Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

#r á 116 Díszunnepség a Doktor Sándor Kultur- otthonhan a KMP megalakításának 37. évfordulóján ? * Megyd Begyűjtési Hivsta! jtteiifc A Magyar BóSffeaOk Pár®* Bmranp* Me­gyei Végrehajtó Bivemágn a Kommunisták MagytrrorKgógí Pártja moemiahftásáiuik 37. év­fördvMja atkatmáből trombaton este díszün- napséget rendezett a pécsi Doktor Sándor Kultúrotthonban: A virágokkal és jelmonda­tokkal feldíszített emelvényen foglalt helyet Parkos László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Gádor Fér eve elvtárs, a megyei pártbizottság mAsodtitkára, Sziklai József elv­társ, a megyei pártbizottság harmadtitkíra, Hajdú Gyula elvtárs, egyetemi tanár, Ernst Jenő elvtárs, Kossuth-díjas egyetemi tanár, Csért Ferenc elvtárs. a városi pártbizottság első titkára, TaArt Kérőig elvtár*, « konüöi városi pártbizottság első titkára. Bradáes György elvtárs, a B. M. Baranya Megyei Fő­osztályának vezetője, Katona lAjos élv-társ, a megyei tanács elnöke, Győr kő Antal elvtárs, a városi tanács elnöke, Tóth Sándor elvtárs, a megyei DlSZ-bizottság első titkára, Mihálo- vits János elvtárs, 'MiháUrmts Jánosné elvtárs­nő, Prassnig Irén elvtársnő, Nádor József elv­társ, Hódi Szilveszter elvtárs, Pálkuli Antal elvtárs, Klein Márk elvtárs, Ruzsits József elvtárs, a munkás-mozgalom régi harcosai. A díszünnepséget Gádor Ferenc elvtárs nyi­totta meg, majd Hajd/u Gyula elvtárs tartott ünnepi beszédet. Dr. Hajdú Gyula elvtárs beszéde . — Hanmtoehét érvel ezelőtt egy szerény budapesti házban, maroknyi . elvtárs, fiatal, láng- lelkű forradalmár megalakí­totta a pártot, a Kommunisták Magyarországi Pártját — kezd­te beszédét Hajdú elvtárs. — A forradalmi, marxista párt megalakítása történelmi jelen­tőségű volt az ország életében, .Az első világháború megren- . dítebte a válsággal terhes feu- dál-kapit-alista rendszert! — A Habsburg-monarchia, a háború végén szétesett és az urallko- dö osztályok ádázam vetélked­tek a, hatalomért. — Az út megnyílt tehát a változás előtt — mondotta a továbbiakban Hajdú elvtárs, — de ezen az úton vezetni kellett a tömegeket. Az akkori pártok erre alSsafenattenck voltaik. A burzsoázia pártjai nem láttak kiutat, csak azt, hogy mindem áron ' fönn kell tartami a régi rendet. • A munkások akkori pártja, a szociáldemokrata párt sem tudott irányt mutatni. Le­mondott a falusi elnyomottak megnyeréséről, nem volt agrár­programja. . Az összeomlás után Károlyi kormánya vette kezébe az ország ügyeinek intézését. Ők sem jelöltek utat, teljessé vált a zűrzavar. — Ebben. az időszakban ala­kult meg a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. — folytat­ta dr. Iíajdu Gyula —. Ez a párt, amelyet a történelmi szűk ségszerűség hívott életre, a munkásság, a parasztság, az elnyomott dolgozók felszabadí­tását tűzte zászlajára. Felrázni az országot, végetvetni az osz- tólyuralcmnafc, végetvetni a kizsákmányolásnak, a cseléd­1 Központi Vezetőség határozata {Folytatás a 2. oldalról) joga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helyet­tük masokét beírni A szava­zólapot a küldöttek sajátkezű- les dobják a zárt urnába. 9. A. szavazás után a szava- zalszedó bizottság megkezdi a szavazatok összeszámláiását. Há ugyanaz a név egy szava­zólapon többször szerepel, csak egy czavazatóak számít. A. partbizottság megválásztott tag jainak. póttagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a fel­sőbb pártsáerv értekezletére küldöttnek azok tekintendők, akik a legtöbb szavazatot kap­ták.- ­P A szavazatok megszám­lálása után a szavazatszedi bizottság jegyzőkönyvbe ^ fog­lalja a szavazás eredményét úgy, hogy mindem jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvé­nyes, szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a ézavazatszedő bizottság valamennyi tagja alá írja. A pártértekezletről és a szavazásról felvett jegyző­könyv egyik példányúit, mint bizalmas okmányt a pártbi­zottság őrzi meg, másik pél­dányát pedig megküldi a fel­sőbb pártszervnek. 11. A megválasztott párt­bizottság és revíziós bizottság a. pártéptekézlet időpontjától számított egy héten belül tart­ja első ülését. A pártbizottság nyílt szavazással megválaszt­ja a párt-végrehajtóbizottság és a pártbizottság titkárait — külön az' első titkárt, — vala­mint' megválasztja a fegyelmi bizottságot. A revíziós bizottság nyílt szavazással megválasztja a re­víziós bizottság elnökéit. ■A megválasztott pártbizott­ságot és párt-végrehajfóbizott- ságot, továbbá a revíziós bi­zottságot a felsőbb pártszerv erősíti meg. sorsnak, megteremteni a pro­letár diktatúrát — ez volt az újonnan született párt célkitű­zése, ezzel a programmal lépett a dolgozó nép elé. Az oroszor­szági októberi forradalomban százezer magyar vöröskatona harcolt, ők hozták haza a for­radalom hírét, s velük együtt forradalmi érzésű ifjak, szo­ciáldemokrata tagok léptek a pártba. Az emberek özönlöttek ebbe a pártba és rövid hónapok alatt a munkásság, a dolgozó parasztság zöme sorakozott fel mögéje, hatalmas tömegpárttá szerveződött. A szociáldemokrata párt lát­ta, hogy elvesztette tömegeit, nőm volt kit vezetni — a ter­rorhoz folyamodott. Bebörtönöz tette a párt vezetőit, de a for­radalmat már nem lehetett megállítani. S amikor a hata­lom kicsúszott a Károlyi-kor­mány kezéből a szociáldemok­raták a bebörtönzött kommu­nistákhoz fordultak. A komrnu nistá-k vezetésével, a kommu­nista párt következetes meg nem alkuvó harca volt a biz­tosítéka, hogy 1919 március 21- én kikiáltották a Tanácsköz­társaságot, a hatalmat a mun­kások és a parasztok vették a kezükbe. — Ebben az időszakban Ba­ranya egy része és Pécs szerb megszállás alatt Volt. A leg­jobb elvtársakat bebörtönöz­ték, üldözték, a munkásokat elnyomták, de a párt ekkor is ébren tartotta mindenkiben a forradalom tüzét. Amikor a szerb hadsereg vezetői arról akartak dönteni, hogy Pécs, szerb város legyen, általános politikai sztrájkot hirdetett meg. És tizennyolc napos ke­mény küzdelemben meghátrá­lásra kényszerítették a szerbe­ket. Pécs magyar város ma­radt. Hét zászlóalj vörös ka­tonát küldött a Tanácsköztár­saság hadseregébe, közöttük négy bányászokból álló zász­lóaljat. A külfölddel szövetkezett reakció túlereje megdöntötte a fiatal Tanácsköztársaságot Két ezer baranyai elvtárs kénysze­rült emigrációba. Távol a ha­zától s mély illegalitásban sem szűnt meg harcolni, mindenütt fennen hirdette a párt a jobb jövőt. S amikor 1945-ben a Vö­rös Hadsereg diadalmas csapá­sai következtében másodszor állt változás előtt az ország, a kommunista párt vette kezébe az ország újjáépítésének fel­adatát. — A párt vezetésével, az el­követett hibákon okulva, ta­nulva építjük hazánkban a szo­cializmust — mondotta a be­széde végén dr. Hajdú Gyula. — Egyszer s mindenkorra a magyar dolgozó népé lett a ha­talom. Ami a párt születésétől fogva tanulság volt, az ma is az: a dolgozó néppel való el- téphetetlen kapcsolat. Ez sok­szorozza meg erejét, ebben van sikerének legfőbb titka. Erre tanít bennünket az elmúlt 37 év története s a párt és a nép kapcsolatának erősítése a jö­vőben is legfontosabb köteles­ségünk. Ez a további sikerek, győzelmek záloga. Az ünnepi beszéd után Gö­dör Ferenc elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevében a Szocialista Mun káért Érdemérmet nyújtotta át a munkásmozgalom két régi harcosának, Müháíovits János­nak és feleségének. A díszünnepség második ré­szében magasszínvanalú kultur műsor következett, majd a ba­ranyai munkásmozgalom régi harcosai nevében a megyei pártvégrehajtó bizottság foga­dásán vettek részt. Am efrnátt nsspeHtms totastaefe k»pták vteaa. a sza- taaájíteci értákeaftés jogát Kafceetcábdl: krttei’nottyán. Hatódta, Bámíá, Nsfgyibudtrsár, VHMnykövesd, KMippó, GÄ- vátifa, Kemse, Magyarmccrfee, Babarc, Tötfcfts, Udvar, Szőr, Vewemd, Boe-jád, Eiísnyteád,, Saawlyszsibrar, Szétlő, KdResd, Szászvár, QroezSÖ, Bsk»l, Szö­rény, SklősmigyfakL, Kistepol- ca, Tengeri. Burgonyából: Kósdebsm, Ne­mes?«», Komid, Nagypeterd, SzeavSlásTió, Kán, Ofeorvölgy, Magyartwntelenid, Barátur, Me- csekipöäösäse, Tormás, Révfalu, Költeed, Liptód, Udvar, . Kis- nytáród, KatádiSa, Bánfa, Ibafa, Szeh'tdénee, Nagylbudmér, Vü- lányfkövesd, KisMppó,. Helesfá, Cscinfeaimándszenit, Gilvámte, Kemse, Kárász, Köblény, Ma­gyarszék, Babaiv, Tötbös, Szűr, Szellő, Ké'kesd, Kémes, Dráva- c sápéi y, Tengeri, Garé, öcsánd, Dioinyieheitei, Gyód. Napraforgóból: KatácKa, Kis lippó, Keimse, Baiba-nc, TOttös, Udvar, Szellő, Kékesd. Garé, I Sfetdé§rell8jl3 SfeilSU taífe-Msya 1-3 brake» Kegyes EMfcsiK A Bwra»ya Megyei Párt-Végrehajtó BSzoéiaág dHainerfesít és kö&söaetét fejezi ki az I~es iizem minden deigozájának fe vezetőjének abból az alkalomból, hogy vállalásukat határidő előtt teljesítve, befejezték 1955. évi tervüket. Kívánjuk, hogy az év vegéig jő mcnkájofc gy*m5kcsaké«i újabb célkitűzésüket is rclóraválteák és minél több jómiiiőaé- gö feteete szettet adjanak a hazáinak. Elvtársi fidvC-stettcí: A* M D P BARANYA ME­GYEI V®GHHEHAJTÖ BIZOTTSÁGA Kmmith'bánya I-es üzeme teljesítette éves tervét hónappal eaefőftí Ígéretet tették aura, hogy éves tervüket egy hónappal előfofo, deccrntoer 1-rc teljesítik. A hélyes 'irányítás, az új módSEerok merész alkal­mazása, a kétharmados terme­lés bevezetése, a lellkee. miyin- kav-erseny khetőrró teítte, hogy. ebből az őriként váf.lalt hntár- idSből még tíz napot lefanag- baasanak­Az I-es üzem dolgozóit és vezetőit ssomtoatoio délután Koswulh-bánya dolgozói és a kis úftöeők kőszsön lőtték nagy győzelmük