Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-16 / 114. szám

2 N A P T; 1956 MÄJTTS W Megérkezett Moszkvába Guy Mollet francia kormányfő és Pineau külügyminiszter Moszkva (TASZSZ) A szov- j kormány meghívására má­jus 15-én Moszkvába érkezeti Guy Mollet francia kormány­fő, Christian Pineau kiilügy miniszter, kísérőik és egy cso­port francia újságíró. Velük együtt érkezett Sz. A. Vinog­radov, a Szovjetunió rendkí­vüli és meghatalmazott fran­ciaországi nagykövete. A Francia Köztársaság és a Szovjetunió állami zászlaivs! feldí-zített vnuk voi repülőté­ren Guy Mollet miniszterel­nököt és Christian Pineau kül­ügyminisztert N. A. Bulga- nyin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, L. M. Ka- ganovics, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettesei, V. A. Kucse- renko, V. V. Mackevics, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesei és más hivatalos személyiségek, a szovjet és a külföldi sajtó képviselői fogadták. Guy Mollet és Christian Pineau fogadására megjelent Maurice Dejean, a Francia Köztársaságnak a Szovjetunió­ban működő rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a nagykövetség munkatársai, a Moszkvában működő diplo­máciai képviseletek vezetői. Az érkezéskor díszszáza < sorakozott fel, elhangzott Franciaország és a Szovjet­unió állami Himnusza. Guy M llet a repülőtéren, a mikrofon előtt beszédet mon­dott. A Szovjetunió vezetőinek táviratai az Osztrák Köz­társaság vezetőihez Moszkva (TASZSZ): K. J Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének elnöke, Theodor Körnerhez az Osztrák Köztársaság elnö kéhez, N. A. Bulganyin JuHui Raabhoz, az Osztrák Köztár saság szövetségi kancellárjá. hoz, V. M. Molotov Leopold Figlhez, az Osztrák Köztársa­ság külügyminiszteréhez üd­vözlő táviratot intézett a füg­getlen és demokratikus Ausz­tria helyreállításáról szóló ál­lamszerződés aláirásának év­fordulója alkalmából. Eden nyilatkozata az angol alsóházban a Crabb-ügyről London (TASZSZ) A mun­káspárti ellenzék kezdeménye­zésére az angol alsóházban hétfőn vita zajlott le Crabb angol búvár ténykedéseiről. Crabb, mint ismeretes, a szó- banforgó ténykedéseket a szovjet hadihajók Portsmouth! horgoryzása idején hajtotta végre. A közvélemény széles körei „vízalatti kémkedésnek“ mi­nősítették az angol búvár meg­jelenését a szovjet hajók kö­zelében. Az ügy nagy felhá­borodást keltett Angliában. A munkáspárti ellenzék vezető­sége ezt az incidenst az angol kormánypolitika bírálatára használta fel és azzal vádolta a kormányt, hogy nem ellen­őrzi megfelelően a biztonsági szerveket. Ilyen szellemben szólalt fel a vitát megnyitó Gaitskell, az ellenzék vezére. Eden miniszterelnök vála­szában kijelentette: Egyetlen szót sem fűzhet ahhoz, amit május 9-én elmondott. Akkor világosan értésére adta, hogy az, ami történt, minden mi­niszteri jóváhagyás nélkül tör­tént. Eden befejezésül ezeket mondotta: „E kérdésben nem csupán az ország érdekeiből indulok ki. Itt ezenkívül szer­felett fontos nemzetközi érde­kekről is szó van. Meg kell mondani: gondoskodom arról, hogy a szovjet vezetőkkel foly­hatott tárgyalásaink eredmé­nyei valóban azon kezdet kez­detei legyenek, amelyekről már szóltam. E lehetőséget bármi áron meg akarom őriz­ni. Remélem, hogy a szovjet vezetők is ilyen politikára gondolnak. Ezért sajnálkozá­somat fejezem ki a jelenlegi vita miatt és semmi többet nem mondok"; Az ellenzéknek a kormányt elítélő határozati javaslatát 316 szavazattal 229 ellenében elvetették. Gyermek-rabszolgamunka Szicíliában Számos sziciliai kénbányá­ban 10—12 éves gyermekek dolgoznak a föld alatt. Ezeket a fiatalkorú munkásokat ca- rusoknak nevezik. A kisfiúk kénkővel megrakott zsákokat szállítanak. Naponta 20—25, egyenként 50 kilós zsákot visznek a felszínre. A carusok borzalmas körülmények kö­zött, nehéz, kénporos levegő­ben dolgoznak, kibírhatatlan melegben és igen alacsony bé­rért. A nyomor azonban arra kényszeríti a szülőket, hogy ilyen munkára küldjék gyer­mekeiket. Egy esztendővel ezelőtt fény derült arra a borzalmas ki­zsákmányolásra, amely a gyer­mekek osztályrészéül jut a sziciliai Lercar bányában. A bányatulajdonost bíróság előtt Esprit ezzel vonták felelősségre. Az című francia folyóirat kapcsolatban a következőket írta: „A bányatulajdonost a munkásokkal szemben alkal­mazott rossz bánásmódja miatt állították bírság elé. Munkásai 9, 10 és 11 éves gyermekek voltak. Egyikük a következő vallomást tette: „A bányában ként kellett szállí­tanom. A munkaidő reggel hat­tól este hatig tartott. Hajcsá­rok felügyeltek ránk, s ha az előírtnál lassabban dolgoz­tunk, gumibottal ütöttek ben­nünket. A bérem napi 250 lira volt..Hatvanöt kisfiú tett hasonló vallomást. A sziciliai bányákban to­vább folytatják a gyermekek bűnös kizsákmányolását. A Diútúli Napló jogi tájékoztatója Az öröklési jogról Az öröklési jog elválasztha­tatlanul hozzáfűződik a tulaj­donhoz. A tulajdon lényegileg minden társadalmi és gazda­sági rendnek az alapja. így a7 öröklési jog a legélesebben mutatja a társadalom gazda­sági rendjének minőségét és egyben a jognak a termelési viszonyoktól való függését. A tulajdonképpeni öröklési jog a magántulajdonnal egy időben jelent meg. Rendelte­tése és a feladata az, hogy védje a magántulajdont még abban a fázisban is, amikor az elhunyt vagyona az utódaira száll. Marx kimutatta, hogy a burzsoá öröklési jog a kizsák­mányolás eszköze, a kizsák­mányoló társadalomban a ki- zsákmányolók-ak a magántu­lajdonon alapuló hatalmát erő­díti meg. A kizsákmányolást, a termelési eszközök magántu­lajdonát kell tehát megszün­tetni a szociális átalakulás so­rán és nem az öröklést. A Szovjetunióban is van öröklési jog a személyi tulaj- d n tárgyaira, hiszen ez a szo­cialista család megerősítését szolgálja. A termelési eszközok azmban társadalmi tulajdon­ban vannak, s így ezeket örökölni természetesen nem lehet. A szocialista átalaku'ás tehát a/ öröklési jog jelentő­segét csökkenti. Az öröklés a szocialista társadalomban még közvetve sem lehet a kizsák­mányolás forrása, Az öröklés egyébként csak a megvalósult kommunizmusban fog teljesen feleslegessé válni. A mi jogalkotásunk a fel- szabadulás után első sorában a kimondottan feudális rendel­kezéseket küszöbölte ki a jo­gunkból. így 1946-ban meg­szűnte ‘ék a nemes származó- férj főszerző6égét a házastár­sak között. Ha a házastársak között, tekintet nélkül szár­mazásukra, foglalkozásukra és laké elyükre, a házastársi var Tonközö6ség áll fenn. t anebben az évben a tör­vényes örökösök körét megszo­rították azzal, hogy a hagya­ték csak a nagyszülők leszár- mazóira száll át legtovább. Megszüntették a házasságon kívül és a házasságból szüle­tett gyermekek jogállása kö­zötti különbséget és megszün­tették a hitbizományokat. Az öröklés tekintetében jelenleg még a nagyrészben bírót gya­korlaton alapuló jogszabályo­kat alkalmazzuk, azonban ké­szülőben van már az új polgá­ri törvénykönyvünk is. A Leg­felsőbb Bíróságunk a szocia­lista 'jogszemléletnek megfele­lően átvizsgálta, átdolgozta a korábbi döntvényeket s így le­hetővé tette, hogy a formájuk­ban túlnyomórészt régi, de tartalmukban egyre inkább szocialistává váló jogszabá­lyok érvényesüljenek az örök­lési jog terén is. (Folytatjuk) Bulganyin fogadta Guy Hollet-t és Pineaut Moszkva (TASZSZ) N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke má­jus 15-én fogadta Guy Mollet francia miniszterelnököt és Christian Pineau francia kül­ügyminisztert. A megbeszélésen résztvett V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének el­ső helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere is. Külföldi hírek PÁRIZS A* AFP Jelentése szerint Spanyolország elismerte Tu­nisz függetlenségét. LONDON A Vjacseszlav Molotov mo­toroshajó fedélzetéin május 14-én Londonba érkezett a szovjet túristák első csoport­ja. A szovjet túristák körülbe­lül egy hétig tartózkodnak Londonban, megtekintik az angol fővárosnak kének látnivalóit. kömyé­BELGRÁD Mllijan Neoricsics elnökle­tével Belgrádban megkezdődött a Jugoszláv Népi Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságának VI. plenáris ülése. BERLIN Ibrahim el Mufti, Szudán miniszterelnökhelyettese s ke­reskedelemügyi minisztere a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának meghívá­sára gazdasági megbeszélések céljából Berlinbe érkezett, LONDON A Szovjetuniónak az a ha­tározata, hogy egymilliókét­százezer fővel csökkenti a szovjet fegyveres erők számát, kedden délelőtt általános ár­zuhanást okozott a londoni tőzsdén. Hazatérők Nemrégiben érkezett az odesszai kikötőbe az „Entre Rios“ argentin hajó, amelynek fedélzetén 800 ember érkezett vissza a Szovjetunióba. Többségük 1939 előtt utazott Latln- Amerikába főleg Ukrajna és Belorusszia nyugati területeiről. A hazaérkezettek között különböző foglalkozásúak és ko­rúak vannak. A város képviselői, az egybegyült rokonok és ismerősök nagy szeretettel fogadták a hazatérőket. A hazá­jukba visszatért állampolgároknak az elkövetkezendő napok­ban lakást és munkát biztosítanak. A képen: A hazaérkezettek tiszteletére rendezett gyűlé­sen A. Dubovikov, a repatriálási bizottság titkára üdvözli a visszatérteket. Nem volt haszontalan Hetesy elvtárs, az MSZT munkatársa válaszolt a „Kér- dések egy Radnóti-est körül’’ című cikkemre. Válaszában el- 'ősorban az az örvendetes hogy megállapítja: az MSZT is a TTIT között valóban nem volt meg az összhang a rendez vények terén és a jövőben mindkét szerv gondot fog for­dítani az egyeztetésre. Készséggel elismerem, hogy cikkemben a felelősséget fő­leg az MSZT-re hárítottam., és ez nem volt egészen helyes Csakhogy ennek oka nem az volt, amit a válasz-cikk író állít. Hetesy elvtárs hiányolja, hogy nem vetettem fel a Rad­nóti est rendezőjének a fele­lősségét, kifogásolja, hogy a felmerült zavarért egészében az MSZT városi vezetőit okol­tam — és ezt azzal a leplezet­len élű összefüggéssel hozza kapcsolatba, hogy az est ren­dezője a feleségem volt. Nos, feltételezhetné Hetesy elvtárs, hogyha feleségem, a TTIT iro­dalmi szakosztályának a szak- titkára, némileg is felelős lett volna a történtekért, akikor nem pont én írtam volna az esetről cikket. Az MSZT ter­mének használata körüli egyez tetés, részleges, vagy teljes megegyezés kizárólag a két szerv vezetőire tartozik, nem pedig egyik vagy másik beosz­tott munkatársra. Nem első eset volt ez az egyeztetetlen- ség, és nemcsak az irodalmi-, a legkülönbözőbb klub-előadá­sok látták a kárát. — Az én egyoldalúságomnak kizárólag az volt az oka, összehasonlí- tathatatlanul fontosabbnak tartottam egy Radnóti irodal­mi estet, bármilyen tánccal egybekötött (különben cseppen sem kifogásolható) rendez­vénynél. Sajnos, Hetesy elvtárs vá­laszába még egy nem túl jó­indulatú személyeskedés csú­szott. „Lehet, hogy Polgár elv­társnak „idegen” volt ez a rendezvény, de az MSZT-nek és a diákotthon tanulóinak nem” — írja. Ez kissé dema­góg félremagyarázás. Egészen világosan olyan értelemben írtam idegen rendezvényről, hogy az nem az MSZT saját rendezvénye volt. Tehát sem­miképpen úgy, mintha szá­momra idegen, idegenszerű lenne önmagában bármilyen ifjúsági rendezvény. Ismétlem: lehet, hogy cik­kem nem volt elfogulatlan. De nem is volt rossz ügyért elfo­gult! Igaz: nem ismertem az O. M. tornatermekre vonatko­zó rendeletét, az is bizonyos, hogy tudatosan nem állítottam semmi valótlant. Annál is ke­vésbé, mert hiszen egész cik­kem inkább kérdésekből, nem állításokból állott. Becsületé­ben pedig senkit sem bántot­tam, jóhiszeműségét senkinek sem vitattam, senkiről sem sütöttem ki, hogy „idegen”, vagy hogy tőle idegen vala­mely becsületes társadalmi megmozdulás, eszme vagy cél. Amint ezt velem tette Hetesy elvtárs válaszcikkében, a lo­gika meglehetősen önkényes forgatásával, — mely egy ki­csit a vitatkozásnak nem éppen haladó és nem is megőrzendő „hagyományát” idézi a min­denáron való ellenség — szi- matoiásával. „Utolsó szó jogán” — sorai­mat nem akarom Hetesy elv­társsal való vitatkozásra, sze­mélyeskedő élű célzásainak és megállapításainak — úgy gon­dolom jogos — visszautasítá­sára korlátozni. Ha már szó esik mégegyszer erről az eset­ről, hadd használjam fel az alkalmat arra, hogy itt most elnézését kérjem az érdekelt diákoknak és tanároknak. Azt hiszen értelmetlen immár az azon való vita, hogy forte, for­tissimo vagy akár piano szóit- e a zene, hogy hosszabb vagy rövidebb szüneteket tartottak- e. Az irodalmi est hallgatósá­gának röpkék voltak a beálló szünetek, a táncolni akarók­nak hosszabbak, stb. A lényeg az, hogy én — és ebben nem álltam egyedül az est hallga­tói között — bosszúságomat a látszólag közvetlen zavartoko- zókra is „átvittem” és ami na­gyobb hiba: ennek cikkemben is hangot adtam. Eszemágában sincs helyteleníteni az ifjúság mulatságát. — Legfeljebb azt szeretném, ha az irodalmat is szeretnék. Bizonyára szeretik is. Az MSZT-vel szembeni mentségem meg legyen az, hogy ha nem is volt hibátlan a kérdés-felvetésem — haszon­talan sem volt. T. Polgár István Göring asszony megértésre talál Emmy Göring, az egykori hitleri birodalmi mar­sall özvegye ki­harcolta politikai rehabilitációját. A müncheni legfel­ső bíróság meg­állapította, hogy a törvény előtt nem lehet politi­kai tevékenysé­gért felelősségre vonni, majd az il­letékes hatóságok hamarosan arra a megállapításra ju­tottak, hogy Gö- ringék egykori rablott kincsei magántulajdont képeztek, tehát jo­gosan tart rájuk igényt az elhúnyt özvegye. így a nagy vagyon egy része hamarosan visszaszáll Gö­ring özvegyének tulajdonába. Mint a Freies Volk cí­mű nyugatnémet lap írja, ebben igen nagy szere­pet játszottak Gö­ring asszony ki­tűnő összekötteté­sei, amelyeknek egyes szálai külön böző bonni mi­nisztériumokhoz vezetnek. Göring asszony, miután vagyonának nagy részét visszakapta, elhatározta, hogy jövedelmező üzle­tet köt a szövet­ségi köztársaság levéltárával. El­adásra ajánlotta fel boldogult fér­jének leveleit és egyéb iratait. Rö­videsen megérke­zett a beleegyező válasz, s ellen­szolgáltatásként visszakapta wes- terlandi házát. Mint látható, Gö­ring asszony jó­val könnyebben tudott érvényt sze­rezni „jogainak“, mint azok, akik annakidején férje jóvoltából igen sokat szenvedtek. AZERBA jDZSANBAN Irla: N. MELNYIKOV A daskeszanl vasáré A Koskar-csaj mély szaka- dékai, Sebesen rohanó folyói felett szédületes magasságban csillék lebegnek — a függő­vasút csilléi. Daskeszan vas­ércét szállítják a Kuscsinszkij Moszt állomásra. A vasérc in­nen Rusztaviba — Grúzia ko­hászati központjába kerül. A hegyes Daskeszant azer­bajdzsánt Urainak nevezik. — Rengeteg magnezitércet rejt méhében. A közelmúltban rob­bantással ismét mintegy 400 ezer tonna ércet találtak, me­lyet most külszíni fejtéssel termelnek ki. Az exkavátorok kiássák a vasércet és a függő­vasút csilléibe rakják. A das- keszand vasérc-kitermelő igaz­gatóság dolgozói a május 1-i munkaversenyben nagy sike­reket értek el, az új ötéves terv első esztendejének 20 szá­zalékkal emelt tervét is túl­teljesítették. Naponta 90—100 vagon daskeszani vasérc érke­zik Rusztaviba; Tavas* a gyapotföldeken A szeszélyes tavasz miatt megkéstek a vetéssel. Most, hogy a melegebb napok be­köszöntőitek, a gyapottermelő kerületekben örvendetesen előrehaladtak a vetési mun­kálatok. Sok kolhozban a gépkezelőik és a kolhozparasztok már be is fejezték a vetést. Az olaj melléktermékeiből A szungajl szlntétikus gumi­gyár sokmillió púd burgonyát takarít meg a fogyasztás szá­mára. Az olaj feldolgozásánál keletkező gázokat eddig a le­vegőbe engedték, most fel­használják etilalkohol gyártá­sára, szintetikus gumi készí­tésére. A szungaji „S2VK“ ni és gumi szó kezdőbetűi) gyár a köztársaság egyik legifjabb vállalata. Az itt dolgozó 14 nemzetiséghez tartozó vegyé­szek is fiatalok. Az újítók és feltalálók javaslatainak fel- használásával több, mint 4,5 millió rubelt takarítottak meg. Egyelőre csak az alkoholt gyártó részleg működik. — „Sz“-t már adunk «— mondják tréfásan a munká­sok, — de rövidesen „K“-t is készítünk; Az ötéves terv szerint a gyár második egységének üzembe­helyezése ez év harmadik ne­gyedére várható. MI újság a halászoknál? A Kaspi tengeren most van a tavaszi halászat dandárja. Az élenjáró „Lenin emléke“ halászkolhoz már napokkal ezelőtt teljesítette félévi ter­vét, sőt a kolhoz halászai már a júniusi tervfeladatoknak is hamaro«an eleget tesznek. Megkezdődött a heringrajzás. A Kaspi tengeri halászok egy nap alatt 900 mázsa keringet fogtak. A napokban a jala- mins7.ki 3. halászüzemhez tar­tozó Gadzsiev-brigád húzó­hálóval ritka zsákmányt ej­tett: 498 kilós vizát fogott. Az apseronszki csatorna Az apseronszki félsziget tér­képén idén kanyargó vörös vonal jelent meg. Ez a vonal a hatodik ötéves terv egyik új létesítményét, a mestersé­ges dzsejrán-batanszki víztá­rolóból kiinduló apseronszki csatornát jelzi. Apseronnak kedvező az ég­hajlata, földjei termékenyek; Az itt termő szőlőt, fügét, grá­nátalmát, mandulát, mesze földön ismerik. Csak az a baj, hogy a vízhiány miatt nem tudták teljesen befásítani Ba­ku környékét. Most a csatorna helyrehozza a természetnek ezt a fogyatékosságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom