Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-06 / 106. szám
1956 MATOS 6 N 4 PI ft 5 Válaszok a propagandisták kérdéseire A verseny jutalma: Egy hetes ingyenes balatoni üdülés A kooperáció és specializá- clá érvényesülése hogyan hat nehéziparunk fejlődésére a második ötéves lerv- ben ? Az SZKP XX. kongresszusa megállapította: a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor megszilárdult a szocialista világrendszer. amikor nem jgyedül építjük a szocializmust, hanem számíthatunk a szocialista világrendszer országainak gazdasági segítségére, együttműködésére — nem szükséges, hogy minden szocializmust építő ország gyors ütemben fejlessze a nehézipar valamennyi ágát,. Ez a tanítás ér- vénves hazánkra is, de nem jelenti azt, hogy a nehéziparnak ál+alában nem kell megelőznie a népgazdaság többi ágazatát. A nehézipar fejlesztése elsőd- le-■’■■'égének elve változatlant’’ érvényes. A kooperáció lehetővé teszi, h'"?y más országok segítségére 's támaszkodjunk. A második ötéves terv egyik legnagyobb alkotása a tiszapalko- nyai vegyikombinát, a gazdag romániai földgáz területekről kao.ja az alapanyagot. A Román Népköztársaság földgáz- kész’ete bárom ország szükségétét is képes kielégíteni, száz évig. A Lengyel Népköztársaság olcsó kokszolható szenet, a Szovjetunió vasércet bocsát rendelkezésünkre. Hazánk — többek között — bauxittal, timfölddel, olajjal segíti azokat az országokat, amelyeknek erre szükségük van. Ez a sokoldalú együttműködés lehetőséget nyújt egyes iparágak specializólására. A mintegy 400 alaptípusú szerszámgépből hazánkban 70 félét gyártottunk kisebb mennyiségben. A jövőben kevesebb típust gyártunk, de magas szériaszámban és több országnak. Ezzel a termelési költségek lényegesen alacsonyabbak lesznek. A kooperáció és special izá- ció tehát lehetővé teszi az olyan iparágak fejlesztését, amelyekhez megvannak az. adottságaink. A nehézipar azonban a jövőben is jelentős mértékben megelőzi a többi népgazdasági ág fejlődését. A sztál in városi vasmű ma a világpiaci szempontból is versenyképesen termel. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy országunk a legsűrűbben lakott népi demokráciák egyike. Mezőgazdasági cikkeket csak korlátozott mértékben exportálhatunk. Könnyűiparunk 60—70 százalékban import nyersanyagokat dolgoz fel, néldául gyapotot, gyapjút, bőrt. fát, stb. A könnyűipari cikkek exportja ezért nekünk nem nagyon kifizetődő. Elsősorban olyan cikkeket kell exportálnunk, amelyek előállításához sok munkára van szükség, s így magas az értéke. Ezek: gépek, közlekedési eszközök, műszerek, híradástechnikai berendezések, stb., amelyek a nehézipar ( munkaigényes termékei.’ Ez feltétele könnyűiparunk fejlesztésének is, hiszen ezért kapunk ahhoz nyersanyagokat. Miért emelkedik a Szovjetunió VI. ötéves tervében 40 százalékhal a kolhozparasztok jövedelme, ■míg a munkásoké ás alknt mnznitrihfi csak 30 százalékkal? Ennek kettős oka van. Egyrészt az, hogy a ml viszonyainktól eltérően a Szovjetunióban a kolhozparasztok jövedel. me nem érte el a munkások és alkalmazottak jövedelmét. Másrészt, hogy a mezőgazda- ságra hatalmas feladat hárul a VI. ötéves tényben. A mező- gazdasági termelés 70 százalékos emelése öt év alatt, vagy például a hús- és tejtermelés megkétszerezése rendkívüli erőfeszítést igényel. E feladatok megoldása megköveteli, hogy a kolhozparasztok anyagi érdekeltségét a termelés eme- 1 ősében fokozottabban biztosítsák. Hogyan alakult a Szovjetunió és i-q-gitalista országok termelésének fejlődése abszolút számokban? A termelés emelkedésének üteme százalékosan kimutatva és abszolút számokban eltérést mutathat. Ahol valamiből keveset termeltek és azt kétszeresére emelik, lehet, hogy tényleges mennyiségben kevesebbet jelent, mint 50 százalékos emelkedés ott, ahol előzőleg jóval többet termeltek. Ezért kell gondosan figyelemmel kísérnünk az egy főre eső termékmennyiséget. Az utolsó 5 évben például a Szovjetunió nyersvas termelése 14 millió tonnával növekedett. Ugyanebben az időben az Északamerikai Egyesült Államok nyersvastermelése 10,6. Anglia, Franciaország és Nyu- tíat-Németország termelése pedig együttesen 13 millió tonnával. Hasonló a helyzet az acéltermelés terén is. Tehát a Szovjetunió tényleges mennyiségben is túlszárnyalja a fejlődésben a vezető kapitalista országokat, a legfőbb alapanyagok termelésében. De a Szovjetunió lakosságának száma jóval nagyobb, mint az említett országoké. (Szovjetunió lakossága: 201 millió. USA lakossága 162 millió) ezért az egy főre eső termelésben a Szovjetunió ma még nem szárnyalja túl a vezető kapitalista országokat. Az ipari termelés összterjedelmét tekintve a Szovjetunió a második helyen áll, az egy főre eső termelés szempontjából 4—5. helyén, 1960-ra, a hatodik ötéves terv végére a Szovjetunió szénben, nyersvasban, acélban az egy főre eső termelésben túlhaladja Franciaországot és megközelíti az angolok színv ■>- nalát. Az egy főre eső terme- 1 és ben is túlszárnyalni a kapitalista országokat — ez a Szovjetunió népgazdaságának fő feladata. .L. G. Olvassuk, terjesszük a Szabad Népet! A Szovjetunió Kommunista Pártjának. XX. kongresszusa óta tapasztaljuk, hogy megnőtt az érdeklődés a pártsajtó iránt. A kongresszus útmutatásai egész életünkre, mindennapi munkánkra hatnak, s máris láthatjuk, hogy ott jelentkeznek eredmények, ahol a kongresszus útmutatásait ismerik és alkalmazzák. S ez magyarázza a pártsajtó népszerűségének növekedését is, hiszen a sajtó ad a legfrissebben, legbővebben és részletesebben tájékoztatási arról, hogyan kell értenünk a XX. kongresszus megállapításait, hogyan kell azokat munkánkban alkalmaznunk. Már eddig is vannak eredményeink. A porcelángyári népnevelők 25 új Szabad Nép előfizetőt szerveztek, Pécsúj- hegyen a Szénbányászati Tröszt sajtófelelőse. Szitás elvtárs 20 előfizetőt gyűjtött, a Kokszműveknél 18 új előfizető növeli a Szabad Nép olvasótáborát. Itt-ott, például a Baranya Megyei Építőipar negyedik alapszervezeténél azonban nem törődnek azzal, hogy kielégítő tájékoztatást kapnak-e a dolgozók a sajtó útján. Az ilyen helyeken is javítsák meg a munkát, érjék el, hogy minél több előfizetője legyen a Szabad Népnek. A Dunántúli Napló közölte, hogy a szigetvári járási tanács versenyre hívja ki a megye valamennyi járását a járási újság terjesztésében. A versenyfelhíváshoz már az első napon több községi tanács csatlakozott. A pécsváradi községi tanács vállalta, hogy a Pécsváradi Üjság minden egyes számából 20 példányt terjeszt és ezt a számot fokozatosan emelni A tavaszi idény megkezdése óta nemes vetélkedés folyik a sásdi gépállomás traktorosai között. Hol egyik, hol másik traktoros kerül az élre. Érthető. mindenki szeretne egy hetes ingyenes üdülésre a Balatonra menni. A verseny külö nősen két DlSZ-flatal között i legváltozóbb. Hol Horváth István. hol Illés László vezet. le- lenleg a verseny élén Horváth István 194, míg alig valamin»1 mögötte Illés László 182,2 szá znlékos tavaszi idényterv teljesítésével halad. Illés elvtárs az őszön is kiváló eredményt ér* el és ezért elnyerte a Kiváló Dolgozó kitüntetést. A sásdi gépállomásom eddig 13 traktoros teljesítette a tavaszi idénytervét és ezek közül nyolc DISZ-fiatal Köctü,1' van Szabó János 145,8, Tóth Pál, 127,5 és Kovács István L 115,8 százalékos idényterv teljesítésével. A gépállomás eddig S0,5 százalékra áll, de ha az idő engedi, május 10-re mi is jelenthetjük tervünk teljest ■éA pécsi helyiipari vállalatok közül az első negyedévi eredmények alapján az Építőanyagipari Egyesülés, a Finomfogja, hogy a járás lapja minien házhoz eljusson. A pécsváradi járási földművesszövetkezeti központ dolgozói már eddig is kivették részüket a járási újság terjesztéséből. Rendszeresen 