Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-25 / 303. szám

DUNÁNTÚLI NA wiÁspaouTÁffiAíEcmikJcmc} A MAI SZAMBÁN: „Rosszul tettem." (2. o.) — Adatok és tények. (2. o.) — Megértették egymást. (3. a) — Ka­rácsonyi történet. (3. o.) — Úttörő-rovat. (4. o.) — Életmentés. (5. o.) — Tizennégy aláírás. (5. o.) — Külföldi hírek. (6. o.) — Megjutal­mazták az őszi munkaversenyben legjobb eredményt elért gépállomásokat és gépállo­mási dolgozókat. (6. o.) XIL ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ARA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955 DECEMBER 25 A mi karácsonyunk Ismét itt a karácsony. Ne ku­tassuk most az eredetét, val­lási vonatkozásait — szép szo­kássá vált, hogy ezen a napon a béke és szeretet ünnepét ülik az emberek. Csupa jót kíván­nak egymásnak — a mi orszá­gunkban egyre gyakrabban valóban őszintén, s megaján­dékozzák egymást — s mi or­szágunkban egyre bőkezűbben. Hagyomány, hogy ezen a napon együtt üljön a család, hogy a haragosok legalább egyidőre kibéküljenek, hogy békés élet­ről és egymás iránti szerétéi­ről elmélkedjenek az emberek és írjanak az újságok. A feldí­szített fenyőfa ezen a napon a családi otthonok legfőbb dísze és az örökzöld fácska tövén nincs helye haragos szónak, gyűlölködő gondolatnak; Szép, és emlberi a karácsony ünnepe, a karácsonyi hangulat. Kinek ne jutna eszébe, hogy milyen szép lenne, ha egész év­ben ilyenek lennének az embe­rek, mint ezen a napion? Ud­variasak lennének egymáshoz, a fiatalok tisztelnék az idő­sebbeket, az idősebbek szeret­nék a fiatalokat, nem lenne irigység és harag, a törtetők, karrieristák kivesznének, meg­szűnne a „fúrás“ és a pletyka, minden ember barátja lenne a másik embernek. Még elkép­zelni is kellemes, hogy meg­szépülne akkor az élet; Persze elmélkedni valamiről nem elég. Mi dolgozók a tet­tek emberei vagyunk, s ha ilyen , gondolatok jutnak eszünkbe ezen a napon, nyom­ban hozzágondoljuk: mit is kellene tenni azért, hogy így legyen? Mindenekelőtt termé­szetesen az életben tapasztal­ható kellemetlenségek okait kell megszüntetnünk. Meddő küzdelem lenne, ha azért száll- nánk síkra, hogy „javuljanak meg“ az emberek. Az emberek nem javulnak meg. Tetteiket, gondolataikat az életkörülmé­nyek irányítják. Nálunk ma őszintébbek a jókívánságok, bőkezűbb az ajándékozás — mert más körülmények között élünk mint a múltban, mert nem zsákmányolja ki egyik ember a másikat, mert nincs nyomor és munkanélküliség, mert nem vagyunk bizonyta­lanságban jövőnk felől. De van még rosszindulatú pletyka, van „fúrás“ és önző törtetés, mert sok van még a múltból, s a múltban az élt jobban, aki mások munkájából élt, aki hí­zelegni tudott a hatalmasok­nak és könyörtelen tudott len­ni a gyengébbekhez. Vannak még akik bizonytalanok jövő­jük felől, mert nem latiák vaav nem értik a fejlődés ír - nyát s mert ma még veszély fenyegeti a békét. Ez az oka annak hogy ma még nem olya­nok az emberek, nem olyan az élet. amilyennek mi karácsony- naoi hangulatban látni szeret­nénk. Mit kell tehát tennünk? Az első és legfontosabb, hogy bé­kénkét megóvjuk a veszélytől. Jól tudjuk, hogy a veszély honnan fenyeget. Az imperia­lista háborús körök felől, ame­lyek elzárkóznak a békés