Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-07 / 57. szám

2 NAPLÓ 1956 MÁRCIUS 1 Eisenhower válasza N. A. Bulganyin üzenetére Moszkva (TASZSZ) Mint ismeretes, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke 1955. szeptember 19-én, levelet intézett Dwight D. Eisenhowerhez, az Egyesült Államok elnökéhez. Levelében kifejtette elgondolásait a leszerelés kérdéséről azzal a javas­lattal kapcsolatban, amelyet az Egyesült Államok elnöke a genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten tett a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti katonai értesülések kicseré­lésére és a két ország területe fölött végrehajtandó kölcsönös légifényképezésre vonatkozó­lag. Ezt a levelet a szovjet sajtó 1955 szeptember 25-én közölte. Március 5-én N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta Charles Bohlent, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, aki átnyújtotta Dwight D. Eisenhower amerikai elnök 1956 március elsején kelt üzenetét, választant N. A. Bulga­nyin 1955 szeptember 19-i levelére, _ Dwlgth D. Eisenhowernek, az Egyesült Államok elnökének az üzenete a következő­képpen hangzik: Óriási méretekben fejlődik a Szovjetunió ipara A Szovjetunió hatodik ötéves terve a vaskohászat termelésé' nek nagyarányú növekedését irányozza elő. 1960-ban 1955-hW viszonyítva a nyersvas termelése 59 százalékkal, az acélé 6* százalékkal, a hengerelt acélé 52 százalékkal nő. A többi közöl* befejezik a cscrepoveci (vologdai terület) kohómű építkezéséi' Az építők most készülnek a legmodernebb technikával ellátói* vegyi kokszolómű üzembehelyezésére. A képen: a cserepove® kohómű vegyi kokszolóüzeme Ligyia Szavcljeva még nincs harminc esztendős, de már1* egyike a legkiválóbb szakmunkásoknak a moszkvai „Pari*# Kommun“ cipőgyárban. A vezetése alatt álló részleg rendsí*' résén túlteljesíti a tervet. A képen: L. Szavcljeva munka közb* „Nyikolaj A. Bulganyin őexcellenciájának, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek Moszkva 1956 március L Igen Tisztelt Elnök Ur! — Annak megfelelően, amit október 11-i üzenetemben kö­zöltem önnel, gondosán meg­vizsgáltam szeptember 19-i üzenetét arra az általunk Genfben megvitatott kérdésre vonatkozólag, hogy hozzunk létre elfogadható leszerelési rendszert. Megelégedéssel állapítottam meg, hogy ön egyetértését fe­jezte ki azzal, hogy kölcsönös biztosítékokat kell teremteni egy meglepetésszerű támadás­sal szemben és kívánatos a fegyverzet kölcsönös csökken­tése. ön utal arra, mennyire őszintén óhajtom, hogy módot találjunk a nemzetközi ellen­őrzés és felügyelet fontos problémájának rendezésére. ön azonban, úgy látszik, kü­lönböző kérdéseket vet fel az cn genfi javaslatommal kap­csolatban. ön azt kérdezi, va­jon javaslatom elfogadása a fegyverzet csökkentésére ve­zetne-e, és kételyét fejezi ki ezt illetően, ön annak a gon­dolatnak ad hangot, hogy más országokra is ki kell terjeszte­ni a felügyeletet, ön felvet egyéb, az atomfegyverekre vo­natkozó kérdéseket is. Nekem az a meggyőződésem, hogy genfi javaslatom elfogadása, összekapcsolva az ön által ja­vasolt földi ellenőrző őrségek­kel, csökkentené a rajtaütés- szerű támadás veszélyét és ténylegesen elvezetne a fegy­verzet csökkentésére, a fe­szültség enyhülésére és a tar­tós béke kilátásainak megja- vulására. Az Egyesült Államo­kat kétségtelenül az az elha­tározás tölti el, hogy eléri eze­ket a célokat. Az ENSZ lesze­relési albizottságában működő képviselőm hajlandó lesz se­gítséget nyújtani abban, hogy programot dolgozzanak ki en­nek az elhatározásnak valóra- váltására kormányaink meg­felelő intézkedéseinek útján. Véleményem szerint erőfeszí­téseinknek különösen arra kell irányulniok, hogy ellenőrzés alá helyezzük az atomveszélyt. Az Egyesült Államok az em­lített cél felé vezető fontos lépésként és abból a feltétele­zésből kiindulva, hogy légi és szárazföldi felügyeleti rendsze­rünk kielégítően fog működni, kész volna más államokkal együtt elfogadható és garantált intézkedéseket tenni, hogy a hasadó anyagok jövőbeni gyár­tását, bárhol történjék is. ne használják fel többé a fegy­verkészletek kiegészítésére. Ezzel össze lehetne kapcsolni 1953 december 8-i javaslato­mat, hogy „már most kezdjük meg és a továbbiakban foly­tassuk együttes hozzájárulá­sunkat“ egy nemzetközi atom­ügynökség létrehozásához a meglévő normális urán- és ha­sadóanyag-készletekből. Ezek az intézkedések, amennyiben megfelelően megvalósulnak, megváltoztatják a nukleáris fegyver állandó fejlesztésének a világot fenyegető mostani irányzatát. Végső reményem abban van, hogy a hasadó anyagokat világszerte minde­nütt kizárólag békés célokra használják fel. Tekintetbe veszem e téren az ön kormányának 1955 má­jus 10-1 javaslatában megem­lített nehézségeket, amelyek amiatt támadnak, hogy lehető­ségek vannak a nemzetközi el­lenőrzés megkerülésére és az atom- és hidrogénfegyver tit­kos gyártásának megszervezé­sére. Azok a veszélyek azon­ban, amelyek akkor keletkez­nének, ha nem sikerülne az ellenőrzést biztosítani, szük­ségessé teszik a nehézségek leküzdését, a biztosítékok ha­tékony rendszerének kidolgo­zását és megvalósítását. Meg­győződésem, hogy amennyiben mindkét fél igazán törekszik erre, akkor sikert érhetünk el e téren. Egészben véve úgy vélem, hogy a leszerelésre főként, ha­bár nem kizárólag, a fegyver­zet, nem pedig az emberállo­mány korlátozása szempontjá­ból kell törekedni. Az előbbi jobban megfigyelhető, szabá­lyozható és ellenőrizhető, mint az utóbbi. Úgy látom, hogy a jelen nemzetközi helyzetben és különösen az Igazi távol-keleti béke hiánya miatt mostanában nehézségekbe ütközhet a fegy­veres erők általánas színvona­lának csökkentéséről való meg­egyezés. Meg kell azonban len­nie annak a lehetőségnek, hogy már most megegyezzünk olyan stabilizáló jellegű intéz­kedésekben, amelyek, kellő biztosítékokkal, a fegy­verzet fő fajtáinak ellen­őrzésére és korlátozására vo­natkoznak. Ezek az intézkedé­sek elszakíthatatlan részei lesznek egy olyan, mindent magában foglaló rendszernek, amelyre a résztvevő államok biztonságának szavatolásához szükség van. Ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió az Egyesült Ki­rálysággal, Franciaországgal és Kanadával, albizottságbeli kol­legáinkkal együtt el tudja ér­ni az alapvető megegyezést, akkor meggyőződésem, hogy más államok is csatlakozni akarnak majd azokhoz az in­tézkedésekhez, amelyeket az egyetemes béke szempontjából pozitív jelentőségűeknek fog­nak tekinteni. Az Egyesült Államok feltéte­lezi, hogy a többi érdekelt ál­lam hozzájárulásával a meg­egyezés alapján létrejövő fel­ügyeleti rendszer kellő és ha­tékony alkalmazást nyer azok­ra a fegyveres erőkre és esz­közökre vonatkozólag is, ame­lyekkel országaink határaikon túl rendelkeznek. Keddeat este a Magyar-Szov­jet Társaság és a Magyar írók Szövetsége által a Zeneművé­szeti Főiskola nagytermében rendezett irodalmi esttel nyi­tották meg a szovjet könyv ünnepét. Az elnökségben fog­laltaik helyet Kende István, az MSZT főtitkára, Veres Péter, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Simó Jenő, a Magyar Dolgozók Pártja tudományo6- és kulturális osztályának he­lyettes vezetője, Darabos Iván, népművelési miniszterhelyet­tes, Kakuk Józsefné, az MSZT titkára, Tamás Aladár, a Ma­gyar írók Szövetségének első titkára. Bölöni György, a Ma­gyar Népköztársaság Irodalmi alapjának igazgatója. Gergely I E program kezdeti szakaszai­ban mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok igen je­lentős fegyveres erőkkel fog rendelkezni, köztük atomfegy­verkészlettel is. Világosan rá kívánok mutatni arra, hogy az Egyesült Államok a maga ré­széről továbbra is fenn fogja tartani ezeket az erőket, de nem agresszió céljára és nem önző nemzeti célok elérésére, hanem annak érdekében, hogy ebben az átmeneti időszakban az általános stabilitás ügyét szolgálják. Üdvözlöm azt a közlést, hogy ön nagy figyelmet szentel e kérdésnek, amely rendkívül nagy jelentőségű államaink és a világ többi országai népei­nek szempontjából. Engedje meg, hogy biztosít­sam önt és országának népét arról, hogy az Egyesült Álla­mok célja továbbra is az igaz­ságos és tartós béke biztosítá­sa. Remélem, a leszerelési al­bizottság küszöbönálló ülés­szaka lehetővé teszi majd, hogy valóban előrehaladjunk e cél felé. Szeretném megragadni az alkalmat arra is, hogy meg­erősítsem az ön február 1-1 le­velének vételét, válaszként január 28-i levelemre. Felfo­gásom általában ugyanaz ma­radt, mint említett levelemben kifejtettem. Mindamellett to­vább fogom tanulmányozni ezt a kérdést, hogy tisztázzam, nem lehetne-e újabb hasznos lépéseket tenni kapcsolataink szempontjából. Később, való­színűleg újból érintkezésbe lé­pek önnel ebben a kérdésben. őszinte híve Dwight D. Eisenhower Sándor, Illyés Gyula és Mada­rász Emil írók. Az elnökség­ben foglalt helyet K. M. Szi- monov, a Szovjet írók Szövet­sége vezetőségének titkára, a szovjet kulturális küldöttség vezetője, akit az est részvevői lelkes tapssal üdvözöltek. Az ünnepséget Veres Péter, a Magyar írók Szövetségének elnöke nyitotta meg. Ezután Tamás Aladár, a Magyar írók Szövetségének első titkára mondott ünnepi beszédet. Majd K. M. Szimonov, a Szovjet írók Szövetségének titkára, a szovjet kulturális küldöttség vezetője mondott beszédet. Az est második részében mű­vészi műsor következett. A magyar parlamenti küldöttség Brnoban Prága (CTK): A magyar parlamenti küldöttség tagjai Rónai Sándornak, a magyar országgyűlés elnökének vezeté­sével hétfőn délután a brnoi Ianacek Operaházban megje­lentek Csajkovszkij: Csipke­rózsika című balettjének elő­adásán. Az előadáson megjelent né­zők igen melegen üdvözölték a magyar parlamenti küldött­ség tagjait. Három arab államfő értekezlete Kairóba» Kairo (TASZSZ): Mint a ^ pok közük, a három arab ^ lamfő — Nasszer, EgytP^ elnöke, Kuatli, Szíria eln^ és Szaud, Szaud-Arébia k,r, lya — Kairóban tárgyalásé**8 folytat az arab országok 9° . tikai, gazdasági és kat°fl8 együttműködéséről. Zorln szovjet nagykő'** visszatért állomáshelyt ß Berlin (MTI): V. A. Zorin-,, Szovjetunió rendkívüli és*11^, hatalmazott nagykövete a V met Szövetségi Köztársa^. ban, többhetes moszkvai tózkodós után hétfőn Y'88# tért Bonnba és újból átv hivatala vezetését. II Dunántúli Napló jogi tájékoztatója Holtnak nyilvánítás Adenauer nem törekszik őszintén Németország újraegyesítésére Dehler újabb támadása Adenauer ellen Á Zeneakadémián rendezett irodalmi esttel nyitották meg a szovjet könyv ünnepét Azt a személyt lehet holtnak nyilvánítani, aki eltűnt és el­tűnésétől számítva bizonyos idő eltelt. Általában két nagy csoport­ra oszthatók az ilyen eltűnt személyek aszerint, hogy mi­kor tűntek el. Olyan szemé­lyek esetében, akik az első vi­lágháborúval kapcsolatos ese­mények során, illetőleg a má­sodik világháború alatt tűn­tek el, a holtnak nyilvánítás­ra a 12 200/1948. Korm. számú rendeletben foglalt szabályok irányadók. Azoknak a szemé­lyeknek az eseteiben pedig, akiknek eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy az eltűnt szémély életbenlétére utaló bármilyen adat Ismere­tes volna, a 105/1952. M. T. szá­mú rendelet 10. §-a irányadó. Holtnak nyilvánítási eljárás kérelmezésére, az eltűnt sze­mély házastársa, örököse, a gyámhatóság, illetőleg minden olyan személy jogosult, aki­nek jogi érdeke fűződik a holt­nak nyilvánításhoz. A holtnak nyilvánítási eljá­rásokra az a városi bíróság, il­letőleg járásbíróság illetékes, ahol az eltűnt személynek utol­só belföldi lakhelye volt. A bíróság a kérelem előter­jesztése esetén az eltűnt sze­mély életbenlétére, illetve el­halálozására vonatkozó adatok bejelentése végett felhívást (hirdetményt) bocsát ki har­minc napos határidővel. A hirdetményi határidő le­járta után a bíróság, la a holt­nak nyilvánítás előfeltételei fennállnak, az eltűnt személyt holtnak nyilvánítja és a vég­zésben a halál vélelmezett ide­jét megállapítja. Ez az eltű­nést követő hónap 15 napja. A holtnak nyilvánító végzés hatályonkfvüli helyezését, a holtnak nyilvánító végzés jog­erőre emelkedése után a ké­relmezésre jogosultak bárme­lyike kérheti az elsőfokon el­járt bíróságnál, ha a holtnak nyilvánított személy még él, vagy utoljára olyan időben adott életjelt magáról, hogy holtnak nyilvánításnak nem lett volna helye. A holtnak nyilvánító végzés hatályonkí- vül helyezését ezenfelül maga a holtnak nyilvánított sze­mély is kérheti. Az első világháborúval kap­csolatos események során, Il­letőleg a második világháború alatt eltűntek holtnak nyilvá­nítása iránt indított eljárás, valamint az eljáráB céljára ki­állított minden okirat Illeték­mentes. A holtnak nyilvání­tási eljárás más eseteiben, ne­vezetesen n 105/1952. M. T. szá­mú rendelet alapján indult holtnak nyilvánítási eljárás­ban az 52/1950. PM. számú rendelet 53. §-a értelmében 100 forint illetéket kell leróni­Berlin (MTI) Thomas Dehler, a Szabad Demokrata Párt el­nöke vasárnap egy hamburgi gyűlésen újabb éles támadást intézett Adenauer politikája ellen és határozott lépéseket követelt Németország újra­egyesítése érdekében. Dehler megismételte, hogy Adenauer nem törekszik őszin­tén és komolyan Németország újraegyesítésére. Sok bonni politikus iß idegesen hallgatja már Adenauer örökös szóvi­rágait az újraegyesítésről, ame­lyeket sohasem követnek tet­tek. A Szabad Demokrata Párt elnöke ezután arról be­szélt, hogy Nyugat-Németor- szágban az elmúlt tíz esztendő alatt sohasem a nép akarata, hanem mindig a nyugati hatal­mak és elsősorban az Ameri­kai Egyesült Államok akara­ta jutott kifejezésre. Adenaue- rék tíz évig úgy tettek, mintha Kelet nem is léteznék — mondotta Dehler, majd rámu­tatott arra, hogy Adenauer gyámkodni igyekszik a parla­ment és a képviselők felett. A kancellár számtalanszor poli­tikai és gazdasági nyomást gyakorolt a Szabad Demokruta párt parlamenti képviselőire és ezzel a legdurvábban meg­sértette az alkotmány rendel­kezését, amely szerint a szö­vetségi gyűlés tagjai csak lel­kiismeretüknek tartoznak fe­lelősséggel — mondotta Deh­ler, majd így folytatta: Bonnban ma odáig fajult a helyzet, hogy senki sem foly­tathat eszmecserét anélkül, hogy Adenauer vagy Globke államtitkár egy órán belül ne értesülne a beszélgetés tartal­máról. A kancellárnak a Sza­bad Demokrata Párt parla­menti csoportjában Is voltak besúgói, akik a legpontosab­ban tájékoztatták őt a történ­tekről és a tervekről. Dehler hamburgi beszédét politikai megfigyelők az eddig legélesebb Adenauer-ellenes . v támadásnak ■ minősítik. A be­szédben az a felfogás jut kife­jezésre, hogy Németország de­mokratikus újraegyesítése el­képzelhetetlen a Német Szö­vetségi Köztársaság politikai rendszerének alapvető átszer­vezése nélküli Dehler azonban nem halad következetesen e felismerésének vonalán. Ezt mutatja a többi között beszé­dének ama kitétele, hogy a Szabad Demokrata Párt nem kívánja a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demo­kratikus Köztársaság közvet­len tárgyalásainak felvételét. Á bonni parlament megszavazta az alkotmánymódositá militarista törvényeket Berlin (MTI) A bonni parla­ment az eredeti tervektől el­térően kedden mind második, mind harmadik olvasásban be­fejezte az úgynevezett katona­törvény megtárgyalását. A tör­vény lehetővé teszi, hogy az Adenauer-kormány megszer­vezze az új nyugatnémet had­sereg 150 000 főnyi keretét és előkészítse az általános had­kötelezettség bevezetését Nyu- gat-Németországban. A parlamont ezenkívül má­sodik cs harmadik olvasásban megtárgyalta a kormány által előterjesztett tizennégy alkot­mánymódosító törvényjavasla­tot. Ezek ugyancsak Nyugat- Németország újrafelfegyverzé- 3ének meggyorsításéra és meg­könnyítésére irányulnak. A parlament a „katonatörvényt“ egyszerű, az alkotmánymódo­sító törvényeket előírásszerűén kétharmados többséggel fogad­ta el. A Német Szociáldemo­krata Párt képviselői OUen- hauer pártelnök ígéretének megfc’ ’ően az alkotmány- módosuó törvények mellett foglaltuk állást, A marokkói szül iá» hétfőn délután Habam érkezett Rabat (MTI): A mari^r szultán hétfőn délután f*1 ff- kezett a Rabat-környéki pülőtérre. A szultánt ha**1 tömeg fogadta. Rabatban az utóbbi »*■/* ban felállított diadalívek %í' vonult be a szultán. AZ Y/ kon hatalmas tömeg e Marokkó függetlenségét- *'/ jen a füBg*tlen»ég!“-kjál f hangzottak. Laptudósít0** Wf lentése szerint hasonló j1//' tésekre került sor Ca-S**31 ban és más városokban- if • All Jata, a Marokkói munista Párt titkára táv»uj/ intézett a szultánhoz és kiemeli: — A nemzeti füg#?*"/ kivívása alkalmából lékben részt veszek f"wl ürömében. Mélyen meg*1* ij*1 vértanúink emlék* élű** *8$ vözlöm mindazokat a kát, akik hozzájárultak t1*' diadalra viteléhez. «if, — Hőn óhujtom, hn#Y a1,, rokkói nép erőfeszítés? ^-it nak lehetővé ‘tételére Innak, hogy Marokká / fjl lem nélkül és közvetlen f korolja szabad, szuv***’ ),$f független állami J0Í8’*íjí hamarosan elérjo pz rokkói terület egyesit*35

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom