Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-13 / 112. szám
1#M MÁJUS 18 PMPT'rt 9 A főkönyvelő gondjai A második ötéves terv végrehajtása valamennyi üzemtől, vállalattól jobb, gyorsabb munkát követel. A termelési feladatok ■mellett nő az 'üzemi adminisztráció tevékenysége, a gazdasági nyilvántartás, s a pénzügyi ellenőrzés munkája is. Ezt a megnövekedett feladatot csak az üzemi adminisztráció eddigi módszereinek fejlesztésével lehet elvégezni. Ennek jó példáját mutatja Sarudi Ferencnek, a MEGYEVILL főkönyvelődének néhány megvalósított elgondolása, amelyet itt ismertetünk. Az 1956. évi adókivetésről A MEGYEVILL terve ebben az évben jelentékenyen megnőtt, és ezzel együtt természetesen szaporodtak a feladatok is. A másfél milliós tervemelkedés, például az anyagraktár forgalmát csaknem megkétszerezte. Nyilvánvaló, hogy szaporodott a munka a bérelszámolóknál, s a könyvelőknél is. Az . adminisztráció létszáma azonban ugyanannyi maradt. S hogy ugyanannyi ember a megnövekedett feladatokat jól elvégezhesse, azt mindenekelőtt jobb szervezéssel lehet elérni: Naprakész anyag könyvelés Sarudi Ferenc főkönyvelő az anyagraktárnál kezdte. A legnagyobb baj eddig ugyanis az anyagkönyvelésnél volt. Nem is annyira a könyvelésnél, mint inkább a raktári nyilvántartásnál. Volt olyan időszak, amikor két héttel is elmaradtak a nyilvántartók. Ilyenkoi aztán bajos volt ellenőrizni a készleteket, s az egyes munkahelyek anyagfelhasználását. Fokozódott a lazaság azzal is, hogy az anyagkönyvelők akik — ellentétben a raktári nyilvántartással — nemcsak mennyiségben, hanem értékben is nyilvántartották az anyagot, gyakran összecserélték az egymással rokon anyagok kartonját, s ebben a káoszban senki sem tudott tájékozódni. Sarudi elvtárs megszüntette a raktári mennyiségi nyilvántartást, az anyagkönyvelést a raktár külön helyiségében helyezte el. Az anyagkönyvelők kiadáskor azonnal könyvelnek. Az intézkedés megjavította a raktár munkáját. Az árukiadás gyorsabb és egyszerűbb lett, mert a raktárosnak nincs többé gondja a mennyiségi nyilván- artásra. így megvalósították a főkönyvelő elképzelései nyo- nán az eddig elhanyagolt rakatban naplózó rendszert. A rendszer előnye, hogy a •aktári anyagkönyvelés miniig naprakész, könnyű az el- enőrzés. Emellett nyilvántartok azt is, hogy egyes munka- nelyekre mikor mennyi anyaverebek is csiripelik a kettejük között fennálló személyi ellentéteket, de hogy pörre menjen két kommunista? Igen, az ügyészségen ismerik a históriát, bűnügy lett belőle, a járási tanácstitkár feljelentésére. Heksch ugyanis nem tett lakatot a szájára és több ember előtt kijelentette, hogy Kamenár jogtalanul több földet használ. Szép kilátások — mert ezt mi nemcsak kijelentjük, hanem írásban !S adjuk. Hanem itt a szépen hasasodó akta, tetején a feljelentéssel. Kamenár feljelenti Hekschet, mert állítólag Lasszer elvíárs mezőgazdasági osztályvezető és Pora főállattenyésztő előtt azt mondta, hogy Kamenár bősz szóból gördít elé akadályokat. A bosszú onnan ered, adja Kamenár Heksch szájába, hogy tsz-elnöksége idején nem adta meg a Kamenár által kért. őt meg nem illető dolgokat. Hogy mondhat ilyesmit Heksch?! Hiszen Kamenárnak ö is megadta a nagyobb háztájit! Nem csürték-csavarták ki az ő szavait? Lasszer alvtárs sem, Pora elvtárs sem tud arról, hogy Heksch ilyent mondott volna. Ellenben tanúvallomásukban állítják, hogy a berkesdi tsz- elnök igen is megmondta, hogy Kamenár több főidet használ, ingyen fuvart és ingyen darál- tatást fogadott el Fazekasbo- dán. Lasszer elvtárs, aki nemrég került a járásba, kommunista egyenességgel azt is leírja. hogy itt meglátása szerint személyi ellentétek vannak és Kamenár visszaél azzal, hogy járási tanácstitkár. Ezért respektálja őt a faaekaebodai tagság. ! Kerget vittek, s így könnyebb % számlázás, amikor befejeződött a munka. Átgondolt munkamenet Az anyagkönyvelés mellett egyszerűsítették, illetve megkönnyítették a teljesítmény- és bérelszámolás munkáját is. Sarudi elvtárs kidolgozott egy grafikonos rendszert. A grafikon feltüntette, hogy melyik adminisztrációs dolgozó mivel hasznosítja a hét 48 munkaóráját. Ezzel megteremtette a nyugodt, átgondolt, munka lehetőségét. Nagy könnyebbséget jelent például Vas Béláné bérelszámolónak, hogy hónap elején tudja: neki május 17-én el kell intéznie a vidéki munkahelyek béreit, s a külszolgá- lati költségeket rá kell vezetnie a személyi kartonokra. Ezzel a módszerrel elérték azt, hogy megszűnt az indokolatlan túlórázás, s a munka állandó, egyenletes, nyugodt mederben folyik. Az anyagkönyvelés leegyszerűsítése és a teljesítmény, valamint a bérelszámolás munkamozzanatainak óraszerinti pontos beosztása lehetővé tette, hogy a forgalmi könyvelés is naprakész legyen, s a főkönyvi kivonat időre elkészüljön, vagyis, hogy a vállalat megnövekedett feladataiból származó nagy irodai munkát zavartalanul elvégezhessék a régi létszámmal is. Harmonikusabb együttműködés De a tökéletes munkához a műszakiak, s az adminisztratív dolgozók egyetértése, s egymás kölcsönös támogatása is kell. Itt pedig még vannak kívánnivalók. Nézzünk egy-két zavaró motívumot! A MEGYEVILL teherfelvonóvezetéket épített a Bőrgyárban. A munkához többek között kivittek 32 főanyagot. Amikor elkészültek a felvonóval, a megmaradt anyagokat visszahozták, s kiderült, hogy 13 főanyag érintetlenül kei ült újra a raktárba, mert felesleHa már rágalomról van szó — abból csakugyan akad egy s más. Kamenár ugyanis akként reagált Heksch szavaira, hogy ő beszél? Aki deszkát lopott a szövetkezettől? Ez rágalom. Öt órakor a járási pártbizottságon A helyzet tehát egészen az alaptalan vádaskodásig, a bírálat bűnvádi úton való megtorlásáig fajult? A járási párt- bizottságon szemtől-szembe állunk Kamenár elvtárssal, akinek minden szavából, mozdulatából az a nyers, visszatetszést szülő önteltség árad, hogy az egész pécsváradi járásban csak egyetlen becsületes ember van, egyetlen valaki képviseli igazán a párt érdekeit, és ez ő, Kamenár Ferenc. Pattog, gesztikulál. — Járási vezető vagyok! Népszerűtlen dolog lenne, mit szólnának hozzá az emberek, ha én is sorbaállnék kenyérért? Ezért kellett a föld, hogy megteremjen a kenyerem! Köszönöm szépen az olyan állapotokat, amikor nekem, járási funkcionáriusnak nem volt kenyerem.: ; Ilyen hangnemben izzad s vörösödik. ö, aki 1 800 forinton felül kap fizetést — tényét-gondjait” csak a törvény áthágásával tudta megoldani. És méltatlankodik és tiltakozik, amikor ezt nem vagyunk hajlandók elhinni neki. — Mausz Féter? Nem is beszéltem ve’e soha! En nem is ‘-'i gyatok vele ..; öt perccel később; amiko' már tudja, hogy miért érdeklődünk a brigádvezetővel történt beszélgetéséről: • • • gesen szállították ki. Csupán ez az egy munkahely a fejetlen anyagszállítás miatt legkevesebb 50 százalékkal növelte a raktár forgalmát, s több óra felesleges munkát okozott Ha a művezető gondosabban szervezi a munkát, mindez elkerülhető. A MEGYEVILL az idén először lett élüzem. Az élüzem cím elnyerésének egyik követelménye az önköltségcsökkentés. Ez pedig minden dolgozó kötelessége, nemcsak az adminisztratív alkalmazottaké. Ezen is van még tennivaló. Még a múlt év decemberében, úgy karácsony körül kivittek Almáspusztára egy dobkábelt. A munka befejeződött januárban, de a dob csak most május elején került vissza. A hanyagság következménye, hogy a pesti vállalatnak a dobért betétenként befizetett 1 400 forint elveszett, s itt maradt egy használt dob, amit újonnan is 800 forintért lehet kapni. Nos. hát így nem csökken az önköltség. Emellett sok gondot okoz az esetenként indokolatlanul fel- duzzasztott raktár is. Nyilvánvalóan gazdaságtalan az az eljárás, hogy hosszú hónapokig olyan anyagban fekszik a pénz, amely nem kerül egyhamar felhasználásra. Csökken a pénz forgási sebessége, csökken a vállalat gazdaságossága. Erre a főkönyvelőnek kell felhívnia az igazgató, és a műszaki vezetők figyelmét, hogy intézkedjenek a hibák kijavításáról. A munka megjavításában tehát a következő lépés, hogy még jobb kapcsolatokat teremtsenek a könyvelők és a műszaki vezetés között. Dolgozzanak egymás kezére, hogy még gazdaságosabbá váljék a vállalat munkája. Visszaérkezett a Koreai Munkapárt III. kongresszusáról az MD1* küldöttsége A Magyar Dolgozók Pártja küldöttsége, amely részt vett a Koreai Munkapárt HL kongresszusán — szombaton este repülőgéppel visszaérkezett Budapestre. A küldöttség vezetője, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, a küldöttség tagja, Köböl József, a Központi Vezetőség tagja, a Központi Vezetőség párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. — Az a volksbundista? Az az SS-katona ... — Teljesíti minden földje után a beadási kötelezettséget? Az adót? Igen? Meggyőződött erről? Természetesen — utána is nézett. Tény azonban, hogy bár a törvény előírja, nem ügy teljesítette beadását túlméretezett háztájija után, mint az egyéni gazdák, hanem mint az alapszabályt betartó tsz-ta- gok... — Ingyen fuvar? Ingyen darálás? Én?! öt perc múlva: — Egyízben felszántották a földemet. Azt mondták, ne fizessem meg, mert könnyebb nekik, ha az enyémet is felszánthatják. És dará'ás után egyszer én kértem fogják le a vámot, de a tagok levették a mázsáról zsákjaimat, hogy Kamenár elvtárs úgyis annyit fárad a mi ügyünkben, nem veszünk ki semmit. Amikor a kör bezárni, már mindenki volksbundista, vagy hamistanu, még Lasszer elvtárs is — mindenki — aki szót mert emelni ellene. Hogy viselkedett ő kint Fa- zekasbodán, meg másutt a dolgozó parasztokkal szemben? Még este fél 8-kor is a járási pártbizottság titkárainak elvtársi bírálata után is csökönyösen védte a maga igazát, szitkozódott s régi érdemeire hivatkozott. Hogy ezt mi nem vesszük semmibe? Ezt kapom az eddigi jó munkámért? Az volt a baj Kamenár elv társ, hogy eddig csak jó közigazgatási mim' ’" -t kapott — és megérdemelt dicséreteket — apspgffltittír Megyei választmányi értekezletet lari a KIOSZ ,A KIOSZ május 14-én, hétfőn délelőtt 9 órakor megyei választmányi (titkári) értekezletet tart Pécsett, a Rákóczi út 24 szám alatt. A megyei vezetőség beszámolóját Szabó Ferenc megyei nevelési felelős tartja. A beszámolóban ismerteti majd az idei I. negyedévi tervvállalás eredményeit és megjelöli a további feladatokat. Az értekezleten jutalomban részesítik a jó munkát végzett kisiparosokat. Megyei békeértekczlet Pécsett A Megyei Békebizottság, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és Pécs Város Békebizottsága május 13-án, vasárnap délelőtt fél 10 órakor megyei békeértekezletet tart az MSZT székház nagytermében, Janus Pannonius utca 11. sz. alatt. A békeértekczleten Porzsolt József elvtárs. a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa a leszerelés időszerű kérdéseiről tart előadást és beszámol a nemzetközi helyzet alakulásáról. Beszámolót tart a szakács-cukrász szakkör A KPDSZ szakács-cukrász szakköre május 15-én, kedden délután 6 órakor negyedéves beszámolót tart Pécsett, a József utca 15 szám alatt lévő Petőfi Sándor Kultürotthon- ban. A beszámolót Győző Géza tartja. , Hol lehet jégutalványt kapni? A jövőben nem kell utánjárás alihoz, hogy valaki . jégutalványt kapjon, mert a Pécsi Szikviz- és Szeszipari Vállalat kihordói szabályszerű szállítójegyet adnak át az igénylőknek és ennek alapján számolnak majd el az üzemekben is. A szállítójegyek alapján a közüleiek inkasszó számlát nyújtanak be, a magánosok részére pedig a kihordok készpénzben veszik át az eladott jég árát és szállító- jegyen igazolják a kifizetést. A jégigényléseket a 18—20-r.s telefonon Deák elvtársnál, vagy a jégkihordóknál lehel bejelenteni. de hibáiért ritkán vették elő, vagy ha a járási bizottság szóvá is tette, kereken, ahogy mondani szokás — egyből rágalommá minősített minden bírálatot. Nem vette észre, hogy bűvös kör veszi körül? Hogy amerre megy, csak dicsérni merik az emberek s sokan gazsulálnaü bírálat helyett? Hogy „de szép dolog ez Kamenár elvtárs! Aujnye! Én mondom — ezt a nyulat senki le nem tudta volna lőni, csak maga!” Hogy a járási tanács munkatársai ahelyett, hogy szemtől-szembe is megmondanák véleményüket — inkább a szerkesztőségnek írnak? Féltek eddig magától, Kamenár elvtárs. Azért írjuk, hogy féltek — mert mi a kommunistától azt várjuk, hogy nézzen mélyen önmagába és értékelje át egész eddigi tevékenységét. Uj szellem árad szét a XX. kongresszus nyomán: a nyilt bírálat éltető szelleme. Es nem Heksch Tibor miatt került ez a cikk megírásra, hanem azért, hogy eddigi viselkedése éppen a bírálat, az ön- tevékenység kibontakozását akadályozta. És — kivált a háztájiban — rossz, nagyon rossz példát szolgáltatott. Felnőtt, gondolkodni és ítélni helyesen tudó emberek élnek a pécsváradi járásban is. Nem lenne-e bűn visszafojtani gondolkodásukat, ítéletük helyett a saját.unként rájuk kényszeríteni, mintha gyermekek volnának?! Kamenár elvtárs sokszor áldozatoktól sem visszariadó munkájára tovább is szükség van. Ne tegye ezt. régi módszereinek makacs továbbfolytatásával kockázatossá! Oroszlán Imre Kormányunk a mezőgazdasági lakosság számára 1956. január 1-től új adózási eljárást léptetett életbe. A mezőgazdasági lakosság januárban benyújtotta bevallását, melynek nyomán azonnal megkezdődtek a kivetéseket előkészítő, majd májusban a kivetési munkák. Az új általános jövedelem- adó a mezőgazdasági lakosság sokéves kívánságának megfelelően olyan elemeket tartalmaz, amelyek az igazságos, arányos és áttekinthető adózás érdekeit az eddiginél jobban szolgálják. Az új jövedelemadó jobban és arányosabban igazodik az egyes parasztgazdaságok jövedelmi viszonyaihoz. Az eddigi adókivetési eljárás nem tett kellő különbséget a földterület művelési ága között. Az új jövedelem- adó a földeket művelési ág csoportokba sorolja, az egyes csoportokra olyan adótételeket állapít meg, melyek az illető művelési ágban elérhető átlagos jövedelmekhez igazodnak. így a legelő területe után, melynek jövedelme tudvalévőén igen csekély, jóval kevesebb adót kell fizetni, mint a nagyobb jövedelmeket biztosító szántó, rét, szőlő, vagy gyümölcsös után. Az új adó a földterület nagyságát is jobban figyelembeveszi, mint a régi. — Nagy hátránya volt a régi adózásnak, hogy az alacsonyabb földterülettel rendel- liező adózókat kevés számú birtokcsoportba sorolta. Ennek az volt a következménye, hogy az egy holdat használó dolgozó paraszt olyan holdankénti terhelést kapott, mint a 4—5 hold földterülettel rendelkező. Ezt az aránytalanságot szünteti meg a rendeletnek az a része, amely az 1—10 holdas gazdaságoknál 5 birtokcsoportot léptet életbe az eddigi kettővel szemben. Az új jövedelemadó a mezőgazdasági lakosságot az átlagjövedelem alapján adóztatja meg. Azonos minőségű és mennyiségű földterület mellett minden művelési ágban egyforma adótétellel adózik mindenki. Ez az eljárás egyrészt kiküszöböl minden egyéni megítélést, melynek alkalmazása a korábbi években oly sok panaszra adott okot. Másrészt érdekeltté teszi a mezőgazdasági lakosságot a többtermelésben azzal, hogy a magasabb termés- eredményeket nem. vonja külön adó alá. Mit jelent ez a múlttal szemben? Azt, hogy aki az átlag felett termel akármilyen mértékben, azt nem lehet magasabb adóval terhelni, még akkor sem, ha a jövedelme az átlag kétszeresét, vagy esetleg annak többszörösét is eléri. Előnye az új jövedelem- adónak, hogy könnyen áttekinthető, gyorsan kiszámítható. Kormányunk az új adókivetésnek a legteljesebb nyilvánosságot és társadalmi ellenőrzést biztosítja. Eddig a nyilvánosság nem ismerte az egyes birtokcsoportok adótételét. Az 1956-ban a községekre vonatkozó adótételAz ország különböző részeiből évente mintegy 5—6000 turista keresi fel a kétezer éves Pécs műemlékeit, nevezetességeit és a környező Mecsek festői szépségű tájait. Az idén a város szállodáin kívül négy épületben 130 fekhely várja a kirándulókat. A tanulók részére 82 személyes átmeneti diák„Portalanítsák a Jászai Mari utcát...” címmel 1953. október 4-én jelent meg egy kis cikk a Dunántúli Naplóban. Az ottlakók kérése nem talált süket fülekre, mert a tanács leköveztette az utcát. Sajnos, azonban az útjavítás után megnövekedett az utca forgalma. Az ÉPFU 7 sz. vállalat, valamint a Budapesti Sörkirendeltség táblázatokat nyilvánosan lel kell függeszteni, hogy azokból a maga földjeinek ismeretében mindenki maga kiszámíthassa adóját és egyben ellenőrizhesse, hogy adóívében az adóösszeget helyesen számították-e ki. Az adótételek nyilvánosságával dolgozó parasztságunk többéves óhaja valósult meg. A megyében az adótétel- táblázatolMt minden községben már kifüggesztették. — Ezenfelül a megye minden községében a járási cs községi tanácsok falugyűlések és kisgyűlé.sek keretében ismertetik az új jövedelemadókivetés alapjait és megtanítják a hozzájuk fordulókat, bogy az idei adót hogyan kell kiszámítani. Az adótétel-táblázatokkal kapcsolatos vélemények, valamint a falugyűlések hangulata azt mutatja, hogy dolgozó parasztságunk az új adókivetési eljárást jobbnak és igazságosabbnak tartja. A falugyűlések látogatottak és azokon sokan mondják el véleményüket. Dolgozó parasztságunk megértette az arányos adóztatás fontosságát, az új adótételeket nemcsak azok tartják jónak, akiknek az idei évben adójuk csökken, hanem azok is belátják annak igazságosságát, akiknek 1956-ban az eddiginél több adót kell fizetniük, mivel gazdaságuk területe, minősége és nagysága a magasabb adótételeknek felel meg. A megjelent táblázatok alapján igen sokan kiszámították már évi adójukat, annak félévre eső részét, számításba vették az eddig befizetett előlegeket és a különbözeteket már be is fizették. Ezek a gazdák járnak jól, mert évi befizetéseiket egyenletesen teljesítik, az adófizetésben való elmaradás nem jelent számukra olyan költségtöbbletet, mint a kamatok, záloaolási illetékek, stb. Ezenfelül a pontos adózók az év véaén kamat- térítésben részesülnek. Baranya megye dolgozó parasztjai például 1955-ben pontos adófizetésük révén közel 4 millió forint kamattérítést kaptak. Az adótétel-táblázatokból mindenki könnyen kiszámíthatja. esedékes félévi adóját. Ne halogassa tehát senki most már a befizetést. — A dolgozó parasztság egy résre elmaradt adójának befizetésével, várták az adóiveket. Bár az adóivek is hamarosan megjelennek a községekben, már előre is mindenki kiszámíthatja, hogy ebben a. félévben adósa-e államunknak és ennek megfelelően rendezheti tartozását. Megyénk Somoggyal és Tolnával a gazdasági élet minden területén — így az adófizetésben is — versemben áll. Teljesítsük tehát adófizetésben is úgy kötelességünket, hogy megyénk méltó versenytársa legyen Somogynak és Tolnának és győztesen kerüljön ki a versenyből! JAKAB SÁNDOR a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője Négyszázhúsz kilométer hosszúságú úton felújítják a színes jelzést a Mecseken Szeretnénk ablakot nyitni szálót tart fenn az idegenforgalmi hivatal. A kirándulók kívánságára a pécsi Idegenforgalmi vállalat a Mecsek összesen 420 km. hosszúságú utain felújítja a színes útjelzést, eddig csaknem felével végeztek. Ezenkívül háromszáz irányjelző táblát helyeznek el az erdei utakon. gépkocsijai a nap minden szakában robognak a jó köves úton s utánuk minden porba borul. Sem a késő esti órákban, sem reggel nem lehet ablakot nyitni. A múltkor négy Jászai Mari utcai lakó kért meg, írjam meg e helyzetet és hívjam fel a tanács figyelmét arra, hogy öntözzék utcánkat. VÁRNÁI LÁSZLÓ
