Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-04 / 285. szám

2 ÍN A F L ó '»55 DECEMBER 4 PARI ÉS FÄR1 ÉPÍTÉS ________* Erősítsük a z új termelőszövetkeze'eket! Értekezlet az SZMT-szék házban Pénteken délelőtt a SZMT Mohácsi képek Munka után Vita a nők egyenjogúságáról zések értelmében, ha a mun­kaviszonyt öt évinél hosszabb időre szakítják meg, akkor a nyugdíjigény megszűnik. 3. A két vagy három har­madban dolgozó anyák szem­pontjából a csecsemő- és nap­köziotthonok csak félmegol­dást jelentenoK. Pl. a szomszé­domban lévő fiatal anya egyik héten reggel ötkor, — bár* i- lyen időben — a hátán hozza a városba az álmosságtól síró kislányát és a másik héten pe­dig éjjel Ilikor ugyanígy viszi haza, mert arra sem hajnal­ban, sem este 10 óra után már nincs autóbuszjárat. A nap­közik is délután 4-ig vannak nyitva. Legalább egy olyan bölcsődét és napköziotthont kellene létesíteni, ahol a gye­rekeknek hétfő reggeltől szom­bat estig gondját viselnék. Egyes üzemeknek van már /^sak helyeselni tudom azokat a hozzászóláso­kat, amelyek a beszerzés prob­lémáit feszegetik. Azért, hogy a gyermekeimet magam ne­velhessem, állandó éjszakai munkát vállaltam. Kibírnám mindezt, ha ... nem kellene soikszor óráikat eltölteni a be­vásárlással. Reggel hat után, amikor a szolgálatom letelt, megveszem a szükséges élelmi­szert. Azaz, hogy megvenném. ilyen hetes bölcsődéjük, át idegeneket nem vesznék fel. 4. A szülők gondja ezzel csak az óvodáskorig intéződ­nék el, az iskolásgyenmekek felügyeletét is meg kellene ol­dani. Nem elég ankétokat, szü­lők iskoláját rendezni, ha a gyermekek szabadon csavarog­hatnak. Ez a kérdés is meg­oldódna, ha hetes kollégiumot állítanának fel, ahol egész hé­ten felügyelet alatt állnának a diákok. Ezt aránylag kevés beruházással meg lehetne ol­dani, csak a fekvőhelyeket kellene biztosítani, az üzemel­tetést a szülők vállalnák. Ilyen kollégium létesítése megnyugvást jelentene min­den dolgozó anya számára és nagy könnyebbséget, segítsé­get nyújtana a pedagógusok­nak, a DISZ-szervezetefcnek is. Cs. A .-né. A tejet mégcsak megkapom, de korán reggel még nincs ke­nyér és péksütemény. Véle­ményem szerint lehetne ezen változtatni. A Hús- és Tejkis­kereskedelmi Vállalat és a Sütőipari Vállalat állapodja­nak meg úgy, hogy reggel ko­rán a háziasszony minden szükséges dolgot: kenyeret, péksüteményt, tejet egyhelyen és egyszerre vehessen meg. HORVÁTH GYÖRGYNE székházban értekezletet tar­tottak az új termelőszövetke­zetek elnökei és párttitkárai. A tanácskozáson megjelent Farkas László elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kába, Gádor Ferenc elvtárs, á megyei pártbizottság másod­titkára, Právitz Lajosné elv- társnő, a megyei párt-végre­hajtóbizottság mezőgazdasági osztályénak Vezetője, Katona Lajos él'vtöfsji a megyei tanács elnöke, Májzik Jeremiás elv­társ, a megyei tanács elnök- helyettese, Lukács Antal elv­társ, a mezőgazdasági igazga­tóság vezetője. Lukács Antal elvtáis beszá­molójában ismertette, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata óta megyénkben a termelőszövetkezetek 2550 csa­láddal, 4323 taggal és 15 ezer katasztrális hold földdel erő­södtek meg. 32 uj termelőszö­vetkezet alakult 527 családdal, 783 taggal és 5032 katasztrális hold földdel. Jelenleg me­gyénkben 228 termelőszövetke­zet, 10 000 psalad, 15 ezei tag, 97 802 katasztrális hold földön gazdálkodik. Ez a szám állan­dóan emelkedik. Nőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme is. Az idén elérte és meghaladta a jómódú középparaszti jövedelmet. Lukács Antal elvtárs a to­vábbiakban ismertette, hogy milyen segítséget nyújt pár­tunk az új termelőszövetkeze­teknek. Az új tsz-ek megala­kulásuk óta mintegy 25 va­gon vetőmagot, 23—24 vagon műtrágyát, mintegy 40 szarvas­marha tenyészállatot és 40 nö­vendékállatot kaptak. Kormá­nyunk két-három héten belül jelentős pénzbeli segítséget is ad majd az új termelőszövet­kezeteknek és ezután sem fe­ledkezik meg róluk. Természe­tesen legfontosabb a saját erő­források kiaknázása, mert csa« így gazdagodhat és erősödhet meg a termelőszövetkezet. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások azt mutatták, hogy az új termelőszövetkeze­tek pártszervezetei, a falusi kommunisták lendületesen fej­lesztik a szövetkezeteket. Szil­váson 17 család gazdálkodik a termelőszövetkezetben. Min­denki szíwel-lélekkel dolgo­zik, és újabb belépők kérik felvételüket. Még jobb a hely­zet a drávasztárai Üttörő ter­melőszövetkezetben, ahol a ve­tést már rég befejezték és ezért 1000 forint jutalmat kap­tak a járási tanácstól. A járási pártbizottságok és járási tanácsok jelentős segít­séget nyújtanak az új ter­melőszövetkezeteknek. De akadnak még olyan helyek is, ahol megalakulás óta nem járt a járási pártbizottság és járási tanács munkatársa, a gépállomás szakembere és má­sok. A szökédi Ezüstkalász ter­melőszövetkezetet a megala­kulás óta egyszer- sem láto­gatta meg a gépállomás agro- nómusa. A szilvást Vörös Ok­tóber tsz-t október 7-e óta nem kereste fel senki, pedig sok olyan kérdés akad. amelyek megoldásában a vezetőknek és a tagságnak segítségre lenne szüksége. Právitz Laiosné elvtársnő arról beszélt, hogy meg kell erősíteni az új termelőszövet­kezetek pártszervezeteit. A Központi Vezetőség határozata értelmében a legjobban dol­gozó elvtársakat rendkívüli úton tagjelöltség nélkül is fel lehet venni párttagnak? A ter­melőszövetkezetek pártszerve­zetei éljenek ezzel a lehetőség­gel, a vezetőségválasztásra erő­sítsék meg pártszervezetüket, ahol pedig még nincs párt- szervezet. ott minél előbb ala­kítsák meg. Sok múlik a pártszerveze­teken. a kommunistákon, hogv az új közös gazdaságok miinél hamarabb megerős*d lenek. Az értekezleteken azonban kevés szó. esett erről s a mostani legfontosabb feladatról: ho- gvan készülnek a pártvezető­ségek úi iáválasztására. Pedig a vetés gyors befejezése., az ál­latállomány elhelyezése, a ta- . karmánybázis biztosítása, az új termelőszövetkezetek szám­szerű és gazdasági fejlesztése megköveteli azt, hogy a ter­melőszövetkezeti pártszerveze­teket megerősítsék. Erős, jól működő pártszervezetek segít­ségével gyorsabban leküzdhe- tik a 1 *jxleti nehézségeket, si­keresen alapozhatják meg a jövő évi első zárszámadást. öt kilómeter vasúton «... Korán kel az a driva- palkonyai, gordisai, dráva- szabolcsi lakos, aki vonaton óhajtja megtenni az utat Harkányig .. .*• — kezdődött a Dunántúli Napló augusz­tus 2-i számban egy glossza. Azóta is korán kelnek a falubeliek, de már személy- kocsiban utazhatnak, volt foganatja a bírálatnak. A baj csak ott van, hogy a kocsit nem világítják ki. A kalauzt megkérdezték, miért nincs világítás? A vá­lasz egyszerű volt, de egy cseppet sem megnyugtató: — Az úgy történt, hogy amióta kihozták a kocsit Pécsről, nem töltötték fel — magyarázta a kalauz — de lehet rajta segíteni. ír­janak a Ludas Matyinak, akkor lesz világítás ... Az utasok azonban nem köszönték meg a jó taná­csot. Mert hiszen — szó ami szó — a Lydas Matyi már $ok panaszt orvosolt és szá­mos ügyet elintézett, de ... végső folion mégsem az ő dolga a drávaszabolcsí sze­mélykocsi kivilágítása. Készül a Központi Orvosi Rendelő Ebben a hónapban fejeződik be a Központi Orvosi Rendelő építése és berendezése mintegy 200 000 forint beruházással. Most végzik el a csatornaháló­zatba való bekapcsolást. Erre 50 ezer forintot áldoznak. Húszezer forintért pedig a be­rendezéseket egészítik ki. Járdát kap a Rókus utca Még ebben az évben több, eddig elhanyagolt mohácsi utca kap új betonjárdái. A Ró­kus utcát 40 ezer forintért építi a tanács. A Petőfi utcá­ban 30’ezer forintért készíte­nek gyalogjárót. Az alsó Duna- soron nyolcezerért, az Árok I utcában 10 ezer forintért épi- I tervek járdát. A legtöbb férj türelmet­**■ len, ideges, ha felesége valamiben segítségét kéri, ugyanakikor természetesnek tartja, hogy a nő a munka­helyén százszázalékos dolgozó, otthonában pedig rendes házi­asszony és jó családanya le­gyen. Sokan becsülettel vál­lalják ezt a sokoldalú sze­repet, ami időelőtti kimerült­séghez, majd a családi harmó­nia felborulásához vezet. A dolgozó asszonyok és anyák megsegítése tehát nemcsak egyéni, hanem társadalmi probléma is. Ezt a segítséget a következőképpen képzelem: 1. Vannak szerencsés házas­párok, akik szüleikkel lak­nak együtt s ahol a nagyszü­lők nemcsak a háztartás, ha- nerh a gyermeknevelés gond­jának nagyrészétől is mente­sítik a dolgozó szülőket. Ezt á példát mások is szívesen kö­vetnék. de a lakáshiány meg­akadályozza. Adjanak tehát hatósági segítséget ahhoz, hogy könnyebben kapjanak nagyobb lakást az összeköltözni kívánó házaspárok. 2. Tegyük lehetővé, hogy azok az asszonyok, akiknek erre szükségük van — nyug­díjigényük elvesztése nélkül — megszakíthassák munkaviszo­nyukat, míg gyermekeiket leg­alább 14 éves korig felnevelik. Ugyanis a jelenlegi rendelke­Villany a szőlőhegyen A mohácsi tanács a dolgo­zók kérésére a Szőlőhegy első szakaszán bevezette a villanyt. Az átadási ünnepséget jövő vasárnap tartják. A következő két év alatt a hegy egész te­rületén bevezetik a villanyt. Kutat fúrnak a szigeten Köztudomású, hogy a mo- íhácsszigeti régi ásott kutak rossz, pocsolyaízű, jódszegény vizet adnak. Közkút még ed­dig nem volt. Most négy kutat fúrnak 123 ezer forintos be­ruházással, s ezzel megoldódik a szigetiek vízproblémája. A felső-Kandán is építettek már fúrott kutat, mintegy 30 ezer forintért. Bővítik az iskolákat 1956-ban a szőlőhegyi és a Pap-réti általános iskolákat egy-egy tanteremmel bővítik. A beruházások összege 200 ezer forint. Kultúrliáz épül a Sáros-dűlőben A szigeten lévő Sáros-dűlő dolgozói az év folyamán 100 ezer forintot nyertek a mező- gazdasági muríkák gyors el­végzésével és az állam iránti kötelezettségek idő előtti tel­jesítésével. Ehhez az összeg­hez még 180 ezer forintot kap­nak a tanácstól és szép, kor­szerű kultúrházat építenek. A városi kultúrházat is bővítik 100 ezer forinttal. Állatkert lesz Mohácson Erdős József, a külvárosi ál­talános iskola nevelője kezde­ményezésére a Hősök terén, a mostani játszótér mellett ál­latkertet létesítenek a gyerme­kéknek. A bédai erdőgazdaság már adott egy szarvast. Sze­rezték nyulat, rókát, farkast, fácánt és gyöngytyúkot. Csóka János, a szigeti Sárhát-dűlön lakó dolgozó paraszt egy pá­vát ajándékozott az állatkert­nek. Korszerűsítik a bölcsődét A mohácsi 35 férőhelyes bölcsődét a következő évben 50 ezer forintnyi beruházással korszerűsítik. Javítják az épü­letet és mosókonyhát, vala­mint jól felszerelt napozót építenek a gyerekeknek. /■ A Magyarországi Szocialista Munkáspárt, mint a KMP legális szerve 'ártunk a Harlhy-rendszer Ugyanekkor a szakszervezetek — sötét, .kegyetlen taglétszáma kétharmadára Matúrájának időszakában csökkent jeléül annak, hogy a vívta harcát. A munkásosztály reformista vezetésit megelégel- legjobbjai, a haladó osztályok Annikor 1924-ben súrló­forradalmi elemei a föld alá kényszerülve, hihetetlen áldo­dás támadt a konnány és a szociáldemokrata párt között, a .szociáldemokrata vezetőik ki- ]omra készük gyűjti cgvbeko- zatot vállalva magukra szer- vonultaik a parlamentből. Beth- v^CSolja a flrradalmi erőket. A KMP átmeneti program- kában ekkor érte el a mun­ja akkor helyesen határozta kés-paraszt szövetség legjelen- , , , , . ..... , tekenyebb elorenaladasat. meg a part taktikai célját, azt, hogy nem közvetlenül a hata- , figyelemreméltó küzdelmet , , folytatott az MSzMP az tfju­lomert folytatja harcai, hanem munteo/^dekeiért. Harcolt a majd bekövetkező forrada- a hosszú munkanapok ellen, az ifjúmunkások elbocsátása vezték és vezették a magyar dolgozók harcát. A párt vezetői megtanulták a nemzetközi proletariátus él­csapatától, a bolsevikoktól, itogy az illegalitás nehéz vi­szonyai között hogyan kell folytatni a tömegek szervezé­sét és vezetését, hogyan kell eljuttatni a párt tanítását a dolgozók ■ széles rétegeihez. Az SZKP tör-ténete ragyogó példáit nyújtotta: hogyan kell össze­kapcsolni az illegális harcot a legális harccal. Az illegális KMP ezéken a piéldákon okul­va az elnyomatás idején csak­nem megszakítás nélkül fel­használta a legális lehetősége­ket arra, hogy eszméi* eljuttas­len az akkori miniszterelnök azzal akarta visszakényszeri Ennek a helyesen meghatáro­.................... Zott taktikának megfelelően to n, okét, hogy az 1921-ben kő- folvtat,ta harcát azMSZMP. ­trat _ a munkásságot eláruló Szervezetei úgyszólván az tött — paktum nyilvánosságra ho­zatalával riasztotta a szociál­demokrata vezetőket. Miután ezt a megegyezést a szociálde­mokrata vezetőség önmaga hozta nyilvánosságra, ez nagy felháborodást, szült a munká­sok körében. Ez az eset újabb lökést adott a baloldali törek­véseknek! akkor 1925 ánri Hsá­ban alakult meg az MSZMP. Az alakuló gyűlés kimondta sa a dolgozókhoz. Felhasználta Sz<f ia!í?la Munkáspártot a szakszervezeteket, kulturális egész országban kiépültek — így Pécsett és Szigetváron is volt MSZMP-szervezet. A p>árt tömegbefolyásának szélesítése érdekében helyes követeléseket támasztott az MSZMP, amikor az átmeneti programot számos részletköve- teléasel bővítette, így: a létmi­nimum törvénybeiktatását, a ^ .......... ........................ műnk anélküli segélyt, az „üze­ho gy „a munkásság gazdasági m' választmányok ’ rends^eré- és politikai érdekeinek osztály- elismerését, stb. követelte, harcos megvédésére és felsza- skálájú gazdasági kove­badító harcának vezetésére teleseket támasztott a kormány megalakítja a Magyarországi nyal szemben, ami alkalmas ; pártot11 volt arra. hogy a munkásokon ’kommunista « szegény parasztokon kívül Az MSzMP a és sport egyesületeket és más fart le°ahs ^rvezete volt, a szervezeteket arra. hogy poll- kommunista part vezetese es Ilkáját megismerése és elfő- ^ányttasa^folytatta a har gadtassa a dolgozók legszéle­ellen és követelte az ifjúmun­kásokkal szemben alkalma- z.ott (,.enyhe testi fenyíték” beszüntetését. A Bethlen-hormánv 1926. decemberében parlamen­ti választásokat rendezett ab­ból a célból, hogy fasiszta rendszerét megerősítse. Ez a választás a hírhedt magyar választási módszerekkel: meg­tévesztéssel, csalással és ter­rorral folyt le. Ezen a válasz­táson az illegális -kommunista párt az MSzMP-t. segítve, azt felhasználva bekapcsolódott a választási harcba. A párt cél­ja az volt, hogy a kommunista képviselőket beküldjc a parla­mentbe és azt, mint legális lehetőséget, nyílt fórumot fel­használja arra. hogy leleplezze a kormány népellenességét és a szór. demokraták árulását. cot a szociáldemokrata párt osztályáruló politikája ellen. — Tevékenységének, programiá­konszenvét és támogatását is. Igen jelentős volt azMSZMP agrárprogramja, amelyben kö­sebb köreiben Az illegális és legális munka üak l^'p17T'KMpHdeig!enes veteUe a nagybirtokok ingye- ösfzekapcsolásának egyik pél- pmt,ram voi,t amelyet ké- nes felosztását a nincstelen és dája a KMP történetében a S(",bb, 1925-ben á KMP I kong- s*egényparasztok közölt. Ezt resszusa elfogadott. Ennek a programnak a szellemében hir­rata párton belül 1924 folya- detle az. MSZMP, hogy a halft- szövetség fejlődésében. -- Az MSZMP szilárdan a munkás­paraszt szövetség megteremte Magyarországi Szocialista Mun káspárt megalakulása, unnék felhasználása, A szociáldemok­ínán kialakult baloldali ellen- ^ás útja: a következetes osz- zék éles bírálat ala vette a re- . , . „ formlsta vezetést, de a párttag- talyharc * burzsoázia ellen. eének politikáját folytatta, en-; táiyharc a ság nagy része is eltávolodott aminek célja a kizsákmányolás nek köszönhető az, hogy az az opportunista vezetőktől. — megszüntetése. egész eMeníonraidalam. idösza­megnyerje a középp>arasztság, a városi kispolgárság és az ér­telmiség egyes rétegeinek ro- hogy mint szószékről terjessze a maga politikáját. A KMP és az MSzMP a választási küz­delmet felhasználták arra, hogy programjukat népszerű­sítsék és megnyerjék a dolgo­zók támogatását. Az MSzMP tő választási követelései vol­tak; 1 az államformának nép­szavazás útján való eldöntése és a, köztársaság létrehozása; 2. az egyházi és világi nagy­birtok kisajátítása és ingyenes felosztása 3. a Szu. elismerése, vele gazdasági szerződés meg­kötése; 4. nyolcórás munkanap a programot széles körbe« ter­jesztették és ennek igen nagy része volt a munkás-panaszt és más szoeiálpwlitákai törvé­nyek. A választási küzdelemben való részvételt a párt felhasz­nálta arra, hogy a köztársaság jelszavát népszerűsítse, ameiy elsősorban a Horthy-rendszer megdöntését, másodsorban a Habsburg dinasztia restaurá­lásának megakadályozását cé­lozta. Az MSzMP közös választá­si blokk felállítását és közös akciók rendezését ajánlotta fel a szoc. dem. pártnak. Röpira- taiban teljes nyomatékosság­gal hirdette a proletár egység­front létrehozására irányuló törekvését, amit támogatott a szoc. dem. párton belüli el­lenzék és számos helyen kö­vetelt a munkásság. A szoc. demokrata áruló vezetők azonban elutasító magatartást tanúsítottak és miután a pol­gári ellenzéki pártokkal lép­tek közös listára, az MSzMP-t kommunista pártnak nyilvá­nították és arra ösztökélték a kormányt és a rendőrséget, hogy akadályozza meg az MSzMP részvételét a válasz­táson. Az állandó provokációk és gátló törekvések ellenére az MSzMP tömegbefolyása és népszerűsége állandóan nőtt, amitől a kormány megrémült és törvénytelenül kirekesztette az MSzMP-t a választásokból azzal, hogy megakadályozza az ajánlóívek összegyűjtését és az összegyűjtött ajánlóíve­ket p>edig érvénytelennek nyil­vánította. így az MSzMP nem jutott el a parlamenti válasz­tásig, azonban a választási harcot sikeresen használta fel programjának népszerűsítésé­re, és a proletár egységfront propagálására, amelynek ha­tása megérződött a szakszer­vezeti ellenzék és a szociálde­mokrata párt baloldalának későbbi megerősödésében. Az MSzMP a kommunista párt felvilágosító és szervező tevékenységének legális terü­lete volt. Kiépült szervezetei kiterjedtek a munkások tíz­ezreire. Hasonlóképpen eljutot tak eszméi falura is és ott mozgósították a leglelkesebb harcosokat, a kubikosokat, de a szegényparasztságot is. Az MSzMP révén a kommunista párt áttörte az illegalitás sú­lyos korlátáit ugyan, de még­is állandó harcot kellett foly­tatnia a legalitásért. Sikere­sen harcolt a rendőrség és csendörség állandó zaklatása ellenére és a szoc. demokrata párt sorozatos árulása ellené­re. A nemzetközi kommunista- ellenes, szovjetellenes kam­pány idején, 1927. februárjá­ban a magyar ellenforrada­lom provokátorok segítségével letartóztatta a KMP, az MSzMP, és a KIMSz 72 veze­tőjét és tagját. Ezután a fo­kozódó üldözések következté­ben a? MSzMP nem, tudta folytatni működését, 1928-ban megszűnt. Az MSZMP a legális-------------------- forradalmi mu nka színhelye volt, segítet­te a kommunista ptárt munká­ját, szervezte a tömegek har­cát, hozzájárult ahhoz, hogy pártunk a nehéz időkben is eljuttatta' mozgósító és hívó szavát a magyar néphez. Tóth József tanársegéd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom