Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-07 / 6. szám
M56 JANUAR 1 NAPE» 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPlTÉS Jegyzetek egy vezetőségválasztó taggyűlésről Bükkösdön január 3-án tartotta a területi alapszervezet vezetőségválasztó taggyűlését. A kommunisták tanácskozása nagyon világosan összefoglalta a község helyzetét, a kommunisták tennivalóit. Nagy része van ebben a párt^szetőség általában helyes, jó beszámolójának. A vezetőség beszámolója, amelyet Vajda elvtárs mondott el, — nem elégedett meg a tények puszta megállapításával, hanem kereste az okokat is. Tanított, magyarázott, érvelt. Bükkösdön még ma is találkozni olyan nézettel, hogy nem lehet termelőszövetkezetet alakítani, mert „nincs jó példa“, meg „dimbes-dombos a határ“ — tehát gépi művelésre, nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan, s „jövedelmezőbb az egyéni gazdálkodás“, stb. E nézetek hatottak a párt- szervezet munkájára Is, a bükkösdi kommunisták nem harcoltak a tsz-mozgalo- mért. Vajda elvtárs helyesen sorra cáfolta e téves nézeteket. Bük- kösd határában traktorok dolgoznak, meg aztán ott van a szomszédban, Helesfa és Dinye- berki termelőszövetkezete, s Bükkösdön egyénileg dolgozó parasztnak is szántott mér traktor. Van tehát jó példa helyben' is és a szomszédban, nem kell a sásdi járásba menni, bár ott még „dimbesebb- dombosabb“ földön is folyik eredményes nagyüzemi gazdálkodás. A jövedelmezőséget illetően pedig legcélravezetőbb azokat megkérdezni, akik már megpróbálták mind a két utat. Nvjlván ők a legilletékesebbek eldönteni: az egyéni gazdálkodás vagy nagyüzemi gazdálkodás jövedelmezőbb-e. Viszont elég szűkszavú volt a munkás-paraszt szövetségről s begyűjtésről szóló rész. Mi adunk élelmet, a munkások gépet — s kész a munkás-pa- rs'zt szövetség. Elegendő és meggyőző magyarázat ez? — Nem. Tudják-e kommunisták hogy a és bükkösdi dolgozók, ha adójuk és begyűjtésük többszörösével járulnának hozzá a szocializmus építéséhez, az is eltörpülne munkásosztályunk anyagi hozzájárulása mellett. • Egy munkás évente például a Porcelángyárban közel 100.000 forint értékű iparcikket állít elő. Súlyos tízezrekkel a szocializmus építését segítik elő. Érdemes azon is elgondolkozni, hogy mit kap Bükkösd az államtól félmillió adója fejében. A referátumban szereplő 216 ezer forint csak a tanács költségvetésében szereplő ösz- szeg. Adjuk hozzá például a pedagógusok, az orvos, az állatorvos, a védőnő, stb. fizetését, vagy például a csatornázás költségeit és kiderül, hogy a község kevesebbet ad, mint kap. A példamutatás szép és dicsérendő dolog, A bükkösdi pártvezetőség — joggal — nem fukarkodott az elismerő szavakkal a párttagság példamutatásáról. December 10-én nem volt párttag, aki adóját, begyűjtését ne rendezte volna. Ugyanerre az időre minden párttag befizette a VI. békekölcsönjegyzésben jegyzett összeget is. Ez derék dolog, de nem elegendő — állapította meg nagyon helyesen Vajda elvtárs. A békekölcsönt csak 70 százalékra rendezték a község lakói. Ez az eredmény jóval szebb lehetne, ha politikai felvilágosító munkát végzett volna a párt- alapszervezet a jegyzett összegek befizetéséért. Ismét a politikai munka, A politikai munka gyengesége: az alapszervezet munkájának egyik legalapvetőbb hiányossága, Joggal várhattuk tehát, hogy a határozati javaslat az új vezetőség egyik főfeladatául jelöli meg a politikai munka megjavítását. Ez azonban elmaradt — helyette kevésbé jelentős, apró feladatok megoldását jelölte meg a határozati javaslat, például 3 hold szőlő telepítését, stb. De vajon az ilyen kis feladatok egész sora megoldható-e jó politikai munka nélkül? Nem. Erre minden alapszervezetnek és vezetőségnek gondolnia kell. A község fejlődését sokoldalúan, meggyőző adatokkal bizonyította a vezetőség beszámolója, összehasonlította az átlagtermést az elmúlt évivel. A boltok forgalma több, mint kétszeresére nőtt az elmúlt két évben. A község villamosításának eredményeképpen jelenleg 246 rádió van Bükkösdón a felszabadulás előtti tizennéggyel szemben. Ez azt jelenti, hogy minden második házban szól rádió. Egy év alatt 70 rádiót adtak el a bükkösdi boltok. Emellett állami segítséggel és anélkül, családi házakat építenek a dolgozók. A cukorfogyasztás az elmúlt évinek többszörösére emelkedett. Zománcozott tűzhellyel, kerékpárral nem tudják a dolgozók igényeit kielégíteni. A készletet rövid Idő alatt felvásárolják a dolgozók. Gyengébb minőségű olcsóbb tűzhely akad raktáron, mert a dolgozók ma már szebb tűzhelyet tudnak vásárolni. A bírálat és őnbirálat pártszerű alkalmazásának hiánya volt a taggyűlés legfőbb fogyatékossága. A vezetőség tagjainak vagy akár egyetlen párttagnak nevét sem hallottuk a beszámolóban. Nem csoda, ha a tagság is hallgatott. A vezetőségnek példát kell mutatnia a bírálat és önbfrá- lat pártszerű alkalmazására. Helyes lett volna, ha Vajda elvtárs személy szerint foglalkozik a vezetőségi tagok ✓/ frúís-zalc után Mindig tudtam, hogy az Anna iknaiak vidám bányászok. A jókedvről, élcelődésről még akkor sem feledkeztek meg, amikor igazán nagy bajokkal birkóztak. Arról, hogy a virtussal sincs baj, — szintén meggyőződtem már jónéhány- szor. Itt van például a legutóbbi eset: tizenhét százalékkal megnőtt a tervük, s ők még ennél is többet vállaltak. Itt Anna-aknán az egyik elővájási munkahelyen dolgozik Fényes Bertalan vájár, akj az év első munkanapján versenyre hívta ki a tröszt valamennyi elővájási csapatát és vállalta, hogy tíz százalékkal túlteljesíti tervét, kifogástalan munkát végez és takarékoskodik az anyaggal. Talán nem is tynt volna fel a vállalása, ha ennyivel megelégszik. De ő nem, neki eny- nvi nem volt elég, hanem kijelentette: külön párosversenyt akar vívni Bakos János ugyancsak elővájási csapatával. S azóta nemcsak a föld alatt, hanem a föld felszínén is folyik a „verseny.” De még hogyan! A n apokban találkoztam velük Komlón — akkor is vitatkoztak. Lehet, hogy a nyelvű- kot is megolajozták egy kicsit, m ot miután jókedvűen üdvözöltek, Bakos kereken kijeié"!“"»: — Én a Fényest lehúzom! — Nem létezik! — így a barátja. — Mindig legyőztelek, most is legyőzlek. — Nem mindig.-- Most is több a százalékom ... Ejha, mi lesz itt mindjárt! Megpróbálom őket csitítani. kár most még vitatkozni, maid * hónap végén elválik, ki a legény a gáton. Hiába 1 Most már Fényes ugratja vetélytársát. — Előre meg lehet írni, hogy lehagytam, — Te, engem?.;. Mit gondolsz, máért mondtam ma reggel a Virághnak (Anma-ákna üzemvezetője), hogy ezután három helyett ketten dolgozunk a gurítóban? Azért, mert így is sokan vagyunk ellenetek. Megaztán nemcsak az számít, kinek van több métere, hanem a minőség is. — Ha minőségi munkáról van szó, akkor máris lehagytunk —■' mondja félvállról a Fényes. — Az este is eltátot- tad a szádat, amikor benéztél a gurítóba, de olyan messze vagyunk már, hogy nem is hallottuk, mit kiabáltál. Bakos kezd méregbe gurulni, csak úgy vörösödlk a nyaka. — Ellátottam a szám? —De miért!? Mert nem volt több, csak három mező. Mikor visz- szamentem, viccből mondom a csillésemnek: — A Fényes lehagyott. Az is elment megnézni. Jön vissza és nevet. — Nem igaz, csak négy ácsoiata van. Úgy elmaradnak azok, mint a kártya között a tökhetes. — Mese. Tudod, mit csinálok veletek a hónap végén? Rajzoltatok egy nagy plakátot. Lesz rajta két hajó. Téged odarajzolnak az egyikre, ahogy cibálod a vitorlákat iz- zadtan. letörtem, én meg ott ülök a másik hajón és egy nagy szócsövön kiabálom majd: Bakos! Bakos! Merre vagy?... No, ennek se kell több — gondoltam — ez a „verseny” már eldőlt. De nem így Bakos. — Én is csináltatok egy plakátot, amin a Fényes sírni fog... Zsebéből cigarettát vesz elő, és megkérdi barátjától: — De azért nem haragszol? — Ha adfo: egy cigarettát, mindent megbocsátok. Rágyújtanak, Bakos mélyet szív, kifújja a füstöt és most már nyugodtan folytatja: — Nékem ebben a hónapban már nyolc méter gurítóm és hat méter bővítésem van. Neked? — Hét és fél mező, de egy nappal később kezdtünk. — Az hét és fél méter. Szóval máris lehagytalak. — Nézze meg — mutat a barátjára, — hogy a Fényes mennyivel nagyobb, mint én. — A teljesítmény is nagyobb lesz. — csap a vállára Fényes és jókedvűen továbbmennek... M. G. és párttagok munkájával. Az önelégültség és megnyugvás szellemét terjeszti az a beszámoló, amelyik ezt elmulasztja. Csak néhány kérdés: vajon minden vezetőségi tag kifogástalanul oldotta meg feladatát? A tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak nem volt részük abban, hogy az MN- DSZ „halott szervezetté“ vált Bükkösd I. kerületben? — A párttagok kivétel nélkül megjelentek mindig a taggyűlésen, oktatáson s maradéktalanul teljesítették minden pártmeg- blzatásukat? Nem volt hiba, hogy egyénileg dolgozó parasztot alig vettek fel tagjelöltnek? Beszámoltatta rendszeresen a vezetőség a községben működő szervezetekét, meghatározta feladatukat, segítette, ellenőrizte munkájukat? De sorolhatnánk még a kérdéseket. Ha ezekről szó esik, sokkal termékenyebb lett volna a vita. A taggyűlés hibái ellenére is eredményes volt Az új vezetőség törekedjék a taggyűlésen elhangzottak alapján megjavítani az alapszervezet munkáját, hogy kommunista becsülettel, lelkesedéssel, helytállással harcoljon minden bükkösdi kommunista második ötéves tervünk sikeréért, hogy évről-évre új eredményekről számolhasson be a most megválasztott új vezetőség. L. G. „Sgymltid fontos LÁTTUK IS, OLVASTUK I banális, százszor is agyoncsé* IS, Mark Twain „Az egymillió-1 pelt tévedést, helyzctkomiku- foptos bankjegy“ című szatí-| mot akar ismét szalonképessé ráját. Láttuk, azaz megnézhetjük Pécs két mozijában is, olvastuk, azaz olvashatjuk az Olcsó Könyvtár egyik legutóbbi számában. Láttuk, olvastuk — vajon melyik tetszett jobban? Vajon visszaadja-e mindazt a film, amit a remekbekészült társadalomkritika leleplező erejével, humorával, könnyű stílusával, pergő, fordulatos cselekményével nyújtani tud? Visszatérő kérdés ez, visszatér szinte valamennyi megfilmesített regénynél, színdarabnál, elbeszélésnél. A válasz különböző. Egyszer igen, másszor — és az a gyakoribb eset — nem. Ebben az esetben igen a válasz. Talán az a tény, hogy viszonylag rövidlélekzetü elbeszélés nyomán írta a film forgatókönyvét Jill Craigie — magyarázza, hogy a filmből semmi sem hiányzik, ami az elbeszélésben megvan. Egy regény, sokszor többszázoldalas regény filmesítésénél bizony probléma, hogy a rendelkezésre álló másfél órába hogyan sűrítsék össze az eseményeket. Itt — éppen az elbeszélés rövidsége miatt — inkább arról kellett gondoskodnia a forgatókönyvírónak és a rendezőnek, hogy a Twain-i humorhoz, borotvaéles csúfolódáshoz méltó kiegészítéseket szőjje- nek a filmbe. Ezek a kiegészítések — a súlyemelőbajnok feltűnése s szállodában és az ehhez fűződő bonyodalmak, a bankjegy ellopásának története és megkerülésének módja, — sajnálatosan alatta maradnak, szinte „kilógnak“ az egyébként egységes, a nagy amerikai humorista művét tökéletesen visszaadó filmszatírából. A súlyemelőbajnok megjelenése Mielőbb tisztogassuk meg a gyümölcsfákat! A földművelésügyi minisztérium növényvédelmi igazgatósága felhívja a gyümölcstermelők figyelmét, hogy a gyümölcstermést veszélyeztető állati és növényi kártevők, különösen a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésnek most van a legfőbb ideje. A védekezés alapja a téli fatisztogatás, — amelyet mielőbb gondosan el kell végezni, — utána pedig a rügyfakadás előtt szakszerű permetezés. A fatisztogatás legfontosabb munkái: A cserepeskérgű fék törzséről és vastagabb ágairól a száradt kéregrészeket kéregkaparó vassal le kell kaparni, utána a törzset drótkefével letisztítani. A fák törzsén, vastagabb ágain található sebeket az élő részig kell kitisztítani és a megtisztított sebeket megfelelő sebelzáróval (fémmentes festékkel) be kell kenni. Kitisztítás után az odvakat további korhadás megakadályozása végett cementtel ki kell tölteni. A sűrű koronájú fák korona ágait ki kell ritkítani. Az ágak közül elsősorban a száradásnak indult, beteg, rosszul fej lődő ágakat kell — csonk vlsz- szahagyása nélkül lefűrészel- ni. A fűrészelt sebeket éles késsel utána kell vágni és a nagyobbakat sebelzáró anyaggal kezelni. A bogyósgyümölcsű bokrokat is meg kell ritkítani. A megtisztított gyümölcsfákat és bokrokat még a rügyfakadás előtt gyümöJcsfnolaj- jal kell permetezni. Gyengébb pajzstetűíerlőzés esetén, továbbá a cseresznye-, meggy kajszi- és őszibarackfáknál a rügyfakadás előtti permetezéshez téli higítású mészkénlevet kell használni. A permetezéshez a megyei növényvédő állomástól Is lehet permetezőgépeket igényelni. tenni, a másik nagyobb „beszúrás“ pedig valóságos Grál lovaggá avatja az iszákos, szenilis lordot. Sőt, szinte kulcs« helyzetet szán neki — ha rövid időre is — amivel háttérbeszorítja az eredeti Twain-i hősöket. Ez utóbbi kiegészítés megrabolja a film eszmei mondanivalóját is. Miért éppen a lord, ez a pöttyökkel eléggé tarkított lelkiismeretű és jellemű ember az egyedüli kivétel azoknak a pénzimádóknak a sorában, akik lepkeként keringenek az egymilliófontos bankjegy körül? Veszít, nagyon sokat veszít az angol közélet erkölcsét summázó értékelés azzal, hogy ezt az ítéletet éppen egy züllött főnemes mondja ki. A két említett toldással szemben azonban emeli az eszmei mondanivaló értékét a harmadik — éppen a bankólopásból származó — kiegészítés. Mikor a bankjegy eltűnéséről hírt kapnak az emberek, óriási vihar tör ki. Ez a vihar már-már elpusztítással fenyegeti hősünket, és nagyon alkalmas arra, hogy még jobban bizonyítsa, amit Twain bizonyítani akart: a polgári társadalom konvencióit, a társadalmi ranglétrán való felkapaszkodást vagy lezuhanást, az embernek — mint a társadalom tagjának értékét — egyes egyedül a pénz határozza meg: Kiváló kontraszthatást ad a két tőzsdejelenet. Egyébként ez is a forgatókönyv írójának ötlete. A két véglet összevetésénél inkább, mint valaha, kipótolja, megszégyeníti Jill Craigie a pénzlsten feltétlen hódolóit. A SIKERES FILMREIR AS snnak is köszönhető, hogy az operatőrnek sikerült képekben ábrázolnia azt, amit Twain a párbeszédek között szavakkal közöl az olvasóval. Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy a londoni utcán baktató fiatalemberről megtudjuk, hogy éhes. A parkban falatozó cse- "ád gazdagon megrakott terítékére vetett sóvár tekintet, egy hosszú, vágyakozó pillantás az elsuhanó vajas-süte- ményárus után, egy félbeszakadt mondat, — mikor a két fogadó testvér pazar szobáiéban felfedezi hősünk a deli- kateszekkel zsúfolt asztalt — mindent elárul. Nagyszerűen megoldották az árvaházi árverést Is. Kevés szóval, a legjellemzőbb érzések fotogro fá- lásával „beszélteti" a rendező és az operatőr a szereplőket. Végét szakítva a példáknak, bizton megállapíthatjuk, „Az egymilliófontos bankjegy“ meg tekintése után, hogy ez a film újabb híveket toboroz a megfilmesített regények, elbe-i szélések táborának. Az Is bizonyos, a néző az átkacagott két óra után azzal az érzéssel távozik a moziból, hogy embertelen, pusztulásra ítélt világ a pénz imádóinak világa. cgyíftomba Kém menni... A dolog úgy kezdődött, hogy egy egyiptomi küldöttségnek nagyon megtetszettek a mi szép Duna-hídjaink. „Ilyen nekünk Is kell" — határozták el és mivel csakhamar belátták, hogy ilyen szép és jó hidakat legokosabb közvetlenül a termelőtől beszerezni — mint ahogyan a gondos háziasszony a tojással vagy az igazi borszakértő a borral teszi — megrendeltek nálunk néhány hidat. Kisebbeket, nagyobbakat — méret szerint. Igen ám, de ezeket a megrendelt hidakat nem a Duna vagy a Tisza partjaihoz és medréhez szabták a mi mérnökeink, hanem a Nílusra, vagy valamilyen más krokodillakta egyiptomi folyóra. Hogy a híd úgy álljon, mintha „rá- öntötték volna", fel kellett kerekedniük a mérnököknek és technikusoknak — a legjobb szakembereknek — hogy úgy megcsinálják azokat a hidakat, hogy az egyiptomi tízcsapás se mozdíthassa ki őket a helyükről. Ehhez a művelethez természetesen olyan hídépítő mérnököket, technikusokat és más hidász szakmunkásokat kerestek, akiknek a kisujjukban, sőt a kisujjuk hegyében van az egész hídépítő tudomány. Igen ám, de a Mr madárszdmyon száll és az egyiptomi kirándulás megmozgatta a legkülönbözőbb emberek fantáziáját, Kitört az egyiptomi láz, Ez a betegség elsősorban felfokozott tervezgetési tevékenységgel és lázas suttogással jár. A kisdiák például Így suttog: — Jelentkezem Egyiptomba, mert ott legalább két héttel hosszabb az iskolai szünidő! A pénzsóvár: — Jelentkezem Egyiptomba, mert ott a napszámosok is heti 120 piasztert keresnek, ez pedig hivatalos árfolyamon is 4538 forint... Plusz prémium.;, A Don Juan: — Megyek Egyiptomba! Tudjátok micsoda nők vannak ott?! A férjhez menni kívánó korosabb leányzó: — Megyek, mert azok a forróvérű afrikaiak megvesznek a fehér nőkért.... Micsoda romantikus is lehet burnuszbán andalognl éjszaka a sivatagban és bu- jócskát játszani a piramosok között. * -. Megyek..; A mindenáron vásárolni akaró: — Okvetlen jelentkezem a hídépítésre! Képzeljétek, biztos forrásból tudom, hogy Egyiptomban korlátozott mennyiségben még kapható múmia amit Magyarországon még a föld alól se szerezhetünk! Es így lehstne folytatni a felsorolást, hogy ki miért és hogyan akar Egyiptomba utazni. De az sem érdektelen, hogy ezt az utazást milyen feltételekhez kötik. Nem a hivatalos körök természetesen, hiszen ezek azt a tényU hogy valaki kiváló hídépítő szakmunkás legyen, tartják egyedüli és elengedhetetlen követelménynek. A képzeletszülte feltételek a legérdekesebb. — Rohanok az ügyvédhez! Válunk...i Csak nőtlenek mehetnek Egyiptomba! — mondja az egyik. A másik pontosan az ellenkezőjét hallotta a „legbiztosabb forrásból”: — Nem tudsz valakit, aki hozzám jönne? Egyiptomba megyek és csak nőseket engednek ki! A harmadik még ennél is többet tud: — Most jól nézek ki! Honnan vegyek hirtelen két gyereket?! Egy már volna, de az kevés... Mármint a kimenetelhez kevés... Már pedig egy hónap alatt egy másodikat szerezni..* Hát igen. Ez kissé nehéz feladat, mint ahogyan nehéz feladóé ennek az új járványnak a gyógykezelése is. Vagy nem is járványra kell ez esetben gondolnunk? Mégiscsak igazat ima egy helyen a biblia és van valami abban az egyiptomi tízcsapásban, vagy legalább a csapások egyikében?... Talán — ha nem is milliókat — de néhányezer embert valóban meglegyintett kissé az egyiptomi sötétség?! GARAMI LÁSZLÓ
