Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-04 / 104. szám
1958 MÄJÜS 4 NAP r; fi Több, mint félmillió forint i— Pali legyek, ha kiszolgálnak még máma! — mondja félhangosan egy szőke lány a barátnőjének és igazán szerencse, hogy Spierer Jenő, az Állami Áruház cipőosztályán meghallotta a barátnői fülnek szánt mondatot, mert valóban annyian szoronganak a cipőosztályon, amire még a karácsonyi csúcsforgalomkor se igen akadt példa. — Most szaván fogom! •— tessékelte a mennyezetig rakott cipősdobozok közé a két lányt. — Milyen cipőt parancsolnak? Csodálatosképpen senki sem berzenkedett az érkezési sorrend áthágása miatt, mindenki nevette a lányok pirulását, szabódását és figyeltük, talál-e cipőt a türelmetlen vásárló. Rengetegen szoronganak minden pult előtt, különösen a cipőosztályon, a kultúrcikkek eladóit is rohamozzák, a konfekciósok és a kötöttáru-osztály eladói se pihenhetnek. — Ezek az árleszállítás „sújtotta” részlegek — mondja tréfás panaszkodással Dárdai osztályvezető és szélesen körbe- kanyarít, pedig anélkül is látni, hogy valóban: él az árleszállítás lehetőségeivel a város népe. A divatáruk pultjánál fiatal házaspár várakozik: Borsos József és felesége. Az asszonyka nylon kendőt keres, a férj közben szemlét tart a kezében tartott doboz tartalma fölött. Trisó, mosdószappan, mosószappan, fogkrém és két borotvapenge van benne, most hozzákerül az átlátszó kendő is. Gyors számítást végzünk: a kendőn három forintot, a tri- són egyharmincat a mosdószappanon 75 fillért, a mosószappanon egy tizenötöt, a. fogkrémen egy forintot, a két borotvapengén húsz fillért takarított meg a házaspár, ösz- szesen hétnegyvenet. Nem sok: hét forint negyven fillér — de hányszor kell egy ilyen kicsiny háztartásban is, mint az Övék, szappan, borontvapenge, mosópor! Sok "kicsi — sokra megy. De nemcsak kicsiny összegeket spórolnak meg az emberek. Sebők elvtárs, az áruház igazgatója egy ötlettel lep meg: — Öltöztessünk fel tetőtől talpig valakit, jó? — Kit? — Mondjuk,. , egy nőt... Rendben? Kialakul a lista: Végigjárjuk az osztályokat, sorba kérdezzük az árakat: mennyibe került egy pár szandál, mennyi most, az árleszállítás után, mennyibe került egy nylon fehérneműgarnitura és mennyi most, mennyibe kerül egy kartonruha, mennyivel olcsóbb, mint három napja?,., Egy pár szandál 151,30 volt 99,— az árleszállítás után Egy nylongamitúra 295,— 99 203,— 99 Egy kartonruha 180,— ff 120,— ff Egy pár nylonharisnya 105,— ff 72,— ff Egy ballonkabát Egy kendő (hernyó483,— ff 420,— 99 selyem) Egy kézitáska 146,— 99 120,— Í9 (plasztik) 150,— 99 120,— 99 1 510,50 volt 1 154,— az árleszállítás után Rövid fejszámolás: 356 focsaládi „beruházások“ után rint 50 fillért takarít meg egy lány vagy egy asszony, miután tetőtől talpig felöltözik az Állami Áruházban. Ebből a pénzből pedig jut egy esőkabátra (120,—), a gyereknek matrózruhára (140,—), egy pár gyermekcipőre (68,—), sőt még a férjnek is telik belőle születésnapi ajándék: egy nyakkendő. Igaz, házat nem lehet venni a megtakarított pénzen, de több jut a családnak, köny- nyebb az élet. Kis vásárlásokpedig százasok maradnak más célra. örülnek hát a vásárlók és örülnek az áruház dolgozói is, hiszen nekik kettős öröm az árleszállítás: egyrészt maguk is megtakarítanak saját bevásárlásaik után, másrészt ha többet vásárolnak a vevők, több lesz a jutalék. Az árleszállítás első napján pedig igazán nem panaszk adhatnak: kereken félmillió forint gyűlt össze reggeltől estig a pénztárakban, — a megszonál öt—tíz forintok, nagyobb kott bevétel kétszerese. V álasztékosabban öltözködhetünk — mondja Bozsó István, Széchenyi-aknai vájár Mindenki örül annak, hogy olcsóbban vásárolhat. Különösen örültem én, akinek négytagú család eltartásáról kell gondoskodnom. Nem mondom, nem keresek rosszul, minden hónapban megvan az 1 800— 1 900 forint, mégis sokat jelent az a pénz is, ami havonta csak a tejből megmarad. De ha már a tejről beszélünk — őszintén megvallva — helyesnek találnám ha a vaj árát is leszállítanák. A gyerekek nagyon szeretik a vaja6kenyeret s bizony szívesen adnék nekik gyakrabban. A családoknak évről-évre megvan a maguk kis terve. Ebben beosztják, hogy kinek mit mikor vásárolnak. Ez az árleszállítás azért is nagyon jó, mert sok olyan ruhaneműnek és konfekció árunak is leszállították az órát, amiket most vásárol az ember, hogy bejött a jó idő. A mi családunkban is egész sor vásárol- nivaló van, s ez az árleszállítás megkönnyíti számunkra a választékosabb ruházkodást. Páratlan forgalom Sxentlorineen Szinte mindegyik polcon fehér cédulák hirdetik az árleszállítást a szentlőrinci földművesszövetkezeti boltban. Az ünnepek alatt leszázalékolták az árukat a bolt dolgozói és csütörtök reggel a sűrűn jövő vásárlók minden érdeklődés nélkül tájékozódhattak a „régi ár — új ár" feliratú cédulákról. Délig 20 000 forint volt a bolt forgalma és az eladott meny- nyiség fele az árleszállításban árintett áru volt. Csak összehasonlításul: szombaton délelőtt mindössze 8 ezer forint értékben adott el a bolt. Tegnap, csütörtökön délig gazdára talált öt sportöltöny is, amelynek ára 105 forinttal olcsóbbodott. Délután Pápai Józsefné az első vásárló, ö is, férje is az „Uj Tavasz” Tsz tagjai, örömmel látja az asz- szony, hogy a kellendőbb áruk lettek olcsóbbak. Két ruhát is vesz egyszerre, egy selyem és egy strandvászon ruhát. A selyem régi ára 63,80 forint volt, az újé 45 forint, a strandvászoné pedig 35 forintról 27-re csökkent. A napokban férjének inget is vásárol, — olcsóbbak lettek azok is mind, kivéve a pupliningek. Most is, mint azelőtt beíratja a vásárolt összeget abba a könyvecskébe, amelyet ilyenkor mindig magával hoz. Múlt évben is 250 forintot kaptak visszatérítésként a földművesszövetkezettől. Utolsó éves technikumi hallgató, Sárvári János sorolja a pultnál, hogy mi mindent kér. > Apja, — aki vasutas — 800 forintot küldött a fiának, — vegye meg, ami az évzáró ün- 1 nepélyre kell. A sötét öltöny 1 30, a nylon zokni 6 forinttal 1 lett olcsóbb. Vesz puplininget 1 is, de mégis marad még pénze 1 és így hozzátesz a magáéból 1 egy keveset s még egy pár S&Fi&k tttjőinában (10) Tóth Bélát tehát azért, mert a múltban adóvégrehajtó volt és mert a felesége apjának szatócsüzlete volt„ — leváltották. Tíz ember közül kilenc tudta, vagy érezte, hogy igazságtalanság történt, de mégsem emelte fel senki a szavát Tóth Béla mellett. Akkor már nem beszéltek arról, hogy milyen jól dolgozott a bércsoport vezetője, hogy milyen tüneményesen számol, stb., stb. Tóth Béla pedig elment — nyilván megbántva, megsértődve és azzal az érzéssel a szívében, hogy nem volt érdemes. Mi nem volt érdemes? Jól dolgozni, igyekezni, szorgalmasnak lenni. Es mit tett azután; Fizikai munkás lett, jelenleg gépkezelő, jól dolgozik, igyekvő, szorgalmas. Mondhatná valaki, hogy „Hurrá! Hisz akkor semmi baj!” Különösen, ha hozzátesszük még azt is, hogy Tóth Béla jelenleg többet keres, mintha maradt volna a régi helyén. Azért mégis nagy hiba történt. Valakit szembe akartak állítani a szocializmus igazságával. Csak azért írok „akartak”-ot, mert nem tudhatom, hogy ez mennyire sikerült. Remélem semeny- nyire. De nem találkoztam Tóth Bélával, véletlenül mindig elkerültük egymást és nem hallottam, hogy keserűen, elkedvetlenülve, vagy töretlen hittel beszél. Azon sem csodálkoznék, hogy az igazságtalanság, az ok nélküli meghurcoltatás áttaszította volna a maradiak táborába. Mert világosan kell látnunk, hogy az igazságtalanság újabb igazságtalanságnak forrása. Aki a saját élevegye meg, ami az évzáró ünnepélyre kell. A sötét öltöny 30, a nylon zokni 6 forinttal lett olcsóbb. Vesz puplininget is, de mégis marad még pénze és így hozzátesz a magáéból egy keveset s még egy pár szandálra is futja. De jönnek most már megint sorban a látogatók. Ott az egyik pultnál Balázs Lajosné négy és fél méter flanellruhá- nak valót vásárol. Az árleszállítással megtakarított rajta mintegy 20 forintot. A cipőpolc előtt Tóth bácsi, kubikos, feleségének kér szandált a fia esküvőjére. — 38-as legyen és jó bőrtalpú. Hunyadi János üzletvezető több árat mond és Tóth bácsi megállapodik: — Legyen a 220 forintos. Nagy Kálmánná azt mondja, hogy rendkívüli vásárlás ez a mai. Azért is, mert eladták c szőlőt és most az urának gu micipőt, meg egy nadrágot, magának pedig harisnyát vásárol Ifjú Nagy Józsefné, — akinek édesanyja 16 éves unó kájának ágyneműt és lepedőt vesz, urának és apósának hat inget is visz egyszerre. Az amúgy is olcsóbbnak 10, a másik fajtának meg 24 forinttal csökkent az ára. Mielőtt elmegyek, Hunyadi elvtárs, rövid számvetést végez a kasszánál... Már 26 ezer forintnál tartanak. De a vevők még jönnek, hisz még csak óra van, (WEID1NGER) Pécsi Muzsikáló Május Zenei Hetek május 6—28-ig A z idén harmadszor rendezik meg a hagyományos Pécsi Zenei Heteket. Az eddigi tapasztalatok alapján májusra tették át a hangversenyek időpontját és Pécsi Muzsikáló Május címen illeszkednek be a zenei események, a Pécsi Ünnepi Hetek programjába. Az idei év négy nagy zeneszerző ünnepe. Két német: Mozart és Schumann és két magyar: Liszt és Bartók. Róluk emlékezik meg a zenei világ s így elsősorban az ő műveik alkotják a Muzsikáló Május műsorainak gerincét is. Hat hangverseny és két ifjúsági kórushangverseny ke* rétében hangzanak fel műveik. Mozart páratlanul sokoldalú zeneszerzői munkáját tükrözik a szépszámban műsorra tűzött művek. A szimfonikus szerzőt idézik az Esz-dur Szimfónia, a D-dur Divertimento; a hangszerek lelkének ismerőjét egy zongoraversenye és a Simfonie concertante négy fúvósra. Az operaszerzőt a Figaró házassága című opera részletei, az oratóriumszerzőt legnagyobb ilynemű alkotása a Requiem reprezentálja, amelyet már sokan hallottak Pécsett, de még többen várják felújítását. Schumann zeneszerzői munkásságát is több oldalról mutatják be megszólaló művei: A-moll zongoraverseny, F-dur trio, dalok és kórusok a női karra írt sorozatból. A Liszt és Bartók év eseményeinek súlypontja országosan és helyileg is az őszi évad kezdetére esik. A nemzetközi Liszt-versenynek és Bartók-ünnepségnek lesznek pécsi hangversenyei is. Ezeket a szinte második zenei hétnek számító eseményeket előzi meg a Liszt H-moll szonáta, Weinen-klagen, és dalok előadása. Bartók is mint zongoraszerző szerepel Szonátájával. De a_ Bartók-év legfényesebb megemlékezése a pécsi Éneklő Ifjúság napja lesz, amelynek két hangversenyműsorában Bartók legtöbb kórusmüve meszólal a gyermekek, az ifjúság ajkán. A négy ünnepelt név mellett nagyszerű elődök, kortársak és tanítványok is megszólalnak: Bach — Beethoven — Brahms — Debussy — Kodály és a fiatal magyar zeneszerző-generációt képviselő Kossuth-díjas Sugár Rezső. A pécsi hangversenyélet évek óta rendszeresen szólaltat meg kiváló új magyar alkotásokat. Hiszen néhány év alatt először szólalt meg Pécsett Bartók és Kodály több jelentős müve és tanítványi körükhöz tartozók alkotásai. Az idei esztendő Hunyadi János utolsó hőstettének a nándorfehérvári diadal 500. évfordulójának ünnepi éve. Városunk nem idézheti méltóbban a nagy nemzeti hős és a