Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-27 / 176. szám
VTL.lC PROLET Írj 41 EGYESÜLJETEK DUNÁNTÚLI A BARANYA MEGYEI PAR. BÍZÓT FAA'íí ÉS A MEGYEI TANAíS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 176. SZÄM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 JÜLIUS 27 A rehabilitációról Túlzás nélkül állíthatjuk, kogy a megye paraszti tömegeinek egyetértésén kívül igazságszerető munkásosztályunk soraiban is széleskörű helyesléssel találkozik az éveken keresztül alaptalanul ku- lákként kezelt dolgozó parasztok ügyének rendezése. Tisztában vagyunk vele: amit a betűrágás és nem egyszer a személyi bosszú fájdalmas következményeinek orvoslásában eddig csináltunk, az még csak a jó kezdet. A Politikai Bizottság beszámolója nem hagy kétséget afelől, hogy a jó indulásnak méltányos folytatása is következik.” Igyekszünk szoros szövetséget teremteni a középparasztsággal és jóvátenni azokat az igazságtalanságokat, melyeket számos hé- lyen a középparasztokkal szemben, őket kuláknak minősítve elkövettek.” Pártunk teljes igazságtevésre törekszik, de a dolgok természetéből folyik, hogy a rendezés vagyonjogi korlátozásainak falvankint változó, bonyolult szövevényében lehetetlen pár hét alatt olyan rendezést elérni, mint az erkölcsi rehabilitálásban. Addig is, míg ez országos szinten megoldásra kerül, választ kell adnunk azokra a kérdésekre, melyeket a rehabilitált középparasztok becsületének visszaadása során vet fel lép- ten-nyomon az élet. Talán legelső ezek közül annak a hátrányos megkülönböztetésnek felülvizsgálása, amelyet a „büntetett előélet” jelent sok rehabilitált középparaszt erkölcsi bizonyítványában. Az a helytelen tétel, hogy a szocializmus építése során az osztályharc állandóan élesedik — az igazságügyi tevékenységre is rányomta bélyegét. 1951-töl 1953-ig, kihangsúlyozzuk: az akkor érvényben lévő jogszabályok szerint teljesen törvényesen — szinte garmadával hozták a kulákként kezelt középparasztok fölött az elmarasztaló ítéleteket. Egy esztendő leforgása alatt több „kulák” került börtönbe, mint amennyi kizsákmányoló valaha is akadt Baranyában. Egy- e<?v mezőgazdasági munka küszöbén, vagy ha elakadt a begyűjtés, szinte bevett szokássá vált a „példa statuálása.” A viaszérésben történő aratás elmulasztásáért, a szárazon álló tehén után egyébként is lehetetlen tejbeadás elmaradása, vagy a cukorrépának nem a rendeletben előirt sortávolságra vetése miatt számos ítélethozatalra került sor. A falu Vö7véleménye előtt már rehabilitált középparasztok mult- já”a még ránehezedik az ilyesmikből származó „büntetett e’őélet” nyomasztó súlya, önéletrajzából ki nem hagyhatja. erkölcsi bizonyitványából ki nem törölheti. Félreértés ne essék: nem a társadalmi tulajdon, a népi demokratikus államrend, a termelőszövetkezeti mozgalom ellen elkövetett bűn- cselekmények alóli felmentésre gondolunk, hanem egy olyan közkegyelmi rendelet kibocsátása látszik szükségesnek, amely a XX. kongresszus óta illuzórikussá, megmosolyogni valóvá lett „bűntények” hátrányos jogkövetkezményei alól mentesíti rehabilitált elkövetőit. Augusztus húszadikának, az Alkotmány ünnenének a dolgozó parasztok között új. mélyebb színt s jelentőséget nyújtana ez a gesztus. Pártunk azzal a szilárd elhatározással fogott hozzá a kulákként kezelt emberek ügyének felülvizsgálásához, hogy lehetőleg egyszer s mindenkorra tiszta vizet öntsön a pohárba. Ilyen, az emberek sorsát eldöntő kérdésekben megbocsáthatatlan bűn lenne félmunkát végezni. A felülvizsgálás és az igazságtevés akkor lesz teljes, ha kiterjed a kulákként kezelt középparasztok minden csoportjára, tehát azokra az emberekre is, akik a likvidálássá fajult kulák-kor- látozás elől behúzódtak Pécsre, Komlóra, meg a járási székhelyekre. Általános tapasztalatunk hogy a rehabilitáló falugyűléseken csak szórványosan esik szó a községből elköltözött középparasztok ügyének elbírálásáról és így ezeken az embereken továbbra is igazságtalanul rajta marad a kulák megkülönböztetés s jómaga, meg esetleg gyermekei kerülnek hátrányos helyzetbe vele. A városi párt- bizottságok legfeljebb pécsi, illetve komlói tevékenységükre deríthetnek fényt, de ez kevés — ha lényeges is — osztályhelyzetük megítéléséhez. Az érintettek érdeke és a falusi pártszervezetek feladata, hogy a városi szervek véleményét is kikérve, az 6 ügyük is letárgyalásra kerüljön. Ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy — amennyiben kívánják. — visszatérhessenek állami tartalékterületté vált földjeik megművelésére. A teljes igazságtevés egyenes velejárója az a harmadik dolog, hogy a rehabilitált gazdákat befogadjak a dolgozó parasztok minden testületébe, ha ezt ők maguk is kérik s alkalmasak rá. Jó példát szolgáltatott ehhez a bólyi földmű vesszővetkezet, amelynek tagjai sorából annakidején huszonnyolc gazdát töröltek köztük az öt holdas Kucs Gyulát, akinek traktora volt valamikor s a nyolc holdas Péter Gyulát is. Azóta mindkettőjüket rehabilitálták és tíz másik dolgozó paraszttal együtt visszavették őket a földművesszövetkezetbe is. Ezt az utat mindhatározottabb léptekkel végig kell mennünk s nyissuk meg előttük a termelőszövetkezeteket is. Jól tudjuk, gazdaságilag nagyon megviselte őket az elmúlt öt esztendő s hosszú időbe kerülne míg egymagukba — az állam támogatása mellett is — zöldágra tudnak vergődni. A termelőszövetkezet nagy családjában összehasonlíthatatlanul előbb talpra állhatnak. Tudjuk, hogy sokuk bizalmatlan még a tsz-szel szemben, de a türelmes meggyőzés itt is nyilvánvaló eredményekre vezet majd. A dolgozó parasztság szervezetei a tsz-ek földművesszövetkezetek, termelési bizottságok várják valamennyiü- ket, gyermekeik pedig ugyancsak minden megkülönböztetés nélkül bekapcsolódhatnak a DISZ, a kultúrcsoport, a sportkör s a falusi fiatalság más szervezetének életébe. Akadnak aggodalmaskodók, akik túl soknak tartják, már azt is, amit eddig a rehabilitálás terén tettvfnk és különösen sokalják a még elkövetkező intézkedéseket. Pártunk viszont tudatában van annak, hogy a rehabilitálás alaposságából s gyorsaságából a paraszti tömegek messzemenő következtetéseket vonnak le politikánk egyenességére, önkritikánk következetességére nézve. Nyilvánvaló, hogy ezzel nem lazulnak, hanem összehasonlíthatatlanul megerősödnek pártunkat a néphez fűző eltép hetedein köteLékcinkj Á legjobb bányászbrigádok A bányászbrigádok versenyében a frontbrigádok között július eddigi időszakában ismét a régi országoshírű brigádok törtek az élre. Jelenleg Orosz Miklósnak, az oroszlányi XVI-os bányában dolgozó DISZ brigádja van az élen 177 százalékos teljesitménnyel. Az elővájó és a feltáróbrigádok legjobbja a komlói Kossuth bányában dolgozó Gyenge László brigád 193.3 százalékos eredménnyel. A második helyet a komlói Béta-bánya Barabás Gergely brigádja szerezte meg, harmadik a balin- kai Vágó Imre brigádja. Szombaton Pécsre érkezik a Hunyadi szobor Budapesten, a Művészeti Alap Jász utcai bronzöntőtelepén, már az utolsó szereléseket is elvégezték Hunyadi János monumentális lovasszobrán. Pátzay Pál, Kossuth-díjas szobrászművész alkotását — amelyen a mester közel két évig dolgozott, — július 28-án, szombaton hozzák Pécsre. A hatalmas bronzszobrot úgynevezett transzformátorszállító autóval hozzák Pécsre. Az útvonalon, ahol a szobrot szállítják, előre lemérték a hidak magasságát, hogy szállítás közben a szobor meg ne sérüljön. A szobrot a Pécsi Vízművek emelődarujával a jövő héten helyezik el a Széchenyi téren addigra elkészülő alapzatra. A tanácsi tervezést tanulmányozták Pécsett a lengyel tervhivatal küldöttei A hét elején öttagú lengyel küldöttség érkezett Pécsre: az állami tervhivatal, illetve tervbizottság területi főosztályának vezetője, három osztályvezetője és a varsói városrendezési intézet helyettes vezetője. A küldöttség tagjai a tanácsi tervezés szakértői, akik Borsodban és Miskolcon tanulmányozták a tanácsi tervezés és a tanácsok gazdasági önállóságának kérdéseit. Ugyanezzel a célkitűzéssel jöttek el Baranyába, ahol három napot töltöttek. Két napig a megyei tanácsnál, Komló város tanácsánál és egyéb intézményeknél, július 25-én pedig Pécsett, a városi tanács tervosztályán és egy-két legfontosabb osztályán tanulmányozták a tanácsi tervezés helyi, sajátos kérdéseit. Azt tapasztalták, hogy Pécs város gazdasági irányítása általában jó. Véleményük szerint azonban a tudományosan megalapozott tervezés objektív lehetősége sem a városi, sem a megyei tanácson nincsen biztosítva. Úgy találták, hogy a megnövekedett feladatok elvégzéséhez a tanácsok tervapparátusa túl kis létszámmal működik. Rámutattak arra: helyes lenne, ha a tanácsok tervbizottságot létesítenének és ebbe belevonnák a város és a megye legkiválóbb szakembereit. Ez a tanácsi tervezés színvonalának magasabb fokát biztosítaná. A lengyel küldöttek megtekintették a Dohánygyárat, a Vágóhidat, a kenyérgyár egyik' üzemét, majd ellátogattak Harkányba és Siklósra. A Minisztertanács elnöke fogadta az albán nagykövetet Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke július 25-én, szerdán fogadta Piro Koci rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Albán Nép- köztársaság távozó magyar- j országi nagykövetét. N. A. Bulganyin és G. K. Zsukov nyilatkozata a nyugati és sziléziai határok kérdéséről Varsó (PAP): N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke és G. K. Zsukov marsall, a stalinogródi Szerelik a Komlói Szénosztályozó széregységét I. rinti osztályozás. Végül pedig: az I. széregység tökéletesebb porelszívóberendezéssel működik majd, ami a szénosztályozóban dolgozók egészségét védi. Hamarosan 6or kerül az I. egység terhelés nélküli próbaüzemeltetésére, azután 2—3 hét múlva terheléses próbát is tartanak. Ha ez sikerrel jár, végleg üzem beállítják és tehermentesítik vele a III. szér- egységet. vajdaságban tett látogatása során július 25-én a Trybuna Robotnicza című lap útján a kövétkező üzenetet intézte Szilézia népéhez: „Barátaink, Szilézia polgárai! A szovjet népek testvéri üdvözleteit hozzuk nektek. Boldogok vagyunk, hogy győzött az igazság és Szilézia visszatért lengyel szülőföldetekhez. Soha senki sem teheti semmissé az igazságnak ezt a megnyilatkozását. A nyugati határok és Szilézia minden időkre lengyel marad. Ennek biztosítéka szocialista táborunk nemzeteinek barátsága, a lengyel nép és a szovjet népek barátsága. Éljen a népi Lengyelország!” Szerelőmunkások dolgoznak ismét a Komlói Szénosztályozóban: az egy évvel ezelőtt leszerelt és azóta korszerűsített I. széregységet újra üzembehelyezik. Az I. széregység beszerelésének igen nagy jelentősége van. Komló egyre több kokszolható szenet szállít Sztá- linvárosba és ez szükségessé teszi, hogy egyszerre két szér- egységen, a III.-on és az I.-n történjék az osztályozás. Az I. széregység — átalakított formájában a III.-hoz hasonlít. Erre már beszerelték a harmadik pár vibrátort is, ami azt jelenti, hogy tökéletesebb lesz a szemnagyság szerinti osztályozás. Az I. egységen is beszerelték — a III.-hoz hasonlóan — az úgynevezett „rédler”-eket. Ez láncos szállítóberendezés, amelynek segítségével a gumiszalagnál jobban, egyenletesebben terhelhetik a vibrátorokat. Ennek használatával is tökéletesebbé válik a szemnagyságsze>Az NDK ajándéka Mohácsszigetnek: Egy orvosi rendelői felszerelés Szépségverseny a harkányi ANNA-bálon Harkányban idén is megrendezik a már hagyományossá vált Anna-bált. Ezt július 28-án szombaton és 29-én vasárnap tartják meg a Bányász-csárdában. A kétnapos Anna-bálra a rendezőség számos szórakozási lehetőséget biztosít. Érdekesnek és izgalmasnak ígérkezik a szépségverseny, amelyet a Bányász-csárdában tartanak meg. A fiatalok között megindul majd a verseny „a legszebb Anna’“ elnevezésért. A dal kedvelői részére szív küldi szívnek műsort adnak, kívánsághangversenyt rendeznek. A rendezőség most tárgyal Balázs Ferenc operaénekessel: vállalja el, hogy a harkányi szövetkezeti étteremben énekeljen. A rendezőség gondoskodik az Anna-b&lon résztvevők jó ellátásáról is. Jellegzetes magyar ételeket, rablóhúst. töltött káposztát. halászlét szolgálnak fel. öt mázsa húst, három mázsa halat és több száz liter palackozott bort biztosítottak. Ha megérkezik a csehszlovákiai szállítmány, úgy pilseni sör, is lesz. rrirr Mohácsszigeten s ►a Duna-menti Bár ► községben a tava► szí árvíz idején t súlyos károkat ; szenvedtek az egészségügyi létesítmények is. A l sziget rihai részén lévő orvosi rendelő erősen megrongálódott, a bá- ri egészségház pedig teljesen elpusztult. Az árvíz elvonultával az egészségügyi szervek újjáteremtették a lakosság egészségvédelmét. A nagy munka során 50 vagon állati tetemet takarítottak el, 5 700 embert részesítettek védőoltásban és több mint kétezer házat, ugyanennyi kutat fertőtlenítettek. Az elmúlt hónapok során elkészültek a tervek is a megrongálódott, l illetve elpusztult egészségügyi létesítmények helyre- állítására. Rihán 80 ezer forintos költséggel újjáépítik a körzeti rendelőt és az orvosi lakást. Gondoskodnak a védő nő és a szülésznő elhelyezéséről is. Az elpusztult bári egés2ségház helyett újat emelnek. A korszerű két- rendelős egészségház építésére és berendezésére államunk 160 ezer forintot fordít. A munkában részt- vesz majd a Bári Állami Gazdaság is. Az újjáépítés során a mohácsszigeti dolgozók régi vágya is teljesül: 300 ezer forintos költséggel gyógyszertár épül Rihán. A tervek már készen vannak és kijelölték az új létesítmény helyét is. A Német Demokratikus Köztársaság vöröskeresztje j egy teljes orvosi' rendelő berendezését ajándékozta ; az árvízsújtotta; Mohácssziget la-; kosságának. Az; értékes ajándékot; dr. Román József; egészségügyi mi-; niszter jelenlété-; ben Németh Béla, a Magyar Vörös- kereszt főtitkára J csütörtökön adta ? át Pécsett Katona: Józsefnek, a Bara- ■ nya megyei tanács 1 végrehajtó bízott- 1 sága elnökének. I A különböző mű-1 szereket, a vizsgálóasztalt és az; egyéb felszerelési I tárgyakat rövidé- ■ sen Mohácssziget-! re szállítják. A rí- j hai rendelő Ily- < módon Baranya; megye egyik leg- '• korszerűbb, legjobban f eis ze relt orvosi rendelője lesz.
