Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-30 / 77. szám

2 N a p r: 6 1956 MÁRCIUS M ’ Megyei pártaktira-értekeslet a Petőfi filmszínházban ' (Folytatás az 1. oldalról) tavasz folyamán elkészíteni s a Hazafias Népfront segítsé­gével népszerűsíteni a falvak­ban. A beszámoló hangsúlyozta, hogy mindezek mellett sok tennivalónk van még a ter­méshozamok növelése, különö­sen a kenyérgabona és a ku­korica termesztése terén. Az utóbbi mind a termelőszövet­kezetekre, mind az egyéni gaz­daságokra érvényes. Most a tavaszon hathatós intézkedéseket kell tennünk mindenekelőtt a négyzetes kukoricavetés széleskörű el­terjesztésére, hogy több ku­koricát termesszünk. A tavaszi munkák gyors el­végzése érdekében rendkívül fontos a belvizek levezetése. A megyében jelenleg 6 826 ka- tasztrális hold szántó, rét és legelő van víz alatt. A helyi pártszervezetek és tanácsok szervezzenek társadalmi meg­mozdulást a járási és községi DISZ-szervezetek és népfront­bizottságok hathatós közremű­ködésével. Támogassuk a helyi szervek kezdeményezőkészségét l Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa nagy­szerű példáját mutatta annak, hogyan kell a helyi szervek kezdeményezőkészségét meg­alapozni és kifejleszteni. Az eredmények ellenére az a véleményünk, hogy még tartoznak, így a révek az út­igazgatással egy egységet ké­peznek. A kérdésnek újból va­ló felvetésével kapcsolatosan a Város és Községgazdálkodási Mi nisztérium a Honvédelmi Mi­nisztérium KPM Hajózási Fő­osztály Folyamrendészeti és Tengerészeti Hivatal újból le­szögezte, hogy a révközleke­dést, mint veszélyes, közúti hi­dakat pótló vízi üzemnek ke­zelése, igazgatása és üzemelte­tése csak az erre hivatott szer­vek útján tartható fenn. Ez fo­kozottabb mértékben vonatko­zik az erős nemzetközi hajó­zást! Dunán, miért is a mohá- csrrévátkelésnek a tanács ha­táskörében való üzemeltetésé­hez nem járulhatok hozzá”. Ilyen példákat még lehetne sorolni. Nekünk azonban az a véleményünk, hogy a XX. kongresszus tanulságai alap­ján harcot kell folytatni a gaz­daságosabb munkáért, a helyi erők minél gyümölcsözőbb fel- használásáért. Továbbra is az a javaslatunk, hogy a kompot adják vissza a tanács kezelésé­be. Szilárdítsuk meg a kollektív vezetést, a párt és a tömegek kapcsolatát! sokszor megkötik a helyi szervek kezét. Megyénkhez tartozik Mohács­sziget. Itt fejlett zöldségter­melés és állattenyésztés ala­kult ki, de még messze van attól, amit megfelelő anyagi eszközök felhasználásával el lehetne érni. Ismert a Bara­nya megyeiek előtt, hogy ezen a szigeten az országban leg­hamarabb érik be a cukorbor­só, egyes szakemberek szerint korábban, mint Olaszország­ban. Miért ne lehetne Mohács­szigeten koránérő cukorborsót vagy paradicsomot nagy töme­gekben termeszteni? Lehetne, csak ehhez, mint általában a helyi jellegű kezdeményezések­hez, bizonyos pénzügyi alapra lenne szükség, amellyel a me­gyei tanács nem rendelkezik. Az a javaslatunk, hogy a Terv­hivatal vizsgálja meg elgondo­lásaink célszerűségét, s ha azokkal egyetért, esetleg már ez év második felében szaba­dítson fel erre a célra meg­felelő összeget. Véleményünk szerint sokkal helyesebb lenne, ha a Tervhi­vatal a megyékre és a megyei jogú városokra csak azt álla­pítaná meg, hogy az ötéves tervben milyen összegeket jut­tat a megyét és a várost érin­tő összes nem ipari és mező- gazdasági jellegű beruházások­ra és felújításokra. Ha például a városi tanács dönthetne a fölött, hogy az egy év alatt a város fejlesztésére szolgáló pénzt hogyan ossza el, akkor talált volna módot arra, hogy egy megfelelő fürdőt építsen. E javaslat megvalósítása elősegítené az alsóbb szervek munkáját és ugyanakkor lehe­tővé tenné, hogy a minisztériu­mokban kevesebb létszámmal, főleg elvi irányító munkával foglalkozzanak; A megyében számos olyan vállalat működik, amelyről az a véleményünk, hogy bát­ran át lehetne adni az ille­tékes tanácsok kezelésébe s akkor ezzel hozzájárulhat­nánk az előbb említett anya­gi bázis gyarapításához. A beszámoló ezután a párt­munka néhány problémájával foglalkozott. A XX pártkong­resszus tanulságai alapján szüntelenül harcolni kell a káros személyi kultusz ellen, a kollektív vezetés, a párton be­lüli demokrácia, a bírálat és önbírálat megerősítéséért. Nagyobb tekintélyt kell biz­tosítanunk a választott párt­szervek döntéseinek, határo­zatainak. Az utóbbi időben azt tapasz­taljuk, hogy számos pártszer­vezet nem képes kellőképpen számbavenni az üzem, terme­lőszövetkezet vagy intézmény helyzetét és szükségleteit és megfelelő szervező és felvilá­gosító munkát folytatni. Ezért a vezetőségválasztások alkal­mával arra törekedtünk, hogy az alapszervezetekben éves, féléves, vagy ennél rövidebb időre szóló munkaterveket ké­szítsenek a legfontosabb tenni­valókról. Sok pártszervezetben azonban ezek a tervek nem si­kerültek jól. Emiatt a párt- szervezetek elég tekintélyes ré­sze, különösen falun elszakad a konkrét, valóságos feladatok­tól, valamilyen „általános” pártmunkát végez, amely tel­jesen vagy nagyrészt független az igazi alkotó, építő munká­tól. Ilyen pártmunkára semmi szükség sincs. Azokban a pártszervezetek­ben, ahol elszakadnak az élettől, nehezebben fejlődnek az emberek és szürkébbé, céltalanabbá válnak a mun­kás hétköznapok is. Nagyrészt emiatt a falusi párt- szervezetek évről évre alig vesznek fel a parasztság sorai­ból párttagokat. Az elmúlt év­ben hoztunk néhány határoza­tot a tagjelöltfelvétel megja­vítására. Ennek ellenére külö­nösen a mohácsi és sásdi já­rásban nem értünk el megfe­lelő eredményeket. A közeljö­vőben további intézkedéseket kell tennünk, hogy minél több becsületes pártonkívüli dolgo­zó kerüljön a párt soraiba. Az SZKP XX. kongresszusának tanulságai alapján gyakorla- tiasabbá, konkrétabbá kell ten­nünk a szervező, meggyőző és felvilágosító munkát. Tovább kell erősítenünk a tanácsok és a lakosság közötti kapcsolatot. Ismeretes, Lenin milyen nagy fontosságot tulaj­donított annak, hogy a dolgo­zó emberek által választott képviselők megbecsülésnek tartsák megbízatásukat és jól végezzék munkájukat. Képviselőink egy része és tanácstagjaink is nagyon rit­kán találkoznak választóik­kal ritkán hallgatják meg véleményüket és mondják cl a párt és kormány álláspont­ját. Pedig ha a megye 11 képvise­lője több mint 6000 tanácstag­ja jól dolgozik, hamarabb ész­revehetjük az egyes területe­ken mutatkozó bajokat, gyor­sabban tudjuk azokat orvosolni és a bíráló megjegyzésekkel javítani a párt és állami mun­kát. A pártbizottságnak az a javaslata, hogy az országgyűlé­si képviselők és a tanácstagok is legalább havonta egyszer keressék fel választóikat, be­szélgessenek velük, ismerked­jenek meg kéréseikkel, javas­lataikkal, gondjaikkal és segít­senek nekik. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy tovább szilárdítsuk a proletár állam demokratizmusát. Ahol mindenben kikérik a dolgozók véleményét és az ügyeket kö­zös elhatározás alapján döntik el, ott jelentősen javul a mun­ka. Mindent elkövetünk, hogy a jugoszláv néppel tovább erősítsük barátságunkat íme, egy szemléltető példa. Mohács városa és Mohács­iéi get között évtizedek óta kompjárat működik. A Horthy- rendszer idején a város keze­lésében volt éa néhány ember­rel nagyszerűen ellátta fel­adatát. Amikor erre hivatkoz­va kértük a Közlekedésügyi Mi­niszter elvtársat, hogy a kom­pot adják át a mohácsi tanács kezelésébe, akkor a következő választ kaptuk: „Úgy a Minisz­tertanács, mint a Honvédelmi Minisztérium, valamint a töb­bi gazdasági minisztériumok egyöntetű állásfoglalása az, hogy a veszélyes jellegű és a szárazföldi forgalomtól teljesen eltérő, különleges szakmai és szakigazgatást igénylő révköz­lekedés a Dunán, csak közpon­tilag a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium közvetlen irányítása alatt egy vállalat út­ján lehetséges. Az összes Du­na menti révek — így a mohá­csi révjáratok is — országos szempontból fontos járatok. Nagyforgalmi állami főközle­kedési utakat kapcsolnak ösz- eze hidak h*' arában. A lejáró utak is az állami úthálózathoz Farkas elvtárs ezután arról beszélt: megyénkben észreve­hetően könnyebbé vá\t az élet, hogy Jugoszlávia és Magyaror­szág között megjavultak a kap­csolatok. A magunk részéről mindent elkövetünk, hogy a jugoszláv néppel tovább erősít­sük barátságunkat. Helyes len­ne lehetőségeinkhez képest keresni a kapcsolatot a jugo­szláv elvtársakkal, elsősorban a határmentén lévő városok és községek lakosaival sport, kul­turális és az ifjúságot érintő kérdésekben. Szívesen vennénk, ha ápr. 4- én, hazánk felszabadulásának 11. évfordulóján a határaink­kal szomszédos megye kül- döttséglleg képviselné a ju­goszláv lakosságot a pécsi ünnepségen. Farkas elvtárs a következő szavakkal fejezte be a beszá­molót: — Nagyszerű tanácsokat kaptunk munkánkhoz a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusától, és mi a legközvetlenebb és legfonto­sabb feladatunknak tartjuk, hogy ezekből a lehető legtöb­bet tanuljunk. Azt hiszem, bát­ran mondhatom mindannyiunk megyénk valamennyi kommu­nistája nevében, hogy mun­kánkat a jövőben ezzel a fe­lelősségérzettel végezzük. Kö­szönet a baráti, testvéri ta­nácsokért a Szovjetunió népei­nek, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának. A beszámoló feletti vitában sokan felszólaltak. Ezeket leg­közelebbi számunkban ismer­tetjük. 1960-ban az egész világra kiterjedő népszámlálást tartanak Bangkok (TASZSZ): Bang­kokban csütörtökön statiszti­kus-értekezlet kezdte meg munkáját. Az értekezlet az 1080-ban tartandó nemzetköz1 népszámlálás megtervezésé­nek, szervezésének és lefolyta­tásának kérdéseit tárgyalja meg. Áz MDP Központi Vezetőségének üdvözlő távirata Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságához Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságának London Drága Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége harcos kommunista üdvözlettel köszönti Nagy-Britannia Kommunista Pártja 24. kongresszusának minden részvevőjét. Ez a kongresszus olyan időszakban tanácskozik, amikor a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé teszi, hogy az angol munkásmozgalom legforradalmibb hagyományai szellemében küzdő testvérpártunk áldozatos, nehéz munkáját a legtelje­sebb siker koronázza. Kívánjuk, hogy Nagy-Britannia Kom­munista Pártja további sikereket érjen el a párt sorainak megerősítéséért, az angol dolgozók szilárd egységének meg­teremtéséért, a szocializmus győzelméért, a népek közti barát­ságért és a tartós békéért folyó harcában. Sok sikert kívánunk angol testvérpártunk 24. kongresszu­sának. Forró kommunista üdvözlettel: A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA , KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. Tito elnök az ifjúsági munkaakció jelentőségéről Ezeken a ímmkaakcMBH»« Nasszer miniszterelnök fogadta Bebrits Lajost Kairo (MTI): A kairói rá­dió jelentése szerint Nasszer egyiptomi miniszterelnök szer­dán este fogadta Bebrits La­jost, a Magyar- Népköztársa­ság közlekedés- és po6taügyi miniszterét, aki jelenleg hiva­talos látogatáson Egyiptomban tartózkodik. Az osztrák Vöröskereszt adománya az árvíz­károsultaknak A magyar Vöröskereszt ve­zetősége fogadta az osztrák Vöröskereszt küldöttségét, ámely R. Kurtitsch alelmök és E. Hickmann főtitkár vezeté­sével Budapestre érkezett, hogy átadja az osztrák Vörö»- kereszt adományát a magyar árvízkárosultaknak. Az ENSZ leszerelési al­bizottsága szerdán ülést tartott London (TASZSZ): Az ENSZ leszerelési albizottsága szer­dán Londonban megtartotta soronikövetkező ülését. Az ülé­sen Robertson, Kanada kép­viselője elnökölt. A következő ülést április 3-ra tűzték ki. Földcsuszamlás eltemet egy olasz községet Róma (MTI): Mint az Asso­ciated Press hírügynökség ír­ja, az olasz Alpokban fekvő Zambana nevű községet a már egy hét óta tartó föld­földcsuszamlás fokozatosan el­temeti, a község egy részét már 18—20 láb magas föld-és kőtakaró fedi. A község lakos­ságát kitelepítették. Belgrád (MTI): Joszip Broz Tito, jugoszláv köztársasági elnök az Qmladtaa című lap­ban nyilatkozott az ifjúsági munkaakciók jelentőségéről azok 10. évfordulója alkalmá­ból. Tito — mint a Tanjug je­lenti — hangsúlyozta, hogy a nagy ifjúsági murikaakcióknak a háború utáni első esztendők­ben midőn újjá kellett építen: a háborúpusztitotba országot, mind gazdasági, mind pedig erkölcsi-politikai szempontból nagy jelentőségük volt. nevelődött ifjúságunk, szocia­lista szellemben, a kollektív munka és a kollektív élet szel­lemében — mondotta Tito. Ezután hangsúlyozta, hogy helytelen lenne teljesen meg­szüntetni a nagy ifjúsági munkaakciókat. Közösségünk­nek — mondotta, — ma szük­sége van az alkotó ifjúsági kezdeményezésre^ Ma még szűkölködünk anyagi eszkö­zökben és nem kezdhetünk hozzá sok fontos gazdasági és egyéb objektum felépítéséhez. Ezzel összefüggésben Tito rámutatott arra a jelentőség­re, hogy az értelmiség és a munkásifjúság elkülönül egy­mástól. Véleménye szerint ezt a hibát a közös miunkaakcióik nagy mértékben kiküszöbölhe­tik. A jugoszláv elnök befejezé­sül annals fontosságáról szólt, hogy megvizsgálják az állam pénzügyi lehetőségeit és az if­júsági munkaakciókat össz­hangba hozzák a társadalmi szervvel. Levelezői ankét volt Komlón A Dunántúli Napló és az V) Komló szerkesztősége Komlón az újságírók és levelezők klubjában levelezői ankétot tartott. Az ankéton megtárgyalták a sajtó és a levelezők kapcso­latának további javítását. A hozzászólások „nagy segítséget nyújtanak mindkét szerkesztőségnek, mert bizonyították, hogy az elvtársak egyformán szeretik és figyelemmel kísérik a megyei és a helyi sajtót. Az ankéton elhangzott bírálatokat, javaslatokat mind­két szerkesztőség magáévá tesai* és ezután fokozottabb fi­gyelmet fordít bányász levelezőire. Bartók Béla születésének 15, évfordulója volt az Idei Bartók-óv egyik jelentős dátuma. Mindenütt megemlékeztek erről a nevezetes születésnapról. A világ koncerttermeiben, rádiókban jeles művészek és együttesek idézték örökbecsű műveivel a halhatatlan alkotót. Pé­csett szerény, csendes keretek fogták egybe a megemlékezés zenei eseményeit. És mégis hatásukban jelentősek ezek az események, mert nem a hivatásosak hivatalos megnyilvánulásai voltak, hanem a szárnybontogató zenei jövőt jelentő muzsikáló ifjúságé, és az egy­szerű, zenét kedvelő dolgozókat egybefogó öntevékeny énekkaroké. A VASÁRNAPI évfordu­lót három nap alatt négy esemény fogta közre. Szomba­ton a déli órákban több, mint száz vidéki gyermek érkezett Pécsre. Hónuk alatt kotta, he­gedű, cselló. Szívükben, eszük­ben ügyesedő ujjaikban Bar­tók muzsikája. Tanáraik, szü­leik kíséretében Baja, Kapos­vár, Nagykanizsa, Szekszárd és Zalaegerszeg zeneiskoláinak küldötteiként jöttek Pécsre. Büszkén viseltek mellükö ■ egy kis Bartók érmet, hiszen ezt az iskolai döntők győztesei tűz­hették csak ruhájukra. Több bizottság előtt játszot­tak a verseny résztvevői. Mű­sorukon elsősorban Bartók művek szerepeltek. A régi Bar­tók hangversenyek kritikusai, akik sajnálták az Ifjúságot, mert Bartók zenén kell nevel­kednie, bizonyára csodálkoztak volna, hogy ezek a fiatalok milyen magabiztosan, termé­szetesen beszélik ezt a zenei nyelvet. Hogy kik győztek? Minden osztályban voltak elsők, má­sodikok. Minden iskola vitt el első dijat. A verseny igazi győztese az az ifjúság, amely ma tízezres tömegekben tanul zenét éspedig jó zenét. MÉG .IAVABAN FOLYTAK a zeneiskolai Bartók-verse- nyek, mikor 6 óra tálban meg­élénkültek az SZMT kultúr­otthon földszinti termel. For­maruhába öltözött énekkari tagok gyülekeztek a részükre kijelölt ’’e'viségekbon. A szín­háztere' viszont megtelt az énekka’' "uzelka kedvelőivel, vray r- ' ■ helyesebb1'’! a ver­seny drukkereivel. Mert ver­seny, mégpedig énekkari ver­seny készült a színházterem­ben. A Közlekedési Vállalat — amelynek alig másféléves énekkara Bartók Béla nevét viseli — vándordíját alapított Bartók Béla emlékére. A ván­dordíjért folyó nemes versenyt pedig Bartók születésének év­fordulójára tűzték ki. Bartók nevével a szívekben és dalaival az ajkakon, nagy­szerű életjel volt a hat ének­kar együttes megmozdulása. A három vegyes- és három férfi­kar a következő sorrendben lé­pett pódiumra: KISZÖV férfi­kar, Pécsbányatelepi férfikar, Vasutas énekkar, Szénbányá­szati Tröszt, Építők Zsolnay- gvári énekkara és a Közleke­dési Vállalat férfikara. Műso­rukon Bartók, Kodály, Bárdos, Erkel, Beethoven, Aljabjev, Koposzov művek szerepeltek. Minden énekkar lelkesen, jo szívvel énekelt. Nem illendő egy ilyen szép kezdeményezés alkalmából arról elmélkedni, hogy az 50-es években sokkal magasabb volt az akkor ének­lő kórusok átlagos művészi színvonala. Hiszen annak keli örülnünk, hogy újra kezdték, vagy végre egyenletesen foly­tatják a munkát. De szeret­nénk arra emlékeztetni, hogy Kodály*1953-as pécsi tapaszta­latai közül elsőnek az énekka­rok szép tónusát emelte ki. Ép­pen az a nagyszerű lehetősé­gük az énekkaroknak, hogy a külön-külön nem szólistaképe-- ségű anyagból szépen csengő együttest formálhatnak. A kő- taképhez hű ritmus és daliam alapvető köve'elmény. de csak a szép, a mű hangulatát es mondanivalóját ki léje ző kórus­hang teszi egységessé élmény­szerűvé, egyszóval művészivé a produkciót. S csak így lesz za­vartalanul élvezhető, hallgató és énekes számára egyaránt. A verseny zsűrije — melyben a Népművészeti Intézet ts kép­viseltette magát — kiugró tel­jesítmény híján — nehéz fel­adat előtt állt, mikor rangso­rolta a produkciókat. A ván­dordíját, és elsőséget a Közle­kedési Vállalatnak ítélték. VASÁRNAP DÉLELŐTT Bartók-művekből összeál.ttott hangversenyt rendezett a Szak­iskola, Zenei Gimnázium és Leőwey gimnázium DISZ— szervezete. A hangversenyen a pécsi fiatalság mellett resztvet­tek a zeneiskolai Bartók-verse- nyen résztvevő zeneiskolák ta­nárai és növendékei is. Ez a Bartók nevével induló kezde­ményezés, — melynek célkitű­zése, hogy a muzsikáló ifjú­ság is járuljon hozzá az ifjak széles tömegeinek a zenei mű­veléséhez — helyesnek bizo­nyult. A szakiskolában neve­lődő fiatalok úgyis mint szólis­ták, úgyis mint kamaraegyüt­tes-zenekar vagy énekkar tag­jai ki , fogják venni részüket ebből a mozgalomból. Az isko­lai és üzemi DlSZ-szervezete- ken a sor, hogy vegyék igény­be muzsikus barátaik felaján­lását. • A BARTÓK MEGEMLÉKE­ZÉS jegyében nyílt meg már­cius 27-én az újjáalakított Liszt-terem. A szakiskolai Bartók-ver- seny győztesei és legjobban szereplő résztvevői mulatták be versenyműsorukat. A nagy­számú hallgatóság lelkes tap­sokkal jutalmazta a praduke ó- kat. A szakiskola növendékeinek mindkét hangversenyén be­folyt teljes bevótclt az árvíz­károsultaknak ajánlották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom