Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-21 / 44. szám

SOM FEBRUÁR 21 NAPLÓ S Györkő Antal elvtárs, Pécs város tanács elnökének nyilatkozata a zord időjárás okozta nehézségek leküzdéséről A rendkívüli havazás Pécsett számos olyan problémát oko­zott, amelynek gyors megoldása a városi tanácsra hárul. Ilyen: a lakosság ellátásának zavartalan biztosítása, a közlekedési akadályok leküzdése, a közszolgáltatás területén mutatkozó át­meneti nehézségek megszüntetése, a kórházak, klinikák, bete­gek ellátása. Azokról a kérdésekről beszélgetünk Györkő Antal elvtárs­sal, Pécs város tanácselnökével, hogy mit tett a tanács a la­kosság élelmiszerellátásának biztosítása érdekében? A tanács­elnök elvtárs a következőket válaszolta: — Általában az élelmi szer- ellátás biztosított, csak a szál­lítási nehézségek okoztak át­meneti nehézséget. A kenyér- ellátás a város területén za­vartalan, de a magas hó miatt a hegyen lévő boltokba már nem tudtak szállítani. Ezen úgy segítettünk, hogy például az Ágostom téri 51-es sz. bolt­ba több kenyeret szállítottunk, a boltok vezetőin keresztül pe­dig. értesítettük a lakosságot, hogy a kenyeret ebben az üz­letben szerezheti be. A lisztellátást ugyancsak az útviszonyok akadályozták. A FÜSZÉRT a járhatatlan utak miatt a naptánszerimti járato­kat nem tudta beállítani és ezért a boltokba csak meg­késve érkezett liszt. A további lisztellátás biztosítása érdeké­ben a belkereskedelmi minisz­tériumtól négy vagonra szóló pótkeretet igényeltünk. Ez a mennyiség már meg is érke­zett. A FÜSZÉRT a sásdi és szigetvári gépkocsijait is Pécs­re rendelte, így hétfő délután­ra befejeződött a lisztnek bol­tokba való szállítása. Lisztből a szükségleteket teljes mér­tékben kielégíthetjük. A tejellátás zavartalan. Csak Pécsbányán volt zökkenő, ahol a TEFU kocsija a hóban el­akadt. A tanács intézkedésére a TEFU kisegítő kocsit kül­dött és így ez a probléma is megoldódott. A községi taná­csoknak nagyobb gondot kel­lene fordítaniuk az utak hótól való eltakarítására, hogy a be­gyűjtött tej szállításánál fenn­akadás ne legyen. A tanács kereskedelmi osz­tálya felkérte a kiskereskedel­mi vállalatokat, hogy a gyái-tó vállalatoknak és a nagykeres­kedelmi vállalatoknak is nyújt­sanak segítséget a szállítási r Uj elhatározás Ebben az esztendőben me­gyénkben, a nem teljes jelen­problémák megoldásához. En­nék eredményéként például a Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalat zsírt szállított, a Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Vál­lalat pedig a FÜSZÉRT helyett cukrot és lisztet szállított ki. A tanács intézkedett, hogy ahová gépkocsival, vagy ko­csival nem tudnak szállítani, ott szánok álljanak rendelke­zésre. A TEFU-t megkértük, hogy elsősorban az élelmisze­rek kiszállításához biztosítsa­nak kocsikat. A zsírellátásiban nincsen fennakadás. Szombaton is kel­lő időben szállították ki a zsírt az üzletekbe. A belkeres­kedelmi minisztériumtól pedig még 150 mázsa zsír-pótkeretet kértünk. A burgonya- és zöldségellá- tást is megfelelően biztosítot­tuk. A vermekben elegendő burgonyát, káposztát, kelká­posztát, zöldséget, gyökeret és zellert tároltunk. Jelenleg néggyel több kocsi szállítja a burgonyát és zöldséget az üz­letekbe, mint rendes körülmé­nyek között. Gondoskodtunk a kórházak és klinikák, valamint az Üzem­élelmezési Vállalat és egyéb intézmények ellátásáról is. *» Milyen Intézkedése­ket tett a tanács a víz- és gázellátás biztosítása ér­dekében? — A vízszükségletet biztosít­juk. Mintegy 300—400 lakásban befagyott a víz és csőrepedés fordult elő. A Vízművek dol­gozói azonban éjjel-nappali szolgálatot tartanak, körülbe­lül 20 szerelő végzi jelenleg is a javítási munkálatokat. A ta­nács már régebben felhívta a lakosság figyelmét, hogy éjsza­kára vízmentesítse a csőveze­téket. Ott, ahol ezt megtették, vízbefagyás, vagy csőrepedés nem fordult elő. A gázellátásban ott mutat­kozik zavar, ahol gázcsőrepe­dés történt. A tanács intézke­dett, hogy a Gázművek dolgo­zói a lefagyott útburkolatot fel­szedjék, a rozsdás és repedt gázcsöveket kicseréljék. — Miként gondoskodik a tanács, a közlekedés zavar­talanságának biztosításá­ról? — A Mecsekre vezető út ki­vételével a fő közlekedési vo­nalakon az út már szabad. A rádión és a hangoshíradón ke­resztül felhívást intéztünk a la­kossághoz, jelentkezzenek hó­eltakarítási munkára. Hétfőn újabb 44 munkás jelentkezett, de ez még mindig nem elegen­dő. Segítséget kértünk a hon­védségtől. A Dózsa Lövész Tiszti Iskola 100 honvédet adott, akik Pécsbánya-rendezőn segítenek a hóeltakarításban. A honvédekkel együtt, jelen­leg 200 munkás vesz részt a hóeltakarításban. Az ÉPFU- tól 6 tehergépkocsit kértünk és kaptunk a hó elszállítására. A Köztisztasági Vállalat pedig szintén 6 kocsival hordja a havat. Ha szükség lesz, fogatos kocsikat is igénybe veszünk. A járdák tisztántartására fo­kozottabb gondot kívánunk fordítani. Hétfőn felkértük a rendőrséget, hogy a járdák ta­karítását az eddiginél jobban ellenőrizzék. Az I. kerületben négy, a Il.-ban 22, a III, kerü­letben pedig 35 feljelentés ér­kezett azok ellen, akik nem gondoskodtak a járdák tisztán­tartásáról. A városi tanács sza­bálysértési előadója máris több egyént pénzbírsággal sújtott. A járdák takarításának elmu­lasztása miatt Martinék Fe- rencné, Alkotmány u. 37., Deb- reczeni Károly Jászai Mari út 7., Nécsey Pál, Doktor Sándor u. 10, és Frick Jánosné Rét utca 13 szám alatti lakosokat sújtották pénzbírsággal. Felhívtuk a PIK figyelmét is arra, hogy az államosított há­zak elől takaríttassa el a ha­vat. A jövőben a legszigorúb­ban felelősségre vonjuk az ál­lamosított házak házfelügye­lőit, akik a járdát nem tisz­títják. Intézkedtünk, hogy eze­ket a hanyag házfelügyelőket azonnal váltsák le — fejezte be nyilatkozatát Györkő An­tal elvtárs, Pécs város tanács­elnöke, Pécs város tanácsának felhívása a járdák és úttestek tisztántartására A városi tanács végrehajtóbizottsága felhívja a város területen lévő összes üzemek, vállalatok, intézmények ve­zetőit, a háztulajdonosokat, valamint a PIK Vállalathoz tartozó házak kezelőit, hogy a rendkívüli havazás okozta közlekedési nehézségek elhárítása érdekében, az ingatla­nok előtti járdák takarítását folyamatosan végezzék. A hóeltakarítást minden nap már a kora reggeli órák­ban kell kezdeni és — a hóeséstől függően — napközben többször is megismételni. A városi tanács végrehajtóbtiott- sága a hó eltakarítását szakigazgatási szervein keresztül is ellenőrizteti és a mulasztókkal szemben az eljárást azon­nal megindítja. Az úttesteken felgyülemlett hó eltakarítása a városi Köztisztasági Vállalat feladata. A vállalat már korábban felhívta a lakosság figyelmét, hogy hóeltakarítási munká­ra jelentkezzenek. A jelentkezők száma azonban meg min­dig nem elegendő. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezért felkéri a város összes dolgozóit, hogy a hóeitakarításban tevéke­nyen vegyenek részt. Nyújtsanak segítséget a Köztiszt»» sági Vállalatnak az úttestek megtisztításában is. PÉCS VÁROS TANÁCSÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Zavartalanul folyik a munka Szombaton és hétfőn a nagy hóesés komoly feladat elé ál­lította a Pécsi Bőrgyárban a szénszállítókat és fűtőket, akik minden körülmények között biztosítják a műhelyek gőz­éé energia-ellátását. A cseres- műhely dolgozót, akik napi munkaidejük nagyobb részét a- szabadban <töltik, a nagy hideg ellenére is hősiesen helytállnak. Gergely János, Ki­rály János, és Kovács László 3., akik egyébként átlag 149 százalékra teljesítik tervüket — most is nagy szorgalommal dolgoznak, csupán 2—3 száza­lékkal csökkent teljesítmé­nyük. A Pécsi Bőrgyár vezetői szüntelenül gondoskodnak a hidegben a dolgozók védőru­hákkal és védőitalokkal való ellátásáról. HARVAN JÓZSEF tudósító. Vegyék igénybe vidékről bejáró bányászaink a jól fűtött legényszállásokat A téli időszak és a szokatlanul zord időjá­rás miatt szinte elháríthatatlannak látszó aka­dályok mutatkoznak a Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeiben a munkában. Mint várható is volt, bajok vannak a munkás járatok zavar­talan közlekedésének biztositásában is. A tröszt vezetői időben felkészültek a jelen­legi helyzetre. István-aknán száz bennrekedt vidéki dolgozónak bisztosítottunk meleg szál­lást. Vasason és Pécsbányán hasonló gondos­kodás történt azokról, akiket hófúvás esetén nem tudnak otthonukba szállítani. Ezenkívül az Uzemélelmezésl Vállalaton keresztül bizto­sítjuk számukra a napi háromszori meleg ét­kezést. A gondos felkészülés ellenére sem értük el azt a célt, amit szerettünk volna, mert vidéki dolgozóink többsége ebben az időben is ragasz­kodik a mindennapos hazamenetelbez. így állt elő az a helyzet, hogy hétfőn Vasason 100- 120. István-aknán 80—90 vidéki dolgozó hiányzott a termelésből — mert falujában re­kedt. A Pécsi Szénbányászati Tröszt vezetői ké­rik a vidéki dolgozókat, hogy az utak meg­tisztítása után azonnal jelentkezzenek üzemük­ben cs fogadják el azt a gondoskodást, ame­lyet a tröszt felkínál: a téli időszakban ve­gyék igénybe a jólfűtött legényszállásokat, ahol meleg étellel való ellátásukról is gon­doskodunk! így is járuljanak hozzá vidéki dolgozóink a februári terv teljesítéséhez. BORS ANTAL a Pécsi Szénbányászati Tröszt munkaügyi csoportjának vezetője Hősies munka a tervért A komlói Kossuth-bánya kommunistái va­sárnap délelőtt tartották vezetőség újjáválasz­tó taggyűlésüket. E nagy eseményre jó mun­kával készültek. Pénteken elhatározták, hogy február 19-én, szombaton olyan eredményt ér­nek el a termelésben, amely a szavaknál sok­kal ékesebben fejezi ki a párt iránti szerete- tüket, tiszteletüket. Egyről azonban megfeled­keztek: a havazás befolyásolhatja a kitermelt szén elszállítását, és ez üres hiányt okozhat ' lent a bányában. Szombatra virradó hajnalon és azt követő­en majdnem egész nap erősen havazott. A hótól megtelt váltók nagyon akadályozták a munkát. És ezt tetézte még a délelőtt folya­mán kerekedett szél, amely néhol 60 centi­méter magas hótorlaszokat is formált az al- táró sínhálózatán. Leállt a szállítás. A bányában, minden egyes munkahelyen pe­dig ömlött a szén. Csakhamar üres hiány gá­tolta a termelést. Mi lesz az ígérettel! (?) Kovács József elv- I társ, Kossuth-bánya igazgatója egyideig tele­fonon leadott utasításokkal próbálta menteni a helyzetet. Eredménytelenül. Kevés ember volt a külszínen, ö maga is kiment a szállí­tók közé. Lelkesítette, buzdította őket. Később ; lapátot fogott és a szállítási főkörlet vezető- ; jével, Kaposvölgyi József elvtárssal együtt se­gítették elhárítani az akadályt. Egy órai meg- J feszített munka után siker koronázta a szál­lítók erőfeszítését. Megindult és most már zavartalanul folyt a szállítás. Kossuth-akna bányászai, ak'k pártszerveze­tük vezetőségének újjáváiasztására készültek, í aznap 118 százalékra teljesítették tervüket. Sikerült, mert a külszínen dolgozó szállítók « vezetőjük példáját követve páratlan erőfeszí- 1 téssel, szinte hősiességgel küzdöttek, hogy se- ,í gítsék a szenes körlet bányászait, akik ünnep- á re készültek, s ez ünnep iránti tiszteletüket $ a tervtúlteljesítésben juttatták kifejezésre. Kcrner Henrik tések szerimt 378 család 592 taggal 2490 hold földterületen kezdett hozzá az új élet meg­teremtéséhez. Jelenleg a legéleterősebb a tsz-mozgalom a sellyei járás­ban. Adorjáson 24 taggal ter­melőszövetkezet alakult. Ká­kicson belépett egy tizenegy holdas gazda a csoportba. Sely- lyén öt új tagja van a közös­nek s a napokban történik meg huszonhét gazda ünnepé­lyes felvétele. Vagy hogyne kellene meg­emlékezni arról, hogy a mohá­csi járásban egy hét alatt tíz család tizenhat taggal válasz­totta az új életet! S egy év­ben ötvenkét hetet ismer a naptár! S ha majd egészen is megmozdul valamelyik köz­ség?! De a pécsiek is fejhosszal nőttek. Egy jelentés szűkszavú pár sora ismerteti, hogy tizen­egy család tizenhat taggal hat­vanhárom hold földterülettel belépett a járás egyik-másik termelőszövetkezetébe. A Gye­nis Józsefék tizenhét holdat vittek be Öcsárdon, s nyolcat Czakó Józsefék Bicsérden; a szőkéi Tobák Mátyásné három holdat s Bostán a Németh csa­lád hatot. A sásdi járásban tizenhét család huszonhá­rom taggal. S Szigetváron is. Szentlászlón ia, Hobolban ás Sokan. Tovább! Tovább! Itt nincs már megállás! A győztes csaták hírét a ré­gebbi korokban lovasküldön- lök repítették szét. Azóta na­gyot fejlődött a világ, a tech­nika. Olvassa hát most min­denki a rotációs gépekről szer- phullámzó győzelmi jelentése­det. Olvassa és örvendezzen a tyőzelmeknek! (2) Jan Szint őrizet alatt a-------------------— főfelügyelőhöz kü ldték. Az se habozott sokat. Kiadta a parancsot, — amint azt már előzőleg tervbe vették — hogy Jan Szint vigyék az egyesbe. Hétfőn, a börtönparancsnok szokásos heti szemleútja során Jan Szin ügye ismét szóba ke­rült. A parancsnok elgondol­kozva nézett Jan Színre és azon törte a fejét, hol is látta már ezt az embert. A főfel­ügyelő megjegyezte, hogy ez az a fogoly, aki nem volt hajlan­dó bevenni az orvosságot. A parancsnok bólintott. Figyel­mesen végigolvasta a főfel­ügyelő jelentését, majd Jan Színhez fordult: — Miért nem engedelmes­kedtél a felügyelőnek, miért nem akarsz dolgozni? Még mielőtt Jan Szin egy szót mondhatott volna, a fő­felügyelő angolul közbevágott: — Nincs ennél elvetemültebb ember az egész intézetben. Ennyi elég volt. A parancs­nok Jan Szint kéthavi egyesre ítélte, a büntetés kitöltése után pedig a legnehezebb munkára osztotta be: vizet kell húz­nia; A két hónap a magányos zárkában olyan nehezen múlt el, mint két esztendő. — Jan Szin egyre csak a maga életén, sorsán töprengett. Igyekezett ésszel felérni, miért éppen őt kárhoztatta végzete ilyen irtó­zatos szenvedésekre, hisz éle­tében soha nem ártott senki­nek. A szemközti cellába zárt fo­goly azt hitte, hogy Jan Szin eszét vesztette, szinte szünte­lenül hallotta szomszédja hara­gos kiáltásait: „Nesze neked!" De Jan Szin nem őrült meg. Csak arra gondolt, hogyan tá­Qcut Szin ufűhé napjai (Részletek U Nu regényéből) mad majd rá Ba Binre. A le­győzhetetlen bosszúvágy szül­te képek olyan elevenen éltek lelkében, hogy karja akaratla­nul is ütésre lendült, mintha Ba Bin itt állna előtte. Éjsza­kánként Jan Szin arról álmo­dott, hogy szemben áll Szejn U-val és Ba Bin-nel. Nem elégszik meg azzal, hogy meg­öli őket, még hullájukat is megtapossa. Bizony, így tenne, ha lehetne, ha szabad volna a keze! Máskor meg azt vélte látni, hogy az a másik kettő pisztoly­ból lövöldöz rá. Jaj, bár csak szabad lehetne! Amikor elő­ször vetették börtönbe, azért harcolt, azért viaskodott a sza­badságért,. hogy megint együtt lehessen Ngve Khinnel. Most csak arra kellett neki a sza­badság, hogy bosszút álljon asszonyáért. Rettenetes lesz a bosszúja! Ba Bin és Szejn U nem elégedett meg azzal, hogy meggyalázta és sírba vitte Ngve Khint, ez a két bitang ide, a börtönbe is utána jött és pusztítja férfiasságát, ere­jét. Nyomorult Jan Szín! Ha tudta volna, hogy épül fel az emberi társadalom, nem acsar­kodóit volna olyan határtala­nul Szejn U-ra és Ba Bin-re, akik csak apróka fogaskerekek voltak a tőkés rend ördögi gé­pezetében. Szejn U és Ba Bin is csak annak az ördögi rend­szernek a szülötte volt. amely­ben a gazdagok igazságtalan­ságot igazságtalanságra hal­moztak minden lehető formá­ban — a más munkáján való élősködőstül egészen a testi erőszakig. „A vagyonosnak adni------------------------------------ kell, a nincstelenektől elvenni“ — ez a rend törvénye. Hiába bő­velkedik az ország minden­ben, ami az élethez szükséges, a nagy bőségben a nép éhezett, a kincsek pedig egyre csak a maroknyi gazdagok kezébe gyűltek. A szegények még nyo­morultabbak lettek. A kapzsi­ság egyre nőtt, az erkölcs rom­lott. Mindenekfölött az arany volt az úr. A kincseiktől meg- ittasodott gazdagok még in­kább megvetették a szegénye­ket, törvényes tulajdonukat látták bennük. Nem elégedtek meg azzal, hogy sanyargatták őket, emberi méltóságukat is sárba tiporták. Ngve khin csak egyike volt annak a sok száz asszonynak; akiket meggyaláz­tak a gazdagok. És százszám­ra, ezerszámra akadtak jan- szinek is az országban. Ha nem lett volna tőkés rend, nem lettek volna gazdag szejn- u-k és nyomorult janszin-ek sem. Nem halt volna meg Ngve Khin, Jan Szin sem sújtott volna le Szejn U-ra és ma nem ülne a börtöncellában, nem álmodozna a bosszúról. A tőke, a tőke szülte rend — ez minden rossz gyökere! lé csak egy felügyelőt osztot­tak be. De amikor Jan Szin is oda került, a főfegyőr egy másik felügyelőt is kirendelt, ennek csak az volt a feladata, hogy Jan Szint ösztökélje, botjával munkára sarkalja. A legény arcát elcsúfította egy kardvágás nyoma, amely ak­kor érte, amikor egy házat akart kifosztani. A sebhely végigvonult arca alsó felén és Iszonyatosan eltorzította száját. Jan Szint a kötél végé­re állították. Megfeszítette minden erejét, de a vizestar­tály nem mozdult: a többi fo­goly még nem rugaszkodott neki. A kötél megfeszült, de egy lépéssel se jutottak to­vább. A felügyelő ordítva Jan Színhez futott: Eltelt a két hónap, de Jan Szin szenvedése nem ért vé­get. Várta a keserves munka, a vízhúzás. Sebei behegedtek, de a magánzárkában a hosszú egyhelyben üléstől egész életé­re meggömyedt. Úgy járt, úgy mozgott, akár egy megrokkant vénember. Most ott áll a víz­húzásra ítélt rabok sorában; — Hé, te, mi az ördögnek állsz?! — és hátára vágott a bottal. Jan Szín szemében fel­lobbant a harag tüze; Tapasztalt vadászok, ha tig­ris kerül eléjük, igyekeznek egyszerre végezni vele, mert tudják, milyen veszedelmes a megsebesített ragadozó. Jan Szín körülbelül hasonló lelki- állapotban volt. A felügyelő ebből mit sem sejtett és to­vább ütlegelte. Jan Szín tíz­szer is úgy érezte, rá kell vet­nie magát a felügyelőre, de mindannyiszor sikerült erőt venni magán. mán. Majd mintha megmásít- , hatatlan elszánás érlelődött | volna benne, összeszorííotta fo­gát, felkelt és készülődött el- ! menni. Pillantása a csajkára esett, felemelte és tartalmát a szemétládába öntötte. Egy percig még töprengve ott állt, majd egy félreeső zúgba vo­nult a barakkok mögött, hogy maga legyen gondolataival. A pihenő hamarosan végei­ért, újra kellett kezdeni a munkát. Jan Szin a kúthoz sietett. Elszántságától még a léptei is keményebben csat­tantak. Dzsann, dzsann — kondult a gong, a vizes tar­tály felemelkedett a kút ká­vájáig, majd ismét lesüllyedt a mélybe. Egyszer-kétszer. négyszer. Amikor ötödször ru­gaszkodtak neki a kötélnek, a felügyelő botjával újból lesúj­tott Jan Szin hátára. Jan Szin számított erre. Mielőtt újból kezdték volna a munkát, meg­lazította a kötél hurkát, ame­lyen keresztül fűzték a húzó­botot. Most kirántotta a pál­cát, sebesen hátrafordult és fejbevágta vele kínzóját. A felügyelő a földre zuhant. A foglyok rémült kiáltásokkal szertefutottak. .Tan Szín azon­ban meg sem látta őket. — Mintha eszét vesztette volna, ütötte-verte a földön heverő felügyelőt. Még háromszor, négyszer sújtott le rá — akkor mintha forró vérhullám öntöt­te volna el a fejét, arccal előre zuhant az udvar keményre ta­posott földjére. Rendes körülmények között a kútnál robotoló rabok mel­Igy kínlódott, amíg a gong­ütés meghirdette a reggeli szü­netet. Jan Szín előtt is ott állt az ételes csajka, de hozzá se nyúlt. Leesüggesztett fejjel, gondolataiba merülve ült. Né­ha felegyenesedett, hogy eny­hítsen hátának sajgó fájdal­Mihor magához tért. i«- mét a börtöncellá­ban találta magát, teste csupa seb és vér volt az ütlegektől, amelyekkel az ordítozásra ösz- szecsődülő fegyőrök töltötték ki rajta bosszújukat. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom