Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-21 / 171. szám
mélyszállító hajó forgalomba helyezésével keli megjavítani. O A gépkocsiközlekedésben a teherforgalom mintegy 62 százalékkal emelkedjék. A tehergépkocsi közlekedés részére öt év alatt mintegy 17 ezer új tehergépkocsit kell biztosítani. Különösen fokozni kell a központi teherautófuvarozó vállalatok által lebonyolított forgalmat. Ennek megfelelően szállítási feladataikat mintegy 130 százalékkal kell növelni. Fokozott figyelmet kell fordítani a gépkocsipark jobb kihasználására. A központi teherautófuvarozási vállalatoknál a raksúlykihasználás mintegy 12—15 százalékkal emelkedjék. Fokozni kell a pótkocsik alkalmazását és javítani kell a gépjárműállomány alkatrészellátását. A távolsági autóbuszközlekedés járműállományának növelése és műszaki állapotának megjavítása céljából öt év alatt, 1100 távolsági autóbuszt kell üzembe helyezni. Ez lehetővé teszi a meglevő járatok sűrítését és további községeknek a közlekedési hálózatba történő bekapcsolását. A gépkocsik üzembiztonsága és karbantartása érdekében a forgalmi telepek és a javító- állomások hálózatát bővíteni kell. Biztosítani kell, hogy minden nagyobb vidéki városban és ipari gócponton megfelelő forgalmi telep és javító- állomás álljon rendelkezésre. A gépjárműforgalom fejlődése fokozott követelményeket támaszt a közúti hálózattal szemben. Ennek megfelelően iparvidékeink lerobban igénybevett fő közlekedési útjainak egyes szakaszait át kell építeni szilárd burkolatú utakká. Meg kell építeni a Hatvan—Salgótarján, Budapest- Tatabánya, Miskolc—ózd közötti pormentes, szilárd burkolatú utakat. További községeket kell bekötni az állami közúti hálózatba. Mintegv 1700 km hosz- szúságban a közutakat pormentes burkolattal kell korszerűsíteni. A A második ötéves terv időszakában lényegesen ki kell terjeszteni a csővezetéken történő szállítást. Mintegy 700 kilómét«»- hosszú új csővezetéket kell létesíteni. így meg kell építeni a Nagylengyel—Szőny, Lovászi—Pét, Valamint a román országhatár •—Tiszapalkomya közötti csővezetéket. A hírközlés második öt- • éves tervének fontos feladata a távbeszélőhálózat további fejlesztése. A lakosság távbeszélővel való ellátottsága mintegy 30 százalékkal növekedjék. Ennek során a távbeszélőközpontok állomásbefogadó képességét Budapesten 36 százalékkal, e vidéki városokban és községekben 27 százalékkal Vc<=»11 emelni. Folytatni kell a termelőszövetkezeteknek, az állami és erdőgazdaságoknak, a gépállomásoknak a távbeszélőhálózatba való bekapcsolását. A távolsági távbeszélőszolgálat megjavítása érdekében meg kell kezdeni a helyközi kapcsolás gépesítését. Tovább kell bővíteni a nemzetközi távbeszélőhálózatot. Korszerűsíteni kell az elavult postai épületeket. Fontos feladat a legkorszerűbb hírközlési módok bevezetése. Budapest és mintegy 60 kilométeres körzete részére 1957-ben 30 kW-os, Miskolc és A második ötéves terv Időszakában a beruházásokra az ipar hazai nyersanyag és energiaforrásainak feltárására és bővítésére, a műszaki színvonal emelésére, a mezőgazdaság termelésének növelésére és szocialista átalakításának anyagi megalapozására, valamint a lakásépítésre kell összpontosítani. A beruházások jelentős részét nem új létesítményekre, hanem a meglévők újjáalakítására és bővítésére, s elsősorban a gépállomány korszerűsítésére és növelésére kell fordítani. A beruházások felhasználásánál figyelembe kell venni a szocialista tábor országai közötti együttműködés eredményeit, s ezek alapján a beruházásokat főként azokba a termelési ágakba keli ;-ír.v;tpní, amelyek a hazai adottságoknál fogva a legkedvezőbb fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek; "I Az 1956—60. években -*-• a népgazdaságba állami erőforrásokból 76—78 milliárd forintot, egyéb forrásokból további 2 milliárd forintot kell beruházni összesen tehát mintegy 15 százalékkal többet, mint az első ötéves terv Időszakában. A beruházásokat úgy keli elosztani, hogy * az ipar 32—34 milliárd forint beruházásából a nehézipar fejlesztésére mintegy 27—29 milliárd forint jusson, és így a nehézipar részaránya az összes beruházásokon belül az első ötéves terv idején elért 41,3 százalékkal szemben 37—38 százalékra csökkenjen. Ugyanakkor az átlagosnál lé- nyevf^en nagyobb mértékben — több mint 30 százalékkal — eme'kediék az ipari nyers- és alapanyag, valamint az energia termelésre fordítandó beruházások összege. A második ötéves terv időszakában a vegyiparra fordított beruházások az első ötéves terv idején meg- valósítrittakhoz kénest, mintegv kétszeresükre, a vlllamosenm-gia ipari beruház >k mintegy másfélszeresükre, a bányászati beruházások mintegy 30 százalékkal növekednek, a Vr,v>ás7.at é- a gépipar beruházásait viszont eső'-Ven ten’ kell. A könnrű- ár -u iparban öt év alatt több, mint kb 25 kilométeres körzete részére 1958-ban 5 kW-os teljesítményi televíziós adót kell üzembehelyezni; Biztosítani kell a nemzetközi televíziós hálózathoz való csatlakozást. Elő kell készíteni a színes televízió bevezetését. Létre kell hozni a ultrarövidhullámú, rá- dióműsoradó-hálózatot. Az országos mikrohullámú, vezeték nélküli távbeszélóhálózat megteremtésének első lépéseként a második ötéves terv éveiben az ország mintegy harmadrészén ki kell építeni az átviteli berendezéseket. 4.6 milliárd forintot kell beruházni, csaknem 130 százalékkal többet, mint az első ötéves terv idején; A mezőgazdaság előtt álló feladatok megalapozására a második ötéves terv során jelentősen növelni kell a mezőgazdasági beruházásokat az első ötéves terv idején megva- lósítottakhoz képest, s ezáltal a mezőgazdaság részesedéséi az összes beruházásokból az első ötéves terv idején elért 13.6 százalékkal szemben mintegy 17 százalékra kell emelni. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdaságba befektetendő 14 milliárd forintból a termelőszövetkezetek gazdaságába mintegy háromszor annyit kell beruházni, mint az első ötéves terv időszakában. A termelőszövetkezetek beruházásaival elsősorban a közös állattenyésztést kell fejleszteni. A második ötéves terv_ során a közlekedés korszerűsítésére és teljesítőképességének növelésére fordítandó több mint 10 milliárd forintnyi beruházásból a vasút fejlesztésére 5.3 milliárd forintot kell felhasználni, több mint másfélszer annyit, mint az első ötéves terv. idején. A kereskedelem, a vendéglátóipar, a begyűjtés és az áruraktározás femésztésére öt év alatt legalább 1.5 milliárd forint beruházás* kell fordítani. Ebből — a nagy népgazdasági károka' okozó raktárhiány fokozatom megszüntetése céljából — legalább 660 millió forinté raktárak építésére kell fel- haszná*ni. Ezzel a kereskedelmi raktárak befogadó- képességét mintegy 20 szá zalékkal kell növelni az e* ső ötéves terv időszaka alat* történt 11 száta'ékos fejlesztéssel szemben. Ezenkívül a tárolási lehetősé? további kibővítésére a mezőgazdaságban és más területeken legalább egymilliárd forintot kell fordítani. akásépítésre. a víz- és gázellátás javítására, szociális egészségügyi és kulturális létesítményekre a második ötéves terv időszakában több mint 13 milliárd forintot kel1 beruházni, mintegy 30 százalékkal többet, mint az első öteves terv éveiben. Jelentősen növelni kell a tudományos kutatásra fordított 11 beruházásokat. Az ipari, mezőgazdasági és egyetemi kutatásokra előirányzott összeget nem számítva; a Magyar Tudományos Akadémia intézményeinek fejlesztésére — beleértve az atomkutatást is — mintegy 370 millió forintot kell fordítani, három és félszer annyit, mint az első ötéves terv időszakában. 9 A bővített újratermelést a második ötéves terv időszakában a lehető leggazdaságosabb módon kell megvalósítani. Ezért a termelés növelésének jelentős részét nem új beruházásokkal, hanem meglévő termelőberendezések jobb kihasználásával, a géppark korszerűsítésével, a munka jobb megszervezésével kell elérni. Ily módon a meglévő termel őbere ndezések előnyösebb kiaknázásával nagyobb beruházások nélkül keli biztosítani — hozzávetőlegesen — az öt évre előirányzott termelésnövekedésnek: acélnyensvasból 50, martinacélból 30, timföldből 40, alumíniumból 50, téglából 75, kombájnokból 70, szerszámgépekből 80, gyapjúszövetből 90, kötöttáruból 40, cukorból 70 százalékát. 3 A beruházások haté- konyságának fokozása, a műszaki színvonal emelése céljából az 1956—1960 években a beruházásokból a gépek részarányát jelentősen, 30—32 százalékra kell emelni, szemben az első ötéves terv idején elért 21 százalékkal. A második ötéves terv időszakában 24—25 milliárd forintot kell gépi beruházásokra fordítani 75 százaikkal többet, mint az első öt- -»vés terv során. Fordulatot kell elérni a • beruházásokra rendelkezésre álló eszközök takarékos felhasználásában. Biztosítani kell, hogy a beruházási eszközöket minden területen a 'egfon'osabb célokra használják fel és elkerüljék a nem fel tétlenül szükséges létesítmények megvalósítását. A beruházásokat a hazai viszonyok •ózott alkalmazható legkorszerűbb technika figyelembevéte- °vel úgy kell megvalósítani, hogy a legkisebb költségráfordítással a legnagyobb gazdasági eredményt lehessen elérni» "Ízért a beruházások jóváhagyását alapos gazdasági számítások alapján kell végezni és nagymértékben meg kell javí- ‘ani a beruházások előkészí- •ését. Lényeges megtakarítást kell elérni a beruházások és ezen belül mindenekelőtt az építkezések Községeinél. A lakásépí- ‘és átlagos költségét öt év alatt 15—20 százalékkal kell csökkenteni. Széles körben kell felhasználni típusterveket. Szabványelemeket, gazdaságos szerkezeti megoldásokat kell alkalmazni, meg kell szüntetni a tervezésben minden túlméretezést és pazarlást. A tervezési költségeket jelentőV. Beruházás, felújítás
