Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-04 / 260. szám

z NÄPCö 1*55 NOVEMBER 4 V* M. Molotov elvtárs nyilatkozata az európai biztonság és Németország kérdéséről a genfi külügyminiszteri értekezlet november 2-i ülésén Genf '(TASZSZ) V. M. Molo­tov, a genfi kü'ügyminiszteri értekezlet’ november másodiki ii'ésén az európai biztonság és Németország kérdéséről többek között a következőket mondot­ta: Jó lenne, ha. megegyeznénk abban, hogy közülünk senki se tűzzön ki olyan célokat, mint az: egyesített Németor­szág újgafelíegy vérzésé és be­vonása katonai csoportosulá­sokba, minthogy ez gyökeresen e'tont-mond munkánk alapjá­nak — az európai biztonság biztosítása feladatának. A szovjet kü'döttség min- tíene-ke'őtt szükségesnek tartia vég »egyezni, hogy a német nép kéov'se’.őinek távolléte az ér- '»kezletről Németország kér­désének megvitatásakor, szük­ségképpen negatív hatással v‘sz e. probléma megvitatásá­ra k egész menetére. A szovjet kü'döttség már felhívta. a f’‘gyelmet arra. hony amikor s-z euróna5 he'vzetrV tárgyalunk, abb-í' kel' klindu'nunk, hosrv a legtöbb az európai biztonság kérdése, a német kérdés pe­dig, amelynek jelenbBégét iávoból sem á'l szándékunk­ban lebecsülni, az eurónai biztonság biztosításának kér­déséhez viszonyítva aláren­delt részletkérdés. Ha tárgyilagosan mérlegeljük a helyzetet és nem csupán va­lamilyen átmeneti hatásra szá­mítunk,. feltétlenül el kell is­merni. hogy csak a német kér­dés olyan rendezése fog meg­felelni az európai biztonság érdekeinek. amely kizárja maid annak lehetőségét, hogy Németország militarista ál­lammá váljék. Nem szabad megengedni, hogy Németor- -zág soVsa úiból azoknak az enőknek 'kezébe kerüljön, ame­lyek egv emberöltő leforgása matt két »zbm robbantottak ’:) háborút Euróoéban. Lehet, hogy azok, akik íávo- ’sbb yoltfk a második világ­háború. tüzétőL és .akiknek földjén nem vonultak keresz­tül a hitleri hordák, bizonyos mértékig máskép ítélik meg a német kérdés megoldását. Le­het, hogy nálunk a biztonsági megoldások átengedik helvüket hizonyos más megoldásoknak. Az európai államok számára azonban, ame’yek a legtöbbe* szenvedtek a hitleri agresszió­tól. az európai biztonság kö- vete'ése a legfőbb és döntő követelés Németország jövőjé­nek megtárgyalásakor. Azt mondják, hogy a Szov­jetuniónak az európai kollek­tív biztonságra vonatkozó ja­vaslata valamint az október 31-j szovjet javaslat Németor­szág „kettészakítottságának rögzítésére” vezet. így valami­lyen : okból konokul sémmitoe- veszik a tényeket. Pedig a té­nyek egészen mást mondanak. A. Mát német államnak az európai biztonság szavatolá­sát és az európai feszültség csökkentését szolgáló intéz­kedésekben való részvétele elősegítené olyan feltételek megteremtését, amelyek szükségesek Németország bé­keszerető államként való újraegyesítéséhez. Másrészről az Európában lévő katonai tömbrendszer és az újrafelfegy vérzett Nyugat-Né- metországnak az északatlanti tömbbe (NATO) és a Nyugat­európai Unióba való bevonása a fő akadálya annak, hogy Németország egységes, nem­zeti állammá egyesüljön, már amennyiben ezen egyesülés külső feltételeiről van szó. Foglalkozni kell a három ha­talom tervezete híveinek egy másik élvével is. Azt mond­ják nekünk, hogy ez a terve­zet tpegfele] az európai bizton­ság érdekeinek, sőt még bizo­nyos . garanciákat is nyújt a Szovjetunió biztonsága tekin­tetében. Nein nehéz azonban átlátni, hogy ez ez érv mennyire nem meggyőző. Először is a Szovjetunió nem csak saját országa biztonságá­nak „kérdését veti fel, hanem más európai országok bizton­ságának kérdését is, különösen «zekét, amelyek mint a Szöv­etűn ió is, szenvedtek a hitleri betöréstől, a hitleri agresszió­tól és természetesen nőm akar­nak ölhetett kézzel várni a jövőre. Viszont a három hatalom tervezete teljesen megkerüli például a Németországgal határos ál­lamok biztonságának kérdé­sét. Kit elégíthet ki ilyen tervezet? Másodszor azt mondják ne- kü tik, hogy a Szovjetuniónak abban kell látnia biztonságá­nak b’ztosítékai't. hogy a há- romhatalmi tervezet előirá­nyozza az újrafelfegyverzeít egyesített Németországnak a nyugati katonai csoportosu'á- sokba való bekapcsolását. Eze­ket a csoportosulásokat védel­mi le1 legünknek és Németor­szágot illetően korlátozóknak üntetik fe\ Nyíltan kije’entik alomba-, hogy a három hata- ’om csak akkor írhat alá bár­miféle eurÓDai biztonsági szer­ződés*. ha egyb°n megold iák a' egyesített, méghozzá iá'r- f:lfegyverzett Németországnak a7 említett katonai csoporto­mlásokba jya’ó bekapcsolását. Igaz. az úgynevezett Edén terv megemlíti, hogv « újraegyesí­tett Németország szabadon dönthet, résztvesz-e ebben vagv abban az államcsoporto- sulásban. Ez a. kikötés azonban elvesz­ti jeleWőségét. wert az Ede« tsrv csupán része annak a háromhatalmi szerődéster vezetnek, amely nyíltan rá­mutat, hogy ez '• szerződés az egyesíte** Németország­nak a NATO rendszeribe va»i bekapcsolásával lép életbe. Azt, amit nekünk javasol­nak. így lehetne összefoglalni- ha azt akarjátok- hogv valami­lyen európai biztonsági szer ződés aláírásra kerüljön, ak­kor el kell fogadnotok Német­országgal kapcsolatos feltéte­leinket. azaz be’e kell egyez­netek, hogy az egyesített. Né­metországot úrra felf -gyv'rzik és bekapcsolók az északatlan­ti tömbbe (NATO), amely mint ismeretes a Szovjetunió ellen rjänyul. Es erre azt mondják, h'gv biztonsági garanciákat nyújtanak a Szovjetuniónak! A biztonsági garanciák kér­désevei kapcsolatban nem vol­na szabad szem elől téveszteni ennek az ügynek még egy fon­tos vonását. Es mi lesz, ha az egyesített és újrafelfegyverzeít Német­ország. amelynek sorsa a militaristák, revansiszták kezében lesz széttép minden fél * szerződést és egyez­ményt, amelyet aláírt és sa­ját maca lép a katonai cso­portosulások létesítésének út jára? Hiszen a történelem ismer* ha­sonló példákat. Engedjék meg, hogy megkérdezzem: mi lesz ebben az esetben? Hol a fele­let arra a kérdésre, hogy ml 'esz akkor a Szovjetuniónak Németország szomszédainak és az összes többi békeszerető európai államnak nyújtott ,,biz tosítékkal”. A három hatalom javaslatában nincs felelet erre a kérdésre. Másként állna a dolog, ha a nyugati hatalmak a Szovjet­unió és más európai népek, köztük mindkét német állam, a további aloban pedig az egye­sített Németország venne részt az általános európai biztonsági rendszerben. Ennek a követel­ménynek megfelelnek azok a javaslatok, amelyeket a Szov­jetunió az európai biztonság kérdésében előterjesztett. Néha arról próbálnak meg­győzni bennünket, hogy Német ország egyesítése egyszerű do­log, hogy ehhez csak összné- met választásokat kell tartani. A dolognak ilyetén leegysze­rűsítése azonban nem juttathat bennünket előre a bonyolult német kérdés megoldásában. Mi Németország újraegyesí­tése és a szabad, összoémet választások mellett foglalunk állást Meggyőződésünk, hogv eljön az össznémet választások ideje is. A jelen körülmények között azonban a vá'aaztások kér­dését nem lehet a Németor­szágban kialakult helyzettől elszigetelve vizsgálni. Hiszen két önálló német állam van és még az első lépések sem történtek meg arra. hogy ez a két állam közeledjék egy­máshoz, ami lehetővé teniné, hogy fokozatosan létrejöjjön köztük a szükséges megegye­zés. Ez megint az általános európai helyzettel kapcsolatos. Az általános európai helyzet Nyugat-Németország újrafel- fegyverzése, az egymással szembenálló katonai csoporto­sulások és az európai államok közti szükséges bizalom hiá­nya jellemzi. Meg kell állapodnunk abban, hogyan értelmezzük Német­ország egyesítésének feladatát és milyen úton haladjunk efelé. Németország egyesítésének az európai biztonság érde­keinek megfelelően, békc-z»- rető, és demo-krat'kus ala­pon kell megtörténnie. így intézkedéseket kell tenni a német militari >mus újjászü­letésének megakadályozásá­Magától értetődik, hogy Né­metország két részének közele­dése és Németország egyesí­tése mindenekelőtt a németek­nek az ügye. Ezzel együtt a négy hatalom is megtehetné most már azokat a tőle függő intézkedéseket, amelyek elő­segítik a német probléma meg oldásához szükséges kedvező feltételek -megteremtését. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya értekezle­tünkhöz és a német néphez intézett felhívásában javasol­ta: létesüljön olyan össznémet szeiv, amely összehangolja a két német állam, Németország egységének helyreállítását szol gáló erőfeszítéseit. A Német Demokratikus Köztársaság kor mánya javasolja, létesüljön össznémet tanács, amelynek az NDK és az NSZK -törvényhozó szerveinek képviselői lennének tagjai. Az össznémet tanács­nak elő kell segítenie Kelet- és Nyugat-Németország német- íe'nek közeledését és együtt­működés megszervezését a bal­német kapcsolatok minden te­rén, valamint Németország j egyesítése feltételeinek előkér ; szi’tésében. ra. A jelen körülmények kö- ! Megelégedéssel állapítjuk zott a német kérdés megöl -: meg. hogy a Német Demokca- (lása és Németország egye-:tik”T Köztársaság kormánya i az össznémet tanács létesítá. séről szóló javaslatának be- európai biztonsági rendszer ; nyújtásakor helyesen úgy véli, sítése csakis a hatékony megteremtésének, az európai feszültség további csökken- I tésének és a Német Dómo­kra tikus Köztársaság, vala­mint a Német Köztársaság igazi közeledésé : nek, együttműködése fejlesz- i tésének útján lehetséges. hogy ennek az össznémet szerv nek fontos szerepet kell vállal- I ni a, mind a két német, állam í közeledésében, mindpedig az i európai biztonság szavatolásá- Szövetségi ; ban, más országokká! folyta­tandó együttműködésében Ezrn össznémet szerv feladatai nak teljesítése egyben elősegí­tené mind a német probléma Az egyesített Németország- ! megoldása kü ső feltételeinek nak mentesnek kell lennie j ^ pedig a^bo_feltéte’ek­azoktól a kötelezettségektől, i * amelyeket Németország bár­melyik része más országokká: kötött, jelenleg érvényes kato­nai és politikai egyezmények­ben vállalt és vállalnia kell, hogy nem lép be más államok ellen irányuló koalíciókba vagy katonai szövetségekbe. Eddig még csak a Német De­mokratikus Köztársaság je’.en- tet‘e ki. hogy egyetért ezzel. nek megoldását, minthogy fé- . étlenül tekintetbe kell ven- j nünk az NDK-ban és az NSZK-ban lévő különböző tár­sadalmi és gazdasági körülmé­nyeket. A szovjet küldöttség ^az el­mondottaknak megfelelően az értekezlet elé terjeszti a kö­vetkező javaslatot: A javaslat szövegét novem­ber 3-i számunkban közöltük. A külügyminiszteri értekezlet csütörtöki u ese L. F. lljicsov sajtóértekezlete Genf (MTI): A genfi külügy­miniszteri értekezlet hatodik ülése, amelyen MacMilan, a brit küldöttség vezetője elírni - költ, csütörtökön 15 órakor kezdődőét és 19.05 órakor fe­jeződött be. L. F. Iijícsov, a szovjet kül­döttség szóvivője szokásos esti sajtóértekezletéin elmondotta, hogy az ülésen folytatták az európai biztonság és Német­ország kérdésének megvitatá­sát. A csütörtöki ülésen nein terjesztettek be újabb doku­mentumokat. Németország Szocialista Egység­pártja Központi Bizottsága 25. plénumának határozata Bertón (TASZSZ): A Neues Deutschland november 1-d szá­ma közölte a Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bizottságának 25. teljes ülésén „Az új helyzet és Németország Szocialista Egységpártjának po litilkája (előkészületek a NSzEP III, konferenciájára)” címmel hozott határozatát. A határozat első része „A mai nemzetközi helyzet és a béke biztosításéért folyó harc" címmel rámutat airra, hogy az államok tartós békés egymás mellett élésének biztosítása, te­kintet nélkül az államok poli­tikai és társadalmi rendjére, a népek legfontosabb ügye. A mai nemzetközi helyzetet a békeszerető erőknek a nem­zetközi feszültség enyhüléséért vívott harcában elért jelentős ■sikerek jellemzik. Ebben az összefüggésben a határozat emlékeztet ‘ azokra az esemé­nyekre és intézkedésekre, me­lyek a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülésére vezettek és hangsúlyozza a Szovjetunió kezdeményezésének nagy sze­repét, amely a Szovjetunió kö­vetkezetes, békepolitikájából és a népek közötti barátságra irá­nyuló politikájából fakad. A következő részben „A né­met milltarizmus talpraállítá- sa és az európai kollektív biz­tonságért folyó harc” címmel az NSzEP Központi Bizottsá­gának plénuma rámutat arra, hogy miután Nyugat-Németor- szágot felvették a NATO-ba és ezzel új helyzet keletkezett, — mutat rá a plenum határoza­ta — Németország újraegyesí­tését csak az európai kollek­tív biztonsági rendszer meg­teremtésével lehet elérni. Ma­ga Németország újraegyesíté­se — miután a kollektív biz­tonsági rendszer megteremté­sével létrejöttek a külső előfel tételek — a német nép belső ügye. Ha megteremtik a fenti előfeltételeket, a Német De­mokratikus Köztársaság síkra- száll a szabad választásokért. Arra a kérdésre vonatkozó­lag, milyen legyen a jövő Né­metországa, az NSzEP Köz­ponti Bizottságának plénuma rámutat arra, hogy békeszere­tő, demokratikus országnak keli lennie, militaristák nél­kül. Egy ilyen Németország­nak teljes szuverenitással kell rendelkeznie. Területén nem lehetnek külföldi katonai tá­maszpontok és külföldi fegyve­res erők. Határait az európai kollektív biztonsági rendszer­ről szóló szerződésnek kell sza­vatolnia. A jövő Németorszá­gában, amely mentes lesz a monopolistáktól, — minthogy Németország két; különböző gazdasági és társadalmi rend­szerű részének egyesüléséből lön létre, — nemzeti vállala­tok és kapitalista vállalatok lesznek. Egész Németországban földreformot kell végrehajta­ni, szabadon kell fejlődnie a nemzeti, humanisztikus kultú­rának, tudománynak és mű­vészetnek. A plénum határozata külön figyelmet fordít a szocializ­mus alapjainak a Német De­mokratikus Köztársaságban való lerakására. A határozat hangsúlyozza, hogy a köztár­saságban megteremtettek min­den szükséges előfeltételt U szocializmus alapjainak lera­kásához. A határozat befejező része a párt ideológiai és szervező munkájának kérdéseivel fog­lalkozik. Molotov elvtárs felszólalása as össznémet tanácsról Genf: V. M. Molotov kije­lentette, hogy nyilvánvalóan tekintetbe kell vennie hogy a szovjet küldöttséj nyilatkoza­tát időhiány miatt a mai ülé­sen még nem lehetett kellő­képpen megvitatni, és hogy a szovjet küldöttség tudomásul veszi az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britam- nia küldöttségének a szovjet javaslat tanulmányozására irányuló készségét Szeretnék most "foglalkozni — mondotta V. M. Molotov, — először is az össznémet válasz­tások kérdésével. Emlékezte­tek, hogy nyilatkozatomban teljesen világosan kifejezésre jutott, hogy az össznémet vá­lasztások mellett foglalunk ál­lást. Vannak azonban különfé­le választások. Voltak példá­ul olyan össznémet választá­sok, amelyeknek következté­ben a hatalom fokról-fokra Hitler kezébe került, majd ki­robbant a második világhábo­rú. Jól tudjuk, a háború idején és nem sokkal a háború után kormányaink vállalták, hogy az európai biztonság nevében olyan helyzetet teremtenek, amelyben Németország béke­szerető és demokratikus állam legyen és' rx'é kerüljön újból azoknak az erőknek kezébe, amelyek új háborút robbant­hatnak ki Európában és világ­szerte. Úgy hiszem, hogy ép­pen ebben a megvilágításban szerkesztették meg a kbvmá-iv- főknelc a német kérdésre vo­natkozó irányelveit. Ezek az irányelvek kimondják, hogy a kormányfők elismerik a né­met kérdés megoldásáért és Németoiszág újraegyesítéséért reájuk háruló közös felelőssé­get és megegyeztek abban, hogy a német kérdés megol­dásának és Németország sza­bad választások útján történő újraegyesítésének a német nép nemzeti érdekeivel és az euró­pai biztonság érdekeivel össz­hangban kell megtörténnie. Anniikor Dulles urait hallot­tam — folytatta V. M. Molo­tov, — úgy tűnt, hogy nem idézte emlékezetébe ennek az irányelvnek azt a részét, mely­ben arról v»an szó, hogy a né­met kérdés megoldásának és Németország szabad választá­saié útján történő újraegyesí­tésének nem akárhogyan, ha­nem a német nép nemzeti ér­dekeivel és az európai bizton­ság érdekeivel összhangban kell megtörténnie. A szovjet küldöttség vezető­je megjegyezte, hogy H. Mac­Millan és A. Pinay szintén ki­kerülte ezt az útmutatást. Különösen meglepő — jelen­tette ki a továbbiakban V.M. Molotov, — hogy az Egyesült Állomok, Franciaország és Nagy-Britannia itt felszólalt képviseli# egyáltalán nem is érintették a szovjet küldött­ségnek azt a konkrét javasla­tát, hogy tegyenek lépéseket a két német állam közeledése irányába és nyújtsanak segít­séget az össznémet szerv e célokat szolgáló létrehozásá­hoz. Valamennyien megállapít­juk. álLásix>ntjaink közeledé­sét a most tárgyalt kérdésben Miért ne közelednének hát ál­láspontjaink egy olyan kér­désben. amely az első lépés lenne Németország reális, nem deklarativ, üres ígérgetéseken alapuló egyesítése felé. Furcsa, hogy itt állandóan arra hivat­koznak, lehetőséget kívánnak nyújtani a német nép akaratá­nak kifejezésére. De miért fé­lünk hát akkor attól, hogy ér­tekezletünkön meghallgassuk a német nép képviselőit, nem­csak azokat, akik talán kelle­mes beszédeket mondanának, de azokat is, akik nem egészen kellemes beszédeket mondaná­nak. Ha Németország mindkét részének képviselőit meghall­gatnánk, világosabb, teljesebb képet nyerhetnénk arról, mi a helyzet Németország mind­két részében. V. M. Molotov kijelentette, hogy a szovjet küldöttség egyetért Dullesnaik, Pinaynak és MacMillannék azzal a vé­leményével, hogy a Szovjet­unió és a nyugati halaknak ál­láspontja több pontra nézve közeledett egymáshoz és nem kételkedik abban, hogy az ér­tekezlet valamennyi résztvevő­je elő kívánja segíteni Német­ország újraegyesítését. Ha azonban így áll a do­log _ mondotta, — akkor mi­ér t ne tehetnénk gyakorlati lépéseket ebben az irányban, miért ne támogatnánk az ossz német szerv létrehozását? Mi­ért kell akkor félni olyan össznémet tanács létrehozásá­tól, amelyben a két német ál­lam megkezdheti közös mun­káját a német nép javára és egyben az általános európai biztonság szavatolása javára. A szovjet küldöttség feje vé­gezetül kifejezte reményét, hogy amikor majd a nyugati államok küldött-égéi részlete­sebben tanulmányozzák a most beterjesztett szovjet javaslato­kat, további lépéseket tehet­nek e javaslatok felé és akkor az álláspontok közeledése még széttesebbkörű lesz és még na­gyobb eredményekkel jár­ma jd. A francia nemzetgyűlés csütörtökre virradóra meg­szavazta a választások előbbre hozásának tervét Párizs (MTI): A francia nem zetgyűlés csütörtökön hajnal­ban fél ötkor 330 szavazattal 211 ellenében megszavazta a választások előbbrehozaisanok tervét, amiről — marit ismere­tes, — a Faure-kormány fel­vetette a bizalmi kérdést. A kommunista képviselők is a választások idő előtt megtar­tása mellett szavaztak, Jacques Duclos azonban beszédében hangsúlyozta, hogy ez nem je­lent bizalmat a kormány iránt. Rövid üföldi híreit MOSZKVA M. Z. Szalbunov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, november 2- án fogadta U Nu bur-mai mi­niszterelnököt. MOSZKVA N. A. Bulganyin, a Szov jet­unió Minisztertanácsának el­nöke, N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének tagja és A. I. Mi- kojan. a Szovjetunió Minlszter tanácsának első elnökhelyette­se november 2-án a Kremlben megbeszélést folytatott U Nu- val. a Burmái Unió miniszter­elnökével. LONDON A londoni rádió ■totent-v«, hogy az angol alsóház szer-- dán este elfogadta a kormány javaslatát a brit fegyveres erők fokozatos létszámcsökken léséről. A javaslat szerint 19Ö8 tavaszáig százezer főveS korlá­tozzék a hadsereg létszámát. Az alsóház elvetette a mun­káspárti elllenzék módosító ja­vaslatát, amely sajnálatét fe­jezi ki afölött, hogy a katonai szolgálati időt nem csakikttUdk, I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom