Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

2

NAPLÓ

1955 NOVEMBER 20

A Magyar Dolgosók Pártja Központi Vezetőségének határozata

az alapszervezeti pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok beszámolási kötelezettségéről, a párivezetőségek, a pártszervek és a revíziós bizottságok újjáválasztásáról 1956. január 1 és április 23 között

A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, a községi pártvezetőségeket és a pártbizottságokat, az üzemi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti pártbizottságokat, továbbá a budapesti kerületi, a városi, a járási, a megyei, a budapesti revíziós bizottságokat, hogy a Szervezeti Szabályzat előírásai nak megfelelően számoljanak be végzett munkájukról a pártAz alapszervezetekben a beszámoló és a pártvezetőségek

A

A taggyűlés é

tagggyűlések, illetve pártérte- keziletek előtt.

Január 1-től február 20-ig az alapszervezetek megválasztják az aiapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságokat, — március 10—április 5-e között a városi, a kerületi, a járási pártbizottságokat és revíziós bizottságokat; április 5—április 23 között a budapesti, a megyei pártbizottságokat és a revíziós bizottságokat.

újjáválaszJtáfaa a következőképpen történjél!:

a beszámoló

1. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek meg választása a pártértekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van, — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a szavazás eredményét összesíteni keld.

3. A be6zámoló-vezetőségvá- lasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Amennyiben a

beszámoló-vezet őségválasztó taggyűlésen a párttagok kétharmada nem jelenik meg, úgy a taggyűlést meg kell ismételni.

4. Szavazati joguk van: A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van:

a) A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöitiga- zolvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosz- trzabb idő óta nincsenek elma 1 2 3

radva a tagsági járulék fizetésével, b) A felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának, s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók: a) Az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok; b) A területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, kik bár valamely üzemi, hivatali, vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak; c) Pártértekezletre küldöttnél! vá laszthatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőség- választó taggyűlésinek két napirendi pontja legyen: a) A pártszervezet vezetőségének beszámolója a végzett munkáról, és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása; b) A pártvezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

8. Az alapszervezet vezetőségének .beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti.

«)

A Jelölés és a választás a/ alapszei vezet taggyűlésén

1. A taggyűlés nyílt szavazás sál megválasztja:

a) A taggyűlés elnökét és 3— 25 tagú elnökségét (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma ösz- szesen tizen alul van. csak elnököt) a tanácskozás vezetésére;

b) Jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére;

c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a felsőbb pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen harmincon alul van, nem kell jelölőbizottságot választani).

d) 3—5 tagú szavazatszedő bizottságot

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggyűlés titkosan megválasztja.

a) Az alapszervezet vezetőségét;

b) A szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a felsőbb pártértekeziet- re.

A taggyűlés megválasztja a pártszervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok fűnk cíójáról azonban a megválasztott új vezetőség dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita

ás a határozati javaslat elfogadása után történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb pártértekezlet- re hány küldöttet választanak.

5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelölt-névsort nem tor jeszthet be.

0. A jelölés módja:

a) Azokban az alapszó evezetek ben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma: a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt ösz- szeállítja a vezetőségi tagoknak ás a küldötteknek javasoltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölőbizottság javaslatától függetlenül joga van minden jelenlévő párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelölteket.

b) Azokban az alapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a bfeszámoio feletti vita és a határozati javaslai elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek ja- I

vasilatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket.

c) A párttá '«"k több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet kell választan».

7. A jelöltek névsorának ösz- szeállítása:

A jelölés le/.arásö u ■a az elnök felolvassa a jelölőbizottság illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják, miért íart- iák alkalmasnak az illető je- 'öltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölt jelölésének elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelölteik kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni: a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt . távol létében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aikií javasolta jelölését.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a tag- ''yűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet t ffalvafpjnfL

Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggvűlés nyílt szavazás útián szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra vagy sem. A szavazólapon a jelöltek sorrendjét a következőképpen kell megállapít,ani:

A szavazólapra először a jelölőbizottság által beterjesztett és a tagság többsége által jóváhagyott jelölteket kell felvermi. > ti ‘ ■

Ezt kövefőleg kell a párttagság által pótlólag, javasolt jelölteket a kapott szavazatok sorrendjében a szavazólapra ‘el venni.

