Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-07 / 32. szám

2 napi: ö MM FEBRUÁR » N.A. Bulganyin válaszainak kivonata az United Press of Pakistan hírügynökség kérdéseire Moszkva (TASZSZ): Kutu- tmddin Aziz, a United Press of Pakistan hírügynökség szerkesztője a Szovjetunió ka- racsi nagykövetségén keresz­tül felkérte N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökét, válaszoljon a kérdésekre. N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió és Pakisztán viszonyának megjavulását illetően többek között azt mondotta, hogy a Szovjetunió más országokkal fenntartott kapcsolataiban mindig abból indul ki, lehet­séges is, szükséges is, hogy a különböző társadalmi rendsze­rű államok békésen éljenek egymás mellett és kölcsönösen előnyös, barátságos együttmű­ködést folytassanak. A szovjet politika ellenzi más államok belügyeibe való bárminő be­avatkozást. Ez vonatkozik Pa­kisztánra is. — A Szovjetunió rendületle­nül folytatja békepolitikáját, — mondotta N. A. Bulganyin a továbbiakban, — természe­tesen nem nézheti közömbö­sen azt, hogy egyes vele szom­szédos államok idegen érdeke­kért, a Szovjetunió biztonsá­gát fenyegető agresszív kato­nai, politikai csoportosulások­ba lépnek be. Ellenzi az olyan fajta agresszív katonai, politi­kai csoportosulásokat, mint a SEATO és a bagdadi pak­tum. Ezekben Pakisztán is résztvesz. A Szovjetunió és Pakisztán barátságos viszonya a békés egymás mellett élésnek azon az öt ismert elvén épülhetne, amely már alapjául szolgál a Szovjetunió,, India, a Kínai Népköztársaság, Burma és más országok viszonyának. Ha eze­ket az elveket a Szovjetunió és Pakisztán viszonyában is alkalmaznák, ez a szovjet-pa­kisztáni viszony Javításának és fejlesztésének megbízható esz­köze lenne és teljesen megfe­lelne a két ország népei érde­keinek és vágyainak. A további kérdésekre N. A. Bulganyin kifejtette: a Szov­jetunió amellett van, hogy a legszélesebb kapcsolatok léte­süljenek és fejlődjenek min­den országgal. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió és Paki­sztán sikeresen fejlesztheti együttműködését, gazdasági, műszaki, kulturális téren és más területeken is. Elegendő lehetőség van a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműkö­désre. Természetesen úgy, ha mindkét oldalról megnyilvá­nul a törekvés. A Szovjetunió sok országnak nyújtott és nyújt műszaki segítséget, mind az Egyesült Nemzetek Szerve­zetén keresztül, mind pedig kétoldalú megállapodások alapján. Közismert, hogy a nyugati hatalmaktól eltérően soha sem tette függővé vala­mely ország szuverenitását érintő politikai, katonai, vagy egyéb követelésektől. Ez vo­natkozik Pakisztánra is. Reá­lis lehetőségek vannak a ke­reskedelmi kapcsolatok kiter­jesztésére. Pozitív jelentőségű lenne, ha a Szovjetunió és Pa­kisztán kereskedelmi egyez­ményt kötne. A Szovjetunió Pakisztánnal az atomért) békés felhasználá­sában szerzett műszaki ismere­teit is megoszthatná — mon­dotta végezetül N, A. Bulga­Az Amerikai Egyesült Álla­mok külügyminisztériuma 1956 február 3-án a Magyar Népköztársaság washingtoni követségének minősíthetetlen hangú jegyzéket nyújtott át, amelyben tiltakozik a nemré­giben idegen hatalomnak vég­zett kémkedésért elítélt ma­gyar állampolgárok ügyében. ünnepség a Magyar Sajtó Napja alkalmából Szombaton bensőséges ün­nepségem emlékeztek meg a Dunántúli Napló szerkesztő­ségének tagjai és a levele­zők a Magyar Sajtó Napjá­ról. Szeretettel köszöntötték Bocz József elvtársat, a Du­nántúli Napló pártrovatának vezetőjét és levelezőnket, Nusszer Péter elvtársat, a Pécsi Víz- és Csatornaművek kubikosát, akiket kormá­nyunk a sajtó napján Mun­ka Érdeméremmel tüntetett ki. Több levelezőnk könyv­jutalomban részesült. A megemlékezés után a Pécsi Szénbányászati Tröszt kultúrtermében rendezett családi esten szórakoztak a pécsi újságírók, a kiadóhiva­tal dolgozói és a Dunántúli