Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

r »5« FEBRUÁR 5 NAPLÓ 5 A tudomány fényénél Milyen szőlőt telepítsünk ? A fdj tah termesztlhe­Mühelyről-műhelyre Hol tartunk a gépjavítással ? tőségét a fajta saiátos tulaj­donsága és a környezeti adott­ságok, illetőleg tényezők egy­másra hatása szabja meg. A fajtatulajdonságok a fajtára mindig jellemzőek. Ezek kö­zül egyik legfontosabb a fajta termőképessége. Ez elsősorban a fürtihozamtól függ, másod­sorban a fürtök átlagsúlyától. E kettő egymáshoz való tár­sulása szabja meg mindenkor a várható termésmennyisé­get. Másik rendkívül fontos tulajdonsága a fajtának a cu­korhozam. Ez elsősorban a fajta cukortermelő képességé­től, másodsorban az érési idő­től függ. E kettő kedvező egymáshoz való kapcsolódása pl. magas cukorképzés és ko­rai érés, rendkívül előnyös a minőségre. A minőség kialakulásában játsszanak közre a savtarta­lom mellett az íz- és zamat- valamint illatanyagok. A sav- tartalomnak sokkal fontosabb szerepe van, mint amit a gya­korlatban annak tulajdoníta­nak. Elegendő savtartalmú bo­rok könnyebben kezelhetők s könnyebbén tarthatók el. Rendkívül fontos a cukor- és savtartalom egymáshoz viszo­nyított aránya is, mert első­sorban ettől függ, hogy bo­raink harmonikusak lesz­nek-e. A minőséget jelentősen be­folyásolják az íz- és zamat­anyagok s a borok ászkolása közben kialakuló illatok, me­lyek, ha együttesen jelentkez­nek egyes fajtáknál, azok mi­nőségét szinte utólérhetetlenné teszik. Fontos követelmény fajtáinktól, hogy korán for­duljanak termőre s termő- képességüket sokáig tartsák meg, s ezenkívül kihat a ter­mésre a hideggel és rothadás­sal szembeni ellenállósága, valamint, hogy többé- vagy kevésbé érzékenyek-e a beteg­ségeikkel (peronoszpóra, liszt­harmat) és a kártevőkkel (szőlőmoly) szemben. Saláta, paprika, paradicsom és korai kelkáposzta magva­kat ültettek és tűzdeltek a bólyi Kossuth tsz üvegházá­ban. Március vége felé már várható is, hogy megjelenik a primőr áru. Telepítés előtt tekintetbe kell vennünk a fajta agrotech­nikai igényét is és hogy ter­mesztése milyen művelési forma és metszés mellett a leggazdaságosabb. Igényel-e tőketámaszt (karó, oszlop és huzal), vagy anélkül is művel- hető-e. Mennyire élelmes a tápanyagfelvétel terén? Ter­mékenyülése — virágszerkezeti felépítésénél fogva — meg­felelő-e, avagy csak kevert ül­tetésben esetleg pótbeporzá- sokkal ad kielégítő termést? A fajta megválasztásánál rend­kívül fontos, hogy mennyi a lényeredék az összes szilárd részhez (kocsány, héj, mag) viszonyítva. Mennyiségi faj­táinktól főkövetelmény a nagy lényeredék, viszont minőségi fajtáinknál előnyös a vasta­gabb bogyóhéj, hiszen az fz- és zamatanyagok a héjban, illetőleg a húsnak a héjfelőli részén vannak. Vörösborfaj- táinknál a magas szilárdság- tartalom egyenesen kívánatos kellék a csersav és színanyag biztosítására. A fajták termesz the- tősége o környezeti adottsá­goktól és tényezőktől függ s ezek a fajták megválasztásá­ban játsszanak leginkább köz­re. A földrajzi szélesség és égtáji fekvésnek a fehér és vörös, illetőleg a korai és ké­sői fajták megválasztásában van jelentősége, még a tenger­szint feletti magasság, a ta­vak, erdőségek közelsége a minőség kialakulására gyako­rol hatást. A fajták helyes megválasz­tása mellett a minőség kiala­kulására a legnagyobb hatást az éghajlati tényezők gyakoról- ják, ezek közül is legnagyobb mértékben a hőmérséklet, a nedvesség és a fény. Ha ezek a szőlő tenyészeti ideje alatt (április 1—október 31) a szőlő élettevékenységére kedvezően alakulnak, akkor minőségi bor­szőlőfaj tóinktól kitűnő minő­séget várhatunk, ellenkező A tsz az elmúlt hetékben vett föl a tagjai közé egy mohácsi kertészt, Szűcs Sán­dort. ő fogja ezentúl szaíksze- rűen irányítani a kertészet munkáját. A továbbiakban több gondot akarnak fordítani a dísznövénytermelésre is. esetben (mint volt pl. az el­múlt esztendő) kénytelenek vagyunk egyszerűbb, jelleg­nélküli borokkal megelégedni. Pécsett úgy látjuk, hogy jó minőség csak azon esztendők­ben várható, amikor az effek­tiv hőösszeg legalább 3 500, a csapadék kb. 400 milliméter és a napfényes órák száma leg­alább 1 500 a tenyészeti idő alatt s ezek eloszlása a szőlőre a legkedvezőbb. Eddigi ismereteink szerint úgy véljük, hogy a mecseki tájegységben — a helyes alany­választás mellett — a déli, dél­nyugati és délkeleti fekvések­ben magasabb, szárazabb he­lyekre a fehérburgundi, ala­csonyabb részeken az olaszriz- Unn. középszinten a furmint szelektált változatai és a kö­zépszint védett fekvéseiben a cirfandli termesztése látszik célravezetőnek. Ezeken a helyeken évről évre kiváló minőséget ad a furmint, férfias, testes, tüzes, illatos és harmonikus finom pecsenyeborával, a cirfandli diszkréten illatos, tüzes, tes­tes pecsenyeborának különle­ges és páratlan fajtazamatá- val és az olaszrizling szolid, de jellegzetes zamatú tüzes, testes, de rendszerint lágy pecsenyeborával. A nyíl ff (l ti de főleg a keleti fekvésekben kizárólag koránérő fehér minőségi bor­szőlőfajták jöhetnek számí­tásba a helyi adottságok és tényezők, valamint a fajta­tulajdonságok figyelembevétele és kiválasztása mellett. Németh Márton, a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója. Kezdődik a burgonya csereakció ! A Földművelésügyi Minisz- nísztérium ismét vetőburgo­nyacserét hirdet tsz-ek és egyéni termelők részére. Az előző évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy hasznos dolog a régi, beteg, leromlott és kevert fajtájú burgonyák helyett bőtermő, egészséges, jóminőségű burgonyát forga­lomba hozni. A tsz-ek a járási tanács­nál igényelhetnek jóminősé­gű vetőburgonyát február 10-ig. 100 kg nemesített vető- burgonyáért cserébe adható: 100 kg szokvány étkezési burgonya, vagy 33 kg szok­vány-minőségű búza, vagy 37 kg szokvány-minőségű rozs, vagy 39 kg szokvány- minőségű árpa, zab, vagy 39 kg májusi morzsolt kukorica, vagy 25 kg napraforgó. Indokolt esetben a tsz-ek ősszel történő visszaadással is igényelhetnek vetőburgo­nyát olyképpen, hogy ősz fo­lyamán minden mázsa vető­burgonya helyett 110 kg ét­kezési burgonyát kell vissza­juttatni. Egyéni termelők a községi tanácsnál igényelhetnek ve­tőburgonyát február 12-ig és elsősorban burgonyát kötele­sek a vetőburgonyáért le­adni. Ha nines burgonyá­juk, a tanács engedélyével a fentebb említett termények­ért is igényelhetnek vető­burgonyát. őszi visszaadásra egyéni termelők vetőburgo­nyát nem kaphatnak. Vállalatunk a következő fajtákat szállítja a vetőbur­gonya csereakció keretében: Mercur, Ackersegen, Mittel­frühe, horch. Sellyéi gépállomás Udvarán újra sorakoznak a gondosan kijavított, zöldre fes­tett és gázolajjal lefújt erő­gépeik. Azért újra, mert egy­szer már megjavították vala mennyit, de az enyhe időjárá- kivezényelte a gépeket a föl­dekre. Bár a naptár telet mu­tatott, a sellyei gépállomás erő­gépei folytatták a mélyszán­tást. Most, hogy az idő kemé­nyebbre fordult és leesett a hó, berendelték az- erőgépeke' a munkahelyekről. Töviről- hegyire mégegyszer átnézik és ha kell kijavítják, hogy . a tavaszi munkákat zavartalanul elvégezzék. A januári munka — a mély­szántás — jó erőpróba volt. Megmutatta, jól kijavították-e az erőgépeket? A téli gép javí­tási idényben összesen 14 erő­gépen végeztek hengerfúrást. A gépek nehéz talajon is jól dolgoztak és nem kaptak ma­ródást, tehát a sellyei gépállo­máson nemcsak időre, de jól is dolgoztak. Mégsem mondják azt a sely­mei gépállomáson, hogy már teljesen végeztek a javítások­kal. Még három tárcsa és két vetőgép vár a sorára, de ha azokkal végeztek, akkor a pót­kocsiik következnek, hogy a legnagyobb rendben és üzem­képes állapotban találja a gépállomást a tavaszi munkák kezdete. A gépállomás igazgatója cél- jutalmat, — kétezer forintot — tűzött ki a gépjavításban ki­tűnt brigádoknak. Úgy terve­zik, hogy február 18-án, csa­ládi est keretében adják át a jutalmakat és okleveleket a. kiváló dolgozóknak. A céljuta­lom első díjára a Molnár-bri­gád a legesélyesebb, ök őrzik a legjobb erőgépjavító brigá­dot megillető vándorzászlót is. A vajazlói gépállomás A téli gépjavítással pár­huzamosan folyik a téli szakoktatás is a vajszlói gép­állomáson. Az elméleti oktatás után kimennek a javító mű­helyekbe és ott a Javításra szétszedett traktorokon a gya­korlatban ismerkednek meg az egyes alkatrészek hibáival, kopásával, azok megelőzésével és kijavításával. Legutóbb az oktatás részt­vevői egy traktoron gyakorol­ták a mérések technikáját, a tolómérő használatát és a mik­rométer rendeltetését. A javított gépeken Bíró elv« társ vezető mechanikus elírna« gyarázta, mit jelent, ha nem zsírozzák rendszeresen az első járó szerkezetet. De azt is megmagyarázzák, a trafctoro- ■oknak, hogy miért fontos a szakoktatás? Aki lelkű® nere- 'esen megfigyeli és elsajátítja az oktatás anyagát, nem jár ágy, mint Mesándi traktoros, aki betelefonált, hogy nem iudja kormányozni a gépét) Mikor telefonon megmagyaráz- fák neki, hol keresse a hibát, maga is megcsinálta, ment csak egy csavar meghúzásáról volt szó. A harkányi gépállomás Átszervezéssel igyekeznek mielőbb befejezni a téli gépja­vítást a harkányi gépállomá­son. A javítási idény kezdetén csak öt javító brigádjuk volt Ezt felszaporították hétre. A téli gépjavításban segédkeznek azok a traktorosak is, akik ér­tenek a szereléshez. Egy brigádnak három tagja van és egy erőgépen dolgozik, teljesen elvégzi annak a kija­vítását Ezenkívül a mellső járószehkezetet és a differen­ciál művet szakosított — két tagú — brigád javítja vala­mennyi traktoron. A gépjavításban az ipari ta­nulók Is résztvesznek. Tizen­kettőn tanulnak a harkányi gépállomáson és naponta a négy óra elméleti oktatáson kívül még négy órát a műhely­ben is dolgoznak. Bár a gépállomás esedékes tervét teljesítette és már eddig 38 erőgépet kijavítottak, még öt gép vár javításra az udva­ron. De bizakodva említik, hogy a szemlére valamennyi erőgépet üzemképes állapotban állítják elő. Most, a téli gépjavítások alatt szembetűnően látszik, ki hogyan gondozta egész évben a gépét. Az olyan traktorra, mint amelyiket Pintér József ápolja, nem sokat kell költeni, összesen 913 nonmálholdnak megfelelő munkát végzett el és 110 százalékra teljesítette éves tervét. A téli gépjavítás -' att mégis mindössze csak 409 fo­rintot költöttek a gépére. Gáldonyi Béla KISS GÁBOR Magtermeltető Válla­lat burgonyaelőadója. Kijelölték a babarei és a szajki tsz majorjainak helyét A napokban jár­tak kint a Föld­művelésügyi Mi­nisztérium szak­emberei Babarcon és kijelölték a Bé­ke Termelőszövet­kezet tervbevett új majorjának a he­lyét. A majorból a 100 férőhelyes te­hénistálló már előre elkészült, a továbbiakban ke­rül sor ló, növen- dékmarhaistálló és raktár építésére. Az elképzelések szerint idővel la­kóházakat is épí­tenek a majorhoz, hogy a dolgozók­nak ne kelljen messziről járniok a munkahelyükre. Kijelölték már a szajki Úttörő Tsz majorjának a he­lyét is. A kövesút közelébe kerül, — nem messze a ma­gasfeszültségű áramtól. A téglát már oda is szállí­tották s ahogy az idő engedi, elkez­di^ az építkezést. Mindkét tsz hosz- szúlejáratú' köl­csönnel végzi az építkezést. A ma­jorok építése azért szükséges, mert rendes, központi hely nélkül elkép­zelhetetlen a nagy üzemi gazdálko­dás.------------— 5 Megkezdődött a kertészkedés a bólyi Kossuth Tsz-ben (2) — Szerrvusztok barátim szerrvusztok! Éppen ebéde­lünk a Gézuskával. A káplá­nom — ragad magával sebe­sen egy csizmanadrágos, in­kább lovász, mint lelkipásztor kinézésű, csont-bőr fiatalem­ber elé. — Már tíz kilót hízott, mióta nálam van, pedig most is csali krumplilevest meg nud­lit ebédelünk, he-he. Apropó, hisz ti éhesek lehettek! Gézu­ka, hamar még két tányért a Renétől. Igazán most ettetek? Sebaj, két bögre forró tea csak lecsúszik. Főzess gyorsan a konyhán! De várj csak, Gézu­ka — a tea itt van nálam va­l. : ördög vigye el, még ne- et sem mondhattam meg óáradattól. Hanem míg a Eiókú szekrényből előka- a a gondosan elzárt teás- kőt, ismerkedem a híres >sbodonyi plébánossal. Hát íz őszülőhajú, vén fukar egv temetésért kétezer fő­it s tartja közben éhkop- az egész plébániát?! O a hívektől vöröshagymát ószékről káplánja élelmé­re? Kapzsiságán csak ren- snsége tesz túl. íróasztala úrt papírjai között az Imarsdék, a hintaszékben lobott nvitott anyakonyv. ?v szembefordul veldn , itválatlan képéről „szinte ök a fehér-fekete sorté. A 1sz ügyében, mi. No, j en jártok — sokat beszé- én az emberekkel, nagyon it. De hiába, íey nem ie­Én megmondtam a Ge- >k Is. hncv gyerekek — ero- :ifpi keü betere’ni a nyája, ij^n 'Terrort a közió érdé­in' Mint Szent István tet- Addig én hiába letyefetye- a szövetkezet mellett, Ha Hiába nem: a ti kezetekben a hata­lom. Törjétek be ezeknek a ke- vély bodonyiaknak a derekát, mert úgyis az égben hordják az orrukat, akkor az én sza­vam sem veszik kárba. A ku- lákokat is szorítsátok meg, hogy megemlegessék! Szentég, ez a pap, aki állí­tása szerint pertu minden mi­niszterrel, nem javasol keve­sebbet, csak fojtsuk a Tiszába azokat, akik nem írják alá a belépési nyilatkozatot, mint első királyunk tette Ajtony négyezer kikeresztelkedni nem akaró népével. No, kereszté­nyi szeretet — jól bemutat­koztál! Tón még a karóbahu- zatás is szóbakerülne, ha nem lejtene be Gézuka, aki egy pincér kecsességével egyensú­lyozza tálcán a gőzölgő teás­poharakat. A százfiókos szek­rényből pálinkásüveg kerül elő és a káplán üdvözült mo­sollyal szippant bele a felsé­ges gőzbe. — A Muszungot én jól is­merem, hanem te honnan jöt­tél? A járástól? Végre szóhoz juthatok: Nem — a Dunántúli Naplótól. — A Naplótól?! Engedd meg, először is gratulálok, mert ma van a Magyar Sajtó Napja. Van ott nékem több jó isme­rősöm, ott dolgozik nálatok az Imre is. — Milyen Imre? — Az Oroszlán Imre. Kép­zeljétek — ne haragudjatok, el kell mesélnem — kint járt nálunk a múlt ősszel. Hallom, hogy f,z én nőügyeim után ku­tat Hohó kisb8rátom . • Be­hívtam a plébániára és meg­mondtam neki: írhatsz akár egy héten keresztül is rólam „papolsz", annyit, hogy leszakad a ke­zed — akkor sem mondhatod el a felét sem annak, amit én- rólam már tudnak az emberek. Hát nem épületes? Hehehe, höhöhö, hühühü! Ajj, de jó! Ajj, de jó is nevet a Gézuka, mert nevet a főnök, nevet a Muszung, mert most végre pácban marad a pap és nevetek én is, aki ma járok először Siklósbodonyban és ma találkozom először ezzel a vén pappal. — Igazán? Mohácsi vagy? Én ott sok mindenkit ismerek, a Tihanyi apátot, Patócsot, a Nyárádit, — az most itt van Királyegyházán. Egyszer kunsztból Ötvenkettőben ki­fosztottam a mohácsi rendőr­séget ... Nem lett semmi ba­jom. Elképedésünket látva, csak fokozza a hatást: — Tudjátok mennyi boro­mat megitta az öreg Dobi Pis­ta bácsi? Rákosi elvtárs meg püspökséget kínált fel — egy szavamba került volna, de én megmaradtam plébánosnak, — hisz így is majd összetörték egymást a papok a püspöksé­gért. — Hát láttad már te Ráko­si elvtársat? — tegezem visz- sza. — Láttam? Bármikor beme­hetek az Akadémia utcába. És ez a helyes! Mert az egyház, meg a párt együtt dolgozik. Magyarázzátok meg már an­nak a sok futosgáló funkcio­náriusnak: ne azza' kezdjenek munkához, hoay be'Thnrapnf k a papba. A múttkor is. ami­kor szedem össze az egyházi adót, nekem ront az iiwtruk­plébános uram! tor. Mondom neki: mit ug­rálsz? Tudd meg, hogy az egy­házi adó is a párt kasszájába megy... ízlett a tea? Gézu­kám, most főzess három csé­szével, mert én is iszom... — Hanem térjünk már a tárgyra! Ha olyan jártas vagy plébános uram a helyi politi­kában, mondd már meg, ho­gyan kezdjünk a tsz-szerve- zéshez? Nehezen mozdul ez a Bodony. — Látjátok, ez a helyes, ki­segíteni egymást. Te Muszung: ti elkerültetek egypár házat, tudom! Nem mentetek be né­hány helyre, pedig mindenkit be kell venni a csoportba. És a másik. Én megértem, hogy a párt politikája szerint az ön­kéntesség alapján kellene meg­alakítani, dehát az elv... A gyakorlatban nem elég. Ha­nem: fenyegessétek meg a Jer- mást (erős középparaszt), hogy ráveszitek a kuláklistára! A Csömösznek — ez a csúfneve a Horváth József Illésnek fordul felém, mint aki nem ismerem a helyzetet, — a Csömösznek árvereztessétek el a házát, most úgyis lakodalomra ké­szülnek! Ne féljetek, akkor be­adja a derekát. Én majd be­szélek a fejükkel, mert vallá­sos emberek — csak ti hajtsá­tok ezt végre. Szédület,., Nézzétek a kígyót! _ Tudja, hogy néhány forrófejű emberünk szívesen hajlik meggyőző szó helyett az erőszakra és azokat tüzeli, hogy ék"t vérién a párt és a parasztok közé és megmérgez­ze. csírájában pusztítsa el a szövetkezetei. Arra ocsúdok, hojjjr az élelmes Gézuka négy csésze teát hoz be a rendelt három helyett és így részesül pálinka helyett változatosság­ból — a kitöltött rumból is. Ünnepnapja van szegény fejé­nek. Hanem hopp, az én csé­szém, mindjárt kicsordul! — Hehe, — fenyeget meg ujjával cinkos mosollyal a fa­lu plébánosa: Te is olyan vagy, mint a menyecskék. Akkor jajgatsz csak, amikor mór ké­szen van a dolog. Nézd, a Gé­zuka, bezzeg nem kiabál. Nem tudom, hogy kevered­tünk ki a plébániáról. Egy pi­rosra csípett arcú gazda söpör­te le a járdáról a havat. Az a Jerrnás — súgja Muszung, — ha tudná, milyen sorsot szán házához is: nagy hatabl; keresztház, az udvarán s: lakodalomra készülő nép. az a vén hazug szirupos sollyal fog sok szerencsét vánni a fiatal párnak és meri — tisztesség ne e: szólván — tolni az ábrází az ünnepi vacsorára és geszre eszi magát azoknak radságából, akiknek elárve tétné velünk a házát. Visszafelé menet majd t ütközünk a plébánosba. , nyérért megyek“ — piheg' elégedetten veszi tudom; hogy megnéztük a Horvá házát. Idefigyeljetek, ezt i lejtettem mondani: a kis ricot meg dobjátok ki a 1 művesszövetkezeti boltból, tikkor az is bejön. Mepj tanító csatlakozik hozzánk a pap akkor sebtében kö; bős témára tereli a szót. ^ hallani be nem av; taknak?! Aznap este az ócsárdi termelőszövetkezet nemcsak Siklósbodonyban végzett jó munkát. A hófúvás ellenére az átai egyéni gazdák is elutaz­tak hozzájuk — tapasztalni. A lóistállónál Dékány Ferencet faggatták, aki tizennégy 1 óid­dal lépett be és egyéni korá­ban is volt mit aprítania a tejbe: megcserélné-e tagságát az egyéni gazdálkodással? — Soha többé. A kerek válasz után felka­paszkodtak a Szabóék padlá­sára, kukoricát, búzát csodál­ni, Horváth Nándornénál meg az új házat tekintették meg, Kiss Jánoséknál az új szoba- és konyhabútort. — Én benne lennék, csak a feleségem .:. keseredett el az egyik átai, mire Herke György megvigasztalta: — Az én feleségem is itt- hagyott. Eljött érte az ^nyja, hogy lányom: te voltál eleget cseléd életedben, többet nem leszól. Hanem amikor eljött hozzánk látogatóba az anyós (mert a feleségem előbb visz- szatért), akkor elébe kellett mert új házamon nem találta ki, hogy melyik ajtón nyisson be.--------- ‘“'-fcitAictrWLcv es l ám: nem kényszerít re őket senki. Ne is 1 rítse senki, ne hajtsul donyi papnak, meg b nak malmára a vizet* győző szó máris hús tagot toborzott Siklós ban. fáradjunk meg ; huszonnégyért Is, _ ’ö n. azt a szíve hozza Kisdéren is, meg szer Baranyában. OronlAp Ion

Next

/
Oldalképek
Tartalom