Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-06 / 106. szám
4 N \ p r fi 1956 MÄJTTS # f Miért van szükség a körzeti iskolákra? Erre/ú címmé/[ cikksoi;ozatunk e fontos oktatásügyi probléma széleskörű ' ismertetésére és megvitatására. E kérdés megoldása nem csupán a pécsi járás feladata. A „Köznevelés" szerkesztőségétől érkezett levél is azt bizonyítja, hogy útkeresésünk jelentőségében túlnőtt megyénk határain, és országos visszhangra talált. Valahányszor szóba kerül a körzetesítés, mindig kísért a múlt keserű emléke. Szabó László kővágószöllősi ig. tanító írja: „1945 előtt a község lakói közül 70—80 évre visz- szamenöleg középiskolába nem járt senki...” Bicsérden a fel- szabadulás előtt mindössze ketten végezték el a polgári iskolát: Marton Irén és Marton Magdolna — írja Németh István körzeti igazgató. Marton Irén ma postamester Bi- cscrden. A gimnázium alsó négy osztályát ugyanitt egyedül Kasza László végezte el. (Apja kb. 50 holdon gazdálkodó::!) Még elgondolkodtatóbb V. L.-né esete: Tizen voltak testvérek, többségükben leányok. Minden vágya az volt, hogy szülésznő lehessen. Anyagink híján nem végezhette el a polgárit, de érdeklődése ma sem csökkent a tanulás iránt. Az utóbbi hetekben igen sok embernek tettük fel a kérdést: mi szeretett volna lenni, s miért nem tanulhatott tovább? A legtöbb válasz így hangzik: 1. Nem volt hozzá anyagi erőnk. 2. Nem volt a közelben polgári iskola, illetve gimnázium. vágj’ mór nem vettek fel. S mivel a középiskolák többségébe a polgári iskola (vagy a gimnázium I.—IV. osztálya) e1, igzésén keresztül vitt az út, nagyon sokan abbahagyták tanulmányaikat az elemi iskolákban. Ma a körzeti általános is- kolók nemcsak a gyermekek, dr a felnőttek oktatását is m- 'oldják, s ezzel áthidalják a k- •' 'alista elemi iskolák és a n középiskoláink közti művi idésbeli szakadékot. Xörzetesítési programunk k • ’ététele után rövidesen n- 'mozdult a pécsi iárás. Az e* -» eredmények Tésenyben születtek. Karmó István ig. tanító és Takács János nevelő e'őbb a gyermekeket világo- s'tották fel, majd velük közösen a szülőket. A családlátogatások utón szülői értekezletet hívtak össze, melyen ismertették a körzetesítésre vonatkozó tudnivalókat. Elmondották, hogy csekély áldozattal megvalósítható a baksai körzeti iskolába való bejárás. Makaró Ferenc, Albert Jánosáé és Darvas Józsefné örömüket és köszönetüket fejezték ki a szakrendszerű oktatás megvalósításáért. A szülők kijelentették, hogy gyermekeik jövője érdekében nagyobb anj'agi áldozatokra is hajlandók, mint a havi 22,— forintos autóbuszbérleti kiadások. Lelkesen és egyhangúlag írta alá mind a 41 szülő a körzetesítésre és a jármű biztosítására vonatkozó kérelmet. Példájuk nyomán mind a 11 garéi, mind a 19 bodat szülő, a 25 hirdi tanuló szülei (pedig van köztük olyan is, mint pl. Eőry An- talné, Jekl Jánosné és Wingert Józsefné, aki kettőt küld a körzeti iskolába), továbbá a belvárdgyulai és keszüi szülők több mint háromnegyedrésze csatlakozott írásban a körzete- sítési mozgalomhoz. Példaként megemlítjük, hogy a bejárásban érintett tanulók szüleinek eddig kétharmada kérte írásban is a körzetesítést és a megfelelő közlekedési eszköz biztosítását. 'Külön említésre I m,éltó a ---------------------—...1 keszui kö rzetesítés. Eleinte sehogy sem akart menni. A szülők a kivezető út helyett nehézséget nehézségre halmoztak. Áprilisban azonban futótűzként terjedt el a hír: „A Dunántúli Napló foglalkozik velünk. Választ kaptunk a .problémákra ...” és így tovább, s a lap vasárnapi száma kézről-kézre vándorolva eljutott azokhoz is, akik korábban ellenezték a dolgot. Újra és újra elolvasták, miért van szükség a körzeti iskolákra. S most már egymás után írta alá Dobos Dezsőné, Kedves Jánosné tsz-tagok, Nagy Gyula Sz. M. elnök. Temesi József, Budai István középpn- rasztok, Mali Lajosné egyedülálló. kétgyermekes édesanya, ,s Varjas Lajos is, aki eleinte ugyan bosszankodott, dehát mégis csak a többiekkel tart. Velük a korábbi aláírókkal együtt a körzetesítést kérők száma az érintettek 83 százalékára emelkedett. Keszthelyi Lajos ig. tanító dicséretes munkát végzett e fordulat előkészítésében. Egy háromgyermekes családanya vetette fel a körzetesítéssel kapcsolatban a következőket: Földjük nincs, maga is cseléd volt és anyagiak híján nem tanulhatott. Férje harmadosán művel 13 kh. földet — s minden kérése ellenére — gyermekeiket is a magángazdálkodósra neveli. Emiatt közöttük — különösen az utóbbi időben — napirenden van a nézeteltérés. Ö a gyermekeket taníttatni akarja. Szerinte a családon belüli problémát nem oldja meg a körzeti Iskolába való bejárásuk, inkább kollégiumi elhelyezést kíván. Más esetekben a közlekedési szervek felé hangzanak el kérelmek és javaslatok. — Vannak egészen különleges esetek is. A körzetesítést probléma összetett: sokrétűen és mélyen vág mai életünk elevenébe. Az előrehaladás meggyorsítása érdekében tárják fel tehát a szülők a Dunántúli Napló szerkesztőségéhez küldött „Körzetesítés” szóval jelzett levelekben a körzetesítések tapasztalatait, eredményeit és akadályait, a beszélgetések során felvetődött problémákat és javaslatokat, hogy ezek elemzése segítségével kialakított jó gyakorlattal mielőtt teljes egészében megvalósulhasson megyénkben az általános iskolák felsötagozatú tanulóinak szakrendszerű oktatása. Bertényi József a pécsi járási tanács oktatási osztályának vezetője. HÍREK Véradó-ünnepség A Magyar Vöröskereszt május 11-én, pénteken délután 6 órakor véradó-ünnepséget rendez a Pécsi Szénbányászati Tröszt Molotov utcai kultúrtermében. Az ünnepség keretében kitüntetésben részesítenek 3 „kiváló véradó”-t és 60 „többszörös véradó”-t. Ez alkalommal adj'ák át a kitüntetést a Vöröskereszt két megyei, egy Pécs városi és egy komlói kiváló dolgozójának is. Kézifestésű női selyemanyag érkezett Pécsre A Pécs) Ruházati Bolt Kossuth Lajos utcai üzletébe igán szép kézifestésű, selyemből lévő női ruhaanyag érkezett, különböző színekben. A ruhaanyag festését budapesti iparművészek készítették. A Ruházati Bolt a pécsi országos állat- és kirakódó vásárra való tekintettel már vasárnap, május 5-én forgalomba hozza 120 —140 forintos áron. Egészségügyi állomás Pécsv áradon A pécsváradi Vöröskereszt szervezet elhatározta, hogy a téglagyárnál lévő DISZ-tábor munkáját egészségügyi szempontból segíti. Ennek érdekében a téglagyárnál egészség- ügyi állomást létesítenek. Itt dr. öhler János körorvos vezetésével nyo'c vöröskeresztes aktíva rendszeresen ellenőrzi a tábor tisztaságát, az étkeztetést. Hasonló hattározatot hozott a mohácsi vöröskereszles szervezet is. A „magyaros vacsoraverseny győztesei u A megyei tanács kereskedelmi osztálya által rendezett „magyaros vacsoraversenyben” az első helyezést a mohácsi Béke étterem érte el. Vass Vilmos irányítása mellett, Egyed József szakácsmester böllérlevessel, nyárson sült rablóhússal és vargabélesével aratott sikert. Ugyancsak az első helyen végzett a komlói Béke étterem a bácskai sertésbordával. almás-túrós és káposztás rétesével. Második lett a siklósi földművesszövetkezet étterme magyaros ételeivel és ormánsági töltött dagadójával. A harmadik helyre a komlói Fekete Gyémánt étterem került. ' A verseny két első helyezettje egyenként 400 forint jutalmat és díszoklevelet, a második 250 forint, a harmadik pedig 150 forint pénzjutalmat kapott. Orvosi tanácsadó Száj- és fogápolásról A fogápolás egyik főcélja a fogszuvasodás megelőzése. Étkezés után a fogak felszínén és a fogak között — különösen, ha azok szorosan, vagy rendetlenül egymáshoz dőltek — sok ételpép marad, ami igen gyorsan elbomlik. A keletkező bomlástermékek a száj baktériumaival együtt megtámadják és elrontják a fogakat. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a fogaknak nyelv felőli oldala .szuvasodik legritkábban. Sorrendben követi ezt az oldalt a fogak arc és ajak felőli felszíne. Ennek oka az, hogy belül a nyelv, kívül az ajak és arc állandó mozgása ledörzsöli a jógákra tapadt ételmaradékot. Ugyanígy történik a rágáskor is. Ezért fontos a gyermeket korán rászoktatni az erőteljes rágásra, mert a fogak ilyen u. n. „öntisztulása” jó segítség a fogszuvasodás ellen. Ez az „öntisztulás” azonban nem elegendő a tisztántartáshoz, hanem a jó fogápoláshoz kefe, ápolószerek. mesterséges ledörzsö- lés szükséges, amiről a következőkben szólok: A fogkefe ne legyen túl nagy, mert nem lehet vele mindenhova odajutni. Ne legyen széles, mert a foginyi sérti. (Az ép foginy enyhe, masszírozó kefélése előnyös). A fogkefe sörtél ritkás csomókból álljanak, hogy egyrészt könnyen beférjenek a fogak közötti résekbe, másrészt a keféléskor a sörte- csomók közé gyűlő pépet — ami a fogápolószer és étel- lepedék keveréke — alaposan és könnyen kitisztíthassuk. A fogkefe nyele vízhatlan anyagból legyen. Fogápolószerek közül használjuk azokat, amelyek állandó fogorvosi ellenőrzés alatt készülnek, Egyik-másik fogkrém hangzatos hirdetése és szemléltető plakátja szerint oldja a fogkövet. Ha ez igaz. akkor a fogat is oldja, tehát ártalmas. A fogporok ne legyenek erősen dörzsölő hatásúak és vízben oldódjanak. A legegyszerűbb fog- ápoló-szerek: Szódabicarbo- na, konyhasó és Ems-i só. A fogkrém, fogpor, vagy szájvízhez adott menthol, illő olaj üdítő — frissítő érzést kelt. Nagyon fontos a fogkefélés iránya. A megned* vesitett fogkefére krémet, vagy fogport teszünk és előbb a fogak mindegyik felszínét lekeféljük. Ezután az összes fogakat kinövésük irányában, tehát a fognyaki ínytől kezdve a. metszőéi, vagy rágófelület felé keféljük. (Visszafelé nem vezet* lük a fogon a kefét.) A fog- felszinek ilyen irányú kefélését elvégezhetjük a kefe nyelének megfelelő forgatásával is. Az így vezetett fogkefe kisodorja a fogközök- bői az oda került pépes Jepedé kei. Tájékozódás céljából helyes, ha megmérjük a fogápolás időtartamát. Ilyenkor kiderül, hogy általában nagyon rövid időt fordítunk erre. Legalább ?— 3 percet szánjunk este lés reggel a fogápolásra, mert csak így lehet eredményes. A kefe használata utár. bőséges szájöblítéssel fejezzük be a műveletet. Oda-vissza szívó . mozgatással a fogak között átpréseljük a langyos vizet, vagy a szájvizet. A fogápolást végezzük rendszeresen este és reggel. A legfontosabb az esti szájápolás' Utána semmiféle ételt nem szabad reggelig fogyasztani (cukorkát és édességeket sem). Itt említem meg a legártalmasabbat: A jó gyermeknek a szülök jutalmul este ágyban csokoládét, stb. adnak. Ettől romlanak el a fogak. Napközben, étkezések után — ha mód van arra — következzék kefe és öblítés. Ha erre nincs alkalom, úgy legalább szájöblítés. Használat után nagyon gondosan kell tisztítani a fogkefét., főleg a sörtecso- mók között, mert ellenkező esetben az ott megrekedi pépes lepedék, vagy ínyvérzés maradványaiban milliárdnyira szaporodnak a baktériumok. Megmosás után a fogkefét alaposan megtöröljük és úgy helyezzük el, hogy jól megszáradjon. Előnyös a napon szárítás. Jó megoldás két fogkefe felváltva használva. DR. DARVAS ZOLTÁN r. i. stomatológus, főorvos IGAZSÁGTÉTEL / szerkesztőség postá’ábó! A köblényick ismerik már a gépi munka előnyei? A köblényt Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai április 4 re — igy vállalták annakidején — elvetették az összes tavaszi kalászosulcat, sőt öt hold borsójukat és ezenkívül 65 hold őszi kalászosukat pétisóval fejtrágyáztak. A termelőszövetkezet példája ösztönzést adott az egyénileg dolgozó varasztoknak is. Április 19-én a Vörös Csillag 40 hold kukoricája is a földben volt, amit négyzetesen vetettek. A tagság látva a gépi munka e’őnyct, gyorsaságát, a jó munkát, elhatározta, hogy a vetésforgóba beállított háztáji területükön is négyzetesen vetik el az összes kukoricát. A tagság, élén Dana János növénytermesztést brigádveze- tüvel arra törekszik, hogy a növényápolásban minél nagyobb teret hódítson a gépi munlca, mert így előzetes számításuk szerint eggyel többször kapálhatják a kapásolcat és ezzel lényegesen emelhetik a terméshozamot. NÉMETH ISTVÁN vb-elnök. Fellendüli a kultúrélct Bükkösdön Értékes zenei események színhelye volt az utóbbi két hónapban községünk. Hock János és dr. Rácz István, Verdi: Trubadúr. Mozart: Varázsfuvola és Verdi: Traviéta című operáját Ismertette és mikrobarázdás hanglemezről játszotta. Színjátszóink április 22-én mutatták be a Mágnás Miska című operettet. Az előadásnak azonban előzményei is voltak. Színpadunkon nem voltaik díszletek. Erre a célra tanácsunk a községfejlesztési alapból 2000 forintot biztosított. A pénz azonban kevésnek bizonyult. A község kisiparosai is segítségünkre siettek. Az ácsok — Arnold József párttitkár, Pfaff Antal a helyi népfrontbizottság elnöke és Apfenthaler József *— társadalmi munkában elkészítették a díszleteket és a mennyezeti kereteket. Pfeiffer Tamás körzeti villanyszerelő a színpad világítását bővítette K'ár Margit tanárnő és Szabó József festő a díszleteket festették. A társadalmi munkásoknak a színjátszócsoport tagjai is segítettek. Ez a példa azt bizonyítja, hogy megértéssel, összefogással szép eredményeket lehet elérni. Segítségükéi’! ezúton mondunk köszönetét. Sértő Károly kultúrotthon igazgató. Négyszeresére nőtt ' a budai Köztársaság Tsz taglétszáma A bodal Köztársaság Termelőszövetkezet mindössze 1'4 taggal alakult. Az erjedési folyamat azonban nem állt meg, A lelkes szervező munka, a vb- elnök elvtársnő és a vb-titkár, Herke Béla tsz-tag munkája és Kotánci Viktor villámhlradója igen sokat segített abban, hogy az elmúlt napokban már az 52. tag is aláirta a belépési nyilatkozatot és még nyolc új tag belépése várható. Gondos* G.vuh’ párttitkár. ég a télen történt. Valután, ebben a sel/yei járásbeli kis faluban színdarabot tanultak a DISZ fiatalok. Nagy Jenő is köztük volt, mindenki tudja róla, hogy jó színjátszó, sokan még azt is mondják: Pestre is elmehetne. Talán most gondolt arra a legkevésbé, hogy kimondják azt, amitől nagyon félt. Kimondták. — Kulák vagy! Nem maradhatsz közöttünk... Es Nagy Jenő. az alig tizennyolc éves fiatalember sírt. amikor behúzta maga mögött a kullúrház ajtaját. Ügy érezte, hogy ezzel az ajtóval bezárult előtte minden, minden ami jövőjét jelenti. De miért? Miért? Az apja, az öregapja miatt! Az öregapja nyomorult, negyven éve ül a konyhában. 1916-ban a Doberdón elvesztette az egyik lábát, a másik pedig megbénult. Azóta két bottal csoszog egyik széktől a másikig. Az apja? Nem is nagyon emlékszik már rá, hiszen még alig hat éves volt. amikor elment. Csak azt tudja, hogy egyszer 1944-ben távirat jött: ..Ifjú Nagy Jenő hősi halált halt.” Kidőlt a család utolsó támasza. Cselédet tartottak? Nem volt, aki megművelje a földet, kénytelenek voltak fogadni valakit. Nehéz és nagy kérdés ez. amelyre senki más, csak a (alu, az emberek adhatják men a feleletet, de válasz nélkül nem hagyhatják. Erről folyik a szó a községi tanácsirodában ahol Rattesid László elvtárs. a sellyei járási pártbizottság instruktora töri meg az elmélyedt csendet. — Negyvenhárom holdjuk volt, ebből tfz rét a berekben Mennyi ennek az aranykoronája? — Kétszázkllencven — B Író nál v. b elnök már fejből tu*- ín. hi**en -nnéör)tt ezeken r számokon eleget. — Te jól ismered Nagy Je- nöéket. Mikor volt először cselédjük? — Amióta az öreg elvesztette a lábát, azelőtt nem! — .4 válasz határozott és Bíró elvtárs szavai nyomán kibontakozik egy család története. Amikor Nagy Jenő nyomorékon hazajött a frontról, fia alig nyolc, kilenc éves volt, a lánya még kisebb. Mit kezdhetett? A földtől, amit dédjétől, szépapjától örökölt, nem akart megválni. Cselédet fogadott, de amikor a fia tizenötéves múlt, a cselédet elküldte és vele, meg napszámosokkal dolgoztatta meg a földet. Így mérlegelik a tanácsházán Nagy Jenöék további sorsát. Mit tegyenek? A 290 aranykorona nem üti meg a mértéket, de a földterület túl van a 25 holdon. Meg aztán a cselédek! Erre bizony nincs megfelelő „szempont”, de lehet-e itt valami országos szabvány után ítélkezni? Nem, ebben a kérdésben nincs szabvány. nincs külön emberiesség és nincs külön törvény! Mert a mi törvényeink az emberiességre, messzemenően az emberiességre épültek! Ha a kommunisták, a község paraszti közvéleménye azt mondja, hogy Nagy Jenöék nem kulá- kok. ha a termelőszövetkezei tagjai úgy határoznak, hogy Nagy Jenőnek — az unokának mert ő most a családfenntartó fáz öreganyja 68 éves és szív- bántalmai miatt nem tud a mezön dolgozni — köztük a helye, akkor... Igen, akkor nincs olyan „felsőbb intézkedés” — mert erre hivatkoznak — amely ezt a határozatot megmásítsa. * A király egyháziak legna- ■ gyobb ámulatára, mint Mr. nrnolfj kedvezd ff?5** ra, a minap nagy sebbel lob bal berobogott a■ faluba Hatos András kulák, aki 1952-ben otthagyott csapot, papot és elköltözött Kishajmásra. Most visszajött.. > — A raktárból rakják ki a burgonyát! Oda kötöm a lovaimat! — rendelkezett Hatos és a földművesszövetkezet beijedt ügyvezetője, Gadár Ferenc majdhogy kaptákba állva teljesítette is a „parancsot”. Mit lehet tudni — talán megváltozott a világ?? Gyerünk emberek, rakják ki a burgonyát! És a berezelt ügyvezető utasítására ki is pakolták a raktárból azt a hatvan, hetven zsák krumplit a fészer alá, amit az árvízkárosultak részére gyűjtöttek össze. Vissza a padlással! — rontott Hatos a házban" lakó Hetényi Mihálynak, aki azonban nem ijedős legény, sebtiben megmondta a magáét a kuláknak, le és felmenő rokonait sem felejtve ki a csokorba fűzött titulusokból. Mit számított ez Hatos úrnak! Env fecske nem csinál nyarat. Újból a szövetkezetbe vonult. — Az italboltban ürítsenek ki eay helyiséget, mert én oda költözöm! — utasított és nyomban ekét akasztott a szövetkezet bérelte konyhakertbe. Nem sokat szánthatott. — Nem, nem a földmüvesszövet- kezet vezetői állították le, — hanem a hirtelen megeredt eső. A zápor elől kénytelen volt fedél alá húzódni, helyesebben a földmüvesszövetke- zet italboltjában megjelenni ahol nagyhangon tudatta Béres Jenő csapossal, — aki egy- testben a szövetkezeti húsbolt vezetője is: — A tőkét és a pultot eladom! (Minthogy fogytán volt -T n“ni '»doff cipr'-vnak a pú--ember nek, aki borért, pálinkáért mellette tartott). Meg — Pillantott körül — a kocsma berendezését is! A parancskihirdetés után a jól végzett munka tudatában felpakolta feleségét a kocsira és visszahajtott Kishajmisra. Rövidre rá újra visszatért, békésebb húrokat pengetve. — Eljönnék én magukhoz Italbolt kezelőnek! — ajálko- zott Vedrődi Csabának, a földművesszövetkezet könyvelőjének. — Ha maguk nem akar- nak elfogadni, majd idehelyez engem a MÉSZÖV! — ahol tettek nekem olyan ígéretet, hogy ide tesznek. Hát nem került vissza se boltjába, se kocsmájába, "e mészárszéké be, mert Illés elvtárs. a járási pártbizof's*g Instruktora észrevette tízeiméit (a szövetkezet ügyvezetője máig sem szólt a tanúsnak) és a v. b. elnökkel, Vass Jenővel egyetértésben vissza- oakoltatták a két napig iénül heverő burgonyát " helyére és ott az összese r'”'- lett emberek füle hallat/ a megmondták a véleményük-t. Ha a faluban akadnak 's olyanok, akik Hatos mellet állnak, de a többség kimoná- ia az igazságot. Az ártatlam'l megbélyegzett embereknek elégtételt adunk, de a Hatos úrhoz hasonlóknak, akiknek tetteiről legendák járnak, soha! Visszajöhet a faluba, — dolgozhat, a két keze munkáidból megélhet, ha talál magának üres lakást, beköltözhet. Neki ez nem kell, neki <t bolt, a kocsma, a mészárszék kell és az, hogy újra kiéb- rudalhassa az eső elől fészerébe menekülő parasztokat, úgy ''*v)on az emberekkel, 'mint '■npca ronggyal.. i z’hből nem lesz semmi! SZALAI JÁNOS
