Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)
1955-12-01 / 282. szám
IMS DECEMBER 1 NAPLÖ s 19 Az újjáválasztott üzemi bizottságok megkezdték munkájukat A* illand fazduigokban k8x- gyflMaekr« jönnek össze a «■akszervezetl kfildönek. Meghallgatják az övi beszámolót és újjáválasztják az űzetni bizottságot. A Bari Állami Gazdaságban Középtermetű, kék munka- ruhás férfi 6»et fel a lépcsőkön. Zsebében mérce, a kezében papír. — Ott: megy éppen a* új ü. b. elnöki Ezt Kis elvfcárs, a Bárt ÁJia- nvi Gazdaság szűkszavú párí- t/Jtikára mondja. Az elnök után Sietitek. Nehezen Indul a beszélgetés. mert Linderiaub János elv-társ sem valami bőbeszédű ember. . — Mit végzett a dolgozók érdekében, mióta megválasztották ü. b.-elnöknek ? A papírokat nézi a kezében. — Álcád munka... Elvégzi az ember, mert kötelesség :.. Meg a bizalom ... Nem szívesen dicsekszik ázásai, amit a párttitkértól, meg a dolgozóktól már megtudtunk. Az új üzemi bizottságban dolgozik a gazdaság DlSZ-titkáir- helyebtese. Az MNDSZ asszonyai is beválasztották a bizottságba. akit erre érdemesnek tartottak. Az új ü. b. bemutatkozása jól sikerült. Eddig -nyolc dolgozó segélykérelmét intézték el és a napokban megkapják tö-> vénybiatosította szülési, házassági segélyüket. A tagnyilvántartás olyan volt, mint a sokat használt gereblye: foghíjas, A kartonok nagyrésze szőrén-szálán eltűnt. A régi nyilvántartásból seniki nem tudta volna megállapítani, hány szakszervezeti tag van. Az új vesseitő- ség első gondja veit új kartonok igénylése és a nyilvántartás rendezése. Ha Lisnderla/ub elv-társ elhal®- gabfca, én azért leírom: a kul- túrmumika és a sport jó kezekben van. Megkeresték, ki őrzi otthon a gazdaság harmonikáját, összegyűjtötték a sportszereket és úgy hírlik, zenekart verbuválnak és ácsolják a kulttrrcsoport bölcsőjét. A mohácsi tangazdaságban — Menyhért, keresnek! — szólítják Sirókay elvtársat, a mohácsi tangazdaság szerelő- műhelyében. — Engem? — csodáikozík az új ü. b. ekiök. A bemutatkozás után haítsa- "osan megbarátkozunk. Szóba kerül itt sole minden: dolgozók üdültetése, a taglétszám növelése (eddig tíz taggal gyarapodtak) — munkaruha Müller Járminak, OMB-segély Zimmerman n Ferencnek és miindeat az új ü. b. intézte el. Efetkor szól közbe Laczkó János, a szerelőműhely szókimo-n- ió segédmunkása: — Érdemes volt őket megválasztani. A régi ü. b. jóformán emm.it sem csinált. Én tudom a legjobban, -hiszen a tagja voltam. I-gaz, egy évig nyomtam a -betegágyait, de -képzelje el, mint ü. b.-taig, félévig vártam a feleségem szü-lés-i segélyére. Csak úgy ömlik -belőle a panasz, a bírálisit. Nyó-ron kombájnon dolgozott. A megengedettnél jóval kevesebb üzemanyagot használtak el aratás idején. A megtakarított, benzinért asaonban mánd a mai napiig nem kaptak jutalmait «etn a kombójnasok, sem a traktorosok. Pedig megjár. Az új ü. b. elnök a mavába vág: — Megkapjátok Jancsi, én mondom, december 10-re kezetekben -lesz. Haügatnak. Nincs eS&eiwe-Cés, hisznek az új vezetőségben, de elvárjáik, hogy bázalmukiniak legyen foganatja, kézzelfogható eredménye. A pécsi tangazdaságban — Megint engem .. . megi-nt a vénasszonyt választjátok — ellenkezett özv. Tóth Im-róné, mikor ismét őt jelölték ü. b.