Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-04 / 285. szám

NÄPtÖ 3 IRODALMI NAPLÓ L évfebnua, 1. mám Megjelenik minden hónap első vasárnapján Beköszöntő CSUKA ZOLTÁN; ' Az Irodalmi Napló eiső számát tartja kézben az otrasó. A Dun álltüli Naplónak ezt az egyelőre havonként meg­jelenő mellékletét a Szerkesztőség és az írószövetség Pécsi Csoportja együttesem nyújtja át. A helyi írók ma már nem panaszkodhatnak, hogy nincs megjelenési lehetőségük; a központi újságokon kívül a helyi lehetőségek is rendelkezésükre állanak. Az Irócsoportnak saját folyóirata van, a DUNÁNTÚL, saját könyvkiadója, a Dunántúli Magvető és most, mindezeken túl felkínálja hasáb­jait az Irodalmi Napló is. Eléggé fel nem becsülhető ennek az új kezdeményezés­nek az értéke és a hatása. Az eddigi legnagyobb példány­szám cs a legnagyobb helyi megismerési lehetőség kecseg­teti az írókat. Többtízezer ember olvashatja műveiket, szóra­kozhat, tanulhat belőlük, vagy éppen bírálhatja őket. Az élet és az irodalom egysége, szoros közelsége nagy müveket hozhat létre, az élet és az irodalom eltávolodása az írásművek dsekélyesedéséhez, eszmeietlenségéhez vezet. Reméljük és hisszük, hogy az Irodalmi Napló erős kapocs Jesz a dolgozó, olvasó tízezrek, százezrek és az irodalom munkásai között. Valamennyien — akik az új lap megterem­tésén fáradoztunk — bízunk benne, hogy jó, hasznos, har­cainkat segítő művek számára egyengettük az utat. TALÁLKOZÁS A MECSEK ALATT (Részlet egy verses önéletrajzból) Adom Htickiewi&z Ücdálcmak s&ázacUk évfeidutóiáut­tf záz éve, 1855. november *3 26-án halt meg. Ami­kor hamvait 1856-ban Párizs­ba szállították, a menetben honfitársain kívül számos más nemzet fiai is ott voltak. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy kora egyik legnagyobb költő­jét és az elnyomott népek ügyéinek lánglelkű szószólóját kísérik utolsó útjára. Ma, ha­lála után száz évvel jelentősé­gének ezek a vonásai talán még élesebben rajzolódnak ki előttünk, sőt életének példája és hatalmas értékű költői ha­gyománya korunkban is eleven hatóerő. Mint minden igazi nagy köl­tő, népe alkotó törekvéseinek kifejezője volt. Költészete, eszményei és törekvései szo­rosan összeforrtak a lengyel nép életevei és haladó meg­mozdulásaival. De ezen túl te­kintete mindig az egész embe­riségre is irányult. Ezért volt a magyar szabadságharcnak is lángoló szószólója. 1798-ban született Zaosié- bem, Bjelorussziában. Vilnai egyetemi évei alatt egy titkos hazafias diáktársaság tagja. Kovtnói tanárkodása idején a lengyel nép sorsa és a francia forradalom eszméi ihletik köl­tészetét. Oda az ifjúsághoz c. költeményéből már ösztönzést merítenek a fiatal, lengyelek a küzdelemre: Előre, föld rendülj ki •/áraidból! Uj-új utakra dobbánj' Ekkor megszületett balla­dáinak és más költeményeinek népi tóméi népköltészet' rit­musa, szociális mondanivalója és a bennük hangot kapó, lán­goló patriotizmus olyan voná­sok, melyek egész költészetén végigvonulnak. Ars poeticájuk pedig: harc az emberért és szabadságért, már ekkor meg­határozza Mickiewiez költé­szetének tendenciáját. 1 észben a kovnóí tartóz­kodás terméke az- „Ősök“ c. drámai költemény, mely több vonásában emlékez­tet a mi Csongor és Tündénk­re. Mickiewiez álmokat ker­gető Gusztávja is a valóság­ban találja meg a megoldást: a hazaszeretet oldja fel az élet zűrzavarai és igazságtalansága keltette diszharmóniát. Mivel a vilnai filaterek tit­kos társaságával kapcsolatai vannak, a cári parancs Orosz­országba száműzi. Az orosz- országi száműzetés azonban igen jelentőssé válik fejlődé­sében. Megismerkedik az orosz szellemi élet legkivalóbbjai- val, és kapcsolatba kerül a dekabristákkal. Költői pályájának jelentős állomása a Krími szonettek. A lengyel romantika e szír,- pompás remekműveiben a grandiózus hegyvidéki e.s ten­gerparti tájak, a messzi múlt emlékét idéző várromok, a Bachcsiszeráj festői romjai közt képzeletben megelevene­dő régi nagy szerelmek képei jelennek meg. A Kelet bűbá­jos hangjain és a tenger hab­jainak zenéjén azonban át-át­IV hat egy hang, a haza után « vágyódó költő üzenete az ott- J honi tájnak: * „Litvánia erdei gyönyörűb- * ben zengtek, J mint Bajdár csalogánya s aj szalhéri lányok; J boldogabban tapostam sötét J ingoványod. 3 mint itt a rőt ananászt és 5 az arany epret." 3 1826-ban megismeri Puskint. 3 Különösen szerette Puskin 3 Mickiewicznek Konrád Wal- 3 lenrod c. elbeszélő költemé- < nyét. A mű hőse a német lo- 3 vagrend belső szétbomlasztá- < sával áll bosszút az elnyomó-j zsarnokon. Mickiewiez korá- J nak zsarnokára, a. cári ura- J lomra utal, s a lengyel nép 3 megértette a tendenciát, mert 3 a költemény az 1830-as fel- 3 kelés hőseinek mozgósítója lett. 3 I 829 májusában elhagyja 1 1 Oroszországot, s Párizs- ** ba érkezik. Itt születik meg költői pályájának utolsó és egyben főműve, a Pan Ta- deusz. A Puskin Anyeginjére emlékeztető verses regény Lengyelország hanyatlásának nagy költői erővel megalko­tott képe. A Pan Tadeusz után új kor­szak kezdődik Mickiewiez pá­lyáján. A francia kormány a1 párizsi College de France szláv irodalmi tanszékének a vezeté­sével bízza meg. Az 1848-as forradalmak hírére Olaszor­szágban légiót szervez a Habs- burg-abszolutizmus ellen. 1849 tavaszán Le Tribune des peoples címen hírlapot indít. Cikkeiben lendületes ékes­szólással szolgálja a nemzet­közi testvériség ügyét, védel­mezi a szocialista eszméket és harcol az európai forradal­makért. 1849-ben felhívással fordul a magyarokhoz. Vilá­gosan megmutatja forradal­munk és szabadságharcunk nemzetközi jelentőségét: „Ke­zetekben a világ jövője. Ha sikerül letépnetek a győzelem gyümölcsét... győzelmetek az európai szabadságharc győzel­me lesz." 1853: a krími háborúval kap­csolatos nemzetközi bonyodal­mak Mickiewiez szívét is meg­dobogtatják: talán lehel vala­mi az ő .népe számára is. Törökországba siet, hogy len­gyel légiókat szervezzen. £ munka kózber. éri a halai. Ú lete, költészete, melvet ■*-J halálának 100 éves év­fordulóján idéztünk, legynn eleven segítőe*ő abbaté a har­cunkban, melyet azért foly­tatunk, amit Puskin róla szól­va így jelöl meg: ..... Gyakran szólt a jövőről, amely nincs messze már: midőn a népek, minden viszályt cs fegyvert - félredobva, nagy testvéri táborban j;1 •' >*.