Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)
1956-06-17 / 142. szám
4 N A P I ó >956 JŰNTÜS ff Pályázati felhívás a Baranya Megyei Pártbizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére A Baranya Megyei Pártbi zottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemének 1956—57. tanévére. Az egyetem célja, hogy értelmiségi és fizikai dolgozók (tudományos kutatók, orvosok, mérnökök, technikusok, jogászok, írók, művészek, pedagógusok, stb.) párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagandisták szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A hallgatók az egyetem első évében dialektikus és történelmi materializmust, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben a nemzetközi munkásmozgalom történetét és pártunk történetét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. A tanulmányi idő 3 év. A tanév szeptember 15-től július 15-ig tart. Hetenként egyszer meghatározott napon délután 5—9 óráig kötött foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a r,észvétel kötelező. A tandíj egy évre 100 forint. Az egyetemre való felvétel feltétele: általában egyetemi, főiskolai végzettség, illetőleg megfelelő szakmai tapasztalat. Az egyetemre pártonkíviiJiek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem stb. hallgatója, vagy más egyetemre, tanfolyamra jelentkezett, illetve akinek munkahelye, lakása nem Pécsett, vagy Komlón van. A pályázatot, illetve a felvételi kérelmet a Baranya Megyei Pártbizottság Marxizmus- Leninizmus Esti Egyetemére (Pécs, Sztálin út 11 sz.) kell beküldeni 1956 augusztus 10-ig. A pályázathoz mellékelni keli: 1. részletes önéletrajzot, 2. a pártszervezet ajánlását, 3. a vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről. Pécs, 1956. május 31. BARANYA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A QEOLÓQUS MUNKÁJÁRÓL Olvastam Sziklai József elvtársnak, a megyei pártbizottság harmadtitkárának a feketeszén bányászatunk fejlesztésének távlatairól írt cikkét. Ezzel kapcsolatban pár gondolatot vetek fel. Rövidesen vázolom, hogy tröszti viszonylatban milyen a geológusok élete és munkája. Főgeológusunk, akinek az lenne a kötelessége, hogy a hozzá beosztott geológusok munkáját időnként és minél sűrűbben ellenőrizze, nem teszi, mert nem teheti. Miért? Mert tele van adminisztratív munkával olyannyira, hogy tényleges munkájával keveset foglalkozhat. Helyes megoldás lenne, ha az adminisztratív mun kák elvégzésére egy beosztottat adnának melléje és ő csak szakmai kérdésekkel foglalkozna. Egyes üzemek és az összes kutatófúrások látogatására gépjárműre volna szükség, hogy azokat szükség szerint látogassa. De az északmecseki bányákat nem látogathatja, mert nem kap kocsit. Autóbusszal nem jöhet, meri a könyvelőség azzal az indoklással, hogy az északi üzemeknek van geológusuk és ha valami problémája van, jöjjön ő Komlóra — az utazást nem engedélyezi és a kiküldetését nem írja alá. A beosztott szakosított geológusok élete és munkája sem a legkedvezőbb. Az egyik munkatársnak az a feladata, hogy a tröszt területén fúró berendezéseket ellenőrizze, hogy a mintákat kellő pontossággal végzik-e és a fúrásokkal kapcsolatos adminisztratív munkák elvégzése. Az adminisztratív munka megy, mert azt a tröszt épületén belül telefonon vagy a Mélyfúró Vállalattal személyesen el tudja intézni de a fúrás ellenőrzése jármű hiányában nagyon nehéz... A rqai technikai viszonyok mellett a geofizikai mérések után a kutatást mélyfúrással végezzük. Ezekből a mélyfúrásokból értékeljük, hogy érdemes lesz, vagy nem bányát nyitni, illetve milliókat befektetni. Maga a mélyfúrás sem olcsó: 1 fm átlagosan számolva 1000 Ft. Az utóbbi években egyre több panasz és felületesség mutatkozik a mélyfúrással kapcsolatban. A mintákat hanyagul veszik. Pontos rétegsort nem lehet megállapítani. Ha a fúrómestert felelősségre vonjuk azt mondja, hogy ,.nekünk kiadják a folyóméter tervet és azután kapjuk a fizetést. Ha nem teljesítjük, nincs pénz”, így dolgozni nem lehet, ez a munka rovására megy. A