Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-21 / 44. szám

2 N a p t; a 1056 FEBRUAR M Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai (Folytatás tat 1. oldalról) kapcsolatok fejlődésének meg­akadályozására. Beszédének befejező részé­ben Molotov kijelentette: Mind az ország életében ki­vívott komoly sikereink, mind a fontos külpolitikai eredmé­nyek azzal függenek össze, hogy a Központi Bizottság a XIX. pártkongresszus után megvalósította a kollektív ve­zetés lenini elvét. (Taps.) A Központi Bizottság az egész párt támogatásával szembe­szállt a marxizmus-leninizmus- tól idegen személyi kultusszal, amely egy bizonyos szakasz­ban oly kedvezőtlenül hatott. ,Te v meggyőződésünk, hogy a jelen kongresszus teljes egé­szében jóváhagyja ezt az elvi álláspontot. (Taps.) Végül ezt mondotta: Eddig és jövőbeni győzelme­ink zászlaja a marxizmus- leninizmus lobogója. E zász­ló alatt haladunk előre, újabb sikereinknek és a kommunizmus győzelmének biztos tudatában. Nagyszabású építőmunkánk és következetes békeharcunk összhangban van minden nép, az egész emberiség érdekeivel. (Viharos, hosszantartó taps.) rlozásokkal szemben, ugyan­akkor pedig gondoskodik az irodalom jövőjéről, égető, szükségleteiről. A párt mindig hangsúlyozta az irodalmi munka sajátossá­gát — folytatta. — V. I. Lenin még 1905-ben amikor arról be­szélt, hogy az irodalom ügyé­nek az általános proletár ügy részévé kell válnia, leszögezte, hogy „ebben az ügyben feltét­lenül nagyobb teret kell biz­tosítani a személyes kezdemé­nyezésnek, az egyéni hajla­moknak, teret a gondolatnak és a képzeletnek, a formának és a tartalomnak.“ Az irodal­mi irányítás e lenini értelme­zésének köszönhetjük minden eredményünket. Befejezésül hangoztatta: lát* juk és ismerjük az irodalom fejlődését fékező sok hibát. A párt és Központi Bizottsága segítségével közös erővel szün* tétjük meg ezeket a hibákat és soknemzetiségű irodalmun­kat méltóvá tesszük a kommu­nizmust hősiesen építő néphez. Az SZKP kongresszusának február 20-i délelőtti illése G. M. Malenkov elvtárs felszólalása Moszkva (TASZSZ): Az egész párt óriási megelé­gedéssel fogadta azokat a Köz­ponti Bizottság által elfoga­dott fontos intézkedéseket, amelyek arra irányultak, hogy biztosítsák a pártvezetés és a pártélet szabályai Lenin által kidolgozott elvetnek pontos érvényesítését, szigorúan be­tartsák a pártvezetés legfőbb elvét: a vezetés kollektivitásá­nak elvét. Malenkov utalt az előadói beszédnek a személyi kultuszra vonatkozó részére és aláhúzta, hogy a személyi kul­tusz az egyszemélyi határoza­tok megfellebbezhetetlenségé- hez, önkényhez vezetett Csakis a kollektív politikai tapasztalat — mondotta, — a marxi-lenini elmélet tu­dományos alapjaira támasz­kodó Központi Bizottság kol­lektiv bölcsessége biztosít­ja a kommunizmus orszá­gunkban való építésének he­lyes irányítását, teszi megin- gathatatlanná a párt sorai­nak egységét. Pártunk számára a nép érde­kei a legfontosabbak. Minden mást azoknak kell alárendelni. A Központi Bizottság érdeme, hogy a lenini elveket szem előtt tartva, közös ügyünk ja­vára feltárja a hibákat, akár­ki követte is el azokat. Malenkov elvtárs a továb­biakban arról szólt, hogy a szocialista és a kapitalista tá­bor békés egymás mellett élé­se, — a két társadalmi világ- rendszer gázdasági versenye. E versenyben a szocializmus győzelmének gazdasági alap­ja az, hogy biztosítani tudja a munka termelékenységének, a kapitalizmusénál magasabb Színvonalát. A Szovjetunióban a munka termelékenysége ma nyolcszo­rosán túlszárnyalja az 1913. évi színvonalat. Ugyanezen idő alatt az Amerikai Egyesült Ál­lamokban a munka termelé­kenysége 2.2-szeresére, Angliá­ban 1.4-szeresére, Franciaor­szágban 1.75-szorosára emel­kedett. Lenin azt tanítja, hogy a villamosítás a kommunizmus anyagi, technikai bázisa meg­teremtésének alapja. Az egész ország villamosítása népgazda­ságunk valamennyi ágának a legmodernebb technika alapján való átalakítását is jelenti. A párt feladatul tűzte ki az energiatermelő kapacitás olyan arányú további növe­lését, hogy az energiaterme­lés megelőzze a többi iparág fejlődését. A. Moszkva (TASZSZ). Az öröm és büszkeség tölti el szi­vünket, amikor képzeletünk felrajzolja, milyen gigászi al­kotó feladatokat kell megol­dani a pártnak és a népnek a közeli években — kezdte be­szédét Szurkov elvtárs. — Reánk vár az a magasztos pá­toszé, forró romantikájú mun­ka, hogy hazánk keleti részé­nek ősidők óta érintetlen, mér­hetetlen kincsekben gazdag tájait termővé tegyük. A ha­todik ötéves terv éveiben az irodalom- és művészet dolgo­zói bőségesen meríthetnek majd magasszínvonalú alkotá­sokhoz elengedhetetlen sok színű nyersanyagból az élet­ből. A szovjet Irodalom a harc és az építés minden szaka­szában legjobb alkotásaival állandóan segítette a pártot a dolgozók kommunista ne­velésében, mindig szem előtt tartotta, hogy „a dal és a vers: bomba és zászló“. Szurkov tezután arról be­szélt, hogy az olvasó és a néző A hatodik ötéves terv irány­elveinek a Központi Bizottság által a XX. pártkongresszus elé terjesztett tervezete sze­rint öt év leforgása alatt 150 milliárd kilowattórával növek­szik a villamosenergia terme­lés. Az energiatermelés fej­lesztésének ez az üteme lehe­tővé teszi a népgazdaság vala­mennyi ága villamosításának fokozását, továbbá annak biz­tosítását, hogy a hozzávetőleg 50 százalékos munkatermelé­kenység emelési előirányzat mellett az iparban a munka áramellátottsága 65 százalék­kal növekedjék. Malenkov elvtárs rámutatott arra, hogy az ország energia­forrásokkal valő ellátottságát illetően, olyan energiaforrások­ból, mint a szilárd fűtőanyag, kőolaj, természetes gáz- és víz­energia, — a Szovjetunióban a készletek egyezményes fűtő­anyagban számítva, 1590 mil­liárd tonnát tesznek ki, míg az Egyesült Államokban 1550 milliárd tonnát; A Szovjetunió előnyben van abban a tekintetben, hogy leg­nagyobb hatásfokú vizierőfor- rásai, amelyek a keleti ország­részekben találhatók, gyakor­latilag még érintetlenek. Ugyanez áll a fötőanyagkész- letekre Is. A népgazdasági for­galomba nagymértékben be kell vonni Szibéria óriási ter­mészeti kincseit. Szibéria gaz­dasági fejlesztésének legfonto­sabb eleme az Angara-Jeniszej vidék és a kuznyecki-medence villamoserőműveit és ipari gócpontjait magában foglaló hatalmas szibériai energetikai rendszer kiépítése. A* összesen több, mint öt­venmillió kilowatt teljesítő­képességű energetikai rend­szer világviszonylatban egye­dülálló magas hatásfokú energiaforrás hatalmas té­nyezője az ország Ipari fej­lődésének és a népgazdaság­ban a munkatermelékeny­ség jelentős emelésének. Széles távlatokat ígért az, hogy tudósaink és mérnökeink újabb hihetetlenül gazdag energia- forrást vettek birtokba a nu­kleáris energiát, mely további nagy lehetőségeket nyújt az energetikai kapacitások növe­lésére. Malenkov elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy korunkban páratlan világossággal mutat­kozik meg a marxtzmus-leni- nizmus kapcsolata a kor gya­korlati feladataival. igénye megnövekedett, nem akarják elfogadni egyes mai írók művelnek szürkeségét, középszerűségét, vérszegény stílusát és lapos nyelvezetét. A Központi Bizottság az írókong­resszushoz intézett üzenete és Hruscsov elvtárs beszámolója is világosan rámutatott, hogy az irodalom és a művészet sokban elmaradt az élettől, a mérhetetlenül gazdagabb szov­jet valóságtól; Szurkov a színpadi és a film­alkotás hibáiról beszélve han­goztatta, hogy a legrövidebb időn belül meg kell szüntetni az elmaradást, a szovjet mű­vészetnek az irodalommal ha­táros ágazataiban; Rámutatott arra: a mai irodalom elmara­dásának az az egyik fontos oka, hogy az Írók és a költők elég nagy részének gyenge a kapcsolata az élettel, a nép al­kotó munkásságával. A szovjet irodalom egész története azt mutatja, hogy a nép életével szorosan összeforrott írók és költők tollából születnek erős, eszmeileg és művészileg teljes értékű alkotások. Számtalan A tudományos szocializmus elméletétől, amely a szovjet népet vezérli, merőben idegen az olyan törekvés, hogy rá­erőszakolják más népekre a társadalmi élet ilyen vagy amolyan formáját. A marxiz- mus-lenlnlzmus azt tanítja, hogy gyökeres társadalmi át­alakulás csak akkor lehetsé­ges. amikor ehhez megértek a szükséges objektív és szubjek­tív feltételek, amikor az adott ország népe meggyőződött a társadalmi átalakulások szük­ségességéről és küzd az átala­kulásokért. A szovjet államot változatlanul a marxista-leni­nista tudomány e tételei ve­zérlik. A szovjet ország egész történelme folyamán mindig szigorúan tartotta magát a bé­kés egymás mellett élés politi­kájához. A szocializmust nem lehet fegyverek erejével a né­pekre ráerőszakolni, mintaho­gyan nem lehet sokáig fegyve­rek erejével megvédeni és fenntartani a régi, idejétmúlt társadalmi rendet. A békés versengésben a szocializmus győz, ez meg­győződésünk — mondotta Malenkov elvtárs, — azzal, hogy a munka társadalmi megszervezésének a kapita­lizmusénál magasabbrendű típusát képviseli. Hogy mikor C3 hogyan követ­kezik ez be, milyenek lesznek a szocializmusba való átmenet formái, e kérdések eldöntése maguknak a kapitalista or­szágok népeinek dolga. Csak ők határozhatják meg álla­muk sorsát. A Szovjetunió és a demokratikus tábor or­szágai semmiképpen nem szán­dékoznak beavatkozni más ál­lamok belügyeibe; Malenkov elvtárs kiemelte, hogy a békés egymás mellett élés lehetőségének lenini téte­le a szovjet külpolitika sark­köve. A békés egymás mellett élés politikáját pedig sehogy sem lehet összeegyeztetni a bé­ke ellenségeinek „erőpolltiká- jával.“ Hőn óhajtott célunk az, hogy a nemzetközi kapcsolatokból száműzzük a háborút — mondotta. — Ha pedig az imperializmus táborának ka­landorai megpróbálják meg­bontani a békét és fellobban- tani egy harmadik világháború tűzvészét, magukra vessenek. Nem kétséges, hogy egy har­madik világháború a kapita­lista világrendszer teljes ösz- szeomlásáihoz vezet. példát hozott fel, régi és új íróknak neveit említette, ki­hangsúlyozva: az élet azt mu­tatja, hogy az írónak, aki az olvasó értelmes és szeretett tanácsadója akar lenni, magá­nak is a kommunizmus építői­nek első soraiban kell halad­nia; Szurkov felszólalásában két hibás irányzatot elemzett: a szépítgetésnek, a konfliktus- mentességnek, valamint a mindent csak sötét színben látó, a valóságot csak feketén vagy legjobb esetben szürkén ábrázoló irányzatnak helyte­lenségét; Irodalmunk nagy baja, hogy kritikánk elmaradt tt és rend­kívül gyengén dolgozták ki a marxista esztétika elméleti kérdéseit — mondotta; A párt — mondotta — a szovjet Irodalom harminc- nyolc éve alatt sokszor nyúj­tott példát arra, milyen az irodalom és a művészet ta­pintatos, majdnem azt mon­danám. anyaian gondos ve­zetése, amely szigorúan kér­lelhetetlen az eszmei inga­Moszikva (TASZSZ). Az SZKP XX. kongresszusának február 20-i délelőtti ülése M. A. Jasznov elvtárs elnökleté­vel nyílt meg. A kongresszus folytatta az SZKP Központi Bizottsága és Központi Reví­ziós Bizottsága beszámolójá­nak vitáját. I. D. Musztafajev elvtárs (Azerbajdzsán ' pártszervezet) felszólalása után D. N. Aidit, az Indonéz Kommunista Párt nevében üdvözölte a kongresz- szust, a megjelentek meleg fo­gadtatásától kísérve. Nagy távolság választja el egymástól a Szovjetuniót és Indonéziát — mondotta Aidit — és országaink népei szoká­saikban is különböznek egy­mástól. A célok közössége azonban, a békéért, az emberi­ség szabadságáért folytatott közös küzdelem, közelebb hoz­ta egymáshoz Indonézia és a Szovjetunió népét. Az Indonéz Kommunista Párt Központi Bi­zottságához ezrével érkeztek a levelek indonéz munkásoktól, parasztoktól, értelmiségiektől, fiataloktól azzal a kéréssel, hogy tolmácsoljuk üdvözletü­ket az SZKP XX. kongresszu­sának és a Szovjetunió népei­nek. Ez igen fontos tény, amely azt bizonyítja, hogy az indo­néz dolgozók fcgyre jobban megértik a Szovjetunió Kom­munista Pártja és népe harcá­nak céljait. Ha majd megis­merkednek az SZKP Központ1 Bizottságának beszámolójával és az SZKP XX. kongresszu­sának a Szovjetunió népgazt)' - sága fejlesztését célzó hatodik ötéves tervre vonatkozó irány­elveivel. ez még jobban előse­gíti majd, hogy az indonéz nép megértse a Szovjetunió Kom­munista Pártja és népe har­cának céljait. Jelenleg — folytatta Aidit elvtárs — országunk még min­dig nem rendelkezik teljes fügigetlenséggel. Indonéziát ál­landóan zaklatják és fenye­getik Hollandia és más orszá­gok imperialist áll. Indonézia ríépe szüntelenül keresi a mód­ját annak, hogyan védhetné meg és erősíthetné független­ségét, amelyet legjobb fiainak élete árán nyert el; Hosszas tapssal fogadták a jelenlevők J. Cedenbal elv­társat, aki a Mongol Népi For­radalmi Párt és a Mongol Népköztársaság nevében mon­dott üdvözlő beszédet. A Szovjetunió Kommunista Pártjának egész tevékenysége — hangoztatta — ékesszólo példája a népérdek, a demok­ráciáért és a szocializmusért folytatott harc szolgálatának mintaképp annak, hogyan kell valóra váltani a marxista-le­ninista elméletet, mintaképe a marxi-lenini elmélet alkotó fejlesztésének és gazdagításá­nak az új történelmi tapaszta­latok alapján. A jelenlegi párt- kongresszus, amely a Szovjet­uniónak egy felsőbb fok — a kommunizmus felé haladása előtt új, hatalmas távlatokat nyit meg, óriási jelentőségű történelmi esemény — nem­csak a hős szovjet nép számá­ra, hanem az egész haladó emberiség számára is. A Mongol Népköztársaság dolgozói saját tapasztalataik alapján jól tudják, hogy a mongol nép boldogsága és vi­rágzó élete kizárólag a hű ba­rátunkkal, a haladó emberiség élén haladó szovjet néppel va­ló barátságban és együttmű­ködésben rejlik. A Mongol Népi Forradalmi Párt a Mongol Népköztársaság dolgozóit fáradhatatlanul a marxizmus-lenlnizmus halha­tatlan eszméinek szellemében, a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság és a népi demok­ratikus országok népeihez fű­ződő megbonthatatlan testvéri barátság szellemében, a nem­zetközi szolidaritás szellemé­A. Szurkov elvtárs felszólalása ben neveli és fogja nevelni ezután is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa — mondotta befejezésül Ceden­bal, — számunkra a tapaszta­latok nagy gyakorlati iskolája. Hálás köszönet az SZKP XX. kongresszusának azért a lel­kesítő példáért, azokért az is­meretekért, amelyeket szá­munkra nyújt. Ezután K. J. Vorosilov szólalt fel. A következő felszólaló Z. I. Muratov, a Tatár SzSzK pártszervezeteinek küldötte és X. D. Danyijalov elvtárs (dagesztáni pártszervezet) volt. M. A. Solohov elvtárs (ka- menszki pártszervezet) a szov­jet irodalom problémáival fog­lalkozott felszólalásában. I. K. Z s e g a 1 i n-nak, a sztá­lingrádi pártszervezetek kül­döttének felszólalása után I. V. Kurcsatov akadémikus ismertette a szovjet tudósok munkásságát az atomerő békés felhasználása terén; A Finn Kommunista Párt él a finn dolgozók nevében — _® megjelentek lelkes tapsától kí­sérve — A. Aaltonen üd­vözölte a kongresszust. — A szovjet dolgozók gran­diózus eredményei a kommu­nista társadalom építésében — mondotta Aaltonen, — a szov- iet ipar és technika viharos gyorsaságú fejlődése, a szűz­földek termővé tétele, a kultú­ra és a nép jólétének növeke­dése, valamint a Szovjetunió részéről más országoknak nyúj­tott önzetlen támogatás, nagy érdeklődést és lelkesedést kel* országunk dolgozóiban. A finn nép körében széltében-hosszá- ban elterjedt az a meggyőző­dés. hogy országunk békés fej­lődésének: legbiztosabb zálog® a Szovjetunióval való barát­ság és együttműködés. A Szovjetunió Kommunist® Pártjának tevékenysége lelke­sítő példa pártunk számára jelentette ki befejezésül Aal­tonen elvtárs. Az'SZKP XX. kongresszusának február 20-i esti ülése Moszkva (TASZSZ); Az SZKP XX. kongresszusának február 20-i esti ülésén folyta­tódott a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolójának vitája. A vita során felszólalt A. N. Seljepin (A Komszomol Központi Bi­zottságának titkára), F. I. Dubkovecki) (cserkaszi) párt­szervezet), A. M. Pankratova (moszkvai pártszervezet), T. I. Doronyin (szmolonszki párt- szervezet). A Spanyol Kommunista Párt nevében Dolores Ibárruri üd­vözölte a kongresszust. Az Argentin Kommunista Párt nevében V. Codovilla mondott beszédet; Ezután javaslatot terjesz­tettek elő, hogy a beszámoló vitáját zárják le; A kongresszus egyöntetű«* határozatot fogadott el, m«W szerint teljes egészében W lycsli az SZKP Központi Bi­zottságának politikai vonal®* és gyakorlati tevékenységét A kongresszus N. Sz. Hrus­csov elnöklete alatt bizottság got alakított, amely as SZ** Központi Bizottságának bes*£ mólójára vonatkozólag élők®- szitl a XX. pártkongresscu* határozatát Határozatot fogad­tak el továbbá arról, hogy * kongresszus jóváhagyja a K#*“ ponti Revíziós Bizottság be­számoló jelentését A kongresszus február 31'*1' folytatja munkáját A világ minden részéből ULRICH, a JAVÍTHATATLAN.«. ' Ismeretes, hogy Torben Ulrich, a kiváló dán teniszező a közel­múltban a lehető legsportszerflt- lenebbül viselkedett Stockholm­ban, az egyik nemzetközi mér­kőzésen. A közönség közé ütötte a labdát stb. A dán tenisz-szövet­ség fegyelmi bizottsága Öt hónap­ra eltiltotta Ulrichot a verseny­zéstől. — Sajnálom; fiam — mondta a fegyelmi bizottság elnöke Ulrleh- nak — nekem jobban fáj, mint neked, de erre szükség van. — Nem érdekel az egész — ilyesféleképpen válaszolt Torben Ulrich. — Ennek a büntetésnek semmi köze a teniszhez. Hatalom­vágyból ;,tettek hidegre”; A fegyelmi bizottság elnöke egyébként Etnar Ulrich; a ver­senyző édesapja volt; A dán sportláp szerint az If­jabb Ulrich szaval Jellemzők egész gondolkodásmódjára. Szerintük májusban újabb Ulrich botrányra lehetnek elkészülve .;; i nagy építkezésekből; A Mszldjá gott hírek szerint ugyanis B»" den pályát átadnak a profiknál illetve a sportüzleti vállalkozó“ nak, így a labdarúgópályát és * kerékpáros pályát le. A sportreéy vénytársaságok agárverseny*, rendezését Is tervbe vették a dlonban. ocwiRic — Marad Ernst Ocvrtrk, as fc Austdj sokszoros válogatott labdarút*, játékosa újabb külföldi meghív*., kapott. Tavaly a franciák esi"*',, gatták, most a törökök. A tör®, bajnokság ötödik helyén álló A<J* let elnöke fordult Octvlrkboz. gvon szeretné, ha a kltflnö zet a Jövö év eleiétől Tör»«8., szágban Játszana. Mindjárt köz®^ te is, hogy — többek között ,, rendelkezésére áll és máris V*”, Orwlrkot — egy bcnzln.lllom»*-. Az osztrákok kitűnősége a y lentések szerint nem fogadta ; az ajánlatot. Ügy látszik, a ***,. benzlnkutakból Is elég szél*' csurran, cseppen. EGY ÜJ CSÜCS ES AKIK elérték ÜJ csúcs született a belga lab­darúgásban. Az immár második ligabell Ollmplc Hollogne, amely 1948-ban alakult, 199». november 14-e 6ta veretlent Az azóta leját­szott 02 mérkőzése közül 57-et megnyert, 5 döntetlenül végző­dött. A gólaránya sem rossz, 198:28. A csapat legtöbb játékosa hegyi- lakó. Az első években szinte csak egv csapatra való játékosból állt a klub. Nem Is egyszer előfordult, hogy csak tíz emberrel tudtak ki­állni bajnoki mérkőzésre, mert a csapat tizenegyedik tagla megbe­tegedett. Ma már büszkén emlege­tik. hogy 18-ra emelkedett a spor­tolóik száma. Azt mondják, ez nekik bőven elég. Nyilván ez a belga kls- egyesltlet azt az elvet vallja, hogy a labdarúgásban nem az a fontos, bogy a játékosok legyenek so­kan, hanem, hogy — a nézők. AE AUSZTRÁLIA! AMATŐRÖK FAJDALMA Bár Mclboume-ben tavában foly­nak az olimpiai előkészületek, az ausztrállal amatőr sportolók már­is sokat bosszankodnak. Az olim­pia után ugyanis nem sok hasz­nuk lesz az amatőnsportolőknak a OLIMPIAI HÍREK Franklin Held, az amerikai L. relyvető vlláRrekorder aligha 'y. hét részt az Idei olimpián. To e lábán esontleválás van. n az !> vosok szerint ez a sérülés eseti ^ megakadályozhatja Hellet olimpián valő részvételben is- ,, Moens, a 800 méteres síkfutást*' ga vllágrekordere bejelentet', hogy hivatali beosztása köve*11'; tében (rendőrtisztviselő) nem részt venni a* olimpián. E*'e'v„ ben a nyáron amerikai verse0 körútra megy i ■ , Ugyan miért? Kitüntetés A Népköztársaság El*1^ Tanácsa Zsoflnyec MII*“ kohó- és gépipari minis**1’^ helyettesnek 50. születésiig alkalmából eredményes kaja elismeréséül a Vörös Zászló Érdemrendé tüntetést adományozta,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom