Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

1958 JANUÁR 82 NAPLÓ s PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS VA S A S I ŐRJÁRAT Új tervek, új feladatok Pártértekezlet a Pécsi Bőrgyárban „1955-re | mint a győzelmek---------------- évére fogunk visz­sz aemlékezni” — mondogatták a Pécsi Bőrgyár pártérte­kezletén. És valóban erről tanúskodott minden. Múlt évi tervét a gyár 105,5 százalékra teljesítette, 5,2 százalékkal nőtt a munka termelékenysége, több, mint kétmillió forintot takarított meg államunknak, s negyed­szerre is várja az élüzem ki­tüntetést ... A gyár dolgozói közül az elmúlt két évben 234-en kaptak sztahanovista oklevelet, tizenhetein „a köny- nvűipar kiváló dolgozója“, öt­venegyen „a szakma kiváló rotsozója” jelvényt, négyen pedig kormánykitüntetést, akik közül Istókovics József elv­társ a pártértekezleten is résztvett. Ilyen nagyszerű munkáról adott számot a párt- bizottság beszámolója, mely­nek elkészítéséin mintegy nvolavanan dolgoztak. A részvevők dicséretére válik, hogy az értekezlet en­nek ellenére sem vált puszta ünnepléssé, előremutatás és a tennivalók megjelölése nélkül. A beszámoló és a hozzászólá­sok a termelésben és a pártmunkában lévő felada­tokról beszéltek a legtöbbet. F'mondották, hogy a Pécsi F'rgyárat 1956-ban a milliós beruházások üzemének nevez­hetnénk; saját áramfejlesztőt létesítenek, új gépeket állítanak be a termelésbe, elterjesztik a fejlett technológiájú üveg­lapos szárítási módszert, épít­keznek — és még hosszasan sorolhatnánk azokat a terve­ket amelyek megvalósítása el­sősorban is a kommunistákra vár. — Mit kell tennünk, hogy ez me ’legyen? — erre jó választ adott a pártértekezlet. A hoz- z-é zólóknak mintegy fele 1 a oártbizottság-pártszervezetek cc a műszaki vezetők kapcso­latáról beszélt. „Két évvel ez­előtt még idegenkedve lépték é' a műszakiak a pártiroda V zöbét“ — mondotta Bérei Pál igazgató elvtárs, — ma pe- d:a „örömmel megyünk — tet­te hozzá Harnik István főmér­nök — mert ott sokat tanu­lunk, és a pártbizottság bizal­ma megsokszorozza munkaked vünket...“ Ez mind igaz, még sem mondhatjuk azt, hogy itt má- minden rendben van. Bá­lái :stván elvtárs elmondotta, hogy „nem segítették a mű­szaki vezetőiket, s ezért leg­gyengébb az üzemfenntartó részleg munkája.“ Farkas Jó­zsef elvtárs a műszakiak be­számoltatásának elmulasztásá­ról beszélt, Bérei Pál elvtárs még bővebben foglalkozott a kérdéssel. Egyes műszaki veze­tők ridegen utasítgatnak anél­kül, hogy a munka célját, ér­telmét megmagyaráznák. Ha a fiatal és tapasztalatlan Villá­nyi János művezetővel a box- bőr alapszervezet vezetősége többet foglalkozik, bizonyára nem úgy beszél Tar Jánosné- val, hogy „én művezető va­gyok, maga munkás, magának azt kell tennie, amit paran­csolok“, hanem türelmesen és közvetlenebb hangon. A dol­gozók túlnyomó többsége meg­érti a szép szót, amit a Man­kos műhely példája bizonyít a legjobban. Onnan még nem le­hetett ilyen panaszt hallani, de ott Erdődi Gyula, a párt- szervezet volt titkára és a párt­csoportvezetők mindent meg­beszélnek Gergely György mű­vezetővel — olyan ez az üzem­rész, mint egy nagy családv és mindig elsőnek teljesíti tervét. Sokáig vitatkoztak még erről a témáról s a vége az lett, hogy határozat született: a műszaki vezetőkkel rendszeresen és sze­mélyesen foglalkozni kell. Még ennél is I többen szól­-----------------------1 tak a part és a tömegszervezetek kap­csolatáról. A dolgozóknak mintegy 30 százaléka nő s „az MNDSZ-nek csak em­lítés jutott a beszámolóban. Sokat ígértek már nekünk — mondotta Sági Pálné MNDSZ- titkár — mi azonban kommu­nista asszonyokat szeretnénk kapni az ígéretek helyett.“ „Jó kapcsolat a szakszervezet­tel, egyenlő » jó 'ömegkapcso- lattal — mondotta Erdődi Gyula elvtárs — mert a szak- szervezetnek szinte minder dolgozó tagja. A pártbizottság­nak éppen ezért többet ke>l foglalkoznia a szakszervezet­tel ...” A pártbizottság segítségévei biztatóan fejlődik a gyár; DISZ-szervezet. Néhán évvel ezelőtt még papíron ek> szer vezetről sem lehetett beszélni ma kilenc DISZ-csoport tévé kenykedik, melyek a gyár if­júságának több, mirt kéthar­madát nyerték meg a tagösz- szeírás során. Tizenkét ifjúsági brigád adott nem egyszet öre­geket megszégyenítő választ azoknak, akik a fiatalokat csak tánccal és szórakozással törő­dő embereknek nevezték. . e itt is nagyon sok még a ten­nivaló. A gyár pártszerveze­teiben — például a boxbőr alapszervezetben — száz párt tagra alig néhány tagjelölt jut, a többi mint 25 tagú új­jáválasztott pártbizottságban mindössze kettő a 26 éven aluli fiatal, „pártoktatásra szinte mind 50—60 éves emberek jár­nak“ — mondotta Nell Győző elvtáirs. Elgondolkoztató tények ezek és a DlSZ-munka megja­vításának elengedhetetlen szűk ségességéről beszélnek. Mint Bérei elvtárs szavaitól kide­rült, sokan még ma is türel­metlenek a fiatalokkal szem­ben. A faluról érkezett fiata­lokból néhány hónap múiva sztahanovistát remélnek, s ha nem így történik, „egyes mű­vezetők ide-oda dobálják a fiatalokat, volt olyan lány, aki sírva panaszkodott, mert a ti­zennegyedik helyet .lárta már meg. Hol itt az emberség elv­társak? — kérdezte Bérc: elv­társ az értekezlettől. — Ne­künk olyan szeretettel kell foglalkoznunk velük, mintha édesanyjuk vagy édesapjuk lennénk ... Javasolom, hogy a jelenlévő kommunisták vállal­janak egy-egy ifjúmunkást, ta­nítsák meg őket a gyárat sze­retni, szívvel és lélekkel dol­gozni — ha így teszünk, az eredmény nem marad el.“ A pártértekezlet nagy tetszéssel fogadta a javaslatot, Harnik István főmérnök már gondos­kodott is arról, hogy a gyár kilenc új ifi dolgozója megfe­lelő segítségben részesüljön. A műszakiak | és a tömeg- — -■ szervezetek segítségén kívül sok szó esett még a kollektív ve­zetésről. A pártbizottság az utóbbi időben munkaterv és kellő munkamegosztás nélkül dolgozott. A bírálatok nyomán Reisz Lajos elvtárs — a párt végrehajtóbizottságának eddi­gi titkára, akit most újra meg­választottak, a pártbizottság tagjai közé — megígérte, hogy ezentúl kollektíván dolgoznak. A bejelentést mindenki öröm­mel fogadta, mert ez a bizto­sítéka annak, hogy a Pécsi Bőrgyár még a tavalyinál is szebb eredményeket érjen el. Párosversenyben a Kopa és a Tavasz-brigád A pécskörnyéki bányászok az e lmúlt esztendőben becsületesen teljesítették tervüket és többezer tonna sze­net adtak tervükön felül. Az új év kezdetén ígéretet tet­tek arra, hogy a második ötéves terv célkitűzéseit is ilyen eredményesen oldják meg. A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányászai azonban a vártnál gyengébben kezdték az új­évet és ezért közel hatezer tonna adósságuk van. A le­maradást István-akna mellett elsősorban a vasasi Petőfi- akna okozza. Mi az oka Petöfi-akna lemaradásának? A vasasi bányászok terve az 1955. évi decemberi tervhez vi­szonyítva napi 18 tonnával nőtt. A terv teljesítését első­sorban a fejteljesítmények nö­velésével érhetik el. Jelenleg azonban esedékes havi tervü­ket csak 90.1 százalékra telje­sítették, azaz elseje óta 1495 tonnára nőtt az adósságuk. A fejtési csapatok többsége nem teljesíti a tervét, köztük olyan hírneves csapatok, mint a Du- zsi, Hegedűs és Weibl-csapa- tok. Ferencz János brigádja például már 458 csille szénnel adósa a népgazdaságnak. Né­hány tervét teljesítő csapatnál is nagyon hullámzik a teljesít­mény grafikonja. Kopa Lajos brigádja •— amely jelenleg is egyike a legjobb vasasi bri­gádoknak — a 110.4 százalékos havi átlagteljesítmény mellett 71.6 százalékos napi tervtelje- sités is előfordul. A hiba elsősorban a fejtési csapatok munkájában és a mű­szaki körülményekben kere­sendő. A 8-as telepi fejtésből, amriy nagyon meredek dőlésű, a Raub és a Körmendi csapat­nak 110—110 csille szenet kel­lene kitermelnie műszakon- kint. A Raub-brigád még úgy ahogy teljesíti tervét, de Kör­mendiék sehogysem tudnak megbirkózni ezzel a feladattal Az utóbbi időben csak 70—80, nagyritkán 100 csillét szállíta­nak, vagyis eddig már 235 csille adósságot szereztek. Mi a lemaradás oka? A fejtés bejáratánál panasz- szal fogadnak bennünket: — Rossz a csap, amit az éj­jel a tömlőre szereltek. Nem bírom használni a fejtőkalapá­csot, csákánnyal pedig nem sokra megyek — mondja az egyik vájár. — Mikor kezdtek munkához? — Másfél órával műszakkez­dés után..; __ ?. _ — Fát is kellett adni... meg mindig közbejön valami! A csapatvezetővel az alap­vágaton találkozunk. Vájjon ő miben látja a hibát? — Nincs elég fejtés, ahol ter­melhetnénk. Az előbbi munka­helyünkön omlás történt s ott csak a jövő héten lesz ismét fejtés. A mostanit meg nem szabad jobban telepíteni a biz­tonság miatt. A bányászok lel­kesedésében nincs hiba. Az én csapatom tagjai nagyon szor­galmasak. — Versenytársuk van-e? — Nincs. gádjával a párosversenyszerzn* dést. Megfogadták, hogy az év végéig minden műszakban a csapat minden tagja 0.3 csillé­vel túlteljesíti tervét és csök­kentik a palatartalmat. Emel­lett biztonságosabban dolgoz­nak. Azt is megbeszélték már, hogy versenyre hívják az ösz- szes Petőfi-aknai csapatokat és az István-aknai Tavasz La­jos brigádját. A verseny még alig kezdő- ’ '-stt meg, hatása máris érez­hető. Napról-napra túlteljesí­tik a tervet, havi átlaguk 100 százalék fölé emelkedett. Kü­lön gondot fordítanak a mun­kaidő maradéktalan kihaszná­lására is. A csapat tagjai szív- vel-lélekkel dolgoznak, mert elsők akarnak lenni. — A műszak végén el kell zárnom a levegőt — mondja a csapatvezető, mert az embe­rek nem akarják abbahagyni a ■munkát. A sikeres versenyzéshez ter­mészetesen biztosítani kell a zavartalan munka minden fel­tételét. A bányászok igénye­sebbek lettek, mert szívügyük a munka verseny. 'Ezért köve­telt a fejtés közepén jobb le­vegőellátást az egyik vájár Tóth György bányamérnök t"<l. Egy másik elvtárs pedig azért emelt szót, mert túl vastag fá­kat kaptak az ácsoláshoz s azok kettéhasítása nagyon sok időt vett igénybe. • A bányajárás tapasztalatai röviden így foglalhatók ösz­Veszekedésből nem lesz terv teljesítés Egy szinttel lejebb, a Benkő csapatnál hasonló a helyzet. A Benkő brigád ugyan rendszere-, sen 100 százalékon felül tel­jesíti a tervet, de a váltóhar­madban Duzsi István vezetésé­vel még nyolcvan százalékot sem érnek el. Ez már veszeke­dést is szült, mert Duzsiék az­zal magyarázzák a lemaradást, hogy a délelőttösök „ellopták” a csilléket. Ez természetesen nem így van, de a viszályko­dás a munka rovására megy, mert a két csapat dolgozói el­kerülik egymást, nem segítik egymás munkáját. A kedvezőt­len hangulat ellenére is javul az eredmény, mert a hatcsillés fejteljesítményt mindig elérik. Ha a haragoskodás helyett jó kollektív szellemet teremtenek még inkább remény lesz arrg, hogy eredményük az elkövet­kezendő napokban növekedni fog. Itt is érdeklődtünk, hogy hogy állnak a munkaverseny- nyel. Bocz Mihály, aki a csa­patvezetőt helyettesíti, csak ennyit válaszolt: — Majd délután megbeszél­jük!... Versenyben a legjobbak A Tavasz-brigádban már jobb a helyzet. Tavasz elvtárs azzal fogad bennünket, hogy már aláírták Kopa Lajos bri­sze: Kevés megfelelő, nagytelje­sítményű fejtés van Vasason, sok még az apró, termelést hátráltató akadály és ennek a hibának a kijavítása elsősor­ban a műszaki vezetők fel­adata. A műszaki körülmé­nyek megjavítása és az embe­rek lelkesedésén alapuló szé­leskörű munkaverseny Petői'- aknán is meghozná az ered­ményét. Segítsék és támogas­sák a Kopa és a Tavasz-brigád kezdeményezését, hogy minél többen lépjenek párosverseny- re és akkor a vasasi Petőfi- akna ismét napról-napra telje­síti majd a tervét. Ä technikai haladás eredményei az üzletekben Akár órákig elnézelődnénk a gépek, nagyszerű háztartási cikkek erdejében itt a Kossuth utcai Elektromos üzletben. — Tudom, hogy a férfiaknak nem éppen ínyükre való a házi munka, de valahogy kedvem lenne most minden „órdöngós masinát” bekapcsolni, moz- gásbahozni, hogy lássam, nő­képpen nűködnek a technika legújabb „Csodái”? Már játék­képpen is megérné. Mennyi bosszúsággal, pörle­kedéssel járt mondjuk egy bé-házban — a szőnyegporo­lás! A hajnali hupogás fölver­te az egész házat, a lakók le­kiabáltak az emeletről, a ház­mester üvöltött, mert valame­lyik háziasszony kora hajnal­ban megkezdte a nagytakarí­tást Pedig elég volt a baja szegénynek, mert a porolás nehéz munka, fizikailag is Igénybe veszi az erejét, amel­lett egészségtelen is. S most, itt a modern porszívógép. Ára 1410 forint, de megéri, mert a hozzá való szívó-fejekke! nemcsak szőnyeg, hanem más ruhanemű, bútorhuzat, bútor, parketta portalanítását is el lehet végezni. Az utóbbi idő­ben mintegy harminc porszí­vót adtak el ebben az üzlet­ben. A háziasszonyok megked­velték ezt a fényes, duruzsoló kis „jószágot”. (Vagy inkábba férjek?...) Vagy itt van a parkettafénye­sítőgép. Bizony, négykézláb felkefélmi a szobát — mem ép­pen gyerekjáték. Sok időt vesz igénybe, amellett fáradságos. A Klement Gottwald gyár ter­vezői, dolgozói segítettek a há­ziasszonyokon. Megszületett a parkettafényesítő. Csak a drót végét kell bedugni a konektor- ba és az ember terelgeti, ve­zeti magaelőtt a háromkefés gépet, akár egy pincsi kutyát a korzón. Asszonyok, férfiak! 1500 forint a gép. s máris ra­gyog a parketta, anélkül, hogy órákig kellene végigikúszni — vagy táncolni a szobát. No és a nagymosás? A leg­kellemetlenebb házimunkák egyike. Egy álló napig úszik a la­kás gőzben, füstben, vízben, a háziasszony ideges, mert a kezét kimarja a lúg, a férj vi­zet hord, lábatlanikodik, nem találja helyét a fölfordulásban. Ezekután érthető, hogy a mo­sógépet még a kirakatba sem lehet kitenni, mert amikor egy-egy mosógép szállítmány Pécsre érkezik, már aznap széthordják a vásárlók. Érd* kés, hogy még az elmúlt év nyarán voltak aggodalmasko­dók, akik azt mondták: „A gép tépi a ruhát.” Nem igaz. A gép belseje teljesen sírna, csupán egyetlen kis gumi- korong végzi el a mosást, amely a villanyáramra forgás- bajon és „cirkulálja“ a vizet Teljesen kizárt dolog, hogy fölcsavarja a ruhát, ugyanis nyomó hatására a ruhát ellö­ki magától. 20—25 darab mo­sógépet adtak el eddig 1500 forintos árban. De két nap alatt akár százötven mosógépet is eladhatnának, olyan nagy a kereslet. Csak nincs. A kővet­kező negyedévben azonban sokkal többet gyártanak belőle egyik budapesti üzemünkben, úgyhogy — remélhetőleg — nem lesz hiány mosógépben sem. De ha már az ötéves terv­adta korszerű háztartási cik­kek ről van szó, okvetlenül meg kell említenünk a TÜT­3-as villanytűzhelyet. A pápai Elektermax üzemben gyártják 1963 forintos árban került el­adásra. Az ára nem éppen ke­vés, de egy kis számitgatás ré­vén rájövünk, hogy mégis megéri. Ha a tűzhely teljes „kapacitással'’ működik, va­gyis ha a háziasszony bekap­csolja mindhárom karikát és a sütőt — mindennap persze, — a havi villanyszámla nem több 130-150 forintnál. A tüzelő Is belekerül ennyibe, ha nem többe! De mindennap nem is kell „üzemeltetni” több órán át a tűzhelyet, hiszen —hogy mást ne mondjunk — 10—15 perc alatt megsül a tészta is. A villanytűzhely legnagyobb előnye, hogy gyorsan és tisz­tán el lehet vele végezni a fő­zést. Az elmúlt esztendőben a Pécsi Áramszolgáltató Vállalat még 1000 forint belépést fizet­tetett a villanytűzhely tulajdo­nosokkal. A vállalat elállt et­től az intézkedéstől. Most már csak a tűzhely beszerelését kell megfizetni, Az elektromos üzlet egyik legszebb és legújabb árucikke jelenleg a zenegép. A buda­pesti Mechanikai Laborató­rium gyártmánya. Akkora, mint egy kisebb szekrény. — 10+2-es rádiójával a világ va­lamennyi adóállomását fogni lehet. A rádió alatt magneto­font helyeztek el, amellyel a rádió által közvetített műsort szalagra vehetik és mindjárt vissza is hallgathatják. A ze­negép egyik végén normál és mikrobarázdás lemezjátszó van. amelynek különx««n a ze­nekedvelők örülnek, Pécsett eddig négy ilyen zenegépet vá­sároltak meg. Meg kell hagy­ni, az ára is szép: több, mint tizenhatezer forint. Hát az igaz, hogy ma még kevés csa­lád teheti azt meg, hogy ezt a zenegépet beállítsa lakásába. Vállalatok — kulturális beru­házás címén — inkább meg­engedhetik maguknak. — De majd jön a televízió... amely bizonyára még nagyobb nép­szerűségnek örvend majd és... De hohó!... Az egyszerű porszívótól nagyon előre ka­landoztunk már — ugyan nem nagyon messzire, csak a közel­jövőbe. Hiába, ezeknek a nagy­szerű gépeknek láttán az em­ber hamar elragadtatja magát és gondolatban máris túlszár­nyalja egyre fejlődő techni­kánk, iparunk jelenlegi állá­sát. De talán nem is baj. Lesz idő, amikor a képzelettel pár­huzamosan halad előre a tech­nika is! Ez a rövid látogatás — a Kossuth utcai elektromos üzletben — arra volt jó, hogy lássuk: mit ad egyre fejlődő iparunk a háziasszonyoknak, milyen gépek könnyítették és gyorsították meg a házimun­kát. A második ötéves te-v sok­kal többet, szebbet ígéri, (Rab)

Next

/
Oldalképek
Tartalom