komlói bányákban liaszfcoj-u szenet bányásznak. Tudvalevő, hogy nehezebb a bányászkodás, mint más bányákban, ezért kapnák a dolgozók liasz- pótlékot. Mi bánya geológusok, akik a hónap majdnem minden napját bányában töltjük, különösképpen ebben a juttatásban nem részesülünk. Sziklai elvtárs azt írja, hogy „a gyors fejlesztés ne vezessen kapkodáshoz”. Ezt szeretnénk megelőzni, ezen szeretnénk segíteni, hogy „igen alapos, meg bízható geológiai kutatási eredményekre támaszkodhat son” mind a bányatervező, mind a széntermelő részleg. Fetter Géza Nagymányok, Geológia. Ml ÚJSÁG BARANYÁBAN? Négyszáz ágyas megyei kórház ■yjit Festői környezetben, a komlói erőművel szemben lévő dombtetőn. Szilvásban kév- zelték megalkotni a tervező mérnökök Baranya rég né lkülözött 400 ágyas kórházát. A kórház helyét már kijelölték, csupán a felsőbb szervek döntésére várnak. A döntéstől függ ugyanis, hogy valób an Komlón, vagy pedig Bara nya más, esetleg kedvezőbb területén épül-e fel a második ötéves tervben a hatalmas kórház. Annyit azonban már tudnak, hogy az új kórház képe így fest majd. mint a képen látható és hogy berendezésekkel együtt mintegy hatv an millió forintjába kerül az államnak. Normál-filmszínházat kap Beremend Beremend lakosságának régi vágya teljesül rövidesen. A Moaiüzemii Vállalat még ez évben 350 férőhelyes norma' filmszínházat létesít a községben. Három héten belül megkezdik a régi kultúrotthon átalakítását és itt olyan színpadot létesítenek, amelyen nagyobb színtársulatok is felléphetnek majd. Az átalakítási munkálatokat előreláthatólag szeptember közepéig befejezik. Az elmebetegek rajzai Jakab Irén és Martyn Ferenc előadása a ITIT-ben Pénteken este a Bartók- klubban, a TTIT rendezésében Jakab Irén ideggyógyász és Martyn Ferenc festőművész előadását hallottuk közös könyvük („Az elmebetegek rajzai” Akadémiai Könyvkiadó 1956) francia nyelvű megjelenése alkalmából. A könyv kiadásának külön értéke, hogy J. G. Prinzhorn (Heidelberg 1922) hasonló tematikájú könyve óta, tehát hosszú idő múltán, ez a könyv foglalkozik ismét, de már a modernebb s fejlettebb kutatások eredményeit véve alapul, ezzel az érdekes tárgykörrel. Néhány szót a jóízlésről! V a! a mel yik este néhányan betértünk a Kossuth utcai borkóstolóba. Mellettünk nagyobb társaság borozott és nevetgélt. Gyanús volt, hogy el-el tűnnek közülük ketten- hárman, majd visszajönnek, s folytatják az ivást. A harmadik turnus után kinéztem — mégis hova mennek? Nem mentek messzire, csak néhány méterrel odébb, a 36. szám kapualjába. Az isten ne rója fel nekik, csak azért vétkeztek a jóíz'és ellen, mert a sötétben igazán nem lehetett tudni, hogy mi van ott balról: lakás- feljáró, vagy — WC. Képzelem, hogy másnap reggel hogyan emlegették a lakók a szenteket, meg a Pécsi Vendéglátó vezetőit. S igazuk is van! Ha már borkóstolót nyitottak, s ha hitó vendégeknek nyitották is, miért nem Gondoskodnak WC-ről? * Ugyanebben a házban nyitották annakidején a SZÖVOSZ 4-es számú zöldségüzletét. Az üzlet alkalmazottai az udvaron tárolják — sokszor rothadásig tárolják — a gyümölcsöt, zöldséget, s a hulladékot. A bűz, a lakók panasza szerint, néha kibírhatatlan. Csupán az a kérdés, van-e engedélye az üzletnek az udvarban való ilyenfajta tárolásra. Ha van, akkor javaslom az illetékes szerveknek, addig utaljon ki a lakóknak gázálarcot, míg nem késő. Szerdán este 11 óra előtt pár perccel megyek a Jókai téren át a Sal- lai utcába. A Délibáb eszpresszó előtt megállók rágyújtani, s a következőt látom: kipördül az eszpresszóból egy tűzről pattant fehérköpenyes menyecs ke, s egy nagylábas mosogatóvizei zúdít az utcára. Ezután, mint aki jól végezte dolgát, visszaszalad, s folytatja a zárás előtti takarítást. Megmértem, a víz éppen harminc méter hosszan folydogált, majd megállapodott egy gödörben. Ott bűz- lött még órák múltán is. * Ülőik az Évában a fekete mellett szemben a kijárattal, s a következőt látom: a 10-es számú Ruházati Bolt egyik kirakata nyári ruhákat és strandfel- szereléseket propagál. Ez' rendben volna, de hogyan propagálja? A ruhák mögött festett kép fürdő- medencét ábrázol lubickoló emberekkel. A parton hosszú kabinsor. A szélső kabinon bicskával faragott jókora lyukak. Az egyik lyuk előtt 8- 10 éves körüli kisfiú gugol. Sovány, kis fiirdőnadrágos fenekét a kirakatot szemlélő közönség felé dü- leszti, s les. Hogy mit? Azt már könnyű kitalálni: a kabin ajtajára szép sárga kombinát dobott a kirakatrendező. Tanuljatok »vpi‘*»kpk' (Tenkely) Az érdekes előadást nagy közönség hallgatta végig többnyire orvosok és festők. A vita alkalmával kiderült, hogy az orvosokat a művészeti problémák, a művészeket viszont orvosi problémák érdekelték. E két kategórián kívüli hallgatóságot pedig mindkét problémakör, — erősen bizonyítva a két előadás indokoltságát. Jakab Irén előadása bemutatta az elmebetegség három típusának sajátos, kor és időnélküli, s egymáshoz mégis hasonló kivetülési és kifejezési módját, ami az ideggyógyász számára diagnosztikai szempontból teszi jelentőssé a rajzok belső vizsgálatát. De a rajzokkal való foglalkozás, prognosztikai szempontból is fontos, mert megmutatja a beteg gyógyulásét, vagy'hanyatlását. Humánummal teli korunkban különösen becsesnek érezzük ezeket a szempontokat. Martyn Ferenc érdekes előadása a- képekkel művészi szempontból foglalkozott. Bemutatta a betegség különbözősége folytán létrejött kifejezési módok sajátosságait, s azt, hogy ha rajzban, vagy színezésben érdekesek is, mégsem sorol hatók a művészi alkotások közé, mivel művészet csak ott van, ahol művészi tudatosság és eszmei célkitűzés vezeti az alkotót. Eleven vita indult meg az előadások után, melyhez Kör- nyei professzor' is hozzászólt megvilágítva a felvetett problémák lényegét. Érdekes és jelentékeny este volt: minél több ilyen rendezvényt kívánunk a TTIT-nek és a TTIT-tői: Sz. Szabó Lászlóné Korszerű gyógyszertárat építenek Bükkösdön A Gyógyszertár Vállalat tervbevette, hogy ez évben korszerű gyógyszertárat létesít Bükkösdön, 456 000 forintos beruházási költséggel. A gyógy szertár mellé háromszobás, összkomfortos gyógyszerész lakást is építenek. Az építkezési még a nyáron megkezdik. Italboltot létesítenek Borjúdon A bólyi földművesszovetke- :et a borjádi helyi szervezeténél italboltot létesít 110 000 forintos költséggel. A munkákat már júliusban megkezdi a. bólyi építőipari KTSZ és aug >0-ra befejezi. Korszerűsítik a baranyai malmokat A baranyai malmok megkezdték az előkészületeket az új búza fogadására. A sásdi malomban 50 000 forintos költséggel javítják a koptatót, a Pécsi Gőzmalmot pedig teljesen átszereliik, villamosítják és iparvágányt építenék több. mint 2 és fél milliós költséggel. Kitüntetett gyógyszerész Késői Istvánnak, a duiid- szekcsői gyógyszertár vezetőjének, az 1956-os évi árvíz által sújtott lakosság egészség- ügyi ellátása területén kifejtett kiváló munkája elismeréséül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemérem kitüntetést adományozta. 325 000 naposcsibét keltettek Pécseit A Baromfikeltető Vállalat ez év februárjától kezdve a mai napig összesen 325 000 naposcsibét keltetett. Ezek közül 15 OOO-ret a termelőszövetkezetek vásároltak meg, a többit pedig a dolgozó parasztok vitték el a földművesszövetkezeti boltokból. Június 15- től kezdve a Baromfikeltető Vállalat a naposcsibét az eddigi 3 és 2,50 forinit helyett 2 forintos áron hozza forgalomba. Kiránduló-vonatok érkeznek Pécsre Pécsett talán még sohasem volt olyan nagy belföldi idegenforgalom, mint ez év nyarán. Más megyékből és városokból úgyszólván minden hét végén étkeznék kiránduló vonatok városunkba. Június 17- ért, vasárnap reggel 9 óra 10 perckor Szegedről, Halasról, és Bajáról érkezik kiránduló vonat. Június 26-án pedig az IBUSZ a Csongrád megyeiek részére négynapos kirándulást rendez Pécsre. Mozit építenek Hidasou A Hidason épülő Brikettgyár a Várpalotai Szénbányászati Tröszttel közösen tervbevette, hogy a községben új mozit épít. Még ez év őszén lerakják a móri alapjait és 1957 tavaszán befejezik az építkezést. A hidasi mozi berendezését a Moziüzemi Vállalat biztosítja majd. legyűjtésben utolsó a sellyei járás A ntájus 20-i értékelés alapján a járás 49 községe közül csak kilenc teljesítette össz-begyűjtési tervét így május végén a járás, dolgozó parasztjainak tartozása: 397 mázsa sertés, 440 mázsa vágómarha, 11 mázsa baromfi, 54 ezer tojás. Ez azt jelenti, hogy csupán sertésből több mint félezer darabot kellene még leszállítaniok még júniusban. A súlyos elmaradás kihatása: több hellyel visszaveti országosan az egész megyét. Kevés kivétellel a községi tanácsok dolgozói is hanyagul és közönbösen végzik a begyűjtésben rájukháruló feladatokat. E hibát tetézi még egyes vezetők rossz példamutatása. A sellyei járásban a begyűjtésre tipikus példa Drá- vakeresztúr. Drávakeresztúr a. közepes községek közé tartozik. Legutóbb a 18. volt. S mégis 102 termelőből 81 a hátralékos. Ezek között van Hideg István párttitkár, K. Szabó János tanácselnök, Pandur Márk tanácstag a békebizottság és a begyűjtési állandó bizottság elnöke is. De ha még csak ez lenne Dráva kereszt úron a hiba. Négy hete utasítást kapott a tanácselnök feletteseitől, hogy hívja be a sertésbeadásban hátralékos gazdákat. Beszéljen velük, hogy időben állítsanak be sertést, gondoskodjanak fedezetről. Behívni nem hívott be senkit, úgysem jönnek — mondja. ö ment ki hozzájuk. S milyen eredménnyel? Böngészi a neveket. Háromnál van mondanivalója. Maries Ven- delné eladott egy csikót, a pénzből fizette az adót és vett egy sertést, amit már áprilisban kellett volna leadnia. Berkics József néhány malacot adott el és vett egy mázsa körüli sertést, melyből e hónapban rendezi februári hátralékát. — így mondta a tanácselnök. Csakhogy nem egészen így van, amint azt megtudtuk a faluban. Berkics Józsefnek két saját nevelésű 70— 80 kijó körüli sertése van. Nem adott el malacokat és nem vett nagyobbat, A tanácselnök a kisebb, vagy töredéksúlyú hátralékosok társításának szorgalmazására is kapott utasítást. Kollár Márk 15 holdas gazda mégis ezt mondja: április végén adott le egy sertést, 124 kiló volt és 131 kiló a be adása. Szólt* hogy beadja rögtön a másik sertést is, legalább nincs gondja a 7 kilóra, csak szerezzenek a többi súlyra társat. Nem szereztek, így a másik sertést szabadon adta el. Bogdásán sok az elöregedett család, s emiatt nehezen tudnak lépést tartani a követelményekkel, évről-évre nő a hátralékuk. Keserűek ketten vannak, 60 éves öregek. Udvarukat teljesen benőtte a gyep. Mindössze egy lovuk van, s így a tíz hold_ földjük „ ... csak a hadjárat előtt kapott utoljára trágyát”. Tartoznak tavalyról, s idénről is két-két sertéssel. Es még egy malacuk sincs. Nem is lesz. A 73 éves Biró P, János azzal fogad, hogy kár minden szóért, hagyják őt békében Nem értem, de aztán megmagyarázza..; Testvére elesett a második világháborúban, ezért magukhoz fogadták annak feleségét és két gyerekét, mert nekik nincs gyerekük. A két család összevont földje 23 hold, — s így lett kulák Biró P. János. Ä/. öregek már nem bírták nagyon a munkát, a két gverek meg azért nem, mert fiatalok voltak. Két éve törölték Biro P. János nevét a kuláklistó- ról, de akkor már óriási voll a beadási hátralékuk. S azóta is gyűlt. Csak sertésből az ideivel együtt van kilenc mázsa. Több éve nincs disznajuk, s így az ideit sem tudják rendezni. . Ezeknek az embereknek évről-évre szaporodó tartozásait hiábavaló számontartani. Lehetővé kellene tenni, hogy talpra álljanak, és rendeletileg megszabadítani őket már-má: illuzórikussá vált sok éves ter- heiktől. A tények alapján kell ítélkeznünk, — a begyűjtésben is! Félreértés ne essék! Nem azt mondjuk: nyakló nélkül törölgessék el a hátralékot, de a tényleges helyzet alapján újból állapítsák meg. mit képesek nyújtani az államnak ezeknek az elöregedett családoknak a gazdaságai. Ugyanakkor a járás valamennyi községében továbbra is az eddiginél jobpan szorgalmazni kell a kötelezettségek teljesítését. S ebben a munkában feltétlenül nagyobb lendületet lehet elvárni sok ma még kft/önibös tanácsi dolg< «ótól,
