Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

6 NAPLÓ 1950 FEBRÜÄR I Guy Moüet-t felmentették a Francia Szocialista Párt főtitkári tisztsége alól Párizs (MTI): Az AFP híre szerint a Francia Szocialista Párt pénteken éjjel kiadott közleménye bejelenti: Guy Mollet, francia miniszterelnö­köt kérésére felmentették a párt főtitkári tisztsége alól. A közlemény hozzáteszi, a párt vezetősége elhatározta, hogy a főtitkári teendőket Pierre Commin főtitkárhelyet­tes látja majd el. Szovjet-jugoszláv kölcsön- és áruhitel­egyezmény Moszkva (TASZSZ): A Moszkvában lefolyt tár­gyalások eredményeképpen 1956 február 2-án szovjet-ju- goszláv egyezményt írtak alá. Az egyezmény értelmében a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége kölcsönt és áruhitelt nyújt a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság­nak. amint abban a szovjet— jugoszláv kormányküldöttség között 1955. szeptember 1-én aláírt jegyzőkönyv alapján megállapodtak. Kereskedelmi egyezmény Lengyelország és Jugoszlávia között Varsó (PAP): A Lengyel Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya között január 28- án két évre szóló kereskedel­mi szerződést írtak alá Var­sóban. Az egyezmény értelmé­ben Lengyelország élelmiszer- ipari és bányaipari felszerelé­seket, valamint vasúti gördülő- anyagot szállít hitelbe Jugo­szláviának. Mihajlov, szovjet kulturálisiigyi miniszter Londonban London (TASZSZ): Mihaj­lov szovjet kulturálisügyi mi­nister pénteken beszélgetést folytatott William Williams- szel. az angliai művészeti ta­nács főigazgatójával. Mihajlov meglátogatta a BBC rádiótár­saságot és elbeszélgetett Jacbb- bal, a társaság vezérigazgató­jával. Dodds-Parker külügyi ál­lamtitkár ebéden látta vendé­gül Mihajlovot. Mihajlov este megtekintette Shakespeare: V. Henrik című drámájának elő­adását. Eden felszólalása az amerikai szenátusban és az Egyesült Államok képviselőházában Washington (TASZSZ): Eden, angol miniszterelnök február 2-án az amerikai sze­nátusban beszédet mondott.— Kijelentette, hogy nem mond­hatja, hogy kizárt a „világ­konfliktus lehetősége“ és azt állította, hogy ennek oka „az a közvetett veszedelem“, amit ő mint beszédének következő részéből kitűnik, a nemzeti függetlenség, az államok egyenjogúsága és a békés egy­másmelleit élés eszméjének terjedésében lát. Eden lényegében elismerte, hogy a haladó eszmék nagy vonzóerőt gyakorolnak a né­pekre és azt mondotta, hogy ,jni csupán a fegyverek erejé­vel nem tartóztathatjuk fel és nem szoríthatjuk vissza a kommunizmust“. „Ma, —mon­dotta, — nem annyira katonai torlaszokra, mint inkább poli­tikai felvilágosításra van nagy szükség.“ Eden azt állította, hogy a Nyugat „politikáját nem akar­ja a régi gyűlölet felélesztésé­re vagy új gyűlölet szítására alapozni“, majd a gyűlölet szel­lemében beszélt „a szovjet kor­mányzásról“ és szembeállítot­ta ezt a brit gyarmatbiroda­lomban lévő renddel. Eden, angol miniszterelnök, a szenátus után az Egyesült államok képviselőházában is beszédet mondott. Felszólalása során beismerte, hogy Anglia kiadásai a fegyveres erőkre és a más országoknak nyújtott segélyre „súlyos teherként ne­hezednek az angol tartalékok­ra.“ Eden azt mondotta, hogy a katonai támaszpontokért, helyőrségekért és repülőtere­kért „fizetni kell...“ Ez az oka annak, — mondotta, hogy a külső védelmünkre fordított kiadások oly nagy helyet fog­lalnak el évi költségvetésünk­ben és állandó terhet jelente­nek fizetési mérlegünkre. E kiadások ténylegesen jóval na­gyobbak, mint más országok kiadásai, kivéve az önökét.“ Anglia miniszterelnöke, mi­után kijelentette, hogy leszá­mítva a „védelmi téren nyúj­tott bizonyos segítséget“, Ang­lia „a saját lábán“ áll, dicsőí­tette azt a „gazdasági segítsé­get“, amit az Egyesült Államok nyújt más országoknak. Az angol miniszterelnök kül- oolitikáról szólva kijelentette- „Nem hiszem, hogy félnünk kellene a kapcsolattól azok­kal, akikkel nem értünk egyet. Ha hiszünk önmagunkban és van meggyőződésünk, készek­nek kell lennünk találkozni másokkal, olyanokkal, akik ellentétes ideológiát vallanak."" Angol visszhangok Bulganyin és Eisenhower üzenetváltására Az angol burzsoá lapok több­sége pénteken még nem fűzött kommentárt Bulganyin újabb üzenetéhez. Több központi lap, valamint a Manchester Guar­dian és a Birmingham Post csak rövid jelentést közölt az üzenetről. A Reuter hírügynökség olyan jelentést adott kd Bulganyin újabb üzenetéről, melynek író­ját szemmeldátbatóan nem a jóindulat vezette; Az angol külügyminisztéri­um szóvivője kitért a kommen­tár elől, arra hivatkozott, hogy „nem közvetlenül az angol kor­mányhoz intézték az Angliá­val való barátsági szerződés megkötésére irányuló javasla­tot.“ Egyes angol lapok egészé­ben véve helyeslik Eisenhower válaszát Bulganyin első üzene­tére. de ugyanakkor amiatt nyugtalankodnak, hogy e vá­lasz visszautasító jellege ked­vezőtlen következményekkel ’árhat a nyugati országok po­lkájára. A New Statesman and Na­tion a következőket írja: „Ilyen válasz nem hatékony felelet a szovjet kezdeményezésére.” A Peace News című hetilap az üzenetváltást kommentálva ezt írja: „Eisenhower válasza Bulga- nyinnak arra a javaslatára, hogy kössenek húszéves ba­rátsági szerződést, korántsem meggyőző. Az az állítás, hogy egy ilyen szerződés csak az ENSZ alapokmányának megis­métlése lenne, alaptalan, mint­hogy a nyugati hatalmak kö- ttötek olyan szerződéseket, amelyek szintén az alapok­mány megismétlésének tekint­hetők.“ A folyóirat befejezésül azt-a véleményét hangoztatja, hogy az elnök „előbbre vihetné a dolgot“, ha új javaslatokat tenne. A DÍVSZ végrehajtó bizottságának ülése Helsinki (TASZSZ): A pén­teki ülésen Jacques Denis, a DÍVSZ főtitkára tartott beszá­molót a harmadik napirendi pontról: a VI. Világifjúsági Találkozó előkészítésére vo­natkozó egyes javaslatokról. Az az indítvány hangzottéi, hogy a VI. VIT-et 1957. július 28 és augusztus 11 közt tartsák meg „A békéért és barátsá­gért“ jelszóval. Javasolták, hogy a VI. VIT tartama alatt rendezzék meg a III. nemzetközi ifjúsági sport találkozót. Az izraeli sajtó az Eden-Eisenhower nyilatkozatról Tel Aviv (TASZSZ): Az iz­raeli lapok vezércikkben fog­lalkoznak Eisenhower és Eden washingtoni tárgyalásaival. Az Egyesült Államok és Anglia vezetői — írja a Kol Haam — megtárgyalták be­avatkozásuk formáit az arab— izraeli viszályba, hogy ezt a konfliktust felhasználják az arab országok és Izrael gyar­mati függőségének megtartá­sára ... Napjainkban azon­ban ... nem lehet határozato­kat hozni a népek sorsáról anélkül, hogy abban ne ven­nének részt maguk a népek is. Itt az ideje, hogy az izraeli kormány minden néppel együtt megmondja az angol és ame­rikai háborús bujtogatóknak: .el a kezekkel a Közép-Ke­lettől! Adjatok lehetőséget e térség népeinek arra, hogy maguk törődjenek érdekeikkel és akkor a béke meghonosul közöttük...“ Mint az A1 Hamismar című ’ap megállapítja, a washing­toni tárgyalások azt mutatják, hogy a közép-keleti probléma kát ma sem Washington, sem London, sem „a Nyugat csa­ládi köre“ nem oldhatja meg. A lap szerint Eisenhower és Eden nyilatkozata „nem csil­lapíthatja lé a Közép-Keleten kialakult viharos hangulatot és csak a fegyverkezési verseny folytatását harangozza be ... A közép-keleti térségnek annyi­ra kell a semlegesítés, mint a levegő.“ Az amerikai sajtó a Szovjetunió új ötéves tervéről Newyork (TASZSZ) Az ame-. rilkai sajtó továbbra is kom­mentálja a Szovjetunió hato­dik ötéves tervének tervezetét. A Newsweek című folyóirat azt írja, hogy a Szovjetunió „a gigászi ipari fejlődés tervek tette közhírré...” A Kreml nyilvánvalóam valóra akarja váltani azt a szándékát, hogy felülmúlja az Egyesült Álla­mokat. A Time című folyóirat meg­jegyzi, hogy a nyugati szak­emberek elemezve a terv szám adatait, „egyre nagyobb tiszte­letet kezdenek érezni a Szov­jetunió gazdasági haladása iránt.” A lap rámutat, hogy jelenleg a Szovjetunió gazda sága „kétszer olyan gyorsan" fejlődik, mint az Egyesült Á! lamoké. A San Franciscóban megje le nő Chronicle szerint a terv kifejezi „az egymás mellett élés és a kölcsönös verseny politikáját, amiről a Szovjet­unió beszél. A Szovjetunió eredményeit tanúsító számok okvetlenül hatást keltenek“. A lapot különösen nyugtala­nítja a nehéziparnak az új ötéves terv által előirányzott fejlődése. Ennék kapcsán rá­mutat, hogy a Szovjetunió ipa­ri kapacitása lehetővé teszi, hogy gépeket és gépi berendel zéseket ajánljon fed Ázsia* Közép-Kelet, sőt ma már La­lin-Amerika országainak is. A Christian Science Monitor című lap rámutat annak a nyugtalanságnak az okaira, amelyet az Egyesült Államok bizonyos körei éreznek az új szovjet ötéves terv miatt és annak a véleményének ad ki­fejezést, hogy a nyugati diplo­matáknak számolni kell a Szovjetunió gazdasági hatalma növekedésének tényével és en­nek megfelelően felül kell vizsgálniok politikájukat A lap rámutat, hogy a Szovjet­unió gazdasági erejének növe­kedése .komoly probléma” az angol-amerikai diplomácia szá­nára. „Egy évvel ezelőtt a nyugati országok általában abbó1 ? fel­tevésből indultak ki, hogy Moszkva rendkívül nehéz gazdasági viszonyokkal küzd és ezek a gazdasági nehézsé­gek esetleg a szovjet rendszer gazdasági csődjéhez is vezet­hetnek. Az utóbbi események leleplezték ezt a mitoszt”. A lapok nyilatkozatai azt ta­núsítják, hogy az Egyesült Ál­lamok bizonyos köreit aggoda­lom tölti el a Szovjetunió gaz­dasági hatalmának megerősö­dése miatt. A japán és az egyiptomi sajtó a washingtoni tárgyalásokról Peking. Mint a tokiói rádió közli, a japán sajtó kommen­tálva Eisenhower és Eden tár­gyalásainak eredményeit, ko­moly csalódását fejezi ki amiatt, hogy a nyilvánosságra hozott közös deklarációban „nem fordítottak kellő figyel­met a Kínai Népköztársaság­gal való kereskedelem korláto­zásának enyhítésére’“. Az Aszahi című befolyásos japán lap sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy washingtoni tárgyalásokon semmiféle pozi­tív döntést nem hoztak a nem­zetközi problémákat, többi kö­zött az atomfegyver kipróbálá­sának eltiltását illetően. Kairó. Az egyiptomi sajtó kommentálva Eisenhowernek az Egyesült Államok elnöké nek és Eden angol miniszter- elnöknek nyilatkozatát, külö­nösen pedig a nyilatkozat azon részét, amely a Közel- és Kö zép-Keletet érinti, egyhangú­lag felháborodását fejezi ki afölött, hogy a nyugati hatal­mak beavatkoznak az arab or­szágok ügyeibe. „El a kezek­kel e térségtől” — jelenti ki az A1 Ahbar. ,A Közép-Kelet problémáit térség népei maguk fo"’ák megoldani“’ — írja az Al C ,i- hurija. Az Alahram a követ­kezőket írja: „A Közép-Kelet népei többé nem tűrik a kül­földi beavatkozást”. Az Al Ahbar vezércikkében következőket írja: „Az Egye­sült Államok és Anglia igényt tart arra a jogra, hogy gyám­ságot gyakorolhasson a Közép- Kelet országai fölött... Eden és Eisenhower teljesen úgy vi­selkednek, mintha a Közép- Kelet az 6 tulajdonuk len­ne, vagy az ő gyámságuk alatt állna, ök és szövetségeseik terveket dolgoznak ki a Közép- Keletre. Nem számolva e tér­ség népeinek és kormányainak véleményével. A technika fejlesztése és a munkaverseny Furcsa módon vulgarizálják némely üzemünkben a párt­nak a technika fejlesztésére, ipari termelésünk műszaki színvonalának emelésére vo­natkozó határozatát. Úgy le­hetne megfogalmazni ezt a — különösen néhány szakszerve­zetben lábrakapott — elmélet­félét, hogy „hagyjuk a ver­senyt. most a fődolog a tech­nika fejlesztése“. Ezt az állás­pontot az a nem kevésbé hely­telen nézet táplálja, hogy a verseny és a technika fejlesz­tése két különböző dolog, pon­tosabban: a munkaverseny pusztán a munka intenzitásá­nak fokozásával, míg a techni­ka '"ilesztése korszerűbb gé­pek munkábaállításával. fej­lett ->hb módszerek bevezetésé­ve’ növeli a termelékenységet. Ez a megkülönböztetés hamis és káros. A szocialista munka­versenyt semmiképpen sem szabad a termelékenység növe­lését szolgáló egyik vagy má­sik módszerre korlátozni, kü­lönösön nem arra, hogy a munkás fokozott erőfeszítéssel érjen -i nagyobb eredménye­ket fi szocialista verseny fel­adata — állapította meg Sztálin 1929-ben — ...hogy szél«« teret nyisson a tömegek ene'-'»’ < iának és alkotó kezde­ményezésének kifejtésére, hogy felszínre hozza azokat az óriási erőtartalékokat,.amelyek rendszerünk mélyén rejlenek és az országon belül és orszá­gunkon kívül is az osztályel­lenség ellen folyó harcban a mérlegre dobja,“ A munkaver­seny a tőkések nélkül, szocia­lista rendszerben, szocialista módon dolgozó nép előrehajtó energiája olyan erő, amelyre — bármilyen irányú fejlődés­ről van is szó, — mindig szá­mítanunk kell, amelyet elha­nyagolni: bűn a szocializmus ügye ellen. A Központi Vezetőségnek iparunk fejlesztésével foglalko­zó határozata kertelés nélkül megállapítja, hogy hazánk sok tekintetben elmaradt a fejlett ipari országok mögött. Elma­radt a legújabb technikai fel­fedezések széleskörű alkalma­zásában, a műanyagok gyártá­sában, és felhasználásában, el­maradt számos termék gyár­tási technológiáját tekintve, a gyártás folyamatában nem al­kalmazzuk kielégítő mérték­ben a műszeres ellenőrzést, gyakran használunk célgépek helyett kevésbé gazdaságos, univerzális gépeket, automa­ták helyett korszerűtlen gépe­ket. Mit jelent ennek az elma­radásnak a felszámolása? Azt, hogy érjük utol az ipari ter­melésben fejlettebb országo­kat. Ez is verseny. Verseny nemzetközi méretekben. Szo­cialista iparunknak a nemzet­köz’ piacon fejlett iparú tőkés országokkal kell versenyeznie, s ebben a versenyben nem ma­radhat le. De versenyezhet-e más országokkal bármilyen te­kintetben is, ha nem -’mozgó­sítja az ország erőit, ha nem az egész dolgozó nép alkotó erejére támaszkodik? A tőkés országokban a profit reménye hajtja a tőkésosztályt, hogy üzemeit korszerűsítse, új tech­nikával nagyobb tömegű és jobb minőségű, a nemzetközi piacon kelendőbb árukat ál­lítson elő. Nálunk nem a tőké­sek kezén vannak az üzemek. A profitvágy hajtóerejével ne­künk más, magasabbrendű hajóerőt kell szembeállíta­nunk és ez a szocialista mun­kaverseny. Enéikü-1 a technika fejlesztése sem sikerülhet. Nézzük meg ezek után köze­lebbről, hogyan hat a munka­verseny a technika fejlesztésé­re. A verseny azt követeld min­den munkástól, hogy igyekez­zék utolérni a legjobbakat, igyekezzék átlagon felüli telje­sítményt elérni. Pusztán fizi­kai erejének \ megfeszítésével erre képtelen. Meg kell tanul­nia az új, korszerűbb módsze­reket és eljárásokat; meg kell javítania munkaeszközéit, gé­pét, szerszámát, hogy korábbi tel jesítményeit felülmúlhassa. A tények bizonyítják, hogy ez a fejlődés legjárhatóbb útja. új technikát. Ez a legfonto­sabb, ez a lényeg. A dolgozók tömegeinek szocialista verse­nye, a régi, elavult módszerek­nek hadat üzenő önkritikája nélkül a legdrágább és legbo­nyolultabb berendezések is holt. tárgyak maradnak. A technika fejlesztése és a munka verseny két rokon foga­lom. Egyiket a másik nélkül elképzelni — a pártunk által megszabott feladatok meg nem értését jelenti. Az új gépek be­állítása, új technológiai eljá­rások bevezetése csak akikor vezet valóban általános fel- emelkedésre. ha a bennük rej­lő lehetőségeket a dolgozók munkaversenye felszínire hoz­za, kiaknázza. S igaz ennek a fordítottja is: pusztán verseny­szervezéssel nem sokra men­nénk, ha a verseny újabb és újabb eredményeit nem tennék lehetővé a technikai újítások, korszerűsítések. Ebből viszont egyenesen következik hogy ha eredményeket akarunk elérni a technika korszerűsítésében, a műszaki színvonal fejleszté­Az átlagot messze felülmúld seben, segítségül kell hívnunk teljesítmények mögött mindig újításolcat. ésszerűsítéseket ta­lálunk. Bányáinkban a gyors- vágathajtással vagy Rufli- módszerrel dolgozó bányászok azért érnek el a léginél sokkal a tömegek versenyét. Lenin 1918-ban, alig fél évvel a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme után figyelmez­tette a szovjet népet arra, hogy a versenyt szervezni kell. nagyobb termelési eredménye- s ennek legfontosabb módszere két. mert szakítottak a régi módszerrel és kihasználják a a széles nyilvánosság megte­remtése. „A statisztika — írta gépek nyújtotta lehetőségeket — a kapitalista társadalomban is. A munkaversenyben min­dig az jár élen, aki másoknál jobban meg tudja nyergeim az kizárólag „hivatalos szemé­lyek“ vagy szakemberek szűk körének volt a dolgat nekünk be kell vinnünk a statisztikát a tömegek közé, népszerűsíte nünk kell, hogy a dolgozók fo­kozatosan megtanulják, hogy maguk értsék meg és lássák, hogyan mennyit kell dolgoz- niok, hogyan és mennyit lehet pihenniük, hogy az egyes kö zösségek gazdálkodása, üzleti eredményeinek összehasonlítá­sa az általános érdeklődés és tanulmányozás tárgyává vál­jék, hogy a kiemelkedő közös ségeket haladéktalanul meg jutalmazzák.“ Elsősorban szak­szervezeteink feladata, hogy az eredmények szüntelen nyíl vántartásával, ismertetésével az élenjárók népszerűsítésével módszereik köakinccsé tételé vei szervezzék és irányítsák a munkaversenyt. A verseny, amelyben a győzelem erkölcsi és anyagi elismerést hoz munkásnak, nem egy kérdés a technika fejlesztése mellett hanem a soronkövetkező és to: vábbd feladataink megoldásá­nak alapvető módszere. Csak a munkások, brigádok, műhe­lyek és üzemek között folyó eleven, mindig új és nagyobb eredményekre törő versenyre alapozva érhetünk célt a nem zetközi méretekben folyó ver senyben is. Ez pedig a gyakor­latban annyit jelent, hogy nem szabad a technika fejlesztését elvonatkoztatni a szocializmus építésétől, s annak fő módsze rétőZ, a szocialista munkaver­senytől. Tegyük elevenebbé a munkaversenyt és megnőve kednek a technika fejlesztésé­ben elért eredményeink IBj VII. téli olimpiai játékok hírei Cortina d'Ampezzo: Az olim­piai jégkorong bajnokság pén­teki utolsó mérkőzését, a há­rom forduló után veretlen két csapat, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vívta. A ta­lálkozó 21.30 órakor kezdődött, ennek ellenére több, mint ki­lencezer néző foglalt helyet a jég-stadionban. A mérkőzés a szovjet csapat megérdemelt győzelmével ért véget. Szovjetunió—Egyesült Álla­mok 4:0 (0:0, 1:0, 3:0). A mérkőzés előtt rövid ün­nepség volt, amelynek során a két csapat játékosai virág­csokrot és zászlót cseréltek. vég­L sí­A négyes bobverseny verseny végeredménye: Olimpiai bajnok: Svájc 5:10.44 p. 2. Olaszország II; 3. Egyesült Államok I. * A négyszer tíz km-es váltófutás végeredménye: Olimpiai bajnok: Szoviet- unió 2:15:30 óra. 2. Finnország 3. Svédország. * A délután folyamán került sor az olimpiai jégkorong tor­na szombati első mérkőzésé­re. Németország és Svédország csapata lépett pályára. A talál­kozó döntetlenül végződött. Németország—Svédország 1:1 (0:0, 1:0, 0:1). Hójelentés 195(5 február 4-én az esti útállapot szerint A hóakadályok eltávolítása megtörtént. A főközlekedési utak az ország egész területén járhatóki __

Next

/
Oldalképek
Tartalom