Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-01 / 180. szám
2 NAPLÓ 1956 AUGUSZTUS í 1-öx' Az országgyűlés keddi ülése 1 (Folytatás ax í. oldalról) városrész megépülésével azonban a napi szükség rövidesen eléri a húszezer köbmétert. Ezért a vízellátást véglegesen csak a Pécs-mohácsi dunai vízvezeték kiépítése fogja biztosítani. Feltétlenül meg kell oldani ezzel párhuzamosan a csatornahálózat megfelelő fejlesztését is. Korszerű melegfürdő és fedettuszoda építését Is sürgette, mert a város jelenlegi egyetlen melegvizes kádfürdője elavult, többé-kevésbé használhatatlan állapotban van. _— Az élelmiszerellátás év- ről-évre jobb, liszt, kenyér, cukor, zsír, olaj, margarin a keresletnek megfelelő mennyiségben áll a dolgozók rendelkezésére. A húsellátás az idén annyira megjavult, hogy a boltokban mindennap árusítanak tőkehúst. Egyes élelmiszerek azonban gyakran késve érkeznek a kiskereskedelmi bolthálózatba. A tanács kéri a belkereskedelmi minisztériumot, hogy ezen változtasson. A kenyér és süteményfélék minősége nem egyenletes, a Pécsi Sütőipari Vállalat üzemei rendkívül szétszórtak. Szükséges a jelenlegi tejüzem kapacitásának bővítése is, s a Tejipari Vállalatot el kellene látni jó állapotban lévő gépkocsikkal. A továbbiakban a zöldséges gyümölcsellátás javítását kérte, s ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja a város körüli zöldövezet kialakítását. Beszélt a közlekedés kérdéseiről is. A villamosvasút —- bár kocsiparkja elavult — havonta egymillió utast szállít. A megnövekedett igények kielégítésére az autóbuszjáratok számát kell növelni. Míg 1944- ben mindössze négy autóbusz- járata volt a városnak, addig ma már tizenkilenc járat bonyolítja le a közlekedést, s ezek évente már tizenkettő millió utast szállítanak, de a megnövekedett szállítási feladatokat csak újabb szállító- eszközök beállításával lehet biztosítani. A közlekedés fejlesztése azonban megköveteli az úthálózat javítását, s ennek érdekében több önállóságot, nagyobb támogatást kell adni Pécs város tanácsának. Beszélt Pécs kulturális fejlődéséről is, s elmondotta, hogy a város költségvetési előirányzatának több mint felét kulturális jellegű kiadásokra fordítják. Pécs egyeteme, főiskolája, zeneművészeti szakis- k Iája, tudományos intézetei, számos középfokú és általános iskolája mind a város ősi kulturális hagyományainak korszerű hordozói. Állami támogatás nélkül, saját erőből hoztak létre olyan kulturális létesítményeket, mint a Zsol- nay-múzeum, a Liszt Ferenc hangversenyterem, a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, vagy a pécsi pedagógusok klubéletét biztosító Nevelők Háza. »— Büszkék vagyunk a Pécsi Rádióra is — folytatta — nagyon megszerettük. Csak azt nem értjük, hogy a kezdetben oly jól bevált egy órás változatos műsor helyett miért kapunk újabban csupán harminc perces riport- és híranyagot? A közelmúltban több baranyai határmenti délszláv községben jártam és egyre több helyről fordultak hozzám azzal: Meg kellene teremteni a műszaki feltételeket ahhoz, hogy vezetékes rádiójukon mind többen hallgathassák a Pécsi Rádió délszláv nyelvű adásait is. Hiba, hogy nem fordítottunk kellő gondot a külső városrészek kulturális életének fejlesztésére. Többszázlakásos lakótelepet építettünk például Uj-Meszesen anélkül, hogy egyidejűleg elláttuk volna kulturális és egészségügyi intézményekkel. A mulasztás helyrehozása elsőrendű feladatunk. — Pécs dolgozói a nyugodt alkotó munkát tekintik életelemüknek. Ezért értékelik oly nagyra, hogy külpolitikánk a nagy Szovjetunió vezette béketábor útján halad. Szóvá kell tennem azt is, hogy a magyar—jugoszláv viszonyban beállott kedvező fordulatot talán sehol sem értékelték olyan felszabadult jóérzéssel, mint éppen nálunk, Pécsett és Baranyában. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a jóviszony helyreállításának törekvéseiben magunk is kezdeményezők lehettünk. A kora tavasszal elsőként fogadtuk a jugoszláv határon az eszéki városi népi bizottság küldötteit, akik a magyaros vendégszeretetet rövidesen hasonlóval viszonozták. Azóta is számos olyan gesztus történt, amely alkalmas a régi sebek begyógyítására. Meggyőződésünk, hogy a jószomszédság és a gyümölcsöző együttműködés szolgálatával egyben egész népünk javát is előmozdítjuk. Nagy tapssal fogadott felszólalásának végén azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Pécs dolgozói továbbra is eredményesen szolgálják népünk boldogulásának nagy ügyét. Hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács elnökének beszámolójával egyetért, azt elfogadta. Ezután Földvári Rudolf országgyűlési képviselő következett szólásra, majd Vég Bé- 'a országgyűlési képviselő szólalt fel. Minden ingadozás nélkül folytassuk az ország demokratizálását Vég Béla elvtárs beszéde Az elmúlt időszakra jellemző — mondotta, — hogy az 1953-ban társadalmi életünk minden területén megkezdett, de nem elég következetesen folytatott szocialista demokrácia továbbfejlesztése kezdett kibontakozni. Ebben nagy szerepe van a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusának. A továbbiakban arról beszélt, hogy a párt és a kormány intézkedései eredményeként megnőtt a dolgozók aktivitása, erősödött a szabad, alkotó vita, a meglevő hibákkal szembeni jogos bírálat és a kezdeményezés ezek kijavítására, hangsúlyozva, hogy a dolgozó néptömegek akitvitása alkotó bírálata és segítőkészsége a hibák kijavítására, a gyorsabb előrehaladás legfőbb biztosítéka, majd a Központi Vezetőség 1956 július 18—21-i ülésén elfogadott határozatot méltatta. A határozat — mondotta — világos és biztos útat mutat, választ ad egy sor régen vitatott problémára, megjelöli a szocialista építőmunkában előttünk álló feladatokat. Dolgozó népünk helyesli a határozatot, egyetért vele. Különösen egyetért azzal, hogy vitás kérdések lezárásával a figyelmet a múlt hibáiról a jelen és a jövő feladataira Irányítjuk, A továbbiakban a Miniszter- tanács beszámolója alapján, ahhoz csatlakozva, gazdasági életünk néhány kérdéséhez szólt hozzá. Az anyagellátásról szólva hangoztatta: tekintettel arra, hogy az anyagellátás azok közé a kérdések közé tartozik, melyek leginkább foglalkoztatják az ipar dolgozóit,- a pártnak, és a kormánynak fokozott erőfeszítéseket kell tenni az anyagellátás megjavítására. Az anyagellátás megjavítását országos üggyé kell tenni. A pártszervezeteknek, szak- szervezeteknek és az állami szervezeteknek össze kell fogni és szervező, felvilágosító munkával, valamint a szükséges gazdasági intézkedések megtételével kell elősegíteniük az anyagellátás megjavítását. Pártunk, államunk, dolgozó népünk előtt álló gazdasági feladatok sikeres megvalósításának döntő előfeltétele, hogy minden Ingadozás nélkül folytassuk az ország, ezen belül a gazdasági élet s a gazdasági vezetés demokratizálását s ezen keresztül biztosítsuk a magasabb szín vonalú gazdasági vezetést. A termelés jobb megszervezése s a dolgózók egyre növekvő anyagi szükségleteinek minél jobb kielégítése megköveteli a már eddig megtett gazdasági intézkedéseken túl a még meglevő túlzott centralizálás fokozatos kiküszöbölését. Népünkben nagy alkotó erők rejlenek. Feladatunk ezek fel- színrehozása és a nép, a szocialista haza érdekében való felhasználása. Bátran kell támaszkodni a dolgozókra, meg kell hallgatni véleményüket és javaslataikat, ki kell kérni tanácsaikat, s ha ezek helyesek — és többnyire helyesek — intézkedni kell- megvalósí- ‘ ásukra. A Hegedűs András elvtárs által előterjesztett beszámolót elfogadta. Kiss Imre országgyűlési képviselő a Veszprém megyei tanácsok munkájával, Molnár Ernő országgyűlési képviselő pedig több budapesti problémával foglalkozott, majd Ur- bán Ernő képviselő szólalt fel. Ezután az elnök bejelentette: a beszámolóhoz több hozzászóló nincs, így a vitát bezárta. Az elhangzottakra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Hegedűs András elvtárs válássá *— Tisztelt országgyűlés, képviselő elvtársak! A vitában felszólaló képviselő elvtársak helyeselték a Minisztertanács beszámolóját eddigi tevékenységéről és azokat az elgondolásokat és terveket, amelyeket a Minisztertanács beszámolója, az előttünk álló feladatokkal kapcsolatban ismertetett. Én ezért a zárószóban nem kívánok kiférni minden képviselő elvtárs felszólalására, csupán azokkal a kérdésekkel szeretnék foglalkozni, amelyeket a képviselő elvtársak felszólalásaikban a beszámolóval kapcsolatban Javaslatként, vagy a Minisztertanács működésével kapcsolatban bírálatként felvetettek. Achátz elvtáns, és Földvári elvtárs is igen erőteljesen vetették fel saját területük fejlesztésének problémáit. Achátz elvtáns Pécs városa fejlesztését. Földvári elvtáns Borsodét, a borsodi iparvidék fejlesztését. Azt hiszem mindkét elvtársnak igaza van. Tervezésünkben az elmúlt években a területi tervezés elvei, tehát az egyes területek komplex fejlesztésének szempontja! nem érvényesültek megfelelő módon. A minisztériumok az egyes területek fontosságát másképp és másképp értelmezték. Ez természetes is. Másképp érte’mezl mondjuk Pécs fontosságát a kohó- és gépipari minisztérium, mint a vegyipari minisztérium vagy a mezőgazdasági minisztériumok valamelyike. Ezért ezen a kérdésen, amelyet Achátz elvtárs és Földvári elvtárs felvetett, mi úgy igyekszünk segíteni — s a Minisztertanács már hozott is ilyen határozatot — hogy az egyes megyei tanácsok végrehajtó bizottságai, illetve a kiemelt négy város végjschajtó bizottságai terv- javardatot készítenek a Minisztertanácsnak. Amikor a Minisztertanács az éves terveket jóváhagyja, nemcsak az egyes minisztériumok tervjavaslatait hagyja jóvá hanem jóváhagyja a meg’v' végrehajtó bizottságok, illetve a kiemelt városok végrehajtó bizottságai által előterjesztett tervjavaslatot is. Ez a módszer módot ad arra, hogy az egyes területek fejlesztésének kérdéseit együttesen tudjuk vizsgálni. Persze, ha segít is ez a módszer, rögtön hozzá kel] tennem: Mindazt a sok kérdést, amit Achátz elvtárs és Földvári elvtárs itt elmondott, nem fogjuk tudni nyomban megoldani. Ezeknek a megoldásához idő kell. A kérdések egyrésze olyan — azt azonnal hozzátehetem — amely sürgős megoldásra vár. Ilyen kérdésnek tartom például Pécs vízellátásának tovább javítását. Feltétlenül nagyon komolyan kell foglalkoznunk ezzel, s meg kell oldani. Ennyit a területi tervezéssel kapcsolatban. Földvári elvtárs nagyon határozottan vetette fel a beruházások kérdését és bírálta ebből a szempontból a Minisztertanács munkáját. Azt hiszem teljesen jogos a kérdés felvetése kritikai módon. A beruházás az a területe a népgazdaságunknak, ahol a legki- rivóbbak az elmúlt években elkövetett mulasztások. A Minisztertanács látja ennek a kérdésnek fontosságát. Ezért egyszerűsítettük a beruházásokat, a beruházások előkészítését. A beruházások jóváhagyását a Minisztertanács a maga számára csak a legfontosabb beruházásoknál tartotta fenn, egyébként a beruházásokat a miniszterek hagyják jóvá. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartottuk azt is. hogy központosítani túdjuk erőinket a legfontosabb beruházásokra. Földvári elvtáns elmondotta még, hogy falun több olyan panasz van, amit gyorsabban kellene orvosolni. Azt hiszem, ebben sok az igazság, de engedje meg Földvári elvtárs. hogy hozzá tegyem: ezeknek a kérdéseknek az orvoslása nagyon nagy mértékben a helyi szervektő' függ. nem azért mondom, mintha a felelősséget egyszerűen a helyi szervekre akarnám hárítani Végső fokon minden hibáért, amit a helyi szervek elkövetnek, a Minisztertanács is felelős. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sok 'ehetőséget nem használnak k; helyi szerveink az ilyen pana szók orvoslására', amelyet pedig ki 'ehetne használni. Mi bízunk államapparátusunk dolgozóiban és azért bátran és határozottan akarunk azon az úton haladni, hogy a helyi tanácsok vég rehajtó bizottságainak, azok elnökeinek és az igazgatóknak sokkal nagyobb hatáskört adunk azért, mert bízunk bennük. Ugyanakkor azonban meg kell mondani, hogy áliamappa rátusunkban vannak olyan típusú dolgozók, akik nem oda Ezután az országgyűlés elnöke a Minisztertanács elnökének beszámolójával kapcsolatban a következő határozati javaslatot terjesztette az országgyűlés elé: Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a Minisztertanács beszámolóját az 1955 novemberi ülésszak óta kifejtett tevékenységéről és egyetért azon elgondolásokkal és tervekkel, amelyeket a Minisztertanács beszámolója az ipar s a mezőgazdaság további fejlesztésére, a gazdasági vezetés megjavítására, a dolgozó nép anyagi és műveltségi színvonalának emelésére, az állami s a gazdasági élet demokratizmusának széleskörű kibontakoztatására javasol. Az országgyűlés teljes mértékben helyesli és jóváhagyja a kormány külpolitikai tevékenységét, megbízza a Minisztertanácsot, hogy az államok közötti együttműködés ma már széles körben elfogadott, ismert alapelve alapján határozottan és következetesen folytassa külpolitikai tevékenységét, erősítse testvéri együttműködésünket a szocialista világrendszer országaival, s mindenekelőtt a Szovjetunióval, valók. Ezeket ki kell tenni az államapparátusból. Először persze bírálni kell, ha a bírálat nem segít, ki kell tenni. Nagyon helyeslem azokat a javaslatokat, amelyeket a képviselőtársak az egyszerűsítés* sei kapcsolatban elmondottak. Ezek a javaslatok mind abban az irányban haladnak, hogy ■ egfontoltan, a kériést nem az akta aláról nézve nyúljunk hozzá «* ó, »-.. ->arátüs munkájának: mesdavítá- sához és hogy az egyszerűsítő'' e te1, ntsük egyszerűen egyes rubrikák megszüntetésének, hanem a kérdést a má-Mk oldalról is nézve, az egyszerűsítéssel együtt hajtsuk végié a szocialista demokratizmus " i- lesztését és államapparátusunk bizonyos mértékig új módszereinek kifejlesztését, továbbá a szocializmust építő Jugoszláviával, valamint minden békeszerctő országgal. Az országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a jövőben Is tegyen meg minden tőle telhetőt a nemzetközi feszültség csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében s biztosítsa, hogy országunk képviselete az Egyesült Nemzetek Szervezetében is elősegítse a magasztos cél elérését, a népek közötti barátságot, a tényleges leszerelés megvalósítását s ezzel együtt az egész világ békéjének és valamennyi ország biztonságának megvalósítását. A nemzetközi feszültség csökkentése s az általános béke és biztonság megszilárdítása az alapja annak, hogy népünk még magabiztosabban folytathassa békés építő munkáját megújhodott szocialista hazánk felvirágoztatására. Szavazás után az országgyűlés a Minisztertanács elnökének beszámolóját s az előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. (Taps). Ezután napirend szerint következett Non György, a nép- köztársaság legfőbb ügyészének beszámolója, Határozat Non György elvtársnak, a Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója — 1953. július 4-én az országgyűlés megválasztotta a legfőbb ügyészt, megindította a Magyar Népköztársaság alkotmányában lefektetett alap* elvek szerint az új ügyészi szervezet működését. Az új ügyészi szervezet alapvetően más, mint a régi. A régi „államügyész“ az igazságügymi- niisztemek alárendelt közvádló volt, akinek az volt a feladata, hogy a nyomozószervek adatai alapján vádiratot készítsen és a bíróság előtt a vádat képviselje. Az új, a lenini elvek szerint létrehozott ügyészi szervezet a szocialista törvényesség legfőbb őre. Felügyel arra, hogy a minisztériumok és az összes állami és egyéb szervek, az állampolgárok megtartsák a törvényeket. Az ügyész felügyel arra, hogy a nyomozóhatóságok eljárásaikban a törvényes előírásokat betartsák és feltárjanak minden bűncselekményt. Az ügyész vádképviseleti jogán túl őrködni köteles a bíróságok ítélkezésének törvényessége felett Az ügyész felügyel arra is, hogy a büntetések végrehajtása a törvényszatota módon történjék. A törvény szerint az ügyész tanácskozási joggal résztvesz az országgyűlés, az elnöki ta— Tisztelt országgyűlés! Alkotmányunk negyvenkettedik paragrafusának második pontja szerint: „A legfőbb ügyész a jogkörében ügyel arra, hogy minisztériumok, az alájuk rendelt hatóságok, hivatalok, intézmények és egyéb szervek, az államhatalom helyi szervei, valamint a polgárok a törvényeket megtartsák.“ Az ügyészi szervezet három éves munkájának felmérésénél meg kell állapítanom, horrv nem gvako roltuk meafp'élőén a törvények, rendeletek, utasítások nács, a Minisztertanács, a megyei, járási, városi tanácsok valamint a végrehajtó bizottságok ülésein, résztvesz a törvények és rendeletek megalkotásában. Az ügyésznek törvényeinkben biztosított joga. hogy megtámadjon minden törvénysértő rendeletet utasítást, intézkedést. Tisztelt Képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy eleget tegyek alkotmányunkban előírt kötelességemnek és beszámoljak az ügyészi szervezet munkájáról. Három évre visszatekintve, megállapíthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevékenyen közreműködött ama intézkedések végrehajtásában, amelyeket az 1953. júniusi párthatározat szellemében a törvényesség megszilárdítására hozott kormányzatunk. 1953-ban megszűntek az internálótáborok. Az ügyészi szervezet résztvett az internáltak ügyeinek felülvizsgálásában. Ezek az intézkedések 4184 személyi: érintettek. Egyidejűleg megszűnt a rendőri bíráskodás is. Az ügyészség közreműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rendeletet maradéktalanul végrehajtsák. A közkegyelmi rendelet végrehajtásával több mint 23.000 személy került szabadlábra, feletti törvényességi felügyeletet. Nem léptünk fel elég eredményesen a rendeletek számának kibocsátása ellen. Egyes területeken elszaporodtak azok a belső rendeletek, utasítások, amelyeket sem a lakosság, sem a kérdésekkel foglalkozó jogászok nem ismernek és bürokráciát szülnek. A lakásjogot szabályozó 11/1953. sz. M. T. rendelethez például nem kevesebb mint huszonkét utasítást tartunk nyilván, ame- 'yek nyilvánosságra a hivatalos közlönyben nem kerültek. Az ilyen bürokratikus szabályozás is egyik oka annak, hogy e területen sok a panasz. A három esztendő munkája során 22.777 lakásügyi panasszal foglalkoztunk. Állami életünk decentralizálásával el kell érnünk, hogy az ügyek intézését közel vigyük a dolgozókhoz. Tapasztaljuk, hogy egyes helyi tanácsok nem egyszer visszaélnek hatalmukkal. Nem ritka a dolgozók érdekeit figyelembe nem vevő törvény- sértő tanácsi határozat. Ebben oz ügvészi szervek is hibásak. A helyi államhatalmi és államigazgatási szervek munkája felett nem tudtuk a törvényességi felügyeletet eredményesen gyakorolni, A decentralizálással egyidejűleg erősítenünk kell az ügyészség törvényességi felügyeletét a helyi tanácsok határozatai felett. Így kívánjuk segíteni a tanácsok és VB-ik tagjainak, elnökeinek munkáját. Az ügyészi szervezet az állampolgárok lakásügyi, munkaügyi és más jogainak védelmében komoly erőt fordít a panaszok intézésének állandó javítására. A három esztendő alatt az ügyészi szervezethez 77.088 panasszal fordultak. Jelentékeny a munkaügyi panaszok száma. Találkozunk olyan esetekkel, amikor a dolgozót azért helyezik át vagy bocsátják el, mert felfedi és bejelenti a vállalatnál észlelt hibát vagy visszaélést. Ilyen esetben a törvénysértően fellépő vezetők mindent megtesznek, hogy hibát találjanak a dolgozó magatartásában, aki mint mondani szokták, „minden lében kanál“ és túladnak rajta. Az ügyészi munka egyik hiányossága, hogy csak ritkán von(F oly tatás a 3, oldalon) • Következetesen kell folytatni a harcot mindenki ellen, aki törvényeinket megsérti 3 J,
