Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-19 / 117. szám

2 N a p r ; <*> 195« MÄ3VS » Minden területen érvényre juttatjuk a pártvezetés lenini normáit Fel kell venni a harcot a szektaszellem minden megnyilvánulásával szemben több termelvényt jelent, mini az első ötéves tervben. Nagy megelégedéssel fogad- • Iák a dolgozók az árleszállí­tást, mely évi kihatásában WO millió forinttal növeli reáljövedelmüket. Az a kö­rülmény, hogy az árleszállítás ■úáni napon például a Corvin áruháznál négyezren vártak a nyitásra és százezren vásárol­ok. mutatja, hogy a dolgozók _ 'elyeslik az árleszállítást és ■''nek a vele kapcsolatos elő­na, hogy ha a hús és a zsír ára is jelentékenyen csökken­ne, de erre még nem voltak meg az előfeltételek. Arról is srond naked’in i< i.<vrV a leszállított árucikkekben ne forduljon elő burkolt ár­emelés. (Nagy taps.) Az árleszállítást elsősorban az tette lehetővé, hogy az ipa­ri termelés tavaly óta újra egészséges, emelkedő irányza­tot mutat. sítették meg. Azóta egyre fo­kozódott ezeknek a szerveknek állandó párt és állami ellenőr­zése. Ezen a téren az utolsó három esztendőben kétségkívül komoly eredmények mutatkoz­tak. De ezzel nem lehetünk meg­elégedve s szakadatlanul ré­sen kell lennünk, hogy az ellenőrzés állandó fokon i- val a kritika és önkritika, különösen pedig a pártde­mokrácia felhasználásával biztosítsuk, hogy ezeket a szerveket át meg áthassa a szocialista demokrácia szelle­me és a törvényesség, az al­kotmány tisztelete, a szocia­lista haza becsületes, hű szol­gálata. Ugyanakkor szükség van szi- 'árd. jó államvédelemre. A Központi Vezetőség mind ‘Mn megtesz, hogy az állam bb ság, az államvédeleni szer érezzék, hogy nehéz műnké.’ :t- kat teljes bizalommal kíséri és támogatja a párt, a kor­mány, az egész dolgozó nép és segíti kialakítani azt az egészséges, harcos szellemet, mely legjobb biztosítéka an­nak, hogy feladatukat oda- adóan és sikerrel tudják elvé­gezni. (Nagy taps.) Az összes volt szociáldemok­raták is szabadlábra kerül­tek. Ezt azért tartom szükségesnek megemlíteni, mert Hruscsov és Bulganyin elvtárs múlt havi angliai tartózkodása alkalmá­val az angol Labour-Party egyes vezetői ezt a kérdést fel­vetették és az angol sajtóban vagy három hete meg is jelent egy lista, rajta a nálunk áliíté- lag még börtönben ülő szo­ciáldemokraták neveivel. E . névsoron szereplő szor'á'- demokraták valam-mn-'"’t szabadlábon voltak, s az angol Labour-Party egyes vezetői, akik mint Hruscsov elvtár«- mondotta, nem egyszer reak- ciósabbak a konzervatívoknál, ezt nagyon jól tudták. Azt is, tudták, hogy ezzel a lépésük­kel csak a reakciónak, a békés együttélés ellenségeinek mal­mára hajtják a vizet. (Folytatása az 1. oldalról) melynek eredményeképpen végülis legtöbbször teljesítik a havi ‘tervet. Az egyszerű mun­kás azt látja, hogy az anyagot, a hónap utolsó tíz napjában így. vagy úgy, előteremtik. Ar­anyág tehát megvan,- de mert a szervezés, a termelés folya­matosságával való törődés rossz, szinte megszokotttá vál- Ifk a hóvégi rohammunka, a kapkodás, ‘ az anyagpazarlás és ami' ‘ ennek velejárója: a növekvő selejt, a minőséé rom'ása és nem egyszer a dol­gozók keresetének csökkenése. — Rá kell mutatni elvtár­sak, hogy most, amikor min­den térén támogatjuk és báto­rítok az építő kritikát, ez a he'yzet hovatovább tarthatat­lanná válikf A dolgozók egyre türelmet­lenebbül követelik a hibák kiküszöbölését. A miniszté­riumok, elsősorban a kohó- és gépipari minisztérium, a könnyűipari minisztérium, az é'cimiszeripari minisztérium cs az iparigazgatóságok gyár igazgatók, az üzemek vezetői számoljanak ezzel az új jelenséggel. Most már -<em lehet a dolgozók kritl- * illát, javaslatait, újításait, a nfhák kiküszöbölésére irá- ívnló erőfeszítéseit úgy ke­— A második ötéves terv céhei tűzései között ott szerepel a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének és ezzel együtt a mezőgazdasági termelés 27 százalékos emelkedésének aphéz feladata. Ennek minden előfeltétele megvan. A magyar termőföld egyharmadán a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás foivik. A termelőszövetkezetek íe’entékeny része egyre erősö­di v és termelési eredményeik tpeiaik növekedő anyagi jó­ié'«-, egyre nagvobb vonzóerő* gyakorol az egyénileg dolgozó parasztságról.' "T Türelmes, szívós,, meggyőze munkával, különösen, ha az avitádóban a- már meglévő termelőszövetkezetek tagjai és főleg fi volt középparasz- *nk járnak élen, bizton meg tud luk oldani ezt a felada­tot is. — A termelőszövetkezetek egészséges és gyors fejlődésé nek előfeltétele, hogy az új ta­gok önként, saját meggyőződé­sükből lépjenek be. Rendkívö’ fontos a szövetkezeti demok­rácia és a szövetkezetig fe­gyelem erősítése. A középpa­rasztok belépésének, nem egy hpiven az a hátráltatója, hogy lát iák. egyes tsz-ejnök nem hallgat a tagságra, hogy ön- kénveskedik. hogv a tsz ügyei­ben önhatalmúlag kívülről in­tézkednek, hogy a bank a tsz pénzével nem egyszer tetszé­se szerint rendelkezik, hogy néhol Csáki szalmája a tszva- gvona, s végül, de nem utolsé sorban, sokhelyütt háttérbe szorítják, a ts'z-ben a középpa- rasztot. Amilyen gyorsan ki­küszöböljük e hibákat, úgy fog erősödni a középparásztok be- lénése a, termelőszövetkezetek­A második ötéves terv idő­szakában az ipari és mezőgaz­dasági termelés növelése, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján rendszeresen növekedik a munkások és alkalmazottak jövedelme, jelentősen fejlődik egészségügyi ellátása és kul­turális színvonala. A XX. pártkongresszus sza­kadatlanul a legnagyobb fi­gyelmet lordította a népjóléi emelésének kérdésére, a szo­ciális kérdésekre, a munkavé­delemre, a dolgozók helyzeté­nek megjavítására, s arra. hogy a párt-, állami és tanács­szervek- törődjenek jobban a dolgozókkal, használják k' jobban, észszerűbben a helyi lehetőségeket és 8 rendelkező tükre álló eszközöket. Az egész második ötéves terv irányelveit is áthatja a dolgozókról való gondoske őás. zelnl, mint egy félévvel, vagy évvel ezelőtt. A pártdemokrácia és az állam! demokrácia fejlődése ezen s *éren is kezdi meghozni gyü­mölcseit s az az egészséges tü­relmetlenség. mely most a hi­bákkal. a bürokratikus mód­szerekkel szemben életünk minden területén megnyilvá­nul, feltétlenül megköveteli, hogy gazdasági vezetőink vál- ‘oztassanak eddigi módszerei­ken, dolgozzanak szervezetteb­ben, előrelátóbban, tervszerűb­ben, biztosítsák a termelés üte­mességét és folyamatosságát, e számolják fel a meglévő szer­vezetlenséget, hanyagságot. Ahhoz viszont, hogy az igazga­tók bátrabban kezdeményezze­nek. ne várjanak mindent fe­lülről, mozgósítsák a fellelhető tartalékokat és felvegyék a harcot a bürokratizmussá’ szemben, az is kell. hogy na­gyobb legyen a hatáskörük, ne legyen a kezük megkötve, mint most. — Nekünk tovább kell táp­lálni és fokozni azt az egész­séges aktivitást, tettvágyat és segíteni akarást, ami má­sodik ötéves tervünk irány­elveinek megvitatásával kapcsolatban szerte az or­szágban megnyilvánul s ez­zel is hassunk oda. hogy e ♦érvét minden nehézség el- '»nére teljesítsük. A termelőszövetkezetek fej­lesztése a párt- és kormány- szervek állandó feladata melyen szakadatlanul dol­gozni kell. Ugyanakkor élesen kell küz­deni az önkéntesség elvének megőrzéséért, nem szabad túr­ni • a tsz-szervezés folyamán semmi erőszakoskodást, s aho’ ilyen mégis előfordul, gyor san és erélyesen meg kell to­rolni és nyilvánosan meg kell bélyegezni. A mezőgazdasági termelés 27 százalékod'‘emelése a ter­melőszövetkezetek fejlesztése közben nem könnyű feladat Végrehajtáséhoz elengedhetet­lenül szükséges, hogy a mező­gazdaság szocialista szektorá­nak fejlesztése mellett meg­felelő támogatásban részesül­jenek az egyénileg dolgozó pa­rasztok is, akik mindjobban emleget tesznek az állam iránti kötelességüknek. Minden mó­don lehetővé kell tenni szá­mukra a gazdaságukban mér meglévő tartalékok mozgósítá­sát, termelésük és ezzel együtt •'övedelimüik növelését. Végül, de nem utolsó sor­ban, már az idén is tervsze­rűen fokozni kell a mezőgaz­daság termelését és gondosan -lő kell készíteni az aratást, a beeyűjtést. A legközelebbi Öt évben a traktorállomány 19 ezer da­rabbal szaporodik, több. mint 50 százalékkal nő az öntözöt* terület, megötszöröződik a vegyszeres gyomirtás, fokozó­dik a műtrágya használata, a hibrid-vetőmag alkalmazása tovább terjed a gépek hasz­nálata — mindezek összessége lehetővé teszi a mezőgazdasági tervelőirányzat minden cél­kitűzésének végrehajtását. Ezért a terv az eddigiekné’ sokkal részletesebben szabja meg a dolgozók életkörülmé­nyei javításának , kulturáH« felemelkedésének, a tudó- mány, a kultúra fejlesztésé- nek feladatait és módjait. Mer vagyunk győződve róia^ hoev e terv hatalmas célkitűzéseit, hazánk további felvirágoztatá­sának e programját egyforma lelkesedéssel fogja támogatni az ipari munkásság, a dolgo­zó parasztság, a haladó értel­miség és mindenekelőtt a néldamutató, áldozatkész, lel­kes budanesti dolgozók száz­ezrei. (Nagy taps.) Ez a máso­dik ötéves terv valóraváltásá nak legbiztosabb záloga. A második ötéves tervünk megkezdésére a szokatlanul hideg tél zavarólag hatott, de a minisztériumi ipar az ez év első négy hónap célkitűzéseit egészében 101,5 százalékra •elleshette. Még jobb a telje sítés a budapesti üzemekben, amelyek május elsejére 102 százalékra teljesítették tervü­ket. Most mindén lehetőség megvan arra, hogy pótolják a kiesést azokban az iparágak­ban, amelyek a rossz időjárás miatt az első negyedévi ter­vüket nem teljesítették. A me­zőgazdaságban a bő májusi •esők hatására megjavultak a Szólni kívánok a második ötéves terv irányelveinek kül­földi, kapitalista visszhangjá­ról is. Azok a ny Tatra szö­kött fasiszták és reakciósok akik a különböző imperialista rádió szerkesztőségeiből hirde­tik nekünk a tiszta demokrá­ciát és akik foglalkozásukbó’ kifolyóan szakadatlanul kere­sik a kákán is a csomót, ter­mészetesen csak szitkot és át­kot szórtak az irányelvekre De az a lárma, amit a második ötéves terv irányelveivel kap­csolatban most csaptak, csak halvány visszhangja annak. — Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának legfontosabb tette, hogy min­den területen érvényre juttat­ta a pártvezetés lenini nor­máit: a kollektív vezetést, a kritikát az önkritikát, a párt A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága nem felejti el Sztálin nagy érdemeit, melyeket a pártban a Szovjetunió létre­hozásában és az egész nem­zetközi munkásmozgalomban Szerzett. Közismert az a pozitív szerep, melyet Sztálin a szocialista forradalom előkészítésében és megvalósításában, a polgár- háborúban, a párt és á köz­ponti bizottság harcában a ’eninizmus eltorzítói és ellen­ségei, a trockisták. a jobbol­dali opportunisták, polgári nacionalisták ellen vívott harc­ban, a szocializmus építéséért folyó küzdelemben játszott. Sztálin kiemelkedő marxista volt, akinek műveiből tovább is fel lehet használni azt, ami értékes és maradandó és kri­tikusan el kell választani tő­lük a helytelen tételeket. A Szovjetunió Kommunista Pártja, miközben józanul ér­tékelte és elismerte Sztálin érdemeit, élesen rámutatott azokra a súlyos hibákra, me­lyek a vele kapcsolatos szemé­lyi kultuszból eredtek s azok­ra a nagy károkra is, melye­ket Sztálin különösen élete utolsó két évtizedében okozott azzal, hogy gyakran megsér­tette a pártélet lenini normáit és a kollektív vezetés elvét, hogy fontos párt és állami kér­désekben gyakran egyedül dön­tött, amiből komoly hibák, a párt és államvezetés léniái elveinek elferdítése, a szocia­lista törvényesség súlyos meg­sértése származott. A személyi kultusz, mely szerint egy ember mindent láthat, mindent meg tud tenni, mindenki helyett gon­dolkodhat, háttérbe szorítot­ta a párt és a néptömegek történelem alkotó szerepét s gátolta a dolgozó töme­gek teremtő tevékenységé­nek szabad fejlődését. A személyi kultusz nagyban hozzájárult a marxismussal összeegyeztethetetlen dogma- tizmus elterjedéséhez, növelte Hasonló a helyzet a személyi kultusszal összefüggő törvény­telenségek kérdésében is. Itt is tovább kell mennünk. Meg kell mondani nyíltan és őszin­tén, hogy abban hogy nálunk ilyen súlyos törvénytelenségek előfordulhattak, hibás vagyok én magam is, aki a párt leg­fontosabb posztján állottam, de termés kilátásai. Minden ol­dalról azt látjuk, hogy a mun kásosztály, az egész dolgozó nép optimista, lelkes, hogy a munkafegyelem javul. Má' pedig ez az egyik legfonto.sabi előfeltétele annak, hogy az 1956-os tervet minden mutató­jában teljesítsük, sőt túltelje­sítsük. amit az első ötéves terv meg kezdésekor hallhattunk. P most már ők sem nevezik az irányelveket „kommunista blöffnek”, „üres propaganda szólamoknak“, mini azelőt' tétték. Ennek már lejárt pz ideje. A tőkés sajtó zöme pe­dig ezúttal a fanyar tárgyila­gosság hangján foglalkozott a irányelvekkel s megállapította hogy célkitűzései reálisak és megvalósíthatók. Ebben az ál­lásfoglalásban, mint egy csepp- ben a tenger, visszatükröződ­nek a változott viszonyok s az a tény, hogy a terv irányelveit és állami demokráciát, a demo­kratikus centralizmust és kérlelhetetlenül hadat üzent a személyi kultusz minden meg­nyilvánulásának. Ez utóbbival kapcsolatbán bátran felvetette és kritizálta Sztálin működé­sét. a bürokratizmust, a nyers ad­minisztratív eszközök alkal­mazását, helyes kezdeménye­zések semmibe vevését, a hi­bák el kenését és a felelőtlen­séget a néppel szemben. Azt a bátorságot és határo­zottságot, mellyel a Szovjet­unió Kommunista Pártja min­den téren felvette a harcot a személyi kultusz ellen, helyen­ként egyesrir félremagyarázták s azt hitték, hogy a személyi "kultusz elítélése egyben a ve­zetők szerepének tagadását, a gazdaságban az egyszemélyi vezetés elvetését is jelenti. Ez a nézet téves. Lenin szakadat­lanul aláhúzta a vezetés és ve­zetők jelentőségét. „Egyetlen osztály a történelemben — tanította Lenin — nem jutott uralomra, ha ki nem emelte volna saját politikai vezetőit, élenjáró képviselőit, akik ké­pesek szervezni és irányítani a mozgalmat“. A személyi kultusz elterjedt a népi demokratikus országok­ban és sajnos nálunk is. Ká­ros hatásai a párt és állami élet minden területén megmu­tatkoztak. S bár a harcot a személyi kultusz ellen pár­tunk Központi Vezetősége 1953 júniusi helyes határozatai óta felvetette, igazi jelentősé­ge csak most, a XX. kongresz- szus bátor munkájának nyo­mán kezd kibontakozni. Nekünk az eddiginél jobban, konkrétabban kell foglalkoz­ni a pártvezetés lenini el­veinek megszilárdításával, s ezzel kapcsolatban a sze­mélyi kultusszal is. Felülről, önbírálóan kell e té­ren példát mutatni. Eddig mi a nagy nyilvánosság előtt leg­többször általánosságban be­széltünk a nálunk eluralkodr tt személyi kultuszról. És ez nem elég. A valóság az, hogy ezt a személyi kultuszt én magam is eltűrtem, sőt nem egyszer támogattam. Ezt azért is ke­reken ki kell mondani, mert különben az elvtársakban az az érzés keletkezhetne, hogy kerülgetjük a dolgot, mint a macska a forró kását. népi demokratikus államunk egészséges gazdasági fejlődésé­nek mutatójául tekintik. A második ötéves terv irányelveinek célkitűzése' reálisak, de ez nem jelent’ azt. hogy teljesítésük köny nyű, hogy nem követe'1 meg az összes erők megfeszí­tését. Az első ötéves tervhez képest a második minőségi változás ielent. Elég rámutatni arra hogy a termelés emelkedésé ezúttal kétharmad részben a munka termelékenysége bizto­sítja, míg az első ötéves terv­ben ez a forrás csak az emel­kedés egyharmadát adta. A második ötéves terv irányelvei igen jelentős fajlagos anyag­megtakarítást, komoly mű­szaki fejlesztést, a termeiéi korszerűsítését követelik meg Azt se felejtsük el, hogy az új ötéves terv irányelveiben minden százalék — mint mon­dottam — 50 százalékka1 állami ellenőrzésének olyan rendszerét, mely lehetetlenné tette volna a törvény sértése­ket. Ez volt a főhiba s ebben hibás vagyok magam is. Ez tette 'ehetővé Berija ügynök»1- nek, Péter Gábor és bandájá­nak garázdálkodását. Pártunk Központi Vezetősé­ge levonta ebből a szükséges tanulságokat, s mindent megtesz, hogy hasonló esetek soha többé meg ne ismétlőd­hessenek. (Hosszantartó nagy taps.) Elvtársak! Meg kell mondani, hogy a rehabilitáció, mely kezdetben nem. folyt elég gyorsan és konzekvensen, de amelyet az illetékes szervek a legközelebbi hetekben megnyugtatóan és véglegesen lezárnak, a párt igazságérzetét és erejét bizo­nyítja. Mi pártunk és dolgozó né­pünk előtt nem titkoltuk, nyíl­tan feltártuk elkövetett hibáin­kat. „Ha mi nem fogunk félni attól, hogy a legkeservesebb és legnehezebb igazságról is egye­nesen beszéljünk, akkor meg­tanuljuk, feltétlenül, biztosan megtanuljuk legyőzni az összes és mindenféle nehézségeket.'“ (Nagy taps.) Ezt tanította Le­nin. S a mi pártunk Lenin pártja és hűen követjük taní­tásait! 1953. júniusa óta a Központi Vezetőség és a kormány jól át­gondolt, sorozatos rendszabá ’yokat foganatosított arra hogy biztosítsa a szocialista törvényességet. E rendsza­bályokhoz tartozott az in­ternálótáborok megszünteté­se, széleskörű amnesztia, a rendőrbíráskodás eltör­lése, egy sor politikai per felülvizsgálása. melynek el­ítéltjeit, amennyiben ártat'a- nok voltak, rehabilitálták, má­sok pedig, akik bűncselek­ményt követtek e', amnesztiá­ban részesültek. Létrejött az ügyészség, mely állami vona­lon rendszeresén ellenőrzi a szocialista törvényesség betar­tását. A belügyminisztériumot. az ügyészséget, az igazságügy­minisztériumot többszáz becsü­letes, párthű, elvtárssal erő­Elvtársak! A pártélet lenini normái érvényrejuttatásónak kérdését, mint említettem, a maga teljességében és mély­ségében csak a XX. kongresz- szus határozatai után vetettük fel. A kollektív vezetés, a kriti­ka és önkritika, a pártde­mokrácia teljes érvényesülé­sét csak úgy tudjuk biztosí­tani, ha bátran rámutatunk azokra az akadályokra, ame­lyek kibontakozását nálunk gátolják. A mi pártunkban a felszaba­dulás első napjától kezdve erős volt a szekta szellem, a 25 éves illegalitás velejárója. Az elv’ ‘ársak emlékeznek rá, hogy 1945-ben és 1946-ban milyen szívósan kellett harro'nunk P szektaszellem különböző meg nyilvánulásai, bizonyos elvtár­sak baloldali túlzásaival szem­ben. Ez a kérdés később is gyakran felmerült, különösen a termelőszövetkezetek fejle-” - sével kapcsolatban és másutt is, de mélyreható, komolv eredményeket nem hozhatott, mert közben a személyi kultusz elterjedése Is erősítette a szek­taszellemet, gyengítette a párt­demokráciát. Amikor a dolgozó nép hata­lomra jutott, sok elvtársunk­nál az a nézet kerekedett fe­lül, hogy most már nincs szük­ség érvelésre, hogy most már nem is olyan fontos a tömegek meggyőzése, a gondos, apró­lékos agitáció és propaganda, helyette megfelelnek az admi­nisztratív rendszabályok. az Utasítgatás, a parancsolgatas. A szocialista törvényesség (Folytatás a 3. oldalon) Pártunk Központi Vezetősége mindent megtesz, hogy a törvénysértések többé meg ne ismétlődjenek akkori vezetés is. S legyenek meggyőződve az elvtársak, hogy mélyen fájlaljuk és saj­náljuk — és különösen én saj­nálom és fájlalom — hogy ná­lunk a szocialista törvényes­ség megsértésének ilyen^súlyos esetei fordulhattak elő. Az ak­kori pártvezetés nem dolgozta ki és nem valósította meg H7 All ci rvsf nAI Hbf Oal't Gb hibás bizonyos fokig Tervszerűen fokozni ke^ a mezőgazdasági termelést b*' egész II. ötéves terv irányelveit áthatja a dolgozókról való gondoskodás A II. ötéves terv teljesítése az összes erők megfeszítését követeli meg Az eddiginél konkrétabban kell foglalkozni a személyi kultusszal A Magyar Dolgosok Pártja budapesti pártbizottságának aktívaülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom