Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

Jo teyy» %ű munkii — g*ssízsH&g tei*iM<eIiSs^ö^Teil*eEet! Jobb gazdálkodás, — magasabb terméseredmény, — számszerű fejlődés, — növekvő közös vagyon, — áofefe mint 60 ßzúzalékkal magasabb jövedelem 1/ megye termelőszövetkezetei 1955. évi gazdálkodásánál* tapasztalatai ’ Az 1954—55-ös gazdasági év a Baranya megyei termelőszö­vetkezetek megerősödésének és számszerű fejlődésének éve volt. 1953. óta most növeked­tek számszerűleg a termelő- szövetkezetek, fölényük a me­zőgazdasági termelés csaknem minden ágában érvényesült az egyéni gazdaságokkal szem­ben. A növénytermelés minden ágában túlhaladták az egyéni­leg dolgozó parasztok termés­átlagait. Búzából közel 13 szá­zalékkal, rozsból több minit 22 százalékkal, kukoricából 12 százalékkal, cukorrépából 20 mázsával termeltek többet át­lagosan egy holdon, mint az egyénileg dolgozó parasztok. KEHrácAsommiEits Számos termelőszövetkezet ki­magasló termésátlagokat ért el. Szentdónesen az Uj Élet Termelőszövetkezet 19 mázsa, a község egyénileg dolgozó parasztjai 10 mázsa búzát ter­meltek egy holdon. A kapos- szekcsői Táncsics Termelőszö­vetkezet 16.5 mázsa, a község egyénileg dolgozó parasztjai 9 mázsa rozsot termeltek egy holdon. A katádfai Kossuth Termelőszövetkezetet 24.6 má­zsás holdankéniti ősziárpa ter­méséért, a kátolyi December 21 termelőszövetkezetet 55 má­zsás holdankénti kukoricater­méséért az 1955. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon el­ső, illetve nagydíjjal tüntették ki. kvmurmmFiis £GYÍNI:9,Imázsa TSLtOlímázsa. 1 TSZ' 16,5'mázsa \íGYtMíé,5mano Megyénk termelőszövetkezetei 1955-ben kenyérgabona és kukorica vetésterületükön 250 vagonnal több kenyérgabonát, 220 vagonnal több morzsolt kukoricát termeltek mint az egyé­nileg dolgozó parasztok ugyanekkora területen. Ez a mennyi­ség 12 5C0 ember évi kenyérszükségletére és 36G0 sertés meg- hízlalására elegendő ÖSSZES TISZTA VAGYOH TISZTA VÁGYOM NÖVEKBSÉ 1 holdra Jelenleg a termelőszövetkezetek szántóterületének minden holdjára 1.026 forint tiszta vagyon jut az 1954. évi 661 forint­tal szemben. Tehát egy év alatt 365 forinttal növekedett az egy holdra jutó tiszta (tehermentes) vagyon. Ilyen mértékű gazdasággyarapításra egy középparaszt sem képes. Ebben nem szerepel a beruházott vagyon, amely ugyancsak többmillió forintot jelent. A szövetkezet vagyonának ilyen méretű gyarapítása nem ment a tagság jövedelem- emelkedésének rovására, mint ahogy ezt megyénkben számo­sán megpróbálták „előrebocsá­tani’*. Akik ezt a nézetet ter­jesztették, — mint ez már ele­ve biztos volt — vereséget szenvedtek. 1954-ben az egy munkaegységre jutó jövedelem értéke 19 forint 60 fillér volt, 1955-ben pedig elérte a 32 fo­rint 50 fillért. Tehát több mint 60 százalékkal nőtt a közös­ből származó jövedelem. ^MUNKAEGYSÉGRE JUTÓ RÉSZESEDÉS ÉRTÉKE FORINTBAN Az egyéni gazdaságok ter­méseredményeit túlhaladó ter­méseredmények elérésében döntő szerepük volt a gépál­lomások megjavult agronómiái és gépi segítségének. v Mintegy 140 mezőgazdasági szakember segítette termelőszövetkezetein két a magasabb termésered­pedig mintegy 10 ezer normál­holddal több talajmunkát vé­geztek a termelőszövetkezetek földjein, mint az 1953—54-es gazdasági évben. A termelőszövetkezeteknek nyújtott gépi segítség növeke­dését az alábbi táblázat mu­meny elérésében, a gépek tatja. Velő szántás a tsz-ek szántó­1954. 1955. területének: 96.6%-án 97 %-án őszi mélyszántás » 94.5%-án 96 %-án Vetés n 28.9%-án 35 %-án Aratás 45.6%-án 55.3%‘án Tarlóhántás 45.4%-án 66.2%-án Gépi kapálás a kapásterület 22.8%-án 23.1%-án Az elmúlt gazdasági évben Kalapács Termelőszövetkezet­javult megyénk termelőszövet­kezeteinek állattenyésztése is. 1955-ben az egy tehénre jutó tejtermelés átlagosan 5C0 liter­rel növekedett,, ami közel 2 millió liter tejjel jelent többet 1954-hez viszonyítva. E téren is vannak kiemelkedő eredmé­nyek. A mekónyesi Uj Alkot­mány és az ivándárdai Sarló ben az elmúlt év őszén az istállóátlag meghaladta a 11— 12 litert. Növekedett a termelőszövet­kezetek közös állatállományá­nak sűrűsége is, különösen a sertésállomány. A 100 k. hold­ra jutó állatállomány sűrűsé­gének növekedését mutatja az' alábbi kép. 1100 holdra jutó áflatá/íománysűrtité*/'. tJur 32j60R A termelőszövetkezetek tag­jainak jövedelmét jelentős mértékben növelte a háztáji gazdaságból származó bevétel, valamint a tervekben megsza­bott terméseredmények túltel­jesítéséért járó prémium. Ter­melőszövetkezeteink 1954-ben 130 ezer forint, 1955-ben 820 ezer forint prémiumot osztottak ki. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának fölénye, a jelen­tős mértékben növekedett jö­vedelem nagy hatással volt — és jelenleg is nagy hatással van — az egyénileg dolgozó parasztokra. Az egyénileg dol­gozó parasztok, köztük a kö­zépparasztság érdeklődése egy­re inkább növekszik a szövet­kezeti gazdálkodás iránt. Vé­leménye az 1950—51-es évek­hez viszonyítva, alapjaiban megváltozott a termelőszövet­kezetekről. Ennek eredménye, hogy jelentős számú dolgozó paraszt belépett a meglévő ter­melőszövetkezetekbe, vagy újakat alakított. Uj termelő- szövetkezetek alakítása, új ta­gok belépése nagyobb mérték­ben az aratás és cséplés után kezdődött megyeszerte, amikor nyilvánvalóvá vált a termelő- szövetkezetek gabonatermelé­sének fölénye és kapásnövé­nyekből is látszott már az egyéniekénél magasabb termés eredmény. A középparasztok termelőszövetkezetbe való belépése kedvezően érezteti hatását a szövetkezetek egy tagra jutó földmennyiségében is. Amíg'a régebben alakult termelőszövetkezetekben átla­gosan mintegy 6 k. hold jut egy tagra, addig az 1955-ben alakult termelőszövetkezetek­ben közel 10 k. hold. Ez a szám a szigetvári # járásban ennél magasabb. Az elmúlt éVben újabb 13 község fejlődött termelőszö­vetkezeti községgé és számuk megyénkben meghaladja a negyvenet. Jelenleg megyénk községeinek kétharmadában működik termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport A szociális célokra fordított összeg az alábbiak szerint nö­vekedett: az is, hogy a háztáji gazdasá­gokban nagyobb a tehénállo­mány, a hízósertések száma, mint a közös gazdaságban Nem az a hiba, hogy a háztá­ji gazdaságban van egy tehén és hizlalnak két-három hízót, hanem az, hogy aránytalanul kevés ehhez viszonyítva a kö­zös gazdaság állatállománya. Számos helyen a jövedelem el­osztásnál erős törekvés találha­tó az indokolatlanul magas részesedésre — „Osszunk amennyit csak lehet" elv alap­ján. Ez elsősorban a takar­mánygabonára vonatkozik, de megtalálható volt a kenyérga­bona osztásnál is. Ennek oka az állatállomány előbb emlí­tett rossz aránya. Emiatt szá­mos termelőszövetkezetben nem fejlődik kielégítően az ál­latállomány, ritkán és kisebb mennyiségű pénzt osztottak a munkaegységekre előlegként, ami akadályozza a családtagok, különösen a fiatalok szövet­kezetbe való belépését. Sok termelőszövetkezetben elhanyagolják a földjáradék kifizetését, számos helyen megfeledkeznek az állam iránti kötelezettségek teljesí­téséről. Kétségtelen, hogy ezek a hibák eltörpülnek az eredmé­nyek mellett, de ez nem je­lenti azt, hogy ezek ellen nem kell küzdeni. E hibákat min denütt, ahol előfordulnak a lehető leggyorsabban ki kell javítani, mert ezek gátjai a közös gazdaságok erősödéséi nek, fejlődésének. E hibákat nem kell rejtegetni, titkolni az egyénileg dolgozó parasz­tok előtt — ismertetni kell ve­lük, hogy a szövetkezet eze­ket hogyan kívánja kijavíta­ni. Termelőszövetkezeteink 1955 évi eredményei — mint ezt tények bizonyítják — sok egyénileg dolgozó parasztot vonzanak a közös gazdálko­dásba. A belépni akaróik szándékát azonban számos he« lyen keresztülihúzza a szövet­kezet tagjainak elzárkózása, az az indokolatlan „válogatás" a belépni akarók személye fölött, amely ismét lábraka- pott több termelőszövetkeze­tünkben, Hobolon, Rózsafán, Berkesden, hogy csak a leg- kirívóbbakait említsük. Min­den termelőszövetkezeti tag­nak tudomásul kell venniei hogy a szövetkezeti gazdái* kodás nyújtotta jobblét nem­csak egyes embereket, hanem egész dolgozó parasztságunkat megilleti. Nincs senkinek jo­ga, hogy elzárja a belépés út­ját a közös gazdálkodásba igyekvő egyénileg dolgozó pa­rasztok előtt. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkit vegyenek fel a termelőszövetkezetbe. Az osztályidegen elemeknek a termelőszövetkezeten kívül a helyük, és küzdeni kell ezek­nek az elemeknek minden bomlasztó, rémhírterjesztő te­vékenysége ellen. Megyénk termelőszövetkeze­teinek tagjai, a párt, államié« társadalmi szervek vezetői is­mertessék az egyénileg dolgo­zó parasztok előtt megyénk termelőszövetkezeti fejlődésé­nek 1955. évi eredményeit. A széleskörű felvilágosító munka meghozza eredményét, új ta­gak lépnek a szövetkezetbe, új szövetkezeteik alakulnak, ame­lyeknek sorát 1956-ban meg­nyitotta: A jótanács mellett anyagi segítséget nyújt • • • Jíoclaős és hifturaffs fS13 errrvt kJ W , l mmt99i Javult a termelő6zövetkeze- í vezetése, szervezettsége, jnkafcgyclme, csökkent a rrvezctüeg és gazdaságilag engén működő termclőSzö- tkezetek száma. Ezt nagy- értékben elősegítették azok falura ment elvtársak, aki- t a párt küldött, hogy se- Iséfc a mezőgazdaság terme­tének fejlesztését, a termelő­ivetkezetek erősítését és arapltását. Azokban a ter- előszövet.kezetekben, ahova o irt küldött gazdasági és po­lkái vezetőt, szemmel látba- lag megjavult a szervezett- g, a munkafegyelem. A mun- ifegyelem szllárdulását bizo- rftja, hogy az 1954. évi átlá­ss 218 munkaegység helyett 55-ben 246 munkaegységet Ijesített egy termelőszövet­kezeti tag. A tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák idején közel 2 ezer családtagot kap­csoltak be a közös munkába. Egyre több az olyan termelő­szövetkezetek száma, ahol a mintaalapszabályt szigorúan betartják és rendezik a háztáji földeket. A felsorolt eredmények — ős termelőszövetkezeteink je­lentős részében az a felismerés hogy jövedelmüket tartósan csak akkor növelhetik, ha nagy gondot fordítanak a kö­zös vagyon gyarapítására — megnövelték termelőszövetke­zeteink közös vagyonát. 1955- ben töhöi mint 36.5 millió fo­rinttal növekedett a termelő- szövetkezetek tehermentes ve gyona, Az őszi zárszámadó közgyű­lésekre a szövetkezeti tagok jó hangulata, bizaltodása volt jel­lemző. A zárszámadások a kö­zös gazdaságok erősödését, tag­jainak növekvő életszínvona­lát bizonyították. Nagy érdeklő déssel várták az egyénileg dol­gozó parasztok, hogy milyen eredményekei hozott a közös gazdaságban dolgozók egész évi munkája. A termelőszövet­kezetek nagyon helyesen több helyen meghívták a szövetke­zettel szimpatizáló egyénileg dolgozó parasztokat zárezámadó közgyűlésükre, hogy így is tá­jékozódjanak az évi munka eredményeiről, megismerjék annak belső életét, tudomást szerezzenek a még meglévő hibákról. Ennek eredménye, hogy a zárszámadási közgyűlé- ■•■oken a korábbi belépési szán­dék elhatározássá fr ’ dötl és többen felvitelüket kéné’ Nagypali községben 7, Duna tsL formt falván 10, Mágocson 15, Som­berekén 21 család lépett a kö­zös gazdálkodás útjára. Nem lenne helyes, ha e vi­tathatatlanul szép eredmények mellett nem szólnánk azokról a fogyatékosságokról és hi­bákról, amelyek még megta­lálhatók termelőszövetkeze­teinkben. Ezek nehezítik a szö­vetkezetek gyorsabb ütemű fej­lődését, a tagság jövedelmének növekedését, a számszerű fej­lődést. Annak ellenére, hogy 1955-ben termelőiszövetkezete­ink nagyszerű eredményeket értek el, a lehetőségeket nőm használták ki teljesen. Melyek a legfőbb hibák? A közös gaz­daságok jelentős részét meg m'ndig külterjesség jellemzi, az állattenyésztés színvonal', elmaradt a növénytermelés mö­gött, nem megfelelő az állat állomány sűrűsége. A hóz'ál o'zö■<-VaokaT viszont he”'' jesség jellemzi. Bizonyítja s' Éppen hét éve 1954 ja­nuárjában furcsa bizottság igyekezett az ócsárdi dűlők sa­rában. Az está közgyűlésen derült ki, hogy a járási párt-végre­hajtó bizottság felkérésére a pécsi állami gazdaság igazga­tója, vizsgálta meg: mit kéne tenni a szétzilált Béke terme­lőszövetkezet rendebehozására. — Micsoda dolog az — szó­lalt fel Burgert elvíárs — hogy darálójuk nem megőrli, hanem csak kettétöri a kukoricasze­met?! Azt állítja a helybeli gépállomás igazgatója is, hogy ez helyrehozhatatlan műszaki hiba. Dehogy is az! Cseréljék ki a daráló rostáját és minden rendben lesz. A másik dolog. Mit akarnak azzal a vén lucer­nással ott a falu felső végén? Kiveszett abból már minden érték, csak a gyom maradt meg. Azt mondja az agronó- mus, hogy meg kell tartani a füves vetésforgóba. Hát a fü­ves vetésforgó az nem egyen­lő gazos vetésforgóval. Javas­lom — szántsák ki még idő­ben és vessék be tavasszal ku- koricával. A magam részéről ezentúl sűrűn megfordulok itt, ha szívesen fogadnak. A szívességben nem is volt h'ba, annál több az aka­ratban. Az állami gazdaság vaskapui üzemegységébe utaz­va gyakran útjába ejtette Ócsárdot. Javasolhatott akár­mit, a szövetkezet régi vezető­sége egy szemernyit sem törte magát tanácsai megvalósításá­ban, megköszönték szépen és továbbra is csak saját fejük után mentek. Kerek egy esz­tendőre rá egy szőke fiatal ember fogadta Burgert elvtár­sat: Muszung Lajos, aki a já­rási DISZ bizottságból jött k; Öcsárdra tsz elnöknek. Hallot­ta tőle is a sok „meglesz-t megcsináljuk-at” és condolta 'így sem lesz belőle semmi 'lauem a következő vásárnál '■sztevehette, hogy az új elnök nem csak ígér, hanem cselek­g2i'k is. — Miért abrakottatják tél­időben is ennyire a lovakat, azért, hogy a szerszámot szag­gassák? A tehenek meg alig látnak takarmányt. Itt ez a pár szárazon álló tehén. Ha most nem sajnálják tőlük az előkészítő abrakot két hónap múlva három-négyszáz liter tejjel fizetik vissza. Azzal váltak el, hogy lecsök- kentik a lovak adagját és a tehenekkel takarmánykeveré­ket etetnek. S lám — egy hét­re rá a kocsisak minden ellen­kezése ellenére az új elnök va­lóra is váltotta, amit megbe­széltek; Egyszer ócsárdon járva megkérdeztük Muszung elvtár­sat: mit becsül legtöbbre eb­ben a patronálásban. Az elv­társi jótanácsot — válaszolta; Valóban kincset ér ez most a nagyüzemi gazdálkodás forté­lyait tanuló szövetkezetekben. A pécsi állami gazdaság taná­csokon kívül anyagi segítséget is nyújt. Az ócsárdiakkal berkshirei tenyészkant cserélt, a málom-szentpéter pusztai tsz-t fűkaszával segítette, a ka- csótai Jobb Sors tsz-nek pedig egész rossz tenyészanyagát cse­rélte ki fajtiszta, törzskönyve­zett jószágokkal. Kijárta, hogy az állami gazdaság állományá­ból tizenkét jó tehenet és tíz kocát adhasson ót valamelyik újonnan alakult tsz-nek, de néhány megyei és járási szerv részvétlensége miatt ezeket a jószágokat máig nem szállí- ‘ották tőle el. A pécsi gazdaság elérte, hogy elismeréssel szóljanak ró­la a környék szövetkezetei; Idén már nem egymaga az gar.gató végez patronálást: a gazdaság valamennyi szakem­bere bekapcsolódik a tsz-ek «l ésének nagy felada­tába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom