Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)
1956-06-17 / 142. szám
198« JÚNIUS 11 N \ P í rt Tegyük célszerűbbé, egyszerűbbé a tanácsok munkáját! A pécsi járási pártbizottság és a járási tanács tervezete Országszerte folyik a vita, tanácskozás arról, hogyan lehetne egyszerűsíteni a tanácsok munkáját. Kétségtelen, hogy a probléma megoldásé' elsősorban azoktól várhatjuk, akiK ebben a munkában közvetlenül vesznek részt; s eddig szerzett gyakorlati tapasztalataik alapján legjobban látják, hogy milyen módosításokra van szükség. A pécsi járási pártbizottság kezdeményezésére a pécsi járási tanács kidolgozta saját területén a tanácsok munkájának ésszerűbbé és egyszerűbbé tételét szolgáló tervet. ,,Az általunk kidolgozott tervezettel — mondja a javaslat, — az ügyintézést egyszerűbbé, célszerűbbé és gyorsabbá kívánjuk tenni, aminek során anyagi, időbeli és munkamegtakarítást érünk el és ami a leglényegesebb, az államigazgatást az alsó szervek hatáskörének kiszélesítésével, apparátusának megerősítésével közelebb visszük a lakossághoz“. Ezt a célt a javaslat kétféle intézkedéssel igyekszik elérni. Az egyik intézkedés alapján összevonnák a közeleső, gazdasági, földrajzi helyzetüknél fogva is egymáshoz tartozó községeket, a másik intézkedés pedig a területi rendezés során létesülő tanácsok szervezetét erősíti meg, illetve a járási tanács apparátusát egyszerűsíti. A javaslat igen részletesen 330 gyermeket idültet a városi tanács A Pécs város tanácsának oktatási osztálya június 24- én megkezdi a pécsi gyermekek üdültetését. A gyermekek idén öt turnusban mennek nyaralni Fonyódra, a városi tanács kezelésében lévő üdülőbe. Egy-egy turnussal 110 iskolás tanuló indul majd útnak a Magyar Tenger partjára. Az elmúlt években a városi tanács még csak 230 tanulót üdültetett. Az idén már több mint kétszer annyi pécsi gyermek élvezheti a nyár örömeit a Balaton mellett. A tanács oktatási osztálya ez évben összesen 550 gyermek teljesen ingyenes nyaraltatását biztosítja. A tanács fedezi vasúti költségüket, gondoskodik étkeztetésükről és fedezi a gyermekek felügyelőinek költségeit is. __________ és a laposan elemzi mindazokat a feladatokat, amelyeke! egy-egy községi (a3 javasolt átszervezéssel körzeti) tanácsnak s a járási tanács egy-egy osztályának el kell látnia s ezek alapján tesz javaslatot egyrészt a hatáskörök rendezésére, másrészt a létszám módosítására. Igen érdekes és tanulságos lenne közölni külön-külön a módosítások indoklását, de ezt helyszűke miatt nem tehetjük. A javaslatban kiszámított eredmény azonban önmagában is tanulságos képet nyújt. A területi rendezést illető javaslat az eddigi 51 községi tanács helyett 19 körzeti tanács létrehozását tervezi. A járás községi tanácsainak eddigi létszáma 210 volt, ez az átszervezéssel 159-re csökkenne, ugyanakkor azonban egy- egy körzeti tanács szervezete megerősödne, a gyorsabb, önállóbb ügyintézésre alkalmasabbá válna. Ez a változás 967 350 forinttal csökkentené az igazgatási költségeket a járásban. A javaslat másik szerint részé a járási tanács jelenlegi 149 főnyi létszámát csökkenthetnék 104-re, s 1 485 520 forinttal tehetnénk olcsóbbá a járási tanács-apparátus fenntartását. A létszám csökkentése azonban nem jelentené a járási tanács gyengítését. A javaslat ugyanis részletezi, hogy a járási tanács osztályain milyen szervezeti és hatásköri változtatásokkal lehetne ész- szerűsíteni a munkát. A titkárság például jelenleg 24 tagú. A javaslat szerint a szak osztályok gazdasági előadóit a titkársághoz vonnák össze, ezzel a titkárság létszáma 27-re nőne, de ezt a létszámnövekedést az összevonással megjavuló munka indokolja. A továbbiakban a mezőgazdasági osztályon 1, a pénzügyi osztályon (a pénzügyi feladatok nagyrészének a községi tanácsokhoz történő átadásával) 39, az oktatási osztályon (a népműyelési, oktatási osztály és TSB összevonásával) 3, az ipari csoportnál (az ipari, kereskedelmi és munkaerőgazdálkodási csoport összevonásával) 3, az egészségügyi csoportnál 3, az igazgatási osztályon hasonló összevonásokkal 3 munkahely szabadulna fel. A hasonló munkakörü csoportok összevonásával és hatáskörük szabályozásával a javaslat szerint a csökkentett létszámú járási tanács az eddiginél eredményesebb munkát végezhet. A pécsi járási pártbizottság és tanács kezdeményezése jó példa a többi járási tanács számára is. Bátran nyúl a jelenlegi szervezeti keretekhez, amelyek sok tekintetben nem felelnek meg a tanácsokkal szemben támasztott követelményeknek, s így ér el jelentős módosítást, míg a szervezeti keretek érintetlenül hagyása mindössze 11 munkahely felszabadítását tenné lehetővé, anélkül, hogy a községi tanácsoknál számottevő ésszerűsítést érhetnénk el. Helyes lenne, ha a többi- ................ járási tanác s is készítene hasonló tervezetet, amelyek összehasonlításából, megvitatásából, kialakulhat a tanácsok munkáját mélyrehatóan megjavító, s megyeszerte, sőt országszerte bevezethető intézkedés. 'ropagandisták tanácskozása a megyei pártbizottságon Az MDP Baranya Megyei Párt Végrehajtó Bizottsága szombaton délelőtt tanácskozást rendezett a megye legjobb propagandistáinak részvételével. Lemle Géza elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság ágit. prop. osztálya oktatási alosztály vezetője előadása alapján megvitatták az 1955—56-os pártoktatási év tanulságait, s a Központi Vezetőség legutóbbi határozatából adódó tennivalókat. A hozzászólások után Lemle Géza elvtárs, a megyei pártbizottság köszönetét tolmácsolta a propagandistáknak, a pártoktatásban resztvettek marxista-leninista nevelésében végzett odaadó, áldozatkész munkájukért. Ezután a megye legkiválóbb propagandistáinak könyvjutalmat adományozott. Könyvjutalmat kapott: dr. Pozsonyi Lászlóné, Mittler Dezső, Kloffer Pál, Farkas Lajos, Rudolf József, Duga János, Kónya István, Szabó József, Cserfai Sándor, Topor Lajos, Fekete Ferenc, Kuszi Rudolf, Füge Isvtánné, Szekeres Józsefné, Gagyi Gizella, Török Zsig- mond, Somkereki György, Kéri Tiborné, Faragó Sándor, Bérezi Pál, György Ferenc, Hausknecht Ferenc, Győri Miklós, Polgár Péter, Wiszmann János, Katona József, Botykai János, Tóvári Sándor, Kehidai László, Fojtik Ferenc, Gruber Erzsébet, Garamvölgyi Miklós, Mátis Géza, Erdődi Gyula, Mátrai Árpád, Márton Lajos, Aradvári István, Gyime- si László, Róth József, Ihá- rosi József, Molnár Károly, Friedmann Ármin, Lőrincz József, Vértes Tibor és Mátyás Ferenc elvtárs. Beethoven: IX. SZIMFÓNIA A pécsi Szimfonikus Zenekar és a Liszt Fe_ _ renc Kórus több éves lelkes és tudatos művészi munkájának eredménye lesz a hétfő esti színházi hangverseny, melynek műsorán minden idők egyik legnagyobb zenei alkotása Beethoven IX. szimfóniája szerepel. A zenekar tagjai már napok óta egyéni munkával készültek Vaszy Viktor karnagy próbáira. Mindenki a fedélzeten van, egy próbát sem akar mulasztani a „Kilencedik"-bői. A Liszt Kórus március óta „olvasgatta“ az Öröm-óda kórusrészleteit Händel—Mozart—Kodály és Sugár oratóriumokkal párhuzamosan. (Még leírni is merész dolog, hogy hat hét alatt ez a negyedik oratórium, amelyet énekel a kórus). Most azonban nyoma sincs az év végi fáradtságnak. Még az úi kórustagok is jelentkeztek minden különmunkát vállalva: énekelni a „Kilence- dik"-et. Egyszóval a muzsikusok érzik a feladat nagyságát, de nagyszerűségét is. Tudják, hogy ez az est nagy lépés előre a zenei élet fejlődésének útján. De a közönség érdeklődése is méltó a vállalkozáshoz és persze az első és utolsó Beethoven szimfóniához. A hangverseny szólistái pécsi ismerősök lesznek: Molnár Éva, Ivánka Irén, Kaposi Andor (két utóbbi a Hősi ének-ben aratott sikert Pécsett) és Horváth László. A kilencedik szimfónia „ment“ már Pécsett. 1948-ban pesti zenekar és a pesti Liszt Ferenc énekkar adta elő. Tavaly az ünnepi héten elmaradt a szintén pestiekkel tervbevett élőadás — többek között azért is, mert a szabadtéri előadást már előre elmosta az eső. Hétfőn új hagyomány indul el Pécsett. Minden évzáró hangversenyen szeretnénk előadni a IX. szimfóniát. De most már igazán a „mi kilencedik szimfóniánkat", amelyet birtokába vett a lelkes zenekar és énekkar, és tudását egyre tökéletesítve szeretné megtízszerezni a hallgatók számát, akiknek Beethoven írta nagy művét. A pécsi muzsikusok boldogan éneklik bele a világba, az emberek leikébe: O Freunde, nicht diese Töne! Sondern lasst uns angenehmere anstimmen, und freudenvollere! A. Gv. Az új Istvcm-akna A felvétel még nem az új István. aknáról készült, mert a második ötéves tervbe» születő új alkotásnak egyelőre még csak a makettjét mutogatják. Az akna kicsinyített mása elé állított alakok azonban így is érzékeltetik a szemlélővel a hatalmas arányokat. Milyen is lesz az új István-afcna és milyennek képzelik el a környékét? Maga az akna 6,20 méteres belső átmérőjű, beton idomkő falazással 544 méter mély szállítóakna lesz. A mélyítés után két Koepe szállítógéppel és négy szállítókassa.1 kezdi meg működését az akna. Az új aknához sok melléképület Járul. Itt épül fel az István-akna— újhegyi kötélpálya feladóállomása, napi 300 vaganos teljesítőképességgel. A feladóállomás épületében helyeznek el egy nagyméretű szénrakodó bunkert, amelyből a szén részben földalatti, részben föld feletti folyosókban elhelyezett gumiszalagokom kerül a feladóba. Az akna „kiszolgálására“ épül égy transzformátor ház és egy Ward-Leo- nard rendszerű gépház. A szállítóaknától délre helyezik majd el az új irodaépületet, amelyet zárt folyosó köt össze az építendő 2 000 személyes munkásfürdővel. Az Isitván-afcnai építkezés 1954- ben kezdődött. Azóta már felépült tizenkét összkomfortos, 2—3 szobás készenléti lakás. amelyek mellé most újabb tucatot építenek. Átadtak rendeltetésének egy 96 személyt befogadó munkásszállót. A második ötéves tervben még két ilyen szállót hozunk létre. Az új akna szerves tartozéka, a központi bányamentőállomás építése a közeljövőben fejeződik be. Az új akna az összes melléképületekkel és a lakóteleppel 1960-ig épül fel. Fáni néni háza Totózás a TH gyűrűs biztosítással Komlón Ha a komlói bányák vágatait egy vonalba helyeznénk. hosszúságuk Budapest— Paks távolságának felelne meg. A második ötéves terv ideje alatt újabb feltárásokkal a bányavágatok hossza gyors ütemben tovább nő. A sok-sok kilométer hosszú vágatok biztosítása és fenntartása nem olcsó, jelentős hatással van a szén önköltségére. Különösen nem mindegy a biztosítás módja a liasz bányákban — így Komlón is — ahol különböző nyomások nehezednek a vágatokra; A bányabiztosítás legelterjedtebb formája a faácsolat. A bánvafa azonban drága importcikk. Egy folyóméter vágat elkészítése es toácsolat biztosítása több, mint 2 forintba kerül, de ehhez még hozzá kell számítani, hogy a faácsoiattal biztosított vága- tokát általában événként kétszer. sőt háromszor is újra kell bővíteni, mert a nyomai következtében erősen megrongálódnak. Az újraácsolós lényegesen megnöveli a biztosítás költségét. A komlói szénmedence vezetői ezért új biztosítási eljáráson gondolkodtak. Árra a megállapodásra jutottak, hogy Komlón valószínűleg a TH gyűrűs biztosítás felel meg majd a leglobban. De ezt töb- bé-kevésbé csak sejtették, mert a TH gyűrű állékonyságára tudományosan kidolgozott komlói tapasztalatok és mérések nem álltak rendelkezésükre. Egyben voltak csak bizonyosak: a TH gyűrű — mivel vasból készül — sokkal ellenállóbb mint a fa. De a TH gyűrűn kívül még számos biztosítási mód van, amely állékonyabb mint a fabiztosítás. Több vélemény összevetése után döntöttek a TH gyűrű mellett. A tröszt vezetői azonban — helyesen — azt akarták, hogy mielőtt az új biztosítási eljárás általános bevezetéséhez hozzákezdenek, tudományosan megfigyelt kísérletek és tapasztalatok álljanak rendelkezésükre. Mivel azonban a tröszt műszaki fejlesztési osztályának teherbírását ezek a kísérletek kellő felszerelés hiányában meghaladták, segítségül a Szénbányászati Minisztérium műszaki fejlesztési osztályához fordultak, amelynek vezetője abban az időben Ajtay Zoltán elvtárs volt. A komlóiak pontosan kidolgozták, mire van szükségük, miben kérik a minisztérium segítségét. a Szénbányászati Minisztériumból azonban szí a választ kapták, hogy ez a feladat a Bányászati Kutató Intézethez tartozik. A tröszt vezetősége most kérésével a Bányászati Kutató Intézethez fordult. Míg a levelek jöttek-mentek, a Bányászati Kutató Intézet élére Ajtay Zoltán elvtárs került. Nos, ha ő mondotta, hogy ez a feladat a Bányászati Kutató Intézetre tartozik, akkor az ügy most jó kezekben van — vélték a tröszt vezetői Az öröm azonban korainak bizonyult. Az igaz, hogy Ajtay Zoltán elvtárs a kutató intézet számára betervezte a komlóiak által kért munkát, de valami oknál fogva később kimaradt a tervből. Mit tudtak most tenni a komlóiak? A műszaki fejlesztés rájuk is kötelező, ezért 1956-ban megkezdték az TH gyűrűs biztosítás bevezetését. Az év elején az üzemek vezetői húzódoztak az új biztosítós alkalmazásától, most azonban már szívesen használják, mert az eddigi tapasztalatok nagyobbrészt sikerrel jártak. Jelenleg már több, mint fél kilométer a TH gyűrűvel biztosított vágatok hossza Komlón. De hozzá kell tenni, hogy az új eljárás alkalmas, vagy alkalmatlan volta majd csak egy év múlva derül ki véglegesen, ekkor lehet viselkedését a faácsoiattal és egyéb ácsolatokkal összéhasonlítani. Már most van olyan hely, ahol a TH gyűrű kevésbé válik be. De, hogy ennek mi az oka, tudományosan kimutatni nem tudják. Lehet, hogy egyes helyeken egyáltalában nem lesz alkalmas az új biztosítási A eljárás, de az is lehet, hogy A beválna csak más, a viszo-í nyoknak megfelelő módszer A szerint kellene beépíteni. Azi is lehet, hogy ott, ahol jelen-<1 leg a TH gyűrű nem válik (l be, mindössze lazábban kelle-d ne a csavarokat meghúzni sd máris alkalmas lenne. De azd is lehetséges, hogy ezeken ad helyeken más, például beton- d idomkő, vagy fakockafalazás- d sál kellene biztosítani. Min-d denesetre most a tröszt ve-d zetősége TOTO-zik: vagy be-f válik, vagy nem. Dzsida Lász-J ló bányafőmérnök, a tröszt \ műszaki fejlesztési osztályá- \ vezetője így foglalta össze vé- ( leményét: „Lehet, hogy félév, J vagy egy év múlva azt mon- \ dóm, hogy a komlói bányák J vágatainak akár a felét is lehet TH gyűrűvel biztosítani, de lehet, hogy azt mondom: kár volt elkezdeni”. Milliókat belefektetni az új eljárásba, anélkül, hogy bizonyosak lennénk: beválik-e^ — felesleges és értelmetlen kockáztatás. Most még hozzá lehet kezdeni a tudományos^ kísérletekhez, ha idejében segítséget kap a Komlói Szénbányászati Tröszt ezirányú munkájához. Ma még idejé-d ben van, holnap esetleg már csak a pénzpocsékolóst állapíthatjuk meg. Fáni néni roskatag öreg háza éppen rácsodálkozott a vén Duna szürkés hullámaira. Nézte, nézte évtizedekig a vizet, a Mohács felé igyekvő hajókat, a túlsó partról érkező szigetieket nézte és hallgatott. Vajon kinek őrizgette titkait? Kinek mesélt volna szép történeteket a Duna partjára telepedett nép, a szekcsőiek és a falvaiak életéből? Vajon kinek? Fáni néni roskatag öreg háza nem is mesél többet senkinek. Ahol még kilencven nap előtt kedvesen, hi- vogatóan várt a két kis szoba, a konyha meg a kamra, minden arratévedőt, ott most csak rom van, s a rom felett kíváncsian lebben át a Duna felől a szél. Mert az jön most látogatóba, titkokat keresni — az öreg Duna bűnbánó megbi- zottaként. Titkokat keres? Nincs itt semmi titok, nincs itt semmi rejtegetnivaló ... Fáni néni új háza épül már, készül rendre, s úgy mondják, jövő hét végén fent lesznek a falak is. így fogadták' kemény szóval a fiúk, a tatabányai gyerekek, akik most itt dolgoznak a néninél. Kell is ide a segítség. Fáni néni tavaly múlt nyolcvan esztendős és egyedül él; férje, gyerekei régesrég meghal* tak. És a rokonság? — Nem törődnek azok ilyen vénasszonnyal, örül* nek, ha nem látnak. — Hát nincsen senkije? — Dehogynem. Tíz unokám. Ezek ni — mutat a fiúkra. — Igyatok na, most hoztam friss vizet, — kínál- gatja is őket szíves szóval. Megható ez a kedvesség. Mást nem tud adni nekik, hát félóránként fogja a kopott kannát, s elcsoszog a kútra. Hadd legyen friss vize a gyerekeknek. S úgy-e majd eljöttök zám, ha kész lesz? i ü! !' Mindegyik akar jönni. A' egyik fiú tán hosszú időre i: itt marad. Mert Fáni nén azt Ígéri, hogy benősíti vala- melyiket a házhoz. És hogr ki lesz az ifjú feleség? — Még nem tuéLm — pil log a szeme. — Van itt Szék csőn elég szép lány. — Csak miránk nem egyik sem... ■— Hát nem tudtok veiül bánni. Ezt jól megkaptátok, fiúk Nem baj, majd Fáni néni segít. Segít az ő sok vidám unokájának. _ Segít, ahogy ti is izmo~ Páliatokra vettétek az ő görnyedt hátán nehezedő tér- |> hét. Mert úgy volt, hogy nem építhet. A tanács nem akart (• telket kiutalni a számára. <* Talán azt gondolták, hogy öreg már Fáni néni. I* Eh, de ne beszéljünk ar- {[ ról. Fáni néni olyan fiatalos, (: életerős a szony még, hogy húsz esztendeig is elélhet. Akkor éppen a kerek századiknál járna. , És szóval ti ígértétek meg. (i hogy a két hét alatt, míg itt ,1 lent lesztek, olyan házat épí- é tetek társadalmi munkában {I az öregasszonynak, hogy még i a réginél a megszokottnál is kedvesebb lesz. p S hogy kész lesz-e a ház? l[ Tudom, rajtatok nem múlik. (1 Csak legyen anyag. A bri-<| gádban van három kőműves: < Tirk Feri, Csányi Géza meg 1 a Biacsik Pista. A többiek * végzik a segédmunkát. Ügyesek mind, szorgalma- (i sak és dolgosak. (i Fáni néni szép új háza ismét |> a Dunára néz majd. A Duná-11 ra, melynek megcsendesedett i > vizén jönnek-mennek a ha-11 jók. S ott áll majd az ablak-11 ban a néni és nézi-nézi, vár- ja-várja: jönnek-e hozzá togatók, az 6 kedves unokái. ÖNODY GYÖRGY | tár- \ lá-l kái