- ’• Db. PÉCZELY LÁSZLÓ TTIT AZ ÍRÓSZÖVETSÉG KÖZLI: 5-én hétfőn délután öt órakor rendkívüli taggyűlést tartunk Minden pécsi tag megjelenése kötelező. A pesti gőzös megáikét Btésérden, Nincs már előre, már csak vissza van! Már Üszög előtt dörögnek az ágyúk, Az országúton hömpölygő, folyam, Germán folyam s komor nyilasok köztük. De Pécs előtt még áTI a vert sereg, A város előtt megfeszíti lábát, Habár már tudja: minden eilverzeW. Nem látni Pécsig, csak eu ágyúk bőgnek, És sorra jön onnan a sok vonat. „Pécs nem enged be!“, fut a hír most végig, S gond szántja végig mind az arcokat. Most válik el, Iá merre akar menni, Kit vonz Nyugat és vajon kit Kelet, Ki merre tart? s a kicsiny állomáson Szétválik hassam az utas-sereg. i „Gyerünk hát!" — mondom s hátamon a zsákkal, S írógéppel, bőrönddel indulunk, Kit egykor innen hoztam, feleségem, Most is velem, egy most is az utunk. A sínek mentén egyre osak élőre, Az őszi eső bőséggel szakad, Egy pécsi bányász most az utitársunk, S egymást megértve gyúrjuk a sarait. S míg állt a harc a város kapujában, Akárha béke volna, délidőn, Harangszó zendiilt s versenyezve szállott Az ágyúszóval erdőn s hegytetőn. Es láttuk akkor: Üszögön a gyárak Bélién pipáltak, percre meg nem állt A munka ottan, s új világát várva Az öntudatos munkás résenállt. O, hosszá út, csaknem sötétedésig Lihegve mentünk, egyre, színtelen, Az országútat messze ehkerülve, Hogy lehetőleg észrevételen Jussunk be Pécsre s fel ne tartson minket Csendőr vagy német: honnan érkezünk? Ss meg ne lássák, hogy csomag­jainkkal Mi most jövünk és nem innen megyünk. Beértünk végre! Omló szürkületiben. Az utcák puszták, minden elhagyott. Két lótetem a Rákóczi út sarkán: Egy akna nemrég ide lecsapott. Most kapu nySNk, kis csapat riadtan örök között Nyugat felé siet; Hogy sir felénk most a lopott tekintet, Ó, hogyan érüek titkos üzenet! A házkapu, amely mögött családunk Lakása van, most tárva-nyitva Ml, De fönn a csengőt már hiába nyom juk, Az utas otthon senkit sem talál. S már értjük is: az óvóhelyre mentek, Ott vannak mind a környéken lakók. A régi, mély török pincéhez szokták, Ha hallcrttáJ-c a légiriadót Nekünk is jut hely, itthon vagyunk végre, Mosoly köröttünk, ismerős szemek, A föld alatt, kik egybegyűltek itten Együttérző család s nem holt tömeg. Család e nyáj, s szent várakozás fűti, Ott érezzük szivünkben gyökerét, A messzi múltból újra visszaintő, Munkásmozgalmak nem hülő hevét. így térraeietok. a nagy szülésre várva, A pince mélyén alszik, a család. Gyerek se sir már, csak a gyertya lobban. És szertehínti kormon sugarát. Sűrű a csend és mind sűrűbbé válik, Megállt időnk tán? Megfagyott a tér? Vagy álmodom csupán s magamhoz térve A vott valóság újra visszatér? De mégse, mégse! Késő virradással A pince torkán, ott fenn, szürke fény Erősödő csíkja már azt jelenti: A nap felpörgött végtelen terén. S most felmegyek, hogy szembenézzék a véled. Való étét: míg áttt az éjszaka, (Vagy Mini látszott), mi is történt ott fenn. Győzőét az új fény, caHiago* hada? Hogy mondjam el? Oly egyszerű volt minden. Akár a legnagyobb, élő csoda! Ott áMt az utcán, rám mosolygott, intett, S tűzzel kínált egy szovjet katona. Oly ifjú volt, arcán szelíd mosolygás És Icék szemében biztos nyugalom. Csend volt az úton s megvillant a napfény, A téli fény a harcos tankokon. Miről beszéltünk? Kapkodó szavakkal Tört szláv szavakkal mondtam örömünk, Mint fuldokló, ki újra levegőt kap. S 6 arról, hogy mi miért rejtőzködünk? Kiáltás. És a pince mély torkából, Mint ár, midőn gátat lép szerteszét, Már jött, tolongott, hömpölygőit a fényre Boldog zajjal, mosollyal mind a nép... ryyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyzyyyryyyyyyyyyyyyyy ryyyyyyyryyyyyyyyyyyyyrTyyryyrywyywryyyyrryyyyyy-yyyrYyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyn DECEMBER KÖZEPÉN már kapható lesz a könyvesboltok­ban a ..Hetedhétország”, az utóbbi évek egyiik, terjedelem­ben leggazdagabb népmese - gyűjteménye. A kötet szerzői valamennyiéin pécsiek: a du­nántúli népmesék nagy képze­lőerővel megalkotott alakjait Csorba Győző, Galsai Poftgrác, Góczy József, Szántó Tibor és Szöllásy Kálmán öltöztette iro­dalmi köntösbe. Az ötven me­sét tartalmazó, gazdagon il­lusztrált kötet iránt máris olyan széleskörű. érdeklődés nyilvánult meg, hogy a pécsi írók elhatározták: a jövő év­ben újabb mesekönyvvel je­lentkeznek. * A DUNÁNTÚLI MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ jövőre két mű­vet szándékozik kiadni Kodo- lényi. Jánostól, akinek ,,Vég­rendeltet“ című darabját teg­nap mutatta be a Pécsi Nem­zet: Színház. A kitűnő író nem­régiben bocsátotta a kiadó ren­delkezésére „Boldog békeidők” című, közel hatszáz oldalas tár­sadalmi regényét, amely a szá­zad elején, Baranyában játszó­dik, s egy érdász-család ábrá­zolásán keresztül mulatja be a polgári társadatom remény­telen széthullását. Ugyancsak a pécsi kiadó tervében szere­pel Kodolányi „Utóhang” cí­mű emlékezése. Ez a mu a sze­mélyes találkozások clmémy- e ne jé ve! közelíti még immár klasszikussá nőtt prózai', ónk. Móricz Z.sigmoad emberi'alak­ját. * ALIG KÉT ESZTENDEJE mútcödiK az írószövetség pécsi söpörtjának toktorátusa, s máris több. mint 700 író mü­veit tartja számon. Az ország Legkülönbözőbb tájairól jelent­kező szerzők között számos fiú­tól. eddig meg ismeretlen te­hetség is van. A pécsi írócso- pant, irodalmi folyóiratában, a ^ÍÍÚÍ(LLZ Dunántúliban rendszeresen be­mutatja az újonnan felfedezett tehetségeket. * A MÚLT HÓNAPBAN le­zajlott Irodalomtörténeti Kong reaszus ismét megmutatta ,’VO- dalomtörténetírásunik hiá­nyosságait. A többi között megemlítették, hogy a Nyugat- nemzedék egyes prózaíróit fe­lületesen, vagy csak hézagosam ismertették. Ezt a hiányt kí­vánja pótolni Gateai Pongrác esszé-gyűjteménye, amely1 öt kevésbé ismert, vagy méltat­lanul. elfelejtett íróról, Chcí- roky Viktorról'. Török Gyultj- fóL^Csáth Gézáról, Pap Ká­rolyról és Gelten Andor End­réről ad igényes, olvasmányos stílusban megírt portiét. Galsai kötete a jövő év elejére vár­ható. ÖRSI. FERENC, fiatal pécsi író a napokban fejezte be „Föl­dönfutók” című új színművét. A darab egy nyugatira emig­rált társaság életét ábrázolja mindvégig feszült cselek­ménnyel s a Pécsi Nemzeti Színház jövő évi műsortervé­ben szerepel. * A MAGYAR FILMGYÁRTÓ VÁLLALAT dramaturgja, Thurzó Gábor a közelmúltban bízta meg Szántó Tibort, hogy „Mindenkivel” című nouellájá- ból, amely a „Triciklin'’ című kötetben jelent meg. iroda' tii forgatókönyvet készíts eh.‘-r A film űz épülő Komlón játszó­dik. ' . . * HA MÁR A FILMNÉL TARTUNK: a közeli jövőben a pécsi filmszínházak ás műsor­ra tűzik Moh ere vigjotékánek színes magyar filmváltozatét,« „Dandiin György, vagy a meg- csúfoílit férj”-et, A hites komé­diát Várkonyi Zoltán írta filmre, megtartva Illyés Gyu­la remekbeformált, az eredeti francia szöveghez teljesen hű fordítását, A főbb szerepeket Pécsi Sándor, Mészáros Ági, Uray Tivadar. Sulyok Mária, Olty Magda, Szintes Ádá.p játssza: VALÓSÁGOS SZINMÜ-ZU- 'HATAG „szakadt” idén a Pé­csi Nemzeti Színházra. A mar említett örsi Ferenc „Földön­futók” című drámáján kívül el­készült Bárdost Németh János —Lippensziky István—Horváth Mihály: „Békéken szereltem” című, Csokonairól szóló dalmű­ve, Gosztomvi János „Hajnal-* hasadás" című, Kolumbusz Kristófról szóló színiműve, Fu- taky Hajra „Rákóczii” című történelmi drámája. Babay Jó­zsef zenés mesejátóka és végül Paál Ferenc „Kergeti a ködöt a szél” c. felszabadulási tár­gyú színműire. Megvan hát minden biztosíték, hogy idem és a következő színié vad ban a helyi írók:művei és más ősbe­mutatók kövessék egymást. * 8U.UIK) FORINT ÉRTÉKŰ ORGONÁT ad egy zongoráért a Pécsi Zeneművészeti Szakis­kolának a Népművelési Mi­nisztérium. A csere természe­teséi; rendkívül előnyös a szak­iskola szempontjából es így Antal György kapva kapott a . minisztérium, ajánlatán. Az. új orgonát a Liszt Ferenc Hang­verseny teremben -helyezik el. Antal György aktivitását is­merve lelté Cséges azonban, hogy az orgonáért; cserébe adott zongora iámét visszake­rül majd Pécsre, Ezjt a lehető­séget s®em elolt tartva érde­mes lenne me^íérdeani sm- oisatériumtól: nem feleeäe®es-e * Hongom kétszeri fuvanoet»- tása? * FOLYTATÁSOKBAN KEZ­DI KÖZÖLNI keddtől a Du­nántúli Napló Szántó Tibor „Első fejezet” című elbeszélé­sét. Ez az elbeszélés egyéb­ként sokszor született újjá, mindig más és más helyen. — Megjelent a Csillag' című fo­lyóiratban. megjelent egy el- bestelésk» tetben. * amelynek címadója is volt. megjelent a szerző „Triciklin” című köteté­ben, sjtb., sitb. Az elbeszélői folytatásos közlését azonban bizonyára örömmel fogadják a megyei lap olvasói, mert így szinte minden baranyai házba eljut az érdekes, elejétől végig izgalmas mű. NOTESZÜNK hírt adott mér könyvekről, filmekről. szanm él­vekről — beszéljünk most a rá­dióról is, méghozzá a Pécsi Rá­dióról. Rádiónk műsorát sajnálatosain — eléggé s»úk tea­retek közé szór kje a félórás műsoridő, de e kenetlek között is színes, szép műsort tervez­nek a stúdióban karácsonyra és újévié. A karácsonyi műsor gyermekekitek szól majd, rö­vid riportok, mesejátékok te­szik érdekessé, az új évet kö­szöntő adás pedig a vidámság, a humor jegyében íródik. * MÉG EGY ÉRDEKES HÍR: a mohácsi sokác kuitórcsoport nagysikerű pécsi szereplés« után — újabb terveket szövö­get. A terv: december 17-é*i a fővárosban szerepelni a Nem­zetiségi Napon. Elmondhatjuk, hogy erne az útra nemcsak a mohácsi sokácok, hanem az egész megye nepe sok szeretet - tél bocsátja a kultúrasokat é* sok sikert kíván nékik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom