Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)
1955-12-04 / 285. szám
DUNÁNTÚLI APLO mÁcmjtm/mríiYuűLJEJTK! A MAI SZAMBÁN: Munka után, vita a nők egyenjogúságáról. (2. o.) — Mohácsi képek. (2. o.) — Irodalmi Napié. (3. o.) — Bemutatjuk PáfcoUtz Istvánt. (4. ©.) — Pataki Dezső: Frakk. Elbeszélés. (4. o.) — Téten is akad munka bőven! (». o.) — N. S/.. Hruscsov és N. A. Burányin U&nguivban. — Divatbemutató Pécsett. <6. o.) \Z M DP BAP ANYA MECYEI BIZO TT/A'CA'N A K XII. ÉVFOLYAM, 285. SZÄM ARA: 50 FILLÉR LAPJA VASÁRNAP, 1955 DEC&MBFR 4 i ____ Má r a tervexésnél gondoljunk as új módszerekrel 1 parurÄban egyre több új, tiágyobb termelékenységű mód ezer, tedmkaj újítás, mumka- szerveaési ésszerűsítés adukul ki, egyre több eljárást ismerünk meg, amely drága vagy nehezen beszerezhető anyagok helyettesítését teszi lehetővé. Mindezek fokozott alkamazá- ea rendkívül fontos. Mégis gyakori, hogy alaposan kidolgozott és kilkísórletezelt új módszerek, kezdeményezések „elalusznak“’, sok korszerű gépi berendezés hiába vár alkalmazásra. Enmek fő oka az új jelentőségének meg nem értése, a közömbösség és hanyagság. A hiba forrása rendszerint már a tervezésnél jelentkezik. Igen sok nagyfontos ságú új módszer azért nem terjedt el széles körben, ment a tervezésnél nem veszik figye- lem.be, s a terveket a régi módszerek megszabta követelményeknek megfelelően készítik eL A szénbányákban, a termelés növelése szükségessé teszi, hogy szakí tsunk a maradi Sággal és szélesebb teret nyissunk a nagyobb termelékenységet eredményező kezdeményezéseknek. Mindenki tudja, hogy a termelékenység növelésének legfontosabb mód- wijcrc ■& gépesítés fokozása. A gazdaságossal termelő, nagyteljesítményű gépek számára (izomban helyet is kell biztosítani. Kis teljesítményre, néhány főre szabott munkahelyen lilába állítunk munkába -réelő-, rakodó- és egyéb bányagépeket, ilyen helyen nem dolgozhatnak gazdaságosan. Anna-aknán Mahler Ferenc brigádja példát szolgáltatott urra, hogyan segíti az előrelátó tervezés a fejlettebb módszerek alkalmazását. Augusztusban i.geai sürgős volt az északi fóeresake elkészítése', hogy a IV. szintet összekapcsol hassák a függóakr.áya!. A bányaüzem vezetői ezért mar a munka megtervezésénél gondoskodtak arról, hoffv az ^ itt dolgozóknak elegendő sűrített levegő, fűró- és rakodógépek álljanak rendelkezésükre, elkészítették a tervszerű munkához szükséges ciklusgrafikont, kidolgozták jóelőre a robbantás technológiáját ^ A gondos tervezés és a Mah’er- brlgád élenjáró munkamódszere nagyszerű eredményt hozott: szeptemberben 100.7, október- ben 130 métert haladták előre 7,2 négyzetméteres szelvényben, ez pedig több, mint az eddigi átlagos feltárási teljesítmények kétszerese. Sajnos, nem dicsekedhetünk azzal, hogy mindenütt ilyen gondos a tervezés, hogy mindenhol számolnak az eddig kialakult és kipróbált legfejlettebb módszerekkel. Különösen UZ építőiparban tapasztaljuk sokszor, hogy a tervezés elmarad a technika fejlődése mögött, s olyan tervek készülnek, amelyek egyenesen gátolják a korszerű módszerek, hogy mást ne említsünk — a gyorsfaiazá- si eljárás elterjesztését. Igaz hogy a pécsi Tervezőiroda az épületek tervezésénél igyekszik elkerülni a felesleges pilléreket, kiszögeléseket, igyekszik magy fal,síkokat, előregyártót t elemekből is könnyen összeállítható épületrészeké* tervezni, ennél azonban szinte semmivel sem történik több Az építkezések költségvetése már nem veszi figyelembe az új módszereket. Lényegében tehát több pénzt irányoznak elő egy-egy építkezésire, mint amennyibe az a ma ismert új módszerek aJkalmazásával kerülne. Ha azután az építő vállalat mégis új, fejlett eljárásokat alkalmaz, érhet el megtakarítást. A megtakarítás lehetősége azonban nem mindig ösztönzi eléggé az ópítővália- latokat. Természetes azonban, hogy az új, fejlett módszerek, a nagyobb termelékenységű technikai oskközök figyelembevétele a tervezésnél nemcsak a bányákban és építőiparban segítené a munka korszerűsítését. Más üzemeinkben is gyakori, hogy új, fejlettebb' mód- taerek elterjed téac elakad, mert beleütközik a tervezés szabta szűk keretekbe. Ezt a káros jelenséget, amely gátolja iparunk fejlesztését, technikánk korszerűsítését, jelentős mértékben kiküszöbölhetjük. ha már a tervezésnél fi- pvetembe vesszük, milyen lehetőségek adódnak az ésszerű sitések, újítások, új gépek alkalmazása nyomán. A terv ezzel szinte kötelezné a vezetőket és a termelésben dolgozókat a modernebb eljárások alkalma zására, bevált új módszerek elterjesztésére, a technikai berendezés teljesítményének fokozott kihasználáséra, egy üt tál még újabb, még fejlettebb mód szerek felkutatására és kidolgozására. Nem arról van sző hogy kialakulatlan, bizonytalan eredetű kezdeményezésekre alapozzuk a tervet, hanem arnll, hogy a gyakorlatban bevált módszerek, a rendelkezés re álló gépek figyelembevételével, már a tervek Is módot nyújtsanak a várható legnagyobb eredmény elérésére hogy az ezek aikalmazásáivoz szükséges feltételeket, ugyanakkor a várható előnyöket már a tervezés is vegye figyelembe E tekintetben sok még a tennivaló. Tervezőink, az üzemek vezetői a műszaki értelmiségi ek tartsák kötelességüknek hogy ftgyetemmél idsárjék a technika fejlődéséit, s korszerű tervezéssel, ésszerű vezetéssel maguk is hozzájáruljama,ka fejlődés meggyorsításához. Az állami gazdaságok versenye Az AUami Gazdaságok Minisztériuma Baranya Megyei Igazgatósága november 30-án megállapította az állami gazdaságok sorrendjét az őszi munkák elvégzésében. Eszerint: 1. Bogádmindszent 2. Szentmárton pta 3. Bükkösd 4. Pécs 5. Gyulapuszta 6. Siklós 7. Bikái S. Babarc 0. Kelemcnligst 10. Bár U./e .pőalja 'i.Bőlv 12, Sátorhely U Eeremend IS. Gorösgal ló. Ormány sági Igazgató: Várszegi Pál Kovács Lajos Demkó András llurgert Rpberf Eszterhai Sándor Bartha Jino* Zc.mr.o («' jón VimS Joachim Varga Mihály Tabár Béla Egri Vendel P. Szabó István özv. TóthVendelné Molnár Pál József Sándor Zábó László, Főagronómus: Schubert György Kovács Lajos Koller István Lang Béla Csecsényi Károly Krasznai Andor Molnár Miklós Kiss Pál Keve Béla Tabár Béla Janzsó István Szabó János Takács Sándor Székács Béla Vadál Béla Varga János Az éves terv teljesítéséért 370 ezer forint kolcNÖnn veremén» A komlói vájártanulók már 2.800 csille szenet adtak tervükön felül A komlói Kossuth-bányv nak kilenc DISZ aknaszáilitó brigádja versenyez havonként az elsőségért. Októberben és novemberben a Kossuth-hánya 11-cs aknájának dobos szállítógépével dolgozó Réder-brl- gád győzött. A Réder-brigád amellett, hogy novemberben 125,7 százalékos eredményt ért el, egy brigádtagot kisegítésül másik szálUtóbrigadnak adott át. MiTizenkilenc nappal a vállalt határidő előtt A pécsi vasútigazgatóság „Távközlő és biztosító berendezések szerelési vezetősége’“ dolgozói megfogadták, hogy éves tervüket december 21-re teljesítik. Ezt a határidőt sikerült lerövidíteniötte s december 2-án jelentették: teljesítet téli az 1955. évre előirt feladataikat. A szerelési vezetőség munkásai az év végéig még számos feladatot akarnak elvégezni terven felül. Többek között a balatanszabadi, sóstói, kaposvári, sztáliiwárcsi állomásokon végeznek még szerelésüket vei így az előírtnál kevesebb létszámmal dolgoztak, eredményükhöz 30 műszak megtakarítását is hozzá keU számítani. A Réder csapat a komlói Kossuth-bánya tanbányáját látja el ürescsillével és szállítja el onnan a teli csilléket. A brigád derekas munkát» elősegítette, hogy a vájáriskolások éves tervüket november 15-én befejezhették s azóta előirányzatukon felül 2 800 csille szenet termelhettek. Harmincötezer liter sör A Pécsi Sörgyár dolgozói az országban elsőnek teljesítették éves termelési tervüket. Ekkor megfogadták, hogy az év végéig még 25 ezer liter sört készítenek terven felül. A sörgyár dolgozói azonban egy kicsit elszámították magukat, mert ahogy a legújabb jelentésekből kiderül, már eleget tettek Ígéretüknek. Az 1955 évből hátralévő egy hónapot most arra használják fel, hogy még tízezer htér sört. gyártsanak, de ezt már a jövő évi fogyasztók számára. Szerelik a IV. széregységet A komlói szénosztályozóban serényen dolgoznak a IV. szer- egység beépítésén. Az új szér- egységbe — amely közel nyolc millió forintos beruházással készül — a legkorszerűbb gépek kerülnek. A por képződés megakadályozásara, valamint a szénnek egyenletes adagolására zárt vájuba szerelt láncos vonszolók szolgálnak majd. Ezzel a munkával egy időben végzik az első és második széregységek korszerűsítését is. A hét — óránként 10 ezer köbméter port elszívó — ventillátort 16 ezer köbméteresekkel cserélik fel. Már hat ventillátort ki is cseréltek. Hasonló korszerűsítést végeznek rövidesen a második szér- egységen is. Uj prototípusok a Sopianában A Sopiana Gépgyárban Ismét elkészült egy 80 literes hús töltő gép és egy 50 literes kolbásztültőgép prototípusa. Az új, egyelőre még kísérleti gépeket a jövő héten próbálják ki a vágóhídon. Az első békekölcsön kilenc« dik sorsolása után eddig 370 000 forintot fizetett ki az Országos Takarékpénztár pécsi fiókja a nyerteseknek. Dóra István vasesztergályos, a be remandi Vörös Meteor alkalmazottja kétszáz forintos kötvényével 50 000 forintot nyert Huszonötezer forintot nyert: Bányai Béla, a Húsipari Vállalat dolgozója, Tóth József sörgyári éjjeli őr, valamint Molnár István gopdnok. Tízezer forintot kapott Schmidt József betűszedő. élménybeszámoló az MSZT-ben A Magyar-Szovjet Társaság pedagógus szakosztálya decem bér 5-én, hétfőn este fél 8 órakor zenés klub-estet rendez az MSZT-székházban. Ez alkalommal Borza Deasóné mérnök, aki mint ösztöndíjas öt évet töltött a Szovjetunióban, élménybeszámolót tart. Utána sor kerül a pedagógus pályázat nyerteseinek megjutalms- zására. Idegélettani konferencia Lipcsében A Komló-Mázai EromíS dolgozói felkészültek a télre A Komló Mázai Erőmű dolgozói a TMK munkák jó elvégzésével készültek a télre. Az ősz folyamán határidő előtt elvégezték az összes kazánok és gépegységek nagyjavítását. A téli tüzelőszüiksóg- let biztosítása érdekében fo- folyamatosan feltöltik a száz vagon, szén befogadására alkalmas széntárolö területeket. A bentlakásos gyógypedagógiai intézetekben utreló taníTéli szünet Az általános- és középiskolákban a téli szünidő 1955 december 20-tól 1956 január 16-áig tart. Utolsó tanítási nap december 20-a. Szünet utáni első tanítási nap január 16-a ’ífikf tási nap december 17-e, első tanítási nap január 19-a. A téli szünetben a napközi- otthonok minden munkanapon működnek. A szünidő alatt minden osztály háromízben konzultáción vesz vészt. A városokban és az ipari vidékeken működd dolgozók általános iskoláiban, valamint a dolgozók összes középiskoláiban is december 20-tól január 10-áig tart a téli szünet. A levelező tagozatokon ez alatt az Idő alatt Is folyik korlátozott oktatás. Megnyitlak az Ifjúsági Könyvtárat A Megyei Könyvtár ünnepélyes keretek között nyitja meg december 5-én, hétfőn délután 4 órakor az Ifjúsági Könyvtár új kölcsönzőhelyiségét Pécsett, a Zrínyi utca 2. szám alatt A$ új helyiségben sikerül megszüntetni a kölcsönzés eddigi nehézségeit s egyben olvasóterem is áll az érdeklődők rendelkezésére. Az olvasóterem az irodalmi körök számára is jelentős változást hoz, mivel itt rendszeres munkát tudnak végezni. A fiatalok a könyveken kívül megtalálják az ifjúsági folyóiratokat is. A megnyitó ünnepélyre min dein ifjú olvasót szeretettel vár a Megyei Könyvtár, Nem feledkeznek meg a dolgozók egészségvédelméről seam: védőruhával és lábbelivel látták el őket Ezenkívül a szén- és salakszállítóknak melegedő helyiséget létesítettek. Egy másik melegedő a műszak után autóbuszra váró dolgozók rendelkezésére áll. Bővítették a távfűtő hálózatot is. Az idén már az erőműben termelt gőzzel fűtik a szénibányászati tröszt épü1 étiét, a pártiházat, a tanácsházát és a kökönyösi általános iskola tantermeit is. Teljesítették éves mérőjavítás! és beruházási tervüket A Pécsi Gázszolgáltató Vállalat dolgozói tizenegy hónapos áldozatkész munkájuk eredményeként december 2-én teVesítették éves méröjavítási és beruházási tervüket. A vállalat vezetői és dolgozói az év végéig terven felül elvállalták a vidéki gázgyárak méröjavítási munkáinak elvégzését. A beruházások építésénél cloLgozó munkások pedig a hálózatjavítási munkákat végzik el tervükön felül. 3 596 aranyfrank „Az idegen kocsikkal való gazdálkodásunk terén az utóbbi évek lesújtó eredményei után fordulóponthoz jutottunk” — állapítja meg a pécsi vasútigazgatóság forgalmi osztálya. Valóban feép eredményekről számolhatunk be. A január havi 16,5 órás átlagos kocsitartézkodásj . idővel szemben az ésszerűbb kocsi- gazdálkodás eredményeként a III. negyedévben már 11.1 órára csökkent a kocsi tartózkodási idő. Ez azt jele.ntl, hogy az idegen kocsik 172 612 órával kevesebbet tartózkodnak területünkön, ami 3596 aranyfrank értékű va’ún megtakarításéit, jelenti népgazdaságunk szántára. A lipcsei Humboldt Egyetemen megkezdődött az idegélettani konferencia. A Magyar Tudományos Akadémia képviseletében a konferencián dr. Lissák Kálmán, Kossuth - díjas egyetemi tanár, a pécs Élettani Intézet igazgatója vesz részt A mozik műsora A pécsi filmszínházakban magyar filmek mellett szovjet, ffancla, lengyel és csehszlovák filmeket mutatnak be Sor kerül az „Egy nap a parkban" című olasz-francia film bemutatására. Ez epizód - szerűen mutatja be Róma egyik legszebb parkjának egv napját. A „Tiltott szerelem“ című francia filmben Fernan- del a főszereplő. Az „Űj partok felé“ című szovjet és a „Zsongó melódiák" (Denevér) című film mellett levetítik a „Reménység órái“ című lengyel, munkásmozgalmi tárgyi: filmet is. Nagy érdeklődét előzi meg a „Dandln Győr® , vagy a megcsúfolt férj" című filmet CfJszekmkák. A város szélén, a most születő Alkony utcában jártam a minap. Érdekes kis utca ez. Megkapó, mint egy képeskönyv lapja .., Csupa nyüzsgés, munka az egész környék — családi házakat építenek! Mindenütt kint van a család apraja-nagyja. Habarcsot kevernek, téglát hordanak, falat raknak, gerendát ácsolnak. A sarokház mellett pöttömnyi szőke lányka téglát cipel. Erőlködve, szuszogm szorítja ölében, komolykodó arccal dolgozik. Néhány lépéssel arrébb idősebb házaspár birkózik egy fával. Kivágják, mert a leendő konyha helyén hullatja sárguló leveleit. A nyáron még jóleső árnyékot adott,- de most feláldozzák: kell a hely .,. Teherautó fordul be a sarkon. Téglát hoz az építkezéshez. Az utca végén ikerház épül. Gazdái ugyancsak serénykednek, hogy mire megjön a tél, tető alatt legyen. Éppen a kéményt rakják. — Két kőműves is áll fenn a gerendák között. Az anyagot a gazda, a 48 éves Vzsoki Miklós adogatja a mesterek keze alá. Néha csendesen leszól: — Maltert kérek. Onnan föntről, a kémény mellől messzire ellátni. Végig a város szélén, fel egész a szőlőhegyekig, meg a rossáaszinű erdőkre a Mecsek oldalán. A hegyen megcsillan egy-egy bádog- tető, s messzire világit a présházak fehér fala. Ott fenii a présházak és szőlők között töltötte el ifjúságát Uzsoki Miklós és ott kapálta h®w- szű évekig a mások földjét. — Most hol dolgozik? — 1952 óta az FM szerelő vállalatinál. Átképző* voltam öreg fejjel, de most már ác* i-agyők. Fizetésem 1100—1200 forint. Bizony, ebből sokáig kellett takarékoskodni, hogy végre ilyen nagy vállalkozásba kezdhessünk- Évelt óta gyűjtöttük a pénzt, mert nagy a család — mondja Uzsoki elv társ. — Hányán vannak? — A fiammal lakunk együtt, ö ts nős már. November 7-én született a kis unok«. Az ifjú házasoknak is forró vágyuk volt a házépítés. Már jegyes korukban elhatározták, hogy családi házat építenek. így aztán apa és fia összefogott, s hosszas számolás, tervezés után belevágtak, amikor szeptember végén kaptak az államtól 40 ezer forint kölcsönt. Az apa szabadságot kért, s feleségével együtt hozzáfogott az alapozáshoz. Fűt pedig, aki sofőr az ÉPFU-nál, gépkocsit kapott a vállalattól az anyagszállításhoz. Néhány nap, s az egész ház tető alatt 1«**- Jövőre már be is költöznek. A kővetkező évben a kerítést építik meg s mire a kis Uszaki Csaba — a kis unoka — megtanul járná, eltűnnek az építkezésnek még a nyomai is. Az állam segítségével, két kezük munkájával kellemes , Jé szítét" teremt magának az Vzsoki család. ' TEN KELT MIKLChi
