Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-30 / 77. szám
2 N a p r: 6 1956 MÁRCIUS M ’ Megyei pártaktira-értekeslet a Petőfi filmszínházban ' (Folytatás az 1. oldalról) tavasz folyamán elkészíteni s a Hazafias Népfront segítségével népszerűsíteni a falvakban. A beszámoló hangsúlyozta, hogy mindezek mellett sok tennivalónk van még a terméshozamok növelése, különösen a kenyérgabona és a kukorica termesztése terén. Az utóbbi mind a termelőszövetkezetekre, mind az egyéni gazdaságokra érvényes. Most a tavaszon hathatós intézkedéseket kell tennünk mindenekelőtt a négyzetes kukoricavetés széleskörű elterjesztésére, hogy több kukoricát termesszünk. A tavaszi munkák gyors elvégzése érdekében rendkívül fontos a belvizek levezetése. A megyében jelenleg 6 826 ka- tasztrális hold szántó, rét és legelő van víz alatt. A helyi pártszervezetek és tanácsok szervezzenek társadalmi megmozdulást a járási és községi DISZ-szervezetek és népfrontbizottságok hathatós közreműködésével. Támogassuk a helyi szervek kezdeményezőkészségét l Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa nagyszerű példáját mutatta annak, hogyan kell a helyi szervek kezdeményezőkészségét megalapozni és kifejleszteni. Az eredmények ellenére az a véleményünk, hogy még tartoznak, így a révek az útigazgatással egy egységet képeznek. A kérdésnek újból való felvetésével kapcsolatosan a Város és Községgazdálkodási Mi nisztérium a Honvédelmi Minisztérium KPM Hajózási Főosztály Folyamrendészeti és Tengerészeti Hivatal újból leszögezte, hogy a révközlekedést, mint veszélyes, közúti hidakat pótló vízi üzemnek kezelése, igazgatása és üzemeltetése csak az erre hivatott szervek útján tartható fenn. Ez fokozottabb mértékben vonatkozik az erős nemzetközi hajózást! Dunán, miért is a mohá- csrrévátkelésnek a tanács hatáskörében való üzemeltetéséhez nem járulhatok hozzá”. Ilyen példákat még lehetne sorolni. Nekünk azonban az a véleményünk, hogy a XX. kongresszus tanulságai alapján harcot kell folytatni a gazdaságosabb munkáért, a helyi erők minél gyümölcsözőbb fel- használásáért. Továbbra is az a javaslatunk, hogy a kompot adják vissza a tanács kezelésébe. Szilárdítsuk meg a kollektív vezetést, a párt és a tömegek kapcsolatát! sokszor megkötik a helyi szervek kezét. Megyénkhez tartozik Mohácssziget. Itt fejlett zöldségtermelés és állattenyésztés alakult ki, de még messze van attól, amit megfelelő anyagi eszközök felhasználásával el lehetne érni. Ismert a Baranya megyeiek előtt, hogy ezen a szigeten az országban leghamarabb érik be a cukorborsó, egyes szakemberek szerint korábban, mint Olaszországban. Miért ne lehetne Mohácsszigeten koránérő cukorborsót vagy paradicsomot nagy tömegekben termeszteni? Lehetne, csak ehhez, mint általában a helyi jellegű kezdeményezésekhez, bizonyos pénzügyi alapra lenne szükség, amellyel a megyei tanács nem rendelkezik. Az a javaslatunk, hogy a Tervhivatal vizsgálja meg elgondolásaink célszerűségét, s ha azokkal egyetért, esetleg már ez év második felében szabadítson fel erre a célra megfelelő összeget. Véleményünk szerint sokkal helyesebb lenne, ha a Tervhivatal a megyékre és a megyei jogú városokra csak azt állapítaná meg, hogy az ötéves tervben milyen összegeket juttat a megyét és a várost érintő összes nem ipari és mező- gazdasági jellegű beruházásokra és felújításokra. Ha például a városi tanács dönthetne a fölött, hogy az egy év alatt a város fejlesztésére szolgáló pénzt hogyan ossza el, akkor talált volna módot arra, hogy egy megfelelő fürdőt építsen. E javaslat megvalósítása elősegítené az alsóbb szervek munkáját és ugyanakkor lehetővé tenné, hogy a minisztériumokban kevesebb létszámmal, főleg elvi irányító munkával foglalkozzanak; A megyében számos olyan vállalat működik, amelyről az a véleményünk, hogy bátran át lehetne adni az illetékes tanácsok kezelésébe s akkor ezzel hozzájárulhatnánk az előbb említett anyagi bázis gyarapításához. A beszámoló ezután a pártmunka néhány problémájával foglalkozott. A XX pártkongresszus tanulságai alapján szüntelenül harcolni kell a káros személyi kultusz ellen, a kollektív vezetés, a párton belüli demokrácia, a bírálat és önbírálat megerősítéséért. Nagyobb tekintélyt kell biztosítanunk a választott pártszervek döntéseinek, határozatainak. Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy számos pártszervezet nem képes kellőképpen számbavenni az üzem, termelőszövetkezet vagy intézmény helyzetét és szükségleteit és megfelelő szervező és felvilágosító munkát folytatni. Ezért a vezetőségválasztások alkalmával arra törekedtünk, hogy az alapszervezetekben éves, féléves, vagy ennél rövidebb időre szóló munkaterveket készítsenek a legfontosabb tennivalókról. Sok pártszervezetben azonban ezek a tervek nem sikerültek jól. Emiatt a párt- szervezetek elég tekintélyes része, különösen falun elszakad a konkrét, valóságos feladatoktól, valamilyen „általános” pártmunkát végez, amely teljesen vagy nagyrészt független az igazi alkotó, építő munkától. Ilyen pártmunkára semmi szükség sincs. Azokban a pártszervezetekben, ahol elszakadnak az élettől, nehezebben fejlődnek az emberek és szürkébbé, céltalanabbá válnak a munkás hétköznapok is. Nagyrészt emiatt a falusi párt- szervezetek évről évre alig vesznek fel a parasztság soraiból párttagokat. Az elmúlt évben hoztunk néhány határozatot a tagjelöltfelvétel megjavítására. Ennek ellenére különösen a mohácsi és sásdi járásban nem értünk el megfelelő eredményeket. A közeljövőben további intézkedéseket kell tennünk, hogy minél több becsületes pártonkívüli dolgozó kerüljön a párt soraiba. Az SZKP XX. kongresszusának tanulságai alapján gyakorla- tiasabbá, konkrétabbá kell tennünk a szervező, meggyőző és felvilágosító munkát. Tovább kell erősítenünk a tanácsok és a lakosság közötti kapcsolatot. Ismeretes, Lenin milyen nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy a dolgozó emberek által választott képviselők megbecsülésnek tartsák megbízatásukat és jól végezzék munkájukat. Képviselőink egy része és tanácstagjaink is nagyon ritkán találkoznak választóikkal ritkán hallgatják meg véleményüket és mondják cl a párt és kormány álláspontját. Pedig ha a megye 11 képviselője több mint 6000 tanácstagja jól dolgozik, hamarabb észrevehetjük az egyes területeken mutatkozó bajokat, gyorsabban tudjuk azokat orvosolni és a bíráló megjegyzésekkel javítani a párt és állami munkát. A pártbizottságnak az a javaslata, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok is legalább havonta egyszer keressék fel választóikat, beszélgessenek velük, ismerkedjenek meg kéréseikkel, javaslataikkal, gondjaikkal és segítsenek nekik. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy tovább szilárdítsuk a proletár állam demokratizmusát. Ahol mindenben kikérik a dolgozók véleményét és az ügyeket közös elhatározás alapján döntik el, ott jelentősen javul a munka. Mindent elkövetünk, hogy a jugoszláv néppel tovább erősítsük barátságunkat íme, egy szemléltető példa. Mohács városa és Mohácsiéi get között évtizedek óta kompjárat működik. A Horthy- rendszer idején a város kezelésében volt éa néhány emberrel nagyszerűen ellátta feladatát. Amikor erre hivatkozva kértük a Közlekedésügyi Miniszter elvtársat, hogy a kompot adják át a mohácsi tanács kezelésébe, akkor a következő választ kaptuk: „Úgy a Minisztertanács, mint a Honvédelmi Minisztérium, valamint a többi gazdasági minisztériumok egyöntetű állásfoglalása az, hogy a veszélyes jellegű és a szárazföldi forgalomtól teljesen eltérő, különleges szakmai és szakigazgatást igénylő révközlekedés a Dunán, csak központilag a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közvetlen irányítása alatt egy vállalat útján lehetséges. Az összes Duna menti révek — így a mohácsi révjáratok is — országos szempontból fontos járatok. Nagyforgalmi állami főközlekedési utakat kapcsolnak ösz- eze hidak h*' arában. A lejáró utak is az állami úthálózathoz Farkas elvtárs ezután arról beszélt: megyénkben észrevehetően könnyebbé vá\t az élet, hogy Jugoszlávia és Magyarország között megjavultak a kapcsolatok. A magunk részéről mindent elkövetünk, hogy a jugoszláv néppel tovább erősítsük barátságunkat. Helyes lenne lehetőségeinkhez képest keresni a kapcsolatot a jugoszláv elvtársakkal, elsősorban a határmentén lévő városok és községek lakosaival sport, kulturális és az ifjúságot érintő kérdésekben. Szívesen vennénk, ha ápr. 4- én, hazánk felszabadulásának 11. évfordulóján a határainkkal szomszédos megye kül- döttséglleg képviselné a jugoszláv lakosságot a pécsi ünnepségen. Farkas elvtárs a következő szavakkal fejezte be a beszámolót: — Nagyszerű tanácsokat kaptunk munkánkhoz a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusától, és mi a legközvetlenebb és legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy ezekből a lehető legtöbbet tanuljunk. Azt hiszem, bátran mondhatom mindannyiunk megyénk valamennyi kommunistája nevében, hogy munkánkat a jövőben ezzel a felelősségérzettel végezzük. Köszönet a baráti, testvéri tanácsokért a Szovjetunió népeinek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának. A beszámoló feletti vitában sokan felszólaltak. Ezeket legközelebbi számunkban ismertetjük. 1960-ban az egész világra kiterjedő népszámlálást tartanak Bangkok (TASZSZ): Bangkokban csütörtökön statisztikus-értekezlet kezdte meg munkáját. Az értekezlet az 1080-ban tartandó nemzetköz1 népszámlálás megtervezésének, szervezésének és lefolytatásának kérdéseit tárgyalja meg. Áz MDP Központi Vezetőségének üdvözlő távirata Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságához Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságának London Drága Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége harcos kommunista üdvözlettel köszönti Nagy-Britannia Kommunista Pártja 24. kongresszusának minden részvevőjét. Ez a kongresszus olyan időszakban tanácskozik, amikor a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé teszi, hogy az angol munkásmozgalom legforradalmibb hagyományai szellemében küzdő testvérpártunk áldozatos, nehéz munkáját a legteljesebb siker koronázza. Kívánjuk, hogy Nagy-Britannia Kommunista Pártja további sikereket érjen el a párt sorainak megerősítéséért, az angol dolgozók szilárd egységének megteremtéséért, a szocializmus győzelméért, a népek közti barátságért és a tartós békéért folyó harcában. Sok sikert kívánunk angol testvérpártunk 24. kongresszusának. Forró kommunista üdvözlettel: A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA , KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. Tito elnök az ifjúsági munkaakció jelentőségéről Ezeken a ímmkaakcMBH»« Nasszer miniszterelnök fogadta Bebrits Lajost Kairo (MTI): A kairói rádió jelentése szerint Nasszer egyiptomi miniszterelnök szerdán este fogadta Bebrits Lajost, a Magyar- Népköztársaság közlekedés- és po6taügyi miniszterét, aki jelenleg hivatalos látogatáson Egyiptomban tartózkodik. Az osztrák Vöröskereszt adománya az árvízkárosultaknak A magyar Vöröskereszt vezetősége fogadta az osztrák Vöröskereszt küldöttségét, ámely R. Kurtitsch alelmök és E. Hickmann főtitkár vezetésével Budapestre érkezett, hogy átadja az osztrák Vörö»- kereszt adományát a magyar árvízkárosultaknak. Az ENSZ leszerelési albizottsága szerdán ülést tartott London (TASZSZ): Az ENSZ leszerelési albizottsága szerdán Londonban megtartotta soronikövetkező ülését. Az ülésen Robertson, Kanada képviselője elnökölt. A következő ülést április 3-ra tűzték ki. Földcsuszamlás eltemet egy olasz községet Róma (MTI): Mint az Associated Press hírügynökség írja, az olasz Alpokban fekvő Zambana nevű községet a már egy hét óta tartó földföldcsuszamlás fokozatosan eltemeti, a község egy részét már 18—20 láb magas föld-és kőtakaró fedi. A község lakosságát kitelepítették. Belgrád (MTI): Joszip Broz Tito, jugoszláv köztársasági elnök az Qmladtaa című lapban nyilatkozott az ifjúsági munkaakciók jelentőségéről azok 10. évfordulója alkalmából. Tito — mint a Tanjug jelenti — hangsúlyozta, hogy a nagy ifjúsági murikaakcióknak a háború utáni első esztendőkben midőn újjá kellett építen: a háborúpusztitotba országot, mind gazdasági, mind pedig erkölcsi-politikai szempontból nagy jelentőségük volt. nevelődött ifjúságunk, szocialista szellemben, a kollektív munka és a kollektív élet szellemében — mondotta Tito. Ezután hangsúlyozta, hogy helytelen lenne teljesen megszüntetni a nagy ifjúsági munkaakciókat. Közösségünknek — mondotta, — ma szüksége van az alkotó ifjúsági kezdeményezésre^ Ma még szűkölködünk anyagi eszközökben és nem kezdhetünk hozzá sok fontos gazdasági és egyéb objektum felépítéséhez. Ezzel összefüggésben Tito rámutatott arra a jelentőségre, hogy az értelmiség és a munkásifjúság elkülönül egymástól. Véleménye szerint ezt a hibát a közös miunkaakcióik nagy mértékben kiküszöbölhetik. A jugoszláv elnök befejezésül annals fontosságáról szólt, hogy megvizsgálják az állam pénzügyi lehetőségeit és az ifjúsági munkaakciókat összhangba hozzák a társadalmi szervvel. Levelezői ankét volt Komlón A Dunántúli Napló és az V) Komló szerkesztősége Komlón az újságírók és levelezők klubjában levelezői ankétot tartott. Az ankéton megtárgyalták a sajtó és a levelezők kapcsolatának további javítását. A hozzászólások „nagy segítséget nyújtanak mindkét szerkesztőségnek, mert bizonyították, hogy az elvtársak egyformán szeretik és figyelemmel kísérik a megyei és a helyi sajtót. Az ankéton elhangzott bírálatokat, javaslatokat mindkét szerkesztőség magáévá tesai* és ezután fokozottabb figyelmet fordít bányász levelezőire. Bartók Béla születésének 15, évfordulója volt az Idei Bartók-óv egyik jelentős dátuma. Mindenütt megemlékeztek erről a nevezetes születésnapról. A világ koncerttermeiben, rádiókban jeles művészek és együttesek idézték örökbecsű műveivel a halhatatlan alkotót. Pécsett szerény, csendes keretek fogták egybe a megemlékezés zenei eseményeit. És mégis hatásukban jelentősek ezek az események, mert nem a hivatásosak hivatalos megnyilvánulásai voltak, hanem a szárnybontogató zenei jövőt jelentő muzsikáló ifjúságé, és az egyszerű, zenét kedvelő dolgozókat egybefogó öntevékeny énekkaroké. A VASÁRNAPI évfordulót három nap alatt négy esemény fogta közre. Szombaton a déli órákban több, mint száz vidéki gyermek érkezett Pécsre. Hónuk alatt kotta, hegedű, cselló. Szívükben, eszükben ügyesedő ujjaikban Bartók muzsikája. Tanáraik, szüleik kíséretében Baja, Kaposvár, Nagykanizsa, Szekszárd és Zalaegerszeg zeneiskoláinak küldötteiként jöttek Pécsre. Büszkén viseltek mellükö ■ egy kis Bartók érmet, hiszen ezt az iskolai döntők győztesei tűzhették csak ruhájukra. Több bizottság előtt játszottak a verseny résztvevői. Műsorukon elsősorban Bartók művek szerepeltek. A régi Bartók hangversenyek kritikusai, akik sajnálták az Ifjúságot, mert Bartók zenén kell nevelkednie, bizonyára csodálkoztak volna, hogy ezek a fiatalok milyen magabiztosan, természetesen beszélik ezt a zenei nyelvet. Hogy kik győztek? Minden osztályban voltak elsők, másodikok. Minden iskola vitt el első dijat. A verseny igazi győztese az az ifjúság, amely ma tízezres tömegekben tanul zenét éspedig jó zenét. MÉG .IAVABAN FOLYTAK a zeneiskolai Bartók-verse- nyek, mikor 6 óra tálban megélénkültek az SZMT kultúrotthon földszinti termel. Formaruhába öltözött énekkari tagok gyülekeztek a részükre kijelölt ’’e'viségekbon. A színháztere' viszont megtelt az énekka’' "uzelka kedvelőivel, vray r- ' ■ helyesebb1'’! a verseny drukkereivel. Mert verseny, mégpedig énekkari verseny készült a színházteremben. A Közlekedési Vállalat — amelynek alig másféléves énekkara Bartók Béla nevét viseli — vándordíját alapított Bartók Béla emlékére. A vándordíjért folyó nemes versenyt pedig Bartók születésének évfordulójára tűzték ki. Bartók nevével a szívekben és dalaival az ajkakon, nagyszerű életjel volt a hat énekkar együttes megmozdulása. A három vegyes- és három férfikar a következő sorrendben lépett pódiumra: KISZÖV férfikar, Pécsbányatelepi férfikar, Vasutas énekkar, Szénbányászati Tröszt, Építők Zsolnay- gvári énekkara és a Közlekedési Vállalat férfikara. Műsorukon Bartók, Kodály, Bárdos, Erkel, Beethoven, Aljabjev, Koposzov művek szerepeltek. Minden énekkar lelkesen, jo szívvel énekelt. Nem illendő egy ilyen szép kezdeményezés alkalmából arról elmélkedni, hogy az 50-es években sokkal magasabb volt az akkor éneklő kórusok átlagos művészi színvonala. Hiszen annak keli örülnünk, hogy újra kezdték, vagy végre egyenletesen folytatják a munkát. De szeretnénk arra emlékeztetni, hogy Kodály*1953-as pécsi tapasztalatai közül elsőnek az énekkarok szép tónusát emelte ki. Éppen az a nagyszerű lehetőségük az énekkaroknak, hogy a külön-külön nem szólistaképe-- ségű anyagból szépen csengő együttest formálhatnak. A kő- taképhez hű ritmus és daliam alapvető köve'elmény. de csak a szép, a mű hangulatát es mondanivalóját ki léje ző kórushang teszi egységessé élményszerűvé, egyszóval művészivé a produkciót. S csak így lesz zavartalanul élvezhető, hallgató és énekes számára egyaránt. A verseny zsűrije — melyben a Népművészeti Intézet ts képviseltette magát — kiugró teljesítmény híján — nehéz feladat előtt állt, mikor rangsorolta a produkciókat. A vándordíját, és elsőséget a Közlekedési Vállalatnak ítélték. VASÁRNAP DÉLELŐTT Bartók-művekből összeál.ttott hangversenyt rendezett a Szakiskola, Zenei Gimnázium és Leőwey gimnázium DISZ— szervezete. A hangversenyen a pécsi fiatalság mellett resztvettek a zeneiskolai Bartók-verse- nyen résztvevő zeneiskolák tanárai és növendékei is. Ez a Bartók nevével induló kezdeményezés, — melynek célkitűzése, hogy a muzsikáló ifjúság is járuljon hozzá az ifjak széles tömegeinek a zenei műveléséhez — helyesnek bizonyult. A szakiskolában nevelődő fiatalok úgyis mint szólisták, úgyis mint kamaraegyüttes-zenekar vagy énekkar tagjai ki , fogják venni részüket ebből a mozgalomból. Az iskolai és üzemi DlSZ-szervezete- ken a sor, hogy vegyék igénybe muzsikus barátaik felajánlását. • A BARTÓK MEGEMLÉKEZÉS jegyében nyílt meg március 27-én az újjáalakított Liszt-terem. A szakiskolai Bartók-ver- seny győztesei és legjobban szereplő résztvevői mulatták be versenyműsorukat. A nagyszámú hallgatóság lelkes tapsokkal jutalmazta a praduke ó- kat. A szakiskola növendékeinek mindkét hangversenyén befolyt teljes bevótclt az árvízkárosultaknak ajánlották.
