér­deklődtek a tankönyvek iránt, vásárolni akartak. A bolt dol­gozói az érkezőknek ezt vála­szolják: — A zavartalan kőnyvellá- tás érdekében minden gyer­mek az iskolában jut hozzá a könyvekhez. Az iskolai tan­könyvfelelősnél jelentkezze­nek a gyermekek;: i # A Z ALTALANOS ISKO- LAKNÁL ezek szerint nem lesz fennakadás, de mi­lyen a középiskolák tankönyv­ellátása? E célból kerestem fel a Könyvterjesztő Vállalat 101­es számú boltjának a raktár­helyiségét a Nagy Lajos Gim­názium egyik tantermében. A hatalmas könyvhegyek között egy nő és egy férfi szor­tírozza szét a középiskolás könyveket. — Biztosítottnak látják a könyvellátást? —■ teszem fel • kérdést, amire a válasz: — Tessék felkeresni a bolt­vezetőt, ő tud énről bővebben nyilatkozni. A boltban Béky Júlia, a bolt vezetője ezeket mondja: — A tankönyvek nagy há­nyada megérkezett. Ami még vissza van, azt is hamarosan megkapjuk és szeptember első napjaiban már kiküldjük a középiskolákba... • XT ÉGÜL Szécsei Jánost, • T városi tanács v. b. okta­tási oszsályának iskolai cso­portvezetőjét kérem meg, hogy válaszoljon néhány kérdésre. — A nevelők részére sike­rült-e megszervezni az évelejl szakmai tanácskozásokat? — A tanácskozások a felső tagozatú nevelők részére a szakfelügyelők vezetésével za­vartalanul folytak le. Sikerült megszervezni az alsó tagozatú nevelők szakmai tanácskozását is, annak ellenére, hogy kés­ve, csak pénteken este kap­tuk meg az általános iskolák I. és IV. osztályai számára a tantervet és utasítást. A neve­lőknek tehát jut még idejük a tanterv gondos tanulmányozá­sára. Zavartalanul kezdhetik-e az iskolaévet? — Igen. A Bártfa utcai ál­talános iskola igazgatójának, Joó Bélának sikerült elintéz­nie, hogy amíg az Iskola fel­épül, ne kelljen Meszesre jár­mok a tanulóknak. Az iskolá­sokat a kultúrotthonban, a pártházban, részben pedig a napköziben és az óvodában helyezik el. Elkészül Időben a Bercsényi utcai iskola, zavar­talanul kezdődhetik az okta­tás. A Székely Bertalan utcá­ban iskola létesül, '■míg a munkák tartanak, r '"’Meat a belvárosi fiú- és x. i isko­lába osztottuk szét. — Az új oktatási év elején milyen hibára figyeltek fel? — Tankönyvekből, ppnir és írószerekből nem lesz hiány; Beszélgettem a nevelőkkel, akik a papírok minőségét kifo­gásolják (átüt rajta a tinta), panasz van az írószerekre is (sokszor kemények a ceruzák). Ezeket az észrevételeket kö­zöltük az oktatásügyi minisz­tériummal, ahol ígéretet kap­tunk a szükséges intézkedé­sek megtételére. t,;És szeptember elsején is­mét kitárulnak az iskolák ka­pui. Ünnepélyesen megkezdő­dik az új tanítási évm (Farkas) —■ Uj sertésfiaztatót is építünk «■» teszi hozzá Horváth József brigádvezető. — Van egy épületünk, annak egyrészét lebontjuk, abból építjük meg a sertésfiaztatót. — Csak ne oda a lapba, mert ott betegséget szerezhetnek a disznók! — szól közbe megint Gelencsér Miklós. Ki ez a Gelencsér Miklós? Termelőszövetkezeti párttitkár vagy legalábbis igazgatósági tag? Mert mindenre tud felelni, mindent úgy citál, mint aki apróra ismeri a tsz ügyeit. De nem, mert mikor a kertészetre kerítettük a szót, az el­nök így szólt Gelencsér Miklóshoz. — Látja, ha belépne, megcsinálhatnánk a kertészetet. — Azt meg i* lehetne csinálni — válaszol Gelencsér Mik­lós, — kezdetnek tíz-tizenkét holdon. Az istálló mellett jó hely lenne rá. Percenként 15—20 akó vizet adna ott a kút. Ahol a búza volt, lehetne vetni húsz hold köményt, május végén le­arathatnánk, és legkevesebb 10 ezer forintot jövedelmezne holdja. De kellene legalább 150 darab birka is. Ingyen kapjuk, két év múlva visszaadjuk a százötvenet, és megmantd nekünk kétszerannyi. A birkákkal megvalósíthatnánk a vándortrágyá­zást is. Birka az kell, feltétlenül kell! — Ha lesz birka, akkor eljövök juhásznak — szól közbe most egy másik ember, Szabics István mezőőr — akit szintén tsz-tagnak véltem. — Elvállalná? El! — Akkor jó! és megkötik az egyezséget. Gelencsér Miklós most már nem az elnöknek, hanem ne­kem magyaráz. Azt mondja: hívták őt már Kadarkutra a ter­melőszövetkezetbe. Ott van a lánya, de ő nem megy: minek menne, itt sem kisebbek a lehetőségek, mint ott. Es mind­ehhez hozzá teszi: Egy-két hét és lehet, hogy én is tsz-tag leszek! Igen, mert nemcsak a föld ügye rendeződik itt Endrőcön, hanem rendeződnek az emberek gondolatai is, m w Az endrőci Béke Termelőszövetkezetben befejeződött a ta­gosítás — ennyit mondtak mindössze a járásnál erről az ese­ményről és azt, hogy ez a termelőszövetkezet februárban ala­kult és szanaszét szórt kisparceliáin sokat küszködött. A szövetkezetben már többet mondtak. Azt, hogy nem számítottak a tagosításra, mert nekik csak 208 hold földjük volt. Aztán lett több, mert a kishaszonbérlők lemondtak egy csomó földről. Most 418 holdat tagosítottak be. — Kétszázkét darabban volt a földünk — meséli Papp János, az elnök, —- ezen kellett megmutatnunk a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Méghozzá gépek nélkül, mert bizony ezekre nem igen mehettek rá a traktorok. >• — Sikerült? — Úgy ahogy! Nagy volt a vízkár, 75—80 százalékos. Csak három és félmázsás holdankénti átlagunk lett... — Az én szomszédomnak még annyi se! — *zól közbe egy alacsony idős ember, Gelencsér Miklós — Tapp Antalnak öt holdon 7,26 mázsa búzája termett — teszi hozzá. — Vagy itt van Balogh János, akinek két mázsás átlaga volt csak. — A búza bizony nem nagyon sikerült — így az elnök. — De azért a jövedelemmel nem lesz baj. Mindenkinek meglesz a kenyere. Hét és fél hold dohányunk is nagyon szép. ügy számítjuk, hogy ebből 200 ezer forint jövedelmünk lesz. Ha a számítás beválik, akkor készpénzben minden munkaegység­re 30 forint jut zárszámadáskor. — Es jövőre? — Jövőre még több! Egy helyen van már a földünk és két traktor szántja. -.. r— Milyen terveik vannak? — Először is állatállományunkat akarjuk fejleszteni. Há­rom szarvasmarhánk volt alakuláskor. Most 23 van. Sertésünk egy sem volt, most 15 hízónk, 14 anyakocánk, öt süldőnk van. Ehhez még veszünk tizenötöt és akkor újból 20 állhat majd hízóban. Jövőre legalább száz sertésünk lesz és ha minden jól megy — a tehenek egy része vemhes «== még tízzel szaporodik szarvasmarhaállományunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom