Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-21 / 171. szám
IO gazdaságosságának követelményeit. Növelni kell az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét az exportcélra történő termelésben. Fokozatosan rá kell térni a többéves szerződések rendszerére. A növénytermelés előirányzott növekedésével és a takarmány-alap kiszélesítésével összefüggésben — ' különös tekintettel az árutermelés nagyobb mértékű növekedésére — a mező- gazdasági termékek minőségének megóvása érdekében, bővíteni kell a magtárak, terményraktárak befogadóképességét. Növelni kell a szárító-, tisztítóberendezések kapacitását. Az erdőgazdaságnak • mindenekelőtt az ország jobb faellátását kell előmozdítani. A kitermelhető famennyiség állandó növelésének alapját elsősorban a vágás területek újratelepítésével és a faállomány összetételének, mi-s nőségének tervszerű javításával kell biztosítani. A fakitermelést az 1955. évi 3.124.000 köbméterről 1960-ban 3.300.000 köbméterre kell növelni. 1960-ban az állami erdőkből kitermelt összes famennyiségnek 38—40 százaléka ipari fa legyen. Biztosítani kell az erdőállomány erőteljesebb fejlődését. A második ötéves terv végéig be kell fejezni összes erdőink üzemrendezését. Az élőfakészlet gyors növelése céljából — főleg az Alföldön — a hullámterekre és a csatornák mentén gyorsan növő fafajokat kell telepíteni. Mintegy 40.000 kát. hold terméketlen homokterületet és 10—15.000 kát. hold kopár és vízmosásos területet kell erdősíteni. A legelők 10 százalékán legelőfásítást kell végezni. Az Ipartelepek és a városok környékének nagyarányú fásításával a dolgozók számára egészségesebb üdülési, pihenési lehetőségeket kell biztosítani. Az 1956—1960. években mintegy 480.000 holdat kell erdősíteni és fásítani. "I I öntözéses gazdálkodá- sunk eddigi eredményeinek fejlesztésére és megjavítására, valamint árvízvédelemre, belvízvédelemre, folyamszabályozásra, patakrendezésre, a rétek és legelők víztelenítésére, továbbá ipari pzennyvíztisztító berendezésre összesen mintegy 2.5 milliárd forintot kell beruházni és további mintegy 1.5 milliárd forintot felújítási és fenntartási keretekből fordítani. Különösen meg kell javítani az árvízvédelmet és a jeges árvizek ellen való hatásos védekezést főként a Duna vonalán. Árvízvédelemre mintegy háromszor annyi összeget kell fordítani, mint az első •téves terv során. Gondoskodni kell hazai viszonyainknak megfelelő jégtörő hajók beállításáról. Erősíteni kell az árvízvédekezésnél a szomszédos dunai államokkal való együttműködést. A belvízvédelmi csatornahálózat rendbehozására, korszerűsítésére és bővítésére, valamint az erősen elvizenyősö- dött területek víztelenítésére, a kis vízfolyások rendezésére összesen kilencszer akkora beruházási, felújítási és fenntartási költséget kell fordítani, mint az első ötéves terv idején. A belvízvédelmi és vízrendezési munkálatoknál fokozott mértékben kell társadalmi munkát is felhasználni. A mezőgazdasági ter- * melésben egyes vidékek és gazdaságok adottságainak legjobban megfelelő termelési módszereket kell alkalmazni és a gazdaságok számára is nagyobb lehetőségeket kell biztosítani arra, hogy sajátos viszonyaink között a legjobban bevált növény- és állatfajtákat fejlesszék. A mezőgazdaság irányító A gyorsan fejlődő áruforgalom zavartalan lebonyolítása, valamint a kulturáltabb, kényelmesebb és gyorsabb személyforgalom megvalósítása érdekében nagymértékben kell a közlekedést fejleszteni és korszerűsíteni. A közlekedés fejlesztésére a második ötéves terv időszakában több mint 10 milliárd forint beruházást kell fordítani. Jelentős anyagi eszközöket kell összpontosítani a vasúti pálya s a járműpark í. r.-;,«>T'i'fc{tésére és úíiáala- kítására, az egyes közlekedési ágak korszerű járműtípusokkal való ellátására. A gazdaságosság fokozása és a vasúti közlekedés tehermentesítése céliából a tehergépkocsival és hajóval végzett áruszállítás részarányát az 1955. évi 16,4 százalékról 1960-ban 20 százalék fölé kell emelni. Gondoskodni kell a teherszállítás átlagos távolságának és a szállítás költségeinek csökkentéséről. Feileszteni kell a légiközlekedést is. "I A vasúti közlekedés tel- jesítménye árutonnák i- lométerben 1960-ban az 1955. évihez képest mintegy 25 százalékkal emelkedjék. Növelni kell a a vasútvonalak átbocsátóképességét a legfontosabb iparvidékek egymás közötti forgalmában, a nagyipari központok környékén, a legforgalmasabb fővonalakon. \ második ötéves terv időszaké ban mintegy 170 kilométer második vágány lefektetésével teljes hosszában kétvágányú pályává kell átalakítani a °udaDPSf—TTiszász—Szolnok a Szolnok—Debrecen, a Buda- ”“«1—Székesfehérvár vonalakat, öt év alatt teljesen, vagy jelentős részben újjá kell építeni Győr, Hatvan. Debrecen. Szolnok. Miskolc. Zifconv vasútállomásokat. valamint számos közepes jelentőségű álloszerveinek fokozott figyeímef kell fordítandók a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vezetési, szervezési és gazdálkodási kérdéseinek megoldására. A mezőgazdaság irányításában fel kell számolná a bürokratikus utasításokat és egyre jobban ki kell bontakoztatni a helyi kezdeményezést. Emelni kell a mezőgazdaságban dolgozók és a mező- gazdasági munka« a szaktudás és a fizikai munka társadalmi megbecsülését, s anyagilag, erkölcsileg elsősorban a termelésben elért eredményeik alapján kell a mezőgazdasági vezetőket is megbecsülni. Biztosítani kell a második ötéves terv időszakában a mezőgazdaság részére elegendő számú szakmunkás megfelelő kiképzését (tehenész, juhász, kertész, kovács, bognár stb.). A megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében egyes szakmákban be kell vezetni a mezőgazdasági üzemeknél a rendszeres tanulóképzést. mást is. Az állomások építésénél korszerű berendezéseiket és felszereléseiket kell alkalmazni és gondoskodni kell az utazóközönség igényeinek messzemenő figyelembevételéről. Az állomási mellékvágányok hosszát elsősorban a vasúti fővonalakon kell növelni, úgy, hogy a vonalak összes hosszához viszonyított arányuk a jelenlegi 38 százalékról 1960-ban 42 százalékra emelkedjék. A nagyipari üzemeknek a vasúti hálózatba való bekapcsolására mintegy 530 kilométer iparvágányt kell építeni. A vasúti vonalak átbocsátó- képességének és a forgalom biztonságának növelésére a második ötéves terv éveiben mintegy 200 kilométer hosszban önműködő térközbiztosító berendezéseket kell felszerelni. Növelni kell a 22 tonna tengelynyomásra alkalmas vasúti vágányok hosszát, ami lehetővé teszi nagyobb raksú- lyú kocsik és nagyobb vonóerejű mozdonyok alkalmazását, valamint a vonatok sebességének növelését, öt év alatt ösz- szesen 2400 kilométer vágányt kell felújítani, ebből 1600 kilométert 22 tonna tengelynyomásra alkalmassá kell tenni. A vasúti forgalom korszerűsítésére és gazdaságosságának fokozása érdekében öt év alatt mintegy 300 dieselmozdonyt és 30 villamosmozdonyt kell üzembe állítani. A vasúton a diesel- és az elektromos vonatvontatás arányát az 1955. évi 12 százalékról 1960- ban 25 százalékra kell emelni. 1960-ban a vasúti tolatás több mint 50 százaléka dieselmozdonyokkal történiék. A második ötéves terv során be kell fejezni a hudapest-hatvani, és meg keH kezdeni a búrt?,,..-* '-•'.»».oki vonal vllA villamos- es dieaelmozdonyofton üiViir ä TuSeiej rezesre kerülő gőzmozdonyok pótlására 120 korszerű nagyteljesítményű gőzmozdonyt kell üzem behelyezni; öt év alatt mintegy 11000 nagy raksúlyú, kis önsúlyú teherkocsit kell a vasúti közlekedés számára biztosítani; Jelentősen növelni kell a négytengelyű tartálykocsik, az ön- ürítő szén-, és éraszállítókocsik, valamint a hűtőkocsilt számát. Mintegy 1000 korszerű, négy- tengelyes személyszállító kocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani. Biztosítani kell az utazási sebesség fokozását: A nagyobb távolságú belföldi és a nemzetközi utasforgalom számára 50 új háló- és étkezőkocsit kell forgalomba állítani. Az ötéves terv végéig biztosítani kell, hogy az utasok szállítása á vasúton kizárólag személykocsikban történjék. Budapest és a fontosabb vidéki városok között, valamint a nagyvárosok és a fontosabb üdülőhelyeik között a közvetlen kapcsolat fejlesztésére gyors személyszállítást biztosító motorvonatokat kell forgalomba állítani, öt év alatt 30 öttengelyes diesel motorkocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani. A budapesti külvárosi forgalom megjavítására 30 négytengelyű villamos ’•’’"♦''-kocsit kell üzembe helyezni. Az újtípusú járművek és a megnövekedett jármű Dark javítása és tárolása szükségessé teszi a javítóműhelyek, motorszínek korszerűsítését, hogy diósai, és villarr>/Tsrr>f'7donvok, valamint motorkocsik javítását is el tudják látni. A vasúti tehergénkocsinank gazdaságosabb kihasználása végett a teherkocsik forduló- ideie évi átlagban 3,8 naDra csökkenjen, a tehervonatok átlagos terhelése 740 tonnára, a vasúti teherkocsik átlagos hasznos terhelése 16 tonnára emelkedjék. A teherszállítás gyorsabbá és olcsóbbá tételére ki kell terjeszteni a szállítótartályokban való árufuvarozást, valamint az áruk ömlesztett állapotban való szállítását. A rakodási munkák géoesítését gyorsított ütemben kell folytatni. O A folyami hajózás áru- szállítása öt év alatt 46 százalékkal növekedjék. E célból 15 motoros vontatóhajót és 50 darab 1000 tonnás uszályhajót kell forgalomba helyezni. A teherszállítás sebességének fokozásával és az állásidő csökkentésével az üzemidó egy napjára eső árutonnakilo- méter-teljesítmény mintegy 24 százalékkal növekedjék. Nagymértékben fejleszteni kell a duna-tengeri hajózást, szállítási teljesítményét mintegy 220 százalékkal kell emelni. Fokozott mértékben kell bekapcsolódni a nemzetközi, főleg a közel- és középkeleti forgalomba, öt év alatt nvole Duna-tengerjáró hajót kell a közlekedés -endclkezécéro bocsátani. A dunai és baio»"«’ v;-4ri- duló forgalmat nyolc új szeIV. Szállítás és hírközlés
