Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-16 / 40. szám

2 NAPLÓ 1956 FEBRUÄR 18 A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa J. E. Kalnberzin: Lettországban megszilárdult a kolhozrendszer, emelkedett a kolhoztagok jövedelme As SZIÍP XX. kongresszusa megnyitásának külföldi visszhangja A Szovjetunió Kommunista Pártja a XIX. pártkongresszus és a XX. pártkongresszus közt eltelt időben eszmeileg meg- edződött és megerősödött — mondta J. E. Kalnberzin. (a Lett SZSZK pártszervezete) — Megnövekedett a pártszerveze­tek szervező szerepe a szovjet nép valamennyi feladatának megoldásában. Kalnberzin elvtárs megálla­pította, hogy Lettország Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága a nehézipar fej­lesztésére irányítja fő fi­gyelmét. Miiközben a köztársa­ság ipari termelése öt év alatt egészében 90 százalékkal nőtt, a nehézipar megkétszerez­te, a gépgyártás pedig 2,7 sze­resére növelte termelését. Gyors ütemben fejlődik tovább a könnyűipar is. Az elmúlt öt évben 73 új vállalatot építet­tek a köztársaságban. Lettországban jelentősen megszilárdult a kolhozrend- szer. Emelkedett a kolihoztagok jövedelme. Nem kevés gazda­ság ért el kitűnő eredménye­ket. Emellett azonban számos mezőgazdasági ág továbbra is elmaradt. Az utóbbi időben a köztársaságban csökkent a tej-, hús- és szemestermény/erme­lés. Lettország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a köztársaság minisztertaná­csa a mezőgazdaságot az eeyes kerületek és kolhozok sajátos­ságainak elmélyült tanulmá­nyozása nélkül irányította. Kalnberzin elvtárs részlete­sen beszélt azokról az intézke­désekről, amelyeket a mező- gazdaság fellendítése céljából hajtanak végre a köztársaság­ban. Egyes szövetségi minisz­tériumokat bírálattal illetett, amiért nem teljesítették a Lett köztársaságnak gyártott talaj­javító gépek és eszközök szál­lítási tervét. OTTAWA A kanadai lapok első olda­lon számolnak be az SZKP kongresszusának megnyitásá­ról. A lapok közük Hruscsov elő­adói beszédének fő megállapí­tásait, s különösen a Szovjet­unió külpolitikájára vonatkozó kijelentéseire fordítanak nagy figyelmet. A jelentések idé­zik a szovjet külpolitika Hrus­csov által kifejtett alapelveit, elsősorban Hruscsovnak.vazt a kijelentését, hogy a Szovjet­unió békében és barátságban akar élni minden néppel. A lapok kiemelik azt a Hruscsov által hangoztatott szilárd meg- ■'vőződést, hogy a szocialista táborhoz tartozó országok ha­talmas szövetsége és a kom­munizmus eszméi ' legyőzhetőt- lenek. A lapok nagy figyelmet szentelnek^ Hruscsov. azon ki­jelentésének is, hogy a Szov­jetuniónak megvan minden le- 1 hetősége, hogy az egy főre eső termelés terén utolérje és megelőzze a legfejlettebb ka­pitalista országokat. DELHI Az indiai sajtóban központi helyet foglalnak el N. Sz Hruscsovnak az SZKP XX kongresszusán elhangzott elő­adói beszédéről szóló beszá­molók. A lapok első oldalon nagybetűs címekkel, a leg­szembetűnőbb helyen közük a beszámoló tartalmi ismerteté­sét. Több lap Hruscsov arc­képét is közli. „A Szovjetunió hajlandó be­vonté'ni a hidrogénbomba kí­sérleteket. Bizalom a békés egymás mellett élésben. Az Egyesült Államokkal való vi­szony a békés egymás mellett élés öt elve alapján. Hruscsov előadói beszéde a párt-kong­resszuson" — ezzel a címmel számol be a pártkongresszus megnyitásáról és Hruscsov be­számolójáról a Hindustan Times. Hasonló címeket ad je­lentésének a Statesman, a Hindustan Standard és az In­dian Express is. A Hindustan Standard Hruscsov beszámolójának kü­lönösén azt a részét emeli ki hogy a forradalmat nem lehet exportálni, vagy vezényszóra végrehajtani. Ä Times őf In­dia közleményének ez a címe: ..Hruscsov elítéli a genfi szel­lem eltemetésére irányuló kí­sérleteket. Újból együttműkö­dést javasolt Kelet és Nyugat között.“ . PEKING • A pekingi lapok első oldalon nagybetűs címmel közölték a XX. pártkongresszus megnyi­tásáról szóló jelentést. A pekingi rádió és más kf- fádiőáücmások többször á pártkongresszus szóló közle­N. V. Kiszeljov: Rosztov terület ipara jelenleg kétszer többet termel, mint 1950-ben ff€ éi 1 f ö I d 3 hírek nai beolvasták megnyitásáról ményt. Ezután N. V. Kiszeljov (Kosztov-területd pártszervezet) emelkedett szólásra. A SZKP Központi Bizottságának beszá­molója — mondotta — óriási mértékben gazdagította a marxizmus-leninizmus kincses­tárát, s harci programja an­nak a küzdelemnek, amely va­lamennyi népgazdasági ág to­vábbi gyors fellendítéséért, a szovjet nép jólétének jelentős növeléséért folyik. A felszólaló kitért a terület iparának fejlődésére, Rosztov- terület ipara jelenleg az 1950. évinél kétszerié, s az 1940. évi­nél 3.5-szerte többet termel. N. A. Muhitdinov elvtárs (üzbég pártszervezet) kijelen­tette, hogy az Üzbég Köztársa­ság az SZKP Központi Bizott­ságának vezetésével, s a nagy orosz népnek és a Szovjetunió többi népének óriási segítségé­vel példátlanul ‘ felvirágoztatta gazdaságát és kultúráját. Hála a párt bölcs lenini nemzetiségi politikájának, Üzbegisztán a szovjet hatalom éveiben elma­radott határvidékből minden oldaluan fejlett iparral és kol­lektív mezőgazdasággal rendel­kező, élenjáró szocialista köz­társasággá vált. Az üzbég nép hatalmas vív­mánya az ipari munkások és a nemzeti műszaki értelmiség Emellett azonban komoly hiá­nyosságok is mutatkoznak. A területen 90 vállalat nem tel­jesítette 1955. évi állami ter­vét. Túlságosan hosszú ideig épülnek az új gyárak. Kiszel­jov elvtárs ezzel kapcsolatban bírálta a hajóépítőipari és a rádiótechnikai ipari miniszté­riumok tevékenységét. A felszólaló megjegyezte to­vábbá, hogy Rosztov területen is mutatkoznak azok a hiá­nyosságok a mezőgazdaság fej­lődésében, amelyekről N. Sz. Hruscsov elvtárs szólt beszá­molójában. Ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a mezőigazdaság további fellendí­kádereinek létrehozása. Üzbe­gisztánban 112 ezer főiskolai, illetve középfokú szakiskolai végzettségű szakember Van. A párt azt a .feladatot tűzte az ország elé, hogy érje utol és szárnyalja túl a legfejlet­tebb kapitalista országokat az egy főre eső termelés terén Az üzbég nép mindenekelőtt a gyapottermesztés fokozását tartja kötelességének. E fel­adat megoldásában döntő sze­repet hivatottak betölteni a következő tényezők: a köztár­saság vízgazdálkodásának to­vábbfejlesztése és jobb meg­szervezése, a gyapotápolás és tése érdekében fognak végre­hajtani a területen. Többek kö­zött kiszélesítik a kukorica ve­tésterületét. A kukoricáról be­bizonyosodott, hogy a legna­gyobb termést hozó növény Rosztov-területen. A területen öntözési munkáikat fognak megvalósítani. A Rosztov-területd pártszer­vezet — jelentette ki Kiszel­jov elvtárs — kitartóan fog dolgozná azon, hogy a terület minden kolhoza és szovhoza határidő előtt teljesítse az öt­éves tervben a mezőgazdasági termelés növelésére vonatkozó­an megszabott feladatait. betakarítás komplex gépesíté­sének befejezése 1958-ra a tel­jes vetésterületen, az elmara­dó gazdaságok felemelése az élenjárók színvonalára, vé­gül a sztyeppe csapadék hiány miatt évszázadokon át felhasználatlan hatalmas föld­területeinek megművelése. Muhitdinov végezetül több bíráló megjegyzést tett a Szov­jet Tudományos Akadémiára, a V. I. Lenin mezőgazdasági akadémiára és a Szovjetupió mezőgazdasági minisztériumá­ra, amelyek nem nyújtanak elég segítséget a köztársaság­nak a gyapottermesztés továb­bi fejlesztésében. BONN A Szovjetunió bonni nagy­követsége a Szovjetunió kül­ügyminisztériumának megbízá­sából átadta, a bonni külügy­minisztériumnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsának nyilatko­zatát és határozatát azzal a kérelemmel, hogy továbbítsa a bonni szövetségi gyűlésnek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak nyilatkozata és határozata a Szovjetunió és más külföldi államok parlamenti küldöttség­cseréjével foglalkozik. A Legfelső Tanács a határo­zatban azt a véleményét fejezi ki, hogy a parlamenti küldött­ségek cseréje hozzájárul a né­pek megértésének további ja­vulásához és jó befolyást nya­káról a nemzetközi. feszültség csökkentésére. WASHINGTON Miután az egyik washingtoni kórházban befejezték Eisen­hower elnök egészségi álle nó­tának orvosi felülvizsgálatát az amerikai lapokat dr. White orvos tájékoztatta a vizsgálat eredményéről, — jelenti az AP. Dr. White közölte, hogy az elnök „felgyógyult betegségé­ből” és mint elnök, „újabb öt—'tíz évig folytathatja aktív politikai tevékenységét”. PÁRIZS A Marokkói Kommunista Párt politikai bizottsága köz­leményt adott ki és ebben éle­sen megbélyegzi a „francia je­lenlét" nevű szélsőséges gyar­matosító szervezet provokáto­rait,. akik az utóbbi időben kü­lönböző merényleteket követ­tek el marokkói hazafiak, köz­tük Abdesszalam Bürkia, a Marokkói Kommunista Párt titkára ellen. A francia-marok­kói tárgyalások előestéjén a Marokkói Kommunista Párt még nagyobb éberségre és ak­cióra hívja fel Marokkó népét. A marokkói szultán és René Coty köztársasági el,nök rész­vételével szerdán kezdődnek Párizsban a francia-marokkói tárgyalások. PÁRIZS A francia nemzetgyűlés köz- oktatásügyi bizottsága kedden heves vita után 23 szavazattal 16 ellenében elfogadta Ema­nuel d’As ti er de la Vigerie ha­ladó képviselőnek azt a javas­latát, hogy mondják ki a sür­gősséget egy olyan törvényja­vaslat megvitatására, amely az úgynevezett Barangé-törvény revíziójára vonatkozik. Az úgynevezett független, valamint az MRP-párti és a poujadeista képviselők tünte­téskép a bizottság többségének határozata ellen bejelentették, hogy a továbbiakban nem vesznék részt a bizottság ülé­sein. BÉCS Az österreichische Volks­stimme vezércikke a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok ellen irányuló provo­kációs amerikai léggömb-ak­cióval foglalkozva hangsúlyoz­za, hogy Washingtonban és az ENSZ-ben beterjesztett fite-, hozásokra az amerikai körök nevetséges kifogásokkal vála­szoltak. Az amerikaiak az uszító röp­cédulákat szállító léggömbök­kel megsértették Ausztria légi- terét — írja, az österreichische Volksstimme. Az amerikaiak azt állítják, hogy ezeket a lég­gömböket magánszemélyek és magántársaságok indították út­nak, olyanok, akikre és ame­lyekre az amerikai kormány­nak nincs befolyása. A lap rámutat arra, hogy ezeket a „magánszemélyeket” és magánszervezeteket” — mint például a Szabad Európa Rádió olyan pénzalapokból tá­mogatják, amelyeket az