Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-21 / 171. szám

2 N A P C ö 1956 JÚLIUS ti A külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatója | (Folytatás az 1, oldalról) VÁLASZ: Az Egyesült Atomkutató Intézet megszer­vezéséről szóló egyezmény, melyet tizenegy ország — köztük a Magyar Népköztársa­ság — kormánya a közelmúlt­ban írt alá, komoly jelentőség­gel bír az atomenergiának bé­kés célokra történő, az egész emberiség javát szolgáló fel- használása szempontjából. Vi­lágos, hogy az atomenergia bé­kés felhasználásával kapcsola­tos bonyolult kérdéseket egy olyan kis ország, mint hazánk, önállóan nem oldhatja meg. Amennyiben a szovjet kor­mánynak általános európai együttműködésre irányuló ja­vaslatát az európai államok magukévá teszik, a magyar kormány, éppen a fenti okok­ból, örömmel csatlakoznék ez újabb, szélesebbkörű egyez­ményhez is. KÉRDÉS: Magyarország mi­lyen munkát folytatott 1956. első felében az UNESCO- ban? VÁLASZ: Az elmúlt félév­ben az UNESCO-ban folytatott munkánkat egyes UNESCO- akciókba való fokozott bekap­csolódásunk és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága te­vékenységének megélénkülése jellemezte. Bizonyos fokig fej­lődtek az UNESCO tagállamai­nak nemzeti bizottságaival va­ló kapcsolataink is. Résztvettünk megfigyelővel az UNESCO végrehajtó taná­csa áprilisban rendezett mad­ridi ülésén, a rádiók kulturá­lis programjaival foglalkozó párizsi értekezleten, továbbá az UNESCO szakértői értekez­letén Genfben, melyen a békés együttélés elve tudományos vizsgálatának módszereit vi­tatták meg. Legutóbb az euró­pai UNESCO-tagállamok nem­zeti bizottságainak franciaor­szági értekezletén fejtettünk ki hasznos tevékenységet. Jelenleg a novemberben sor- rakerülő UNESCO közgyűlé­sen való magyar részvételt ké­szítjük elől* Magyarország egyébként tagja annak a bi­zottságnak, amely a közgyű­lésen az egyes tagállamok ál­tal benyújtott jelentéseiket vi­tatja meg, Közös nyilatkozat a brioni megbeszélésekről Nemzetközi hírek Csak a hallgatók 3—4 százaléka munkásszármazású Nyugatnémetországban, a karlsrühei műszaki főiskola nyári szemeszterén tanuló 4 008 hallgató közül mindösz- sze 3—4 százalék munkásszár- mazésúj Gyermekrablók zsarolása Két hete a New York köze­lében fekvő Wectburyban el­loptak egy öthetes bébit, a kis Weinberger Pétert, akiinek azóta sem sikerült a nyomára akadni. Azóta az anyát két­szer felhívták telefonon és kö­zölték vele, ha 5000 dollárt le- f.zet, megtalálja gyermekét az egyik templomban. A telefo­nálót lefogták, aki arra hi­vatkozott: nem tud semmit a gyermekről, csak tréfából hív­ta fel az asszonyt* Minus 8 fok hideg Brazíliában Dél-Brazfliában hideghuTlám vonul végig, a hőmérő higany­oszlopa az elmúlt napokban mínusz 8 fokig süllyedt le, Jelentős áremelkedés Dél-Koreában Júniusban Dél-Koreában 18 százalékkal emelkedtek az árak. Nagy hőhullám Olaszországban Több emberélet esett már ál­dozatul az Olaszország felett átvonuló hőhullámnak. A me­leg árnyékban is eléri a 35 fokot* Emberrablás Szicíliában Szicíliában négy férfit ra­boltak el, köztük egy dúsgaz­dag gyárost. Az emberrablók 300 millió líra váltságdíjat kö­ve telnek. Kínai selyem Szíriának A Kínai Népköztársaság 1200 kilogramm selymet exportál Szíriának] Brioni (Tanjug) Gamel Ab­del Nasszer egyiptomi köztár­sasági elnök és Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök­nek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban történt tar­tózkodása alkalmával Brioni- ban 1956. július 18-án és 19- én megbeszélések folytak Jo- szip Broz Tito elnök, Gamal Bécs (MTI) Az elrabolt és erőszakosan Nyugat-Németor- szágba irányított magyar re­pülőgép becsületes, hazájuk­hoz és népükhöz hű utasai pénteken megkapták az osz­trák átutazási engedélyt* A hazatérő utasok, akik kö­Abdel Nasszer elnök és Dzsa­vaharlal Nehru miniszterelnök között, A szivélyesség és a ba­rátság légkörében lezajlott megbeszélések során részletes eszmecserét folytattak közös érdekű kérdésekről; A megbeszélésekről közös nyilatkozatot adtak ki. zül többen megsérültek a rab­lókkal vívott közelharcban, előreláthatóan pénteken, a ké­ső esti órákban érkeznek Bécsbe és innen rövid pihenő után gépkocsin folytatják út­jukat Budapest felé, ahová szombaton érkeznek meg. A Nemzetközi Fen C'ub Móni kongresszusa elfogadta Képes Gézának a nemzetközi költűversenyre vonatkozó tervét London (MTI): Képes Géza, József Attila-díjas költő, a Nemzetközi Pen Club londoni kongresszusa elé terjesztette a nemzetközi költőversenyre vo­natkozó tervét. David Carwer, a Nemzetközi Pen Club főtit­kára most bejelentette, hogy a kongresszus kiküldöttei és a nemzetközi vezetőség egyhan­gú helyesléssel fogadta a ter­vet s az a Tokióban tartandó legközelebbi kongresszuson már megvalósul* Az általában fontosnak és életképesnek minősített terv szerint minden országban évenkint kiválogatják az esz­tendő nyolc-tíz legszebb költői alkotását, kiváló angol vagy francia költők segítségével an­golra vagy franciára fordítják és az évenként választandó nemzetközi versenybíróság elé terjesztik* Magyarország gépeket Is kiállít az őszi újvidéki mezőgazdasági kiállításon Belgrád (MTI): Újvidéken ez év szeptember tizenötödike és 23-a között nagyszabású mezőgazdasági kiállítást ren­deznek. A külföldi résztvevők közül Magyarország tenyészbikákon és juhokon kívül gépeket is bemutat a kiállításon* Az elrabolt magyar repülőgép utasai ma visszaérkeznek Budapestre A gdanski kikötőben vízrebocsátják az utolsó szegig lengyel hajógyárban épített toMareeli Nowodko" motoros teherszállító hajót] A Minisztertanács határozata a lakásgazdálkodással kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról A Minisztertanács a főváro­si tanács végrehajtó bizottsá­gának jelentése alapján meg­tárgyalta a főváros lakás- gazdálkodásának helyzetét és a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának a lakásgazdál­kodás terén végzett munkáját. A Minisztertanács megálla­pítja, hogy a főváros jelenlegi lakáshelyzete — az évről-évre növekvő lakásépítési, (felújí­tási és karbantartási hitelek biztosítása ellenére — nem ki­elégítő. Ennek okai a terhes kapitalista örökség átvételén és a háborús károkon túlme­nően abban kereshetők, hogy az új lakások építésének üte­me lassú, az e célra és a la­kások felújítására, karbantar­tására biztosított erőforrások felhasználása gazdaságtalan és a tanácsi szervek a bürokrati­kus megkötöttségek miatt la­kásgazdálkodási téren kevés hatáskörrel rendelkeznek. Megállapítható azonban az is, hogy a fővárosi lakásgazdál­kodási szervek munkája sem kielégítő és még a részükre biztosított hatáskör adta lehe­tőségeket sem használták ki megfelelően a lakáshelyzet megjavítása érdekében. Nagy mértékben súlyosbít­ja a lakáshelyzetet az is, hogy a főváros lakossága az utóbbi években jelentősen megnöve­kedett, továbbá, hogy a hiva­tali szervek, vállalatok stfo. még mindig igen nagy szám­ban foglalnak el közületi cé­lokra lakásokat és lakás cél­jára alkalmas egyéb helyisé­geket* Megállapította a Miniszter­tanács, hogy a vidéki városok­ban — elsősorban a megyei jogú városokban — a lakás- gazdálkodás helyzete lényegé­ben azonos a főváros lakás- helyzetével; A tanácsok lakásgazdálko­dási hatáskörének biztosítása érdekében a minisztertanács a következőket határozta: A Minisztertanács szüksé­gesnek tartja a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottsága házingatlan-kezelési szerveze­tének és működésének felül­vizsgálatát és átszervezését an­nak érdekében, hogy biztosíta­ni lehessen az ingatlankezelő szervek nagyobb műszaki fel- készültségét és azt, hogy a la­kossághoz közelebbkerülve vé­gezzék munkájukat A minisz­tertanács felhatalmazza a fő­városi tanácsot, hogy az át­szervezést és ennek során a végrehajtó bizottság szakigaz­gatási szervezetének megfele­lő kialakítását saját hatáskö­rében döntse el* A Minisztertanács megálla­pítja, hogy az állami tulajdon­ban levő házingatlanoknál al­kalmazott házfelügyelők fel­t adataikat általában felületesen látják el. Ezért a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottságát is felelősség terheli, mivel a mulasztó házfelügyelőkkel szemben nem járt el kellő eréllyel és mulasztásukért őket nem vonta felelősségre* Fel­hívja a Minisztertanács a fő­városi tanács végrehajtó bi­zottságát, hogy a házfelügye­lők működését fokozottabban ellenőrizzék és a feladatukat nem, vagy elégtelenül teljesítő házfelügyelőket vonják felelős­ségre* Amennyiben a házfel­ügyelő feladatát nem látja el* megbízatása alól fel kell men­teni és szolgálati lakásából haladéktalanul — akár ideig­lenes vagy szükséglakásba is — ki kell költöztetni. A lakásellátás javítása ér­dekében jobban kell mozgósí­tani a helyi erőket a családi házépítkezés céljaira. Mind­azokban a városokban, ahol erre lehetőség van, meg kell szervezni a helyi építőanyag­termelést. Erre a célra mind a városok, mind az építőanyag céljára alkalmas alapanyagok­kal rendelkező gyárak a Ma­gyar Nemzeti Banktól rövid- lejáratú beruházási hitelt ve­hetnek igénybe. A helyi épí­tőanyag termelését szolgáló hitelek visszafizetési határ­idejét a minisztertanács há­rom évben állapítja meg. Amikor hazánkat elhagyva útnak indultunk Svédország felé, abban reménykedtünk, hogy sok érdekes és hasznos dolgot fogunk látni ebben a gazdaságilag rendkívül fej­lett országban. Reményeink­ben nem is csalódtunk* Ha azt kérdeznék, miben látjuk a svéd vállalkozók, mér­nökök, építészek és farmerek munkamódszerének legjellem­zőbb vonását, azt kellene vá­laszolnunk, hogy rendkívül gondosan terveznek, alapos számítással dolgoznak és a leg­apróbb részletekig megfontol­ják munkájukat. Bármilyen vállalkozáshoz kezdenek, a gazdasági célszerűségből in­dulnak ld és azt vizsgálják meg, előnyös-«, kifizetődik-e a belefektetett pénz és a munka. :kholmban, Göteborgban úrnőben megtekintettünk «5 új lakóházat. Minde- ízt a törekvést tapasztal- iOgy a lehető legkevesebb ittál, a legnagyobb ered- t érjék el* Göteborgban lakóterületek főépitésve- • megmutatta az újonnan lakótelepeket* egyik telepen egyemele- ából készült barakkszerű - sorakoztak. Bár az épü­lt olajfestékkel vonták be tszetősek voltak, mégsem idultunk attól a benyo- 51, hogy közönség« ba­sk. Az építésvezető latva dottságunkat, felajánlót­TÍZ NAP SVÉDORSZÁGBAN ta, hogy tekintsük meg az épületek belsejét Találomra bekopogtattunk az egyik ajtón. Idősebb asszony fogadott ben­nünket, mint kiderült, a házi­asszony. Férjével és két gyer­mekével háromszobás lakás­ban lakik. A szobák nem na­gyok, de igen kényelmesek, a legnagyobb verandára nyílik. A konyhában hideg-meleg fo­lyóvíz, villanyfőző és két mo­sogatótartály van. A lakószo­bák falainak belső oldala úgy néz ki, mintha nyersvászonnal lenne tapétázva* —* Szép? — kérdezte az épí­tésvezető ujjával megkopog­tatva a falat Egyöntetűen megállapítot­tuk, hogy ez a fal ízlésessé te­szi az egész szobát* S az építésvezető mindjárt hozzátette, hogy nemcsak szép, hanem olcsó is* Miközben szállásunkra haj­tattunk, tovább fűzte gondola­tait az építésvezető: — Volt idő, amikor mi, épí­tészek úgy véltük, hogy csak az szép, ami drága. Az élet megtanított bennünket arra, hogy lemondjunk erről a né­zetről* A szép nem feltétlenül drága. Egyébként is mondják meg őszintén: mi fontosabb, a lakóház feltűnő, élénk külseje. bérlő a lakóház belsejében la­kik, így érthetően többre be­csüli a belső minőséget. A kül­ső kivitelezést gyakran fel kell áldoznunk a belső berendezés érdekében, de ez egyáltalán nem tragikus. Hiszen ismét­lem, a bérlő nem a ház hom­lokzatát, hanem a lakást bérli, amelyben lehet, egész életét tölti el* Azt hiszem, ezzel a véle­ménnyel mindannyian egyet­érthetünk* • Svédország déli részén kül­döttségünk látogatást tett né­hány födbdrtokon* A Svenstrop birtokon (egy báró tulajdona) 160 tehén van, mindegyikük évente átlag öt­ezer liter tejet ad. Az intéző és a gazda végigvezetett bennün­ket az istállókon* Megmutat­ták az alacsony, szürke kőis­tállókat, amelyek bizonyára 20- 30 évvel ezelőtt épültek. Ami­kor közelebbről szemügyre vet­tük az Istállókat, önitatót, fe­jőgépet, elektromos trágya- kaparőszalagot és nappali fé­nyű lámpát láttunk bennük. Az istállóépületek 25 ezer ton­nás cement silótartályai való­ban irigylésre méltóak. Es ma­Egy másik birtokon Jdváló dán tehénfajtákat (jersey) lát­tunk. Ezek rendkívül magas — 7—10 százalékos zsírtartalmú tejet adnak. Láttunk kiváló fe­hér angol fajsertéseket. Eze­ket sikerrel exportálják. Az istállóépületek és ólak minde­nütt ugyanazt a képet mutat­ták, mint a Sventnop birtokon. Ezeken a régi típusú építmé­nyeken csak a legjelentéktele­nebb felújításokat végzik* — Amikor megkérdeztük, miért nem korszerűsítik gazdaságu­kat, mindenütt ugyanazt a választ kaptuk: — Természetesen jó lenne ezt vagy azt megcsinálni, de számításaink azt mutatják, hogy nem fizetődne ki; A svéd mezőgazdaságban, akár az iparban, folyamatban van a tőke koncentrálódása, de jóval gyorsabb ütemben. A hivatalos statisztikai adatok szerint a kis- és középparaszt gazdaságok (77,4 százalék) csu­pán a földterület egyhamad részével rendelkeznek, mfg a nagybirtokok és kulákgazdasá- gok 22,6 százalék tulajdoná­ban a földterület kétharmad része van. Rendszerint ezek a legtermékenyebb és legköny- nyebben művelhető földek. Természetesen a nagy és kis gazdaságok közötti versengés mérlege nem az utóbbiak Ja­vára billen. A tórpegazdaságok nem tudnak gépeket alkal­mazni. Svéd közgazdászok ki­számították, hogy egy gazda­ság csak akkor kifizetődő, ha legalább 30—40 hektár szántó­földdel rendelkezik. Az ilyen „nagy“ gazdaságok száma azonban egyre kisebb. Jellem­ző, hogy tíz év alatt 1940— 1950-ig, mintegy 60 ezer pa­rasztgazda „feladta a játékot“, vagyis tönkrement és felszá­molta gazdaságát. Az utóbbi években ez a folyamat tovább fokozódott* Minden gazdaság csak addig maradhat fenn, ameddig jöve­delmező és visszafizeti a befek­tetett tőkét és munkát. Szün­telenül figyelemmel kell kísér­ni a mezőgazdasági termékek iránti keresletet, az árak ala­kulását, a műtrágya, a takar­mány és az üzemanyag inga­dozó árát, stb. Ezek a körül­mények arra késztetik a svéd farmert, hogy rendkívül kö­rültekintően gazdálkodjon és csak a legszükségesebb felújí­tásokat eszközölje. Vagyis ke­rülnie kell minden kockázatos kísérletet* Mindezek ellenére itt-ott be­lekezdenek kisebb-na gyobb kockázatos vállalkozásokba. Küldöttségünk Skaneban meg- ’á+ogatta a stockholmi hirdető vállalat terjedelmes melegágy! vagy pedig belső tervezése és berendezése? Világos, hogy a ga a takarmány is kitűnő: sze­ntelt cukorrépa és répalevél- keverékj gazdaságát. Amikor beléptünk az egyik üvegházba, szokatlan > kép fogadott bennünket: a nö­vények kavics között nőnek. Valóban olyan nagyszernek kavicsok csikorogtak lábunk alatt, amilyeneket az építőipar­ban használnak. Az üveghá­zikban használatos talajfajtá- kat egyáltalán nem láttunk. — Elmagyarázták, hogy a pa’án- tát (jelen esetben szegfűpalán- tát) szerves anyaggal töltött perforált kartonpoharakban ültetik el. A növényeket ás­ványi tápoldat táplálja, ame­lyet speciális kutakban készí­tenek és nagyteljesítményű szivattyúkkal juttatnak el a kavics közé, az üvegház min­den részébe* A gazdaságban öt nagy üveg­ház van. Ezekben virágot, pa­radicsomot és uborkát ter­mesztenek. Minthogy vala­mennyi munkát tökéletesen gépesítették és az üvegházak­ban szabályozó automatákat alkalmaznak, a leszedés kivé­telével az összes munkát két ember végzi* Skane egyébként Svédország éléskamrája, Itt vannak a leg­termékenyebb földek. Felfi­gyeltünk arra, hogy egyetlen talpalatnyi föld sem marad műveletlenül* A termőföldek egészen a vasúti sínekig és az országutakig húzódnak. Ns Szemjonov

Next

/
Oldalképek
Tartalom