50 példányt terjesztenek el minien egyes számból és ezzel is alősegítik a párt és a tanács 'apjának elterjedését a járás falvaiban. «ét. A Felsőmindszent körzeté* ben dolgozó Vörös Hajnal, amely tavaly és az elmúlt években mindig az utolsók kő* zött volt. most az éveken ke* resztül első DlSZ-brigáddal ve- 'élkedik. A hetvehelyi Sztálin Terme- lőszövetkezethen do’gozlk Tóth Pál és Tarái László DlSZ-fia- fal. Munkájukat becsületesen, lelkiismeretesen végzik annak ellenére, hogy egész héten hideg koszton vannak, mert a termelőszövetkezet nem ad nekik meleg ételt.. A pártvezetöség a jövőben is figyelemmel kíséri a fiatalok munkáját, több segítséget ad nekik. A legutóbbi vezetőségi ülésen részletesen foglalkoztunk a DISZ-fiatalok munkájával és elhatároztuk, hogy a fiatalok nevelése érdekében kapcsolatot teremtünk a fiatal traktorosok szüleivel, tájékoztatjuk őket eredményeikről, fejlődésükről. bíró sAndok párttitkár. mechanikai és Mot< v-vfl6 Vállalat és a Fodrászipari Vállalat nyerte el az élüzem címet. Különösen szép eredményeket ért el a pécsi Építőanyagipari Egyesülés, ame’v amellett, hogy már harm-d- szor lett élüzem, elnyerte a Helyiipari Minisztérium és a HVDSZ elnökségének vándorzászlaját. A vállalat dolgozói március 20-án befejezték, majd pedig negyedévi viszonylatban 126,3n,n-ra teljesítették termelési tervüket, az önköltséget pedig 8,5°/0-kal csökkentet lék. Ugyancsak harmadszor nyerte el az élüzem címet a pécsi Finommechanikai és Motorjavító Vállalat, amely első negyedévi tervét 119.4 százalékra téliesítetté. Á pécsi Fodrászipari Vállalat is élüzem lett, mert az első negyedévben 111 százalékos tervteljesítést ért el. MOLNÁR JANOSNE sajtószervező Prcsvarad is csatlakozik a szigetvári felhíváshoz Ú; é!üzemek a helyiipari vállalatok között Teremtsük újjá Pécs és Komló zöldövezetét „Tovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb tápértékd zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi energiaforrásokat melegházi kertészetek létesítésére”. (A ii. ötéves terv irányelveiből) L Egy-egy nagyváros közelségét nemcsak a váltók sűrű zakatolása jelzi. Miskolc felé csakúgy, mint Győr előtt öntözőárkokkal barázdált kertészetek parcellái suhannak el a vonat mellett s az ágyások között ‘sűrűn csillannak meg a melegágyi ablakok üvegszemei. Útikalauz nélkül is tudja mindenki, hogy a várost ellátó zöldövezet területére érkeztünk. Hanem Pécs — és Komló is _ kivétel ez alól; Érkezhetünk akár a pesti gyorssal, akár a bátaszéki motorossal, vagy a Siklós-harkányi személlyel, kertészeteknek se híre, se hamva. Pécs-kör- nyék nagymultú kertészeti kultúrája hova-tovább már csak a régi dicsőség emléke lesz. A mai valóság: — A Kokszművektől az öntözővízbe eregetett mérgező anyagok tönkreteszik a Megyeri út néhány megmaradt bolgárkertészetének növényzetét; — Bár a vak 1s látja, menynyire megnőtt az elmúlt esztendők során Pécs, Komló lakossága s hogyan gyarapszik most is rohamosan — a kertészetek, a zöldövezet úgy zsugorodnak össze, mint a napon a hó. íme: tavaly ötszázzal, idén már ezernegyvenöt holddal kevesebben kertészkedünk Baranyában, viszont behozatalunk más megyékből az 1954- es 36 vagonnal szemben előbb 116-ra, majd idén 219-re emelkedik. Útközben megpodváso- íó szentesi retket ettünk tavaly, s szállításban drágult llevesl tököt. Szombat reggel C pécsi piacon Kertész Mihály kiskereskedő fejessalátáinak öld dombjai közül Jót hunyo- •ftva, a világ legtermészete- ebb hangján mondja; — A salátát repülőgéppel hozattam Szegedről. Ott két forintért veszem, itt kettő öt- venet kérek érte. Légifuvar? Hát megtalálom a számításomat. Én mondom, hogy még a zöldségnek Pécsett ekkora konjuktúrája sose volt. Jön egy kosztümös nő és négy fejet mindjárt be is tétet szatyorjába. Nem kap visz- sza a tízeséből egy huncut krajcárt sem. Ö fizeti meg Miska bácsi hasznát, a repülőjegyet, — végeredményben azt, hogy mi Baranyában hagyjuk elolvadni a kertészeteket. Ez már csakugyan mindennap alaposan belevág az életszínvonalba és éppen ezért érdemes szem ügyre venni a kertészetek összezsugorodásának okait. n. Könnyebb eligazodás végett tán térnénk ismét vissza a vonatra. Dombóvár felé közeledve, Döbrököz előtt nyaranta gyakran látjuk füstölögni a tájat: ég a tőzeges mező. Ezeken a bikali állami gazdaság györgyimajori üzemegységéhez tartozó őserejü földeken pár esztendeje — hozzávetőleg 800 000 forintos költséggel az akkoriban Komlón trösztigazgató Vas Zoltán elvtárs kezdeményezésére — 140 holdat rendeztek be altalaj öntözéses kertészetnek. Tavaly már csak 120 holdon termett rajta kerti tennék, idén mindössze 40 (negyven) holdon, — Bevetettük a többit kenderrel és cukorrépával. Ezt legalább ha már megtermeltük, holtbiztosán átveszik. Tudja Molnár Miklós agro- nómus, hogy mit beszél? Hiszen nálunk már az alapfokú pártszemináriumon tanítják, hogy nem a vakvilágba termelünk, mint a kapitalisták, hanem a nép szükségleteinek megfelelően, tehát nálunk nincs, nem lehet romlásra ítélt felesleg. Nem-e? Molnár Miklós nem a levegőbe beszél. Kiderül, hogy vagontételben etették meg a sárgarépát és a káposztát az állatokkal. Nem vette át a vállalat. Nem, a MEZÖ- KER, a MÉK, vagy a földművesszövetkezet, hanem a város és a bányavidék felelős ellátója: egyszerűen csak azt veszi meg, amire szükség van a piacon. Hát üljenek akkor le egy asztalhoz, a vállalat mondja meg mikor-mire van szüksége, az állami gazdaság meg azt termelje és így biztosan nem pusztul nyakán az áru. Ugy-e milyen egyszerű lenne? Ehelyett azonban az Állami Gazdaságok Minisztériuma- Budapestről megmondja, hogy Bikáinak negyven hold kései fejeskáposztát, ugyanannyi Vertus-féle kései kelt, húsz hold kalaróbét és szintannyi karfiolt (ez is egy fajta) kell termelnie. A megyéből más országrészbe el nem szállíthatja. Mit kezdjen a vállalat — akit mindebből kihagytak — az egyszerre beérő, egyfajta árutömeggel? Képtelen elhelyezni, viszont két hét múlva, amikor más fajtára lenne szükség, üresek maradnak a boltjaik. S mindez azért, mert Budapesten nem hiszik el, hogy Zámbó elvtárs, a bikali igazgató, meg Molnár főagro- nómus, és az állami gazdaság többi vezetője a saját eszüktől is képesek lennének eldönteni, mit termeljenek a kertészetben. Minek akkor Igazgató és főagronómus a gazdaságba? Idén újra eldöntötték: Bikái termeljen negyven hold fejeskáposztát és tíz hold hagymát. Egy kis alkudozás után megengedték, hogy sárga répa is legyen, meg petrezselyem, de más 6emmi. Zámbó elvtársék azonban okosan és helyesen, nem óhajtják még- egyszer megégetni a körmüket. Kiegyeztek a ” vállalattal, s azt termelik, ami tényleg szükséges. íme a túlságos centralizáltság újabb gyümölcse: lopva csináljuk ami jó, törvényesít jük azt. ami százezres károkat okoz, Nem állítjuk, hogy a minisztériumban valaki hasára ütve szüli meg ezeket a kertészeti tervszámokat, valószínű, hogy az országos szükséglet bizonyos felméréséből adódnak. De mire ez Baranyába jut, annyira eltorzul, hogy minden jószándék ellenére semmi köze sincs a való élethez. A 800 000 forintos kertészet helyén tehát kender díszük és cukorrépa sorol. Ám Komlón — húsz kilométerrel odébb — most ezreket ölnek be egy tizenegy holdas kertecske létrehozásába, hisz nincs elegendő zöldárujuk. Itt tíz holdat létesítünk — ott százhúszat elvesztegetünk. Itt öt új kút fúrására kénytelen a jobbkéz kiadni ezreket. — Bikaion egy egész öntözéses rendszer hever kihasználatlanul, mert zsákanyagot termeltet felette a balkéz. Igazán balkezes módon. III. Pécs tövében sem különb a helyzet. A remény pusztai Uj Élet Termelőszövetkezetnek volt 1950-ben egy harminc holdas kertészete, amely tavaly egyhatodára apadt. Azt Is többet kaszálták, mint kapálták — nem győzték munkaerővel. Idén átvette a nagyár- pádi szövetkezet, felfejlesztette tizenkét holdra, negyven is lehetne — ha bírná erővel. Ott dolgozik most minden asszony — már 22 000 forint jövedelem be is folyt — de a tizenkettőnél előrébb nem mehetnek. Elviszi a többi erőt a mező- gazdaság. A napraforgó kapálás, a ré- paegyelés, az aratás. Mert, hogy hívek maradjunk a tényékhez — tavaszi búzával vetettek be idén olyan részeket is, »amelyet eredetileg kertészetnek szántak. De: miért kapálnak répát, miért egyelnek napraforgót? És nem ké- ne-e fontolóra venni, hogy a nagvárpádi terme' "-szövetkezettől nem inkább uborkát, zöldséget, salátát, káposztát, karfiolt, spárgát, epret vár a város, mint a szántónak 38 százalékát elfoglaló búzát? Nem lenne helyesebb a törvény által előírt kenyérgabona mennyiséget alkalmasabb helyen, más tsz-ben megtermeltetni? De van itt más gond is. Az állami gazdaság nem spekulál, hanem (papíron) azt termeli, amire szükség van, megszabott áron, előírt időre leszállítja és kész. De a termelőszövetkezet? Az bizony megválogatja, hogy hol adnak többet portékájáért. A piacon-e? Vagy a felvásárló kínál érte nagyobb árat? A földművesszövetkezet — mint a város ellátója — szerződést ajánl, hogy annak birtokában tudja magát mihez tartani. De a nagyárpádi kertészet egy kvadrátra sem kötötte le magát. — Tiszteljük, becsüljük a vállalatot, de ez nem mehet a tagság kárára. Amíg úgy látjuk, megadja az árát, odavisz- szük, ha nem, piacolunk vele. Ugyanis a MÉK csak a napi árat adja meg a leszerződött termékekért. Altkor Is le kell szállítani neki, ha a kiszedés ára sem térül meg, különben kötbért akaszt a termelőszövetkezet nyakába. És bár a szerződéssel beadási kedvezmény is jár — ennek vonzóereje nem tud megbirkózni a másik veszélyével. Nem szerződnek. Nemcsak a tsz-ek, de a ke- szüi, mólami paradicsomtermelő egyéni gazdák is nagy számban kikerülik a felvásárló vállalatot. Ha el is vesztenek a piacozással mindig egy- egy napot, saját maguk viszik zöldségféléiket a piacra, mondván; — Ha nem érek rá, szerződés nélkül, szabadon is megveszi tőlem a szövetkezet, ugyanezért a pénzért. IV. Ez az írás nem lépett fel egy részletekbe vágó tanulmány igényével. Arra szántuk, hogy az érintettek, a kertészek, egyéni gazdák, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, földművesszövetkezetek, városgazdálkodási és kereskedő 1- mi osztályok, háziasszonyok részére vitaindító anyag legyen, amelynek minden javaslata egy célt, azt a feladatot szolgálja, hogy előmozdítsa a II. ötéves Terv, a népjólét err.eie- se tervének megvalósítását. Ezért mi kizárólag csal: a magunk véleményét szögezzük * le, tudva, hogy ennek húszszorosát, százszorosét hozza felszínre a termékeny vita. Mi úgy látjuk, hogy 1. Gazdát kell találni, akármelyik felelős megyei szerv vezetőjének személyében aki felelősséggel összehangolja a szükséglet követelményeit a termelő állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel, egyéni gazdákkal. 2. Nem szabad megengedni, hogy kertészeteknek alkalmas, arra berendezett területeken minden egyébbel foglalkozzanak, csak eredeti hivatásukkal ne! 3. Meg kell növelni a szerződéskötésben való érdekeltséget. Az első kettőhöz nem kellenek milliók. Csak önálló, kezdeményező intézkedés. Lehetünk-e ennek hijján a II. ötéves terv küszöbén? Semmi esetre sem. És jöjjön ez az intézkedés gyorsan, nagyon gyorsan. Mert most Baranyában alig van több kertészet, mint 1936-ban, fogyasztó pedig... sokkalta, sokkalta több. Tavaly még nem éreztük meg a szűküld kertészeti területek következményeit, mert a sok eső révén, minden egyes hold kerti föld három másik helyett termett. De a mi hazánkban, a mi megyénkben több a száraz, az aszályos év. mint a tavalyihoz hasonló esős És nekünk nem szabad meg. várni, hogy egy ilyen nvár készületlenül érjen bennünket. Oroszlán Imre
