Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-08 / 33. szám

' ÜK56 FEBRUÄR 8 NAPLÓ 3 PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS Sok hasznos útmutatást adott a Béke-aknai taggyűlés „Túlzás nélkül mondhatjuk, bon nincs olyan kollektív szel- mennyiségű szeneid munkahe- hogy a Béke-aknai bányászok lem, mely elég erős lenne ah- lyet, előírja, hogy minimális­becsülettel megállták helyűiket hoz, hogy ezt erélyesen elítél- ra kell csökkenteni az áthelye- a termelésben" — mondotta je“ — mondotta Nagy Sándor zéseket, 56 órás szakmai tan- Vcreczkei Lajos elvtárs, a Béke elvtárs. S hogy a hiányzókat folyamot tartanak a műszaki aknai pártszervezet vezetőség- pótolhassák, ide-oda helyezge- vezetők részére. Ha Vereczkei választó tagpnllésén Erről a embereket, ami persze becsületes és 36 munkáiról ta- ’ . nuskodiik a múlt évi 103.7 szá- nem is használ a termelem zalékos eredmény és a januári ügyének, 100.3 százalék. A Béke-aknai ^ pótonűszakoknál kezdtük, bányászok januárban is bébi- a csapaitkolfektívákhoz jutot- zonyították, hogy a tervet tel- tunk el. Érdemes lesz tovább jesíteni lehet, nem miattuk, 5vetni a láncot és megnézni, hanem István- és Petőfi-akna vajon miért gyengék a csa- miatt került a pécsi tröszt az patkollefctívák? Azért. mert utolsó helyekre^ „nem működnek a csapathá­]6 romszögek — mondotta Miche­„Ahhoz, hogy az üzem elvtáns szavait megfogadják, s a Csóti—Solymár-féle készlet­tológép kisebb hibáit kijavít­ják, és ami a legfontosabb, rendszeresen üzemeltetik, ak­kor biztosítva lesz a műszaki feltételek egy része, melyek a emeléshez elengedhetetlenül " leségesek. A politikai feltételek közül a taggyűlés a pártszervezet „liiuivo, cm —----------- „ ­mu nkát végezzen, két dolog hiti Ferenc ü. b. elnök. A front- “ kell, — mondotta Nagy Sán- mesterek, pártcsoportvezetők és egységének, összeforrottságá- dor frontmester, — bár ez a szakszervezeti bizalmiak nem nak növelését s ami ehhez kettő nagyonis egy: jó pártve- tanítják, nem nevelik bá- szükséges, a pártoktatás meg- zetés és jó műszaki vezetés." nyásztársaikat, sok esetben .... , . ~ A Béke-aknai kommunisták nem tudnak választ adni kér- tartotta a legfant°­amnak köszönhetik eredmé- déseikre. A napokban is lehív- suobnak. Nem szokásos tatte- nyeiket, hogy e kettő meg- tafc bennünket Varga János két, hanem fordulatot kért van. A pártvezetőség minden (20) fejtésébe, mondván azt, Nagy Sándor elvtárs felszóla- párttaggal és tagjelölttel meg- hogy sok a „probléma". Hát iásAn, , . érttette a termelés fontosságát, volt is sok! Annyit vitatkoz- _ . „...a azok pedig a pártonkívülá dől- talc, hogy az egyik dolgozó vezetőség minden párttaggal gozókkal s csakhamar olyan mindössze egy kérésztácsola- beszélgessen el mert tanulni munkaversenyek alakultak ki, tot csinált a műszak alatt." és ismét tanulni kell. Ha igy amelyekben a körietektől kezd- Lám, ide vezet a csapathárom- f jd lesznek viharos é ve az elővájási csapatokig szögek gyenge munkája. ’ / mindenki nésztvett Joggal dí- A csapatháromszögek, illetve el°remutató taggyűlések. — csérte meg a beszámoló Ft- pártcsoportok — ez az utolsó Szóba kerültek a többi politi­scher János, Takács István mondhatnánk úgy is, hogy a kai feltételek is. „Megalakít­ás Böröcz István (5) csapatait döntő láncszem. Jó munkát juh a DISZ-csoportokatu _ jogg al büszkélkedett Miche- várni a háromszögtől, a párt- íaérte Mich elüti DIS7-Htkár luti Emil DISZ titkár a tag- csoporttól azonban csak akkor Micheluta DlbZ titkár gyűlés előtt Appelschoffer An- lehet, ha tagjai kellő elméleti elvtárs, a taggyi 3 határoza­tai DlSZ-brigádjával, mely felkészültséggel rendelkeznek, tára Börzsei Gr gy üzemve- első lett a pécsi ifjúsági bá- A pártoktatás — ami a szűk- zető elvtárs bér- is normákér- nyászbrfgádok között* séges elméleti képzettséget dése*ket ismertet a népnevelők Ezek azok a jó eredmények, előtt, hogy agitációjuk hatéko­r£SSSJT£°.bÄ SSÄ ÄS »y.bb ,cgím , e^rOIhe^ wm íte.E,k Mr Béke- h“»nl'í akna munkájára nem a hibák hosBZU vitákat. (Jó lenne idea a ^nemzők előtt! mert ^sak így jönnek á, csupatháromszög tagjait is menÄ1Ä S?i£t'2S:,Ä5S3r ^ “ ja meg a választ a további sen? Jelent meg a szanunánu- nanak belőle.) tennivalókra. Ha lépésről-lé- molíon- Ehhez hasonló sok hasznos pésre megyünk, úgy kapcsolód- — Javítani és ismét csak ja- útmutatást adott a Béke-aknai nak ezek a hibák egymáshoz vitani kell! Erről beszélt, ezt taggyűlés az új vezetőségnek, mint a láncszemek. Sok volt kerte munden felszólaló, mert .... . ... és még ma is sok a pótmű- Béke-aknára ebben az évben Emlékezetes és unnepeiyesnap szak, mert alacsony a termeié- még nagyobb feladatok vár- v°lt ez a kommunisták szá- kenység. A termelékenység nak, mint a múlt évben. A mára, új munkaszakasz kez- pedig azért alacsony, mert termelést négy százalékkal de!c ^ a zenekar, az úttö- rossz a munkafegyelem. Sok kell emelni. Ezért a taggyűlés ,. . ... . a bumlizó és a későnjövő. a határozata Kislantos Ferenc ro^- diszistalc es MNDSZ-aez- „Bodonyi György csapatban elvtársat megbízta azzal, hogy szonyok köszöntése csak öreg­éi még több csapatnál azon- továbbra is biztosítson kellő bített. VITA Szállítsunk olcsóbban ! Hozzászólás A Dunántúli Napló Január 19-1 számában cikket közöltünk „Szállítsunk olcsóbban” címmel, amely a Jelenlegi szállítási álla­potokkal, a szervezetlenséggel és a ralcódásoknál keletkező ká­rokkal foglalkozik. Az említett cikkel kapcsolatban a február 3-i számunkban közöltük a pécsi BELSPED Vállalat elgondolását, javaslatát. Az alábbiakban pedig a MÁV Pécsi Igazgatósága Ke­reskedelmi Osztályának hozzászólását olvashatjuk. A pécsi BELSPED Vállalat igazgatójának, Tóth elv­társnak a Dunántúli Napló február 3-i számában megje­lent cikkével nem tudok egyet­érteni. Az a benyomásom, mintha a cikkíró szándékosan eltúlozná és kiszínezné a vas­út néhány, kétségtelenül elő­forduló, nem mindig helyes in­tézkedését, elsősorban a kény- szerkirakásokát. Ugyanakkor nem beszél arról, miért van szükség a kellemetlen és káro­kat okozó kényszerkirakások­ra. Szeretném erre felhívni a fuvaroztató vállalatok figyel­mét, mert a kényszerkirakáso­kat elsősorban a vállalatok ha­nyagsága miatt kell elrendel­ni. De a kényszerkirakás még mindig kevesebb kárt jelent, mint az, hogy a romlandó és határidőre szállítandó árukat — mint például a mezőgazda- sági termékeik — hever­ni, torlódni hagyjuk. Tóth elvtárs említést tesz cikkében arról, hogy a Szállít­mányozási Szolgálat a Hús­ipari Vállalat portását értesí­tette az éjjel érkező szénről, s természetesen a portás nem tudott intézkedni. A vasút ez­ért nem vállalhat felelősséget, mert minden vállalatnak egy olyan dolgozót kell kijelölnie a Klubszobát létesítettek a beremendi pedagógusok A beremendi pedagógus szak- szervezet tagjai társadalmi munkával és 1000 forint költ­séggel klubszobát létesítenek. A klubszoba pihenési, szóra­kozási és művelődési lehetősé­get biztosít a nevelőknek. A szakszervezet kezdemé­nyezésére az iskola tanulói és nevelői Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című szín­művét próbálják. A nevelők világnézeti továbbképzésére természettudományi előadás­sorozat kezdődött ugyancsak a szakszervezet rendezésében. Gál Pál Visszavárják mindannyiukat Amikor] a------------ Ír* te rmelőszövet­kezetek további fejlesztéséről van szó, ki gon­dolna először másokra, mint azokra az egyéni gazdákra, akiket annakidején megtévesz­tett a Nagy Imre beszéd és há- tatfordítottak a közös gazdál­kodásnak. Szövetkezeteink szá­mítanak rájuk. Hiszen a volt tsz-tagok már egyszer megis­merkedtek a közös gazdálko­dással s most — három év múltán — láthatják a nagy változást a szervezésben, jö­vedelmezőségben, jobb gazdál­kodásban. Egyre többen mon­danak másodszor is igent, de még mindig sokan vonakod­na'\ halogatják a választ. így vannak Rózsafán is. Pedig a rózsafai Közös Ut ji megye egyik legjobb termelő- szövetkezete. Talán sehol sem osztottak olyan sokat mint itt. Ha a prémiumot Is hozzászá­mítjuk, csaknem 70 forint egy munkaegység értéke. Tudja ezt mindenki a faluban. Csankó József csak úgy, mint Nemes János, mégis a biztatásra vár­nak ... ? Vagy talán valami mástól tartanak a rózsafai egyéniek? Csankó József azt mondja, menne ő szíves-örömest, dehrt már az egész évi vágómarhát, sertést leadta. Az adót is kifi­zette egy negyedévre. Igaz. e"~ deklidéit Háttá Józseftől, a tsz elnökétől; mi lenne, ha belep­ne a közeli hetekben? — Ugyan Jóska, mi lenne? Átveszi a szövetkezet a be­ad;! t, az adót és kifizeti neked készpénzben. * , . Csankó hamarjában számol­ni kezdett, ötezer forintot kap­na egy összegben. Aztán csak cnnyit mondott: , — Majd az őszön, Józsi. Ad­dig még várok. . , Majd az őszön! Pedig a u> zsafai szövetkezetnek mar a tavasszal nagy szüksége lesz falubeli traktorosra. Csankó Józsefnek pedig éppen ez a szakmája: vizsgázott gépkocsi- vezető. A traktor kint áll a földeken — lefagyva —, a má­sik a tsz pajtában telel. Várja a tavaszt meg a jó traktorost, aki szereti, megbecsüli. De nemcsak Csankó József­nek van helye a termelőszö­vetkezetben, hanem Meszes Já­nosnak is. Ót is várják a Kö­zös Útban. — Akkor tettem bolondot, amikor kiléptem a csoportból — így mondja. Az elmúlt három év alatt megdöglött egy lova csikózás­ban. Nagybeteg lányát drága pénzen gyógyíttatta. Most en­nek az adósságát nyögi. S ha tsz tag marad? Nincs gondja lóra. Neveli a szövetkezet és mégis akkor szekerez magának szénát, vagy egyebet, amikor szüksége van rá. Csak egy sza­vába kerül és az elnök máris intézkedik: „Holnap egy fo­gat Meszes bátyámé lesz”. Aztán a betegség is kevesebb bajjal jár, mert a szövetkezet­ben ingyenes a gyógykezelés, az orvosság. Mennyi gondot megtakarított volna, ha annak­idején nem kéri vissza adott szavát. Most mégis: [azt mondja:--------------------„Majd az őszön. Nagy dolog ez. Életre szóló elhatározás. Kár sietni vele”. Meg aztán kicsit ma­kacs ember is Meszes János. Tiszta lappal ment be a szö­vetkezetbe annakidején, most sem akar adcssággf’l benyitni. Ez helyes, csakhogy hogyan törleszthetné leghamarabb adósságát? Úgy, ha belépne a tsz-be. Amikor a tsz istállójá­ba kötik ugyanis a bevitt ál­latot, amikor a szerszámok már a szövetkezet udvarán várják a tavaszt, fizetnek Meszes Já­nosnak. Egy összegben szép summát. Csakhát Meszes bácsi talán összebeszélt Balogh Kálmán­nal, mert ő is egyre azt hajto­gatja: majd az őszön. — Mennék... mennék, de- hát mi lesz a gyerekkel? Kicsi még és az asszony nem tudna dolgozni miatta. — Addig egyedül dolgozik! — Nem vesznek be. Csak úgy, ha mindaketten dolgo­zunk. Háttá Józsefnek más a véle­ménye. — Rossz emberek lennénk, ha nem néznénk kinek-kinek gondját. Majd felnő a gyerek és akkor dolgozhat Baloghné is. De addig is Kálmánnak köztünk a helye. A Közös Utban\ ennyire------------------------ számon­tartják az egyénieket. Pedig azt gondolhatná valaki, hogy bezárják a kapukat — millio­mos tsz lettek és szépen össze­szoktak — nincs szükség újabb tagokra. Nem így van. Igen számítanak a falu első gazdájára Király Lajosra is. Becsületesen dolgozott a szö­vetkezetben, amikor tagja volt. Még most is emlegetik. Mégis megmakacsolta magát. — Nem megyek közétek... független akarok lenni. Akkor fogok kocsiba, arrukor nekem tetszik. — Ha akarom, egy hé­tig nem fogom be a lovakat... Nehéz ezt feltételezni olyan jó gazdáról, mint Király La­jos. Ha azt akarja, hogy terem­jen a húsz hold és legyen ta­karmány az állatoknak, bizony szekereznie kell majd minden nap. S a tsz-ben? — A gép végzi a java munkát negyedannyi idő alatt s ha a fogalos aznap betegnek érzi magát, hát ott­hon marad. Azzal még nem lesz kevesebb az egész szövet­kezet termése, jövedelme. Ez az igazi függetlenség, amikor az embert nem hajtja a föld reggeltől — napestig. Tudja ezt nagyon jól Király Lajos is, Nemes János is, mégis ragasz­kodnak az egyéni gazdálkodás­hoz. Nemes János kereken kije­lentette: — Amíg egyénileg lehet gaz­dálkodni, én kívül maradok ... — Dehát amikor ott jobb! — Hiszen látom, meg beszé­lek is velük mindennap. Sőt Nagy Dezső, a brigádvezető­jük komám is. Kicsit büszkén is emlegeti a komát, mert nem akármilyen ember. Olyan jól megy neki, hogy az őszön 150 ezer forint­ért építtetett egy szép, nagy házat. Van jó fejős tehene is. Csak a csarnokból kap ha­vonta 6—700 forintot és még beadása sincs utána. Egyszó­val nincs rossz dolga a szövet­kezetben. Tudja Nemes János nagyon is jól, dehát miért éppen 5 legyen az első, aki el­indítja a tömeges belépést. A fia más ember. Azt mond­ja búcsúzáskor. — Majd beszélek apámmal, aztán mi is visszamegyünk. így beszélnek I a közös ------------------------ gazdál­kodásról a rózsafai kilépettek. Mindegyik tudja, látja, hogy jobb, csak azt a kis porszemet nehéz eltávolítani, ami akadá­lyozza, hogy símán, tartózko­dás nélkül lépjenek a közös gazdálkodás útjára ... Vissza oda, ahonnan elhamarkodva, meggondolatlanul kiléptek. Vi sszavárják mindannyiukat! Gáldonyi Béla szállítási ügyek lebonyolításá­ra, akinek módjában áll intéz­kedni. A vasútnak teljesen mindegy, ezt vagy azt a dolgo­zót értesíti-e. Emellett a vál­lalatoknak tudniuk kell arról, hogy árujuk érkezik, mert ide­jében megkapják a diszpozí­ciót s így módjukban állana a szállítmányt várni, s kira­kásáról időben gondoskodni. A cikk beszél a vasút ér- •z®- tesítési kötelezettségei­ről, idézi a törvényerejű Vas­úti Árufuvarozás Szabályainak olyan cikkelyeit és paragrafu­sait, amelyek időközben ha­tálytalanok lettek. Ezt úgy tünteti fel, mintha a MÁV ez­zel is a felek érdekeit érintő kötelességek teljesítése alól bújt volna ki. Az idézett pa­ragrafusok szerint a MÁV kö­teles lenne az éjszakai áruná’ a kocsi kiállását megelőző 1? órával értesíteni a vállalatot munkaszüneti napon pedig, az előző nap 12 órájáig értesíteni kellene a fuvaroztató felet a szállítmány megérkezéséről. Az új rendelkezések szerint a kö­telező értesítési idő négy óra de a fejlettebb technikai és hírközlési berendezésekkel rendelkező szovjet, lengyel és német vasútaknál csak két óra! Az a tény, hogy a MÁV mun­kájában is vannak hibák, s az értesítési szolgálat nem minden esetben látja el mara­déktalanul a feladatát, de a törekvésünk megvan, hogy jó munkát végezzünk. Ehhez ter­mészetesen a fuvaroztató fe­leknek is több megértést, és segítséget kellene adniok. Néhány megjegyzést szeret* nék még fűzni Tóth elvtársnalc ahhoz a javaslatához, hogy a MÁV Szállítmányozási Szolgá­lata kerüljön vissza a BELS­PED Vállalathoz. Alig két éve, hogy felügyeleti hatóságunk jónak látta a szállítmányozást a MÁV kezébe adni. Ez az in­tézkedés helyes is volt, mert a MÁV Szállítmányozási Szol­gálata azóta minden nagyobb hiba nélkül el is látja felada­tát. S hogy miért volt szükség orré a gyors és határozott át­szervezésre? Azért, mert a BELSPED képtelen volt fel­adatát ellátni, s a vasút raktá­rai dugulásig voltak felhalmo­zott, elszállításra váró áruk­kal. Több esetben áruforgalmi korlátozást kellett elrendelni, s ezek a nehézségek teljesen "ehetetlenné tették a vasút ío- 'vamatos, tervszerű munkáját. Megmondom őszintém: most sem látnék garanciát arra, hogy a BELSPED, — abban az 'setben, ha visszakapná ko­rábbi hatáskörét, — maradék- ‘ alanul ellátná kötelezettségeit. A MÁV ebben a kérdésben sokkal jelentősebb eredménye­ket ért el, s később még több remény lesz arra, hogy a mun­ka tovább javul. IVekem az a véleményem, hogy a vasút irányító munkája az általános szállít­mányozásnál szükséges, s a je- ’enlegi szervezetlenséget, s ne­hézségeket csak az szünteti meg, ha a vasút kezelésébe ve­szi a kocsirakományú áruk fel­es elfuvarozását is, úgy, ahogy a Dunántúli Napló január 19-i sikké javasolta. Mesenyei Nándor a MÁV Pécsi Igazgató­sága Kereskedelmi Osztályának vezetője. Elsietett jelentés Az ócsárdi gépállomás táv­iratban is és szóban is kö­zölte szerkesztőségünkkel, hogy ,.február 1-én teljesítet­te nagy téli gépjavitási ter­vét. A szomszédos gépállomá­sokkal folytatott szocialista verseny során 7158 munka­órát és 65 ezer forintnyi anyagot, alkatrészt takarítot­tak meg’’. A távirat leközlése napján — február 3-án — Zurányi Mihály elvtárs, a Gépállomá­sok Megyei Igazgatóságáruik főmérnöke a megyei párt- végrehajtó bizottság kérésere ellenőrizte a gépjavítás befe­jezését. A következőket ta­pasztalta: a műszaki admi­nisztráció egy-másfél hóna­pos elmaradással kullog a valóban elvégzett javítási munkák után. A raktár ad­minisztráció, a könyvélőség és a műszaki iroda közti igen rossz együttműködés követ­keztében a már félig-meddíg elkészített „Hibafelvételezési jegyzőkönyvekben” is elké­pesztő számadatokat tab. V A javításhoz szükséges anyag- költség és a ráfordított mun­kaórák aránya sem felelt meg minden esetben a való­ságnak. A főjavításra vonat­kozó tények és számok nem egyszer a karbantartás rubri­kában szerepelnek. Egyszóval nagyon messze volt ez a mű­szaki adminisztráció attól, hogy naprakészen, hűen tük­rözze a valóságos javítási munkákat. Ez volt a fő oka annak, hogy Zurányi elvtárs nem ve­hette befejezettnek a gépja­vítást, mivel az ócsárdi gép­állomás valójában még feb­ruár 3-án sem fejezte be azt. Még ha táviratban elsején je­lentette is a megyei párt- végrehajtó bizottságnak, a rádiónak, sajtónak. Még 3-án sem tudták kimutatni, hogy honnan van a 7158 munka­óra és 65 ‘ ezer forintnyi anyag-, alkatrészmegtalcarí- lás. Ilyenformán elhihette az ember, meg nem is. A traktorokon is találni ki­sebb, felületességre való hi­bákat. De addig sem lehet be­fejezett a gépjavítás, amíg c~ eke vasak éleit nem mangá- nozzák. Tudni tudták ezt a vezetők, hisz írásban közöl- i'k velük már régebben. Ccsardon tómban nem man­gánoztak, feleslegesnek is tartják, de ettől függetlenül jelentették a gépjavítás befe­jezését. A dolgozók — traktorosok, szerelők, kovácsok — mun- kájának érdemein ez a hamis jelentés nem változtat sem­mit, hisz a műszaki admi­nisztráció vezetése nem az ő feladatuk, és a gépeknél ész­lelt kisebb hiányosságokat egy-két nap alatt felszámol­ták. Elismerés illeti őket az­ért is, hogy január elején röp gyűlésen elhatározták, hogy a hónap végéig befejezik a gép­javítást. Gamos Mihály erő­gép javító-brigádja már ja­nuár 26-án teljesítette tervét, amiért jutalmat is kaptak. Tehát nem a mühelymun- kásokon, szerelőkön múlott, hogy a távirat ellenére sem jelenthette még február 3-án sem Zurányi elvtárs Buda­pestre: „Az ócsárdi gépállo­más befejezte a téli gépjaví­tást.” Mások felelősek a dolgo­zók érdemeit végeredmény­ben mégis csak csorbító sok­oldalú hanyagságért. Elsősor­ban a könyvélőség, — de en­nél nem kevésbé a műszaki vezető, aki nem ellenőrizte kellően a műszaki adminisz­trációt, vagy ha időnként mégis, nem szerzett érvényt a szabályoknak. Mindezeket okulásul mond­tuk el, nemcsak az ócsárdi gépállomásnak, hanem a me­gye többi gépálloifiásának is. Hisz a téli gépjavítást igy is az ócsárdi gépállomás fejezte be elsőnek a megye gépállo­másai között, mert Zurányi elvtárs útmutatásai nyomán a lehető legrövidebb időn be­lül felszámolták a műszaki és adminisztrációs munkák torén mutatkozó kisebb, ma- Cl!óbb hiányosságokat. Az elsőség érdeme azonban úgy lett volna csorbítatlan, ha a 3-án észlelt, a gépjaví­tás befejezéséhez elengedhe­tetlenül szükséges tennivalók elvégzése utóm, jelentik, hogy "intőt tettek a téli gépjaví­tásra. És vonatkozik ez minden " '"’állomás és más szerv "’ndznféle jelentésére. Mert “Iső a munkák alapos, hiány­talan befejezés- és csak utá­na szóljon a r'it-~*és, — mfg ha fordítva so^zor könnyebb is lennem W. V,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom