Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-19 / 117. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ BARANYA MEGVEI PA RT BIZOTT5A'C XIII ÉVFOLYAM, 117. SZÁM ! £ A* utat, melyen haladunk, messzire előre megvilágítja a XX. kongresz- 8zus, melynek határozatai! mi, magyar kommunisták, úgyis, mint hazánk hű fiai, úgyis, mint a proletár nemzetköziség katonái, egész dolgozó népünk üdvére és boldogulására, s a saját viszonyainkra alkalmazva valóraváltjuk. — Rákosi Mátyás elvtárs beszédéből. MEGYEI TANA'CS LAPJA Ada en pit r íd Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy hatalmas, lelkesítő célkitűzéseinket megvalósítsuk A Magyar Dolgosok Pártja budapesti pártbizottságának aktívaülése A Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottsága pénteken délután aktívaülést tartott a Nemzeti Sportcsarnokban. Az aktívaülés elnökségében foglalt helyet Apró Antal, Acs Lajos, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Piros László, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, valamint az MDP Központi Vezetőségének, budapesti pártbizottságának Rákosi Mátyás több tagja; több megyei pártbizottság titkára, a párt- és al állami munkában, a termelésben, a kulturális munkaterületen kitűnt dolgozók. Az ünnepélyesen feldíszített sportcsarnokot zsúfolásig megtöltötték a meghívott, pártmunkások. Az aktívaülést Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára- tartotta meg beszámolóját. elvtárs beszéde Tisztelt pártaktíva! Kedves Elvtársak! Alig negyedév telt el azóta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa megkezdte korszakot formáló munkáját és bátor, a marxizmust—leninizmust tovább gazdagító következtetéseket vont le a jelen kor olyan fontos nemzetközi kérdéseire, mint a szocialista és a kapitalista rendszer békés egymás mellett élése, a háború elkerülhetősége és a szocializmusba Egész dolgozó való átmenet békés formái a különböző országokban. Nem kevésbé fontosak a XX. kongresszus határozatai a pártélet lenini normáinak szigorú betartásáról, a kollektív vezetésről, a párton belüli demokrácia fejlesztéséről, a kritika és önkritika erősítéséről, valamint a személyi kultusz maradványa elleni állhatatos harcróL Ma már nyilvánvaló a XX. kongresszus óriási jelentősége, mely nemcsak a Szovjetuniót s annak Kommunista Pártját, de az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat, a világ minden népét érinti. Mindannyiunk számára világos, hogy egész nemzetünk, egész jövőnk szempontjából milyen sorsdöntőek voltak az olyan események, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vagy a Szovjetunió győzelme a második világháborúban. Felszabadulásunk, egész szocialista fejlődésünk ezeknek az eseményeknek egyenes folyománya. Hatalmas jelentőségű nemcsak pártunk, de egész dolgozó népünk számára a XX. kongresszus munkája is. Ezért kísérte soha nem tapasztalt figyelemmel e' kongresszus menetét az egész magyar nép, ezért üdvözölte és helyeselte az ott hozott határozatokat. Ezért vallóik mi magyar kommunisták magunkénak azokat az eszméket, melyek a XX. kongresszust lelkesítették és fűtötték, s ezért tekintjük őket vezérfonalul további munkánkban, a szocializmus építésében. terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanez idő alatt a parasztság pénzbeli és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékkal kell emelkednie. A második ötéves terv folyamán fokozatosan meg kell kezdeni elsősorban a nehéz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál a hétórás munkanapra való áttérést. A második ötéves terv idején tehát a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala jelentékenyen emelkedik. A termelés fejlődésének üteme viszonylag lassúbb, mintáz első ötéves terv folyamán. Ez egyrészt a terv gondosabb megalapozottságával, a helyesebb arányok kialakításával függ össze, másrészt azzal is, hogy a második ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem minden egy százalékos emelkedése közel ötven százalékkal nagyobb termékmeny- nyiséget ad, mint az első ötéves terv során. A második ötéves terv beruházásai legtöbbet az alapanyagtermelés elmaradottságának megszüntetésére fordítanak, hogy ezzel megjavuljon az anyagellátás^ melynek nehézségei komolyan zavarják a termelést s ami miatt sok a panasz a dolgozók között. Különösen erőteljesen nő a vegyipar, melynek fejlődési üteme valamennyi iparágét meghaladja. A vegyipar termelése a második ötéves terv alatt megkétszereződik, ami ugyancsak jelentékenyen hozzájárul az alapanyagtermelés elmaradottságának felszámolásához. Az irányelvek nem annyira a nagyszámú új létesítményekre, hanem a meglévő üzemek modernizálására fordítják a hangsúlyt. Ez elsősorban Budapestre vonatkozik, ahol a megnövekedő termelést főleg a meglévő gyárak rekonstrukciójával, új gépek beállításával, az ipar műszaki színvonalának emelésével kívánja a terv biztosítani. Az ötéves terv célkitűzései között rendkívül fontos az ipar műszaki színvonalának emelése, az ipar és a közlekedés korszerűsítése, s ami ezzel jár, iparunk, mo’o*- iának, a gépiparnak további gyorsütemű növelésére. népünk a legnagyobb helyesléssel fogadta a II. ötéves terv irányelveit Hatalmas mozgósító eró Két hónapja, hogy pártunk Központi Vezetősége megkezdte a XX. kongresszus határozatainak a magyar viszonyokra való alkalmazását. Mit tett ez idő alatt pártunk Központi Vezetősége? Mindenekelőtt dolgozó népünk elé tárta a kongresszus anyagát. A pártértekezleteken, a pártaktívákon, pártunk százezres tömegei előtt ismertettük és megtárgyaltuk a XX. kongresszus munkáját, s mozgósítottuk a pártot arra, hogy egész tevékenységében érvényre jussanak a pártélet lenini normái s hogy a Központi Vezetőségtől kezdve a megyei, járási és helyi szervezetekig az eddiginél sokkal következetesebben kerüljenek alkalmazásra a kollektív pártvezetés lenini elvei. Pártunk Központi Vezetősége nyilvánosságra hozta és megvitatás céljából a dolgozók elé terjesztette a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéről szóló irányelveket. Ezekben az irányelvekben már felhasználtuk a XX. kongresszus és a Szovjetunió hatodik ötéves tervének tanulságait. A kormány, pártunk Központi Vezetőségének javaslatára évi kilencszázmillió forint értékű árleszállítást hajtott végre, hogy ilymó- don is emelje a dolgozók élet- színvonalát. Még ebben az esztendőben olyan bérkorrekciók kerülnek végrehajtásra, elsősorban az alacsonyabb fizetési kategóriáknál, melyek évi kihatása nyolcszázmillió forint. A párt javaslatára a miniszter- tanács szabályozta az újonnan épült lakások elosztásának rendjét olymódon, hogy az új lakások kétharmadát a termelésben közvetlenül részvevő dolgozóknak kell juttatni és Budapesten a tanácsok osztják szét az új lakások negyven százalékát. Kibocsátás előtt áll a rendelet, mely napi hat órára csökkenti a vegyi iparban és a kohó- és gépipari minisztérium egyes üzemeiben az egészségre ártalmas munkahelyen dolgozók munkaidejét. A minisztertanács újabb rendszabályokat foganatosított a dolgozók panaszainak és bejelentéseinek gyorsabb elintézésére. Előkészületben vannak a tanácsok mellett létesítendő szabálysértésekkel foglalkozó bizottságok. E bizottságok a kisebb ügyeket, melyekért azelőtt gyakran börtönbüntetést szabtak ki, ezentúl bírósági beavatkozás nélkül, helyben, gyorsan rendezik. Tavaly november óta újabb amnesztiával több mint kilencezer közönséges bűncselekmény miatt elítélt ember került szabadlábra s több mint tizenegyezer kisebb bűnügyben megszüntették az eljárást. Egy sor rendszabály van kidolgozás alatt, melynek Népgazdaságunk fejlesztésének, második ötéves tervünknek irányelveit az egész dolgozó nép a legnagyobb helyesléssel és örömmel fogadta, mert érezte, hogy ezzel még szélesebben kitárul előtte a szocializmus építésének, hazánk további felvirágoztatásának és a népjólét emelésének lagyvonalú perspektívája. (Nagy taps.) E terv célkitűzései reálisak, megalapozottak, számba veszik a felszabadulás óta eltelt II esztendő fejlődésének hatalmas eredményeit és tapasztalatait, pártunk III. kongresszusának utasításait s mindazt, amit hároméves, ötéves tervünk megvalósítása, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának tanulságai számunkra nyújtottak. Kidolgozásuknál Központi Vezetőségünk számolt azokkal a lehetőségekkel, melyeket a szocialista országok közötti együttműködés a jövőben fokozottan nyújtani fog és nem felejtkezett meg az eddigi terv- gazdálkodásunk folyamán elkövetett hibákról sem. Az első ötéves terv menetét részben zavarta, hogy végrehajtása közben olyan célokat is tűztünk magunk elé, melyek meghaladták erőinket. 1953. júniusa után megkezdtük e hibák kijavítását s komoly eredményeket értünk el az életszínvonal megjavítása, az áruellátás terén. Javult a parasztság termelési kedve is, célja, hogy a párt és az állami életben megerősödjön a demokrácia szelleme, s a szocializmus építéséből népünk legszélesebb rétegei az eddiginél sokkal aktívabban kivegyék részüket. Végül, de nem utolsó sorban jelentékenyen megjavult a közellátás. Néhány vidéki hely kivételével, ahol a hús és zsírellátás körül időnként még nehézségek vannak, az élelmiszerellátás jó, s soha az iparcikkek ilyen minőségben és- választékban nem álltak a lakosság rendelkezésére, mint most. Gyorsabb lehetett volna a fejlődésünk, ha az 1953—54- es esztendők gazdaságpolitikájában megnyilvánult jobboldali nézetek nem okoztak volna komoly károkat. Elég megemlítenem, hogy 1954- ben egész ipari termelésünk csak 0,3 százalékkal növekedett. A nehézipar termelése Az elmúlt 1955-ös esztendő a második ötéves terv előkészítésének éve volt s emiatt egy évre korlátozott feladatai nem adhattak elég perspektívát. Ez a , P®^spektíva a szocialista építésünk széles távlatai most, a második ötéves terv célkitűzéseiben bontakozik ki, s ad új lendületet, új energiát a további munkához, az újabb sikerekhez. A második ötéves terv irányelvei azt az alapvető feladatot tűzik ki célul, hogy az egész népgazdaság termelő erőinek további jelentős fejlődésével egyidejűleg a mezőgazdaságban is uralkodóvá váljanak a szocialista termelési viszonyok, rendszeresen emelkedjen a dolgozó nép életszínvonala és szilárd alapon folytatódjék az ország további felvirágozása. A Szovjetunió Kommunista Pártja- XX. kongresszusának munkáján vörös fonalként húzódott végig a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése. A mi második ötéves tervünkben is ez az alapvető, 1954-ben majdnem három százalékkal volt kevesebb, mint 1953- ban. A nemzeti jövedelem négy százalékkal volt kevesebb 1954- ben, mint a megelőző évben. A termelékenység esett, az önköltség emelkedett. A termelőszövetkezetek jelentékeny része feloszlott. Soha a tervgazdálkodás óta ilyen vlsz- szaesés a termelésben és a nemzeti jövedelemben nem fordult elő, mint 1954-ben. A hiányok pótlására feléltük tartalékaink jelentékeny részét, s az anyagellátás még ma is sínyli ennek következményeit Megnőtt külföldi adósságunk. Amikor Központi Vezetőségünk határozottan fellépett e jobboldali elhajlás ellen, leleplezte és elszigetelte ennek hordozóit, akkor megváltozott a helyzet: megszűnt a termelésben a visszaesés, az egyhelyben topogás, emelkedett a munka termelékenysége, csökkenni kezdett az önköltség és népgazdaságunk minden területén újra megindult az egészséges fejlődés. nálunk is erre kell a főfigyelmet fordítani. Ez a terv megvalósításának egyik legfőbb biztosítéka, s egyben mutatója annak, hogy a tervben is erőteljesen érvényesül a XX. kongresszus szelleme. Jól tudom elvtársak, hogy valamennyien ismerik a második ötéves terv irányelveinek fő mutatóit. Ezért csak röviden szólok róluk. A szocialista ipar termelése öt év alatt 50— 52 százalékkal, a mezőgazdaságé 1950—54. évek összes mezőgazdasági termeléséhez képest az 1956—60. évek összes mező- gazdasági termelése mintegy 27 százalékkal nő. Ennek alapján a nemzeti jövedelem 1960-ban 43—44 százalékkal nagyobb, mint 1955-ben. öt év alatt mintegy 78 milliárd forintot kell beruházni, amihez még a termelőszövetkezetek körülbelül két milliárd forint összegű beruházása járul. A lakosság fogyasztása 1960-ban 34—35 százalékkal lesz nagyobb, mint 1955-ben volt.. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a második ötéves A második ötéves terv irányvonalait a párt ezúttal, nagyon helyesen, megvitatás céljából az egész dolgozó nép elé bocsátotta. Ezt a lépést — melynek lényege, hogy az ötéves tervet a dolgozók véleményének kikérésével, aktiv közreműködésükkel, kezdeményezésük szabadabb kibontakozáséval akarjuk kidolgozni —mindenütt örömmel és lelkesedéssel fogadták. Ebben a tényben Is annak bizonyítékát látják. hogy pártunk e téren is érvényre juttatja a XX. kongresszus szellemét. „Ez a mi tervünk“ — mondják most az üzemekben a dolgozók és ennek megfelelően fognak a terv megtárgyalásához és kiegészítéséhez. Mióta a terv irányvonalainak megvitatása elkezdődött, a párt- szervezeteink, pártfunkcionáriusaink és párttagjaink aktivitása fokozódott, munkájuk konkrétabbá vált, tekintélyük emelkedett a dolgozók és a műszaki értelmiség előtt. Azt is tapasztaljuk, hogy a vállalati tervezés 6orán a dolgozók cselekvőén vesznek részt a tervezés munkájában, s kiszélesedik látókörük, mikor üzemük fejlesztési terveit s ezzel kapcsolatban saját feladataikat évekre előre látják és felvetik. De látják és bírálják a hiányosságokat is. Mindenütt tapasztalható, hogy komolyan megnőtt a dolgozók aktivitása, vitakészsége, harcosabb lett magatartásuk és hangulatuk. — Rengeteg javaslat érkezik az ötéves terv irányvonalaihoz. Ezek a javaslatok igen sokrétűek és gyakran helyesen mutatnak rá a tervezés egyes gyengéire vagy a meglévő, de ki nem használt lehetőségekre. A legtöbb üzemben a dolgozók nemcsak javaslatokat tesznek, de keményen kiállnak és harcolnak javaslataik elfogadásáért, azért, hogy előterjesztéseiket a vállalati tervbe beépítsék. A csepeli R. M. Művekben, a Lenin Kohászati Művekben, a Tatai Szénbányászati Trösztnél és másutt, rengeteg olyan beruházást nem igénylő javaslatot tesznek a dolgozók, melyek alapján csökken az állásidő, növekszik a gépek kihasználása, szükségtelenné válik külföldi importanyag vagy eép behozatala, gazdaságosabbá válik a termelés, csökken az anyagfelhasználás. — Ugyanakkor helyenként az is tapasztalható az Irányelvek megvitatásával kapcsolatban, hogy lazítani kívánják a terveket, vagy lehetőségeinket meghaladó beruházásokat követelnek, pedig a beruházások növelése legtöbbször csak az életszínvonal emelésének rovására történhet. — Hatalmas mozgósító ereie van annak, hogy a terv irányelveit az egész nép elé viuiik és végleges kidolgozásába bevontuk az üzemek, a bánv'fc, az építkezések, a Magyar Tudományos Akadémia, a kutatóintézetek, az egyetemek, a hivatalok, az állami gazdaságok, a gépállomások dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait és az egyénileg dolgozó parasztokat is. Legtöbbjük naRV örömmel és alkotó kedvvel vesz részt az országépítő vitában. Most gondoskodnunk kell arról, hogy a felmerült használható javaslatok, és kiegészítések bele is kerüljenek a tervekbe, hogy mindazok, akik aktívan nésztvettek a tervek megvitatásában, lássák, hogy nem dolgoztak hiába, hogy io- gos kritikájukat és helyes javaslataikat megszívlelik és vaióna váltják. •— Ami alapanyag-ellátásunkat Illeti, az Itt tapaszíalható nehézségeknek részben objektiv okai vannak: például a külföldi nyersanyag nem érkezik meg idejében. Ezen csak fokozatosan lehet segíteni az export, az import megnövelésével, készletek felhalmozásával, melyek a folyamatos termelést biztosítják. De egy sor üzemben előfordul, hogy a hónap első és második dekádjában a munka lazán, lassú ütemben folyik, sok az állásidő. Az utolsó dekádban viszont kezdődik a túlórázás, s a hóvégi hajrá, (Folytatás a 2, oldalon) A terv célkitűzései reálisak, megalapozottak Szocialista építésünk széles távlatai bontakoznak ki