Azokban a 30 párttagon aluli pártalapszervezetekhen. ahol nem választanak jelölőbizottsá got. a kapott szavazatok arányában kell a jelöltek sorrend iét megállapítani.

8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vi- •áva] párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot, tenni a felsőbb pártszerv pártértekezletén részvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik. hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott pártvezetőségi tagnak jelöl t elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egvnév sorba foglaliák. és a taggyű'é- -vm szavazati ioggal bírák számának megfelelő menm isé«- ben e névsort .sokszorosítsál!. A sokszorosított névsoron 'szavazólapon! fel kell tüntetni, hjgv a taegvűlés hány \ehetőség’ tagot és a pártértek «»’étre hánv küldöttet vál»--»t‘h:>t. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának Ideiéra az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el.

n a W’vvh módja:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatta mun káját. A szavazai-szerlő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névso'át (a szavazólapot) a szavazati jogán' bíró párttagoknak, s " rlnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját.

A szavazás úgv to-’öniv hogy minden szavazati iogga’ bíró

pártfes a szavazólapon unnvi

ie'ö'* neve* hagyja meg. »'d'’" vezetőségi tagot, ilie've küldőt tet választhat a taggvűlés, a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag titkos szavazó.- során kevesebb neve! húz át i* szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem huzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. ’!

Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva, sajátkezűién dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségébe». csak a szavazati joggal tendelkező párttagok és a felsőbb. pártszervek megbíz attai lehetnek jelen.

10. A szavazatok összeszárn- lálásának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a sza Hazatok összeszámlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártvezetőség megválásztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén részvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a sza vazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart, s a taggyűlést bezárja.

12. Azokban a pártszervezetekben, amelyekben a tagok és a tagjelöltek létszáma együttesen a tizet nem haladja meg, a taggyűlés, csak titkárt és titkárhelyettest választ.

13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja úgy, hogy minden jelölt neve meilé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát a felsőbb pártszervnek kell meg’ küldeni, másodpéldányát pedig, mint bizalmas okmányt az a'apszervezet vezetősége megőrzi.

14. A megválasztott pártvezetőségeket a felsőbb pártszerv a megválasztást követő két héten belül hagyja jóvá, indokolt esetben újabb választást tűzhet ki.

15. Azokban a községekben, ahol a párttagság száma 100- nál kevesebb és kettő, vagy ennél több alapszervezel van, községi pártvezetőséget keli választani. Ezeken a helyeken először külön-külön választják meg az alapszervezetek vezető ségeit; majd utána összevont taggyűlésen a községi pártve- zetőséget és a felsőbb pártérte- kez’etre a küldötteket.

IV.

A)

A páríértelH’z’cl

1. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója és újjáválasztása, valamint a felsőbb pártértekezletre javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten,- a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban; azokban az üzemekben, hivatalokban és intéz ményekben, ahol a párttagság száma meghaladja a 300-at, valamint azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 100-at.

2. A pártértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselő; vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket az alapszervezeti taggyűléseken, illetve a pártértekezleteken sza vazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldöttigazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási jogid! van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken tanácskozási joggal megválasz tottak és azoknak, akiket a pártbizottságok a pártértekezletre meghívnak, valamint a felsőbb párfcszerveik megbízó- levéllel ellátott képviselőinek.

3. Az alapszervezetek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, vá rosi pártértekezleten részvevő küldöttek száma — a tagság és a pártszervezetek számának figyelembevételével — 100—300- nál ne legyen több: a községi pártértekezletek részvevőinek száma általában 100-nál. a me gvei pártértekezieten részvevő küldöttek száma 200—60G-nál, a budapesti pártértekezleten 600—pno küldöttnél ne legyen több. Ezen belül a tanácskozá

l (elolts t'< a párlérl

1. A pártértekezleten nyílt szavazással választják:

a) Az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7—45 tagú elnökséget. valamint a jegyzőt.

b) Az 5—0 tagú jelölőbizottságot a pártbizottságba választandó tagok, póttagok és a revíziós bizottságba választandó tagok, továbbá a felsőbb pártos a beszámoló

si jogú küldöttek arányát a tagjelöltek számának figyelem bevételével kell meghatározni.

a) Az alapszervezetekben megválasztandó szavazati joggal rendelkező küldöttek és a tanácskozási jogú küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg.

4. A beszámoló és vezetősége választó pártértekezletnek a budapesti kerületekben, a városokban, a járásokban, a megyékben és Budapesten három napirendi pontja legyen.

a) A pártbizottság beszámoló ja a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai:

b) A revíziós bizottság beszámolója a végzett munkáról;

c) A pártbizottság és a revíziós bizottság megválasztása. A küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletekre. (A budapesti és a megyei pártérte kéz! etek küldötteket nem választanak.)

5. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben, a községekben két napirendi pontja legyen:

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai;

b) A pártbizottság, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

6. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját a pártbizottság, illetve a ip-frizi- és bizottság ülésén e!őzete=en tárgi'aliák meg: ha valamelyik pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági tagnak a pártbizott- sáai. illetve revíziós bizottsági ülésen ki feltett álláspontját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság elídasítja és ő véleményét továbbra is fenntartia, azt a pártértekezieten kifejtheti.

i :t szavazás 1‘kozleten

értekezletre választandó küldöttek jelölésére;

c) Az 5—8 tagú mandátum- vizsgá’ó bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására.

d) Az 5—7 tagú szavazátsz«dő bizottságot a szavazatok ösözeszánúálására. ______

2. A pártértekezieten titkos szavazással választják:

a) A pártbizottság tagjait, póttagjait és a revíziós bizottság tagjait.

b) A felsőbb pártértekezlet- re a szavazati joggal és a tanácskozási joggal bíró küldötteket.

3. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a pártbizottságba hány . tagot, póttagot és revíziós bizottságba hány tagot, továbbá a felsőbb pártértekezletre hány küldöttet választanak.

4. A lelépő pártbizottság és revíziós bizottság jelöltnévsort előzetesen nem terjeszthet be.

A jelölőbizottság a pártértekezlet tanácskozása alatt ösz- szeáliítja a jelöltek névsorát és azt a jelölőbizottság elnöke ismerteti, majd átadja a párt- értekezlet elnökének. A jelölésekhez a szavazati valamint a tanácskozási joggal rendelkező küldötteik korlátlan számban szólhatnak: hozzá. Jogukban áll a jelöltekhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek felkérésre tartoznak életrajzukat röviden ismertetni. A jelölt indokolt távollétében a jelölőbizottság elnöke, illetőleg az őt jelölő küldött ismertetheti a jelölt életrajzát. A jelöltek feletti vita lazárása után az elnök a jelölőbizottság által javasolt jelöltek névsorát szavazásra bocsátja. Külön-külön kell szavazásra bocsátani a pártbizottság tagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártértekezletre küldötteknek javasolt elvtáreak névsorát. (A jelöltek megszavazása a jelölőlistára nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.)

A jelölőbizottság által javasolt jelöltek mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles fisvéT meztetni a párt értekezleten részvevő küldötteket. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles szavazásra bocsátani. A párttagság által pótlólag javasolt jelöltek felvétele a szavazólapra a kapott szavazatok sorrendiében történik; miután a jelölőbizottság által beterjesztett jelöltek szavazólapra való felvétele megtörtént. A reviziós bizottság tagjainak, illetve a fe'sőbb pártértekezleteken részvevő küldötteknek jelölése és a szavazólapra való felvétele is a fentiek szerint történik.

5. A szavazólapon több név is szerepelhet, mint ahány tagból álló pártbizottságot és revíziós bizottságot, illetve ahány küldöttet kell a pártértekezletnek megválasztania.

ti. A jelöltek névsorát a vita lezárása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sokszorosítja és szétosztja ^ a szavazati joggal bíró küldöttek között. A szavazólapon fel tíeil tüntetni, hogy a pártértekezlet hány pártbizottsági és revíziós bizottsági tagot, illet-' ve hány küldöttet választhat.

1. A titkos választás alatt a pártértek°zlet helyiségében csak a szavazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb oárt.szer vek megbízottai lehetnek jelen.

8. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás mód ját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró küldött a szavazólapon annyi jelölt nevét hagyja meg. ahány pártbizottsági tagot és rivizós bizottsági tagot, illetve küldöttet választhat meg a pártértekezlet — a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során keveseob nevet húz át a szükségesnél, 'agy egyáltalán senkinek a nevét rém húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a

névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden küldöttnek

(Folytatás a 3, oldalon)