kez­deményezésektől s nincs ko­moly szándékuk a nemzetkö­zi vitás kérdések tárgyalás útján történő megoldására. — Velük szemben a békére való puszta áhitozás nem elég. A békét nem kívánni, hanem követelni kell. A béke azért maradt fenn tizenegy évvel a második világháború után, mert sokszázmillió ember megértette ezt és felemelte kö­vetelő szavát. Akkor marad fenn a béke ezután is, ha nem kisebb, sőt egyre növekvő eréllyel követeljük a fenntar­tását. Meg kell szüntetnünk a múlt átkos örökségeit. Még van nálunk — falun — kizsák­mányolás, vannak még embe­rek, akik mások munkájából élnek. Odáig kell jutnunk a már megkezdett úton, hogy ne legyenek ilyen emberek, min­denkinek annyi jusson egész népünk gazdagságából, ameny- nyit munkájáért érdemel be­lőle. Ma még nem Jut mindenki­nek bőven mindenből. Pedig csak a bőség vethet véget az irigységnek, ingerültségnek, önzésnek. Azon kell tehát fá­radoznunk, hogy mielőbb meg­teremtsük az alapját a kom­munista társadalomra jellem­ző bőségnek. Persze ehhez rengeteg nehézséget kell le- küzdenünk, sokat keli dolgoz­nunk, mert Dőséget csak a dolgozók szorgalma és tudása teremthet. Lépésről-lépésre közelítjük meg ezt a célt és a legközelebbi lépés a második ötéves terv. Fel kell világosítanunk azo­kat, akik nem látják tisztán a fejlődés irányát, hogy meg­szűnjön bizonytalanságuk. A felszabadulás óta eltelt évti­zed, s ha ez sem elég, á Szov­jetunió majdnem négy évtize­de elég bizonyítékot ad arra, hogy láthassuk, hova vezet fejlődésünk. Olyan kizsákmá­nyolástól mentes társadalmat akarunk, amelyben az embe­rek egymást barátilag segítve dolgoznak közös céljaikért és közös fáradozásuk eredménye a nép növekvő gazdagsága. Röviden így foglalhatnánk össze ezeket a teendőket: bé­keharc, a szocializmus építése, szocialista nevelés. Lehet, hogy van, aki úgy vélekedik: ezekről beszélünk a hétköz­napokon is, mi közük a kará­csonyi gondolatokhoz? Sok közük van hozzá. Karácsony­kor jókívánságokkal halmoz­zuk el egymást. Ha őszintén kívánjuk, azt, amit elvtársa­inknak, barátainknak, roko­nainknak és ismerőseinknek mondunk és írunk, ha nem pusztán megszokott, tartal­matlan frázisokat mormolunk egymásnak, akkor gondolnunk kell arra is, hogyan válnak valóra kívánságaink. Ha békét és szeretetet emlegetünk, ar­ra is gondolnunk kell, mit te­gyünk a békéért, ha valóban szeretjük embertársainkat. — Csak így lehet, hogy karácso­nyi vágyaink a minél közeleb­bi jövőben mindennapi való­sággá váljanak; A frontbrigádok versenye A minap értékelték az SZMT’-ben a pécsi és komlói frontbrigádok párosversenyé­nek december második dekád- jában elért eredményét. A frontbrigádok versenyében a Komlói Szénbányászati Tröszt Béta-akna üzemében dolgozó Dózsa József brigádja érte el 131.0 százalékkal a legjobb eredményt. Második helyre Kaproncai János szászvári brigádja került 127.8 száza­lékkal. A harmadik Lennie Henrik Béta-aknai brigádja lett 124.8 százalékkal; A Pécsi Szénbányászati Tröszt frontbrigádjai közül jó eredményt értek el Appelshof- fer Antal Béke-aknai (122.3) Farkas József Széchenyi-ak- nai (122) és Kopa Lajos Petőfi- aknai (121) brigádja. A frontbrigádok december második dekádjában sem ja­vítottak eredményeiken. A pé­csi trösztnél az 55 brigád közül csak 25 zárta tervteljesítéssel a dékádot, 28 brigád pedig olyan súlyos adósságot csinált, hogy azt a tervüket teljesítő brigádok sem tudták pótolni. Még rosszabb a komlóiak ered­ménye. ök annak ellenére, hogy 28 brigád teljesítette ter­vét, 2 568 csille adóssággal zár­ták a dekádot. Mindkét trösztnél csökkent az összüzemi teljesítmény is: a pécsieknél mindössze 88,9, a komlóiaknál 97,3 százalék. A 100 műszakra eső igazolatlan mulasztás a pécsieknél 0,8, a komlóiaknál 1,04 százalékra alakult. A bányaüzemek közötti párosverseny részletes ered­ményei: András-akna 102,4, Széche- nyi-afcna 99,6, Béke-akna 96,2, István-akma 91,9, Petőfi-akina 94,6, pécsi tröszt 92,6 százalék. Kossuth III-as üzem 80,2, Kossuth Il-es üzem 75,5, Kos­suth I-es üzem 119,4, Béta-ak­na 96,9, Szászvár 100,3, komlói tröszt 92,4 százalék. Fejőgulyások segítője: a gép Nagyot néz majd a Kicsi — úgy másfél hét múlva. Gazdá­jának, Csatomé Lajosnak érdes, meleg keze helyett valami fur­csa hideg vasat kapcsolnak a tőgyére s a masina lassan, egyenletesen feji ki a tejét. Meglesz akkor is a napi 25 liter? Talán még több is. S a siklósi állami gazdaságban is magasabbra emelkedik a napi 1125 literes tejhozam. , Szóval több lesz a tej, mégis könnyebb lesz a munka. Mert most még szinte emberfeletti Orvosaink a tsz-tagok egészségéért Minden télen minden me­zőgazdasági gépet bevon tatnak a műhelyekbe, a szerelők ott gondosan átvizsgálják s kija­vítják a tönkrement alkatré­szeket. Mennyivel bonyolultabb az emberi test, mennyivel több apró „alkatrész“ harmonikus együttműködése kell az egész­séges szervezethez. S a három évszakon át tartó munka éppenúgy megrongálja az emberek szervezetét, mint a gépek alkatrészeit. S most az emberek is téli nagy „generáljavítást“ kap­nak. Egyelőre még csak a ber- kesdi Alkotmány tsz-ben, de ott aztán alaposan. Az elmúlt vasárnap a pécsi klinikák orvosainak egész kis csapata szállt ki a községibe, voltak közöttük belgyógyászok, sebészek, fogászok és nőorvo­sok. Több brigádban végezték vizsgálatot, azaz felmérték a tsz tagjainak egészségi álla­potát. Ez a szovjet tapasztalaton alapuló, ún. Csudnovi-módszer lehetőséget ad aztán arra, hogy Dunaszekcső teljesítette beadási kötelezettségét (Távirat) Dunaszekcső község két termelőszövetkezetének tagsága valamint a község 1017 dolgozó parasztja örömmel jelenti hogy december 20-ár* beadási kötelezettségét minden cikk­ben (összbúza názsának megfelelően) 104,4 százalékra teljesí tette. Ezzel elértük, hogy az 1956-os évet kormányunk célki tűzésének megfelelően adósság nélkü' kezdjük. ' Községi Tanács V. B. a tél folyamán elvégezzék a szükséges operációkat s a mun- katerápikus kezeléssel ta­vaszra újra visszaadjak a tsz- tagok egészségét és munkaere­jét. Az adatok feldolgozása után — fontossági sorrendben — a klinikákon megkezdik a be­tegek gyógyítását. erőfeszítés a napi 180—200 liter tejet kifejni az állatokból. Van, aki két évig bírja a munkát, van, aki ötig, de még a herku- lesizmú fejőgulyások karja is kikészül idővel. S a gép? ... az bírja! A gépi erő többtonnás turbinákat képes forgatni, meg mázsás vasakat hurcol, hogy­ne bírna akkor egy tehénnel, azaz hogy nem eggyel, hanem százzal. Mert éppen annyi van a gazdaság Sári-pusztai üzem­egységében. A száz tehénnek szép új Is­tállót építettek nemrégiben, jólfelszerelt, modern épületet. De bármennyire is korszerű volt az épület, hiányzott belőle a fejőgép s hiányzott az itató is. És ma már lehet elképzelni modem istállót nélkülük? Október végén érkezett Bu­dapestről egy mérnök. Akikor kezdték a tervezést s január első hetében alig két és fél hónap múltán, elkezdhetik a gépi fejést is s önitatóból kap­ják a vizet a marhák; A „Napfény“ autó Szakkörökben nagy várakcu z ássál fogadták azit a mind­össze 9) dékagrammos gép- kocsimodellt, amely a Nap sugárzási energiájának hasz­nosításával működik. A közel fél méter hosz- szúságú autó tetejére a ku­tatók 12 fónyetókibromos cel­lát szerelitek. A szelóniapok közvetlenül etektrornossággá alakítják árt a Nap sugárzási energiáját s a termelt elektro­mosság hajtja a modell más­fél voltos elektromotorja t. — Tizenötezer Lux-fényerővel a kis autó másodpercenként 20 centiméteres sebességet ér el. Űjabb mesterséges drágakő A mesterséges gyémánt elő­állítása után laboratóriumi kísérletekkel felkerült, a grá­nátot is szintetikus úton élj- állUtanii. Ez a féldrágakő ked­velt és igen keresett anyaga az ékszer-iparnak. A gránát mesterséges lelőáfflMitás'ánái a kutatók a ,,sz®rú-fényle” ne­vű ásványt választották a ki­indulás anyagául. A szintézis 1200 C-fokos hőmérsékleten 25 000 légköri nyomáson, viz- elvonó vegyszer jelenlétében ment végbe. Ipari jelentősége egyelőre még nincs az új eljá­rásnak, minthogy a mestersé­ges gránát — a szintetikus gyémánthoz hasonlóan — ter­mészetesnél jelenleg még sok­kal drágább. Utolsó simítások Bőrklinika? Kérem Melczer professzort! — Halló! Itt Mel­czer doktor.. Kérjük, nyilatkoz­zék, hol tart a rák­betegségről szóló könyvének megírásá­val .. — A könyv 90 szá­zalékban készen van. Most fésülöm át a kéziratot és ilyenkor — akárcsak a szép­íróknál — mindig akad valami hozzá- tennivaló. Egy újabb kísérlet vagy egy újonnan talált adat... Még két hónapi mun­kám van vele előre­láthatólag. Mikor jelenik meg c kötet? — Egy—másfél év múlva. 23—25 íves terjedelemben, 100— 120 képpel. Az Aka­démiai Könyvkiadó adja ki. Címe? — A bőr hámere- detü daganatai. Tartalma? — Mint a cím el­árulja, könyvem a bőr rákszerű daga­nataival foglalkozik. Felsorolja a történel­mi adatokat, ismer­teti a daganatok elő­fordulását az állatvi­lágban, felsorolja a rákbetegség keletke­zésével, okozóival kapcsolatos elmélete­ket (sajnos, még több­féle ilyen elmélet van) foglalkozik a rákra való hajlamos­sággal is. Nagy he­lyet kaptak az ipari bőr rákok, melyeket kátrány- és olaj fé­lék, röntgen- és ra­dioaktiv sugárzások okoznak. Ismerteti könyvem ezenkívül a bőr rákbetegségek fajtáit, hiú jutásának, áttétele zésének lehe­tőségeit. És a gyógyításnak is szentel teret a monográfia? — Természetesen. Kifejtem benne a gyógyítás módjait és azt, hogy a bőrrákok 98 százaléka sugárke­zeléssel ma már gyó­gyítható. BARANYA KINCSE V A Péts mellett lévő Met- Pécs város urad eleinte ide- te azonban a gáz- és koksz- szabolcsi Béke-akna szénme- sek nevű hegy a'mely valami gedkedtek a kőszéntől. Ké- széntermelés. Ebből persze az zőj is elfogynak és ezért mé- három hónapig olyan vastag sőbb azonban, mikor meg- is következik, hogy az ország- lyítiik helyette az István II - füstöt botsátott felfelé, hogy kezdték a pécsi, szabolcsi nak egyre több mecseki szén- aknát. Uj légaknát építenek a napvilágát is meghomályo- szénmezők, helyesebben szén- re van szüksége. Szabolcsiak! mellett. Eüdig sította, sőt ámelyből éjjelen- kibúvások feltárását, — már A pécsi tröszt számvetése ugyanis Széchenyi és István­ként valóságos láng is szem- nagyomis jól látták, hogy ez nem rossz. akna szellőztetése közösen a léltetett ki-tekergőzni, már a fekete szén: Baranya aranya, Az első ötéves terv során a György-aknán történt. Most, megszűnt fenyegetni a körű- hogy érdemes kdibányászésá- pécsi szénbányászat több, mint hogy fejlődik a bánya, a le­lőtte lévő vidéket... Végezet- val foglalkozni. 300 ezer tanmávail emelte tér- vegőeldátást is tovább kell ja­re számos utánna-járás után _ Hány kalóriás a mecseki metósót. Ez évben további 70 vítani. Az új légakna pereen- úgy nyilatkozott ki a do- . , _ a minaD ezer tonnával adnak többet, ként 7 ezer köbméter elhasz­log, hogy ’tsak a Pásztorok ' ,? mint 1954-ben. máit levegőt szív ki a bányá­tüzétől vette volt a tűz o ma- Tamása főmérnököt, akaitol Azonban nem szabad elfe- bál s helyébe friss teve.',ot ad. ga eredetét, amely a‘ hegy- megtudtam, hogy a mecseki ledíkezná arról, hogy a bánya- Hosszú hetén yben a vasasi gyomrában lévő Kőszénbe be- fekete szén éitűiagkalóriája művelés technológiája nem bánya mellett új ikera«nát lé kapván mind nagyobbá meg 4600, azonban a gázszón fűtó- eléggé fejlődött; mélyítenek. Ez lesz a legnié­nagyobbá lett.“ értéke 6000 kalórián felül Éppen ezért legfontosabb az lyebb akna, 648 meter mélyre . vasi. elkövetkezendő időkben a k:>- mennek le a szénért, így írt a Becsi Magyar Mer- ^ szakemberek liész-meden- rábban holtpontra jutott gé- De itt nemcsak új akna, ba- kurius másfél évszázaddal ez- ^ nevezik a mecseki pesítés továbbfejlesztése, hogy nem valóságos kis bányászt á­elott, 1798-ban. szénmedencét. Ennek az ama- ezzel mintegy megteremtsék a ms létesül A kutatófúrások Ebben az időiben Vasason gyarázata, hogy a mecseki korszerű bányaművelés alap- területen igen gazdag új szén vagy ónra enge inek kő-* már működött a mecseki szén- szén a földtörténet iliász-ko- jait. medence első közfogyasztásra fában, azaz 300—400 millió További követelmény, az új dolgozó bányája. évvel ezelőtt keletkezett. létesítmények pontos üzembe­Mai értelemben vett me- A mecseki szenet a magyar helyezése, cseftoi szénbányászatról még ipar minden területén hasz- Még a huszas években ké­nem beszélhetünk, hiszen nálják. A gyógyszertől kezd- szültek el a meglévő aknáik. Komlón csak egy évszázaddal ve az ajakrúzsig egész sereg Azóta ezek egyrésze elavult, később indult meg a kőszén- iparcikk készül belőle. Leg- másaik része elérte a szálilítá­bány ászait, vetkeztetni. Természetesen au nek kiaknázására is megvan­nak a tervek s ez is, mint a többi mélyülő akna számotte­vően növeli majd a pé:si tröszt fonto^aj>i>^ alkalmazási terüle- sj mélység hatórát. Például a széntermelését,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom