Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-08 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK l DUNÁNTÚLI AZ MDP BARANYA MEGYEI XIII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR fCA'MAIC LAPJA CSÜTÖRTÖK, 1956 MÁRCIUS 8 A nők nemzetközi ünnepén Jogaikért küzdöttek a nők. Jogaikért, amelyek megillették őket öröktől fogva, de ame­lyektől megfosztották őket. Ember és ember közé mély szakadékot ástak az évezredek, amelyek során kizsákmányolok nyomták el a kizsákmányol- takat. Nem az „erősebb nem” természetes uralmának követ­kezménye volt a női elnyo- mottság, nem is a papok által „asszonvi állattá” minősített nők alacsonyabbrendűségéből következett a jogtalanság, ha­nem azokból a társadalmi vi­szonyokból, amelyek lehetővé tették, hogy ember a másik embert elnyomja, kiuzsorázza, halálig dolgoztassa és adja- vegye, mint a barmot. Ezt is­merték fel azok a felvilágosult, forradalmi nők, akik harcra keltek a nők jogainak vissza­szerzéséért, a női jogtalanság és megalázottság megszünteté­séért. Harcu1 akár hirdették ezt, akár nem, szükségszerűen Összekapcsolódott a kizsákmá­nyoláson alapuló társadalmi tend elleni harccal. Negyvenöt évvel ezelőtt, 1911-ben a nők egyenjogúságá­ért vívott harc első eredmé­nyeinek dokumentuma volt a nemzetközi nőnap megünneplé­se. Akkor még nem volt ünnep március 8. az egész világ asz- szonyai számára, mindössze három európai országban ülték meg. A nőmozgalom terebélye- sedésével nőtt csak ez a nap igazi nemzetközi -ünneppé. Ez a szüntelenül növekvő, a nők újabb millióit összefogó világ­mozgalom fejlődött odáig, hogy fiz évvel ezelőtt megalakulha­tott a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség. S az azóta nitelt tíz esztendő alatt a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetséget, hazánkban a Ma­gyar Nők Demokratikus Szö- Vetségét ott látjuk minden ha­ladó megmozdulásban. Az ön­tudatra ébredt nők fáradha­tatlan aktivitással vesznek •észt a békeharcban, s gyarma­ti népek felszabadításáért ví- vott mozgalmakban, a minden­nél erősebb anyai érzést is harcbavetve küzdenek világ­szerte a ma gyermekeinek bé­kés, boldog jövőjéért. Hol gyökerezik ez a hatal­mas mozgalom, amely képes ledönteni évezredes erkölcsi normákat, letépi a fátylat a tá- volkeleti nőit arcáról, kiszaba­dítja a nőt a ráerőszakolt bi­lincsekből, s ha kell, vérszom­jas hadseregekkel állítja szem- ke a maga erejét, hogy meg­akadályozza a pusztító hábo- rúkat? Ugyanott gyökerezik, ahol minden elnyomott és ki­zsákmányolt szabadságvágya, ahol a boldog életre szomjazók koké vágy a: az embertömegek szivében és agyában. A béké- ert és a még elnyomottak fel­szabadításáért küzdő asszo­nyok mozgalmában ugyanan- ' nak az erőnek a tömegméretű megnyilvánulását látjuk, amely a magyar nők legjobb­jait a történelemben is meg­örökített hőstettekre késztette. -Amit Zrínyi Hona tett Mun­kács várának többéves hősi vé­delmével, azt teszik a mai ma­gyar nők, amikor a békét vé­dik. Amit Lebstück Mária tett a magyar szabadságért, azt te­szik ma a nők milliói a gyar­mati népek felszabadításáért. Amit Hámán Kató, Geisler Eta, Braun Éva és a munkás- mozgalom több női hőse tett, azt teszik ma a magyar asz- szonyok a szocializmus meg­valósításáért — más körülmé­nyek között, más eszközökkel és megnövekedett, már világ­méretekben szervezett erővel. Ma az öntudatra ébredt, fel­világosodott nőket ünnepeljük, a férfiak egyenjogú és egyen­rangú társait, akik a munká­ban és társadalmi életben, a politikai mozgalmakban és gyermekeink nevelésében szüntelenül bebizonyítják, hogy emberhez méltatlan, igazságta­lan és erkölcstelen a nők jog- fosztottsága, hogy a nők meg­becsülését, jogaik elismerését, egyenjogúságukat az élet min­den területén társadalmi tör­vényként kell tisztelnünk. Asz- szonyok százai érdemeltek ki Népköztársaságunkban magas kitüntetéseket jó munkájuk­kal, nők ezrei végzik dolgukat jól, sokszor férfiaknál is job­ban vezető beosztásban. S nemcsak ünnepeljük, elismer­jük a nőket, hanem számolunk is velük, mint egész társadal­munk életében nagy szerepet játszó tényezővel, mint a szo­cializmus megvalósulását előbbrelendítő hatalmas erő­vel. Nincs olyan' feladat, amely­ből ne vennék ki részüket a nők. A szocialista ipar fejlesz­tésének számos feladata igény­li a nők hozzáértését, körülte­kintését, ügyességét. A szocia­lista mezőgazdaság megterem­tése és a mezőgazdasági terme­lés általános fellendítése nem kevésbé függ a mezőgazdaság­ban dolgozó lányok és asszo­nyok helytállásától, öntudatá­tól. A fiatal nemezdék új er­kölcsű emberekké, jó hazafiak­ká és a szocializmus ügyéért minden áldozatra kész embe­rekké nevelése elsősorban az anyáktól, a nőktől függ. Ami­kor a nemzetközi nőnapot ün­nepeljük, nem kívánhatunk jobbat asszonyainknak és leá­nyainknak, mint sok sikert, sok nagyszerű eredményt eb­ben a munkában, sok győzel­met a haladásért, a nők min­den országban való felszabadí­tásáért vívott harcban. Sok sikert kívánunk megyénk asszonyainak a szocializmus győzelméért, a családjuk, gyermekük boldogabb életéért, j a béke megőrzéséért vívott küzdelmükhöz ! hétmillió forintos beruházással ^fejeződött a Szigetvári Cipőgyár bővítése Az elmúlt évben több, mint hétmillió forintos beruházás­ai megkezdték a Szigetvári Mpögyár bővítését. A nagy- V4nyú munka során 30 méter usszú egyemeletes épületet .P'fettek, amelyben a csákózó 3 a szabászatí üzemrészt he­lyezik el. Ezenkívül női és férfi korszerű öltözőt, zuhanyozót és mintegy 150 személyes étkez­dét is létesítettek. A bővítést március 7-re be­fejezték s az új helyiségeket átadták az üzem dolgozóinak, akik még aznap megkezdték a beköltözést w w Ünnepségek az üzemekben A nemzetközi nőnap alkal­mából minden üzemben és hi­vatalban ünnepségeket tarta­nak, amelyeken üdvözlik, meg­vendégelik és megajándékoz­zák a dolgozó asszonyokat és leányokat. Több pécsi üzemben, így a Pécsi Porcelángyárban is a nemzetközi nőnap előestéjén tartottak ünnepi nőnapot. Az Építők Kultúrotthonában eb­ből az alkalomból összegyűlt a gyár minden női dolgozója, — akik az elmúlt napokban ’ettek testületileg az MNDSZ tagjai. Az ünnepi előadás után, amelyet az MNDSZ városi el­nökség kiküldötte tartott, — megvendégelték őket. A Pécsi Bőrgyárban ma a hangoshíradó egész nap szó­rakoztatja a gyár női dolgo­zóit. A legjobbaknak — jó munkájuk jutalmául — nótá­kat küldenek. Még kora reg­gel tizenkét cserép élővirág vándorol a műhelyekbe, a munkavereanyben legkiválóbb eredményt elért asszonyokhoz, leányokhoz. A kertvárosi isko­la pLrosnyakkendős úttörői is eljönnek a gyárba, hogy fel- köszöntsék az ünnepeiteket és további jó munkát kívánjanak nekik. Az üdvözlések sora csak délután ér véget, amikor a bőrgyár asszonyai és leányai elfoglalják helyüket a kultúr­teremben, hogy végiggyönyör­ködhessék a kedves műsort, ímelyet a gyár dolgozói aján­lottak nekik. Kossuth-bányán ma leszál­lás előtt és kiszállás után han­goshíradón keresztül is ünnep­it a bánya gépkezelőit, lám- pakamrakezelőit, a földalatti segélyhelyeken és az irodák­ban dolgozókat. Külön-külön megdicsérik majd azokat, akik szorgalmasan dolgoznak. Ki­fogástalan munkájáért kap majd dicséretet Schwarczlcopf Antalné is, aki a lámpakamra legbecsületesebb dolgozói kö­zé tartozik, s akit munkatár­sai kérésére nemrég brigád- vezetöhelyettessé tettek meg. A Patyolat Mosoda női dol­gozói azzal köszönik meg a ró­luk való megemlékezést, hogy háromnapos ünnepi műszakot i tartanak, amelyen különösen • jó eredményt akarnak elérni. ! A Közlekedési Vállalatnál ; ma, csütörtökön este hét óra- : kor tartják meg a nőnapot. Az : ünnepségen Túrna Etel elvtárs- ; nő, a pártvezetőség egyik tag- j ja mond beszédet. Ezután ven- : dégelik meg a vállalat női ■ dolgozóit, majd kultúrműsort ; rendeznek tiszteletükre. A kul- : túrműsor keretében fellép az • üzemi dalárda is, a kultúr cső- ■ port tagjai táncokat, szavala- jj tokait adnak elő. S hogy teljes : legyen a szórakozás, a Pécsi • Bőrgyár öttagú zenekara szol- í gál.tat majd tánczenét. •• Megérkeztek a harkányi tsz primőr-árai A harkányi Első Me­gyei Tanácskozás Ter­melőszövetkezet meg­kezdte a primőr-áruk Pécsre szállítását. A ter­melőszövetkezet meleg­ágyaiban termelt hónapos retket, salátát és zöld­hagymát a Bem utca 26. szám alatt és a Bajcsy Zsilinszky utcai nagypia­con hozzák forgalomba. A harkányi termelőszövetke­zet eddig körülbelül 2 000 forint értékű idei zöldárut szállított Pécsre. Koncentráljuk a fejtéseket, átszervezzük Béta-akna levegőellátását Pozsgai Károlynak, a Komlói Szénbányászati Tröszt főmérnökének nyilatkozata A komlói szénmedencének nemcsak mint „egyszerű“ szén- termelöhelvnek, hanem mint kokszolható szenet adó szén­medencének igen jelentős fel­adata van az ország szén- bányászatában. Azért, hogy minél több és olcsóbban ter­melt kokszolható szenet szál­lítsunk, alapos műszakfejlesz­tési tervet dolgoztunk ki, amelynek megvalósítása felé ütemesen haladunk. Legnagyobb üzemünkben, a komlói Kossuth-bányának „A“ mezejében a VII. szinten már megkezdtük a koncentrált fej­tések előkészítését. A kon­centrált fejtésekkel a fron­tok előrehaladási sebességének növelésén kívül meggyorsul az itt termelt szén elszállítása. — Hasonló ’ fejtéseket alakítunk ki a „B“ mezőben is. Átszervezzük a komlói Béta­akna sürített levegő ellátását. Jelenleg a Béta-aknát több kompresszor látja el sürített levegővel. A III-as aknán is működik egy 25 ezer köbmé­teres turbókompresszor. Már dolgozunk azon, hogy Béta­aknát is a III-as aknáról lás­suk el sürített levegővel s így a Béta-aknai kompresszorok működésének megszüntetésé­vel havonta soktízezer forintot takarítunk meg; A műszaki fejlesztési terv megvalósulása jelentősen hoz­zásegít bennünket, hogy éves tervünkön felül vállalt 10 ezer tonna jó minőségű feketesze­net hiánytalanul kitermeljük; Jugoszláv-magyar tárgyalások as árvízveszély elhárításáról Tudósítónktól. Szerdán reggel fontos, orszá­gok közti megbeszélés szín­helye volt a beramendi ta­nácsháza. Az épület előtt fel­sorakozó idegen rendszámú gépkocsikról még a be nem avatottak is megállapíthatták, hogy itt tartják meg a magyar- jugoszláv vegyesbizóttságnak tárgyalását a határmenti vi­zek árveszélyéinek elhárításá­ról. „Bajban ismerni meg a jóbarátot” — ennek a közmon­dásnak igazságát támasztotta alá a kölcsönös segíteni akarás­nak az a meleg légköre, amely a tárgyalás első percétől a búcsúzó kézfogásokig eltöltötte a tanácsháza kis szobáját. Ha valaki, hát Baranya ala­posan benne van a vizeszsák­ban: nemcsak a Duna árhul­láma teszi időről-időre próbára töltéseit, hanem a siklósi és sellyei járások alsó részén a Drávát is figyelemmel kell kí­sérnünk. Ezzel még koránt- sincs' vége a felsorolásnak: a Karasica, a Borza és a Tapolca patakok vize mind ezer és ezer holdakat fenyegetnek elöntés­sel, ha mindkét fél nem hoz azonnal szakszerű és gyors intézkedéseket elhárítására. A vegyesbizottságok elnökei­nek kölcsönös üdvözlései után a magyar vízügyi szakemberek felvilágosítást, kértek jugo­szláv. kollégáiktól: mi a hely- zét a Dráván, és a Murán, várható-e onnan veszély? A szíves felvilágosítás nem ké­sett: A Dráva tiszta, jégdugó kép-' zödésére és új árvízveszélyre előreláthatólag nem kell szá­mítani. Ugyancsak jégmentes a Karasica jugoszláv folyása is. Ami a Tapolca patakot ille­ti a jugoszláv és a magyar vízügyi szervek előterjesztést tesznek felettes hatóságaik­nak, hogy a határt képező 3 kilométeres szakaszt későbbi időpontban együttesen hozzák rendbe. A beremendi tanácselnök szobájából nyíló, kis tárgya­lóterembe sorra érkeznek az üzenetek: a dunai árhelyzet alakulása miatt szükségessé válik, hogy a magyar légierő megfigyelő repüléseket végez­zen a határ közelében. A ju­goszláv fél küldöttségét vezető őrnagy a további megállapo­dások alapján ezt szívélyesen tudomásul is vette. Szívélyességre — szívélyes­ség a válasz. A Dráván és a Murán jégzajlás idején mindig jégdugók képződését idézhetik elő a mederbe szakadt hídron­csok. A magyar szakemberek véleménye szerint kiemelésü­ket csak úszódarú segítségével oldhatják meg. Engedélyezik-e a jugoszláv szervek, hogy a Dunán és a Dráván keresztül magyar úszódarú hajózzék be az érintett területekre? • A tolmácsok gyorsan fordí tanak szerbre és utána legalább olyan rövid idő alatt megszü­letik a gyors válasz is: a jugo­szláv mérnökök teljesen egyet­értenek magyar szaktársaik­kal, kell az úszódarú és nem támasztanak akadályokat a Dunán és a Dráván történő be­hajózásával szemben. Ha jég­torlasz miatt esetleg veszélyes helyzet támad, mindkét fél jégrobbantásokat hajt végre, egymás kölcsönös és a meg­felelő vízügyi szakemberek értesítése után. — Mennyi az Önök telefon­száma? — fordul a jugoszláv fél egyik képviselője Gombás Lukács magyar főmérnökhöz. — 21-26 — válaszol készsé­gesen a főmérnök. Az árvízve­szély elhárítása érdekében ugyanis a pécsi Vízügyi Igaz­gatóság és a jugoszláv szervek között Budapesten és Belgrá- don keresztül telefonösszeköt­tetés létesül. — Mi a helyzet a felső Dráván, ott nincs jéigtorlasz? A kérdező MÁV tisztet a varasdi vízgazdálkodási hiva­tal szakembere megnyugtatja: a murakeresztúri közös vasúti hídnál sem számíthatunk jég­torlaszra. Ami pedig a felső-Drávát illeti, ott a jugoszláv szervek megfelelő robbantásokat vé­geztek. A hídroncsok eltávolí tását — a korábbi megegyezés értelmében tovább fogják foly tatni. A Borza patak ügye kerül most szőnyegre, amelynek vize Majs környékén 500 holdat ön­tött el. A magyar fél felhívja a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság illetékeseit, hogy a Borzán nagyobb vízbőségre számítsanak, mert az 500 hold­ról most levezetik a patakba a vizet A tárgyalás szünetét két gyors híradás zavarja: közöl­jék a jugoszláv féllel, hogy Drávacsehinél kilépett medré­ből a folyó és elöntötte a ju­goszláv partot. A másikat a Baranya mégyei árvízvédelmi bizottság intézi a magyar fél képviselőihez. — Dunaföldvárnál, Paksnál és Sztálinvárosnál árvízveszély állt elő. A légierő még ma hozzálát a jég szétveretéséhez. Kérjék meg a jugoszláv felet, hogy hasonló módon indítsa meg a mága területén is a légi bombázást. A veszély itt forrósodik kéz­zelfoghatóan a telifüstölt kis szobában. Ami a drávacsehi kiöntést illeti, jugoszláv olda­lon már felkészültek erre, ma­gyar részről pedig töltések vé­dik a partot. De a Duna — az komoly dolog. A jugoszláv fél egyik képviselője azonnal gép­kocsiba ült és a jugoszláv ha­tárőrség telefonján azonnal megtette a szükséges intézke­déseket Mire visszatért, a tolmácsok már lefordították a kétnyelvű jegyzőkönyvet, melyet mindkét félről az a legmesszebbmenőbb törekvés hat át, hogy baráti módon siessenek egymás se­gítségére a közös veszély: az árvíz ellen. Oroszlán Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom