Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

Az állatállomány fejlesztése biztosít magasabb jövedelmet! Nyilatkozik két tsz-elnők Sok munkába került — de milliomosok lettünk Kaszapovlcs András Kossuth-díjas, a Központi Vezetőség póttagja, országgyűlési képviselő, a kátolyi December 21 termelő szövetkezet elnöke: — Amikor 1951-ben a Szov­jetunióban jártam és a kolho­zok elnökei arról beszéltek, hogy hány millió rubel a kol­hoz közös vagyona, arra gon­doltam; mikor lesz a mi kis szövetkezetünk milliomos, hisz csak 400.000 forint közös va­gyonunk értéke. 1955-ben már három és fél millió forint a kátolyi Decem­ber 21 tsz közös vagyona. Egy év alatt egy millió forinttal emelkedett. Sok munkába, küz delembe került, míg ide jutot­tunk. Olyan véleményeket kel­lett leküzdeni, hogy: „elég a tsz-nek 10 tehén, ebből telje­síthetjük a tejbeadást”, „csak annyi sertést tartsunk, ami elég a beadásra”. A viták so­rán megkérdeztük: „A háztáji egy holdon lehet egy tehén a .szövetkezet 700 holdján 10?” — „Egy hold háztájin lehet 2 ser­tés, a 700 holdon 6 darab?” a vitában az igazság győzött. A szövetkezet 1954-ben ko- vácsolódott igazán össze. A bomlasztási kísérletek elleni harc összeforrasztotta a tagságot és választ adott a kü­lönböző híresztelésekre: „A ja­va ember kilépett a tsz-ből — tönkre megy a közös”. A tag­ság erre azt válaszolta: „Meg­mutatjuk, hogy nem megyünk tönkre, — gyerünk dolgozni!” Ezután senkinek nem kellett mondani, hogy jöjjön dolgozni, mindenki tudása legjavát ad­ta. Időben — az egyénieket általában egy héttel megelőz­ve —, szakszerűen végeztünk minden munkát. Tervünket úgy készítettük el és úgy dol­goztunk, hogy több legyen a jövedelem, mint 1954-ben, jóval több legyen, mint az egyéniek­nek. 1954-ben félre tettünk na­gyobb mennyiségű szemesta­karmányt. Ebből hizlaltunk 120 sertést (54-ben kb. 60—70 volt), 18 szarvasmarhát, javítottuk az állatállományt, A növény­termelésben elért eredmény: a 11.1 mázsás búza átlagtermés, (az egyéniek 7—8 mázsájával szemben), a holdankénti 55 mázsás kukoricatermés, a gépi munka alkalmazása meghozta az eredményt. 1955-ben 52 fo­rint volt az egy munkaegység értéke az 1954. évi 29.20 forint helyett. Nem állunk meg. Úgy terve­zünk, hogy 1956-ban legalább a tavalyi értéke ismét megle­gyen minden munkaegységnek. Fejlesztjük az állatállományt. Jelenleg 7 tehén jut 100 hold földre, az év végére már 8 jut. 180—200 sertést akarunk ebben az évben hizlalni, ha sonló eredményeket akarunk elérni a növénytermelésben, mint tavaly. Az 55-ös eredmények egyre inkább meggyőzik a kívülálló­kat, az annak idején kilépet­teket, hogy nekünk van iga­zunk, mi járunk helyes úton. Ebben a gazdasági évben egy tagot vettünk fel és két je­lentkező van. Ügyükben majd a közgyűlés dönt. Tervünk valóra váltásához ismét áldozatkész munkára, szakszerű gazdálkodásra yan szükség. Minden reményünk az, hogy egyikben sem/ lesz hiány, Mágocs szocialista község let Pzfveri Kálmán, a Szocialista Munka Hose, a mágocsi Rákos i tcrmelőszővetke :lnöke I — Mágocs 1955-ben szocia­lista község lett. Az egyénileg dolgozó parasztok többsége be­lépett a termelőszövetkezetbe. Másfél, két éve, hogy a fel­ső szervek segítségével és a magunk tapasztalataival felis­mertük a befeléfordulás káros hatását. Számszerűleg nem fej­lődött eléggé a termelőszövet­kezet, nem éreztünk felelőssé­get a még kívül álló dolgozó parasztokért. Volt ugyan kap­csolatunk az egyénileg dolgo­zókkal, — kölcsön adtunk nekik különböző szerszámokat, de ez nem hozta meg a kívánt fejlődést. A kívülállók nem ismerték a szövetkezet életét, gazdaságá­ról is csak keveset tudtak. Csak a segítőt és nem a jövő­jüket látták termelüszövetkeze- ' tünkben. Ezen a helyzeten kel­lett változtatni. A községi párt- bizottság, a termelőszövetkezet pártszervezete és vezetősége a gépállomás, a tanács, a föld- művesszövetkezet, a KTSZ se­gítségével változtatott ezen. Megerősítettük a termelőszö­vetkezeti tagok befolyását a község társadalmi életében. El­küldtük őket különböző bizott­ságokba, ahol módjuk volt a termelőszövetkezeti munkát, életet ismertetni. Ezzel egyido- ben a legjobb kommunistákból népnevelő csoportokat állítot­tunk össze, amelyek felkeres­ték a kívül álló dolgozó pa­rasztokat és ismertették velük a szövetkezet életét, választ adtait kérdéseikre. Meghívtuk szövetkezetünkbe az egyénileg dolgozókat: „Jöj­jenek, nézzék meg a termelő­szövetkezetet!” Eljöttek és el­csodálkoztak: nem gondolták, hogy ilyen gazdaságunk van. A lelkes népnevelő munka meghozta eredményét. 1955- ben 170 tag lépett szövetkeze­tünkbe az 1954. évi 40 és az 1953. évi 25 belépővel szem­ben. A község vezetői sem sajnál­ták a fáradságot. Felkeresték a legtöbbet aggályoskodókat és ezeket győzték meg. Magam a 170 tag mintegy 80 százaléká­val személyesen beszéltem. A széleskörű felvilágosító munka, a szövetkezet 1955. évi szép eredményeinek gyümölcse; Mágocs szocialista község lett. Előttünk a jövő, most halad­hatunk még gyorsabban a ínég jobb módú, gazdagabb szövet­kezet megteremtése felé. Emelkedő termelés — több fogyasztás A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből A Központi Sta­tisztikai Hivatal köz­zétette az 1955. évi népgazdasági terv tel­jesítéséről szóló jelen tését. E jelentésből közlünk néhány fon­tosabb adatot. — A szocialista ipar termelési tervét 103.2 százalékra teljesítet­te, — az egész Ipar­ban 8.2 százalékkal több volt a termelés, mint 1954-ben. — A többi között a gépipar elkészítette az M—25-ös univer- zál traktor, a silózó­kombájn, a kukorica- kombájn prototípu­sát. — 1955-ben állami erőből a mezőgazda- sági beruházások ősz szege mintegy 2.4 milliárd forintot tett ki. — A múlt évben a mezőgazdaság 6.500 traktort, 400 arató- cséplőgépet, 1.100 cséplőgépet, 600 ké­vekötő-aratógépet ka­pott. — 1.200 pártmun­kás és szakember ment városból falura a gazdasági és politi­kai munka megjaví­tásának segítésére. — 1955-ben közel 60.000 család, mint­egy 350.000 k. hold földdel lépett a ter­melőszövetkezetekbe. — Kenyérgaboná­ból 20—25. árpából 10 százalékkal magasabb termést értek el a termelőszövetkezetek, mint az egyénileg gazdálkodók. — A termelőszövet­kezetek 1955-ben 30 százalékkal több ser­tést állítottak hízó­ba, mint 1954-ben, de a jó takarmányter­mést még nem hasz­nálták ki megfele­lően. — A gépállomások 1955-ben 8 millió nor­málhold traktormun­kát végeztek, 1.3 mil­lióval többet, mint 1954-ben. — A kiskereske­delem forgalma mint­egy 5 százalékkal volt magasabb 1955- ben, mint 1954-ben. — 1955-ben 1.000 lakosra 10 haláleset jutott, kevesebb, mint eddig bármikor Ma­gyarországon. A fentieken kivül még sok érdekes, ta­nulságos adatot tar­talmaz a jelentés. Ér­demes figyelmesen el­olvasni. j A község előtti dombte­tőről már látni egy juhhodályt és egy csaknem kész 60 férő­helyes tehénistállót — a me- kényesi Uj Alkotmány Terme­lőszövetkezet 6 éves tervének első alkotásait. Hatéves terv? Volt már 3 éves, első ötéves és van má­sodik ötéves terv, ismerünk éves és az évet részekre osztó tervéket. De hatéves terv is van, méghozzá Mekényesen. Igaz, hogy nem országépítő terv, de az ország e részének építését nagyszerűen előre­vetíti. Még 1954-ben vetődött fel, amikor a község jövőjét tár­gyalták a termelőszövetkezet vezetői, hogy milyen módon alapozzák meg a község, — a termelőszövetkezeti község fej­lődését. Úgy gondolták, ha már az egész ljözség mezőgaz­dasági üzemmé válik, kister­melői adottságokkal, épületek­kel dolgozni nem tudnak. Ek­kor vették számba, hogy tu­lajdonképpen mire is lenne szükség. Az állatállomány már ekkor leg­alább egy tucatnyi helyen volt elszállásolva, ma pedig vagy 18 istállóban. Különben az ál­lattenyésztést akarják elsősor­ban fejleszteni, — Mekényesen erre van elsősorban adottság. Számoltak, terveztek és kike­rekedett egy hatéves építési program a kővetkező létesít­ményekkel: 60 férőhelyes tehénistálló, 50 férőhelye: növendék­istálló, 30 férőhelyes fc arjúnevelö, 50 férőhelyes lóistálló, 500 férőhelyes Juhhodály, 500 férőhelyes hizlalda, 600 köbméteres siló. Nem tartott sokáig, mérnök kezébe került az elgondolás, aki papírra fektette, — elké­szítette a tervrajzokat. 1955-ben megkezdődött a végrehajtás. A juhhodály kész, a tehénistálló pedig majdnem. 1956-ban? Felépül az 50 férő­helyes borjúnevelő és a 600 köbméter takarmányt maguk­ba foglaló silók. Jövőre? Egy­két tervrajz ismét valósággá válik. Újabb falak épülnek és lassan kibontakozik egy tekin­télyes major. Bővül is ez a hatéves terv. Viziszárnyas nevelőt, 10 vago- nos kukoricagórét építenek és 15 holddal növelik jelenlegi halastavukat. A fejlesztési terv valóra váltá­sáért nem sajnálják a fáradságot, a költséget a termelőszövetkezet tagjai. Tudják: csak úgy lehet minden évben több jövedelem, ha fejlesztik a gazdaságot, ahonnan a jövedelmet kapják. Nem szűkmarkúak — mint néhány termelőszövetkezetben — ha építésről van szó. Sőt az a baj, hogy túlságosan nem szűkmarkúak — még drágán építkeznek. Legalább felére kellene az építési költségeket csökkentőm. Most ezt tervezik és szervezik — reméljük si­kerül nekik. A tervből azonban nem en­gednek. Nagy szükség van rá. Már 1956-ban 30 szarvasmar­hával akarják növelni az állat- állományt és 1960-ra pedig a jelenlegi állatállományt dup­lájára akarják gyarapítani. Ekkor lesz csak Igazán gazdag a mekényesi termelőszövetke­zet ... a mekénye- •ieké, látják a jövőt, bíznak a küzdenek, hogy zép példa jövőben és tervük meg is valósuljon. Pél­dájukat kövesse minél több termelőszövetkezet. Elgondolkoztató számok a gépi munka előnyeiről Manapság már mutatóba sem akad falun olyan ember, aki gyalog, vagy lovakkal ver­senyre kelne a gépkocsikkal. Kitapasztalt dolog már régen, hogy a motor gyorsabb a leg­tüzesebb angol telivérnél is és jobb is. Annál többen próbál­koznak azonban versenyezni a géppel, a traktorokkal a földe­ken, a szűkreszabott egyéni gazdaság keskeny parcelláin; A verseny esélyei itt is ugyan­azok, mint az országúton: a gép biztosan győz. 12 gazda, 12 pár ló munkája = 1 traktoréval Vegyük a szántást a hozzá­való G—35-ös traktorral az egyik, s egypár jó lófogattal a másik oldalon. Indulás — a traktornak reggel nyolc, a fo­gatnak hajnali hat órakor. Mi­re a nap lenyugszik, a traktor kilenc hold vetőszántással vég­zett (ez egynapi normája), míg a gazda sötétedésig is csak va­lahol háromnegyed holdnál tart. Szó se róla, versenyezhet­nek a géppel: de akkor tizen­két pár lónak és tizenkét gaz­dának kell kiállnia az egyetlen G—35-össel szemben. Egyben azonban holtbiztos a gazdák előnye. A távgyaloglásban. Ugyanis míg a kilenc holddal végez, annyit gyalogol, hogy ezen az áron akár Debrecenig elsétálhatna a Mecsek tövéből: A traktoros? Ül a kormány mellett és fütyörészik. A gya­loglásban ő tehát feltétlenül le­marad. 11 kaszás, 11 marokszedő, 11 kötöző­összehordó = kévekötő aratógép Jöjjön az aratás. Hány em­ber pótolhatja itt egyetlen Ze- tor-vontatta Knotek kévekötő­aratógép munkáját? A fürge csehszlovák masina játszi köny nyedséggel lenyisszantja a 11 holdat (ez egynapi normája). 11 kaszás, 11 marokszedő és 11 kötöző-összehordó munkás, azaz: 33 ember végezhet el csak egy nap alatt ugyaneny- nyit. A fél utca verejtékét, fér- fiainak erőfeszítését állíthat­juk csak szembe az aratógép­pel. Hohó — mondhatnák, van­nak nekünk jobb haszásaink is! Igaz — a bogádmindszenti Nagy György három holdat lekaszált naponta a ritka búzá­ban, marokszedőt úgy kellett keresni már hozzá. De nagy- györgyök nem mindenütt van­nak, viszont a Zetorból csak tavaly kétezer érkezett az or­szágba. 1 kombájn 45 ember munkáját végzi Szántásnál tizenkét, aratás­nál már harminchárom ember munkáját végzi a gép — aratás cséplésnél pedig negyvenöt em­ber munkáját végzi el a kom­bájn. Ha minden jól megy, 10 holdat nemcsak learat, hanem termését mindjárt ki is csépeli. (Ez egy napi normája.) Leszá­míthatjuk a zsákolást, a kom- bájnszérű munkásait, a szalma összehordását meg mindent, ami kell — mégis negyvenöt ember — egy kisebb utca la­kossága képes versenyre kelni egyetlen aratóc ' 'övei. 1 Sztálinyec traktor munkája — 959 emberével Fél-utca, egy utca — hisz vannak nekünk különb gé­peink is! Figyeljék meg a Sztá­linyec traktort, az egyik leg­nehezebb mezőgazdasági munkában a szőlő alá forga­tásban. Negvvenöt-ötven centi mélyen egy nap alatt megfor­gat két-két és fél holdat. Most aztán jöhet az emberi munka­erő. Ha megszakad, akkor sem végez el naponta többet 20 négyzetméternél. Nem egy fél utcának, hanem Bóly község minden munkaképes férfié­nak dolgoznia kell a szőlőben, ha egy nap alatt kívánna vé­gezni a két és fél holddal. A Sztálinyeccel szőlő alá forga­tásban ugyanis csak 959 em­ber végezhet egyenran0ú n._n- kát Soroljuk tovább? Felesleges: Az okos ember sem az ország­úton, sem a földön nem ver­senyez a géppel, hanem ráül és viteti magát vele. Mivel mindenki mégsem lehet trak­toros, hát olyan módon nyer- Coli meg, hoCV PŐn-J -nl nnizy. üzemben munkáltatja meg föld jót. A most készülő tervek az 1956. évi fejlődés Iránytűi. A terv • készítésére mindenütt nagy gondot kell fordítani. A szövet­kezetek tervei biztosítsák: a magasabb termést, az állatál­lomány fejlesztését, a több Jö vcdelmet, — buzdítsanak min­den tagot Jobb munkára, — tegyék még vonzóbbá a terme­lőszövetkezeteket. A TSZ-BENl A HÁZTÁJIBAN: A TSZ-BEN: A HÁZTÁJIBAN! A TSZ-BENl A HÁZTÁJIBAN: Viharlámpa pehely súlya, Oyönge karját az U húzza, bottal lárva Is biceg ... Beteg. Nézz rá, s elhiszed. Két zsák búza meg se kottyan, lába fürge, nála jobban létrán nem fut sen'U fel . ., Róla mármost mit hiszel? , Ja j a szivem, ja] a májam, fálir ilrb-n van a lábam. Táppénzt kerek, alle élek, hálni jár belém a lélehi” „Ejnye lányom, csak fürgém Kapálj te Is úgy, mint én!" P/ívvel, máltai semmi baj, nincs panasz és nincsen jaj. „Tönkremegyek! fhenhnlok! Hál én mér csak ennyit Itapnk? Vagy úgy? Ez |ár «ráz e-\ 17 Kitépek! KJ én az égre!” „Ez már bor, akárki mit széli Kedved lesz, ha Ilyet Iszol I Pár ezrest csak kapok érte. Többi elég nekem télre” ,,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom