Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-05 / 157. szám
2 NÄPCö 195« JÜL1US 9 1 Hegedűs András és Boldoczki János távirata az új osztrák kormány megalakulása alkalmából A tudomány és technika világából Mechanikus szolgák Irta: SZ. VASZILJEV mérnök ING. JULIUS RAAB, szövetségi kancellár úrnak, B é c s. Kérem, Kancellár úr, fogadja a magyar kormány és a magam nevében kifejezett sze- rencsekívánataimat abból az alkalomból, hogy az ön vezetésével új osztrák kormány alakult. Kívánom, hogy munkálkodásuk sikerekben gazdag legyen és eredményesen szolgálja az osztrák nép boldogulását. Meggyőződésem, hogy az országaink közötti jóviszony és gyümölcsöző együttműködés a jövőben még szélesebb keretek között fejlődik tovább mindkét ország népe javára. HEGEDŰS ANDRÁS a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (TASZSZ) A népi demokratikus országok közvéleménye nagy érdeklődéssel és helyesléssel fogadta az SZKP Központi Bizottságának a személyi kultusz és következményeinek leküzdéséről hozott határozatát. A határozatnak nagy visszhangja van a nyugati sajtóban is. FRANCIAORSZÁG A francia lapok vastagbetűs címekkel, részletes kivonatban ismertették a határozatot. Az AFP hírügynökség szintén terjedelmes kivonatot közölt. Az Humanité teljes szövegben ismertette a határozatot, OLASZORSZÁG Az Unita azokat a részeket emeli ki, amelyek a személyi kultusz keletkezésének okait taglalják és felsorolják a személyi kultusz kiküszöbölésére tett intézkedéseket; A burzsoá lapok szokott módszerükhöz folyamodnak, elferdítik e dokumentum értelmét és különböző koholmányokat közölnek azzal a céllal, hogy aláássák a dolgoING. LEOPOLD FIGL, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere, B é c s Fogadja, Miniszter úr, szívélyes jókívánságaimat abból az alkalomból, hogy újból megbízták a külügyminiszteri teendők ellátásával. Kívánom, hogy az Osztrák Köztársaság és a Moszkva (TASZSZ): K; J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke június 19-én fogadta Vuori moszkvai finn nagykövetet A nagykövet átadta Vo- rosilovnak Urho Kekkonen finn köztársasági elnök üzenetét, amelyben az elnök finnzók bizalmát a Szovjetunió iránt; ANGLIA Egyes angol burzsoá lapok leplezetlen dühvei fogadták az SZKP Központi Bizottságának határozatát. A burzsoá szemleírók a legkülönbözőbb koholmányokban tobzódnak, céljuk, hogy félrevezessék a könnyen hívő olvasókat. így a Daily Telegraph and Morning Post szemleírója durván elferdíti a határozat értelmét és attól az ostoba állítástól sem riad vissza, hogy a határozat „tisztára mossa(?!) a személyi kultuszt. Néhány más reakciós lap szintén hasonló félrevezető cikkeket közöl. A Daily Worker szerkesztőségi cikkében hangsúlyozza, hogy az SZKP XX. kongresz- szusán hozott határozatokról a kapitalista sajtóban megjelent kommentárok főcélja az angol munkásosztály és az angol néptömegek félrevezetése. A lap hangsúlyozza: „A kapitalisták abban a törekvésükben, hogy megfosszák hitelüktől a szocialista országokat és Magyar Népköztársaság között kialakult kapcsolatok a jövőben gyümölcsözően fejlődjenek tovább mindkét ország népének javára, az egyetemes béke megszilárdítására. BOLDOCZKI JÁNOS a Magyar Népköztársaság külügyminisztere országi látogatásra hívja meg Vorosilovot. K. J. Vorosilov V. Z. Lebegyev helsinki szovjet nagykövet útján küldött válaszüzenetében elfogadta a finn köztársasági elnök meghívását és közölte, hogy a közeljövőben Finnországba utazik. a szocializmus híveit, nem ismernek lelkiismeretfurdalást, sem erkölcsi szempontokat.;; A lap rámutat arra, hogy „a kommunisták és a nagykiterjedésű munkásmozgalomban működő barátaik sokoldalúan megvitatták” e lépés jelentőségét, majd így folytatja: „Mi valamennyien arra törekszünk, hogy levonjuk a helyes tanulságokat mozgalmunk számára ... továbbra is megtesszük ezt, bár ellenségeink nem akarják, hogy ezt tegyük. Ok zavart szeretnének kelteni, de mi valameny- nyien külön-külön és együttesen, világosságra és egységre törekszünk...” egyesült Államok A New York Times és a New York Tribune közleményüket vezércikkekkel kísérték, amelyek bősz, rágalmazó koholmányokat tartalmaznak a szocialista rendszerrel és a Szovjetunióval szemben. E lapok az érveket durva kitalálásokkal helyettesítve azzal az állítással próbálkoznak, hogy a személyi kultuszt maga a szovjet rendszer szüli. Adenauer négyhatalmi értekezletet akar javasolni a német kérdés megoldására Róma (MTI): Az AP jelentése szerint az olasz külügyminisztérium egy magasrangú tisztviselője kedden este kijelentette, hogy Adenauer rendkívüli értekezlet összehívását akarja javasolni a négy nagyhatalomnak, hogy azon megvitassák Németország egyesítését. A jelenleg Rómában tartózkodó Adenauer közölte Se- gnii olasz miniszterelnökkel, hogy a javaslatot diplomáciai jegyzék formájában fogja eljuttatni a négy nagyhatalom kormányához. Nehru jövő héten látogat el Bonnba Bonn (MTI): Nehru indiai miniszterelnök a londoni nemzetközösségi értekezlet befejeztével jövő héten négynapos látogatást tesz Nyugat-Németor- szágban. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG Valamennyi nyugatnémetországi lap kedden beszámolt az SZKP Központi Bizottságának határozatáról. Abban a törekvésben, hogy csökkentse a határozat jelentőségét a nemzetközi munkásmozgalomra nézve, a General-Anzeiger, a Frakfurti Allgemeine Zeitung és a Frakfurter Rundschau rágalmazó módon azt állítja, hogy a demokráciának és a törvényességnek Sztálin személyi kultuszával kapcsolatban történt megszegése a szocialista rendszer „természetes következménye.“ Tito látogatást tesz Görögországban London (MTI): A londoni rádió jelenti Athénből: Tito jugoszláv elnök július második felében kilenenapos látogatást tesz Görögországban. Az elnök — akit a görög királyi pár lát vendégül korfui nyaralójában, — tárgyalni fog Karamanlisz miniszterelnökkel és Averoff külügyminiszterre^ Az ember régóta arra törekszik, hogy megkönnyítse munkáját, s gépekre hárítsa a munka egészét. A társadalom már komoly sikereket ért el azon a nagyszerű úton, amelyet technikai haladásnak neveznek. „Idő-relék” Gyakran olvashatjuk ezt a felírást a bérházak lépcsöházá- ban, éppen ott, ahol napi öthét órán keresztül ég feleslegesen a villany. Általában kevés lakó tér haza éjjel 12 és reggel 6 óra között. Ennek ellenére igen sok lépcsőházban ilyenkor is ég a villanylámpa. Azonban már feltalálták az úgynevezett idő-relét. amely egy bizonyos idő után, mialatt a lakó felérhet a legfelső eme. leire —■. automatikusan kikapcsolja az áramot. Szükség esetén azután egy gombnyomással újra be lehet kapcsolni a világítást, Automata „fűtők” A központi fűtés előnyei nyilvánvalóak. Az is köztudomású, hogy igen sok kazánházban 2-3 fűtőre van szükség. A fűtő munkája azonban nagyon kimerítő és az egészségre is ártalmas. Ma már azonban ezt a munkát is el tudják végezni az automaták. A kazán tüz. terét szállítószalag köti össze a széngödörrel. Amint csökken a kazánban a hőmérséklet, a szállítószalag tüzelőt adagol a tüztérbe. Ezután a szalag 15-20 percre megáll, s ha ezalatt a hőmérséklet nem emelkedik a kellő fokra, újabb adag szenet szállít a tüztérbe. Emberi munka csak a tűz meggyújtásához, a széngödör megtöltéséhez és az automata ellenőrzéséhez szükséges. Már sok országban alkalmaznak ilyen „fűtőket" a központi fűtésnél. „Vezérlőasztal” a lakásban Az ember este hatkor hazatér a munkából és már várja a kész vacsora, reggel pedig, amíg mosdik, elkészül a reggeli. Kényelmes dolog ez nagyoni Már vannak olyan automatáiéi amelyek a kívánt időpontban bekapcsolják a villamos-főző■* készülékeket Szerkezetük egy-* szerű s nagyon megkönnyítik a mindennapi életet. Vagy egy másik példa. AZ ember kényelmesen elhelyez-* kedik a karosszékben és egy kis vezérlőasztal segítségével irányíthatja a távolabb álló rádiót. Megnyom egy billeni tyűt, ezzel bekapcsolja a készül éket, elferdít egy kart és a skálán mozgó nyíl „megke-* resi“ a kívánt állomást. Ha megtalálta, megáll, s egy-két másodperc múlva szól a rádió, Nem tetszik a műsor? Elf or-* gátjuk a kart, s a készülék automatikusan új állomást kei rés. A vezérlőasztalon hangi erősségszabályozót is találunk; valamint egy készüléket, mely automatikusan kikapcsolja az állomást anélkül, hogy magát a rádiót elzárná. E rádiókéi szülék mintapéldánya a Német Szövetségi Köztársaságban készült. A „Saba" cég 1956. évi modellje, A „dotrmlpHon” készülék Ki az? — hallhatjuk a kérdést egyes lakások ajtajánál, bár maga a házigazda benn van a lakásban. Egyszerű telei fonösszeköttetés és elektromos zár segítségével tudja meg, hogy ki érkezett, s a készülék szükség esetén automatikusan kinyitja az ajtót anélkül, hogy a házigazda abbahagyná a munkát, vagy a pihenést A feltalálók kimeríthetetlen fantáziája állandóan bővíti a mindennapi életben használt automaták sorát. Ha például az ember a moszkvai B 8—48-as számot tárcsázza, s a házigazi da nincs otthon, a hivó fél ezt a választ hallja a telefonban: „Figyelem! Itt Domnyihovszkij beszél a „domniphón" készüléken keresztül. Kérem, hívjon egy óra múlva. De ennek a készüléknek is átadhatja az üzenetet." Az automata-titkár ugyanis mindent feljegyez gaz* dája számára, L. A. Domnyihovszkij mén nők dolgozta ki és készítette el ezt az ötletes készüléket, Az SZKP Központi Bizottságának a személyi kultusz ügyében hozott határozata a világköz vélemény érdeklődésének középpontjában Vorosilov Finnországba utazik Keresztül-kasul a nagyvilágon Gyulafehérvár és kincsei Irta: F. Urseanu A barokkstflű monumentális kapu két oldalát csataképeket ábrázoló domborművek díszítik. A kapu fölött életnagyságú lovasszobor, amelyet a villám lefejezett: IV. Károly osztrák császár és magyar király szobra. A kapun innen a Maroß festői völgyében terül el Gyulafehérvár; a kapun túl pedig a gyulafehérvári vár, amelynek minden termében, úgyszólván minden kövében él a történelem. Ennek a vidéknek a legrégebbi lakói, akik itthagyták nyomaikat, a dákok voltak. Abban az időben Gyulafehérvárt Apuionnak nevezték, majd később hódító rómaiak Apullumra változtatták. Az ősrégi gyulafehérvári várost úgyszólván teljesen feldúlták és elpusztították a merkomá- nok, a népvándorlás népei kifosztották a sirokat, öldököltek, pusztítottak. A népvándorlás sem tudta azonban nyomtalanul eltörölni a múlt megannyi emlékét; Később Gyulafehérvár egy ideig Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem székhelye volt: 1784-ben Itt végezték ki Ho- riát, Closcát, és Crisant, a román parasztlázadás három vezetőjét. A gyulafehérvári várban bármerre lépünk, mindenütt a múlt történelmébe teszünk egy-egy kirándulást, Hol kezdjük? Beszéljünk talán magáról a várról, amelyet IV; Károly építtetett újjá, vagy szóljunk a várfalak közt emelkedő hatalmas római katolikus székesegyházról, amelyet mintegy 900 évvel ezelőtt építettek? Vagy beszéljünk inkább a csodálatos pártosi mozaikról, amelyet két évezreddel ezelőtt készített remekbe egy ismeretlen művész, amely vetélkedik a pompeji mozaikokkal és amelyre nemrég bukkantak rá, amikor a Maros megváltoztatta medrét? Beszéljünk talán a szarkofágokról, vagy a könyvkiadás egyik első emlékéről, amelyre itt bukkantak rá? Mutassuk be talán Ptolemeiosz első földrajz és kozmegráíia tankönyvét, amelyet 1500 évvel Amerika felfedezése előtt írt és amelyet akkor adtak ki nyomtatásban, amikor Magellan elsőízben hajózta körül a Földet? Vagy nézzük meg közelebbről a világ egyik legnagyobb bibliagyűjteményét, vagy Lucius Apuleus ókori szerző 1469- ben kinyomtatott „Aranyszamár” című művét? . i; Látogassunk el talán a várban lévő „Batthyaneu"-ba, a világ egyik legérdekesebb dokumentációs könyvtárába, amelyet 1951-ben átszerveztek és amely most közvetlenül a népművelési minisztérium irányítása alá tartozik. A könyvtárt még 1794-ben a trinitárius szerzetesek volt kolostorában helyezték el; A kötetek száma 54 000 és nem is ez teszi annyira érdekessé és értékessé ezt a könyvtárat. A kézzé! írott könyvek száma viszont 1 200. Ezeken kívül a könyvtárban száz és száz incunna- bulumot (1 500 előtt nyomtatott könyveket) találunk, amelyek felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Itt van például egy 1100 évvel ezelőtt írt könyv. A sárga pergamenlapokon kézzel írt aranybetűk sorakoznak, erről nyerte a nevét is a kézirat: Codex Aureus. Egyetlen példány. Száztizenegy nagy lapból áll, amelyek hihetetlen épségben megmaradtak. A kódex két elefántcsont fedőlapja hiányzik. Az egyiket a londoni British Museumban őrzik, a másikat pedig a kötet utolsó lapjaival együtt a Vatikán könyvtárában. Minden egyes pergamenlap művészi kivitelezésű. Az iniciálék, a szegélydíszítések mesteri kézre vagy kezekre vallanak. Ki tudja, hány esztendő munkája fekszik benne? A szenvedélyes könyvbarát bizonyára Izgatottan veszi kézbe Erasmus 1513-ban kiadott műveit, vagy a „Százszvárosi Szentírást”, az első nyomtatott román könyvet (1582). A mai orvosok csodálkozva lapozgatnák a „Híres szörnyek története” című, 1609-ben megjelent orvosi könyvet, amely rajzokkal és szövegekkel ismerteti a legfurcsább szörnyszülötteket. Mellette ott láthatjuk Johanes Jonston orvos híres „História Naturális” című orvosi könyvét, amelyet 1657-ben adtak ki Amsterdamban. Igen. érdekes a könyvtár bibliagyűjteménye is: 600 biblia kézírással vagy nyomtatásban, 23 nyelven! Megtaláljuk a gyűjteményben Luther első bibliáját is. 3: v Itt vannak a „Gyulafehérvári glosszák”, ez a XIV. századbeli kéziratos könyv, amelynek 15 soros széljegyzetei a magyar nyelv legrégibb nyelvemlékei közé tartoznak. ::: A termekben beszél a történelem. Az egyik tárlóban üveg alatt fekszik Gabemi József gyulafehérvári tanár levele egy római barátjához. „Láttam Horia és Closca kivégzését” — írja többek közt ez a tanár levelében, amelyet 1785 március 2-án küldött el és 24 nap múlva jutott el Olaszországba. A négyoldalas levél részletesen leírja, milyen embertelen kínzásoknak vetették alá a román parasztlázadás vezetőit. A levél mellett régi okmány fekszik, rajta Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem aláírása; * Virgil Vingharzannal, a könyvtár igazgatójával megállók egy olajkép előtt. A képről Battyhyányi Ignác, a könyvtár alapítója néz le ránk. A kép alatt a tárlóban korbács és vasszögekkel kirakott öv. A korabeli írások tanúsága szerint ezekkel gyötörte magát Batthyányi Ignác püspök, aki annyira szerette a könyveket és szenvedélyesen gyűjtötte azokat az utókor számára. Szinte hihetetlen il* A „Batthyaneum” legfelső emeletén egykor csillagvizsgáló működött. A tetőn vonal jelzi, hol halad át a városon a délkör. A tágas terem ma múzeum. Az idők folyamán homályossá vált lencsék, csillagászati ingák és különböző korabeli asztronómiai műszerek beszélnek az utókornak azokról a csillagászokról, akik másfél-két évszázaddal ezelőtt gyarapították a tudományos ismereteket ezek között a falak között::» A vár melletti dombon hatalmas obeliszk és a három kivégzett parasztvezér szobra. Az obeliszkkel szemben ma is látható egykori börtönük, az obeliszk alatt pedig a tavaszi napfényben fürdik az ősrégi Gyulafehérvári amely napjainkban új életre ébredt, amelynek lakosai most új történelmet írnak,