alSeshrtúból. Kewsi.rth-hányán az I-es üzem dolgozói SHombatom reg- ged mér a műszak előtt tudták, hogy aznap kitermelik azt a 319,2 tonna szenet, amely az éves tervük teljesítéséből hiányzott. Nagy lelkesedéssel fogtak <a munkához s a műszak végén büszkén jelentették: tel­jesítettük 1935. évi felocla túli­kat. Az I-es üzem dolgozói még az év elején. megfogadták, hogy éves tervükön félül Hl 500 tonna szenet termelnek. Ezt a vállalást később többször mó- dösítolták, mert láttáik, hogy eirejükfoől többire telik. Néhány A Pécsi Víz- és Csatornaművek kiváló dolgozói Borcván János kubikos, a tor- lyogói kutaknál dolgozik. Nem­rég kapta meg a „Szakma Ki­váló Dolgozója1’ címet. Átlagos teljesítménye 233 százalék. — Vállalta, hogy a munkamód­szerét dolgozótí; >i ainak átad­ja, teljesítményét i>edig az év végéig 10 százaiéklcat növeli Cztnczár János fiatal szakmun­kái). sEeptcmberben kapta meg a segédlevelét, és máris kiváló eredményeket ér el a tennelés- hen. Az évi tervteljesítés érde­kéhen vállalta, hogy 130 száza­lékos átlagteljesítményét 136 százalékra emeli Dezsőt! Dezső, az üzem egyik legkiválóbb szakmunkása. Fel­ajánlotta, hogy a munkamód­szerét átadja az átképzősök- nek. Az ipnrus tanulók neveié- sóból is kiveszi részét. Saját példájával takarékosságra és kifogástalan munkára tanítja az iizem jövendő szakmunká­sait (jo-zdcity <záí$t&átn&dá$ Háttá József, a rózsafai Közös l!t Tw elnöke Két évvel ezelőtt a rózsa­fai Közös Út termelőszövetke­zet zárszámadási ünnepségén egyetlen egyéni gazda sem vett részt. Ekkor úgy néztek egymásra a szövetkezetiek és az egyéniek, mintha nem is egy községben élnének. Igaz a jövedelem sem volt valami jaj- de jó, egy-egy munkaegységre mintegy 30 forint jutott. Ta­valy? Már 34 forintot osztottak munkaegységenként, s a tsz-ta gok, egyéni gazdák együtt ün­nepelték a zárszámadást. A szövetkezet irodájában most is zárszámadásra készül nek. Háttá József elvtárs, a tsz elnöke, a szövetkezet egyik tag jóval az idei jövedelmi öl be­szélget. A könyvelő elvtársnő előtt asztal-lap nagyságú rajz­papír — kimutatásokat készít az idei terméseredményekről. Ez ál! rajta: Búzatermés holdan­ként 12.50 q Rozs termés holdanként 18 q Árpatermés holdanként 14 q Zab term és holdanként 14 q Burgonyatermés . hoklanként 150 q N apraforgótermés holdanként 13 q Cukorrépatermés holdanként 200 q Takarmányrépater­més holdanként 700 q Kukoricatermés holdanként 45 q Grafikonokat készítenek ar­ról is, hogy ebben az eszten­dőben mennyit fejlődött állat­állományuk, a közös merenyi­kiosztott területeiken többet termeltek a tervezettnél. Kiss Jánosné tsz-tag < például 600 négyszögöl földön 113.5 mázsa cukorrépát termelt, ami 304 mázsa holdanként! átlagter­mésnek felel meg. Kissné ki­magasló eredményt ért el a kukoricatermesztésben is, s ezért ő egy munkaegységre a prémiummal együtt 70 forin­tot kap. Hogy mennyire másként áll­nak hozzá a tagok a munká­hoz. amióta bevezették a pré­miumrendszert, erről Háttá elvtárs egy rövid történetet mesélt el: — Tavaly a tagok csak azt vei gazdagodott, valamint az nézték, hogy miinél több műn- s„u,„ a IKl egy-egy munkaegységre jaro hegység legyen beírva a köny- termett’ takarmány — a tsz jövedelemről ezt írjak majd: vükbe, most meg.; s Lovász tagoknak inkább pénzre lenne „Szövetkezetünkben egy-egy Gyurka, amikor meglátta, hogy nagyobb szükségük, munkaegységnek az értéke, az az 5 neve is ki van írva a táb­lára, de jóval kevesebb a ter­méseredménye cukorrépából, mint Ki-ssnéé vagi- a Galambos Virgilé, másnap kiment a sa­ját területére és még kilenc mázsa répát szedett össze. De már az első hallásra megüti az ember fülét az, hogy indokolatlanul, a házi szükség­letet meghaladó kukoricát ter­veznek kiosztani. Hiába állít­ják a rózsafai elvtársak, hogy ez nem megy a közös állatállo­mány rovására, hiszen a tava­lyi 800-zal szemben az idén 1500 mázsa csöveset tesznek félre — a túlzott kukoricarósze A termelőszövetkezetben fa- sedés nem erénye, hanem bi­valy még csak beszélgettek a bája a zárszámadásnak. Job- többtermelési prémiumról, az ban jóma a tagság, ha a terve­idén már ez is valóság. Több zett kukoricának csak a felét mint 80 ezer forintot osztanak porcióznák szét, s a többit az ki azoknak a tagoknak, akika állattenyésztés fejlesztésével A termelőszövetkezetben na. érj végi zárszámadás az idén már nemcsak a tsz-tagok ügye. Az egyéni gazdáik nap mint nap érdeklődnek, hogy mikor tart­ják az ünnepi közgyűlést, s mennyit osztanak egy-egy mun kaegységre. Tudják már azt is, hogy mennyit kúpnak Csan- kóék, Gál ambosék a közösből. De a tsz-tagok sem fukarkod­nak most már a baráti •- Szóval. Szívesen beszélnek az eredmé­nyeikről, s terveikről az egyé­ni gazdáknak. Rövidesen me-' gint olyan zárszásnadó- közgyű­lést rendeznek a Közös Út tág-- jai, hogy évekig emlegetik veszélyeztetésére maj^ az egyéni gazdák is. Nem ’ akarunk ünnep jüány ételben, italban s a talpalávalót megint eigányze-' nek-ar szolgáltatja. A gazdag zárszámadás­hoz jó mutatást kívánunk feszt-tagoknak és egyéni gaz­dáknak egyaránt. duplájára kamatoztatva kész­pénzben osztanák ki. Kész­pénzrészesedésül — 14 fo­rint húsz fillér, ha szép is, de nem a legelső a megyében. A sok kukorica, a 2 kiló árpa, a 12 kiló takarmányrépa és a 3 kiló széna mellett, nem a kö­zös, hanem a háztáji állomány növelése, ösztönzi a tagságot. Ez pedig nem jóra, hanem a közös szerepének alábecsü- lésére, a munkaerő elvonására, a jövőbeni még gazdagabb zár­számadások vezet. Nem rontok lenni, de egy jó gazda­ságban soha sincsen felesleges takarmány. Viszont tény, hogy miután egyébként is bőven ré­szelnek, meg a háztájiban is idén 60 forint: búzából 5.50 kilé, árpából és zabból '2, bur­gonyából 2, cukorból 0.32, ta­karmányrépából 12, szénából 3, készpénzből 14,20 forint jut. Bürge Sándomé sertésgon­dozó édesanyjával együtt év végéig, 610 munkaegységet szerzett, s erre 33.5 mázsa bú­zát, 12.20 mázsa árpát-zabot vegyesen, 12 mázsa burgonyát, egy mázsa 20 kiló cukrot, 73 mázsa takarmányrépát, 18 má zsa szénát, és 8.6G2 forint kész­pénzt kap. Kettőjük keresete ebben az esztendőben pénzbe átszámítva megközelíti a 36 ezer forintot.“ Állandóan 28—30 hízó gömbiilyödik a Közik TU I hizlaldája han. A scrtéshizlabís egyik legjövedelmezőbb pénzforrásuk J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom