Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-29 / 25. szám
A JOVO UTJÁN Kiadja az MDP Baranya megyei Bizottság Agitációs és Propaganda Osztálya és a Baranya megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága Termelfi szfi vetkezeti ▼ezetfik, tagok! Járjatok élen a mezfi- gazdaság termelésének 3 százalékos emelésében! Üj erővel, felvilágosító munkával, meggyőző tényekkel fejlesszük tovább a termelőszövetkezeti mozgalmat Ismét lezártak egy gazdasági évet termelőszövetkezeteink. Elmondhatjuk: 1955 termelőszövetkezeteink megerősödésének, gyarapodásának, fejlődésének, — a jó munka éve volt. Bizonyítja ezt a közös vágjon gyarapodása, a növekvő állatállomány, az egyéniekénél magasabb termésátlag mind ga bonából, mind kapásnövényből, a tavalyinál lényegesen magasabb részesedés. Nem, nemcsak a jobb Időjárás hozta a jobb termést. Ez is hozzájárult, de volt más, nem kevésbé fontos oka. Ha sorrendé' akarunk tartani a termelő- szövetkezetek tagságának ösz- szeforrásával kell kezdeni. Az 1953. évi kormányprogramot követő jobboldali elhajlás, a közös gazdálkodásba vetett hit megingatása, a legingadozób- bak kilépése után összeková- csolódtak a termelőszövetkeze* ben maradtak. Hitükben, igaz-ágérzetükben új erőt adott nekik a Központi Vezetőség 1955. márciusi határozata és eklr r hangzott el: „Megmutatjuk, sokkal többre visszük, mint az egyénileg gazdálkodók!” Megmutatták, többre vitték. pedig az egyénileg dolgozó parasztok előtt sem volt elzárva a lehetőség. Ebben a szellemben terveztek, úgy, hogy lerakják a továbbfejlődés alapjait és biztosítsák az egyéniekénél magasabb jövedelmet. Sikerült. Ebben óriási szerepe volt a megszilárdult munkafegyelemnek, a jobb munkaszervezésnek. Ez már a tavaszi munkák kezdetén meglátszott. Előbb kezdték a munkát, mint az egyéniek és egészében jobban végezték. Jobban az elmúlt évinél, na- gj'obb mértékben használták a gépi munkát, a műtrágyát. Ez a példamutatás folytatódott a növényápolási munkáknál. Amíg néhány évvel ezelőtt sok termelőszövetkezet földjét arról lehetett megismerni, hogy gazos volt, — 1955-ben már arról, hogy a legkevesebb volt a gaz. A példás munka, amely a pártszervek és pártszervezetek, a tanácsok segítségével, szervező és felvilágosító munkájával jól sikerült, már az aratáskor mutatta: 1955. a termelőszövetkezetek fölénye kibontakozásának éve lesz. Ekkor már látszott, hogy több lesz a termés, lényegesen magasabb lesz a jövedelem, mint az egyéniek parcelláin. Már tavasszal, de az aratás idején különösen egyre több egyénileg dolgozó paraszt forgatta fejében a gondolatot: ősszel belépek én is, jövőre már nem dolgozok mint egyéni paraszt. E gondolatokat segítette tetté az a lelkes felvilágosító munka. amely augusztus közepén kezdődött teljes erővel a termelőszövetkezetek fejlesztéséért. Éjszakába nyúló eszmecserék, viták, gyűlések, fáradhatatlan odaadás elsősorban a kommunisták részéről a szövet kezetek számszerű fejlődéséért — ez jellemezte ebben az időben a falut. £s mindinkább kibontakozott a győzelem, az igazság, a paraszti felemelkedés egyetlen járható útjának újabb győzelme. Először csak egy-két új termelőszövetkezet alakulásáról érkezett hír. Ahogy múltak a hetek, érlelődtek az elhatározások, mind többen választották a közös gazdálkodás útját. S a felvilágosító, szervező munka nyomán a fejlődés számszerűleg így alakult: Tehát 32 új termelőszövetkezet alkuit. Ezekbe és a már meglévő termelőszövetkezetekbe belépett: 2.968 család 5.028 tag 17.057 k. hold földdel Szép eredmény ez. Most, amikor köszönetét mondunk a termelőszövetkezetek fejlesztéséért fáradságot nem ismerő munkát végzett elvtársaknak, egyben további jó munkát is kívánunk. Felhívjuk figyelmüket: a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése nem kam pány feladat, ezt állandóan végezni kell. Kétségtelen, hogy a fejlődés nem állt meg. Ebben az évben is alakult már új termelőszövetkezet, új tagok léptek a meglévő szövetkezetekbe. A számszerű fejlődés jelenleg azonban lassú. Itt a kiváló alkalom, amikor új, meggyőző tényekkel lehet gazdagítani a felvilágosító munkát. A zárszámadások olyan eredményekről adnak számot, amelyeket büszkén tolmácsolhat minden szövetkezeti tag, minden kommunista az egyénileg dolgozó parasztoknak. Most látszik igazán a termelőszövetkezeti gazdálkodás, a jövedelem fölénye az egyénileg dolgozó parasztoké előtt, amikor a zárszámadások feldolgozták az elmúlt év jó munkájának eredményeit. A zárszámadások eredményeit ismertesse minden kommunista, minden termelőszövetkezeti vezető és tag az egyénileg dolgozó parasztokkal. Folytatódjon új erővel, új eredmények ismertetésével a széleskörű, türelmes felvilágosító és meggyőző munka. Keressék fel a vezetők és tagok az egyénileg dolgozókat, beszélgessenek velük, győzzék meg őket, hogy még a tavaszi munkák kezdete előtt lépjenek be a termelőszövetkezetbe, alakítsanak új termelőszövetkezeteket. Ne sajnálja senki a fáradságot — a jó munka, mint az elmúlt év bizonyítja, meghozza e téren is az eredményt. Ne le- gjren senki türelmetlen, ha az első vagy második beszélgetésre nem lép be az illető a szövetkezetbe. Keressék fel harmadszor is, negyedszer is, sőt ha kell beszéljenek vele tízszer is, adjanak választ kérdéseire. Legyen a tavalyinál sokoldalúbb a felvilágosító munka tartalma. A zárszámadás eredményein túl ismertessék a termelőszövetkezetek közös vagyonának növekedését, a terveit, jövőjét, az egyénileg gazdálkodókénál magasabb terméseredményeket, azok módszereit, az alapszabályt, az állami segítség eredményeit, a közös gazdálkodás szociális, kulturális előnyeit — egyszóval a szövetkezet egész életét a férfiakkal, asszonyokkal, fiatalokkal. Hívják meg a kívül állókat a szövetkezetbe, mutassák meg nekik gazdaságukat, ismertessék velük a közös munkát. E munka során ne feledkezzenek meg a szövetkezetben lévő családok olyan tagjainál, akik „pénzért dolgoznak” állami gazdaságban, vagy másutt, a fiatalokról, akiknek zöme azért ment „pénzes helyre” dolgozni, mert zsebpénzre van szüksége. Kétségtelen, hogy az fimúlt években volt ilyen fogyatékosság a termelőszövetkezetek jelentős részénél: ritkább időközökben osztottak pénzt. E téren 1956. változást hoz. A termelőszövetkezetekben általában úgy terveztek, hogy sűrűbben és több pénzt adhassanak a munkaegységekre előlegként. Cél: a család valamennyi tagja lépjen be a termelőszövetkezetbe. A többi között ezt is szolgálja az állatállomány fejlesztése. Most amikor új erővel folytatódik a felvilágosító munka a szövetkezetek számszerű fejlesztéséért, ismét felhívjuk minden vezető és szövetkezeti tag figyelmét: szigorúan őrködjenek az önkéntesség betartásán. Ne tűrjenek semmiféle kényszert, túlkapást, mert ez csak kárt okoz. A következő napokban új erővel folytatódik a harc a régi és az új között. E harc élére álljanak mindenütt a pártszervezetek, a kommunisták és érjék el, hogy győzzön az új, a jobb, a régi felett. Ebben az évben a számszerű fejlődésben szebb eredményeket kell elérni mint tavaly. A feladat nagyobb, de nagyobb lesz a felvilágosító, meggyőző szó ereje is, ha jól felhasználják mindenütt a zárszámadások eredményeit, tanulságait. Jó munkát, szép eredményeket kívánunk a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez, a fel- világosító munkához, amelynek segítésére szánjuk a Dunántúli Napló e négy oldalát. Munkás-segítség a falunak TV éhAny napja levél érkezett a Komlói Erőműhöz. A Baranyaszentgyörgyi Uj Élet termelőszövetkezet köszöni benne az erőmű dolgozóinak segítségét, a kalapácsos daráló elkészítését és beszerelését. S hány más, hasonló levél megy manapság a faluról a városba! Köszönet a segítségért. És hányszor segít munkásosztályunk hű szövetségesének, a dolgozó parasztságnak, anélkül, hogy bárkinek is eszébe jutna, hogy azért köszönet jár! Bármelyik faluban járjunk, bárhol nézzünk körül a határban, számtalan bizonyítékát láthatjuk annak, hogy a munkásosztály önzetlenül és áldozatkészen segíti a falu dolgozóik Tizenegy éve élvezi már ezt a segítséget a dolgozó parasztság. Tizenegy év hosszú idő, talán ezért szokták meg sokan ezt a szüntelen segítséget annyira, hogy ma már észre sem igen veszik. Gyakorta hallani ezektől, hogy nagy a parasztgazdaságok terhe, sok a beadnivaló, az adó, s időnként megfeledkezünk arról, hogy a legnagyobb tehertől, a nagybirtokok és bankok uralmától, a múlt rendszerben minden közép- és kisparaszti gazdaságot fenyegető csődtől, nyomortól a felszabadult munkásosztály szabadította meg a dolgozó parasztságot. Kell beszolgáltatni és adózni, mert állam még nem volt a történelemben, amelynek ne lett volna szüksége az állampolgárok anyagi hozzájárulására, de számoljon csak utána a falu népe, hogy ad-e annyit, mint amennyit kap. Számok bizonyítják, hogy abból is, amit nem közvetlenül kap vissza — a dolgozó parasztság gazdagodik. Kevés szó esik ma már arról, hogy a munkásosztály szállt síkra a dolgozó parasztság mellett, amikor a földért folytatott ezeréves per eldöntése került sorra. Azé lett a föld, aki megműveli. Ismét a munkásosztály segítsége kellett, hogy azé is maradjon: a jogosan szétosztott és elfoglalt földeket a munkás- osztály segített megvédeni felszabadulás utáni években újra felbátorodott földesúri osztállyal szemben. A munkásosztály zúzta szét a párt vezetésével a tőkésosztályt és szüntette meg ezzel a tőkések uralmát, amely egyet jelentett a parasztgazdaságok tömeges tönkretételével, a földnélküli százezrek nyomorával. S rögtön ezután a munkásosztály legjobbjai, a kommunisták mutatták meg a dolgozó parasztságnak, hogy merre vegye útját, ha azt akarja hogy az átkos múlt soha többé ne térjen vissza, hogy végetérjen a kis földecskéjén verítékező paraszt örökös bizonytalansága. A kommunisták azt tanácsolták a dolgozó parasztoknak, hogy egyesítsék erejüket, szövetkezzenek, közös erővel teremtsenek virágzó, gazdag mezőgazdasági nagyüzemeket. Ez a tanács egymagában is nagyobb segítséget jelent bármekkora pénzösszegnél —. ha megfogadják. \ dolgozó parasztok közül sokan, ezren és tízezren megértették és megfogadták a jótanácsot. Ma már nincs is olyan dolgozó paraszt, aki ne ismerné el: jól jártak, akik megfogadták. Azok is elismerik, akik ma még nem követik az új utat még haboznak, mielőtt nekivágnának. De újra hozzá kell tennünk: munkásosztályunk nemcsak ezt mondta a dolgozó parasztságnak: „így tedd, mert így jobb”, hanem maga is hozzálátott, segített. Megjelentek a munkások a falvakban, a földeken és magukkal hozták ajándékukat: a gépet. Szorgalmas traktorosok dohogó gépeikkel könnyedén végzik a legfárasztóbb mezőgazdasági munkákat. A gépállomás, a munkásosztálynak ez a nagyszerű ajándéka a falu számára, a munka megkönnyítését, a nagyobb jövedelmet, szebb életet hozta a dolgozó parasztoknak. Csak a múlt évben harmincnégy és fél millió forintot takarítottak meg a megyében a termelőszövetkezetek a gépállomásokkal végeztetett munkák révén. S ez a segítség is csak tovább növekszik, a második ötéves tervben újabb gépekkel gyarapodnak a gépállomások. A dolgozó parasztságon múlik, hogy éljen is ezzel a segítséggel, használja ki amennyire csak lehet — márpedig a gépi munkát igazán hasznosítani csak a nagyüzem, a termelő- szövetkezet tudja. Soha ilyen önzetlen és áldozatkész szövetségese, segítőtársa, barátja nem volt a dolgozó parasztságnak, mint amilyen a szocializmust építő munkásosztály. S mind e segítségért csak egyféle viszonzást kér: azt, hogy a dolgozó parasztság tartson vele a jólét, a boldog jövő felé vezető úton. Fainra küldött pártmunkások Tóth Sándor elvtárs, az Épí- Sebők Lajos elvtárs, a Kis- Nagy Elek elvtárs, a Budapes- Takács Mihály elvt&rs, a lő- Bártfai Tibor elvtárs, a kom- tésügyí Miniszt ;r’-i»! műszaki pesti l ."''művek volt fonó- ti Kereskrdc’mi Tervező Iro- rincl Fonó volt főművezetője, lói Kossuth bánya gépü7 ”r»é- foosztályának volt főmérnöke. technikusa, da volt építésvezetője. nek volt főművezetője. A NÉMET DEMOKRATIKUS köztársaságban a termelőszövetkezetek száma 1954. december 31-től 1955. november 15-ig 5120-ról 6047-re, vagyis 927 új termelőszövetkezettel, a termelőszövetkezeti tagok száma pedig 38.590 új taggal 196.946-ra emelkedett. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek gazdaságilag megművelhető területe 931.393 hektárról 1,279.200 hektárra növekedett. CSEHSZLOVÁKIÁBAN egyre több új termelőszövetkezet létesül. Évről-évre magasabb a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. Különösen a pardubicei terület termelőszövetkezetei tettek tanúságot komoly fejlődésről: a terület termelőszövetkezeteinek összbevétele 1954-hez viszonyítva 1955-ben 16 millió koronával, vagyis csaknem 17 százalékkal emelkedett. 1955-ben Pardubice területén 1861 kis, — illetve középparaszt tért át a közös gazdálkodásra. A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG poznani vajdaságának kis és középparasztjai 1955 első tíz hónapjában 96 új termelöszö* vetkezetet alakítottak, A KÍNAI népköztArsasAg területén nem is olyan régen mindössze 650.000 mezőgazda- sági termelőszövetkezet működött. Ez a szám a termelőszövetkezeti mozgalom szinte pél- danélküli gyors kibontakozásával hamarosan elérte az 1.400.000-et. Az egyes vidékekről érkező jelentések azt mutatják, hogy a kínai parasztságnak a mezőgazdaság kollektivizálására Irányuló forradalmi mozgalma óriási erővel terjed. 1956. telén vagy 1957. tavaszán a területek legnagyobb részén alapjában már be is fejeződik a mezőgazdaság kollektivizálása. Csu Te elvtárs Budapesten mondott beszédében a többi között így szólt: „Több mint 110 millió kínai parasztcsalád közül 70 millió, tehát a parasztcsaládok körülbelül 60 százaléka, már belépett a termelőszövetkezetbe”, A ROMAN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN a párt és a népi hatalom gondoskodásának, valamint a szocialista ipar felépítésének eredményeként évről-évre fokozódik a mezőgazdaság gépesítése. Míg 1938-ban Romániában mindössze 4.858 traktor (átlag 15 lóerővel számolva) volt, jelenleg a traktorok száma eléri a 29.745-öt, tehát több mint hat szorosára emelkedett. Pozsg&I Ágoston elvtárs, a komlói Kossuth bánya volt vájára. -y
