Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-29 / 25. szám
Jo teyy» %ű munkii — g*ssízsH&g tei*iM<eIiSs^ö^Teil*eEet! Jobb gazdálkodás, — magasabb terméseredmény, — számszerű fejlődés, — növekvő közös vagyon, — áofefe mint 60 ßzúzalékkal magasabb jövedelem 1/ megye termelőszövetkezetei 1955. évi gazdálkodásánál* tapasztalatai ’ Az 1954—55-ös gazdasági év a Baranya megyei termelőszövetkezetek megerősödésének és számszerű fejlődésének éve volt. 1953. óta most növekedtek számszerűleg a termelő- szövetkezetek, fölényük a mezőgazdasági termelés csaknem minden ágában érvényesült az egyéni gazdaságokkal szemben. A növénytermelés minden ágában túlhaladták az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagait. Búzából közel 13 százalékkal, rozsból több minit 22 százalékkal, kukoricából 12 százalékkal, cukorrépából 20 mázsával termeltek többet átlagosan egy holdon, mint az egyénileg dolgozó parasztok. KEHrácAsommiEits Számos termelőszövetkezet kimagasló termésátlagokat ért el. Szentdónesen az Uj Élet Termelőszövetkezet 19 mázsa, a község egyénileg dolgozó parasztjai 10 mázsa búzát termeltek egy holdon. A kapos- szekcsői Táncsics Termelőszövetkezet 16.5 mázsa, a község egyénileg dolgozó parasztjai 9 mázsa rozsot termeltek egy holdon. A katádfai Kossuth Termelőszövetkezetet 24.6 mázsás holdankéniti ősziárpa terméséért, a kátolyi December 21 termelőszövetkezetet 55 mázsás holdankénti kukoricaterméséért az 1955. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon első, illetve nagydíjjal tüntették ki. kvmurmmFiis £GYÍNI:9,Imázsa TSLtOlímázsa. 1 TSZ' 16,5'mázsa \íGYtMíé,5mano Megyénk termelőszövetkezetei 1955-ben kenyérgabona és kukorica vetésterületükön 250 vagonnal több kenyérgabonát, 220 vagonnal több morzsolt kukoricát termeltek mint az egyénileg dolgozó parasztok ugyanekkora területen. Ez a mennyiség 12 5C0 ember évi kenyérszükségletére és 36G0 sertés meg- hízlalására elegendő ÖSSZES TISZTA VAGYOH TISZTA VÁGYOM NÖVEKBSÉ 1 holdra Jelenleg a termelőszövetkezetek szántóterületének minden holdjára 1.026 forint tiszta vagyon jut az 1954. évi 661 forinttal szemben. Tehát egy év alatt 365 forinttal növekedett az egy holdra jutó tiszta (tehermentes) vagyon. Ilyen mértékű gazdasággyarapításra egy középparaszt sem képes. Ebben nem szerepel a beruházott vagyon, amely ugyancsak többmillió forintot jelent. A szövetkezet vagyonának ilyen méretű gyarapítása nem ment a tagság jövedelem- emelkedésének rovására, mint ahogy ezt megyénkben számosán megpróbálták „előrebocsátani’*. Akik ezt a nézetet terjesztették, — mint ez már eleve biztos volt — vereséget szenvedtek. 1954-ben az egy munkaegységre jutó jövedelem értéke 19 forint 60 fillér volt, 1955-ben pedig elérte a 32 forint 50 fillért. Tehát több mint 60 százalékkal nőtt a közösből származó jövedelem. ^MUNKAEGYSÉGRE JUTÓ RÉSZESEDÉS ÉRTÉKE FORINTBAN Az egyéni gazdaságok terméseredményeit túlhaladó terméseredmények elérésében döntő szerepük volt a gépállomások megjavult agronómiái és gépi segítségének. v Mintegy 140 mezőgazdasági szakember segítette termelőszövetkezetein két a magasabb terméseredpedig mintegy 10 ezer normálholddal több talajmunkát végeztek a termelőszövetkezetek földjein, mint az 1953—54-es gazdasági évben. A termelőszövetkezeteknek nyújtott gépi segítség növekedését az alábbi táblázat mumeny elérésében, a gépek tatja. Velő szántás a tsz-ek szántó1954. 1955. területének: 96.6%-án 97 %-án őszi mélyszántás » 94.5%-án 96 %-án Vetés n 28.9%-án 35 %-án Aratás 45.6%-án 55.3%‘án Tarlóhántás 45.4%-án 66.2%-án Gépi kapálás a kapásterület 22.8%-án 23.1%-án Az elmúlt gazdasági évben Kalapács Termelőszövetkezetjavult megyénk termelőszövetkezeteinek állattenyésztése is. 1955-ben az egy tehénre jutó tejtermelés átlagosan 5C0 literrel növekedett,, ami közel 2 millió liter tejjel jelent többet 1954-hez viszonyítva. E téren is vannak kiemelkedő eredmények. A mekónyesi Uj Alkotmány és az ivándárdai Sarló ben az elmúlt év őszén az istállóátlag meghaladta a 11— 12 litert. Növekedett a termelőszövetkezetek közös állatállományának sűrűsége is, különösen a sertésállomány. A 100 k. holdra jutó állatállomány sűrűségének növekedését mutatja az' alábbi kép. 1100 holdra jutó áflatá/íománysűrtité*/'. tJur 32j60R A termelőszövetkezetek tagjainak jövedelmét jelentős mértékben növelte a háztáji gazdaságból származó bevétel, valamint a tervekben megszabott terméseredmények túlteljesítéséért járó prémium. Termelőszövetkezeteink 1954-ben 130 ezer forint, 1955-ben 820 ezer forint prémiumot osztottak ki. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának fölénye, a jelentős mértékben növekedett jövedelem nagy hatással volt — és jelenleg is nagy hatással van — az egyénileg dolgozó parasztokra. Az egyénileg dolgozó parasztok, köztük a középparasztság érdeklődése egyre inkább növekszik a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Véleménye az 1950—51-es évekhez viszonyítva, alapjaiban megváltozott a termelőszövetkezetekről. Ennek eredménye, hogy jelentős számú dolgozó paraszt belépett a meglévő termelőszövetkezetekbe, vagy újakat alakított. Uj termelő- szövetkezetek alakítása, új tagok belépése nagyobb mértékben az aratás és cséplés után kezdődött megyeszerte, amikor nyilvánvalóvá vált a termelő- szövetkezetek gabonatermelésének fölénye és kapásnövényekből is látszott már az egyéniekénél magasabb termés eredmény. A középparasztok termelőszövetkezetbe való belépése kedvezően érezteti hatását a szövetkezetek egy tagra jutó földmennyiségében is. Amíg'a régebben alakult termelőszövetkezetekben átlagosan mintegy 6 k. hold jut egy tagra, addig az 1955-ben alakult termelőszövetkezetekben közel 10 k. hold. Ez a szám a szigetvári # járásban ennél magasabb. Az elmúlt éVben újabb 13 község fejlődött termelőszövetkezeti községgé és számuk megyénkben meghaladja a negyvenet. Jelenleg megyénk községeinek kétharmadában működik termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport A szociális célokra fordított összeg az alábbiak szerint növekedett: az is, hogy a háztáji gazdaságokban nagyobb a tehénállomány, a hízósertések száma, mint a közös gazdaságban Nem az a hiba, hogy a háztáji gazdaságban van egy tehén és hizlalnak két-három hízót, hanem az, hogy aránytalanul kevés ehhez viszonyítva a közös gazdaság állatállománya. Számos helyen a jövedelem elosztásnál erős törekvés található az indokolatlanul magas részesedésre — „Osszunk amennyit csak lehet" elv alapján. Ez elsősorban a takarmánygabonára vonatkozik, de megtalálható volt a kenyérgabona osztásnál is. Ennek oka az állatállomány előbb említett rossz aránya. Emiatt számos termelőszövetkezetben nem fejlődik kielégítően az állatállomány, ritkán és kisebb mennyiségű pénzt osztottak a munkaegységekre előlegként, ami akadályozza a családtagok, különösen a fiatalok szövetkezetbe való belépését. Sok termelőszövetkezetben elhanyagolják a földjáradék kifizetését, számos helyen megfeledkeznek az állam iránti kötelezettségek teljesítéséről. Kétségtelen, hogy ezek a hibák eltörpülnek az eredmények mellett, de ez nem jelenti azt, hogy ezek ellen nem kell küzdeni. E hibákat min denütt, ahol előfordulnak a lehető leggyorsabban ki kell javítani, mert ezek gátjai a közös gazdaságok erősödéséi nek, fejlődésének. E hibákat nem kell rejtegetni, titkolni az egyénileg dolgozó parasztok előtt — ismertetni kell velük, hogy a szövetkezet ezeket hogyan kívánja kijavítani. Termelőszövetkezeteink 1955 évi eredményei — mint ezt tények bizonyítják — sok egyénileg dolgozó parasztot vonzanak a közös gazdálkodásba. A belépni akaróik szándékát azonban számos he« lyen keresztülihúzza a szövetkezet tagjainak elzárkózása, az az indokolatlan „válogatás" a belépni akarók személye fölött, amely ismét lábraka- pott több termelőszövetkezetünkben, Hobolon, Rózsafán, Berkesden, hogy csak a leg- kirívóbbakait említsük. Minden termelőszövetkezeti tagnak tudomásul kell venniei hogy a szövetkezeti gazdái* kodás nyújtotta jobblét nemcsak egyes embereket, hanem egész dolgozó parasztságunkat megilleti. Nincs senkinek joga, hogy elzárja a belépés útját a közös gazdálkodásba igyekvő egyénileg dolgozó parasztok előtt. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkit vegyenek fel a termelőszövetkezetbe. Az osztályidegen elemeknek a termelőszövetkezeten kívül a helyük, és küzdeni kell ezeknek az elemeknek minden bomlasztó, rémhírterjesztő tevékenysége ellen. Megyénk termelőszövetkezeteinek tagjai, a párt, államié« társadalmi szervek vezetői ismertessék az egyénileg dolgozó parasztok előtt megyénk termelőszövetkezeti fejlődésének 1955. évi eredményeit. A széleskörű felvilágosító munka meghozza eredményét, új tagak lépnek a szövetkezetbe, új szövetkezeteik alakulnak, amelyeknek sorát 1956-ban megnyitotta: A jótanács mellett anyagi segítséget nyújt • • • Jíoclaős és hifturaffs fS13 errrvt kJ W , l mmt99i Javult a termelő6zövetkeze- í vezetése, szervezettsége, jnkafcgyclme, csökkent a rrvezctüeg és gazdaságilag engén működő termclőSzö- tkezetek száma. Ezt nagy- értékben elősegítették azok falura ment elvtársak, aki- t a párt küldött, hogy se- Iséfc a mezőgazdaság termetének fejlesztését, a termelőivetkezetek erősítését és arapltását. Azokban a ter- előszövet.kezetekben, ahova o irt küldött gazdasági és polkái vezetőt, szemmel látba- lag megjavult a szervezett- g, a munkafegyelem. A mun- ifegyelem szllárdulását bizo- rftja, hogy az 1954. évi átláss 218 munkaegység helyett 55-ben 246 munkaegységet Ijesített egy termelőszövetkezeti tag. A tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák idején közel 2 ezer családtagot kapcsoltak be a közös munkába. Egyre több az olyan termelőszövetkezetek száma, ahol a mintaalapszabályt szigorúan betartják és rendezik a háztáji földeket. A felsorolt eredmények — ős termelőszövetkezeteink jelentős részében az a felismerés hogy jövedelmüket tartósan csak akkor növelhetik, ha nagy gondot fordítanak a közös vagyon gyarapítására — megnövelték termelőszövetkezeteink közös vagyonát. 1955- ben töhöi mint 36.5 millió forinttal növekedett a termelő- szövetkezetek tehermentes ve gyona, Az őszi zárszámadó közgyűlésekre a szövetkezeti tagok jó hangulata, bizaltodása volt jellemző. A zárszámadások a közös gazdaságok erősödését, tagjainak növekvő életszínvonalát bizonyították. Nagy érdeklő déssel várták az egyénileg dolgozó parasztok, hogy milyen eredményekei hozott a közös gazdaságban dolgozók egész évi munkája. A termelőszövetkezetek nagyon helyesen több helyen meghívták a szövetkezettel szimpatizáló egyénileg dolgozó parasztokat zárezámadó közgyűlésükre, hogy így is tájékozódjanak az évi munka eredményeiről, megismerjék annak belső életét, tudomást szerezzenek a még meglévő hibákról. Ennek eredménye, hogy a zárszámadási közgyűlé- ■•■oken a korábbi belépési szándék elhatározássá fr ’ dötl és többen felvitelüket kéné’ Nagypali községben 7, Duna tsL formt falván 10, Mágocson 15, Somberekén 21 család lépett a közös gazdálkodás útjára. Nem lenne helyes, ha e vitathatatlanul szép eredmények mellett nem szólnánk azokról a fogyatékosságokról és hibákról, amelyek még megtalálhatók termelőszövetkezeteinkben. Ezek nehezítik a szövetkezetek gyorsabb ütemű fejlődését, a tagság jövedelmének növekedését, a számszerű fejlődést. Annak ellenére, hogy 1955-ben termelőiszövetkezeteink nagyszerű eredményeket értek el, a lehetőségeket nőm használták ki teljesen. Melyek a legfőbb hibák? A közös gazdaságok jelentős részét meg m'ndig külterjesség jellemzi, az állattenyésztés színvonal', elmaradt a növénytermelés mögött, nem megfelelő az állat állomány sűrűsége. A hóz'ál o'zö■<-VaokaT viszont he”'' jesség jellemzi. Bizonyítja s' Éppen hét éve 1954 januárjában furcsa bizottság igyekezett az ócsárdi dűlők sarában. Az está közgyűlésen derült ki, hogy a járási párt-végrehajtó bizottság felkérésére a pécsi állami gazdaság igazgatója, vizsgálta meg: mit kéne tenni a szétzilált Béke termelőszövetkezet rendebehozására. — Micsoda dolog az — szólalt fel Burgert elvíárs — hogy darálójuk nem megőrli, hanem csak kettétöri a kukoricaszemet?! Azt állítja a helybeli gépállomás igazgatója is, hogy ez helyrehozhatatlan műszaki hiba. Dehogy is az! Cseréljék ki a daráló rostáját és minden rendben lesz. A másik dolog. Mit akarnak azzal a vén lucernással ott a falu felső végén? Kiveszett abból már minden érték, csak a gyom maradt meg. Azt mondja az agronó- mus, hogy meg kell tartani a füves vetésforgóba. Hát a füves vetésforgó az nem egyenlő gazos vetésforgóval. Javaslom — szántsák ki még időben és vessék be tavasszal ku- koricával. A magam részéről ezentúl sűrűn megfordulok itt, ha szívesen fogadnak. A szívességben nem is volt h'ba, annál több az akaratban. Az állami gazdaság vaskapui üzemegységébe utazva gyakran útjába ejtette Ócsárdot. Javasolhatott akármit, a szövetkezet régi vezetősége egy szemernyit sem törte magát tanácsai megvalósításában, megköszönték szépen és továbbra is csak saját fejük után mentek. Kerek egy esztendőre rá egy szőke fiatal ember fogadta Burgert elvtársat: Muszung Lajos, aki a járási DISZ bizottságból jött k; Öcsárdra tsz elnöknek. Hallotta tőle is a sok „meglesz-t megcsináljuk-at” és condolta 'így sem lesz belőle semmi 'lauem a következő vásárnál '■sztevehette, hogy az új elnök nem csak ígér, hanem cselekg2i'k is. — Miért abrakottatják télidőben is ennyire a lovakat, azért, hogy a szerszámot szaggassák? A tehenek meg alig látnak takarmányt. Itt ez a pár szárazon álló tehén. Ha most nem sajnálják tőlük az előkészítő abrakot két hónap múlva három-négyszáz liter tejjel fizetik vissza. Azzal váltak el, hogy lecsök- kentik a lovak adagját és a tehenekkel takarmánykeveréket etetnek. S lám — egy hétre rá a kocsisak minden ellenkezése ellenére az új elnök valóra is váltotta, amit megbeszéltek; Egyszer ócsárdon járva megkérdeztük Muszung elvtársat: mit becsül legtöbbre ebben a patronálásban. Az elvtársi jótanácsot — válaszolta; Valóban kincset ér ez most a nagyüzemi gazdálkodás fortélyait tanuló szövetkezetekben. A pécsi állami gazdaság tanácsokon kívül anyagi segítséget is nyújt. Az ócsárdiakkal berkshirei tenyészkant cserélt, a málom-szentpéter pusztai tsz-t fűkaszával segítette, a ka- csótai Jobb Sors tsz-nek pedig egész rossz tenyészanyagát cserélte ki fajtiszta, törzskönyvezett jószágokkal. Kijárta, hogy az állami gazdaság állományából tizenkét jó tehenet és tíz kocát adhasson ót valamelyik újonnan alakult tsz-nek, de néhány megyei és járási szerv részvétlensége miatt ezeket a jószágokat máig nem szállí- ‘ották tőle el. A pécsi gazdaság elérte, hogy elismeréssel szóljanak róla a környék szövetkezetei; Idén már nem egymaga az gar.gató végez patronálást: a gazdaság valamennyi szakembere bekapcsolódik a tsz-ek «l ésének nagy feladatába.
