Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-16 / 269. szám
2 N A P L <5 1955 NOVEMBER 16 Az országgyűlés ülés© (Folytatás az 1. oldalról) gr helyekre S zalai Bélát és Péter Jánost választatták meg. A Népköztársaság alkotmánya 21. §-a új szövegének megállapításáról Molnár Erik igazságügyiminiszter terjesztett be törvényjavaslatot. Az ország- gyűlés a törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából a jogi bizottságnak adita ki. Ezután Hegedűs András, a minisztertanács elnöke mondott beszédet Hegedűs András elvtárs bessédn Hegedűs eivtárs beszéde elején megállapította, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta eltelt időszakot az ország politikai és gazdasági helyzetének javulása jellemzi. Az ipari termelés első három- negyedéves tervét 104 százalékra teljesítettük. Hosszú évek óta először nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük a munka termelékenysége növelésének és az önköltség csökkentésének a tervét. Jelentős előrehaladás történt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében is. Túlteljesítettük a mezőgazda- sági termelés éves tervét, dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége pontosan eleget tett beadási kötelezettségének és jelentősen megjavult az állami szabadlfelvásárlás is. Ebben az évben eddig 44 százalékkal több kenyérgabonát gyűjtöttünk be, mint az egész eflmúit évben. Ebben az évben már mintegy ötvenezerrel növekedett a termelőszövetkezeti családok száma. Ezek a számok pártunk egész politikájának igazát bizonyítják. Az elmúlt félév minden tapasztalata azt igazolja, hogy a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai helyesek voltak. A jobboldali elhajlás ellen, amely pártunkban és állami életünkben lábra kapott és az 1954-es évben már haladásunk kerékkötőjévé vált — muliha- tatlanul szükség volt határozott harcra. Köszönet illeti a Magyar Dolgozók Pártját, annak Központi Vezetőségét, amely élén Rákosi Mátyás elvtárssal teljes határozottsággal és megalkuvás nélkül vezette és vezeti ezt a harcot. (Nagy taps.) Eredményeink eléréséiben szerepet játszott a Hazafias Népfront, amely mint a népi nemzeti összefogás szerve, a párt irányítása alatt segítséget nyújtott az előttünk álló feladatok végrehajtásához. A Hazafias Népfront helyi szervei elősegítették a kormány célkitűzéseinek megvalósítását, dolgozó népünk öntevékenységének és tehetségének fokozott kibontakozását. A kormány, a megyei, a járási, a városi és a községi tanácsok és egyéb állami és gazdasági szervek javuló munkája hozzájárult ahhoz, hogy sikerrel kezdtük el a jobboldali elhajlás okozta károk hely rehozását. Az elmúlt félév alatt a minisztertanács egász tevékenységét a Központi Vezetőség márciust, áprilisi és júniusi határozatainak szellemében folytatta. Az eredményekkel, amelyeket elértünk, korántsem lehetünk elégedettek, mert lassúbb a fejlődés, mint amilyenre lehetőségünk van, főként azért, mert még nem tudtuk felszámolni mindazt a lazaságot és fegyelmezetlenséget, amelyet a jobboldali elhajlás okozott. Minden lehetőségünk megvan, hogy iparunk gyorsan fejlőd,ék Tisztelt képiviselő elvtársiak! Beszámolómban — állam' életünk legfelső fóruma, az országgyűlés előtt — nem egyszerűen a különböző területeken mutatkozó eredményekről és hibákról akarok beszélni, hanem elsősorban azokról a tervekről és elgondolásokról, amelyeket további előrehaladásunk biztosítása érdekében a Párt Központi Vezetőségének útmutatása alapján a kormány kidolgozott. A minisztertanács fontos kötelességének látja megosztani gomdját-foaját az országgyűlés tagjaival és önökön keresztül az egész dolgozó magyar néppel Hegedűs elvtárs ezután többek között kijelentette: a munkatermelékenység fokozása és a népjólét emelése egymástól elválaszthatatlan! A népjóiét emeléséről beszélni anélkül, hogy ne tennénk gyakorlati intézkedéseket a termelékenység növelésére, puszta seócséplést jelent, amely a Horthv-rendszer képviselőinek hazug frázisaira és Ígérgetéseire emlékeztet és teljesen idegen a kommunistáktól, a hazájukat szerető dolgozóktól. Az elnyúlt félév során olyan gyakorlati intézkedéseket valósítottunk meg, amelyek elősegítették a termelés jobb meg szervezését, megjavították az anyagellátást és csökkentették a gyárak közötti együttműködés hiányosságai miatt jelentkező kieséseiket. Nagyabb önállóságot biztosítottunk az •*■84*8 toknak, intézkedéseket tettünk a munkafegyelem meg •siŐMt.-se, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme és az anycgíakarékosság érdekében. Munkásosz'ályunk, műszaki értelmiségünk megértve pártunk politikáját, a kormány ezen célkitűzéseit erőteljesen támogatta. Engedjék meg, hogy a kormány nevében e helyről is köszönetét mondjak ország zunk vezetőerejének, dicső munkásosztályunknak az iparban március óta elért eredményeiért, áldozatkész munkájáért. (Nagy taps.) A Központi Vezetőség november 9-1 ülése rámutatott, hogy bár az iparban elért sikereink 'elentősek, még távolról sem használjuk, ki a munka termelékenységének növelésére — a technika jelenlegi színvonala mellett — rendelkezésünkre álló minden lehetőséget. Sok üzemünkben és gyárunkban, különösen a szénbányászatban, a magas és mély építésben, korszerű úi gépeik százait és ezreit nem használjuk ki megfelelően. A termelés és a kooperáció rossz meg szervezése miatt, különösen a kohó- és gépipari minisztérium vállal'' vnál, értékes munkaóráik százezrei és milliói esnek ki a termelésből. A minisztertanács, a Központi Vezetőség november 9—12-i határozatának megfelelően a hibák kiküszöbölése érdekéiben mindenekelőtt az ipari termelés vezetésének ellenőrzését igyekszik megjavítani, s a vezetés főfeladatává az ellenőrzés mellett a termelés gyakorlati megszervezését teszi. Kemény rendet, munka- As tervfegyelmet kell megvalósítani és jobban kell védenünk a szocialista tulajdont, mint eddig. Az ipari vezetés gyakorlativá tétele és magasabb színvonalra emelése érdekében a Központi Vezetőség legutóbbi határozatának megfelelően, nagyobb jogkört kívánunk adni a termelés irányításában a művezetőknek és főművezetőknek és ezzel egyidejűleg rendezni kívánjuk bérezésüket is. Tisztelt képviselőtársak! Az ipar Vezetői feladatukat csak akkor tudják elvégezni ha az üzemek dolgozóira, munkásosztályunkra támaszkodnak Ha felhasználják azt a kimeríthetetlen tartalékot, amely mun kásosztályunk tehetségében, kezdeményező készségében, munkaszeretetéiben van, ha támogatják a szocialista munkaversenyt és az újító mozgalmat, amelyben kiíe'ezésre jut munkásosztályunk alkotó munkalendülete. Olyan rendszabályokkal, amelyeknek végrehajtása kizárólag csak rajtunk múlik — nagyon lényegesen tudjuk emelni a munka termelékenységét és csökkenteni a termékek önköltségét. Sok adat mutat arra, hogy nem járunk messze az igazságtól, ha ezt s lehetőséget, — amely jelenleg rendelkezésünkre áll, de amelyet nem használunk ki — a termelésnek mintegy 15—20 százalékára becsüljük: olyan tartalék ez, amelynek egy évre vonatkoztatott összegéből, ha azt lakásépítésre fordítanánk, százötvenezer lakást tudnánk építeni, azaz egy év alatt öt olyan nagy várost, mint Miskolc. — Számunkra ma még a legnagyobb jelentőségű ezeknek a tartalékoknak a feltárása, mégis ha nem akarunk elmaradni a szocialista és kapitalista világgazdaság között folyó versenyben, akkor az ipart egyre újabb és korszerűbb technikával kell ellátni. — A műszaki színvonal fejlesztése érdekében különös gon dot fordítunk a gépgyártás fejlesztésére, mert tudjuk, hogy iparunknak ez az ága a gazdasági fejlődés motorja. Ezen áll. vagy bukik mind az ipari, mind a mezőgazdaság: termelés fejlesztésének üteme. Ezért gépiparunk termelését az 1956-os népgazdasági tervjavaslat szerint 15,7 százalék kai akarjuk emelni. — Az elmúlt években gépiparunk sok területén tériünk rá olyan gyártmányok előáll í- fására, amelyek a tudomány legújabb vívmányain alapulnak. Ugyanakkor sok olyan gyártmány, technológiai és technikai eljárás van, amely messze elmarad a műszaki lehetőségektől. Ennek fő oka az, hogy ipari termelésünk vezetése és a termelés ellenőrzése is egyoldalúan, főleg a termelési terve'k teljesítésiét kísérte figyelemmel, s emellett csak harmadrendű szerep jutott a korszerű sí*esnek, a műszaké színvonal emelésének és ami ezzel együtt jár, a termelékeny ség növelésének és az önköltség csökkentésének. — A minisztertanács az elmúlt félév aiatt több intézkedést tett, hogy iparunkat, közlekedésünkéit és mezőgazdaságunkat gyorsabban lássuk el a legújabb technikával és rövi- debb idő alatt térjünk rá új, éspedig a legkorszerűbb gyártmányok gyártására. — Mindezeknek a feladatosnak megvalósításában nagy szerep vár a műszaki fejlesztési tanácsra, amely mint a minisztertanács szerve, vezeti a párt- és kormányhatározatok alapján a műszaki színvonal fejlesztéséért folyó nagy munkát. — Iparunk fejlesztése érdekében már efcben az éviben megnöveltük beruházásainkat. A jövő évben az ezévi é rvnél harmincegy százaiét.kai kívánunk többet beruházásra fordítani. Beruházásaink növelésének határt szab a népjólét állandó emelésének követelménye és az a. törekvésünk, hogy az elmúlt években, elsősorban 1954-ben megnövekedett külföldi adósság-állományunkat jelentős mértékben csökkentsük. — Igyekeztünk megrövidíteni az elmúlt félévben az úi üzemek építésének ióőtartamát is es ezzel csökkentettük azokat az állami eszközöket, amelyek a megkezdett, féligkész építkezésekben tulajdonképpen kihasználatlanul hevernek. Beruházásainkat a jövő évben is elsősorban arra kell fordítanunk, hogy meggyorsítsuk a megkezdett és féligkész építkezések befejezését és már 1956-ban elérjük egye3 nagy létesítményeink, illetve azok első részlegeinek üzembehelyezését és előkészítsük további egységek befejezését és termelésbe való bekapcsolását 1957-ben. Már 1956-ban jelentős mennyiségű kohókokszot termelünk ,, Sztálin Vasmű kokszoló üzemé ben: még 1956-ban üzemibe akarjuk állítani a II-es számú nagyolvasztót. A jövő évben üzemibe kívánjuk helyezni a titszapalkoinyai és thzalökd erőművek első gépegységeit. Tisztelt Országgyűlés! — Ipari termelésünk műszaki színvonalának gyors fejlesztését nagymértékben elősegítik széleskörű és egyre hatékonyabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink a baráti országokkal , elsősorban a Szovjetunióval A baráti országok között nagyjelentőségű új nemzetközi munkamegosztás alakul ki a népgazdasági tervek ösz- szehangollása alapján. Ez a munkamegosztás megfelel min den ország érdekének. Egyrészt lehetővé teszi, hogy elsősorban azokat a termelési, illetve gyártási ágakat fejlesz- szük saját és a baráti országok szükségleteinek figyelembevéte lével, amelyekre kedvező lethe- iőségeink vannak, másrészt biz tosan számíthassunk a baráti országokra bizonyos termelésünkhöz szükséges termékek iránt jelentkező szükségleteink kielégítéséinél — A minisztertanács tevékenysége arra irányul, hogy országunk és a szocialista tá- ber gazdasági fejlődése érdekében adottságainknak megfelelően rész‘vegyiink ebben a nagyjelentőségű nemzetközi muliameg osztásban. Elz a munkamegosztás és együtt működés lehetővé és egyben kötelességünkké teszi, hogy iparunk fejlesztése terén többet tanuljunk a baráti országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól. Ezen tölmenőon szükségesnek tartjuk, hogy tapasztalatokat vegyünk át a fejlett iparral rendelkező tőkés országoktól is. Tisztelt Országgyűlés! Pántunk III. kongresszusa az 1955-ös feladatokat úgy határozza meg, hogy legyen ez az. áv a második ötéves terv előkészítéséinek időszaka. Munkásosztályunk, műszaki értelndségünlk helytállásával, a párt- ég tömegszervezeti munka, valamint a gazdasági veaettés javításával eredményeket értünk el. Fokozott jó munka szükséges a szénbányászatban, különösen a kokszolható szén, a vegyiiiparban, a műtrágyagyártás és egyes expcirtkötelezettsé- geink maradéktalan teljesítéséért, az építőiparban, a tégla- gyártás, továbbá a táimföldbá- nyászatban mutatkozó elmaradások fölszámolásáért. Az éves terv teljesítésében nagy jelentősége^ van a húsz budapesti üzem felhívása nyomán a terv határidő előtti teljesítésére indított munkiaver- senynek. Tisztelt Országgyűlés! Minden lehetőség megvan arra, hegy iparunk gyors ütemben fejlődjék és a termelékeny ség ég ez önköltség színvonala telki ntetébem ne csak elérjük, Hanem túl is halliadtjuk a legfejlettebb kapitalista országokban elért mutatókat. A mi politikai, társadalmi és gazdasági rendszerünk fejlettebb, mint a kapitalistáké. Meggyőződésünk. hagy szociaksta iparunk, dicső munkásosztályunk, műszaki értelmiséigünk sikeresen birkózik meg az előttünk álló feladatokkal. Mozgósítsunk minden erőt, hogy maradéktalanul teljesítsük a Központi Vezetőség november 9—12-i ülésének határozatát, a magyar ipar fejlesztésének ezt a nagyjelentőségű harci programját. (Nagy taps.) Szakadatlanul dolgosunk azért, hoov a te leit. szocialista ipar mePé felkaré áztassuk a fellelt, szocialista mezőgazdaságot Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk vezető ága, az ipar mellett fölöttébb nagy jelentősége van hazánkban a mezőgrzdasági termelés fejlesztésének. A Központi Vezetőség ez év júniusi határozatának megfelelően a minisztertanács egyik legfontosabb feladatának olyan intézkedések megitébeCót tekintette, amelyek nagymértékben fellendítik a mezőgazdaság szocialista átszervezését. E cél érdekéiben továbbfejlesztettük gépállomásainkéit. Már ebben az évben nagy területen, mintegy százhatvanezer kát. holdon alkalmaztuk a vegyszeres gyom irtást. Dolgozó paraszti arukat bőséggel elláttuk rézgáiiccal, kisgépekkel, olyan cikkekkel, amelyekben az elmúlt években nem egyszer hiány volt. M ezőgazdaságunk fejlesztése érdekében meggyorsítottuk kazincbarcikai új műtrágyagyárunk építését. A gyár évente mintegy 220 ezer tonna nitrogénműtrágyát fog termelni. E nitrogémimeimnyiiség felhasználása révén várható e,gy évi mezőgazdasági terméktöbblet ke- nyóngabonaértékben kifejezve fővárosunk lstaosságánelk közel két. évi kenyér- és lúzilszükség- letét biztosítja. A kormány intézkedései következtében a dolgozó parasztság — termelőszövetkezetiek és egyénileg gazdá’ko- dók egyaránt — mégxnkább érdekeltté váltak termelésük növelésében, vagyis abban, hogy jobb munkával, új mód szerek alkalmazásával többet és olcsóbban termeljenek. Egyre nagyobb azclknelk a dolgozó parasztoknak a száma, — elsősorban a termelőszövetkezetekben, — akik nagy lelkesedéssel! keresik az új módszereket, amelyekkel nagyobb termést lehet elérni. Vannak azonban olyanok is, akik elhanyagolják a mezőgazdaságii munkák időbeni elvégzését. Sokan például ebben az évben is őszi szántás helyett tavaszi szántásba vetetitek a kukoricát. Sckan most is lassan végzik az őszi betakarítási munkát. késlekednek a vetéssel és az őszi mélyszántással. A kenyérgabonavetés — a jövő évi kenyerünk biztosítása — nemcsak az egyes dolgozó osirasztoknnk és egyes terme- lőszövetkezetelcnek az ügye, hanem országos ügy, ezért a minisztertanács felszólít minden dolgozó parasztot, termelőszövetkezeti tagot, a kenyérgabona vetéstervek manadékta- leun ‘teljesítésére. Bízunk abban, hogy az idei rendkívüli ősz ellenére is minden termelő, minden község maradéktalanul eleget tesz ennek a kötelezettségének. Ä Annál is inkább bízhatunk ebben, mert a dolgozó parasztság ebben az évben szorgalommal és becsülettel tett eleget a termelésben, a beadásiban és az adózásiban ráháruló kötelezettségeknek. Engedjék meg, hogy a kormány nevében köszönetét mondjak a termelésben élenjáró, az állampolgári kötelezettségüket becsületesen teljesítő termelőszövetkezetek tagjainak, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, az állami gazdaságok és gépállomások kiváló dolgozóinak. (Hosszantartó, lelkes taps.) Tisztelt O rsz ággy ű lés! Bár mezőgazdasági termelésünk tagadhatatlanul fejlődött, elbizakodottságra semmi okunk nincs, mert a mezőgazdaság fejlődésének üteme e’mairad ae iparétól és mert n mezőgazdaság még nem tudja megfelelően kielégíteni a mezőgazdasági termékekben mutatkozó növekvő szükségletet. Az Ipar jelentősége a mezőgazdasági termelés fejlesztésében — a gépesítés eredményeként — e termelési évben sokkal inkább megmutatkozott, minit eddig bármikor. A termelőszövetkezetek ter- mésátlaga a folyó évben búzából már 19 százalékkal, rozsból 25.4 százalékkal, őszi árpából 10.2 százalékkal haladta meg az egyénileg gazdálkodó do’gozó parasztok termésátlagait. A gépesítés fölényéit és diadalát bizonyítja az a tény is, hogy a géppel végzett őszi mélyszántásba vetett kukorica idejében beérett és bő termést adott, a kedvezőtlen időjárás ellenére és az egyént kisparaszti gazdaságok tavaszi szántásba vetett és későn érő kukoricájával szemben. Meg keil állapítanunk, hogy a munkaigényes termelési folyamatokban, így a növény- ápolásfaain,' betakarításban, trágyázásban az elmaradás rendkívül nasv és ezért súlyo§ felelősség térti-d; a k:.hó- és gépipari minisztériumot, va’s» minit a földművelésügyi nú- nisztérijumo't. Mindent megteszünk azért, hogy a magyar Univerzáil traktorok sorozatgyártását, mielőbb megkezdhessük ég a kísérletek meggyor 'tásávail tökéletesítsük és tömegesen gyártsuk a kukorica-, burgonya-, cukor- répábeiatoarítógépelket is. Gyorsabban kell leküzde- nünflc elmaradottságunkat a műtrágyagyártás ég felhasználás terén is. Meg kell gyorsítanunk műtrágyagyáraink kapacitásának kibővítését és új műtrágyagyárat is kell létesíteni. A jövő éviben hazad gyártású vegyianyagotoknl mintegy hatszázezer kát. holdon kívánjuk elvégezni a gyomirtást az őszi ég a tavasai kalászosok vetés- - területein. Jó eredményt ígér a ikulkorica gyomnövényeinek vegyszeres irtása is. A magyar kormány a szocialista iparosítás eredményeire támaszkodva el kívánja érni, hogy ? magyar mezőgazdaság túlszárnyalja a felszabadulás előtti legmagasabb termelési színvonalat és az egy főre és egy hektárra eső termelési érték elérje a hazánkhoz hasonló terméssé« adottságokkal rendelkező fellett országokét. A mezőgazdaság fej teszt As« érdekében gyorsabban kelt elő- nehr.fedmunk a mezőgazdaság szociálist, átszervezésében. —- Már eddig is bebizonyosodott, hegy a technika jelenlegi színvonalán a mezőgazdaság í termelőszövetkezetek egy-két év alatt le tudják gyűrni a kezdeti akiadálycikrtt. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fölényét, a munka magasabb termelékenységét mutatja, hogy termelő szővetkezetoinkiben már a múlt évben a közös és háztáji gazdaságiból származó egy css- iádrs eső összes termelési érték, mintegy 34 ezer forint volt, — ugyanakkor az egyórai gazdaságok eigy családira eső múlt évi átlag a nem érte el a húszezer forintot. Ez a 'különbség az előzetes számftások szerint a folyó évben a termelőszövetkezetek javára mintegy 10--!5 százalékkal tovább emelkedik. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók versenyében az idei eredmények alapján még inkább a termelőszövetkezeteket illeti a babér. (Nagy taps.) Do’gozó parasztságunk látva a termelőszövetkezetek javuló gazdálkodását, egyre inkább magáévá teszi a belépés gon dolatát. Ezt bizonyítja a terme lőszöver kezei i mozgalt rru nk fejlődésének lendütete. Júniusban arra számítottunk, hogy ez év végéig mintegy ötvenezer új belépő család lesz és a termelőszövetkezetek vrdritö- teriUete hozzávetőleg kétszázezer katasztrálís holddá! fog növekedni. Ezzel szemben már október végéig ötvenezer család lépett be a termelőszövetkezetekbe s területük háromszáz-húszezer katasztrálís hóddal, none a kétszázhatvanhétezer katasztrálís hold szánió- területtel növekedett A minisztertanács fontos feladatának tartja, hogv továbbra is szervezeti és gazdasági intézkedésekkel megkönnyítse sí új és a megnövekedőit tóm-- lőszövetkezeteknek kezdeti -*■- hézságeak leküzdését és a híbek Kijavítását. így a termelőszövetkezetek olyan beruházásait, amelyekkel gazdálkodásuk^ üzemi alapjait rakják 'e, az állam húsz év alatt vissza, térítendő hosszúlejárata hitellel támogatja. Segíteni a termelőszövetkezeti parasztokat, de ugyanakkor biztosítani azt is, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, — aki még nem szánta rá magát a szövetkezeti életre — m»'gka.pion mindent, a termelésihez szükséges eszközt és anyagot és megtalálja számítását a mezőgazdasági termelésben, ez a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének, a mezőgazdaság egészséges alapon történő szocialista átszervezésének egyik legfontosabb alapél ve. Az ország felemelkedésének érdekében ennek megvalósítását népi demokratikus kormányunk egyik legfontosabb kötelességének tárttá. (Folytatás a 3. Oldalon)