Napló levelezői. Társasutazások a Tátrába Az IBUSZ két — egyenként 11 napos — társasutazást in­dít a Tátrába: március 7-én ö-tátrafüredre, március 19-én pedig Tátralomnicra. Részvé­teli díj: 1900 forint. Ebben benne foglaltatik az utazási költség, a teljes ellátás és a program. Jelentkezni lehet a munkahely szerinti szakszer­vezeti bizottságoknál, február 10-éig. A jegyzéket, rágalmazó, a magyar népet és kormányát mélyein sértő hangja, a magyar belügyekbe való durva beavat­kozása miatt a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztériu­ma a kormányhoz nem továb­bította, hanem az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének visszaküldte. TTjév első napjaiban, tébb- nyíre január 6-a után vidám időszak 'kezdődik, a bá­lok, mulatságok ideje. Ezt at időszakot Ihíívjuk farsangnak. Nem csupán a magyaráznál találkozunk farsangi szokások­kal, hanem sok más népnél is, s nemcsak jelenleg és a közel­múltban, hanem a távoli múlt­ban is. A farsang neve német erede­tű szó, a magyar nyelv emlé­kei között 1945-ben fordul elő először. Eredeti alakjából, a középfelnémet vaschang-iból (jelentése Fastnacht — hús­hagyókedd) lett farsang a ma­gyarban. A hivatalos farsang vízkeresztből hamvazószerdáig tart, a magyar farsangiban azonban még a vasámaip előtti és utáni csütörtök is beleesik. Ezt az időszakot, de főleg a szombat estétől húshagyó éj­félig tartó időt nevezi a nép farsangfarkának, a hét hátra­lévő részét pedig csonkahét- nek. A voltaképpeni farsang né­hány napra terjed, a hamvazó szerdát megelőző néhány nap­ra. Velencében már István napján (december 20.), Spanyol országiban pedig Sebesty én- napkor (január 20.) kezdődik. Rómában csakis a hamvazó­szerdát megelőző 11 napot mondják farsangnak, illetve karneválnak. A farsang hazája Olaszország, ahol ez a régi ró­mai SatumáHa-ünnepekiből származott Még a század ele­jén az olasz, különösen a ve­lencei farsang vagy karnevál utolsó hete volt a leghíresebb ilyen népünnepek egyi'ke. Farsang a bevonuló tavasz ősi öröm ünnepe s egyúttal szimbolikus megsegítése a tél­lel küzködő tavasznak, hogy a jövő jó termést biztosítsák. A görögök dionysiáit, a rómaiak bachanáliádit, a szláv Perchba s a germán Holda tavaszkezdő ünnepét később a katolikus egyház is felhasználja. Az elmondottak adnak ma­gyarázatot a farsangi mulatsá­gokra, az erre az időszakra eső termésvarázsló szokásokra, nyin, A külügyminisztérium közleménye Farsang alakoskodó játékokra. A falun ez az ideje a házasságkötések­nek is. Farsangvasámapot vővasár- napnak nevezték, mert az új pár reggeltől estig a leány ap­jának vendége volt; húshagyót néhol sonkahagyónsk is mond­ták; a hamvazószerda vidéken­ként különböző neve közül csak a száraz és fogöblítc szer­da népi eredetű; a csütörtök nak pedig csonka, zabáid, tor­kos, dobzódó a neve, mert ek­kor fölfüggesztették a böjtöt, hogy minden farsangi maradé­kot elfogyaszthassanak. Míg azonban farsang végét elér­jük, nézzünk meg egy-két szo­kást, mellyel a vtókereszttől tartó időszakban találkozunk. \T ízkereszt vagy Három- ” királyok a karácsonyi ünnepkör zárónapja s vele kezdődik a farsang. Ahol ál­lítottak, megegyezer meggyúj- tották a karácsonyfa gyertyáit, szétosztották a megmaradt édességeket, a fát tűzre tették s csak egy ágacskáit tettek el belőle a gonoszok ellen. Dél­ben és este még vígan folyt a laikomózáe, és vendégeskedés, esti harangszó után pedig a ikántálás, a csillag vagy a há­romkirályok járása. Régebben a három keleti bölcs utazásá­nak emlékére egész társaságok szánkózást rendeztek s estefelé fáklyafény mellett tértek haza. Ezen a napon volt a házszente­lés, mely egyházi funkció volt ugyan, de a nép néhol még ma is gonoszűzőnek tartja, ezért az asszonyok kotlóvarázslósá- nak s a leányok fórjjóslásá- nak napja. Egyéb szokásaiban is gonoszűző és 6zerencseva- rázsló napnak tartották; Idő­járásával a tél hosszára, a nyár esős vagy száraz voltára s úgy a termésre, főleg a bortermés­Fsmsig vége vä e® farsang. Kövér csütörtök son» ka- és kocsomyafőző, meg szá* raztésztasütó nap volt, de este» felé mér látogatónap Is. Éjfél­ből szombat estéig szünet volt* akkor azonban megkezdődött a farsangolás. Attól kezdve hamvazóig szakadatlan evés» ivás, bohóskodás és tánc kö­vetkezett. Ennek a farsangvégi evés* ivásnak, lármás és táncos mu­latozásnak, szinte valamennyi­nek megvan a maga ősi, go* noszűző és termésvarózsló cél­ja, bár sokat már csak alapos összehasonlító munkával lehet megállapítani. A farsangolás Baranyáiban is szélűben el volt terjedve. Legények, vagy gye­rekek jártak házról-házra far­sangot köszönten!. A farsang- köszöntő ének, vers egybefonó­dott a sámánizmus emlékeit magáiban rejtő ragősénetokeL Benne minden jőt, sok termést* sbb. kívánnak a gazdának. Caéltében él volt terjedve ^ a húshagyói alakoskodás is, amikor maskarák, maszkák járták a falut s rendeztek sok vidám tréfát, mulatságot, de sokszor határt nem ismerő orgiát is. A legszínesebb ala­koskodó Játék a mohácsi soká- cok busójárása volt Az ő mondájuk szerint a törökök et- ijesztésére alkották valamikor s azóta emlékként megőrizték^ Kétségtelenül gonoszűző eljá­rás ez to, csak a népi értelme­zésben a gonosz helyére a tö­rök került Európa-szerte és sok tengerentűU országban is húshagyó a nagy alakoskodó mulatságok, fölvonaHfeok, a karnevál napja. Sokszor egy- egy egész város fiatalsága ka­varog manapság te az utcákon* mások pedig nézőiként élvezik a mulateágos látványt A mi re adott elejeit. városi lakosságunk és a fam­Február 3. Balázs, a balázso-1 slak te, álarcos bálokat ren­tes napja volt A gyermekek dezmefc ezen a napon s váltó­sorra járták a fonókat s a farsangon hoppomroaradt leá­nyokat boeszantgatták. zott formák között őrzik a sok- évszázadc6 hagyományokat. Dr. Kodolányt János Magyar-osztrák vízügyi tárgyalások Irak risztre« az arab államfők és miniszter­ül földművelésügyi miniszter rendelete: február végéig kell megkötni a gépállomási szerződéseket A gépállomások munkájú-1 szakcsoportok és vállalatok, nak tervszerűsége érdekében a földművelésügyi miniszter ren­deletben szabályozta a gépállo­mással kötendő szerződési fel tételeket és a szerződéskötés határidejét, A rendelet értelmében a me zőgazdaságl termelőszövetkeze tek és termelőszövetkezeti cso­portok és a gépállomás közötti szerződést az 1956. évre legké sőbb február 29-ig meg kell kötni. A mezőgazdasági mun­kák elvégzésére és az egyéb szolgáltatásokra kötött szerző­dés kötelező erejű okirat, amely meghatározza a gépállo­más és a termelőszövetkezet kölcsönös jogait és köteleisé- geit. Ha a termelőszövetkezet gaz­dálkodási területe megváltozik, vagy olyan munka elvégzése válik szükségessé, amelyet szerződésbe nem vettek fel, a gépállomás a termelőszövet­kezettel pótszerződést köt. Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztokkal. termelői szakcsoportokkal, legeltetési bizottságokkal, az állami, kí­sérlettan- és célgazdaságokkal egy munkaidényre, vagy kü­lön egyes gépi munkák elvég­zésére írásbeli megállapodást lehet kötni. A termelői szak­csoportok a vállalt kötelezett­ség megtartásáért egyetemle­gesen felelősek. A megállapo dásból eredő egyes vitás kér­désben a járási tanács mező- gazdasági osztálya dönt. A termelőszövetkezetek a jö­vőben a gépállomással az ön­tözővíz-szolgáltatásra, vala­mint az öntözőgépek és felsze­relések bérletére kiegészítő megállapodást, az egyénileg gazdálkodó parasztok, termelői Catroux tábornok lemondott Párizs (MTI): Az AFP hiva­talos értesülés alapján hírt ad arról, hogy Catroux tábornok, az algériai ügyek miniszter­rezidense hétfőn benyújtotta lemondását, — - —____ külön megállapodást kötnek. Az öntözővíz-szolgáltatásra is a felszerelések kölcsönzésére a szerződéseket február 15-ig kell megkötni. A rendelet részlete­sen tartalmazza a szerződések feltételeit, valamint az öntö­zéshez szükséges gépek, szi­vattyúk, csövek bérleti díjait. holnapi A terv holnapot formáló törvény, útikáj&uz mindennapi munkánkban, életünkben, mely megszabja a célt és a célhoz vezető utat. Az elmúlt évtized­ben tanultuk meg ezt és egyre jobban megtanuljuk, egyre jobban életünkké, vérünkké válik a tervezés, az előrenézés. Erre gondolok, míg Soltra Ele­mér festőművésszel beszélge­tek a képzőművész csoport öt­venhatos terveiről. A múltban kinek jutott vol­na eszébe a képzőművészek tervei felől érdeklődni? — S ma magától értetődő, hogy ilyen tervek is születnek és ezekre a tervekre is kíváncsiak a dolgozók. Lapozzuk végig ezt ® gazdag munkatervet, melynek megis­merése örömet szerez mind­azoknak, akik barátai a képző- művészetnek és ilyenek me­gyénkben, városunkban ma már nagy számban vannak. A tervek között fontos he­lyet foglal el a kiállításokra való felkészülés. Ennek egyik alapfeltétele a közös műterem megerősítése, a közös műter­mi munka továbbfejlesztése, a közelmúltban megalakult ipar- művészeti tagozat műtermi munkájának, kollektív életé­nek megkezdése, ankétok, kon­zultációk, előadások megszer­vezése és irányítása. Nagy feladat hárul a képző­művészekre az elvi, eszmei kérdések tisztázása terén. En­nek érdekében időszerű művé- «aet-ßolitikai kérdésekkel log­Fizetési megállapodás a Magyar Nemzeti Bank és a Portugál Jegybank között Az elmúlt napokban Buda­pesten tárgyalások folytak a Magyar Nemzeti Bank és a Portugál Jegybank megbízot­tai között, amelyek eredmé­nyeképpen 1956 február har­madikéin a két bank között árulistákkal egybekötött fize­tési megállapodás jött létre. A megállapodás Magyaror­szág részéről többek között különféle gépek és berendezé­sek, szállító- és közlekedési eszközök, műszerek, alumíni­um készítmények és más ipar­cikkek szállítását irányozza elő, parafa, exotafa, ón, kakaó­bab, kávé, növényi olajok és más cikkek portugál részről történő szállítása ellenében. A magyar-osztrák határ- menti vízrendezési kérdések megtárgyalására február 6- án, délben magyar küldöttség utazott Bécsibe. Francois Maurlac belépett a Francia-Szovjet Baráti Társaságba Párizs (MTI): A Monde je­lenti: Francois Mauriac, a vi­lághírű Nobel-díjas katolikus regényíró bejelentette, hogy belép a Francia-Szovjet Ba­ráti Társaságba. A társaság díszbizottságába vette fel Mauriac-ot elnökük értekezletén Bagdad: Szamlr el Rlfal, Jor­dániái miniszterelnök, miután befejezte bagdadi tárgyalásait, hétfőn sajtóértekezletet tar­tott, amelyen — az AFP köz­lése szerint — bejelentette: „Irak elfogadta Jordánia ja­vaslatát az arab államfők és miniszterelnökök ammani ér­tekezletének megszervezésére. Most azzal foglalkozunk, hogy a többi kormány beleegyezé­sét is megnyerjük." képzőművész csoport 1956-os tervei lalkozó megbeszéléseket, szak­mai konzultációkat tartanak. Javasolják az írószövetség pé­csi csoportjának közös anké­tok megrendezését, amelyeken az azonos jellegű elvi kérdése­ket beszélnék meg. Szívesen vennék a képzőművészek, ha a Pécsi Nemzeti Színház leg­alább egy alkalommal hasonló jellegű ankétra hívná meg a csoportot Ezeket a minden szempont­ból helyes és kívánatos terve­ket mi is kiegészítjük egy ja­vaslattal. A csoport ne eléged­jék meg a kiállítások nyilvá­nosságával, belső ankétok ren­dezésével, hanem teremtsen élő kapcsolatot a dolgozókkal és rendezzen nyilvános ankéto- kat is, ahol a képzőművészek és dolgozók találkoznak. A művészek megismertetnék az alkotás nehéz, de sok örömet nyújtó folyamatát, elmesélnék egy-egy jelentős alkotásuk születését, megvalósulását, a dolgozók viszont véleményt nyilváníthatnának a csoport munkájával kapcsolatban. Nehéz és megyénkben szinte úttörő jellegű munkának tet­szik a közelmúltban megala­kult Iparművészeti és népmű­vészeti tagozat munkájának beindítása. Az országban első­ként alakult meg s így csak saját tapasztalat áll rendelke­zésre a tagozat életének, mun­kájának szervezésében, irányí­tásában. Az Iparművészeti és népmű­vészeti tagozat a tervek sze­rint május első felében rende­zi meg bemutatkozó kiállítását és igen fontos, hogy ez a ki­állítás magas színvonalon mu­tassa be mindazt, ami me­gyénkben, városunkban ezen a területen értéket jelent. Eh­hez fel kell mérni az egész megye területén található erő­ket, bele kell kapcsolni a tago­zat munkájába és elő kell se­gíteni mind a városi, mind a vidéki művészek alkotó tevé­kenységét. Eddig hét szakosztály meg­alakulására van kilátás: kerá­mia, textil, fa, fém, reklám grafika stb. szakosztályok szer­vezése van folyamatban. A népművészeti szakosztály az iparművészeti tagozat kere­tein belül működik, de bizo­nyos fokig-tekintettel munka- területének gazdagságára — önállóan dolgozik. Ezen a téren nagy segítséget várnak a me­gyei tanács népművelési osz­tályától, viszonzásul ugyan­olyan mértékű segítséget ígér­nek az osztálynak. Céljuk nem a régi, múzeumi anyag bemu­tatása, hanem a most születő alkotások felzárása, kiállításo­kon történő megismertetése, az alkotó ipar-, vagy népmű­vész megsegítése, közös mun­kába való bevonása. Igen fon­tos körülmény, hogy a népmű­vészet gazdag díszítő- és for­ma-világával hozzájárulhat a megyei iparművészet megter­mékenyítéséhez. Egyetértünk a csoporttal ab­ban! hogy mindezek a felkészít lés! munkálatok elengedhetet­lenül szükségesek ahhoz, hogy a gazdag kiállítási tervük meg­valósuljon; és úgy valósuljon meg, ahogy eltervezték: a ki­állítási program gazdagsága az előző évekhez viszonyítva mi­nőségi különbséget jelentsen. A terv a kiállításokra vo­natkozóan is útmutatóul szol­gál. Négy kis kiállítás megrende­zését — a csoporttal együttmű­ködve — a Janus Pannonius Múzeum vállalta. Ezeken a ki­állításokon a Múzeum által meghívott képzőművészek ál­líthatják ki alkotásaikat. Az év első felében két öt-hat főből álló csoportot hív meg a Mú­zeum, az év második felében grafikai és portré kiállítást terveznek szintén meghívásos alapon. Február második felé­ben a vidéken élő képzőművé­szek II. képkiállításának válo­gatott anyagát mutatják be. Május 1 és 20 között mutat­kozik be a csoport iparművé­szeti tagozata. A pécsi ünnepi hetek kereté­ben rendezik meg az első or­szágos képzőművészeti kiállí­tást Pécsett, mely nagy jelen­tőségű és egész biztos fokozza majd az érdeklődést a képző­művészetek iránt, hiszen ez a kiállítás első alkalom arra, hogy megyénk, városunk dol­gozói képet alkothassanak ma­guknak megyénk képzőművé­szeiről országos viszonylatban is, -----­Ez a kiállítás a tervek sze­rint évről évre megismétlődik. A csoport VI. megyei kiállí­tását október első felében ren­dezi. Ten'be vették két cserekiál­lítás megrendezését is, két szomszédos megye képzőművé­szeit hívják meg kölcsönössé­gi alapon és még az év folya­mán viszonozzák a székesfe­hérvári képzőművészek pécsi vendégszereplését. Ezek a kiállítási tervek. Gazdag program valóban, s ha tekintetbe vesszük, hogy az or­szág legkiválóbb ma élő alko­tó művészeinek alkotásait lát­hatjuk Pécsett, akkor nyugod­tan állapíthatjuk meg, hogy gazdagabb, mint bármely ed­digi év kiállítási programja. A tervek között szerepel az elmúlt évi kompoziciós pálya­művek továbbfejlesztése, ere­deti méretekben való elkészí­tése. Ezen a téren ismét a népművelési osztály segítségét kéri a csoport. Ez a nagyszerű kezdeményezés, mely az elmúlt évben született, hozzájárult képzőművészeink sikeres fő­városi szerepléséhez, viszont a pályázat csak akkor lesz teljes, ha a művészek befejezhetik al­kotásaikat és hozzátehetjük még: több önállóságot mutat­nak: . Hisszük, hogy e szép tervek megvalósítása hozzájárul me­gyénk és városunk képzőmű­vészeti életének további erő­södéséhez,---- DcbiUky István

Next

/
Oldalképek
Tartalom