Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-30 / 77. szám
1956 MÁRCIUS 30 \T a p r; ó 8 Uatápoüottabb harcot j a lemaradás me^SKÍintetéséért ' a Berementli Cementgyárban A Beremendi Cement- és Mészművek dolgozói az év eleién megfogadták, hogy 2 000 tonna cementet, 1 500 tonna künkért és 700 tonna meszet gyártanak éves tervükön felül. Ebből az első negyedévre 300 tonna cement, 420 tonna ki inker és 460 tonna mész jut. Néhány nappal ezelőtt Márki László elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság ipari és közlekedési osztályának politikai munkatársa, Máy József elvtárs, a Szakszevrezetek Megyei Tanácsának bér- és termelési felelőse, valamint a Dunántúli Napló szerkesztősége ipari rovatának vezetője megvizsgálta: mit tettek Beremenden adott szavuk valóra- váltásáért? A cementgyárban januárban a legfontosabb feladat a téli nagyjavítás elvégzése volt A cementgyártást teljesen mag- e; öntették s jóformáin minden erői erne a munkára összpontosítottak. Mivel a gyár nagyon régi és korszerűtlen gépekkel van felszerelve, nemcsak javítottak, hanem korszerűsítették is. így többek között a cementoldalon az egyedi meghajtásra való áttérés, a kőpadláson a régi törő kicserélése, a gyár szégyenének, a III-as cementmalomnak az átalakítása, a torpedócsatornák gumiszalaggal való felcserélése, a kötélpályaberendezések felülvizsgálása, avasúthálózat kibővítése volt igen sürgős munka. Február elejére, a határidőre nagyjából el is készültek, sőt a januári tervet klirikerből 125,9. mészből 182,5 százalékra teljesítették. A februári hideg idő azonban Berern-endre is váratlanul köszöntött be. A hideg miatt — bár ez is sok nehézséget okozott, — még teljesíthették volna tervüket, ha ennél nagyobb akadály, a szénhiány nem jelentkezik. Az történt ugyanis, hogy a cementgyár vezetői neon képeztek a múlt évben nagyobb széntartalékot, mondván: tavasszal úgyis tereprendezés lesz s akkor mit csináljunk a szénnel. A kevés tartalék bajt okozott, mert le kellett állítani a két lciskemencét és a mészégető körkemencét. Ebből nagyon sok kár szá- mazott. Februárban például a tervezettnek klimkerből csak a 61,4, cementből csak a 43,9, mészbői pedig 27,3 százalékát tudták adni. A mészkemence leállításával ugyanakkor mintegy 20 mázsa selejt is keletkezett b a kárhoz kell számítani azt a 6—7 vagon szenet is. amit a kemence újbóli felfűtéséhez felhasználnak. Sajnos, a februári lemaradás márciusban még tovább növekedett: 25-ig az előirányzott klinikertermelésnek csak 66,9, a cementitermelésnek 73,2 százalékát gyártották le s meszet nem is készítettek. Már az említett számokból kitűnik, hogy a cementgyár dolgozói vállalásuk teljesítése helyett súlyos adósságot szereztek. Klimkerből eddig 4 480 7, cementből 5 482 4, mészből pedig 1 048 5 tonnával tartoznak; Ezt az adósságot sürgősen törleszteni kell, mert az országnak nagy szüksége van mo6t az építőanyagra. Képesek-e a lemaradás pótlására a cementgyár munkásai? Weisz elvtársinak, a gyár főmérnökének véleménye szerint cementből és mészből többet tudnak termelni a tervezettnél s csupán a klinker- tervük feszített. Másfél hónap alatt — a csökkentet termelés következtében felszabadult munkaerőt helyesen felhasználva — olyan rendet teremtettek az üzemben, hogy az párját ritkítja. A terv túlteljesítésének lehetősége még a legfontosabb üzemrészben, a kőbányában is megkan. A kő- bányászok munkáját jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja a napokban összeszerelt Április 4 tiszteletére A komlói bányászok teljesítették április 4-re tett felajánlásukat A győzelmek sorozata születik a felszabadulási műszak napjaiban Komlón. A komlói tröszt versenyirodája jelentette, hogy Komló bányászai március 29-én reggelig teljesítették, sőt túl is teljesítették április 4-re tett felajánlásaikat. Az év elején tett vállalás szerint 4 000 tonna szenet akartak terven felül termelni. 29-én reggelre már a 4 3219 tonna szenet szállították ki eddig esedékes negyedévi tervükön felül. Most újabb felajánlást tettek. Vállalták, hogy április 4-ig 2 000 tonnával „megtoldják“ eredeti ígcretü" két. Nagymányok, Szászvár c> Béta-akna után Kossuth-bá- n.va dolgozói is tel jesítették első negyedévi tervüket. A Komlói Szénbányászati Tröszt 102,1 százalékra teljesítette eddig esedékes havi tervéi, de még ezzel sem tudta megelőzni a pécsi trösztöt, amely három tized százalékkal ismét „megugrott" és 102,5 százalékon áll. A vállalt határidő előtt... Felszabadulási hét a Koksz mii vekben Hétfőn reggel röpgyűlést tartottak a Pécsi Kokszművek dolgozói, ahol elhatározták, hogy április 4-e tiszteletére fel- szabadulási hetet tartanak és újabb felajánlásokat tesznek. A kemence-üzem dolgozói vállalták, hogy koksz-tervük forintértékét 4 százalékkal túlteljesítik. A kemencéüzem és kondenzáció műszaki vezetői fel-1 ajánlották, hogy a Porcelángyár' és a város fogyasztására napi 35.000 köbméter gázt adnak le. A generátor üzem dolgozói megígérték, hogy a kemence fűtéséhez szükséges pótgázt minden körülmények között biztosítják. Horváth József művezető A Brikettipari Tröszt pécsi brikettüzemének dolgozói április negyedikére tett felajánlásuk szerint 1000 tonna brikettet akartak terven felül termelni az első negyedév végéig. Március 29-én délután négy órakor Kiss Ferenc elvtárs, a brikettüzem személyzeti vezetője arról tett jelentést, hogy délután négy órakor befejezték első negyedévi tervüket. „Kü- (lön öröm számunkra, — mondotta — hogy tervünket a vállalt határidő előtt teljesíthettük, mert így alkalmunk nyílik a felszabadulás ünnepére tett felajánlások túlteljesítésére is. Arról van szó ugyanis, hogy a vállalt 1000 tonna helyett előreláthatólag 1300—1400 tonna brikettet termelünk hónap végéig terven felül!” A brikettüzemben a jövő hét elején ünnepséget tartanak, amelyen megjutalmazzák a fel- szabadulási műszak legjobbjait. Ugyanakkor több dolgozót a szakma kiváló dolgozója címmel tüntetnek ki. Teljesítettük a negyedévi tervet A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói nevében jelentem, hogy 1956. évi I. negyedéves tervünket március 27-én 100 százalékra teljesítettük és a hó utolsó napjáig előreláthatólag 106.2 százalékot fogunk elérni. KOVESDI JÓZSEF igazgató A porcelángyári szakszervezet segíti a termelést fa. 5bb anyag és több segédeszköz szükséges munkájához. Panaszával Marion Béláné szak- szervezeti bizalmihoz fordult, aki bizalmitársával, Horváth Katalinnal együtt 300 tányérhoz szükséges platnit szedett; össze. Ez négy órai folyamatos munkához elegendő, s kolonics elvtárs teljesíthette a 160 százalékos vállalását. ■ A szakszervezet a munkahelyen úgy tudja legjobban elősegíteni a termelést, ha a mű hely bizalmi jó kapcsolatot teremt a műszaki vezetőkkel. Nemrég történt, hogy a munkásnők panaszkodtak a bögreautomatánál. Hiába igyekeztek jól dolgozni, sok volt a selejtjük, mert puha volt a fül, s ragasztás közben mindig elhajlott. Marton Béláné szólt a művezetőnek, aki azonnal intézkedett, hogy megfelelő keménységű fület kapjanak; ENNEK az együttműködésnek a fordítottja történt egy másik alkalommal. A 28- as lapostányémál tisztításkor sok volt a hajszálrepedés. Naponta 300 darab selejt is volt. A művezető nem tudta elképzelni, hogy mi lehet ennék az oka. Szólt Martonnénak, aki figyelemmel kísérte a tisztítást s rájött a hibára. A tisztítónő a még lágy tányért összekoc- cantotto abban a pillanatban, amikor a többire rátette. Ezért volt a sok .repedés. A hiba kijavítása már egyszerű. Nem le!kézzel, hanem két kézzel kell a tisztított tányért letenni, traktorosaiként fejezték be az évet. A mezei munkák természetesen nem várnak a lánctalpasok bejáratásáig. Kedd óta a felsőmindszenti Ady Endre termelőszövetkezet földjein, majd később a bary- nyaszentgyörgyi Vj Életben, valamint a szágyi November 7 tsz közös gazdaságában is megindult a szántás. A megye átellenes sarkában, a villányi körzetben a gépállomás valamennyi brigádja dolgozik. Miután a szerdai napsütés eléggé felszárította a talajt, a szikkadtabb helyeken — Villányban, Illocskán, Vókányban és Nagy harsányban már szerdán délután hozzáfogtak a szántásnak. Ahol a szövetkezetek földjei még nem bírták el a gépet, ott az egyéni gazdák szárazabb parcelláin dolgoztak. A gépállomás elhatározta, hogy péntekre virradó éjszakától kezdve éjjel-nappali műszakok szervezésével igyekszik behozni a rossz idő következtében előállt késedelmet. A tavaszi idény kezdetével mind a sellyei, mind a bólyi gépállomásokon szántási, vetési előirányzatuk terveinek túlszárnyalására kötelezték magukat a traktorosok. A sely- lyeíek azért, hogy termelőszövetkezeteik 652 mázsa kenyér és 840 mázsa takarmánygabonával többet takaríthassanak be aratás idején, mint ahogy azt megtervezték: tavaszi talaj munka tervüket 5 százalékkal akarják túlteljesíteni. Nyolcszáz holddal többet szántanak és 300-dal többet sí- ‘mítóznak, mint arra tervük kötelezi őket s a szövetkezetek kukoricavetéseinek 65 százalékát négyzetesen végzik. A bólyi gépállomáson nyolc brigád párosversenye az évi 1000 normálholdas gépenkénti teljesítményért lehetővé teszt, hogy közel 5000 normálholddal több munkát végezzenek el. A traktorosok által felajánlott két százalékos üzemanyag- és 5 százalékos anyag- S alkatrész- felhasználás csökkentés, ha teljesítik, 44 000 forintot eredményez. Április 4-én az Sasres kiskereskedelmi boltok zárva tartanak, április 3-án, ketjden a hús'ooltok a szombati napokra masállapltptt nyitvatartási Idő alatt árusítják • húst és a húskészítményeket. Százötvenöt kátolyi levél Nehéz lenne megszámoln azt a hatalmas levélcsomót amelyet félév alatt kézbesítet a kátolyi postás Kaszapovia András elvtársnak, a rendkívü bőtermésű kukorica Kossuth díjas, országoshírü kinemesítő jének. „Konylcsák Andrá: egyéni gazda, földszomszédon megkért — írja Lakrovit. Gyuláné Dabasról — hogy ét szóljak az ö nevében, mive neki már nehezére esik a toll forgatás: igen szeretne abból i kukoricából 25 kiló vetőmago szerezni. Ha a nagy kereste miatt nem kaphatna ennyit kevesebbet ie örömmel fogad” „A Mezőgazdasági Kiállításom littuk az önök nagyszerű ku koricatermését — olvassuk i másik levélben, melynek alját nyolc vállalkozó szellemű de recskei fiatal parasztember ne ve sorakozik. — összesei negyven kiló vetőmagot ké rünk abban a reményben, hog\ a többet, jobbat, szebbet tér meini vágyó ifjúság kérési nem talál önnél süket fülek re". Tallózunk tovább az orszái legeldugottabb csücskeiből ér kezett levelekben — mi min den nem fűződik egy-egy cs< igazi kátolyi kukorica elnyeré sének reményéhez. „Tíz é után most megyek elősző meglátogatni fivéremet Cseh Szlovákiába, aki ott egy nag [ termelőszövetkezet elnöke. Mi [ vihetnék neki ajándékot, ami ( nek a legjobban örülne, h , nem néhány cső kátolyi kukc , ricátV. A Csehszlovák köVetsé , gén már megígérték, hogy min den nap várhatom az útlevele , met. Kérem, szíveskedjé , utánvéttel megküldeni, ner számít, mibe kerül, csak má i itt volna, mert már aludn , sem tudok addig, amíg ner i jön meg”. i Esténkint, amikor mgr el i csendesült a szövetkezet iroda i ja, Kaszapovics elvtdrs, Kati i ca lányával együtt csomago i Tíz-tizenkét fej kukoricát égi 1 be-egybe: induláshoz ennyi i 1 elég — hiszen ő is egy konzet 1 vosdobozra való maggal inch 1 tóttá el nemesítő munkájá 1 Ügyszeretet, szakértelem é 1 szorgalmas munka gyümölcse 1 ként ezek a kis csomagok - amelyek a vetés idejéig mir ' denhová megérkeznek — mec 1 vethetik alapját az eredmé 1 nyezett kukoricatermesztésnel új, olasz gyártmányú 1,35 köbméteres exkavátor, mely közvetlenül a dömperekbe rakodja a követ. A gépesítés azonban a kőbányában is csak eszköz, mert itt is, mint mindenütt, a lemaradás megszüntetése elsősorban a dolgozók lelkesedésétől, akaratától függ. A kőbányászok teljesíteni akarják a tervet. Számos versenyvállalás — ha eléggé általános is — tanúskodik erről. De nem csak a kőbányászoknál van így. Amikor a cementgyár dolgozói megtudták, hogy ismét teljes kapacitással végezhetik a munkát, a pártós szakszervezet, valamint a gyár vezetősége, közös javaslatára elhatározták, hogy a II. negyedévre tett vállalásaikat módosítják Az eredetileg vállalt 70 vagon cement helyett 100 vagon cementet, 25 vagon k linker helyett 45 vagon künkért és 8 vagon mész helyett 10 vagon meszet szállítanak terven felül. Ez a vállalás dicséretre méltó, de a tervlemaradás megszüntetése többet, még jobb munkát követel a cementgyáriaktól — s ők többre is képesek. Ezért elsősorban a pártós szakszervezetnek a munkaversenyt kell feUendíteniök. A kőbányában, a klinkerégetők- nél, a comentmoJnároknál és •csomagolóknál szinte minden brigádnak van papíron vállalása s most, hogy az üzem teljes kapacitással dolgozik, megindulhat a harc a vállalások teljesítéséért. Bár a cementgyári munkások tudják, hogy mennyire kell az építőanyag az országnak, nem ártana erről beszélgetni velük, hogy minden beremendi munkás sürgető szívügyének érezze: meg kell indítani a harcot a lemaradás megszüntetéséért, aj adott szó betartásáért. m • • i A szakszervezeti aktíváknak es elsősorban a csoportmzai- mlaknak személyes példamutatásukkal kell hatulok a tömegekre, kell, hogy emeljék a szocialista munkaverseny színvonalát és elterjesszék az újítók módszereit...” — N. M. Svernyik elvtársaak az SZKP XX. Kongresszusán elhangzott beszédéből. A PÉCSI PORCELÁNGYÁR üzemi bizottsága is széles aktíva és csoportbizalmi hálózat segítségével igyekszik megvalósítani ezt a sokrétű feladatot. Az üzemi bizottság elnöke, Móninger Imre elvtárs elmondotta, hogy a gyárban négy alapszervezet, és összesen 52 csoporbbi.zalmi van. Az I-es alapszervezethez tartozik például a korongos-műhely, az öntöde, a masszamalom és a formaöntőde. A korongosműhely egyik részlege tányérokat készít. Ebben a részlegben! csoportbizalmi Marton Béláné. Az edényrószleg 192 dolgozójából őhozzá tartozik 47 szakszervezeti tag. Nézzük meg hogyan képviseli Marton Béláné a műhelyben az üzemi bizottságot, s a szakszervezet sokirányú feladata közül hogyan látja el az egyiket, a termelés elősegítését, s ezzel együtt a munkaverseny szervezését. Amikor arra került a sok, hogy a vállalatnál is megindítják a felszabadulási versenyt, minden üzemrészben röpgyűlést tartottak. A korongos műhelyben i6 felhívták a dolgozók figyelmét április 4-e jelentőségére és kérték a műhely munkásait, ünnepeljék munkaversennyel a felszabadulás napját. A röpgyűlés résztvevői meggondolták, mivel köszön th étik a legméltóbban ápfII'Ir 4-ít « míín^CiP. get akarta javítani. Mások a teljesítményük növelését ígérték meg. Olyanok is akadtak, akik azt vállalták, hogy fokozottabban ügyelnek munkahelyük tisztaságára. Ezeket az elhatározásokat elmondották a munkahelyről munkahelyre menő Martonnénak, aki írásba foglalta a vállalásokat és azóta is figyeli, ellenőrzi, ki hogyan tesz eleget szavának. Az eredményekről tudósítja az: üzemi bizottságot, s az áprilisé 4-i munkavenseny eredményei tükröződnek a faliújságon, dicsőségtáblán, fényképalbumban, s elég gyakran a Dunántúli Naplóban is. A bizalmi ezzel a munkájával ellátta egyik feladatát, a munkaverseny szervezését, ellenőrzését, az eredmények ismertetését. De elég ez így magában? Nem! Ez a véleménye Martonnénak is. Ügy gondolja, hogy a versenyt nemcsak szervezni és ellenőriznie kell, hanem segítenie I». Pár nappal ezelőtt történt egy eset. A kemence gáshiány miatt nem tud elég gyors ütemhen égetni és ezért a szokásosnál több platni van lefoglalva. Ez akadályozza a gyors munkát, mert a formáról leszedett kész tányért nem tudják mire tenni, hogy a kemencéhez szállítsák. A platnihiány akadályozta Kolonics István korongost is, aki 160—170 százalékkal szokott dolgozni, s természetesen s nincs koccanás. Ha ezt a hibát nem veszik észre, -ekkor a korongos műhely naponta elmarad április 4-i felajánlásának teljesítésétől. A szakszervezeti bizalmi munkája szerteágazó, s csak ennek az egy feladatnak, a termelés közvetlen segítésének is sok nehézsége van. A jé munkához bizony elkel a támogatós. Ezt a segítséget a hav bizalmi értekezlet adja meg Sokan talán megriadnak, ami kor azt hallják, hogy mái megint értekezlet. A bizalmiak megbeszélése nem riasztjs vissza az embereket, meri ezek a kis tájékoztatások éí eszmecserék nagyon is érdekesek. A beszélgetés első felében Horváth Nándor elvtáns a korongos műhely álapszer- vezetónek egyik vezetőségi tagja értékeli az elmúlt havi eredményeket, s ismerteti az ú; feladatokat. A szakszervezeti bizalmiak ilyen alapos és konkrét munkája emeli az üzemi bizottsáf tekintélyét, s a dolgozók nagyobb bizalommal fordulnál az üzemi bizottsághoz minder ügyee-bajos dolgukkal, panaszukkal, s bátrabban mondjál el a hibákat, észrevételeiket is. Természetesen a legjobt munka som hibátlan. Sokszoi nyugodt lelkiismerettel állapítjuk meg, hogy elvégeztük legfontosabb teendőinket, s köz- ben egyről-másról megfeledkezünk. Egy ilyen figyelmünkbe kiesett dolgot jurtArott eszünkbe Svernyik elvtárs is, amikor az SZKP XX. Kongresszusán az újítókkal való foglalkozásról beszélt. A Pécsi Porcelángyárban az újítások ügyét kissé mechanikusan, hivatalos ügyként kezelik a legnagyobb jóindulat és igyekezet mellett is. A vállalat újítási üdveit felső fokon a függetlenített újítási megbízott végzi, s elóg gyorsan elintézik a felülvizsgálást, s az elbírálást. Ezzel nem is lenne baj. De emellett a bizalmiaknak kellene többet tudniuk az újításokról. Mártonná elvtánsnő elmondotta, hogy ő nem ffoglalkozik az újítókkal, hiszen erre van o szakszervezetnek külön megbízottja. Ez az, amit figyelmen kívül hagytunk. A bizalminak kellene szorgalmazni egy-egy, műhelyében megszületett újítás minél tökéletesebb kihasználását, s nehéz, bonyolult munkafolyamatoknál az újabb ötletek megszületését. 1956-BAN ránk váró feladatok megkövetelik, hogy a szak- szervezet az eddigieknél jobban segítse a termelést, Marton Béláné egyszerű munkásnőből lett minőségi ellenőr, s érzi, hogy mi az, amit bizalmiként is várnák tőle dolgozótársai. Tudja, hogy milyen módszerekkel segítheti elő a termelést, a termelékenység növelését, raű helyének tervteljesítését. A szakszervezeti bizalmiaknak ilyen módszerrel, ilyen lelke sedéssel kell dolgozniuk. (Telefonjelentés) Péntek délután régenvárt szállítmány futott be a sásd; vasútállomásra. A vagonokon hat gyönyörű, ÜT 413-as lánctalpas traktor érkezett Kispestről: a Vörös Csillag Traktorgyár kültUe őket. Most meg a gépállomás udvarán dohog csak 50 lóerős motorjuk, de a bejáratás után hétfőn már az új gépek is hozzálátnak a szántáshoz. Egy-egy lánctalpas gép két G vagy R 30—35-ös traktor munkáját képes elvégezni. A lánctalpasokat olyan vezetők gondjaira bízzák, mint Reszli István és Nagy István elvtársak, akik tavaly a gépállomás legeredményesebb A Mecsektől a harsányi hegyig: Teljes erővel folyik a szántás
