Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-21 / 171. szám
1956 Jtturs 21 A bumeráng Beszélgetés két kedves vendéggel Az Ausztráliát felfedező hajósok ugyancsak elcsodálkoztak, amikor a világrész partjára léptek. Ezer csodát rejtett magában ez a mesés kontinens. Ilyen volt például a kenguru és a bumeráng. Ez az elmés szerszám mintegy 50— 60 centiméteres hajlított keményfából készült és amikor feldobják, addig repül bukfencezve, míg kupán nem találja a fiahordót. Ha nem találja el, visszajön és fejbekólimtja dobóját. Nos, ilyen bumerángot hajított el a minap Kovács Lajos ózdfalusi kulák is. Életrajzot írt a sellyei járási pártbizottságnak. Kérte, hogy mentesítsék a kulákságról, mert ő nem zsírosparaszt, hiszen felesége „kis birtokán” lett önálló gazda 1936-ban. Most viszont egészen szegény, alig van egyebe egy „girhes” lónál, stb. Shogy senkinek se maradhasson kétsége szavainak megbízhatósága felől, a végén odavetette, hogy „büntetőjogi felelősségem tudatában közöltem az életrajzot.” Utána egy lendületes aláírás következett a szokásos kriksz-krakszok nélkül, Kovács Lajos. A „büntetőjogi felelősség tudata” igazán nem kismiska, különösen Kovács Lajostól, aki a levélben közölt állítása szerint „csekély” huszonnyolcszor vett részt saját bírósági tárgyalásán (természetesen mindig „ártatlanul”!) és ült is néhány évecskét Ennek az embernek igazán elhihetjük, hogy ismeri a törvényeket és nem dobálódzik felelőtlenül a büntetőjoggal. Nézzünk hát utána alaposan, ki is ez a Kovács Lajos! Lapozzuk fel a „Dunántúli vármegyék” című testes könyvet, mert annak végén hosszú névsort találhatunk a megye akkor legtekintélyesebbnek számító embereiről, közöttük Kovács Lajosról isi A következőt írja: „Kovács Lajos gazdálkodó, Magyartelek. Itt született 1901-ben, Elvégezte a reáliskola hat osztályát, azután szülei mellett gazdálkodott. Budapesten motorszerelői vizsgá tett. 1936-ban önálló gazda lett 38 m hold birtokkal. Virilis községi képviselő, a Legelt. Társulat elnöke, volt tűzoltó- parancsnok. Neje: Sánta Irma, leánya: Hajnalka.” Hát ez nem sok. De annyi bizonyos, hogy nem lehetett szegény ember, hiszen Magyartelek virilistája, vagyis egyik legnagyobb adófizetője volt. És az is, hogy nem is olyan „kis” birtok volt a feleségéé, hiszen 38 magyar hold az 28 ás fél katasztrális holddal egyenlő. Mégis kevés, amit ez a könyv mond. Ennek alapján még nem lehet valakit kuláknak nyilvánítani. A falu véleménye, a pártszervezet, a végrehajtó bizottság, a járási párt- bizottság és járási tanács véleménye szükséges ehhez. Mit mondanak ők? A következőket: 5 465 család Az flzeml dolgozók idén is 400 forintos tüzelőanyag utalványt kaptak, amelynek alapján fát és szenet vásároltak. Ennek az akciónak az a jelentősége, hogy a dolgozók részletre fizethetik ki azt a tüzelőt, ami már pincéjükben, vagy fáskamrájukhan van. Ez évben a kedvezményes „Kovács Lajos 1938 után (az említett könyvet 1938-ban adták ki — Szerk.) 400 katasztrális hold földet bérelt, amit cselédekkel és napszámosokkal munkáltatott. A nevezettnek Ózdfalun két, Magyarteleken egy és Magyarmecskén ugyancsak egy háza volt.;.” Felesleges továbbfolytatni. Csak annyit akarok megjegyezni, hogy azok a házak nem egészen „kicsi” vityillók voltak. A mostani ózdfalusi tanácsházban például boltja, húsüzlete és lakása volt Kovácsnak egyszerre. Ez volt tehát Kovács Lajos. Hogy a cselédeivel hogyan bánt, valamikor, érdemes lenne megpiszkálgatni, de ez sem fontos, hiszen világos minden, mint a nap. A járási pártbizottság nem restelkedett, legott megfogalmazta a válaszlevelet így szólott a többi között: „ ;:. ön ezeket a tényeket nem foglalta levelébe és elkendőzte a valóságát. — önt kuláknak tekintettük és kuláknak tekintjük a jövőben is.** Summa-summárum! a bu- meráng nem talált a bumeráng visszaütött: MAGYAR LÁSZLÓ téli tüzelője tüzelő akció április 15-én kezdődött és szeptember végéig tart. Június végéig Pécs város területén 3 640, Baranya megyében pedig 1 825, összesen tehát 5 465 családnak már a nyáron fáskamrájában van a téli tüzelője. TÖTH ANDRAS TÜZÉP-igazgató Forgalmas napok Míg a zöldség az üzletekbe kerül Hergenrőder Virgil naponta bejárjg motorján a szederkényi földművesszövetkezet körzetéhez tartozó hét községet, a legtávolabbi 18 kilométerre lévő Kékesdet éppúgy, mint a közelebb esőket. S főleg mostanában, a felvásárlási szezonban nem sajnál fáradtságot. 1 350 forintot keresett júniusban. Akik ismerik munkáját. még több keresetet sem sajnálnának ettől a barna, harminckörüli fiatalembertől. Június utolsó két napján ugyanis 52 ezer forint értékű zö!d borsót, káposztát, karalábét karfiolt, zöldhagymát, sárgarépát vásárolt fel. S a több mázsányi zöldáru aztán tehergépkocsin került Pécsre a MÉK-hez, kivéve a zöldborsó egyrészét, amit a szigetvári konzervgyárba irányítottak. — Emellett június 30-án még 19 és fél mázsa mézet is felvásárolt a körzet-méhészeti szakcsoportjának kilehq tagjától. Persze, ezek Hergenrőder Virgil kimondottan forgalmas napjai voltak, amelyeken a korábbi többnapi, sőt heti áru- felkutatásnak, szervezésnek és megbeszéléseknek „gyümölcsét” takarította be. ö a körzeti FMSZ egyedüli szabad felvásárlója. A második negyedévben elért 107 százalékos tervteljesítése 650 ezer forintos értéket jelent. A körzet zöldárujának legnagyobb részét a kátolyi December 21 s máriakéméndi Petői és a monyoródi Uj Élet Tsz szántóföldi kertészete és a szederkényi zöldségtermelő szakcsoport 11 tagjának nyolcholdas kertészete adja. A szakI csoport-tagok e héten nagymennyiségben megkezdik a paprika szállítást; 35 mázsát már leszállítottak s összesen mintegy 3 vagon paprika terem a földjükön. Paradicsom körülbelül 120 mázsa és köze! fél vagon karfiol, karalábé, uborka és zöldség. A múlt héten a kátolyi tsz —- a cukorborsó után-— először adott el zöldbabot, — 20 mázsát, s körülbelül még négyszer ennyire van kilátás. Káposzta is rengeteg terem, 7 holdon a tsz-eknél, 3 holdon a szakcsoportnál. A földművesszövetkezet ügyvezetője és főkönyvelője a legnagyobb elismeréssel beszél Hergenrőder Virgil szorgalmas és odaadó munkájáról. Kár, hogy a napi jelentései olyankor el-elmaradoznak, a nagy felvásárlások idején. Pedig az is fontos, mert ez adja a leghűbb képet mindennapi tevékenységéről. WEIDINGER VILMOS | AZ EGYIK VENDÉG őszülőhajú. szikár férfi. Galamb- szürke ruhájából piroshímzett „tutyi” kandikál ki. Bóján Adamicsnek nemrégiben megsérült a lába és — milyen kellemetlen! — ebben kell majd fellépnie és dirigálnia. Bóján Adamics ugyanis a ljubljanai rádió táncegyüttesének a művészeti vezetője, karmestere és házi zeneszerzője is egysze- mélyben. Aki látta a „Tavasz“ és a „Döntő pillanat” című jugoszláv filmeket az az ő muzsikájában és zenekarának műsorában, is gyönyörködhetett egyben. A sokoldalú ember, a köny- nyú muzsika szerelmese, tol- mácsolója és alkotója most is sokoldalú utasításokat ad ki, olvasgatja azt az ismeretlen szöveget, amit a még ismeretlenebb magyar nyelven mond el (mire e sorok megjelennek: mondott el) a közönségnek, biztatja az együttes arrajáró tagjait és mindezek közben válaszol az újságíró kérdéseire. Az első kérdés természetesen az, hogy milyen emlékeket visz haza Magyarországról? — Azt hiszem, együttesem minden tagjának nevében beszélek, — mondja —, ha azt mondom, hogy megnyerte szívünket a magyar táj szépsége és a közönség kedvessége. Mindenütt nagy szeretettel fogadtak bennünket és talán nem túlzás, hogy a tenyerükön hordoztak. Tizennégy napja vagyunk itt, úgy érezzük, barátok között, megjártuk Budapesten kívül Szegedet, Szolnokot, Debrecent, Miskolcot, most Pécset, és mindenütt ezt tapasztaltuk. Jó a magyar közönség. — Bizonyára jó a zenekar. Ezért jó a közönség. Ljubljanában. egyedül uralják a köny- nyűzene frontját? — Nem. Ljubljana 300— '00.000 lakosán ~’c kevés lenne egy ilyen zenekar. Háromképp nagy, önálló dzsessz- zenekarunk van. A mi zenekarunk 17 tagú. Körülnéz és bemutatja a szólistákat: Jelka Cvetezsár énekesnőt, Szépé Mojmirí, A ti Szószt. — Milyen számokat játszanak? — Mindent, ami a dzsessz- muzsikához tartozik: tánczenét, klasszikus dzsesszt. filmzenét. Kötött elfoglaltságunk a rádiónál van. ha ott nem muzsikálunk, akkor bárhol játszhatunk. koncertezhetünk. — Jugoszlávián és Magyar- országon kívül hol turnéztak már? — Jártunk Olr szór szánban Németországban és Ausztriában. Berlinben tanulmAnuútov voltunk Most az együttes erru- -ésre Párizsba készül hangver- -envezni. A ljubljanai közönség milyen számukat szereti leginkább? — Nehéz erre válaszolni, mert a közönség mindig a jó számokat szereti, akárhol született is az. De mégis: a mi közönségünk főleg a fiatalokból verbuválódik — ez azt hiszem természetes. A fiatalok pedig a temperamentumos muzsikát és táncokat szeretik, például a ,,Mambo"-t. Nagy sikerünk volt az „Apple Hanny"-val (olvasd: Epl- hani). Ez a szám New-York egyik külvárosáról kapta a nevét, ritmusos, gyors szám. — Vannak-e támadói, ellenségei Jugoszláviában a köny- nyű zenének közelebbről a dzsessznek? — Igen. Azt hiszem Magyarországon is voltak ilyen jelenségek. Nálunk régebben erősen felülkerekedett hivatalos körökben egy tánczene ellenes hangulat. Voltak néhányon, akik kijelentették, hogy nem kell a dzsessz, mert az imperialista muzsika. Ez a hangulat azonban a múlté. Érthető is. Hiszen egy-két ember nem fokmérője az ízlésnek. Nálunk sokan szeretik a köny- nyűzenét és ezeknek jogos, kívánsága volt, hogy hallhassanak ilyet. Szerintem nincs imperialista muzsika — a zeneszerzőik, a muzsikusok a karmesterek a legritkább esetben imperialisták. Természetesen csak a jó muzsika kaphat teret nálunk. Ami jó és szép, azt játsszuk, akár Jugoszláviában vagy Francia- országban, akár a Szovjetunióban vagy az Egyesült Államokban kelt is szárnyra. Két hónapja egyébként köny- nyüzenei fesztivál volt nálunk és ez, valamint az ott elhangzott vélemények, viták sokat segítettek bennünket. — Mi a véleménye, Adamics elvtárs szívesen fogadnának-e Jugoszláviában egy magyar tánczenekart vendég- szereplésre? Az elmúlt évek rossz hangulata ;ai Közbevág: — Azt a XX. kongresszus után mindenki elfelejtette. Éppen olyan nagy szeretettel fogadnánk a magyar muzsikusokat, mint ahogyan itt fogadtak bennünket. Egy zenekar vendégszereplésénél csak egy szempont jöhet számításba: hogy jó-e az együttes. Ha igen, akkor csak jöjjön minél előbb, örömmel várjuk. Mi békében szeretnénk élni, barátságban szomszédainkkal, szeretnénk sokat muzsikálni és sok muzsikát hallgatni. Azt hiszem többet nem is kell mondanom. A MÁSIK VENDÉG fiatal, szőke, nagy-kékszemű lány. Jelka Cvetozsámak hívják és TSaawárosi közlekedés Pécsett kedves, szerény megjelenésével, kellemes hangjával egy- csapásra belopta magát a pécsi közönség szívébe, ő az a primadonna, aki — egyáltalában nem primadonna. Az első kérdés természetesen most is az, hogy milyen élményekkel tér haza Magyarországról? — Nagyon sajnálom, hogy csak ilyen rövid időt tölthettünk Pécsett és így nem láthattuk a városukat, amelyről néhány perc alatt is megálla- pl.ottam, hogy nagyon szép. Es a közönség még jobban tetszett, mint a város: örülök, hogy jól fogadott bennünket és az első percekben már megvolt köztünk a kapcsolat. — Ez különösen a magyar dalok éneklésénél volt a legszorosabb. Mennyi idő kellett hozzá, hogy betanulja őket? — Csak három napom volt rá, de a már ismert magyar számokon kívül még megismerkedem majd néhánnyal — Rév Erzsi ugyanis megígérte, hogy ellát kottával és szöveggel. Szeretem a magyar dalt. Poézis, hangulat. — Hallgatott magyar zenekarokat is? — Hogyne. Nagyon tetszett a cigányzene. Csupa dallam és szépség. És a magyar hegedűsöknek nincs párjuk a világon. Olyan gyönyörűséggel hallgattam a magyar népmuzsikát, hogy alig-alig tudtam elszakadni tőle. Cigarettatárcát vesz elő, mutatja: átlátszó plexiből készült — Látja, ezt itt vettem. Amit hazulról hoztam, azt a prímás zsebébe csúsztattam, hogy valamivel kifejezzem hálámat a csodálatos dallamokért, — A cigarettatárcáin kívül visz-e valamilyen kézzelfogható emléket is haza? — Igen, egy hordozható telepes rádiót, olyan egészen kicsikét. Azután ezt (nyakláncát, karkötőjét mutatja). Nagyon olcsó és szép itt Magyarországon a női divatékszer, és még valami nagyon tetszik nekem: gyönyörű, finom porcelánjaik vannak. — És ml nincs itt, ami Jugoszláviában van? — Narancs, déligyümölcs, csokoládé. De ez nem hiányzott. A legszebb emlékekkel utazom Pécsről tovább. Előbb csak azt mondtam, hogy jó közönségünk volt. Kijavítom: ilyen lelkes közönségünk még eddig sehol sem volt. Szívesen jönnék és ha alkalom adódik jövök is Pécsre ismét szereplésre. ________GARAMI VW a nyszerelés Ligetpuszián Nem célszerű a jelenlegi forgalmi rendszer megváltoztatása Változatos érzelmekkel olvastam a Dunántúli Naplóban megjelent két cikket Pécs közlekedéséről. Pécsett a jó közlekedés és a nagyvárosias for- j galom kialakítása hihetetlen pénzáldozatot követelne. Pécs , ugyanis tipikus hegyvidéki város, melynek szűk utcái a nagyvárosias forgalom kialakítása szempontjából a jövőben is mindig nagy akadályt jelentenek és egyben sok gondot okoznak majd a város vezetőségének. A jelenlegi forgalmi rendszer a város helyzeti fekvésének megfelelően a célszerűség és a gyakorlati tapasztalat alapján alakult ki. E szerint a város forgalmi központja a Széchenyi tér. Itt futnak ösz- sze a csatlakozó közlekedési vonalak s éppen ezért a helyi városi forgalom kiinduló állomásának jelenleg is legalkalmasabb helye a Széchenyi tér. Egyes járatokat ugyan át lehetne helyezni máshová, de csak azért, hogy a Bem és a Molotov utcákat forgalmi szempontból tehermentesítenénk. De a város jelenlegi fejlettségi fokán semmi szín alatt hem találkozna sem a szakemberek, sem pedig a dolgozó toI megek tetszésével a Pécsi Köz- ] lekedési Vállalat igazgatójának javaslata, amely szerint a helyi közlekedést szolgáló autóbuszok valamennyi kiinduló állomását a 48-as 'érre kellene áthelyezni. A javaslat állítólagos „előnyei" is megcáfolha- tók, éspedig: a Széchenyi tér forgalma a lakosság és a járművek vezetőinek fegyelmezettsége következtében baleset szempontjából semmieselre sem veszélyesebb, ajfcnt más nagyváros hasonló forgalmú tere. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy a közle icedési rendészet a Széchenyi téren még forgalmi biztosító berendezést sem állított fel, sőt még egyetlenegy forgalmi rendőr beállítását sem tartották szükségesnek. A gyalogjárók közlekedése is teljesen nyugodt, mert az átkelésié* a közlekedő járművek már messziről észrevehetők, másrészt pedig az egyes autóbuszmegá!lókná’ gyülekezők a célszerűen felállított korlátokkal elkerítve a gyalogjáró legnagyobb részét szabadon hagyják: Ezen kívül a Közlekedési Vállalat autóbusztároló helye 4' a Széchenyi tér mint kiin dúló állomás között említett három kilométeres távolság, mint üresjárat kiküszöbölése és az ezzel járó üzemanyag- megtakarítás költsége elenyésző egy olyan jövedelmező vállalatnál, mint a Pécsi Közlekedési Vállalat. De egyébként sincs sehol az országban, sem Budapesten, sem vidéken, de még külföldön sincs olyan kedvező helyzet, hogy az autóbuszok üzemen kívüli tároló helye annyira közel esnék a k - induló állomáshoz, hogy ebből a szempontból bizonyos rezsi- költség fel ne merülne. De ne feledjük el itt sem, hogy a legkedvezőbb forgalom kialakításánál nem mindig a vállalat érdeke a döntő, hanem figyelembe kell venni a dolgozók naponkénti utazásának idegromboló és munkateljesítménycsökkentő hatását is. Különösen súlyos hiba lenne városrendezési szempontból a 48-as teret körtérré átalakítani. Köztudomású ugyanis, hogy a zöldterületek és játszóterek a városok egészségügyének legfontosabb tényezői és az ezekre fordított költség a lakosság jólétében és nagyobb munka teljesítőképességében kamatostól megtérülj Ezek után megállapíthatjuk, hogy nagy fába vágja a fejszéjét az, aki a jelenlegi pécsi forgalmi rendszert módosítani akarja. Pedig van sok alternatív javaslat. Az egyik a Majláth térre gondolja áthelyezni a helyi járatok kiinduló állomását s a MÁVAUT járatokat pedig a külső pályaudvar előtt, a másik javaslat pedig a nagy pályaudvar előtt helyezné el. Ezen javaslatok között azonban még nem akadt olyan, amely konkrét érvekkel és alapos indokokkal alátámasztva egy minden bírálatot kiálló megoldást tudott volna produkálni. Pedig a nagyközönség részére jó és olcsó közlekedést kell biztosítani, s addig amíg ezek a feltételek nincsenek teljesítve, kisebb módosításokon kívül nem lenne célszerű a jelenlegi forgalmi rendszert megváltoztatni. Megemlítem még, hogy a jövőben esetleg bevezetendő trolibuszok nagy fejlődést jelenthetnek Pécs város közlekedése terén; Ezidőszerint azonban csakis az autóbusz- közlekedés, mint helyhez nem kötött kiváló forgalmi pótló- eszköz az, amely fejlődőképes és, a külvárosi forgalom lebonyolítására szinte nélkülözhetetlen. Ennek a forgalmi eszköznek a fejlesztése ezért elsőrendű érdeke a városnak. Az egyes járatok menetidejének csökkentése, a közlekedés zavartalanabbá, szervezettebbé s olcsóbbátétele pedig elsősorban a Közlekedési Vállalat vezetőségén múlik. S mivel a vállalat ezen törekvését mindenkinek kötelessége előmozdítani és megkönnyíteni, ezért ezen a téren nyomban két javaslat sürgős bevezetésére teszek előterjesztést. Az egyik az autóbusz közlekedésnél a helyesebb, és olcsóbb tarifa- politika érvényesítése, nevezetesen az átszállójegyrendszer bevezetése, a másik pedig az. hogy minden egyes nagyobb utasforgalmat lebonyolító vonat, különösen a budapesti gyorsvonat érkezési időpontjában a csekély utasbefogadó képességű villamosvasúti ko- csak pótlása képpen legalább két Ikarusz autóbusznak kellene várnia rendszeresen a nagy pályaudvar előtt az érkező utasokat. Úgy hiszem, hogy mindkét javaslat bevezetése hozzájárulna Pécs város forgalmának nagyvárosiassá ‘ételéhez. Dr. Morvay Vilmos okleveles mérnök A ligetpusztai állami gazdaság eddig Magyarszék község hálózatából kapta a villanyt. Ez sok nehézséget okozott, mert ha a faluba történetesen villanycséplés volt, akkor nagyobb energiát kívánó motor nem működhetett. Ha pedig a gazdaság szénaszárítóját kapcsolták be, akkor a faluban gyenge volt a világítás, s nem szólt rendesen a rádió. Ugyanakkor veszélyes volt a széna- szárítás működésére a közös hálózat, mert esetleges magyarszéki áramzavar esetén, leállt volna a szénaszáritóHogy elkerüljék a kárt, t lehetőséget teremtsenek a gazdaság további villamosításához, új transzformátort építenek, s a gazdaság energiaellátását függetlenítik a falutól. Ezzel lehetőség nyílik a ligeti völgy vizének folyamatos felszivattyúzására, a gazdaság zavartalan vízellátására. A szivattyúberendezéshez úszó automata kapcsolót szerelnek, amely önműködően szabályozza majd a vízellátást. A munkák június 21 óta folynak, a szerelést a ME- GYEVILL dolgozói végzik. Ha a szükséges drbóckapcso- lókat időben megkapják, a 100 ezer forintos munka rövidesen be is fejeződikj