ameri­kai szenátus hagyott jóvá, és amelyeket az állami költségve­tésből a népi demokratikus or­szágok ellen irányuló hideghá­ború céljára fordítanak. Igen szükséges — folytatja a lap, — hagy az osztrák ható­ságok közbelépjenek és meg­akadályozzák, hogy ezekkel a léggömbakciókkal továbbra is megsértsék Ausztria semleges­ségét. N. A. Muhitdinov: • • Üzbegisztán felvirágoztatta gazdaságát és kultúráját VÁJÁR TANÚI Schwarcz Jenő másodéves: — Hajdu-Biharból kerültem le. Egészen véletlenül,. ; — Hogy-hogy? — Gépipari technikumban kartam tanulni Debrecen­en. De nem vettek fel, mert ésőn jelentkeztem. Aztán ol- astam a Szabad Népben, ogy Komlón van vájáriskola, an felvétel is és jó ellátás, 3 ami fontos: lehet tanulni.... 'an rá mód. Hát igy jöttem. — Nem bántad meg? — El sem lehetne engem inét zavarni. Ha megbántam olna, akkor nem lenne négyes z általános tanulmányi ered- íényem. ’ — Lehetne több is .:: — Lehetne. Lesz is! Év végé- e „felverem“ ötösre. No hi- sen kapnék is Hartmann Feri ácsitól, ha nem tanulnék! — Nem ismerem ... — Együtt dolgozunk az 521. sapatban. ö a vájárom, illetve n vagyok a beosztott vájár- anulója. Nagyon szeretem Feri ácsit. Sokat lehet tőle tanulni- azért is volt múltkor 142 zázalékos a teljesítményünk- meg aztán „jópofa" is az Nézem a fényképet és az előttem ülő fiút. Semmi hason­latosságot nem- látok. — Pedig én vagyok az! Is- tentoizexny mondom na ...! Erősködik Győrfi Ferkó, •hogy harmadmagával őt ábrá­zolja a kép, mezítláb, rojtos­szélű nadrágban, tépett nyakú ingben, kócosán, soványan. Ennek idestova két esztende­je. Akkor fényképeztetek le a 15 esztendős Győrflt „ország­járó gúnyájában”, amikor be-, vetődött a komlói vájáriskola portájára. Aranygombos egyenruhájá­nak válláról leszed egy pihét elől megrántja a kabát alját — Tudja ..; nagyon szeret­tem kóborogni, csavarogni. A pestkörnyéki hegyeket már úgy ismerem, mint a tenye­rem .:; De nem jobban az apja te­nyerénél ... Mert egy-két po­fon mindig kinézett Ferkónak, amikor napok, —* vagy sokszor hetek múlva — hazavetődött porosán, lerongyolódva, hol az Alföldről, hol, a Dunántúlról. Az apja bedugta őt a Mada­rász utcai gyermekvédő inté­zetbe is. Egy év alatt úgy- ahogy leszokott a csavargásról, — de ahogy kitavaszodott, Fer­kó megint felszaladt a hegyek­be. Hajkurászta a lepkéket, ing alá gyűjtötte a madarakat és ott aludt az illatos, rügye­ző bokrok tövében. — Hogyan kerültél Komló­ra? — Hogyan? Elmélázik, a mennyezetet vizsgálja, mintha onnét olvas­ná le a választ. — Hallottam, hogy Komlón várost építenek ... egészen új várost. Nem láttam még ilyent. — Szüleid tudtak róla? — Nem. Gondoltam, csak körülnézek, aztán majd vissza­megyek Pesterzsébetre. És itt maradtam ___ Am ikor először utazott haza sötétkék egyenruhájában, apja felugrott az asztal mellől és már emelte is a kezét, hogy a szokásos pofont kiutalja a gye­reknek. De a keze lehanyatlott, amikor jobban szemügyre vet­te... . Győrfi Ferenc most másod­éves. Nemsokára vájár lesz. Nem törte meg az apai szigor, sem a gyermekvédő intézet ke­mény napirendje. A vájáris­kola közössége és a Kossuth- aknai bányászok azonban em­berré faragják a hajdani kis „országúti csavargót”. Jókora hosszú gyerek ez a Horváth Gyula. Idegesen tipró- dik a nevelők szobájában, fe­jét kapkodja minden ajtónyi­tásra. Várja Varga nevelő elv­társat. — Hivattak.;: — Miért? Tétovázik a válasszal: — Ha csak azért nem, mert huszonnégy órával később jöt­tem vissza eltávozásról... „Ha csak azért nem?” Per­sze, hogy azért, — Jöttem volna előbb, csak a mosás miatt várni kellett. Sántít ez az érv, mert itt a vájáriskolán öt mosónő tartja rendben a fiúk fehérneműjét, teljesen ingyen, hanem inkább a tanulásról érdeklődöm. — Kettes a tanulmányi ered­ményem, — mondja é3 meg­rántja a vállát. Elvégre erről igazán „nem tehet”. — Nehéz a geológia. Az istennek sem tudom megjegyezni az ásvá­nyok nevét és keletkezését. Pedig geológiából, viszonylag sokkal jobban állmaik a töb­biek. Megint vállatvon: — Mit; csináljak? Mir-záj nekem a többiek után merni? Ha nehéz, hát nehéz! Nem is szól többet, inkább kitekintget az ablakon. Irmát nagyszerűen látni a város fölé Véletlenül cipőjére téved a pillantásom. A talpszegélyt be, festette valami , rikító sárga festékkel. Ez vajon mi? Most már ő is zavartan méregeti ci­pőjét. Mit is mondjon? Legszí­vesebben letagadná, hogy ez a lábfej az övé. De nem lehet. — A többiek ás befestették, aztán... gondoltam ón is .. . Ebben követi a többiek pél­dáját ..; Horváth Gyuszi egészen más típus, mint például a kis Győrfi. Horváth valahogy át- botladozza ezt a két évet, az­után ... előreláthatóan nem is marad a bányánál. Nem tudni, szülei milyen szándékkal küld­ték vájáriskolára, talán azért, meri a gyerek ruhát kap, na­gyon jó ellátást (napi négy­Ó K. szeri étkezés, naponta, — sok­szor kétszer is — hús, stb.j, lakást, miegymást. De meg­magyarázták-e a szülők, hogy ez nem afféle közönséges isko­la — amelynek elvégzése után választ csak pályát, hivatást, — hanem itt mindjárt vájárt, szakembert nevelnek belőlük. Hiszen a bánya minden' évben várja ezt a 340 fiatal vájárt. Az igazgatóhelyettes elmondja, hogy 1951 óta — akkor indult az iskola — mintegy 300 fiatal ment el a bányából más mun­kára. Két évig tanultak, — majd otthagyták Komlót. Volt olyan is közöttük, aki két év alatt összekuporgatott egy kis pénzt, azon lovat vett és most otthon az apjával fuvaroznak. Egyetlen tanuló két évi tanít­tatása, ruháztatása és ellátása 20 ezer forintjába kerül az ál­lamnak. A 300 „ellógott“ vá­jártanulóra kereken 6 millió forintot dobott ki az állam — hiába! Szerencsére most már elvét­ve akad csak olyan fiaital, aki minden cél nélkül tölti el a két esztendőt az iskolán. Nagy részük megszerette a bányát, alig várják már, hogy önálló vájárként dolgozhassanak. • Dóczi László másodéves: « — Itt maradsz-e Komlón? Csodálkozva neveti el magát: — Természetesen! Nagyon szeretem a bányát. Meg aztán nézze.. . most már kiépül a város. Feltalálom magam itt.' Esetleg meg is nősülök . •— Hány éves vagy? — .Huszonegy. De ez nem számít. Megélünk. Csak előbb veszek egy motort Pannóniát. — Tizennégy, tizenötezer fo­rint, ha jól tudom ... — No és? Ismerek én olyan vájárt, a Balogot — tavaly üt végzett ebben az iskolában, — aki egy év alatt összegyűjtötte a pénzt. Mutatta is a takarék- könyvét. Tizenötezer forintja van. Csak most megvárja a tavaszt, aztán hátúira felülte ti az asszonyt, vagy a jelöltjét, mittudom én, és mennek kirán­dulni motorral. Sikondára mondjuk. Ilyen tervei vannak Dóczi Lacinak is. e Mindössze 18—20 évesek, —• tele tervekkel, álmokkal — köröttük egy-kettő bizonytalan ságigal is a jövőt illetően, mert nehezen döntenek — és van­nak háromszáznegyvenen. Re­méljük mindegyikük megtalál­ja majd számítását a bányá­ban, ha végérvényesen kilép­nek. az iskola kapuján. ■ Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom