Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-04 / 260. szám

« NAPLÓ 9 PART ÉS PÁRTÉPITÉS * Á pártszervezet minden erejével segitse az őszi munkákat! Tdké^ziUünk a jÁ&ztáto taUicík a pécsi utcákat A »emftörfexH gépáffiamás ala poewi efonaradt őszi terve telje­sítésével a vsrtószánitásbain és a , vetésiben. A- pártszervezet je- liendegii munkájával nam is tud­ja megfelelően moagósíltamá a gépá! iomás kollektíváját, hogy minél előbb elkerüljenek. az a. utolsó helyekről. Az utóbbi időben igen áldat­lan helyzet alakult ki a párt­szervezet vezetősége és az igazgató, Ambrus elvtárs kö­zött. A minap pérfcveaetősógi ülést hívtak össze, hogy megbeszél­jék, miképpen javíthatnak mun kéjükön. Balázs elvtáns meg­kérte Ambrus elrvtársait, hogy számoljon bg majd a gépállo­más tevékenységéről. Nagy meglepetésükre Amíbrus eiv- társ minden értesítés, inocklás nélkül vontatóra ült és a kör­nyező községekbe utazott. Az már a pártvezetéséig számlájá­ra írandó, hogy ezért az őszi t munikák állását levették a napi­rendiről, s a továbbiakban csak a pártélet problémáiról tárgyal taik. A kommunista aktíva ér­tekezleten több hasznos elgon­dolás született: alakítsanak át fűkaszákat kuikoricaiszér vágás­ra, állítsák munkáiba a rápaki emelőgépet. A gépállomás veze tői a helyes javaslatokat nem valósították meg, mondván, hogy „semmi hasznát nem lát­ják.’1 Mit tett ezékután a pártve- zetőség? Sajnos, nem vonták felelősségre Ambrus elvtársat azért, mivel a pártszervezet határozatait. nem hajtotta vég- re, pedig Balázs elvtáns és a pártvezetőség tagjai tudják, hogy a gépállomás munkáját legiimiká'bb a letakarftatlan ku- *> koricaföldek hátráltatják. Ide kell a segítséget összpontosí­tani. Tehát van haszna az át­alakítandó fűkaszának és a nagynéhn dolgozó kombájnnak. Bodán, Bicsérden és Szaibaa- szentkárályoai is szükség len­ne mindkettőre, Erről kellene meggyőzniük a.®ópáilemaás ve­zetőit,­Tennivalók vannak a kom­munista példamutatás terén is. Azt nem lehet mondani hogy a gépállomás kommunis tái nem mutatnak példát. Itt van pél­dául a Piller-testvérek esete. Az egyik, Pillér Pál — kom­munista, a pártvezetőség tag­ja. A munkájukról nyilatkoz­zanak a üeildlletékeseiblbefc, a sztafoadszenitkiirályi Kossuth 'uer- mieflőszövetkezetbeláek: — Nagyon rendes traktoro­sok — mondtj, Papp elvtárs, a szövetkezet elnöke s a bri­gádvezető megerősíti szavait. — Hetven hold búzánk a föld­ben van, az árpát is elvetet­tük. Nekik niesn számított az idő, ha kellett éjjel is dolgoz­tak. Elfogyott a munka? Jöt­tek a nyakunkra, hogy mond­juk, mit tegyenek, ment a gép nem áldhat. Ilyen ember Femnlbach eflv- társ, Kossutih-diíjas traktoros is. Egyedül ő dolgozik két mű­szakban a tervét rendszeresen száz százalékon felül teljesíti. Varrnak azonban mások is. A gépállomás pártszervezete — miután látta, hogy nincs ele­gendő terület s félő, hegy nem teljesítik tervüket — azit a megbízást adta a brigádvezetők nek. traktorosoknak: beszélges­senek az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal s- kössenek veíüik szerződést gépi munkára. Az esős napok jó alkalmat adtak erre, más munka úgysem volt. Torma eflivtársat mégis otthon találták — alva. Amikor felelős “égne vonták, azt válaszolta, hogy „ez nem az én dolgom különben is most esnik az eső.“ Nemcsak ez az eset tanú­sítja, hogy a gépállomáson kis­sé „szünetet tartanak a párt­munkában". A gépállomás pártszerveze­te nem ismerte tel ugyanis két fontos kötelességét. Az egyik: a traktorosok csak ak kor fognak szíwel-lélekkel dolgozni, ha megmagyaráz­zák nekik, milyen nagy fe­lelősség nehezedik rájuk jö­vő évi kenyerünk biztosítá­sáért. Sajnos, a népnevelők 'nem be­szélgetnek erről. A sza'badszent királyi Rákóczi tsz-ben napo­kig álltaik az oda küldött gépek s a szárvágó kombájn. A trak­Hónavr ól-hónapra teljesítsék tervüket a feltárók is ! A Kossuth-bánya egyes üze mei nem tudták teljesíteni októberi tervüket és ez rész­ben, a feltárók hibája. A fel- tárók^ ugyanis harmadik ne­gyedéves tervüket csak 97.8 százalékra teljesítették, s az- }s hot az egyik, hol a másik csapat marad el né­hány méterrel. A legtöbb baj az emberek fegyelmezetlenségével, gon­datlanságával van. Nem tö­rődnek a munkaidő pontos betartásával, a váltás ideje előtt elhagyják munkahelyü­ket, mások pedig igazolatla­nul hiányoznak. Októberben Petényi Balázs gyakorló vá- y jár kilencszer bumlizott, és se jó szó, se a figyelmeztetés nem használt neki. A másik notórius hiányzó Hős Jenő. ö „csak“ hétszer bumlizott, de ez is éppen elegendő ah­hoz, hogy csapata, ne tudja teljesíteni a tervét. 4 A Réder-csapatban dolgo­zó Hamar Ferenc pedig a munkaidőt nem tartja be. — Október 27-én már fél tízkor otthagyta munkahelyét s Weinhardt István aknász fel­szólítására sem volt hajlandó visszatérni. Azt mondta, hogy ő már eleget dolgozott. Pedig ha nem megy el korábban, csapatának nem kellett vol­na aznap is SO százalékos i. eredménnyel szégyenkeznie. Ez a gondatlanság néhol nemtörődömséggé fajai. Ha nincsenek üres csillék — áll- k nak. Ha elfogyott a faanyag —állnak. Egy lépést sem ten­nének azért, s egy deszkát sem mozdítanának odébb, hogy tovább lehessen dol­gozni. Persze, igaztalan lenne ál­talánosítani mindent az egész üzemre. Vannak szorgalmas, derék, becsületes bányászok itt t«j Liell Józsefék jól dolgoz­nak, bár a legrosszabbak a szállítási viszonyaik. Októ­berben 42 métert hajtottak ki, s a múlt negyedévi tervü­ket is 120 százalékon felül teljesítették. Koleda József csapata is többet teljesített, mint terve előírja. S ezt a többletet an­nak ellenére érte el, hogy egyik legnehezebb munka­helyen dolgoznak, s a mér­nökség hibája miatt hat fo­lyómétert vesztett, mert azok a VII. szinti szinklináris ke­resztvágat északi harántjá- nak megkezdésekor későn ad­ták meg az irányt. Mindkét csapatban jó a szellem, szeretik és becsülik egymást, segítenek gyengébb társaiknak, s ha valami hiba adódik, nem restéinek utána­járni. Ha nincs fa, kimennek a fővágatra, és hoznak. Ha talpat kell szedni, hát nelci- állnak. A forradalmi műszak nagy próba elé állítja a feltáró üze­met is. A bányászok harcba- índulnak a több és jobbminő- ségü szénért, s ebben a küz­delemben a feltáró üzem dol­gozóinak is azon kell len­niük, hogy egy pillanatra se legyeit megállás vagy fenn okadás. Ehhez viszont nem elég az egyes csapatok szép eredménye, ehhez az egész üzem tervének teljesítése, sőt túlteljesítése kell. önként adódik tehát a feladat: a ré­gi tapasztalt vájárok és a műszaki vezetőség minden erővel támogassa a dolgozó­kat, ösztökéljék a hanyago­kat és lustákat s erőteljesen lépjenek fel azokkal szem­ben, akik. mindezek ellenére is gátolják, hátráltatják a tervek teljesítését. A forra­dalmi műszak, a dolgozók ér­deke kívánja ezt, m vá&áuUUatuHk a W.ett? előrelátóbban készül fel a tél­re. A síkosság megszüntetése Irdekében máris három vagon iparj Sót szerzett be. Ezzel iszórják be a város tereit, át­járó útjait, úttesteit. Rövide­sen nagymennyiségi salakot is szereznek be. Az úttisztítók­nak az eddiginél rövidebb út­szakaszt jelöltek ki, hogy azt lelkiismeretesen rendben tart­hassák. A már meglévő két darab ♦«hóeke mellé a kö­zeli napokban egy újabbst is beszereznék. A város- és köz­séggazdálkodási minisztérium pedig egy Csepel teherautóra szerelheti hóekét bocsát ren­delkezésre a mellékutak rend­saságból is 1 600 párat szállíta­nak majd. Forgalomba hoznak perion erősítéssel készült gyer- mekharisnyákat is. Háromne­gyedes gyermekharisnyából 21 000 párat szereznek be és még ezret az NDK-ból. AZ idén férfi és női haris­nyából 30 százalékkal lesz több. Mintegy 145 ezer pár fér fi és női patent, valamint flór harisnya féleséget rendelt a RÖVIKÖT. A flór harisnya pótlására pedig a Német De­mokratikus Köztársaságból 42 forintos platirozott (műszálas) harisnyát szállítanak. Tavaly meg hiánycikk volt a svájci sapka. Idén 11 000 darab érkezik. Sokkal nagyobb lesz a színválaszték is. Megtalálha­tók majd a keresett divatszí- rek, zöld, bordó, sárga, encián kék. Tavaly kévés volt a norvég- mintáju kesztyű. Idén a 'győri Kötöttárugyár 3 000 női divat­kesztyűt szállít Fécsre. Új rendelet-tervezeteket készít Pécs város tanácsa torosak — fiatal legények — nem használták lei a jó időt sem. csak napközben szántot­tak. A termelőszövetkezet még alig néhány hoild búzát vetett. És a másik: a pártszervezet akkor dolgozik eredményesen ha minden traktor szánt-vet. Ez azonban a termelőszövetke­zetek munkájával függ össze' ha ezek időben letialkiarítják a földeiket — mehetnek a trakto­rok. A gépállomás tammunás- táineík szavakban és tettebben is segíteniük belli ebben, mert ez az ő érdekük is. Bodán ne­héz helyzetben van az új ter­melőszövetkezet, taigosított föld lein még ott sárgulnak a bu- konicaszárafc, s nem tudnak vetni. Minőén hét késedelem a jövő évi zárszámadáskor je­lentkezik majd. Az ott dolgozó traktorosok beszéljenek az egyéni gazdáikkal, hogy taka­rítsák le földjeiket; a gépállo­más küld ion oda egy-két araitó- vagy kaszálógépet. hogy gyor­san elvégezhessék ezt a mun­kát. Az őszi szántás, vetés a leg­jobb felkészültséget, szervezett­séget, igyekezetét követelő munkák közé tartozik a gép­állomásom. Különösen az idén Ezért most kétszeresen szüksé­ges, hogy a pártszervezet min­den erejével e nagy feladatok elvégzését segítse elő. A Szabad Nép október 25-i szárná közölte a Miniszterta­nács határozatát a kereskedel­mi dolgozók új bérezéséről, amelyet lelkesedéssel fogadtak dolgozóink. Az új bérezési rendszer előnyös hatással lesz az árubeszerzésre, a vásárló- közönség udvariasabb kiszolgá lására és nem utolsósorban • a népgazdaság vagyonának még fokozottabb védelmére. Az új bérezéssel a munka­verseny fellendül, mert a ju­talékos rendszer alapja a szá­zalékos teljesítés és megszűn­nek a költségterveknél fenn­Tavaly télen a hóesés gya­logjáróknak, gépkocsivezetők­nek, fuvarosoknak egyaránt igém sok bosszúságot oko­zott. A szűk pécsi utcákat na­pokig csúfították a szennyes hókupacok, az ónos eső után pedig a sütős úttestem valósá­gos „tojástáncot” jártak az em­berek. Amikor pedig a nap sugarai az úttestek jégpáncél­ját feltörték, mindenütt pisz­kos hóié hömpölygött. A dol­gozók joggal kifogásolták a város tisztátalanságát és éle­sen bírálták a Pécsi Köztiszta­sági Vállalatot. Az idén mindez megszűnik. A Köztisztasági Vállalat sok­kal jobban, szervezettebben, Bizony nem lesz könnyű feladat kiválasztani a ruházati boltok választékos készletéből ’7t ami legszebb, legjobb s leginkább megfelel a leeigé- nyetobb vásárlóknak is. H'gv csak néhány példát mond­junk: a Pécsi Rövid- és kö­töttáru Nagykereskedelmi Vál­lalat tizenegyezer bundanadrá- got hozat Pécsre, (tavaly csak 8000 volt) a budapesti Haris­nyagyártól 80 000 pár gyermek patent harisnyát rendel (20 százalékkal többet, mint ta­valy), s mivel előreláthatóan ez a mennyiség sem elég, a Német Demokratikus Köztár­álló lazaságok is. Az áruda­vezetők nem vesznek majd át olyan árut, amilyent a vásár­lók nem keresnek, így nem fordulhat elő a hanyag áruke­zelésből származó sokezer fo­rintos leltárhiány sem. Zöld­ségboltjaink dolgozói szerint pedig „az új bérezésnél nem lesz szükség sokszáz, vagy sok ezer forint értékű áru leírásá­ra, kidobására”. A fűszerbol­tok vezetői is azt mondják: „Biztosra vesszük, hogy keve­sebb „véletlen’1 törés stb. lesz az árudákban.” GAÁL ISTVÁN Pécs megyei jogú város ta- I nácsa a természet védelméről I szóló rendelettervezet mellett két újabb rendelet-tervezetet készít. Az egyik a köztiszta­sági rendelet, amelyben töb­bek között a házi szemét el fu­varozásának kérdését is újból rendezik. Rövidesen megkezdik a piac rendészeti szabályrendelet el­bentartása céljából. A város­ás községgazdálkodási minisz­térium 2 tehergépkocsit, egy .suikottat és egy billenősét juttat a vállalatnak a hó gyor­sabb eltakarítására. A vállalat dolgozói pedig egy teher gép kocsit háziszemét kihordására szereltek át s így összesen 12 tehergépkocsi áll a vállalat rendelkezésére. Az idén nem akkor keres­nek majd hómunkásokat, ami­kor a hó már leesett. A válla­lat Rózsa Ferenc Utca 17 szám alatt lévő helyiségében már most előjegyzésbe veszik mind azokat, akik a télen úttisztító munkát kívánnak végezni. (juifro^ya? kérdeztük Szomor János elv- tánstól, a Zöldség- és Gyü­mölcsértékesítő Vállalat igaz­gatójától. — Lesz. Gondoskodtunk ró­la, hogy idén se legyen panasz. A burgonya javarészét más megyéből, elsősorban Somogy - ból szerezzük be tárolás cél­jára, a baranyai krumplit pe­dig közfogyasztásra használjuk fel. Ezelőtt a burgonya nagy­részét a szabadban vermeltük el, idén viszont 10, körülbelül 90—100 vagon befogadóképes­ségű pince áll rendelkezésünk­re. A burgonya tárolását már megkezdtük és folyamatosan végezzük. — Ami a zöldségáru; illeti, Makóról mintegy 8—10 vagon vöröshagymát szállítunk Pécs­re. Fejes káposztából 12—14 vagon, vegyes zöldségből, mint zeller, kelkáposzta, cékla, ka­ralábé, torma, sárgarépa ősz- szesen 40 vagont tárolunk. készítését is. Ebben a piaci árusítás jogosultságára, a pia zokon forgalomba hozható árukra, az élelmiszerekkel kav csolatos egészségvédelmi elő­írásokra, a piacrendészeti szer­vek munkájára és a piaci pa­naszok elintézésére vonatkozó intézkedések szerepelnek majd. A kereskedelmi dolgozók üdvözlik az új bérezési rendszert Esőben, sárban... Szedik l kölkedi tsz-tagok Sár, latyak mindenütt és fejünk felett veszedelmesen szürke az ég. Esik... Esik ... Esik... Hát, tehetetlenek va­gyunk a természettel szem­ben? Erről beszélgetünk a répa föld felé haladva a kölkedi Vj Elet termelőszövetkezet elnöké­vel, Csömör János elvtárssal, no meg arról, hogy milyen is lesz náluk a zárszámadás? — Jónak ígérkezik! — feleli egyszerűen. — Az adót kifizet­tük, beadási kötelezettségünk­nek eleget tettünk, csak a nap­raforgó van vissza, mert még nedves. A kukoricánk holdan­ként 32 mázsát fizet. 32—33 va­gonra számítunk. Már megkezd tűk a zárszámadás előkészíté­sét és úgy látszik, hogy 40—11 forint jut egy munkaegységre, de... Es erre a „de"-re egy dere­sedé hajú asszony, özv. Szabó Jánosné adja meg a feleletet. — Ha nem takarítjuk be a termést, nincs jövedelem. Így van az egyéni gazdáknál, így van ez nálunk is. Csúnya egy időjárás ez! — sóhajt egyet és a kihúzott répát a kupacba dobja. — Volt már ilyen, én emlékszem rá. Akkor sem vár­tunk, most sem! A munkának mennie kell! A krumplinkat is esőben szedtük ki. Cudar hideg volt, meg aztán esett is az cső. Minden órában azt gondoltam■ hazamegyek. Nem mozdultak a többiek, így hát én is marad­tam. És kiszedtük a krumplit, már le is adtuk, ami az állam­nak jár. Mindenki kint volt, csak kettő nem... — Elnök elvtárs, jöjjön már segítsen nekünk is! — kiált két a répát a fiatal lány — mi tagadás — egy kicsit lemaradtak. Az elnök odamegy. Szaporán huzigálja, tetejezi a répát. Hogy sáros marad a répa? Nem számít! Ha ráérnek majd meg­tisztítják. Most nincs erre idő, hiszen az a negyven hold, ami már csak a vetésre várt viz alatt áU. Uj helyen kell szán­tani, vetni... — Hiába siettek! — szót oda a szaporán dolgozó lányoknak Fúró Pétemé — úgyis elhagy­lak benneteket! A lányok összenevetnek. — Ugyan! — és elindulnak, hogy a többiekkel együtt ők is megebédeljenek. Csak Fúró Pé- terné nem mozdul. * — Nem ebédelek, — szól oda a lányoknak — később jöttem, pótolni akarom, amit elmulasz­tottam ... Kezdem megérteni, mit értenek itt e szón „munka­fegyelemErről bizony nagyon sokat lehetne és kell is beszél­ni, mert nem mindenütt olyan mélyek a gyökerei, mint Kölkeden. Hogy is hatoltak lf a gyökerek mélyéig, hogyan is jutottak el odáig, hogy a tagság megveti azokat, akik nem dol­goznak rendesen? A harc már 1950-ben, a tsz alakulásakor kezdődött. De mindaddig nem. vezetett ered­ményre. amíg Marócsai 1 ajos nevezetű dolgozó paraszt ki nem mondta, hogy hol is kel­lene kezdeni az egészet. — En nem dolgozom a hu­táknak. dolgoztam már eleget a felszabadulás előtt. Nekem elegem volt belőle. En nem oka rok egytányérból enni velük & közösben *— Un vélekedett éden rácsai Lajos, amikor megkér­dezték tőle, hogy miért nem lép be. Ki is repítették mind az öt kulákot a termelőszövetkezet­ből. És megjavult a munkafe­gyelem és egyre többen kezd­tek érdeklődni a tsz munkája eredményei iránt. A közgyűlés határozatot hozott, amely sze­rint ki kell mérni mindenkinek a munkaterületet és. ha valaki nem dolgozik megfelelően, meg kell büntetni. A határozat még azt is kimondja, hogy az■ ilyen tagnak annyi munkaegységet keli levonni, amennyit az a munka igényel, amit nem vég­zett el. „.•..csak kettő nem!“ Sokat gondolkoztam ezen a há­rom szón, amit Özv. Szabó Já­nosné mondott. Az ujjuk majd megfagyott, az eső is esett, de kiszedték a részüket. Sipos Sándor és Mál­nást Gyulává meg otthon ültek a jó meleg szobában. Amikor értük küldtek, akkor Málruisi Gyulává a felszólító papír — mert, ha kell ilyet is készíte­nek — hátlapjára ezt írta: „Majd. ha jobb idő lesz ...! Megkérdeztem több asszonyt, de egyet sem találtam, aki ne ítélte volna el ezt a cselekede­tet. így van ez rendjén, amit egyszer elhatároztak, azt hajt­sák is végre! De találkoztam itt más ugyan csak megszívlelendő jelenség­gel, amit az elnök így mon­dott: „Jól megmondogatják egy másnak a gyűlésen, de kint a földön is, ha valaki nem jól csinál valamit, de haragot nem tartanak!" Mi erre a legjobb bizonyíték, mint az, hogy Sí­pos Sándor és Málnási Gyű Iá né itt dolgoznak a répában, a többiekicel együtt. A krumpli­jukat a tagság már kiszedte és nem akarnak így járni a répá­val is! Idézhetnénk még sok-sok pél dát, de ragadjunk ki most a sok közül egyet: mindenki tud ja, hogy mit miért tesz. „. .Ha nem takarítjuk be a termést,, nincs jövedelem” — így az egyik — Ha nem vetünk, a ke nyerünk forog kockán ... Jó időre nem lehet számítani, így a másik, a harmadik. És ők nemcsak beszélnek, hanem cselekednek is. A ki nem mondott szavak mögött is ott van a 33 vagon kukorica, jövö évi kenyér, a december ben beállítandó 200, majd 110, majd megint 40 hízó, amelyek­nek kukorica kell s kukorica csak úgy lesz, ha ők fáradság tói és időtől nem félnek, ha nehéz is a harc, de megbírkóz nak a természettel! — Neee ! — hangzik a hizfotós és a két ló minden ............... erejét megfeszítve hú zza a majd tengelyig süllyedt kocsit, amelyen ott sárgállik a frissen szedett répa. Tíz mé­ter... nyolc... öt... na még egy kicsit, mindjárt kint le­szünk, aztán gyű... Meglát jé tok, minden könnyebb lesz, csak egyszer átjussunk a nehe­zén. Most már igazán nem csodál kozom, amikor az elnök azt mondja: — Huszonhárom új tagunk van és kilenc jelentkezőnek ez ügyét a napokban tárgyaljuk... (Sattel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom