Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
1958 JANUÁR 82 NAPLÓ s PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS VA S A S I ŐRJÁRAT Új tervek, új feladatok Pártértekezlet a Pécsi Bőrgyárban „1955-re | mint a győzelmek---------------- évére fogunk viszsz aemlékezni” — mondogatták a Pécsi Bőrgyár pártértekezletén. És valóban erről tanúskodott minden. Múlt évi tervét a gyár 105,5 százalékra teljesítette, 5,2 százalékkal nőtt a munka termelékenysége, több, mint kétmillió forintot takarított meg államunknak, s negyedszerre is várja az élüzem kitüntetést ... A gyár dolgozói közül az elmúlt két évben 234-en kaptak sztahanovista oklevelet, tizenhetein „a köny- nvűipar kiváló dolgozója“, ötvenegyen „a szakma kiváló rotsozója” jelvényt, négyen pedig kormánykitüntetést, akik közül Istókovics József elvtárs a pártértekezleten is résztvett. Ilyen nagyszerű munkáról adott számot a párt- bizottság beszámolója, melynek elkészítéséin mintegy nvolavanan dolgoztak. A részvevők dicséretére válik, hogy az értekezlet ennek ellenére sem vált puszta ünnepléssé, előremutatás és a tennivalók megjelölése nélkül. A beszámoló és a hozzászólások a termelésben és a pártmunkában lévő feladatokról beszéltek a legtöbbet. F'mondották, hogy a Pécsi F'rgyárat 1956-ban a milliós beruházások üzemének nevezhetnénk; saját áramfejlesztőt létesítenek, új gépeket állítanak be a termelésbe, elterjesztik a fejlett technológiájú üveglapos szárítási módszert, építkeznek — és még hosszasan sorolhatnánk azokat a terveket amelyek megvalósítása elsősorban is a kommunistákra vár. — Mit kell tennünk, hogy ez me ’legyen? — erre jó választ adott a pártértekezlet. A hoz- z-é zólóknak mintegy fele 1 a oártbizottság-pártszervezetek cc a műszaki vezetők kapcsolatáról beszélt. „Két évvel ezelőtt még idegenkedve lépték é' a műszakiak a pártiroda V zöbét“ — mondotta Bérei Pál igazgató elvtárs, — ma pe- d:a „örömmel megyünk — tette hozzá Harnik István főmérnök — mert ott sokat tanulunk, és a pártbizottság bizalma megsokszorozza munkaked vünket...“ Ez mind igaz, még sem mondhatjuk azt, hogy itt má- minden rendben van. Bálái :stván elvtárs elmondotta, hogy „nem segítették a műszaki vezetőiket, s ezért leggyengébb az üzemfenntartó részleg munkája.“ Farkas József elvtárs a műszakiak beszámoltatásának elmulasztásáról beszélt, Bérei Pál elvtárs még bővebben foglalkozott a kérdéssel. Egyes műszaki vezetők ridegen utasítgatnak anélkül, hogy a munka célját, értelmét megmagyaráznák. Ha a fiatal és tapasztalatlan Villányi János művezetővel a box- bőr alapszervezet vezetősége többet foglalkozik, bizonyára nem úgy beszél Tar Jánosné- val, hogy „én művezető vagyok, maga munkás, magának azt kell tennie, amit parancsolok“, hanem türelmesen és közvetlenebb hangon. A dolgozók túlnyomó többsége megérti a szép szót, amit a Mankos műhely példája bizonyít a legjobban. Onnan még nem lehetett ilyen panaszt hallani, de ott Erdődi Gyula, a párt- szervezet volt titkára és a pártcsoportvezetők mindent megbeszélnek Gergely György művezetővel — olyan ez az üzemrész, mint egy nagy családv és mindig elsőnek teljesíti tervét. Sokáig vitatkoztak még erről a témáról s a vége az lett, hogy határozat született: a műszaki vezetőkkel rendszeresen és személyesen foglalkozni kell. Még ennél is I többen szól-----------------------1 tak a part és a tömegszervezetek kapcsolatáról. A dolgozóknak mintegy 30 százaléka nő s „az MNDSZ-nek csak említés jutott a beszámolóban. Sokat ígértek már nekünk — mondotta Sági Pálné MNDSZ- titkár — mi azonban kommunista asszonyokat szeretnénk kapni az ígéretek helyett.“ „Jó kapcsolat a szakszervezettel, egyenlő » jó 'ömegkapcso- lattal — mondotta Erdődi Gyula elvtárs — mert a szak- szervezetnek szinte minder dolgozó tagja. A pártbizottságnak éppen ezért többet ke>l foglalkoznia a szakszervezettel ...” A pártbizottság segítségévei biztatóan fejlődik a gyár; DISZ-szervezet. Néhán évvel ezelőtt még papíron ek> szer vezetről sem lehetett beszélni ma kilenc DISZ-csoport tévé kenykedik, melyek a gyár ifjúságának több, mirt kétharmadát nyerték meg a tagösz- szeírás során. Tizenkét ifjúsági brigád adott nem egyszet öregeket megszégyenítő választ azoknak, akik a fiatalokat csak tánccal és szórakozással törődő embereknek nevezték. . e itt is nagyon sok még a tennivaló. A gyár pártszervezeteiben — például a boxbőr alapszervezetben — száz párt tagra alig néhány tagjelölt jut, a többi mint 25 tagú újjáválasztott pártbizottságban mindössze kettő a 26 éven aluli fiatal, „pártoktatásra szinte mind 50—60 éves emberek járnak“ — mondotta Nell Győző elvtáirs. Elgondolkoztató tények ezek és a DlSZ-munka megjavításának elengedhetetlen szűk ségességéről beszélnek. Mint Bérei elvtárs szavaitól kiderült, sokan még ma is türelmetlenek a fiatalokkal szemben. A faluról érkezett fiatalokból néhány hónap múiva sztahanovistát remélnek, s ha nem így történik, „egyes művezetők ide-oda dobálják a fiatalokat, volt olyan lány, aki sírva panaszkodott, mert a tizennegyedik helyet .lárta már meg. Hol itt az emberség elvtársak? — kérdezte Bérc: elvtárs az értekezlettől. — Nekünk olyan szeretettel kell foglalkoznunk velük, mintha édesanyjuk vagy édesapjuk lennénk ... Javasolom, hogy a jelenlévő kommunisták vállaljanak egy-egy ifjúmunkást, tanítsák meg őket a gyárat szeretni, szívvel és lélekkel dolgozni — ha így teszünk, az eredmény nem marad el.“ A pártértekezlet nagy tetszéssel fogadta a javaslatot, Harnik István főmérnök már gondoskodott is arról, hogy a gyár kilenc új ifi dolgozója megfelelő segítségben részesüljön. A műszakiak | és a tömeg- — -■ szervezetek segítségén kívül sok szó esett még a kollektív vezetésről. A pártbizottság az utóbbi időben munkaterv és kellő munkamegosztás nélkül dolgozott. A bírálatok nyomán Reisz Lajos elvtárs — a párt végrehajtóbizottságának eddigi titkára, akit most újra megválasztottak, a pártbizottság tagjai közé — megígérte, hogy ezentúl kollektíván dolgoznak. A bejelentést mindenki örömmel fogadta, mert ez a biztosítéka annak, hogy a Pécsi Bőrgyár még a tavalyinál is szebb eredményeket érjen el. Párosversenyben a Kopa és a Tavasz-brigád A pécskörnyéki bányászok az e lmúlt esztendőben becsületesen teljesítették tervüket és többezer tonna szenet adtak tervükön felül. Az új év kezdetén ígéretet tettek arra, hogy a második ötéves terv célkitűzéseit is ilyen eredményesen oldják meg. A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányászai azonban a vártnál gyengébben kezdték az újévet és ezért közel hatezer tonna adósságuk van. A lemaradást István-akna mellett elsősorban a vasasi Petőfi- akna okozza. Mi az oka Petöfi-akna lemaradásának? A vasasi bányászok terve az 1955. évi decemberi tervhez viszonyítva napi 18 tonnával nőtt. A terv teljesítését elsősorban a fejteljesítmények növelésével érhetik el. Jelenleg azonban esedékes havi tervüket csak 90.1 százalékra teljesítették, azaz elseje óta 1495 tonnára nőtt az adósságuk. A fejtési csapatok többsége nem teljesíti a tervét, köztük olyan hírneves csapatok, mint a Du- zsi, Hegedűs és Weibl-csapa- tok. Ferencz János brigádja például már 458 csille szénnel adósa a népgazdaságnak. Néhány tervét teljesítő csapatnál is nagyon hullámzik a teljesítmény grafikonja. Kopa Lajos brigádja •— amely jelenleg is egyike a legjobb vasasi brigádoknak — a 110.4 százalékos havi átlagteljesítmény mellett 71.6 százalékos napi tervtelje- sités is előfordul. A hiba elsősorban a fejtési csapatok munkájában és a műszaki körülményekben keresendő. A 8-as telepi fejtésből, amriy nagyon meredek dőlésű, a Raub és a Körmendi csapatnak 110—110 csille szenet kellene kitermelnie műszakon- kint. A Raub-brigád még úgy ahogy teljesíti tervét, de Körmendiék sehogysem tudnak megbirkózni ezzel a feladattal Az utóbbi időben csak 70—80, nagyritkán 100 csillét szállítanak, vagyis eddig már 235 csille adósságot szereztek. Mi a lemaradás oka? A fejtés bejáratánál panasz- szal fogadnak bennünket: — Rossz a csap, amit az éjjel a tömlőre szereltek. Nem bírom használni a fejtőkalapácsot, csákánnyal pedig nem sokra megyek — mondja az egyik vájár. — Mikor kezdtek munkához? — Másfél órával műszakkezdés után..; __ ?. _ — Fát is kellett adni... meg mindig közbejön valami! A csapatvezetővel az alapvágaton találkozunk. Vájjon ő miben látja a hibát? — Nincs elég fejtés, ahol termelhetnénk. Az előbbi munkahelyünkön omlás történt s ott csak a jövő héten lesz ismét fejtés. A mostanit meg nem szabad jobban telepíteni a biztonság miatt. A bányászok lelkesedésében nincs hiba. Az én csapatom tagjai nagyon szorgalmasak. — Versenytársuk van-e? — Nincs. gádjával a párosversenyszerzn* dést. Megfogadták, hogy az év végéig minden műszakban a csapat minden tagja 0.3 csillével túlteljesíti tervét és csökkentik a palatartalmat. Emellett biztonságosabban dolgoznak. Azt is megbeszélték már, hogy versenyre hívják az ösz- szes Petőfi-aknai csapatokat és az István-aknai Tavasz Lajos brigádját. A verseny még alig kezdő- ’ '-stt meg, hatása máris érezhető. Napról-napra túlteljesítik a tervet, havi átlaguk 100 százalék fölé emelkedett. Külön gondot fordítanak a munkaidő maradéktalan kihasználására is. A csapat tagjai szív- vel-lélekkel dolgoznak, mert elsők akarnak lenni. — A műszak végén el kell zárnom a levegőt — mondja a csapatvezető, mert az emberek nem akarják abbahagyni a ■munkát. A sikeres versenyzéshez természetesen biztosítani kell a zavartalan munka minden feltételét. A bányászok igényesebbek lettek, mert szívügyük a munka verseny. 'Ezért követelt a fejtés közepén jobb levegőellátást az egyik vájár Tóth György bányamérnök t"<l. Egy másik elvtárs pedig azért emelt szót, mert túl vastag fákat kaptak az ácsoláshoz s azok kettéhasítása nagyon sok időt vett igénybe. • A bányajárás tapasztalatai röviden így foglalhatók öszVeszekedésből nem lesz terv teljesítés Egy szinttel lejebb, a Benkő csapatnál hasonló a helyzet. A Benkő brigád ugyan rendszere-, sen 100 százalékon felül teljesíti a tervet, de a váltóharmadban Duzsi István vezetésével még nyolcvan százalékot sem érnek el. Ez már veszekedést is szült, mert Duzsiék azzal magyarázzák a lemaradást, hogy a délelőttösök „ellopták” a csilléket. Ez természetesen nem így van, de a viszálykodás a munka rovására megy, mert a két csapat dolgozói elkerülik egymást, nem segítik egymás munkáját. A kedvezőtlen hangulat ellenére is javul az eredmény, mert a hatcsillés fejteljesítményt mindig elérik. Ha a haragoskodás helyett jó kollektív szellemet teremtenek még inkább remény lesz arrg, hogy eredményük az elkövetkezendő napokban növekedni fog. Itt is érdeklődtünk, hogy hogy állnak a munkaverseny- nyel. Bocz Mihály, aki a csapatvezetőt helyettesíti, csak ennyit válaszolt: — Majd délután megbeszéljük!... Versenyben a legjobbak A Tavasz-brigádban már jobb a helyzet. Tavasz elvtárs azzal fogad bennünket, hogy már aláírták Kopa Lajos brisze: Kevés megfelelő, nagyteljesítményű fejtés van Vasason, sok még az apró, termelést hátráltató akadály és ennek a hibának a kijavítása elsősorban a műszaki vezetők feladata. A műszaki körülmények megjavítása és az emberek lelkesedésén alapuló széleskörű munkaverseny Petői'- aknán is meghozná az eredményét. Segítsék és támogassák a Kopa és a Tavasz-brigád kezdeményezését, hogy minél többen lépjenek párosverseny- re és akkor a vasasi Petőfi- akna ismét napról-napra teljesíti majd a tervét. Ä technikai haladás eredményei az üzletekben Akár órákig elnézelődnénk a gépek, nagyszerű háztartási cikkek erdejében itt a Kossuth utcai Elektromos üzletben. — Tudom, hogy a férfiaknak nem éppen ínyükre való a házi munka, de valahogy kedvem lenne most minden „órdöngós masinát” bekapcsolni, moz- gásbahozni, hogy lássam, nőképpen nűködnek a technika legújabb „Csodái”? Már játékképpen is megérné. Mennyi bosszúsággal, pörlekedéssel járt mondjuk egy bé-házban — a szőnyegporolás! A hajnali hupogás fölverte az egész házat, a lakók lekiabáltak az emeletről, a házmester üvöltött, mert valamelyik háziasszony kora hajnalban megkezdte a nagytakarítást Pedig elég volt a baja szegénynek, mert a porolás nehéz munka, fizikailag is Igénybe veszi az erejét, amellett egészségtelen is. S most, itt a modern porszívógép. Ára 1410 forint, de megéri, mert a hozzá való szívó-fejekke! nemcsak szőnyeg, hanem más ruhanemű, bútorhuzat, bútor, parketta portalanítását is el lehet végezni. Az utóbbi időben mintegy harminc porszívót adtak el ebben az üzletben. A háziasszonyok megkedvelték ezt a fényes, duruzsoló kis „jószágot”. (Vagy inkábba férjek?...) Vagy itt van a parkettafényesítőgép. Bizony, négykézláb felkefélmi a szobát — mem éppen gyerekjáték. Sok időt vesz igénybe, amellett fáradságos. A Klement Gottwald gyár tervezői, dolgozói segítettek a háziasszonyokon. Megszületett a parkettafényesítő. Csak a drót végét kell bedugni a konektor- ba és az ember terelgeti, vezeti magaelőtt a háromkefés gépet, akár egy pincsi kutyát a korzón. Asszonyok, férfiak! 1500 forint a gép. s máris ragyog a parketta, anélkül, hogy órákig kellene végigikúszni — vagy táncolni a szobát. No és a nagymosás? A legkellemetlenebb házimunkák egyike. Egy álló napig úszik a lakás gőzben, füstben, vízben, a háziasszony ideges, mert a kezét kimarja a lúg, a férj vizet hord, lábatlanikodik, nem találja helyét a fölfordulásban. Ezekután érthető, hogy a mosógépet még a kirakatba sem lehet kitenni, mert amikor egy-egy mosógép szállítmány Pécsre érkezik, már aznap széthordják a vásárlók. Érd* kés, hogy még az elmúlt év nyarán voltak aggodalmaskodók, akik azt mondták: „A gép tépi a ruhát.” Nem igaz. A gép belseje teljesen sírna, csupán egyetlen kis gumi- korong végzi el a mosást, amely a villanyáramra forgás- bajon és „cirkulálja“ a vizet Teljesen kizárt dolog, hogy fölcsavarja a ruhát, ugyanis nyomó hatására a ruhát ellöki magától. 20—25 darab mosógépet adtak el eddig 1500 forintos árban. De két nap alatt akár százötven mosógépet is eladhatnának, olyan nagy a kereslet. Csak nincs. A kővetkező negyedévben azonban sokkal többet gyártanak belőle egyik budapesti üzemünkben, úgyhogy — remélhetőleg — nem lesz hiány mosógépben sem. De ha már az ötéves tervadta korszerű háztartási cikkek ről van szó, okvetlenül meg kell említenünk a TÜT3-as villanytűzhelyet. A pápai Elektermax üzemben gyártják 1963 forintos árban került eladásra. Az ára nem éppen kevés, de egy kis számitgatás révén rájövünk, hogy mégis megéri. Ha a tűzhely teljes „kapacitással'’ működik, vagyis ha a háziasszony bekapcsolja mindhárom karikát és a sütőt — mindennap persze, — a havi villanyszámla nem több 130-150 forintnál. A tüzelő Is belekerül ennyibe, ha nem többe! De mindennap nem is kell „üzemeltetni” több órán át a tűzhelyet, hiszen —hogy mást ne mondjunk — 10—15 perc alatt megsül a tészta is. A villanytűzhely legnagyobb előnye, hogy gyorsan és tisztán el lehet vele végezni a főzést. Az elmúlt esztendőben a Pécsi Áramszolgáltató Vállalat még 1000 forint belépést fizettetett a villanytűzhely tulajdonosokkal. A vállalat elállt ettől az intézkedéstől. Most már csak a tűzhely beszerelését kell megfizetni, Az elektromos üzlet egyik legszebb és legújabb árucikke jelenleg a zenegép. A budapesti Mechanikai Laboratórium gyártmánya. Akkora, mint egy kisebb szekrény. — 10+2-es rádiójával a világ valamennyi adóállomását fogni lehet. A rádió alatt magnetofont helyeztek el, amellyel a rádió által közvetített műsort szalagra vehetik és mindjárt vissza is hallgathatják. A zenegép egyik végén normál és mikrobarázdás lemezjátszó van. amelynek különx««n a zenekedvelők örülnek, Pécsett eddig négy ilyen zenegépet vásároltak meg. Meg kell hagyni, az ára is szép: több, mint tizenhatezer forint. Hát az igaz, hogy ma még kevés család teheti azt meg, hogy ezt a zenegépet beállítsa lakásába. Vállalatok — kulturális beruházás címén — inkább megengedhetik maguknak. — De majd jön a televízió... amely bizonyára még nagyobb népszerűségnek örvend majd és... De hohó!... Az egyszerű porszívótól nagyon előre kalandoztunk már — ugyan nem nagyon messzire, csak a közeljövőbe. Hiába, ezeknek a nagyszerű gépeknek láttán az ember hamar elragadtatja magát és gondolatban máris túlszárnyalja egyre fejlődő technikánk, iparunk jelenlegi állását. De talán nem is baj. Lesz idő, amikor a képzelettel párhuzamosan halad előre a technika is! Ez a rövid látogatás — a Kossuth utcai elektromos üzletben — arra volt jó, hogy lássuk: mit ad egyre fejlődő iparunk a háziasszonyoknak, milyen gépek könnyítették és gyorsították meg a házimunkát. A második ötéves te-v sokkal többet, szebbet ígéri, (Rab)
