Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-06 / 106. szám
6 N 4 P l ó 1956 MÁJÜS « A francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott a kormánynak A francia nemzetgyűlésben szombaton került sor a szavazásra az öregségi alap ügyében felvetett bizalmi kérdésben. A nemzetgyűlés szombaton délelőtt rövid ülést tartott, s ennek során az egyes pártok képviselői megindokolták csoportjuk állásfoglalását a bizalmi szavazás ügyében. A Francia Kommunista Párt részéről Ruffe képviselő bejelentette, hogy pártja bizalmat szavaz a kormánynak, mert az öregségi alap létesítése igen nagy könnyítést jelent az öregek helyzetén. Guy Mollet röviden válaszolt a felszólalásokra, majd megkezdődött a szavazás. A nemzetgyűlés — mint ismeretes — háromszor szavazott, mert a kormány két részlet- kérdésben és a törvényjavaslat egészére nézve vetette fel a bizalmi kérdést. Az öregségi alap finanszírozására vonatkozó első bizalmi szavazásban, amelyen az MRP párti képviselők nem vettek részt, a képviselők 260 szavazattal 138 ellenében a kormány mellett foglaltak állást Az öregségi alap megoszlására vonatkozó második bizalm. szavazáson, amelyen már az MRP-párti képviselők is részi vettek, 334 szavazattal adták meg a bizalmat a kormánynak 121 szavazat ellenében A harmadik szavazásban, a nemzetgyűlés 353 szavazattal 95 ellenében adta meg a bizalmat a kormánynak és ezzel jóváhagyta az öregségi alapról szóló törvényjavaslat egészét. A Liberation a bizalmi szavazással összefüggésben megállapítja, hogy a helyzet kulcsa most a Köztársasági Tanács kezében van. A Köztársasági Tanács hónapokig is halogathatja a törvényjavaslat végleges megszavazását, de felmerül a kérdés, vajon lesz- e bátorságuk a Köztársasági Tanácsban helyetfoglaló reakciós szenátoroknak szembeszállni a nemzet túlnyomó többségének akaratával. Hegkezdődtek a csendesóceáni amerikai atomrobbantási kísérletek A londoni rádió jelentése szerint a csendesóceáni Eni- wetok-szigetcsoporton szombaton hajnalban megkezdődött az amerikai atomrobbantási kísérlet-sorozat. Az AFP szerint az első atomrobbantás viszonylag kis hatóerejű volt. Az elkövetkező napokban repülőgépből ledobott hidrogénbombával kísérleteznek majd. A londoni rádió megjegyzi, hogy ez lesz az első ilyen természetű kísérlet amerikai részről. Lakóházszövetkezetek szervezéséről hozott rendeletet a minisztertanács A minisztertanács abból a célból, hogy a dolgozók saját lakáshoz juthassanak, rendeletet hozott a lakóházszövetkezetek szervezéséről és szövetkezeti társasházak építéséről. A lakóházszövetkezet a dolgozók önkéntes egyesülése. Célja, hogy az állam által felépített társasházakban a dolgozókat megtakarított pénzük, valamint az állam által nyújtott kölcsön felhasználásával saját lakáshoz juttassa, s gondoskodjék a ház karbantartásáról és tatarozásáról. A szövetkezeti akció keretében a második ötéves terv során egy-, két- és háromszobás komfortos lakások épülnek. A szövetkezeti tagok — amennyiben vállalt kötelezettségeiknek eleget tesznek — az építési költségből árkedvezményt kapnak. Az egy szobás lakás építési költsége 78 000 forint. Ebből az állam húszezer forint árkedvezményt ad, tehát a szövetkezeti tag a lakásért 58 000 forint vételárat fizet. (A kétszobás lakás építési költsége 104 000, vételára 78 000 forint. A háromszobás lakás építési költsége 129 000 forint, vételára 97 000 forint. A szövetkezeti tagnak a vételár mintegy harminc százalékát a beköltözés időpontjáig részben készpénzben (előtaka- rékosság), részben havonkinti törlesztéssel (előtörlesztés) kell az Országos Takarékpénztárhoz befizetni. Az állami kedvezménnyel, az előtörlesztéssel és az előta- karékossági összeggel csökkentett vételárat 25 év alatt évi két százalékos kamattérítéssel, havi részletekben kell törleszteni. A beköltözésig befizetett összeg után a takarékpénztár évi két százalék kamatot térít. A szövetkezeti lakások tizenöt évig teljesen adómentesek és az első alkalommal mentesek az örökösödési illeték alól. Ezekre is vonatkoznak általában az 1953. április 1-e után épült családi lakóházakra megállapított kedvezmények. A földalatti munkahelyen dolgozó bányászok és az építésügyi minisztérium főfelügyelete alatt álló állami építőipari és építőanyagipari vállalatoknak azok a munkásai és ti termelést közvetlenül irá- Iiyitó műszaki dolgozói, akik pírom éve megszakítás nélkül • !z állami iparban dolgoznak, külön kedvezményben is részesülnek. Nagyobb árkedvezményt kapnak (az egy szobás lakásért 47.000, a két szobásért 62.000, a három szobásért pedig 77.000 forint kedvezményes vételárat fizetnek), ezenkívül a szövetkezetbe történő felvételtől számított legkésőbb három éven belül kell részükre lakást biztosítani. Lakóházszövetkezeteket szervezhetnek üzemek, vállalatok, a szakszervezeti bizottságok közreműködésével — (űzetni, szakmai szövetkezetek), továbbá a tanácsok végrehajtóbizottságai (területi szövetkezetek). A szövetkezetek szervezését a város- és közéggazdálkodási minisztérium engedélyezi. A szövetkezetek tagjai munkások, alkalmazottak, szellemi szabadfoglalkozásúak és nyugdíjasok lehetnek. Az állam a szövetkezeti társasházak építésével a dolgozóknak munkahelyükhöz közel kíván megfelelő lakást biztosítani. Kétszázötvenhét évvel ezelőtt Pécsett még nem tartottak minden hónapban országos állat- és kirakodó vásárt. I. Li- pót, Becsben 1699 augusztus 15-én kiadott királyi szabadalomlevelében még C6ák 3 országos, vagy évi kirakodó- és állatvásárt engedélyezett „az isteni gondviselés segítségével dicső és győzelmes fegyvereinkkel a török járom alól kiragadott és Magyarországunk koronájának ősi jogon visszaadott Pécs városának úgy a saját hasznára, mint Baranya megye és a körülfekvő vidékeknek is előnyére". F.gy hétig tartó vásár . .. A három vásárt Pécsett gyertyaszentelőkor, pünkösdkor és Katalin-napján tartották meg. Ezek közül a pünkösdi vásár — a kiváltságlevél alapján — egy teljes hétig tartott. Az évi negyedik vásár megtartását Pécs városa Mária Teréziától 1741-ben kérte, azzal az indokolással, hogy téli vásárja kettő, de nyári csak egy van. Ezért szüksége mutatkozik még egy nyári vásár engedélyezésének. Ezt a vásárt augusztus 20-ra engedélyezték így tartották meg a vásárokat 1806-ig, amikoris I. Ferenc, október 17-én kiadón privile- giális levelével a vásárjogot megújította és az augusztus Á TÁSZSZ az ülésszakának A TASZSZ az Atlanti Tanács ülésszakának megnyitásról szóló jelentésében rámu- at arra, hogy ez az ülésszak — a sajtó egyhangú vélemé íye szerint — az ellentétek egyében nyílt meg. Ezeket a; ellentéteket, az okozza, hogy a NATO tagállamai elégetle- nek a NATO-val kapcsolatos kötelezettségekből kifolyólag ’•ájuk háruló katonai kiadások súlyos terhe miatt. A feszültség enyhülése világszerte, a Szovjetunió általánosan elismert szerepe a nemzetközi helyzet megjavuÁtlanti Tanács megnyitásáról lásában, a „szovjet veszély ' meséjének végleges kudarca ;<i is hatott az ülésszak eddig,1 ülésein elhangzott felszólalásokra, amelyek — a sajtó köz- eményeibői ítélve — némile? különböznek az Atlanti Tanács előző ülésszakain elhang 'tt agresszív felszólalásoktó’ \z ülésszak határozatai mu atják majd meg, vajon a T \TO vezetőinek szavain ú' megvan-e a készségük is arra hogy tettekkel segítsék elő a nemzetközi feszültség további enyhülését. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Belgiumban Brüsszel (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, amely V. T. La- cisznak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi tanácsa elnökének vezetésével a belga parlament meghívására tartózkodik Belgiumban, május 4-én felkereste a belga parlamentet. Huysmans, a belga képviselőház elnöke és Gillon, a szenátus elnöke kísérte a szovjet vendégeket és adott felvilágosításokat az őket érdeklő különböző kérdésekről. Ezután a szovjet küldöttség tagjai résztvettek azon az ebéden, amelyet a belga parlamenti képviselők adtak tiszteletükre. Az ebéden. V. I. Avilov, a Szovjetunió rendkívüli és meg hatalmazott brüsszeli nagykövete is résztvett. Május 4-én délután a szov- iet küldöttség tagjai felkeresték a rákkutató intézetet, ahol az intézet igazgatója adott felvilágosításokat. Magyar sportkiállítás nyílt meg Buenos Airesben, május 3-án a magyar követség rendezésében. A megnyitón résztvett az argentin ^társadalmi és kulturális élet számos ismert személyisége, valamint a diplomáciai testület több vezetője és tagja. A kiállításról, amely május 17-ig lesz nyitva, elismerően írnak az argentin lapok. Magyar mezőgazdasági gépesítési szakemberek utaztak Genfbe Csillag Miklós, a földművelésügyi minisztérium gépesítési igazgatóságának vezetője és Rázsó Imre egyetemi tanár, a mezőgazdasági gépkísérleti intézet igazgatója Genfbe utazott az európai gazdasági bizottság gépesítési munkacsoportjának ülésére. Pécsiek külföldön Dr. Lajos László professzor, a pécsi nőgyógyászati klinika vezetője és Lehoczky Győző professzor, a budapesti Onkológiai intézet igazgatója a prágai nemzetközi qynekológiai-onkoló- giai kongresszusról visszatérve Bratislavát is meglátogatták. Képünk S. Stefanik professzorral, a bratislavai nőgyógyászati klinika igazgatójával ábrázolja a vendégeket. (Az „XJj Csehszlovákia“ folyóirat nyomán.) Tanácstagok fogadóórái I. kerület: Május 7-én (hétfőn) este 5 órától Bocz József és Ormai Ferenc a Széchenyi aknai pártházban, este 6 órától Czirkos Mihályné és Bárdosi Lajos a Vorosilov úti iskolában, Drescher Jánosné és Varga Jánosné a Vasas I. telepi kultúrházban. Május 8-án (kedden) este 6 órától Tamás József és dr. Cselnyi József az 1. kerületi tanácson, Berki Fülöp és Kurucz Béla a Beloiannisz u. 61. szám alatti munkásszálláson, Tamásy István és Cservenka Emil a Vasas II.-i bányászotthonban, Markovics Károly és Palotai Győzőné a Sza- bolcs-telepi Puskin kultúrotthon- ban, Marton János és Gyulasi József a Szabolcs telepi pártházban. Május 9-én (szerdán) este 6 órától Hébert János és Kemény János a Szabolcs falusi kultúrházban, Garamvölgyi János és Tátrai József az István-aknai iskolában, Pánczél Ottó és Nagy Sándorné a Vorosilov úti iskolában. Hahn József és Wágner Teréz a Budai II. pártszervezetben, Kiss Andrásné és Opova Ferenc- né az I. kerületi tanácson Tárnái Józsefné és Marton József a Borbála telepi pártházban, Börzsei Mihály és Grátz János a pécsbá- nyatelepi kirendeltségen, Május 10-én (csütörtökön) este 6 órától Miklós Gyula és Szilas István az űjmeszesi pártházban, ifj. Papp József és Katona Ferenc a Borbála telepi kultúrházban. Tóth Jánosné és Kelemen István a Bártfa utcai iskolában, Panta Ferenc és Kozma Jánosné a Vasas IT. kultúrotthonban. Május 11-én (pénteken) este 6 órától Jakovics Ilona és Nagy Révész Dezsőné a Beloiannisz u. 61. szám alatti munkásszálláson. Május 12-én (szombaton) este 7 órától özv. Szebeli Jánosné és Peti József a Vasas Il-.i falusi iskolában. n. kerület: Május 7-én délután 6 órakor Dörgő Mihály, ifj. Pigecz György- né az Ágoston téri ált iskolában, Zsinkó József és dr. Kolta János a gyógypedagógiai iskolában, Debreczeni László és Magyar Ferenc a Nagy Lajos Gimnáziumban. Május 8-án délután 6 órakor Schön Ádámné és Stadlinger József a Tinódi u. 11. sz. alatt Nesz László és Kazi József ne a Hegyalja u. 102. sz. alatt, G>encs József és Jandó Jenő az Ágoston téri ált. iskolában, Arató Györgyné az Ágoston téri ált iskolában, Remecz Béla és Budai Lajosné a Vak Bottyán u. 73. sz. alatt. Kovács Imre és Ruzsinszky Józsefné a Terményforgalmi V.- ban. Jéhn József a Fürdő utcai ált. iskolában, Szabó Béláné és Rudolf Márta a kertvárosi ált. iskolában. Bornemissza József és Sziós Béla a málomi tanácsirodán. Május 9-én délután 6 órakor Sebők Béláné és Andreli Antal- né a Székely B. u. 21. szám alatt, dr. Schwarcz János és Nag.yiván Mária a Kiosz helyiségben. D'e- nes Gyula a Miklós u. 13. sz. alatt. Szabó Sándorné és Asztalos Ferenc a Szabadság úti ált. iskolában. Május 10-én délután 6 órakor Leikauf Tibor és Farkas János az Ágoston téri ált. iskolában. Ferenc János és Kocsis Ferenc a Köztisztasági Vállalatnál. Május 11-én délután 6 órakor Pajos Zoltán és Krassó Ferenc az Ágoston téri ált iskolában, Herényi Ferencné és Storch Jó/sef- né a Budai I. MNDSZ-ben. Kovács Jenő és Mátra! Mária Kossuth L. u.-i ált. iskolában. Gabc- lics Józsefné és Martyn Ferenc az Ágoston téri ált Iskolában, Sági Pálné a villany telepen, Tóth János és Acsádi Józsefné a nagy- árpádi vb. kirendeltségen. Május 12-én reggel 9—12-ig dr. Steinmetz Endre és dr. Vörös Márton a megyei, levéltárban. Május 13-án délután 6 órakor Ihász Istvánné és Balogh Ferenc a postavölgyi pártházban. III. kerületi tanács: Május 9-én délután 6—7. Dudás Irén és Magdó Sándorné a Petőfi u. iskolában. Május 10-én 6—7-ig. Mischl La*- josné és Böröcz Istvánné a III. kerületi tanácsházán, Somogyvárl Lajos és Studer Györgyné a IIL kerületi tanácsházán, Devecserl János és Beke József a mecsek- aljai kirendeltségen. Munkásokat keresnek Pécsi Kokszmű 10 férfi segédmunkást. Baranya Megyei Tatarozó Vállalat 30 férfi segédmunkást, 5 vízvezetékszerelőt, Sopia- na Gépgyár 1 gyors- és gépírót, 14. sz. Autójavító Vállalat 1 gyors- és gépírót és 1 villanyszerelőt, 3-as sz. Téglagyár 3 kocsitolót, Pécsi Sörgyár 10 rakodómunkást, Pécsi Cementipari Vállalat 2 segédmunkást, Porcelángyár 10 ke- mencés segédmunkást. Komlói 49-es Építőipari Vállalat 3 kőművest, 1 hegesztőt, 2 vízvezetékszerelőt, 10 kubikost, 10 segédmunkást. Komlói Szénbányászati Tröszt Anyagellátó üzeme 10 férfi segédmunkást, 1 hegesztőt és lakatost, Komlói Cementipari Vállalat 5 vasbetonszerelőt, 20 segédmunkást, Komlói 7. sz. Kőbánya Vállalat 10 bunkózó pa- kolót, Komlói 24. sz. AKÖV Vállalat 1 autófényezőt, Komlói Szik- vízüzem 1 szikvíztöltőt, 3 gépészt vagy gépkezelőt, 6 segédmunkást, Komlói Aknamélyítő Vállalat 8 külszíni segédmunkást. Mohácsi Város és Községgazdálkodás 1 gyepmestert, Csoboka- pusztai Állami Gazdaság 60 férfi és 20 nőt mezőgazdasági munkára, Bogádmindszenti Állami Gazdaság 20 férfit és 20 nőt mezőgazdasági munkára. Mohácsi Tüzép Kirendeltség 20 fő hajókirakót, Mohácsi I. sz. Téglagyár 15 hajóbera- kót, Mohácsi Belsped 8 rakodót, Mohácsi 21/5 Csatornaépítő Vállalat 40 segédmunkást, Sátorivá y| Állami Gazdaság 20 főt mezőgazdasági munkára, Mohácsszigeti Útépítő Vállalat 50 segédmunkást. Fenti munkahelyekre jelentkezni lehet a járási, városi tanácsok v. b. munkaerőgazdálkodási csoportjainál, valamint a Megyei Tanács V. B. Munkaerőgazdálkodási Osztályán. * Kettős megyebajnoki labda- rúgómérkőzést játszanak ma délelőtt a Tüzér utcai pályán. 9 órakor a Haladás az Építőkkel majd utána fél 11 órakor a Dózsa III. a Véménddel találkozik. * Május 5-én, 6-án a közforgalmú repülőtéren a MÖHOSZ ejtőernyő ugrást rendez, mintegy 20 fő részvételével. Az ugráson résztvesznek Dézsi Gábor és Schnell János versenyzők is, akik a magyar válogatott keret tagjai. * Május 5-én, 6-án IT., III. osztályú szabadfogású felnőtt országos egyéni bajnokság lesz Budapesten. Baranyából 7 versenyző vesz részt a bajnokságon. * Á megyei labdarúgó bajnokságokban játszó sportköri vezetők, edzők, és játékvezetők havi értekezlete hétfőn, 7-én este 6 órakor a megyei tanács I. emeleti kisközgyűlési termében (Pécs. Széchenyi tér 9.) lesz. Ennek keretében tartja meg az edzők tanácsa a rendes heti értekezletét is. RÉQI PÉCSÍ VÁSÁROK 20—i vásárt áthelyezte az augusztus 15-ét megelőző hétre. Később ezt véglegesen augusztus 5-re, a havihegyi búcsú napjára tették. VásárpcnzhőI útjavítás Mivel Pécs 1703-tól 1780-ig a püspöki földesúr hatalma alatt állott, érdemes megemlíteni, hogy a vásárjog nem a földesurat, hanem a várost illette meg. A vásári jövedelmeket kezdettől fogva mindvégig a város szedte és eredetileg az utak, valamint hidak karbantartására fordította. A negyedik vásárt is utólag maga a, város kapta. Az első három vásárt a város 224 éven át az augusztusit pedig több mint 180 évig tartotta meg. Mind a négy vásárt az Irányi Dániel téren tartották, csak 1853-ban határozta el a város képviselőtestülete, hogy egy nyári (pünkösdi) és egy téli (Katalin-napi) vásárt a szigeti városrészben kell megtartani. Ezt a szigeti külvárosi lakosság kívánságára tette, de a másik két vásárt a budai külvárosban tartották. Harangszó jelzi a vásár kezdetéi Abban az időben a vásárokat még nem plakátokon közölték. hanem a városház sarkán lévő szögre kifüggesztettek egy ember-kart ábrázoló jelvényt. A kézhez kard volt s közben a városházi torony harangjával negyed óráig „beharangozták“ a vásárt. A vásárnak pedig akkor volt vége, amikor ugyancsak negyed órás „kiharangozás" mellett, a karjelvényt levették. A vásárokon a közrendre a polgári és katonai kompániák emberei ügyeltek, napi 20 dénár napidíjért. A 4 kompániába tartozó legénység gyakran összeveszett egymással. Ezért 1741-ben a tanács, a Katalin- napi vásárkor elrendelte, hegy csak polgári kompánia vonuljon ki a vásárra, a többi pedig felváltva vegyen részt a következő vásárokon. Ha a kompániák emberei vásári tolvajt fogtak el és a lopott holmit elvették tőle, de a károsult nem jelentkezett, akkor a lopott tárgyat a kompánia emberei kapták meg. Ha viszont a károsult jelentkezett, az egészet át kellett adniok. de a tolvajfogónak köteles volt borravalót adni. A „rőfpénz“ a városbíróé A helypénzt esetről-esetre a belső és külső tanács megbízott tagjai szedték és azt — a napidíj levonása után — befizették a város pénztárába. A befolyt „rőfpénzt“ pedig a városbíró kapta, annak volt a' mellékjövedelme. 1735-ben azután határozatailag kimondották, hogy a város a „rőfpénzt" örök időkre átengedi a Havihegyi kápolnának. Azóta a kápolna gondnoka vette át rendes elszámolásra. A hetivásárokat — a török hódoltság megszűnése óta — mindig szerdán és szombaton tartották meg. 1712 december 13-án — a pestisjárvány után — a hetivásárok napját úgy módosították, hogy ünnepnapon sohasem szabad tartani. Ha a szerda vagy a szombat ünnepre esett, a hetivásárt egy nappal előbb tartották meg. A hajdúk elkobozzák az árut Érdekesek voltak a régi piaci rendszabályok. A helypénzt a piaci hajdúk zárt perselyben szedték össze és abban szolgáltatták be. A város kapuin kívül, — a külvárosban és a külső határban, — a falusiaktól tilos volt az élelmiszert előre megvásárolni. Ha valaki ezt mégis megtette, a város kapuit őrző hajdúk nem engedték az árut behozni. Elkobozták és az áru egyharmad részét ők kapták. Az 1714 augusztus 21-i határozat értelmében viszonteladók is csak a piacon vásáro1- h attak — de csak 10 óra után A piacon a pékek csak közös boltban (Brodladen) adhattak el süteményt. 1718 január 22-én olyan határozatot hoztak, hogy az asszonyok a maguk sütötte kenyerüket csak heti vásáros napokon árusíthatták a piacon, más napokon nem. A kikötés az volt, hogy az ő kenyerüknek egy fonttal nehezebbnek kellett lennie — anélkül, hogy a rendes kenyér áránál drágábban adhatták volna. 1730 május 19 óta az asszonyok nem árusíthattak kenyeret, ha férjüknek rendes foglalkozásuk volt. 1740 május 8-a óta elkobozták az élelmiszert attól, aki azt a piacon kívül, utcán, kapu alatt, boltban, műhelyben vagy házakban kínálta megvételre. Ha ez megismétlődött, az illetőt — az áru elkobzása mellett — meg is bírságolták. Kofabotozás a nyílt piacon Ha a piacon az eladó és vevő már megállapodott az árban és valaki utólag többet ígért, „rálicitált’1 — s ezzel fokozta a drágaságot — azt személyre való tekintet nélkül, börtönnel büntették. 1745 május 23-ától kezdve pedig, ha valamelyik kofa a megengedett idő előtt akart a piacon élelmiszert vásárolni, pénzbírsággal sújtot- *ák. Aki a pénzbírságot nem rtte ki, a nyílt piacon meg- itezták, Pusztai József.