világjelentőségű évforduló emlékét, minthogy itt hangzik fel vidéken először Sugár Rezső oratóriuma a Hősi ének, melyben monumentális zenei emléket állít a nagyszerű történelmi eseménynek. Hat hangverseny természetesen nagy előadói apparátust igényel. A szimfónikus és oratóriumhangversenyek karmesterei lesznek: Antal György, Rozsnyai Zoltán és Vaszy Viktor. Közreműködő hangversenyszólisták: Borsay Pál, és a két pécsi származású fiatal, de máris országon jónevű művész: Horváth József és Losonczy Andor VIT-díjas, Graaf Tildy és Sassy Iringó. A Schumann—Liszt esten dalokat énekel Sándor Judit, aki októberben emlékezetes sikert aratott Liszt-dalok előadásával. A két oratórium előadásán mint szólisták működnek közre: Farkas Ilonka, Molnár Éva, Ivánka Irén, özörényi Olga, Kaposi Andor, Réti József (VIT-díjas, aki az idei berlini Schumann-verseny egyik magyar résztvevője) Horváth László és a szintén Pécsről Budapestre származott Petri Miklós, akit a rádióból ismernek a pécsiek. A Zeneművészeti Szakiskola Mozart-hangversenyén a legjobb hangszeres és énekes növendékek és az iskola szimfonikus zenekara működik közre. Végül: a három szimfónikus hangverseny közreműködője, a Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc kórus. A Muzsikáló Május hangversenyeinek sorát a május 6-i est nyitja meg. Ezen az esten felújítják Mozart Requiemjét. Előtte Bach I. zenekari szvitje és a kétzon- gorás C-dur versenymű hangzik fel. Előadják: Horváth József és Losonczy Andor, akik június elején a Zeneakadémián játsszák ugyanezt a művet Somogyi László vezényletével. tében nem érezhette, — mert egyes rosszul, vagy kártevő módon dolgozó vezetőktől mást tapasztalt — a szocializmus jó ügyet és jó munkát becsben részesítő szándékát, az könnyen igazságtalan lehet és egyes emberek balfogásaiból, vagy rosszindulatából ítélve az egész ügyet marasztalja el. Fel kell már figyelnünk arra, hogy eddig sokszor szinte futószalagon gyártották egyes helyeken, — nemegyszer klikkek, véd és dac-*1 szövetségek — az elégedetleneket, a megbántottakat, a sértődötteket és a rendszerrel szembe állítottakat is. Gyakori formája volt ennek a „kiemelés” és az „ejtés”. Minden gondolkodó ember tudja, hogy a szocializmus építésének lényegéből \ adódik, hogy a feltörekvő és ( a hatalmon lévő osztályok', legjobb képviselőit kell i fontos helyekre, •— amint - mondják — kiemelni. Ez helyes és bevált módszer. De helytelen és — sajnos— mégis bevált módszer az is, hogy a kiemelteket, sokszor önhibájukon kívüli — ejtik. Visszatér oda, a régi munkahelyére, ahonnét elindult, vagy még messzebbre visz-1 sza, mert szégyel újból a régi munkatársai közé állni,< esetleg a gúnyolódástól, súg- \ dolózástól tart. És egy ember, aki — mondjuk — nem volt különösmód élenjáró, de becsületes és a rendszerrel ro- j, konszenvező volt, egy rövidé hullámvasúti utazás után, | esetleg mélyebbre kerül i meggyőződésben, mint ahon- ' i nét elindult. (i Vigyázzunk hát! Igazságo- san kell ítélni cs a már et-|> rontott ügyekben, igazságot |i kell szolgáltatni. BikaU ccMAfnestcuk A magyar ember a történelem minden időszakában kitűnt barkácsoló kedvével. Ha valami szeget ütött a fejébe, nem nyugodott addig, míg meg nem valósította. Magyar ember alkotta meg az első zenélő kutat és magyar ember készítette el az akkoriban szenzációnak tűnő sakk automatát, amely a vüág legjobb sakkozóit is könnyűszerrel legyőzte. Ez az évszázadokon át csörgedező ér napjainkban minden eddiginél jobban buzog. Szabad teret, támogatást kapott a nép alkotó kedve és így nem ritkák az olyan ezermesterek, mint a bikali állami gazdaságban dolgozó Miilei Lajos, Markvár János és Paus György, akiknek a nevéhez a gazdaságban most is működő több újítás fűződik. ök készítették el a Zetorra szerelhető ventillátoros műtrágyaszórókat, — az állami gazdaság minden vetését ezekkel fejtrágyázzák az idén — a burgonyamosót, amely az egész megyében a legtisztábbra mossa a teheneknek szánt takarmányt, a Zetor-gereblyét ócska elevátor vasaiból — sokba kerül a lótartás, a gereblyézést ezentúl géppel végzik — és most bányásztak elő egy kiselejtezett kombájnt, amit járva siló- zónák használnak majd. Az ő számukra nincs használhatatlan anyag. Itt-ott elheverő alaktrészekből készült el az elmúlt napokban is Miilei Lajos és Markvár János büszkesége, a bikali állami gazdaság vegyszeres gyomirtója, amelyről mindenki nagy elismeréssel nyilatkozott a sátorhelyi bemutatón. A legnagyobb elismerés az volt, hogy az állami gazdaságok megyei igazgatósága kötelezővé tette a nhegye minden állami gazdaságában az újítás bevezetését. A tavasz elején az állami gazdaságok vezetői a munkák megbeszélésére gyűltek össze a megyei igazgatóságon. Szó esett itt a vegyszeres gyomirtásról is. Elmondták, hogy az idén a növényvédő állomás nem tud elég vegyszeres gyomirtót biztosítani az állami gazdaságok részére. Valamit tenni kell! — Miilei elvtárs, nem tudnának egv vegyszeres gyomirtót készíteni? — tette fel a kérdést Zámbó István igazgató elvtáns, miután visszatért az értekezletről. — Megpróbáljuk! Sikerült. A gép utánfutón szalad és minden porcikája hulladékanyag. A 800 literes üzemanyagos hordó a tartály, amelyből csövek ágaznak ki. A három- lépcsős turbó szivattyú az egyik csövön keresztül szívja, egy másik csövön keresztül a szóró csőbe nyomja a gyomirtó oldatot. A szórócső kilenc méter hosszú, amelyen 10 szórófej van. A gép munkaszélessége 10 méter. A vegyszer leülepedését úgy akadályozták meg, hogy a szóró csőben jelentkező felesleges nyomást visszavezették a hordóba s azt használják fel a vegyszer állandó keverésére. Miilei elvtársék még ezzel sem elégedtek meg. A szívó csőre elágazást készítettek, amit gumicsővel meghosszabbítottak. A meghosszabbítás végén szívófej látható, amelyen keresztül a szívó és nyomó szelepek elzárása után — gépi erővel pillanatok alatt ki- szívathatják a vegyszert a lajtból. Mire e vegyszeres gyomirtó elkészült, sok nehézséggel találták szembe» magukat Miilei elvtársék. Az első problémájuk az volt: mivel hajtassák meg a szivattyút. A könnyebbik megoldás az lett volna, ha egy benzinmotort helyeznek az utánfutóra és ebből nyerik a szükséges energiát. De ők nem a költséges és könnyebb megoldást választották. Eszükbe jutott, hogy a Zetor alkalmas a kardán meghajtásra és Így lényegében egy füst alatt két gépet működtethetnek. így most egy meghosszabbított csuklós kardán hajtja meg a szivattyút A másik probléma akkor jelentkezett, amikor kipróbálták a gépet. Az újítók nem voltak tisztában a nyomásméréssel és így, amikor bekapcsolták a szivattyút, kiderült, hogy a hatméteres szóró cső nem bírja a nagy nyomást. Ekkor a szóró csövet három méterrel meghosszabbították és még így is maradt annyi nyomásenergiájuk, amellyel megoldhatták a vegyszer ka- varását. Ezzel a géppel egy műszak alatt hatvan holdon lehet elvégezni a vegyszeres gyomirtást, csak győzzék vízzel. Miilei elvtárséknak nem ez volt az első és nem ez lesz az utolsó újításuk. Most azon törik a fejüket Görög Kálmán mérnökkel, — egy hónapja van a gazdaságban, — hogy istállótrágya szóró gépet készítenek. A terv már megvon éppenúgy, mint a Zetorra szerelhető hidraulikus szalma lehúzóé is, csak a kivitelezés van hátra. Biztosak lehetünk benne, hamarosan egy újabb, egyszerű, de igen hasznos újítással Jepnek meg bennünket a bl« kali ezermesterek. . Szalai János