- einökinek. Egy ideig még ingatta oszbecsavarodó fejét. Aztán belenyugodott. Most tovább intézi —: jól intézi — a pécsi mezagazdasdgi techn-iikia-m szentkútpuszía-i tangazdasága dolgozóinak ü-gyes-bajos dolgait. Éppen -korpát mer öblös zsákba, amikor felkeresem a gazdaság magtárában. — Rólam inni, dnága jó fiam ... csak dolgozom, mint a -többi. Még az első világháborúban elvesztettem a férjemet, azóta dolgozom. — Hány éves Tóth néni? — Csak szólíts fiam szülének. így -hívnak engem a pusztán. Hány éves vagyok? Bizony 64, de nem kell nyugdíj, majd ha a -két kezem nem -bírja a búzát merni, akikor elfogadom ... GÁLDONYI BÉLA Példát mutatnak a vállalás teljesítésében Herke István, a bőrgyár cseres műhelyének szakszervezeti bizalmija. A munkaverseiy szervezésében, de a munkában is példát mutat. Kiváló teljesítménye melleit a minőségre is nagy gondot fordít Rőder László né, a Pécsi Vízművek bércsztáíyán dolgozik. Az osztály többi tag,javai egy iü-t arra tett ígéretet, hogy a fizikai dolgozók bérjegyzékét egy nappal a határidő előtt elkészí tik. Vállalásukat teljesítették -------- lim -----l.óczy Ferenc, a vízművek sze relője. Vállalását mindig határ idő előtt teljesíti. A szabolcsi közkút bekötését például »vállalt 240 perc helyett M pere alatt végezte el. Példája követésre méVto Munka után Vita a nők egyenjogúságáról V7 állaljon-e a nő munkát T és meddig? — Szerintem a válasz csak egy lehet: igen, vállalhat és vállaljon -is, de csak addig, amíg ez nem megy a családi élet rovására. Csak olyan nő dolgozzék, aki elég akaraterőt érez arra, hogy mind a két helyen, a munkahelyén és a család-bán is helyt tud állni. Persze, varrnak olyan helyzetek is, amikor a nőt családi és anyagi körülményei pénzkereső -munkára kényszerítik. Ilyenkor a -napiiköziotthon és a bölcsőde nagyban megkönnyíti a dolgozó nő gyermeknevelési gondjait. En-nyi azonban nem elég, másképp is meg kell azt könnyíteni. Mennyivel nyűgöd.’.abban végezné munkáját a család,iáért, beteg férjéért, gyermekeiért aggódó nő, ha tudná, hogy munkaidő után nem kell szaladnia kenyérért, húsért. Ezért minden nagyüzem közelében vagy egy kerületben olyan boltot kellene létesíteni, ahol elsősorban — főleg az esti órákban — a dolgozó nőket szolgálják ki. Va-gypedig be kellene vezetni, hogy mimen reggel a munkába induló -nő beadhassa az üzletbe kosarát, egy cédulával, melyre felírna mire van szüksége és mikor este hazamegy, megkapná a kért árukat. Még egy dologról szükséges beszélni. A nők egy része helytelenül értelmezi az egyenjogúságot. Egyeseknek azelőtt eszébe sem jutott a cigaretta, de ahogy munkába állnak, úgy fújják a füstöt, mintha ősdohányosok lennének. Ugyan akkor káromkodnak és elítélendő módon viselkednek. Ha szóvá tesszük, azzal érvelnek, hogy dolgoznak. Persze, nem lehet általánosítani, mert _ a dolgozó nők nagy többsége mentes ettől a hibától. PETKA M1KLÖS Zászlóavató és névadó ünnepség a MÖHOSZ-ban A Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség december 17- én délután 6 órakor zászló- avató és névadó ünnepi taggyűlést tart á Megye utcában lévő székházába-n. Ez alkalommal a MÖHOS2Í, repülő-klubját, a munkásmozgalom régi harcosáról, Landler Jenőről nevezik el. A felavatandó zászlót a pécsi terület vasutas dolgozói ajándékozzák, akik a MÖHOSZ repülő-klub patronáló!. Az ünnepi beszédet Tóth József, a MÁV pécsi igazgatóságának elnöke tartja. A zászlóavató és névadó ünnepség után, kultúrműsorral egybekötött klubnapot tartanak. Vörösmarty Mihályról (A. költő születésének 155. évfordulójára) Ki volt Vörösmarty Mihály és mit köszönhet neki a magyar irodalom? Erre a kérdésre a legtömörebben Illyés Gyula, Kossuth-díjas költőnk adta meg a választ, amikor a következő szavakkal jellemezte: „Nem volt nemzeti hőskölteményünk. Megírta. Nem volt balladánk. Megteremtette. — Nem volt drámai nyelvünk. Pótolta a hiányt. Nem volt mesejátékunk. Általa lett. Költőink nem tudtak a néphez szólni, nem tudtak népdalt Írni? Megmutatta, hogyan kell. Színi bíráló kellett, folyóiratszerkesztő, szakosztályvezető az Akadémián? Vállalta. Az önálló ipar mellett lelkesíteni? Tellett erre is ihletéből. Aztán csatadalt írt negyvennyolc éves korában, A munka költője volt valóban, a szó mindkét értelmében: nem tért ki semmiféle munka elől, a legible- tettebben akkor dolgozott, amikor a nemzet, a nép, a közösség ügyéért munkálkodhatott. Ezt nevezte férfihoz ülő jó- mulatságnak.’“ * A Perczel-csálád- börzsönyi kúriáján, ahol Vörösmarty házi-tanító volt, napirenden voltak a politikai viták. Habs- burg-ellenes kifakadások hangzottak el, amelyek mély nyomot hagytak az ifjú Vörösmarty szívében. „A nyitrai. bácsi. zalai, borsodi, stb. feliratokat nemcsak olvastuk, hanem Vörösmartyval le is másoltuk> — irta Perczel Mór emlékirataiban. Börzsöny volt Vörösmarty első „politikai iskolája” és itt névelte nagy hazafiakká a Perczel-fiúlcat is. ,.Vörösmarty beszéde lázas hevületbe hozott — írja Perczel Mór emlékiratában — so szoba azon sarlóiba szaladtam, hol a falon Rákóczi Ferenc képe függött, a „hazáért és szabadságért” fölkelt hősök utolsójáé, a leg- nagyobbiké. Lelkesültségem- ben letérdeltem az előttem szentképek fényével sugárzó arckép előtt, s ünnepélyes esküt tettem, hogy „életemet a hazának szentelem, s megmentem. és megbosszulom nemzetemet” Vörösmarty mellettem állott. Mikor felkeltem, könnyes szemmel tekinte rám, s megölelt. Ö szerette és megérté gyermeki rajongásomat, mely az igazság felismerhetetlen bélyegét viselte magán. Néhány szóval biztatott, hogy eskümet sohase felejtsem el, maradjak hű ahhoz.“ * A „Pécsi Figyelő'’ 1897 december 3-i számában Ballier Sándor a következő sorokat írta: „A haza fővárosában nem jutott szobor számára, csupán Székesfehérvárott van a nagy költőnek kisméretű márvány- szobra, á róla elnevezett térségen. Pedig, ha valaki, úgy éppen Vörösmarty az. aki megérdemli a nemzettől, hogy a haza szívében ott tündököljön ércszobra a jelesnek, ahol követőié, Petőfi és Arany szobrai vannak.” Ez a pár sor a pécsi újságban abból az alkalomból jelent meg, hogy Pintér Kálmán tanár felhívására országos mozgalom indult Vörösmarty szobrának felállítása érdekében, A mozgalomba bekapcsolódtak a pécsi főgimnázium diákjai is. 1897 december 1-én a mai MSET-székház nagytermében Vörösma rty-em lékünnepé lyt rendeztek. Az ünnepély tiszta jövedelme 507 forint és 40 lto- rcma volt, amit Vörösmarty Mihály ércszobrának felállítására szántak. PUSZTAI JÓZSEF A Pí'csi Porcelángyárban ismét gyártják a világhírű, sze bbnél-szebb dísztárgyakat i^saládapa vagyok és xnind- U ketten dolgozunk. Feleségem reggel 5-kor kel, kisfiam és én negyed 7-kor. Sietek vele a napközibe — mert messze van — hogy még időben munkahelyemre érjek. Mun-ka után rohanunk a gyerekért, hogy idejében elhoz- ! hassuk, azután haza főzni j mosni, vasalni és takarítani. Az egyenjogúság elvon e-nyém a szoba takarítása, a feleségemé a mosás és a többi. Minden időmet lefoglalja a munka és a család. Nagyon egyetértek azzal, hogy ezen végre változtatni kell. De hogyan? Ha valaki dolgozik, csak nehezen jut húshoz. Hiába szállítják már csütörtökön az üzletekbe a gyönyörű disznó-húst, csak szombaton -mérik ki, ami növeli a sorbanállást. Szombaton délután pedig a dolgozó nőnek már csak felvágott jut. Volna néhány javaslatom is: '.élesítsenek egy dolgozókat éjjel-nappal kiszolgáló üzletek ahol csak dolgozó igazolványnyal rendelkezőt szolgálnának ki. A napköziotthonok pedig alkalmazzanak olyan gondozónőt, aki reggel és este ei-, illetve hazaviszi a -gyerekeket. „HANGYA" Takarékossági őrjárat a meszesi építkezésen Számos építkezésünlcön előfordul még, hogy beletapossák a sárba a drága anyagot, a tégla szétdobálva feleszik s hiba van a többi építőanyag raktározásával, kezelésével is. Többek között ezért mondta Gerő elvtárs országgyűlési beszámolójában a következőket: .az építkezéseik költsége még mindig rendkívül magas, nincs még meg az építkezéseknél a szervezettség és az előrelátás, az a gyors ütem, amelyre szükség volna ..Csütörtökön a meszesi építkezésre látogattunk el, hogy megtudjuk, hogyan ügyelnek itt az építőanyagra, amiből a bányászok otthonait építik. Dávid Gyulával, az építkezés anyagikezelőjével, az egyik telierautó mellett találkozunk, amin-t nagyban magyaráz az Épületanya-gfuvarozó Vállalat rakodómunkásainak. Arra oktatja őket, hány téglát szabad egymásmellé rakni, hogy ne élével, hanem lapjával fek-tes- sék egymásra, mert mától kezdve ez az „ö-reg" (az építés- vezető, Domsics János) utasítása. Kérésünkre szívesen elmondja, miért is kell lapjával rakni a téglát. Azért, mert így csak a felső két sor ázik át, s a fagy nem bántja az alsó sorokat. Kár, hogy ezt a rakodóknak nem mondta el, akik szívesebben rakják a téglát élével, mivel úgy gyorsabb. Ezután már ketten járjuk az építkezést. Mindjárt az első lépéseknél meg kell állni. Legalább két autóra való fél- és hároan-negyedes d-irib-darab tégla fekszik az úton. Kissé arrább szintén nagy rakás téglát látunk, az út szélén. Ennek bizony nem irt lenne a helye... — Miért ilyen sok a törött tégla? — kérdezzük. — így kapjuk — hangzik a kurta válasz. * Az emelkedő „es’’ épület falai mögött, az eddigieknél is nagyobb rakas tégla fekszik. Lehet, hogy ezt is ömlesztették vagy csak ledobálták. Jóval messzebb, a leendő épületek helyén legalább 50-60 köbméternyi tégla fekszik hasonló állapotban. Szerény becslések szerin-t is az eddig látott téglának legalább 15 százaléka, nun-tegy 30 ezer el van törve. Igaz, -törött téglára is szükség van. Ilyen sok törött téglát felhasználni azonban nem olcsó mulatság. Több homokra, több mészre, több időre van szükség. S valóban mindezt így kapja az építkezés? Az anyagkezelő szerint igen, s ráadásul elsőosztályu áruként küldik a megye téglagyárai. Egyelőre bele kell nyugodni ebbe a válaszba, feljegyezzük azonban, hogy ennek utánajárunk. Több téglával megrakott teherautó fordul be az építkezéshez. Billenősről a kocsi a kátyus földesúton. Több százezer téglát fuvaroznak most ide, mert Meszesen továbbra sem áll meg az építkezés, jövőre még töboet építenek, mint az idén. Dávid elvtárs újra elmondja a rakodóknak: csak lapjára. — Eddig nem kellett — jegyzik meg az Épületanyagfuva- rozó Vállalat rakodói. — Nézzék, n.e velem vitatkozzanak, néni én rendeltem el, kár a szóért. „Kár a szóért”? Talán mégsem. Nem az lenne a helyes, ha a rakodóknak is megmagyaráznák, hogy miért fontos 'apjával rakni a téglát? Bizo- -vára megértenék s szívesen csinálnák. Ezután a cementraktárba látogatunk el. Itt is volna ten- ni\Talója egy-két szorgalmas kéznek. Az első raktárban valami 4-5 zsák cement fekszik a földön, s vannak olyan zsákok is, melyek kiszar. kadva hevernek. Ezeket sürgősen fel kellene merni. Az ablakok sem jók, viharban köny- nyen bevág az eső, a szél behordhatja a havait. A másik cementraktárban valamivel más a helyzet. Egy dolgozó lapáttal meri a földről a cementet. Itt is 'kiszóródott néhány zsákkal. Hogy-hogy itt már hozzáláttak a munkához? Sajnos nem azért, mert a cement a földön volt s mer-t ez az egyik legdrágább építőanyag, hanem azért, mert a raktárba be kell állítani egy lokomobilt. Végül mi hát az igazság á törött téglák ügyében? Pécsbányarendező állomásfőnöké- • tői, Szentkirályi elvtárstól ér - deklödtünk. Azt a választ kaptuk, hogy valóban a vagonokban nagyon sok rossz tégla érkezik, ez azonban csak részben indok arra, hogy töröttek a téglák. Elmondta, hogy a napokban a Baranya Megyei Építőipart Vállalat rakodói három vagon téglát csak úgy egyszerűen kiszórtak a vagonból. közvetlenül le a sínek mellé. El lehet gondolni, hány darab tört el, sérült meg. De mást is megtudtunk az óllo- másfőncktől. az Építővállalat rakodói sajnos sokszor késnek, s ilyenkor kényszerkLrakodást kell végezni. Azt talán magyarázni sem kell, hogy az ilyen soronkívüli munkáknál gyakran mellőzik a minőségi követelményeket, a cél, a gazdaságosság feledésbe merül. A rövid látogatás sok érdekes tanulsággal szolgált. A meszesi építkezésen sok még a tennivaló az anyagok raktározása, kezelése terén. Az építkezés vezetői s az anyagkezelők ne tűrjék el, hogy a munkahelyekre érkezett téglát egyszerűen leszúrják, hogy a raktárakban földön heverjen a drága cement. Saját erőből rendbe lehet liczni az utakat, rendet lehet teremteni a raktárakban. Mindez csak úgy valósul meg, ha a Baranya Megyei Építőipari Vállalat vezetői jobban szamonkérik a munkát, korábbi rendelkezéseik végrehajtását. Ha ezt megteszik a meszesi építkezésen, itt is olcsóbban épülnek a házak, a bányász-otthonok. „
